A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése TÁMOP /

Átírás

1 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése TÁMOP /

2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...1 Bevezető...2 Képzési kereslet növelése alprojekt...7 Pályakövetés rendszere alprojekt...9 Minőségbiztosítás alprojekt...11 Vizsgarendszer fejlesztése alprojekt...13 Tananyagfejlesztés alprojekt...15 Mérés-értékelés alprojekt...17 Szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók szakmai ismereteinek fejlesztése alprojekt...19 Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése alprojekt...21 Munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése alprojekt...23 Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52., Telefon: +(36-1) Felelős kiadó: Nagy László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet főigazgatója Grafika: Szűcs Édua Nyomdai kivitelezés: Grafika Press Nyomdaipari Zrt. Felelős vezető: Farkas Tamás

3 ELŐSZÓ A legjobb kormányzati program, a legjobb szándékú intézkedés sorozat sem ér semmit akkor, ha az érintett célcsoportok nem értesülnek a programokról, nem éreznek motivációt az együttműködésre. Azt szeretnénk, hogy egyre többen ismerjék fel a szakképzés, felnőttképzés fontosságát és egyre többen éljenek az új képzési lehetőségekkel, kapcsolódjanak az átképzési, felnőttképzési programokhoz, építsék életpályájukat. A képzésekkel nem csak az egyén munkaerő-piaci esélyeit növeljük, hanem a gazdaság igényeit is kielégítjük. Szeretnénk azt is, hogy világossá váljon mindenki számára, hogy mire, hogyan és miért fordít a következő években közel 8 milliárd forintot az Európai Unió az UMFT TÁMOP program keretében. A projekt alapvető célja, hogy az oktatás reformjával összhangban, a HEFOP és a Központi Programokban megvalósított moduláris szakmai képzési szerkezettel erősödjön a szak és felnőttképzési rendszer munkaerő-piaci alkalmazkodása, munkaerő-piaci igényekre reagáló képessége, a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák kialakításával és fejlesztésével járuljon hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez, a képzésből kilépők szakmai és személyes kompetenciájával a munkáltatók elégedettebbek legyenek. Az Európai Unió megadta a lehetőséget az Új Magyarország Fejlesztési Terv égisze alatt, hogy a szak- és felnőttképzés reformja folytatódhasson. Uniós támogatásból életre hívta a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése című programot. 1 Projektgazdaként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet hivatott arra, hogy fenntartsa a korábbi fejlesztési eredményeket, folytassa az innovációt, annak érdekében, hogy azok a gyakorlatban is érvényesülhessenek. Ez a kiadvány azt a célt szolgálja, hogy Ön tájékozódhasson az ÚMFT TÁMOP / A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt fejlesztéseinek általános tartalmáról, a fejlesztés céljairól. Remélem, hogy sokan lesznek, akik ettől az összeállítástól kapnak kedvet ahhoz, hogy felvegyék a kapcsolatot velünk, a program megvalósítóival és alkalmazzák saját gyakorlatukban a fejlesztések eredményeit. Budapest, február Nagy László főigazgató

