PÁLYÁZATI SEGÉDLET. az EU támogatások felhasználásával, önkormányzati szerepvállalással megvalósítani tervezett projektek pályázatainak benyújtásához

Átírás

1 PÁLYÁZATI SEGÉDLET az EU támogatások felhasználásával, önkormányzati szerepvállalással megvalósítani tervezett projektek pályázatainak benyújtásához Összeállította: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Budapest, december

2 Előzmények Az Európai Uniós támogatások felhasználásával megvalósuló programok (kiemelten: ROP) keretében, az NFÜ által kiírásra kerülő EU-s pályázatok során lehetőség nyílik arra, hogy önkormányzatok/önkormányzati társulások önállóan vagy együttműködési formában olyan tervezett beruházásokkal pályázzanak, amelyek részben vagy egészben országos közúti elemeket is érintenek. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (Kkt.) 29. -a meghatározza az országos közutak építtetőjének személyét, amely szerint: (1) Az országos közutak építtetője - a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. (1) bekezdésének b) pontja szerinti kezelője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - építtetőnek minősül a vele - az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló miniszteri rendelet alapján - megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetőleg fejlesztési feladatok tekintetében. Az építtető - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, valamint a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével - a Magyar Állam javára és nevében jár el (2) Az építtető - a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. Az építtető ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt... A törvény 29/B. -a rendelkezik az engedélyezési eljárásokról, amely szerint: (2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott a) engedélyezési eljárásokban ügyfélnek minősül az építtető, a vagyonkezelő, a közművek tulajdonosa, kezelője, továbbá az ügyféli minőség vizsgálata nélkül azon személyek, mint, az ingatlantulajdonos, vagy az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlana a hatásterületen fekszik Önálló pályázati szándék esetén tehát előfordulhat, hogy a pályázó önkormányzat/önkormányzati társulás az országos közúthálózat építtetőjévé válna, ami ellentétes a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény építtetői szerepkört definiáló fentebb idézett paragrafusával. Ilyen esetekben a törvény által meghatározott építtető bevonására lehet szükség a projektben, de ezt minden esetben egyedileg kell eldönteni, a műszaki beavatkozás jellegétől függően. 2/8

3 2011. január 1-től nagyon lényeges eleme a hivatkozott törvénynek a 29. (11) bekezdése, amely tételesen megnevezi azokat a műszaki beavatkozásokat, amelyek esetében a helyi önkormányzatok építtetői szerepkörben eljárhatnak. E szerint: (11) A helyi önkormányzat - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda kiépítése esetében. A nem állami költségvetésből vagy nem uniós forrásból megvalósuló utak beruházója - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda kiépítése vonatkozásában. Két nagyon fontos értelmezési kérdésre szeretnénk felhívni a figyelmet: 1. A bekezdés szövege szerint nem ad automatikus jogokat az önkormányzatoknak, tehát ugyanúgy szükségesek a megfelelő hozzájárulások a tervezett beavatkozásokhoz mind a közút kezelője, mind pedig a vagyonkezelő részéről. Ugyancsak e szervezetek feladata a bekezdésben szereplő műszaki beavatkozások felülvizsgálata a ténylegesen tervezett beavatkozás ismeretében. 2. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a nem állami költségvetésből és nem uniós forrásból megvalósuló (értsd: magántőke) beruházásokra ugyanezek a szabályok vonatkoznak, tehát az ilyen vállalkozások is csak a jogszabályban meghatározott feladatok tekintetében járhatnak el építtetői szerepkörben. Teendők Amennyiben a pályázó által megvalósítani kívánt projekt bármilyen formában érint/érinthet állami tulajdonú országos közúthálózati elemet/elemeket, kérjük, forduljon a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központhoz (KKK). Leveléhez csatoljon minden olyan információt, amely a tervezett projekt műszaki megvalósításához rendelkezésére áll. Ez lehet a projekt rövid leírása (bemutatása), műszaki leírás, átnézeti és részletes helyszínrajz, közútkezelői hozzájárulás, az érintett országos közúti ingatlanok tulajdoni lapja (ezek megléte természetesen attól függ, hogy előzetes elképzelésről van szó csupán, vagy már elkészültek a műszaki tervek, illetőleg azok készítése folyamatban van). Ezekre egyébként a későbbiekben, a különböző hozzájárulások megkérésénél is szükség lesz, így egyébként is célszerű és hasznos a projektet jól definiáló alapadatok összegyűjtése. 3/8

