GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE Kukorica
|
|
- Lídia Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE Kukorica
2 Kukorica A kukorica a legfontosabb abraktakarmányunk. Az állattenyésztés abrakszükségletének nagy részét kukoricával fedezzük. Magas keményítı tartalma következtében kiváló hizlaló takarmány. Termése emberi élelmezésre is sokoldalúan használható. Ipari nyersanyagként a keményítı és szeszipar hasznosítja. Csírájából kiváló étolaj nyerhetı. A silókukorica és a kukoricacsalamádé a kérıdzı állatok tömegtakarmánya.
3
4 Talajelıkészítés az elıvetemény és annak lekerülési ideje, az istállótrágyázás és a talaj állapota határozza meg. Jó elıvetemény az ıszi búza, mert korán lekerül, van elegendı idı az istállótrágyázásra és a talajelıkészítésre. Önmaga után monokultúrában (is) nem termeszthetı. Az ilyen gazdaságokban a kukorica és a búza váltja egymást olyan módon, hogy 2-3 évig kukoricát, majd egy, legfeljebb két évig búzát termesztünk önmaguk után. A kukorica a mély termırétegő, vízzel kellıképpen ellátott talajokat kedveli. Csak az ilyen talajokon tudja átvészelni a nyári szárazságot. A talaj elıkészítés minden munkamővelete a nedvesség befogadását és annak megırzését célozza.
5 A nyáron lekerülı korai elıvetemények után elsı teendı a tarlóhántás. A gabona elı vetemény után sekélyen hántott tarlót hengerrel zárjuk, hogy a talaj nedvességét megırizzük és elısegítsük a kukorica legnagyobb ellenségeit jelentı gyomok (disznóparéj, kakaslábfő és a moharfélék) kikelését. A tarló ápolása során kultivátorral vagy tárcsával irthatjuk a kikelt gyomokat. A sikeres kukoricatermesztés alapja az ıszi mélyszántás. Bármilyen növény volt az elıvetemény, cm mélyen szántsunk. A kötöttebb talajokon 4-5 évenként cm-es mélyítı szántásra is szükség lehet.
6 A korai elı vetemények után az ıszi mélyszántás már szeptemberben elvégezhetı. Ha a tarlóhántást és annak ápolását gondosan végeztük, akkor a szántás elmunkálása nem okoz gondot. A korai elıvetemények után istállótrágyázhatunk. A kukorica akkor elfogadható elıveteménye önmagának, ha idıben lekerül a talajról. A rövidebb tenyészidejő kukorica után az ıszi mélyszántás idıben elvégezhetı. Amennyiben a betakarító gép nem aprít ja fel a szárat, szántás elıtt szárzúzót vagy tárcsát használhatunk. A tárcsával hossz- és keresztirányban célszerő megjáratni a területet.
7 A kukorica késıtavaszi vetéséig van elegendı idı a talajelıkészítésre. A tavaszi talaj elıkészítés elsı mővelete az ıszi szántás elmunkálása. Mihelyt a talaj annyira felszikkadt, hogy gépekkel rá tudunk menni, azonnal simítózzunk. Ezzel a talaj párologtató felülete lecsökken, több nedvesség marad a téli csapadékból. Késıbb, ha a talaj a tavaszi esık hatására megtömıdne vagy kigyomosodna, kultivátorral, esetleg könnyő tárcsával vagy ásóboronával mőveljük meg a talajt. Közvetlenül a vetés elıtt készítsünk aprómorzsás és levegıs magágyat. Ennek a kukorica esetében is legalkalmasabb módja az egyszeri vagy kétszeri kombinátorozás.
8 İszi mélyszántás
9 Kombinátor
10 Kultivátor
11 Aratás
12 Tápanyagellátás Tápanyag igényét korábban istállótrágyával elégítették ki. A hibridkukoricák elterjedése lehetıvé tette a hektáronkénti tıszám növelését és szükségessé tette a fokozottabb mértékő tápanyagutánpótlást. Az istállótrágyát a benne lévı szerves anyag és a növényi tápanyagok jó érvényesülése miatt nyáron vagy a nyár végén hordjuk ki és keverjük a talajba. A kukoricával egységnyi területrıl több tápanyagot takarítunk be, mint a többi gabonafélékkel, ezért több tápanyagra van szüksége. Tápanyagigényének nagyobb részét mőtrágyákkal elégítjük ki.