4 BEVEZETŐ A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) I. keretében megkezdődött a szakképzés átalakítása, azonban a megvalósításra álló rövid idő, továbbá a szakképzés intézményrendszerének a változások befogadására való képessége, hajlandósága miatt nem vált lehetővé a rendszer átalakításának teljes befejezése. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (továbbiakban HEFOP) A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése komponens a szakképzés a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló megújítását valósította meg. Ezen túl magába foglalta a szakképesítések ISCED szintek szerinti különválasztását, az alapszakmák, az iskolai rendszerű szakképesítések, a ráépülő, felnőttképzésben megszerezhető szakképesítések és a rész-szakképesítések meghatározását. A jelen projekt egyrészt épít az NFT I. HEFOP továbbá hasznosítja és beépíti az ezzel egy időben zajló más programok (például Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) keretében megkezdett fejlesztések eredményeire és tartalmazza a fejlesztés olyan új elemeit is, amelyekre a szakképzés rugalmasságának, munkaerő-piaci érzékenységének fokozása érdekében van szükség. 2 A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) kiemelt projekt fejlesztései egyrészt a szak- és felnőttképzési rendszer egyes elemeinek fejlesztésére irányulnak (pályakövetés, minőségbiztosítás, szakmai vizsgarendszer fejlesztése), másrészt a képzési tartalmat érintik (mérés-értékelés, tananyagfejlesztés). A projekt jelentős humánerőforrás-fejlesztési komponenst is tartalmaz (szakmai tanároknak a munkahelyi körülmények közötti továbbképzése és idegen nyelvi továbbképzése, a tanulók gyakorlati képzésére hajlandó vállalkozói kör felkészítése). A projekt kiterjed továbbá azoknak az eszközöknek a fejlesztésére, amelyek az egész életen át tartó tanulás valósággá válása érdekében alkalmasak a képzés iránti kereslet növelésére is. Az országos fejlesztés célja, hogy jöjjön létre sztenderd összehasonlítható adatokat, információkat eredményező módszertan a szakképzésből kilépők pályakövetésére, készüljön adatbázis az adatok gyűjtésére és elemzésére; alakuljon ki és kerüljön bevezetésre az európai minőségbiztosítási keretrendszerhez illeszkedő, a szakés felnőttképzést folytató intézmények ön- és külső értékelését is magában foglaló minőségbiztosítási rendszer; jöjjön létre olyan vizsgaellenőrzési rendszer, amely sztenderd és kipróbált módszertan alapján kiterjed a szakmai vizsgát szervező intézménynek a vizsgaszervezési tevékenységére, egy-egy szakmai vizsga előkészítésének és lebonyolításának ellenőrzésére; a korábban megkezdett fejlesztést folytatva és annak eredményeire alapozva készüljenek tanulásttanítást segítő tananyagok; készüljenek olyan bemért, kipróbált feladatok, amelyek a tanulói teljesítmény mérését, a megszerzett tudást, a kompetenciák értékelését szolgálják, és segítik az önálló tanulást is; épüljön ki a szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók számára a továbbképzési rendszerbe illeszthető valós munkahelyi körülmények között végezhető tapasztalatszerzés rendszere; erősödjenek a szakképzésben oktató tanárok szakmai idegen nyelvi kompetenciái, hogy megfelelő színvonalon biztosítani tudják a tanulók szakmai idegen nyelvi készségének fejlesztését; növekedjék a tanulók gyakorlati képzésében részt vevő vállalkozások száma; a felnőtt lakosság növekvő számban vegyen részt a tanulás különböző formáiban.

5 Társadalmi hatások Társadalmi befogadás A projekt keretében megvalósuló fejlesztés a szak- és felnőttképzéshez való hozzáférés feltételeinek javításán keresztül hozzájárul ahhoz, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő emberek, társadalmi csoportok munkaerő-piaci pozíciói javuljanak, hogy hozzájussanak olyan szakképesítéshez, amelynek segítségével saját maguk és családjuk megélhetését biztosítani tudják. Esélyegyenlőség A fogyatékkal élő emberek (sajátos nevelési igényű tanulók) speciális igényeire építve, a szakképzésről szóló törvény 30. (9) bekezdésében szabályozottak figyelembevételével kerülnek meghatározásra a projekt keretében azok az általánostól eltérő körülmények, amelyeket a szakmai vizsgákon biztosítani kell annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők is meg tudjanak felelni a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározottaknak. Az esélyegyenlőség megteremtését a Projektterv alprojektenként célkitűzései, valamint a csatolt Esélyegyenlőségi terv -ben rögzített fejlesztések szolgálják. Munkaerő-piaci részvétel A szak- és felnőttképzés minőségének javulása, a gyakorlati képzési helyek bővítése és a fejlett, modern technológiák bevonása, a munkáltatók elvárásainak beépítése a képzésbe javítja a szakés felnőttképzésből kikerülők munkaerő-piaci pozícióját, kereseti lehetőségeit. A program az egész országra kiterjed, nincs különbség a várható hatások tekintetében regionális, megyei vagy kistérségi szinten, de például a tananyagfejlesztés teret hagy a lokális munkaerőpiac speciális igényeinek az oktatásba történő beemelésére. 3 A lakosság, illetve az egyes célcsoportok egészségi állapota Szociológiai felmérések szerint minél képzettebb az egyén, annál jobban figyel saját egészségi állapotára. Az oktatás, képzés színvonala Az oktatók továbbképzése, a tanulók, felnőttek oktatási, képzési lehetőségeinek bővülése (idegen nyelvi képzés, több szakmai gyakorlat, jobb felszereltség, modern technológiák megismerése) javítja az oktatás, képzés színvonalát. Mindezek együtt a képzésben részt vevők motiváltságát is növelik, ami által emelkedik a képzés hatékonysága. Gazdasági hatások Piaci rendellenességek csökkentése A képzés és a munkaerőpiac tipikusan információhiányos piaci szegmensek. A pályakövetési információk nyilvánossá tételétől azt várjuk, hogy javulni fog egyrészt a képzési piac hatékonysága (a