4 A beérkezett kérelem alapján a KKK megállapítja, hogy a tervezett projekt milyen mértékben érinti az országos közúthálózatot, és eldönti, hogy szükség van-e a pályázat beadásához az évi I. tv. szerinti építtető ( együttműködő/konzorciumi partner ) bevonására. Ha igen, válaszlevelében kijelöli a pályázó által bevonandó építtetőt, aki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) vagy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) lehet. Ha nincs szükség az évi I. tv. szerinti építtető bevonására, de a projekt országos közúti elemet érint, akkor vagy a tervek engedélyeztetése előtt, vagy ha nincs szükség építési engedélyre, akkor a tervek elkészültekor be kell szerezni az MK közútkezelői hozzájárulását. A rendelkezésre álló műszaki dokumentáció, az érintett országos közúti elemeket tartalmazó ingatlanok tulajdoni lapjának, valamint a megszerzett közútkezelői hozzájárulás birtokában szükséges megkérni a KKK vagyonkezelői/tulajdonosi hozzájárulását. A tervezett beruházáshoz kapcsolódó, területhasználatot biztosító megállapodást is a KKK-val kell megkötni amennyiben a Kkt. szerinti építtetőt be kell vonni, úgy ezt a konzorciumi/együttműködési megállapodás pótolja, aki ezekben az esetekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) megbízásából és helyett jár el (a KKK egyébként a tulajdonosi hozzájárulást is az MNV meghatalmazása alapján, az MNV nevében adja ki). Ezek a korábban felsoroltak rendelkezésre állása esetén kérhetők meg. Mivel a felsorolt hozzájárulások feltételei egymásnak, így nagyon fontos a sorrend betartása. A szükséges hozzájárulások birtokában beadható a pályázat, nyertes pályázat esetén az országos közutat érintő munkálatok a kezelői hozzájárulásban foglaltak szerint, az MK szakfelügyelete mellett végezhetők el. Ha szükség van az évi I. tv. szerinti építtető bevonására, és a KKK kijelöli a szervezetet, akkor a pályázónak haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a megnevezett intézménnyel. Ekkor szükség van egy olyan előzetes együttműködési megállapodás megkötésére, amelyben a kijelölt építtető és a pályázó közötti további együttműködés minden részlete kidolgozásra, rögzítésre kerül a pályázat beadásáig terjedő időszakra. A műszaki tervek rendelkezésre állása esetén a kijelölt építtetővel felül kell azokat vizsgálni. Az is előfordulhat, hogy a terveket az építtető javaslata alapján át kell dolgozni, illetve hogy az építtető a terveket szakmai szempontból nem tartja megvalósíthatónak. Amennyiben szükséges a tervek átdolgozása, a pályázat beadása csúszhat, szélsőséges esetben a projekt meghiúsulhat. Pályázatot beadni csak kellően megalapozott műszaki tervek birtokában lehet. Az együttműködési megállapodás egy olyan keret, amely a projektben résztvevők feladatait, kötelességeit, felelősségét lehatárolja, miközben útmutatást ad a feladatmegosztáshoz tartozó költségek megosztásához, a projekt 5 éven tartó fenntartásához, a vagyonkezelés kérdéseihez. Ha a műszaki tervek nem állnak még rendelkezésre, úgy az együttműködési megállapodás szerint megkezdődhet a tervek elkészítése. A tervek engedélyeztetése előtt be kell szerezni az MK közútkezelői hozzájárulását. 4/8