13 A foszfor és kálium mőtrágyákat legkésıbb az ıszi mélyszántás elıtt szórjuk ki és a szántással keverjük a talajba. A kukorica igényes a folyamatos nitrogénellátásra. Nitrogént vetés elıtti alaptrágyaként csak akkor adjunk, ha nagytömegő, nitrogénben szegény szerves anyagot dolgoztunk a talajba. Erre a célra a mőtrágya egyharmadát használhatjuk fel. A többi részét magágy-készítéskor kiegészítı, vagy vetéskor indító mőtrágyaként adjuk. A korai vetés vagy a hideg idıjárás következtében lassan fejlıdı, sárguló kukoricát nitrogén fejtrágyázással segíthetjük át e kritikus idıszakon. A mőtrágya mennyiségét, figyelemmel az elıveteményre és az istállótrágyázásra a már korábban megismert módon határozhatjuk meg. A kukorica 6 t/ha terméssel 150 kg nitrogén, 66 kg foszfor és 132 kg kálium ha-tóanyagot von ki a talajból..
14 Vetés Két kukorica fajta keresztezésébıl jön létre a hibrid kukorica. Az így elvetett mag a szülıknél 20-25%-kal többet terem. Ezt a jelenséget heterózis hatásnak nevezzük. A növénynemesítık a heterózis hatást úgy fokozzák, hogy a hibrid et létrehozó szülıket több éven át önmagukkal termékenyítik meg és ezzel un. beltenyésztéses törzset (vonalat) hoznak létre. Ezeket keresztezve egymással beltenyésztéses hibrideket állítanak elı. Attól függıen, hogy hány vonalat használnak keresztezésre, kettı-, három-, négy- és többvonalas hibridekrıl beszélünk. Tudni kell azonban, hogy a heterózis hatás csak a keresztezés utáni elsı nemzedék-ben érvényesül. A hibrid vetımagot minden évben újra elı kell állítani. A hibridek kiválasztásakor figyelembe kell venni azok termıképességét, ellenálló képességét, szárszilárdságát és a tenyészidı hosszát. A hazánkban termesztett hibrideket a tenyészidı hossza szerint négy csoportba so-roljuk és FAO számokkal jelöljük. (3. táblázat) (FAO az ENSZ Mezıgazdasági Bizott-sága.)
15 HIBRID Ki címerezzük Címer marad APA sor ANYA sor APA sor
16 A fajták tenyészideje befolyásolja a terméshozamokat. A korai fajták kevesebbet teremnek, mint a késıiek. Figyelembe kell venni azonban, hogy a késıi fajták növelik a termés kockázatát és a betakaíitáskori magas víztartalom miatt a szárítás költségeit. Érési csoport FAO szám Tenyészidı hossza Érési idı nap hónap Igen korai augusztus vége, szeptember eleje Korai szeptember közepe Középéréső szeptember vége, október eleje Középkésıi október közepe
17 A vetés ideje A vetés ideje akkor érkezett el, amikor a talaj hımérséklete a vetés mélységében a 9-10 O C fokot elérte. Az ennél hidegebb talajban a csírázás vontatott, a magvak egy része elpusztul. Amennyi-ben a gyengén kelı fiatal kukorica "megfázik", a növekedésben visszamarad, sárgul és a károsodást csak nehezen heveri ki. A vetés kezdete általában április hónap közepe. A május 10-e után vetett kukorica kevesebbet terem. A különbözı tenyészidejő hibrid kukoricák vetésideje változó. A hideget jobban tőrı hibridek korábban vethetık, mint a hidegre érzékenyebbek. A vetéseket a korai éréső hibridekkel kezdjük és a késıbbi érésőekkel fejezzük be. A megkésett vetés sokat szenved a nyári szárazságtól. Kitolódik a betakarítás ideje, amely az ıszi betakarítási munkák idején hátrányos lehet.
18
19 A vetés módja A vetés sortávolsága általában 70 cm. A tıtávolság a tıszámtói függıen 20 cm körül ingadozik. A kukoricát szemenkénti vetıgéppel vetjük. A vetıgépet a munka megkezdése elıtt minél pontosabban állítsuk be a sortávolság-ra, magmennyiségre, az egyenletes vetésmélységre és csatlakozó sorra. Vetés közben is ellenırizzük a munka minıségét, a magtartályok töltöttségét és a haladási sebességet. A vetés mélységének a csírázás feltételeihez kell igazodni. A túlzottan sekély vetéskor a nedvesség, a túl mély ve-téskor a levegı hiánya akadályozza a csírázást. Középkötött talajon a vetés mélysége 6-7 cm, kötött talajokon 5-6 cm. A hideget jobban tőrı korai fajták sekélyebben vethetık, mint a késıiek. A vetésmélység pontos betartása a növények egyenletes kelése és fejlıdése szempontjából fontos.