6 rendszer segíteni fogja a képző intézmények és a képzési programok közötti választást), másrészt javulni fog a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangja. A munkavállalók munkaerő-piaci rugalmasságának növelése Az új tananyagrendszer kifejlesztése, az új technológiák megismerése és az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése szolgálja a munkavállalók munkaerő-piaci rugalmasságának növekedését. Munkaerő-piaci aktivitás, foglalkoztatás és munkanélküliség Az eredményes projekt csökkenti a munkanélkülivé válás kockázatát azáltal, hogy a képzési tartalomfejlesztés figyelembe veszi a munkaerőpiac által igényelt kompetenciákat, elvárásokat. Verseny A projekt emeli a munkaerő képzettségi szintjét, javítja alkalmazkodását a hazai és nemzetközi munkaerő-piaci elvárásokhoz. A szakképzett munkaerő mennyiségének és minőségének növelése gazdasági növekedésünk, versenyképességünk alapja. 4 Vállalkozások, piaci szereplők közti kapcsolatok A fejlesztés nem avatkozik be a piaci szereplők közti kapcsolatokba. A fejlesztés eredményeinek nyilvánossá tételével, mindenki számára történő elérhetőségével egyformán javítja a szereplők működési feltételeit. Külföldi közvetlen beruházás (FDI) szintje A projekt a munkaerő szakképzettségének javításával kedvezően befolyásolja a magyarországi befektetések feltételeit. A Programiroda A program irányítását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben működő Programiroda végzi. A Programiroda fő feladatai Az egész projektben közösen alkalmazott és együtt koordinált erőforrás adminisztrációja. A projektmenedzsment-megoldások és szabványok kidolgozása, meghatározása és betartatása. A projektszabályzatok, sablonok és közös dokumentumok felügyelete és kezelése. A központosított konfiguráció-menedzsment biztosítása az adminisztrált alprojektek számára. Az alprojektek közös és egyedi kockázatainak központi nyilvántartása és menedzselése. A projekteszközök működtetésének, megosztásának menedzselése. A projekt kommunikációs tevékenységének irányítása és a projektgazda kommunikációs stratégiájához való illeszkedés biztosítása. Tanácsadás és útmutatás az alprojektvezetők számára.