5 A rendelkezésre álló műszaki dokumentáció, az érintett országos közúti elemeket tartalmazó ingatlanok tulajdoni lapjának, valamint a megszerzett közútkezelői hozzájárulás birtokában szükséges megkérni a KKK vagyonkezelői/tulajdonosi hozzájárulását. A tervezett beruházáshoz kapcsolódó, területhasználatot biztosító megállapodást is a KKK-val kell megkötni, aki ezekben az esetekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) megbízásából és helyett jár el. Ezek a korábban felsoroltak rendelkezésre állása esetén kérhetők meg. Akár be kell vonni a törvény szerint építtetőt, akár nem, de a tervezett projekt érinti az országos közúthálózat valamelyik elemét, a közútkezelői, vagyonkezelői és tulajdonosi hozzájárulásokat, a használat jogcímét biztosító megállapodást amit egyes esetekben a konzorciumi/együttműködési megállapodás helyettesít be kell szerezni (ezért fordulnak elő bizonyos ismétlések a szövegben). Ha nem kell bevonni a törvény szerinti építtetőt, akkor mindez a pályázó önkormányzat feladata, míg a törvény szerinti építtető bevonása esetén az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a felek közötti feladatmegosztást. A projekt megtervezésekor nagyon fontos a várható költségek minél pontosabb meghatározása. Amennyiben szükség van a törvény szerinti építtető bevonására, azt mindenképpen számításba kell venni, hogy sem az MK, sem a NIF az ilyen típusú pályázatokban történő részvételre elkülönített pénzügyi forrással nem rendelkezik, és sem a tervezés, sem az engedélyezés, sem a területszerzés, sem pedig a pályázati önrész biztosítása során anyagi hozzájárulást nyújtani nem tud. A projekt előkészítése és megvalósítása során felmerülő minden költség a pályázó önkormányzatot terheli, illetve minden egyéb kockázatot az önkormányzat visel a projekt megvalósításával kapcsolatban. Mindez egy projektnél, az építtető bevonása esetén azt is jelenti, hogy az építtetőnél jelentkező költségeket is a projekt költségvetéséből kell kigazdálkodni, pl. a projektmenedzseri díjakat célszerűen meg kell osztani. Ez egy adott projektben a pályázó önkormányzatra eső saját bevételek csökkenését is jelentheti. Amennyiben nincs szükség a törvény szerinti építtető bevonására, az országos közút érintettsége esetén akkor is be kell vonni az MK-t, mint az érintett országos közút üzemeltetőjét. Az általuk biztosítandó szakfelügyeletről az évi I. törvény intézkedik. A projekt keretében (pl. közműépítéseknél) a közút nem közlekedési célú igénybevételéért is díjat kell fizetni, amelyet ugyancsak a fenti jogszabály határoz meg. Hozzájárulásában a közútkezelő előírhatja, hogy az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat részben vagy egészben történő helyreállítását kizárólag a közút kezelője végezheti el. A szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, illetve a burkolat helyreállításáért a közút kezelője a ténylegesen felmerült költségeit felszámolhatja. Ezekkel a díjakkal is számolni kell a költségvetés készítésekor. 5/8