20 Hazai hibridjeink tıszáma ezer tı hektáronként. A tıszám csak bizonyos határig növelhetı. A rövidebb tenyészidejő hibridek jobban sőríthetık, tıszámuk nagyobb, mint a hosszabb tenyészidejőeké. A jó kultúr-állapotú és jó vízgazdálkodású talajokon a tıszám növelhetı. Az ország melegebb, szárazabb tájain a ritkább növény állománytól várhatunk jobb termést. Öntözéses gazdálkodásban a tıszám növelhetı.
21 A vetımag mennyiségének megállapítása fontos növénytermesztıi feladat. Menete a következı: Elıször meg határozzuk a vetımag egy kilogrammjában lévı csíraszámot. Ezt úgy kapjuk meg, ha az egy kg-ot (1000 grammot) elosztjuk az ezer mag-tömeggel és a ka-pott eredményt megszorozzuk 1000-rel. Amennyiben a kukorica ezer mag-tömege 200 gramm, akkor: 1000 : 200 = 5 x 1000 = 5000 db mag, illetve csíra található 1 kg vetımagban. A kapott eredmény a kifogástalanul csírázó vetımagra vonatkozik. Ha a próbacsí-ráztatáskor azt állapítottuk meg, hogy a magvaknak csak 95%-a csírázott ki, akkor az egy kg-ban lévı csíraszám az 5000 db magnak csak 95%-a 5000: 100 = 50 x 95 = 4750 db csíra található 1 kg vetımagban. A hektáronként tervezett tıszámot ha elosztjuk a csíraszámmal, akkor megkapjuk a szükséges mag mennyiségét kg-ban. Pl tıszámot tervezünk, akkor: : = 12,6 kg vetımag szükséges hektáronként.
22 Ápolás A kukorica ápolásának legfontosabb célja a gyomirtás, amely végezhetı kézzel, géppel és vegyszerezéssel. A kukorica kelését követıen a kelı gyomokat könnyő fogassal irthatjuk, azonban némi tıszámkieséssel számolnunk kell. A mechanikai növényápolás általánosan használt eszköze a kultivátor. A kultivátorral akkor végezhetünk jó munkát. Ügyelni kell a mővelı szerszámok oldalirányú és egyenletes mélységő beállítására. A sorok mellett 8-10 cm-es védısávot kell hagyni, A kukorica gyomirtásának általánosan elterjedt módja a vegyszeres gyomirtás. A gyomirtási módok a vegyszerezés ideje szerint lehetnek alapkezelések (vetés elıtt, vetés után kelés elıtt) és állomány-kezelések.
23
24 A vetés elıtt kiszórt vegyszert azonnal tárcsázzuk a talajba. Az állománykezelés akkor lesz eredményes, ha a gyomok 2-4 leveles állapotban vannak és a kukorica cm magasságú. Hatástalan vegyszerezés esetén a kultivátorozás segíthet. A kukorica ápolásához tartozik a kártevık és a betegségek elleni védekezés. A talajlakó kártevık, mint a drótféreg és a mocskos pajor ellen vetés elıtt talaj fertıtlenítéssel védekezhetünk. A drótféreg kártétele a fiatal növény gyökerének pusztításában nyilvánul meg, amelynek következtében a növény elszárad. A mocskos pajor a kukorica tövét elrágja és a növény a szél hatására kidıl. A talaj fertıtlenítı szerek a talaj elıkészítés során és a gyomirtó vegyszerekkel együtt juttathatók ki.
25 A kukoricamoly hernyója a kifejlett növény szárába járatokat rág, amelynek követ-keztében az letörik. A csı nem tud kifejlıdni, a betakarítás is nehezebb. A hernyó a szár töve felé vándorol és ott telel át. A betakarításkor a szár levágásával és annak alászántásával védekezhetünk a kártevı ellen. A gombabetegségek közé tartoznak az üszögbetegségek. A fertızés helyén szürkésfehér hártyával bevont spóratömegek találhatók, amelyek felrepedésük után fertızik a növényeket. A csávázott vetımag véd az üszögbetegségek ellen. A kukorica meghálálja az öntözést. A legtöbb vizet a virágzás és a júliusi magkötés idején igényli. Az öntözés es termesztéssel azonban körültekintıen járjunk el, mert az öntözés jelentısen megnöveli a termelési költségeket.