7 Az alprojektek időkereteinek, költségvetésének, a szinergiák érvényesülésének központi ellenőrzése. A projekt minőségirányítási előírásainak, valamint ellenőrző tevékenységének koordinációja a projektvezető, a projektgazda-szervezet és a külső vagy belső, minőségbiztosításban érdekelt személyek vagy szervezetek között. A projekt fejlesztéseit végrehajtó szakértők és tevékenységek A szakértői csoportok szintjei A projekt meghatározóan a programiroda menedzsmentjének irányítása, valamint a belső munkatársak által végzett koordináció mellett, az alprojektek egyes feladataihoz, feladatcsoportjaihoz rendelt szakértői csoportok közreműködése révén valósul meg. A szakértői csoportok alábbi kategóriái, szintjei határozhatók meg: Felügyelő Tanács, Tanácsadó Testületek, felső szintű szakértői kör és végrehajtás szintű szakértői kör. A Felügyelő Tanács a szakképesítésekért felelős minisztériumok, valamint a szakképzésben érintett gazdasági szereplők és országos társadalmi szervezetek delegált képviselőiből áll. Feladatuk megítélni a TÁMOP projekt szakmapolitikai törekvéseknek való megfelelését, kialakítani a delegáló szervezetek, intézmények érdekeinek egyensúlyát és törekedni annak a projekt végrehajtása során való érvényesítésére. 5 A Tanácsadó Testület a rendszerfejlesztési (Pályakövetés rendszere, Minőségbiztosítás, Vizsgarendszer fejlesztése), a tartalomfejlesztési (Tananyagfejlesztés, Mérés-értékelés) és a továbbképzési (Szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók szakmai ismereteinek fejlesztése, Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, Munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése) alprojektek mellett jön létre (3 testület). A Tanácsadó Testületek tagjai az alprojekt fejlesztések végrehajtásában közvetlenül részt vevő, valamint az alprojektek céljaihoz, szakmai tartalmához kötődő tudástulajdonos szakmai szervezetek, intézmények képviselői. A tagok feladata a projektfolyamaton belül a szakmai értékek kiegyenlített érvényesítése, a magas szintű szakmai tartalom és a projektcéloknak megfelelő eredmények biztosítása. Felső szintű szakértői körbe tartoznak az egyes alprojektek tevékenységeinek, eseményeinek, produktumainak tartalmát, a fejlesztési folyamat módszereit és eszközeit konkrétan meghatározó, valamint a folyamatot menet közben elemző és szükség szerint korrigáló szakértők. Meghatározó szerepük van az egyes alprojektek produktumainak (dokumentumok, rendszerek, eljárások stb.) létrejöttében, több esetben tervezői, szerzői azoknak. A végrehajtás szintű szakértők a felső szintű szakértők által meghatározott eljárások keretében megfogalmazott útmutatások, elkészített útmutatók alapján végzik munkájukat, az alprojektek fejlesztési munkájában közreműködve. A végrehajtásban részt vevő szakértői tevékenységben való részvétel feltételei A végrehajtásban részt vevő szakértőket alprojektenként és azon belül szakértői feladatonként eltérő, többlépcsős eljárás keretében, előre meghatározott követelmények meghatározásával és verseny jellegű értékeléssel választják ki pályázati úton illetve közbeszerzés keretében: az alprojekt keretében végzendő feladatokhoz meghatározott felkészülés, és annak meghatározott formában való dokumentálása,

8 szakmai önéletrajz, referenciák, egyes feladatok esetében személyes megbeszélés a programiroda megbízottaival, egyes meghatározott esetekben nyilvános szakértői listán való jelenlét. A szakértők felkészítése A projekt végrehajtásának indulásakor a programiroda elkészíti a projekt fejlesztéseiben való részvételhez szükséges tudás, illetve kompetenciák elsajátítását célzó felkészítő anyagokat. Ezek elsajátítása és a felkészültség igazolása valamennyi szakértői, szerzői tevékenységre jelentkező esetében a megfelelés egyik feltétele lehet. Az egyes alprojekteken belüli feladatok elvégzéséhez szükséges tovább tananyagokkal a rendszer a projekt előrehaladtával folyamatosan bővül, majd a projektidőszak után a tevékenységeket tovább folytatók, a rendszereket fenntartók, használók, a helyi feladatokat ellátók rendelkezésére áll. A felkészülés egyéni úton, távoktatási formában, a programiroda, illetve a végrehajtásban közreműködők által erre a célra kialakított és üzemeltetett informatikai rendszer, valamint személyes jelenléttel járó keretek között történik. 6 A szakértő-felkészítő rendszer az informatikai alapú távoktatásos megoldás következtében külön költségráfordítás nélkül és ingyenesen bárki számára hozzáférhető. Így azok a szakképzésben dolgozó szakemberek is felkészülhetnek a kompetencia alapú Országos képzési jegyzék (OKJ) bevezetésével és a képzések felfutásával folyamatosan bővülő feladataikra (pl. az új OKJ szerinti vizsgáztatás, gyakorlati vizsgafeladatok elkészítése, helyi tananyagfejlesztés, az új központi programoknak megfelelő moduláris képzésszervezés stb.), akik a projekt végrehajtásában közvetlenül nem vesznek részt. A szakmai megvalósítás A kilenc alprojekt keretében új eljárásokat, módszereket, rendszereket, dolgozunk ki, megkezdjük a rendszerek feltöltését a működéshez szükséges adatokkal, valamint az újonnan kifejlesztett tartalmakkal. Lefolytatjuk a kísérleti ( Pilot ) programokat, kidolgozzuk a szabálykörnyezet módosítását célzó javaslatokat. Kipróbálást, bevezetést csak a rendszerek kiépítéséhez szükséges mértékben tervezünk. Képzési kereslet növelése alprojekt Pályakövetés rendszere alprojekt Minőségbiztosítás alprojekt Vizsgarendszer fejlesztése alprojekt Tananyagfejlesztés alprojekt Mérés-értékelés alprojekt Szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók szakmai ismereteinek fejlesztése alprojekt Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése alprojekt Munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése alprojekt Elérendő eredmények A projektjavaslat alapdokumentumában minimálisan elérendő eredményeket (célindikátorok) a borító hátlapján mutatjuk be. Ezen elvárások határozták meg a projekttervezési munkát.