6 Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy október 1-től ismét változtak az építési jogszabályok január 1-től pedig hatályba lépett az ún. építtetői fedezetkezelő intézménye, amely az építtetőre jelentős többletfeladatokat és felelősséget hárít. Ennek anyagi terheit is a pályázó önkormányzatoknak kell átvállalniuk (pl. fedezetkezelői díj, építési szerződések ellenjegyzése), illetve a projektköltségek körében elszámolniuk. Projektek besorolása Nagyon lényeges kérdés, hogy hova soroljuk a tervezett projekteket. a) A legegyszerűbbnek azok a munkák tűnnek, ahol az országos közút burkolatát a tervezett projekt fizikailag nem érinti. Ilyen lehet egy járdafelújítás/építés, vagy egy önállóan, a burkolattól elválasztva vezetett kerékpárút. Ugyancsak ide lehet sorolni minden egyéb, az országos közúti ingatlanon elhelyezni tervezett létesítményt (pl. autóbuszváró, szobor, utcabútor stb.). Ezekben az esetekben nincs szükség a törvény szerinti építtető bevonására, de mivel a tervezett projekt országos közúti ingatlanon valósul meg, ugyanúgy be kell szerezni a korábban felsorolt hozzájárulásokat. Mivel ezek az építmények a pályázó tulajdonába és kezelésébe kerülnek, célszerű az igénybevett terület tulajdonviszonyait is rendezni. Ez azt jelenti, hogy minél előbb, de legkésőbb a projekt befejezéséig a beruházással igénybevett területet le kellene választani az országos közút területéről. Ennek érdekében első lépésként a pályázónak bérleti szerződést kell kötnie a KKK-val a létesítménnyel igénybevett országos közúti területre. b) Külön kategóriát alkotnak jellemzően a közút nem közlekedési célú igénybevételének minősülő tervezett beavatkozások, mint pl. csatornázás, elektromos hálózatok, egyéb közművezetékek kiépítése, árokburkolás/kiépítés. Ezek alapvető célja nem az országos közút építése, funkciójának bárminemű megváltoztatása, jóllehet, a szóban forgó feladatok az országos közutat, mint ingatlant érintik. Ezekben az esetekben a megfelelő vagyonkezelői és közútkezelői hozzájárulások birtokában, bizonyos esetekben az üzemeltető helyszíni szakfelügyelete mellett a pályázók ugyancsak önállóan is eljárhatnak építtetői szerepkörben. Ilyenkor azonban mindig biztosítani kell, hogy az országos közút eredeti funkciója, műszaki jellemzői nem változhatnak, ha pedig e munkák során az országos közút burkolatát meg kell bontani, akkor az az eredeti állapotban visszaállításra kerül. Belterületen, az országos közúttal párhuzamosan vezetett árokburkolás/építés esetén ugyancsak felül kell vizsgálni az árok által igénybevett terület helyszínrajzi és tulajdonjogi leválaszthatóságát az országos közút területéről. E leválasztott létesítmények üzemeltetéséről a pályázó és a közútkezelő a projekt befejezését követően külön megállapodhat. 6/8

7 c) Újabb csoportot alkotnak azok a beavatkozások, amelyek során elkerülhetetlen az országos közút burkolatán történő beavatkozás, bár a projekt célja itt sem alapvetően az országos közúti elem építése. Ilyen lehet pl. kapubehajtók, útbecsatlakozások, autóbuszöblök, parkolók kialakítása, ahol a pályázók ugyancsak eljárhatnak önállóan, de a szükséges hozzájárulások beszerzése itt sem kerülhető meg. Hasonlóan az előbbiekben leírtakhoz, parkolók kialakításánál is felmerül a parkoló céljára igénybe venni tervezett terület tulajdonviszonyainak rendezése. d) Azokban az esetekben, ahol a projekt célja egyértelműen az országos közúti elemen megvalósuló beavatkozás, ott a pályázó nem járhat el építtetőként, sem az engedélyezési eljárás során ügyfélként. Ezek a beavatkozások jellemzően az állami tulajdonú országos közutak települési szakaszain tervezett forgalomtechnikai beavatkozások (pl. forgalomterelő szigetek), csomópontépítések/átépítések, burkolat-felújítások, átépítések, sávszélesítések, sávszűkítések. Az ilyen jellegű beavatkozásoknál tehát a felsorolt hozzájárulások beszerzése mellett biztosan lehet számítani arra, hogy szükséges a Kkt. szerinti építtető bevonása. e) Előfordulhat, hogy a pályázat komplex célt fogalmaz meg pl. település rehabilitációt, városközpont rendezést stb., amely jellegénél fogva több területet is érinthet. Ilyenkor is meg kell határozni az országos közúti elemek érintettségét, és a műszaki beavatkozás módjának vizsgálatával lehet eldönteni a törvény szerinti építtető beléptetésének szükségességét. A felsorolásból is kitűnik, hogy a közutas intézményrendszer nem kerülhető meg: a) egyrészt nagyon fontos az előzetes konzultáció, másrészt b) a szükséges hozzájárulásokat mindenképpen be kell szerezni. Ezek időigényét a pályázatbeadás időigényének tervezésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha nincs is szükség a törvény szerinti építtető kijelölésére, akkor is időt vesz igénybe a projektek műszaki tartalmának vizsgálata és a hozzájárulások kiadása. Amennyiben szükséges a törvény szerinti építtető bevonása, úgy még további időigénnyel kell számolni, hiszen mind a KKK részéről az építtető kijelölése, mind a kijelölt építtetővel való megállapodás előkészítése és aláírása időt vesz igénybe: a KKK állásfoglalására minimum 15 napot amennyiben minden szükséges dokumentumot hiánytalanul benyújtanak, míg a kijelölt építtető belépésére további 30 napot lehet számolni. Ezekre később, az esetleges hiánypótlás időszakában még kevesebb idő jut, így mindenképpen ajánlott ezeket a kérdéseket még a pályázat beadása előtt tisztázni. Mivel az együttműködő partner kijelölése az egész pályázatot (műszaki tartalom kialakítása, költségtáblák összeállítása stb.) befolyásolhatja, így nem lehet eléggé kihangsúlyozni a mielőbbi kapcsolat felvételt az országos közúthálózatért felelős intézményrendszerrel, mindenekelőtt a KKK-val! 7/8