26 Betakarítás és tárolás A kukoricát teljes érésben kell betakarítani. Ilyenkor a kukorica magja kemény, körömmel nem nyomható be, a szem nedvességtartalma a betakarítás módjától függıen 25-40%. Az érés során a szemek nedvességtartalma fokozatosan csökken attól függı en, hogy a hibridkukoricának milyen gyors a vízleadó-képessége. Hazánkban szeptember és október hónapokban takarítjuk be a kukoricát. Megkésett aratás esetén a szár ledılése miatt nagy a betakarítási veszteség. A betakarítás történhet csövesen, morzsolva és zúzva.
27 Csöves betakarítás A kukoricát hagyományosan csövesen takarítjuk be. Ennek a kisgazdaságokban és a vetımag elıállítása, illetve a csemegekukorica termesztése során van jelentısége. A csöves betakarítás 25-30%-os víztartalomnál kezdhetı. A kukoricát fosztás után górékban tároljuk és csak a felhasználás elıtt morzsoljuk le. Víztartalma, tavasszal 15%-ra csökken. Ez a májusi morzsolt kukorica. A gépi betakarítás csıtörı-fosztó gépekkel történik. Teljesítményük kicsi és a szár megdılésekor nagy a betakarítási veszteség. Többnyire kézi utófosztást igényel.
28
29 Morzsolásos betakarítás A morzsolásos betakarítás 30-33%-os nedvességtartalomnál történik. A morzsolva történı betakarítás eszközei az átalakított gabonakombájnok. Az átalakítás teendıi: - a vágóasztal helyére kukoricabetakarító adaptert szerelünk, - a dobkosarat cseréljük, - a dobverı lécek közötti hézag ot lefedjük, - a dob és dobkosár közti hézagot beállítjuk, - a dob fordulatszámát csökkentjük, a törek- és szalmarostát kicseréljük, a szelelı fordulatszámát beszabályozzuk. morzsolva történı betakarítás után rostálással és légárammal elıtisztítást végzünk. Tisztítás után szárítóra kerül a mag. A szárítási hımérsékletet úgy kell beállítani, hogy a C fokot ne haladja meg. A kukorica nedvességtartalmát 14,5-15,5%-ra kell csökkenteni. A kukoricaszárat legcélszerőbb helyben felaprítani és alászántani vagy leveles cukorrépafejjel együtt besilózni.
30 A zúzva betakarítás 30-35%-os víztartalomnál történik. A csızúzalék zúzott, érett szemeket, a csutka és a csuhélevelek egy részét tartalmazza. A betakarításhoz olyan szecskázók használhatók, amelyek zúzókosárral vannak felszerelve. A kukorica átlagtermése 5-7 t hektáronként. A szár a szemtermés másfél-kétszerese.