9 KÉPZÉSI KERESLET NÖVELÉSE ALPROJEKT Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében folytatódik a szak- és felnőttképzés reformja. A program megvalósítója a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet. A reformfolyamat remélhetőleg segít abban, hogy a leendő munkavállalók szakmai tudása és személyes kompetenciái jobban megfeleljenek a munkáltatók elvárásainak, ezáltal a munkavállalók is könnyebben boldoguljanak, karrierlehetőségeik növekedjenek. A legjobb program sem éri el célját, ha az érintettek keveset tudnak róla. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a siker egyik feltétele a megfelelő informálás, a figyelemfelkeltés, a részvételre való ösztönzés. Tájékoztatni kell mindenkit arról, hogy az eredményeknek köszönhetően hatékony, színvonalas és az EU-s elvárásoknak megfelelő képzések megkönnyítik az elhelyezkedésüket. A tájékoztató anyagainkkal folyamatosan szeretnénk elérni, hogy felhívjuk a figyelmet az új képzési lehetőségekre, átképzési, felnőttképzési programokra; kellő információt nyújtsunk arról, hogy az elkövetkezendő években mire és miért költ az EU közel 8 milliárd forintot. További cél a magyarországi szak- és felnőttképzés megismertetése. Olyan, régiónként működő hálózatot építünk ki, amely segít abban, hogy mindenki értesüljön a képzési, átképzési lehetőségekről, a munkába állás lehetőségeiről. Reményeink szerint így segíteni tudjuk az alacsony iskolai végzettségűeket, a szakképzetleneket, a gyesen, gyeden lévő nőket, valamint az idősebb munkavállalókat. 7 A regionális szintű hálózat feladata különösen a hátrányos helyzetű emberek segítése. A hálózatban dolgozók feladatai közé az információnyújtás mellett a tájékozódás, információgyűjtés is hozzátartozik, és a megszerzett tapasztalatok így beépíthetők lesznek az újonnan indítandó programokba. A nyomtatott kiadványok és a személyes tájékoztatás mellett fontos szerepet kap a kommunikációban az interaktivitásra is lehetőséget adó internetes portál. Előnye a gyors információcsere mellett az igényfelmérés lehetőségében van. A tájékoztató munka további eszközei a különböző információhordozókon megjelenő reklámok, illetve a roadshow-jellegű rendezvénysorozat lesz. A projekt teljes folyamatát végigkövetve módszertani filmsorozat készül, amely a fejlesztés bemutatását és archiválását célozza, és az eredmények bemutatásán kívül alkalmas arra, hogy segítségül szolgáljon a hasonló projektek lebonyolításában, feltárva a tervezés és a megvalósítás közben előkerülő problémákat is. Az alprojekt célcsoportja: Közvetlen célcsoport: a tanulási lehetőségek iránt érdeklődő felnőttek, a szakképzésbe bekapcsolódni kívánó és a pályaválasztás előtt álló fiatal generáció,

10 Közvetett célcsoport: a szakképzést és felnőttképzést végző intézmények, szakképző iskolák, térségi integrált szakképző központok (TISZK), regionális képző központok (RKK), a tanulók gyakorlati képzésébe bekapcsolódott és bekapcsolódni szándékozó gazdálkodó szervezetek szakemberei, pályaválasztási és - módosítási döntést befolyásoló szakemberek, Érintettek köre: gazdasági kamarák, valamint az általuk delegált szakértők. 8