8 Befejezés Az elmúlt évek jogszabályi változásainak, a döntéshozó szervezetek együttműködésének köszönhetően számos előrelépés történt a kérdésben. A pályázatok kiírója minden esetben külön felhívja a jövőbeni pályázók figyelmét az országos közúti érintettség figyelembe vételére, az ezzel kapcsolatos teendőkre. Lényeges, hogy a közúti szakigazgatás az önkormányzatok szándékairól, a projektek érdekében elkészíttetett terveiről időben szerezzen információt. A projekt-előkészítés minél későbbi szakaszában kerül erre sor, annál nehezebb a folyamatot korrigálni, szükség esetén az állami építtetőt bevonni. A pályázni kívánó önkormányzatoknak/önkormányzati társulásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen módon érintik az országos közúti elemeket, és mivel idegen területen történő beavatkozást terveznek, ez milyen feltételekkel tehető meg, illetőleg megtehető-e egyáltalán. Ugyancsak fontos tudni, hogy az együttműködésnek műszaki, időbeni és költség vonzatai vannak, amit be kell kalkulálni a projekt folyamatába. Ezért nagyon fontos, hogy amennyiben olyan projektelképzelésük van az önkormányzatoknak/önkormányzati társulásoknak, amely érintheti az állami tulajdonú országos közúthálózat bármely elemét, a pályázat kidolgozása előtt, de mindenképpen a beadást megelőzően tájékozódjanak a megoldási lehetőségekről. Ezzel elkerülhető, hogy a hiánypótlás során derüljenek ki olyan tényezők, amelyek esetleg meghiúsíthatják a biztosnak vélt pályázat elnyerését. Az EU-s támogatásból megvalósított projektek esetében a pályázóknak 5 évre vállalniuk kell a projekt eredményeinek a fenntartását. Ez alatt az idő alatt bármikor lehetséges egy ellenőrzés, amely ha szabálytalanságot állapít meg pl. az építtetői jog hiánya, akkor az önkormányzatot a támogatás visszafizetésére is kötelezhetik! Ha erre nem is feltétlenül kerül sor, de egy nem megfelelően előkészített projekt esetében a későbbiekben adódhatnak problémák a vagyonátadás vagy a létesítmény fenntartása, üzemeltetése körül is. Az országos közúthálózat fejlesztéséről, üzemeltetéséről külön műszaki szabályozási és jogszabályi háttér rendelkezik. Erre tekintettel kell lenni még akkor is, ha regionális forrásokból az önkormányzatok jutnak olyan lehetőségekhez, amelyek során állami tulajdonú közúti elemeket érinthetnek. Az elmondottak alapján látható, hogy a lehetőség a szabályok adta keretek között adott, ehhez azonban szoros partnerségre van szükség a közutas szakirányítás és a pályázni kívánó önkormányzatok között. 8/8