31
32 Köszönöm figyelmüket!
GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Cukorrépa és a burgonya Szántóföldi növényeink sorában fontos szerepet játszik a gyökér- és gumós növények közé tartozó cukorrépa és a burgonya. A cukorrépa az egyik
RészletesebbenBurgonya termesztés Talajelıkészítés A burgonya a lég járható, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. A talajelıkészítéskor a laza szerkezető, jól
Talajelıkészítés A burgonya a lég járható, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. A talajelıkészítéskor a laza szerkezető, jól szellızött, rögmentes talaj kialakítására törekedjünk. A gumó növekedése csak
RészletesebbenBiológiai jellemzése A káposztarepce a keresztesek családjába és a Brassica nemzetségbe tartozik. A káposztarepcének két formája ismeretes:
A repce, vagyis az ıszi káposztarepce fontos és értékes olajnövényünk. Jelentıségét a gazdaságosságon kívül az is indokolja, hogy a repceolaj felhasználása sokoldalú. A régebben csak világítóolajként használt
RészletesebbenHÜVELYES NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Borsó termesztés
HÜVELYES NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Borsó termesztés HÜVELYES NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE A hüvelyesek közé tartozó növényeink a borsó,, bab és szója ja. Termıterületük lé-nyegesen kisebb, mint a gabonaféléké, ennek
RészletesebbenÚj gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése
Új gyep kialakítása 1. A talaj elıkészítése Mindenek elıtt tudnunk kell, hogy a talajokban sok millió gyommag arra vár, hogy mővelést követıen a talaj felszínére kerülve kikeljen. Ezért ne siessük el a
RészletesebbenA napraforgó a legfontosabb és a legnagyobb területen termesztett olajnövényünk, ezért meghatározó szerepe van a hazai növényolaj-termelésünkben. A napraforgó termesztése világviszonylatban is fejlıdı
RészletesebbenTALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai
TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás
Részletesebben/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység
/ 2203-06/2 Kódszám: M ----- KIV: 2012. 07. ll. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez
RészletesebbenIrásbeli vizsgatevékenység
Kódszám: M ----- KIAVA: 2012. 04. Il. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTI TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt
RészletesebbenPioneer napraforgóhibridek
2012.12.07. AKTUALITÁSOK Pioneer napraforgóhibridek HASZNOS INFORMÁCIÓK Pioneer.com/hungary Árutızsdei hírek Pioneer sajtófigyelı Idıjáráselırejelzés Agrometeorológia Ha segítségre, szaktanácsadásra van
RészletesebbenSZÁLASTAKARMÁNYOK TERMESZTÉSE. Lucerna
SZÁLASTAKARMÁNYOK TERMESZTÉSE Lucerna SZÁLASTAKARMÁNYOK TERMESZTÉSE A szálastakarmányok megkülönböztetett helyet foglalnak el termesztett növénye-ink között. A korábbi, legeltetésre alapozott állattenyésztés
RészletesebbenNÖVÉNYTERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Búza, Rozs, Árpa, Zab, Triticale. Sáringer-Kenyeres Tamás Növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök
NÖVÉNYTERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Búza, Rozs, Árpa, Zab, Triticale Sáringer-Kenyeres Tamás Növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE A gabonafélék a legnagyobb területen termesztett szántóföldi
RészletesebbenEGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK
EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK Fontosabb csoportjai: -Tavaszi vetéső szálastakarmányok: - Nyári másodvetésőek -İszi vetéső áttelelı keverék zöldtakarmányok - Csalamádék - Silótakarmányok Tavaszi
RészletesebbenSzemescirok termesztési technológia
Szemescirok termesztési technológia A szemescirok nagy termőképességű, kiváló szárazságtűrő-képességű, közepes- és gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezően termeszthető szemestakarmánynövény.
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok
RészletesebbenA Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek
A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),
RészletesebbenPergés veszteség csökkentés minıség javítás. Forgalmazza:
SPODNAM Pergés veszteség csökkentés minıség javítás Forgalmazza: Csökkentett dózisú kijuttatás deszikkáló szerrel Diqvát (Reglon) vagy más hatóanyagú deszikkáló szerrel csökkentett dózisú kijuttatás lehetséges
RészletesebbenIsmertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:
1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb
RészletesebbenIrásbeli vizsgatevékenység
Kódszám: M ----- VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:
Részletesebben2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
--- 2203-06/2 KÓd$zám: T KIV: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSÜ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés?
RészletesebbenKisparcellás KUKORICA kísérletek technológiai lapja 2008.
MgSzH Központ NFÁ Tordas ÁE kukorica Vetés: (hh.nn.) 04.29-30. Tıszámbeállítás: (hh.nn.) Betakarítás: (hh.nn.) 10.6 és 10.15. Mészlepedékes csernózium Fizikai tul: homokos vályog Humusztartalom %: 2.8-3.2
RészletesebbenPNEUMATIKUS VETİGÉP QUASAR SZÉRIA
PNEUMATIKUS VETİGÉP QUASAR SZÉRIA H Quasar: A mulcs és direktvetés új koncepciója A Quasar koncepció a vetéssel kapcsolatos legfontosabb célok elérése érdekében, magában foglalja a talajmővelés, a vetés
RészletesebbenIrásbeli vizsgatevékenység megoldása
/ Kódszám: M --- KIV: 2012. 08. 08. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt
RészletesebbenIsmertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!
1. Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! Információtartalom vázlata: - Az almos trágya összetétele - A bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma
RészletesebbenCSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány
RészletesebbenÉDESBURGONYA TERMESZTÉS
ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS Balla Zoltán Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Nyíregyháza 2017. március
RészletesebbenKörnyezetkímélı technológiák
Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció
RészletesebbenGyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás
Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
RészletesebbenSzántóföldi kultivátorok
Szántóföldi kultivátorok - Magágykészítő vagy könnyű kultivátorok Feladatuk: Szántáselmunkálás, magágykészítés. Művelési mélység: 5-15 cm Művelő szerszám: rugós száron: kétoldalt ívelt művelőszerszám.
RészletesebbenTEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.
1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ İSZI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. november 28-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. december Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. július 11-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. július Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenÖnkormányzati területek összegzése
Önkormányzati területek összegzése A képviselő testület döntése alapján Gyomaendrőd város önkormányzata a tulajdonában álló termőföldeket maga műveli. Illetve a folyamatban lévő bérleti szerződéseket lejárata
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
Részletesebben80/2009. (VII. 3.) FVM rendelet
80/2009. (VII. 3.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges
RészletesebbenA hörcsög érzékelhető jelenléte csak Jászfelsőszentgyörgy-Pusztamonostor térségében figyelhető meg (1 kotorék/ha).
Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép 2014. 09. 15. - 2014. 09.30. között Időjárás 2014. szeptember második felének időjárása változást hozott térségünkbe. A csapadékos periódus után
RészletesebbenTerület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban
Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei
RészletesebbenNövénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény
RészletesebbenTalajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros
RészletesebbenBEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II.
BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. Dr. Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, No.: 1 NAIK Mezőgazdasági Gépesítési
RészletesebbenMUNKAANYAG. Bicskei Károly. Hogyan termesszük a kukoricát? A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés
Bicskei Károly Hogyan termesszük a kukoricát? A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés A követelménymodul száma: 2203-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-016-50 A KUKORICA TERMESZTÉSÉNEK
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A TALAJMŰVELÉS RENDSZERE I. Előadás áttekintése A talajművelési rendszerek fogalma, áttekintése, csoportosítása.
RészletesebbenA SZÓJATERMESZTÉS TEC E H C NO N L O Ó L G Ó IAI KÉ K RD R ÉS É EI
A SZÓJATERMESZTÉS TECHNOLÓGIAI KÉRDÉSEI Dr. Bárány Sándor Szaktanácsadó Agroméda Kft. 7940 Szentlőrinc, Kodály u. 1/B Telefon: 06-30-33 61 597 E-mail: sandorbarany@t-online.hu Fajták közti különbségek
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenA nagy termés nyomában... Több hozzászólás is érkezett legutóbbi hírlevelünkhöz.
új kihívást jelent, hogy merre haladjon mezőgazdaságunk. Meggyőződésem szerint ez az út nem lehet más, mint az elektronika, a csúcstechnika, a minőség, az ökológia és a jövedelmező gazdálkodás harmóniájának
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS. ajánlat repcére
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat repcére Genezis technológiával jövedelmezően termelheti a repcét! 2 3 A repcét hatékonyan érdemes termeszteni! A repcét intenzíven kell táplálni! A repce termésével felvett tápelemek
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenKITE KOMPLEX SZEMESCIROK TECHNOLÓGIA. Gödöllő, február 14.
KITE KOMPLEX SZEMESCIROK TECHNOLÓGIA Gödöllő, 2019. február 14. 2017-ben a cirok az 5. legnagyobb területen termesztett gabonanövény volt a világon (42.000.000 ha) CIROK 4.6 EGYÉB: 5.4 0.7 EURÓPA: RUSSIA
RészletesebbenA csemegekukorica kártevői
A talajlakó kártevők a pattanóbogarak lárvái, a drótférgek, a cserebogarak lárvái a pajorok (csimaszok) a gyökerek elrágásával súlyos károkat okoznak. Ezért vetés előtt mindig ajánlatos talajfelvételezést
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. április 18-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. április Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenNe feledd: a talajon nemcsak állsz, hanem élsz is! Stefanovits Pál
Ne feledd: a talajon nemcsak állsz, hanem élsz is! Stefanovits Pál Talajművelési alapfilozófia Mechanikus szemlélet Erővel akarja elérni a kívánt hatást(tör,zúz,vág) Nem a klasszikus szerszám, sokszor
RészletesebbenBérgép KITE KOCKÁZATMENTES, TERVEZHETŐ, KISZÁMÍTHATÓ. Célunk a. Technológiai gépbérlet AJÁNLATOK
KITE Bérgép Célunk a KOCKÁZATMENTES, TERVEZHETŐ, KISZÁMÍTHATÓ mezőgazdasági termelés műszaki és technológiai biztosítása! AJÁNLATOK 2016 2 A KITE Zrt. Magyarországon, sőt Európában egyedülálló módon komplex
RészletesebbenA fás szárú energiaültetvények termesztésének gépesítése
A fás szárú energiaültetvények termesztésének gépesítése Energiaerdık - Hazánkban az energiaerdık telepítése szempontjából a nyár, főz, és akác jöhet szóba, melyek közül az akácot tekintik a legalkalmasabbnak,
RészletesebbenÜzleti jelentés. Az ügyvezetı jelentése a Társaság 2010. évi üzleti tevékenységérıl. Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft.