11 PÁLYAKÖVETÉS RENDSZERE ALPROJEKT A pályakövetési rendszer kialakításának célja, hogy a diákok, munkavállalók, iskolák és iskolarendszeren kívüli képzők, munkáltatók, tanárok és szülők széles körű tájékozódását segítse elő országosan, regionálisan és helyi szinten egyaránt. A felhasználók naprakész információt nyerhetnek a képzések színvonaláról, az adott képzés piaci értékéről, az elhelyezkedési esélyekről és a munkáltatói elvárásokról. A szakmai felhasználók (pl. regionális képzőközpontok) részére is fontos adatok elérésére nyílik lehetőség: a munkáltatóktól kapott visszajelzések segítségével könnyebbé válik a képzések tervezése, pénzügyi támogatása. A munkanélküliség csökkentése és a hazai munkaerő megfelelő, akár európai uniós alkalmazhatóságának érdekében szükséges egy átlátható, könnyen hozzáférhető rendszer kialakítása. Az egységes pályakövetési rendszer létrehozását indokolja a dolgozni, elhelyezkedni vágyók, más részről a cégek és vállalatok, képző intézmények egymás közötti párbeszédének hiánya. Nehézséget okoz továbbá a régiókban az eltérő igényekhez való alkalmazkodás a hiányszakmák csökkentése és a túlképzés megszüntetése, a szakképzett dolgozó réteg kialakítása. A megfelelő helyen és megfelelő időben rendelkezésre álló munkaerő felmérését, a képzések tervezését és az álláskeresők dolgát is megkönnyíti a rendszer egész országot lefedő majdani adatbázisa. Ennek segítségével mind a dolgozni vágyók, mind a képzők (iskolák, iskolarendszeren kívüli oktatást szervezők), mind pedig a piaci cégek pontos adatokat kapnának ezzel rengeteg időt és energiát megspórolva a munkaerőpiac, illetve a munkaerő-kereslet aktuális helyzetéről, az egyes régiókban és országos szinten is. 9 A sikeres, jól működő pályakövetési rendszer kialakítása érdekében különböző jogszabályi változások kezdeményezését tervezzük. Ezek megvalósulásával, valamint a különböző felhasználói és munkáltatói csoportok igényeinek felmérésével és figyelembevételével alakítjuk ki a rendszer szerkezetét. A fejlesztésben törekszünk a felesleges adatbekérések elkerülésére és arra, hogy alkalmazzuk a meglévő adatszolgáltatásokból már rendelkezésre álló adatokat. A program népszerűsítése és használatának elősegítése céljából a felhasználók részére módszertani kézikönyvet, a munkáltatók, a képzőhelyek és az egyének számára a speciális szükségleteiknek megfelelő e-learning tananyagokat készítünk, és régiónként 3 helyen felkészítő tanfolyamot tartunk a rendszert alkalmazni kívánók számára. Külön tájékoztatást tartunk a régiós szakmakínálatot legfőképpen alakító döntéshozók, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) tagjai számára. Kevésbé gyakorlott ügyfeleink számára segítséget nyújtunk 7 hónapon keresztül az adatbázis és a weblap használatához. A működés eredményeként szerzett tapasztaltakat összegyűjtjük, valamint az addig elért hatások, eredmények, jó gyakorlatok tapasztalatcseréjét regionális konferenciák keretében biztosítjuk. Az elhangzottakat a weblapról elérhetően közzétesszük, valamint megjelentetünk egy összegző kiadványt a pályakövetési rendszer fejlesztésének folyamatáról, tapasztalatairól és a tervezett továbbhaladási irányokról. Az adatbázis működtetésével regionális szinten átláthatóvá válik a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala, hatékonyabbá válik a munkaerő képzése, alkalmazása. A naprakész információk segítségével lehetővé válik a pályakezdők gyors elhelyezkedése, a még tanulók lehetőségeinek, irányultságának felmérése, és az egyének pályaorientációs folyamatának támogatása. Szakmai oldalról pedig egyszerűsödik az oktatás tervezése és finanszírozása.