Közhasznúsági jelentés 5. számú melléklete Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa Üzleti jelentés A 2010. éves beszámolóhoz Az ügyvezetı jelentése a Társaság 2010. évi üzleti tevékenységérıl
RészletesebbenFőbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena
Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa
RészletesebbenŐszi sörárpa termesztéstechnológia
Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem
RészletesebbenSCOTTS termékcsalád a kert és park minden növényéhez MINERALHOLDING KFT.
SCOTTS termékcsalád a kert és park minden növényéhez Díszpark mőtrágyák Díszpark főmagkeverékek Gyepmőtrágyaszórók A Scotts szabályozott tápanyag-leadású és lassú feltáródású mőtrágyáinak elınyeit nemcsak
RészletesebbenGyepápolás GreenMaster
Gyepápolás GreenMaster Moduláris felépítésű rendszer gyepápoláshoz intenzívebb gyepápolás felülvetéssel és bokrosítással akár 15%-kal több hozam nem csak gyepek esetében hatékonyabb és egyszerűbb zöldtrágya
RészletesebbenCziráki László 2014.
Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. május 17-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. május Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenFÓKUSZBAN A SZÓJA. Virágné Pintér Gabriella Szeged, február 24.
FÓKUSZBAN A SZÓJA Virágné Pintér Gabriella Szeged, 2016. február 24. A világ szójatermesztése Évente 250-270 millió tonna szójabab terem a világon. A világ mezőgazdasági területének 6%-án termelnek szóját,
Részletesebben500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
RészletesebbenAttól, hogy nem inog horizontális irányban a szélességi- és hosszúsági tengelye körül sem.
Konkrét tanácsok a Salgó-dexion polcrendszer összeszereléséhez Vásárlásunk során a Salgó-dexion polcokat, polcrendszereket sokféle módon állíthatjuk össze az igénybe vételnek, felhasználásnak, valamint
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenA szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr
A szója oltás jelentősége és várható hozadékai Mándi Lajosné dr. 2016.12.08. Nitrogén megkötés Rhizobium baktériumokkal Légköri nitrogén (78 %) megkötés. Endoszimbiózis kialakítása, új szerv: nitrogénkötő
RészletesebbenTAKARMÁNYCIROK TERMESZTÉS
TAKARMÁNYCIROK TERMESZTÉS A takarmánycirok szemescirok, silócirok, szudánifű kevésbé igényli a jó talajokat, kiváló a szárazságtűrő-képessége, és jobb a tápanyag feltáró- és felvevő képessége, mint a legtöbb
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenPillangós növények a zöldítésben
Pillangós növények a zöldítésben Két nagy csoportot különböztetünk meg a zöldítésben használt pillangós növényfajok esetében: I. A nagymagvú pillangósok ( hüvelyesek) - Őszi-tavaszi borsó - Szója - T.bükköny
RészletesebbenVetésforgóvetésváltás
Vetésforgóvetésváltás Növényi sorrend változatok I. Klasszikus vetésforgó: a növénytermesztés olyan tervszerő rendszere, amelyben a növények összetétele és aránya hosszabb idıre állandó, a növényeket térben
RészletesebbenSZÓJATERMESZTÉS MÁSODVETÉSBEN. Szójamag Kft Szentlőrinc, Kodály Z. u. 1/B Telefon:
SZÓJATERMESZTÉS MÁSODVETÉSBEN Szójamag Kft. 7940 Szentlőrinc, Kodály Z. u. 1/B Telefon: 06 30 33 61 597 E-mail: szojamag@gmail.com 2017 A zöldítési célra vetett másodvetésű növények termesztése a támogatás
RészletesebbenKAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR
KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék A doktori iskola vezetıje: HORN PÉTER akadémikus Témavezetı: DR. DÉR FERENC a mezıgazdaság tudományok kandidátusa KÜLÖNBÖZİ
RészletesebbenA talajművelés segítse a talajminőség javulását!
XXIV. Biokultúra Tudományos Nap Budapest, 2011.12.03. Tápanyag-, talajerő- és talajgazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban A talajművelés segítse a talajminőség javulását! Dr. Birkás Márta MTA doktora
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenHOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére
HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi
RészletesebbenKUKORICATERMELŐ IFJÚSÁGI MUNKACSAPATOK NAPLÓJA
..Munkával, tanulással a szocializmusért." KUKORICATERMELŐ IFJÚSÁGI MUNKACSAPATOK NAPLÓJA Tsz, ÁG neve:... Munkacsapatvezető nerc: Munkacsapatunk az 196... évben részt vesz az ifjúsági munkacsapatok niszágos
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenBeszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program
Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Berentén a munkaprogram 2012.03.01-én indult.14 fő kapott itt munkát, 8 órás munkaidőben.
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18
RészletesebbenAz országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.
Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett 2013. júniusában. Megrendezésre került az első 500-ak Klubja szántóföldi bemutató 2013. június 14-én 11 órától a Nógrád
RészletesebbenA cirkok jelentôsége, termesztése
Cirok Ajánlat 2013 A cirkok jelentôsége, termesztése Az EURALIS törekszik arra, hogy a szemes és siló/biogáz hasznosítású cirkok (Sorghum bicolor) kapcsán több alternatívát kínáljon partnereinek. TAKARMÁNYCIROK
RészletesebbenÖNTÖZÉSI ISMERETEK. A növények fejlıdésükhöz elsı sorba. fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek.
ÖNTÖZÉSI ISMERETEK ÖNTÖZÉSI ISMERETEK A növények n nyek vízfogyasztv zfogyasztása sa és s vízigv zigénye A növények fejlıdésükhöz elsı sorba fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek. A feltételek
RészletesebbenA telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.
Interjú Mosó Ottó 500-ak Klubja résztvevővel Genezis: Bemutatnád a gazdaságot röviden? A család 520 hektáron gazdálkodik, ebbe beletartozik két gyermekem gazdasága is, akik gépészként és növénytermesztőként
RészletesebbenSZÓJA termesztéstechnológia
SZÓJA termesztéstechnológia Klimatikus- és talajviszonyok A szója az éghajlatra - a hőmérsékletre és a csapadékra - igényes növény. Nyáron szereti az egyenletes meleget, virágzáskor és magkötéskor pedig
RészletesebbenA csemegekukorica védelme
A csemegekukorica védelme Talajfertôtlenítés, gyomirtás Talajfertôtlenítés A kukoricabogár lárvája és egyéb talajlakó kártevôk ellen a Force 1,5 G nélkülözhetetlen. Dózisa: 12-15 kg/ha vetéssel egymenetben
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. május 16-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. május Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenBabeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar. Szıcs Emese Dr. Vincze Mária egyetemi tanár Bíró Boróka november 22.
Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar Az éghajlatváltozás hatása a növénytermesztésre Szıcs Emese Dr. Vincze Mária egyetemi tanár Bíró Boróka 2008. november 22. Tartalom
RészletesebbenA KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere. Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt.
A KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt. Precíziós gazdálkodás a KITE értelmezésében Olyan műszaki, informatikai, információstechnológiai
RészletesebbenPermetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete
Permetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete Hatásos permetezés csak akkor végezhető, ha pontosan ismert a felületegységre kiszórt folyadékmennyiség. Ugyanis
RészletesebbenA starter mikrogranulátum
A starter mikrogranulátum A tavaszi vetésű kultúrák (pl. kukorica, napraforgó) kezdeti fejlődése alapvetően meghatározza a betakarítható termés mennyiségét. Az elhúzódó vagy egyenetlen kelés akár 40-70%-os
RészletesebbenA nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei
Elıszó Az eredményes növénytermesztés egyik alapvetı feltétele a termıhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerő tápanyagellátás. Ehhez egyfelıl ismernünk kell a legfontosabb makro-
RészletesebbenA jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota ) 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról A környezet védelmének
Részletesebben500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
Részletesebben