12 Az alprojekt célcsoportja: Közvetlen célcsoport: szakképzést végző intézmények (iskolák, TISZK-ek, felnőttképző intézmények), szakképzett munkaerőt alkalmazó gazdálkodó szervezetek, országos, regionális (RFKB-k) és helyi szintű szakmapolitikai döntéshozók, Közvetett célcsoport: felsőoktatási intézmények, tanulási lehetőségek iránt érdeklődő felnőttek, szakképzésben részt vevők (tanulók, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók), szülők, Érintettek köre: együttműködő partnerek (RKK-k, Foglalkoztatási és Szolgáltatási Hivatal (FSZH), kamarák), az információs rendszer tesztelésében részt vevő szakképző intézmények, felkészített rendszeralkalmazók. 10

13 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALPROJEKT A minőségbiztosítás napjaink központi kérdése, az egységes és hatékony működés feltétele. Célunk, hogy ez a hatékonyság az oktatás területén is megvalósuljon. Kialakuljon egy olyan formai és tartalmi követelményrendszer, amely egységesíti és összehangolja a jelenleg működtetett rendszereket. Nem egy új rendszer kialakításáról van szó, hanem a már meglévő rendszerekre támaszkodó, azok bevált struktúráját és szemléletét átvevő, egyúttal az európai keretrendszerhez is illeszkedő szempontrendszer és irányelv kidolgozásáról. A jelenlegi iskolák körében alkalmazott minőségbiztosítási rendszerek sokfélesége nehezíti az iskolák eredményességének és hatékonyságának megítélését. A kialakítandó egységes minőségbiztosítási keretrendszer az intézményeket összehasonlíthatóvá teszi, illetve az uniós elvárásokat is szem előtt tartva segíti elő a hazai és nemzetközi munkaerőpiacra való bejutás lehetőségét a végzett tanulók számára. Az egységes rendszer szerinti működés feltárja a hibás, illetve felesleges folyamatokat, lehetőséget biztosít azok korrigálására is. A folyamatos ön- és külső értékelés, a rendszer működtetése és fenntartása hosszú távon az oktatás színvonalának emelkedését, az intézmények optimális működését biztosítja. Az összehasonlíthatóság mint kiemelt szempont lehetővé teheti az alkalmazók számára munkájuk eredményeinek hiteles visszajelzését, illetve elősegítheti az intézmények közötti egészséges verseny feltételeinek kialakítását, ami mindenképpen javítja az intézmények munkájának hatékonyságát és színvonalát. 11 A fejlesztés során az alkalmazók részére módszertani segédletet, kézikönyvet készítünk, amely tartalmazni fogja a fejlesztendő rendszer leírását és az alkalmazás feltételeit, módszereit. A rendszer alkalmazásának megkönnyítése érdekében készül egy a munkát segítő szoftver, amely a használók számára egyszerűsíti a dokumentumok kitöltését és hosszú távon támogatja az összefoglaló elemzések és statisztikák elkészítését. 60 fős országos mentorhálózat segíti majd a bevezetést, a működést és a fenntarthatóságot. A mentorok a fejlesztés során segítséget nyújtanak a rendszer technikai és elvi bevezetésében is. Legalább 1000 olyan alkalmazó intézményre számítunk, amelyek a rendszert fő minőségbiztosítási felületként használják. Az intézményspecifikus előadások lehetővé teszik az alkalmazók biztos tájékozódását és felkészültségét a rendszer használatával kapcsolatosan. A felhasználók az erre a célra szolgáló internetes felületen juthatnak hozzá az információkhoz, illetve férhetnek hozzá a program keretében kifejlesztett adatbázishoz, amely az adatok megőrzésére, statisztikák, elemzések készítésére, eredmények bemutatására szolgál. Az alprojekt célcsoportja: Közvetlen célcsoport: a szak- és felnőttképző intézmények (iskolák, TISZK-ek, felnőttképző intézmények),

14 Közvetett célcsoport: az intézmények minőségbiztosítással foglalkozó szakemberei, intézményvezetők, a szak- és felnőttképzésben tanulók, munkáltatók, munkavállalók, Érintettek köre: a Felügyelő Tanácsban és a Tanácsadó Testületben részt vevők, kamarák, RKK-k, TISZK-ek, szakmapolitikai döntéshozók, intézményfenntartók. 12

15 VIZSGARENDSZER FEJLESZTÉSE ALPROJEKT A szak- és felnőttképzési rendszer képzési minőségének és tartalmának kiemelten fontos fejlesztési területe a képzés kimenetét szabályozó szakmai vizsgarendszer átalakítása, hiszen a jelenleg működő vizsgáztatási rendszer az új Országos képzési jegyzéknek nem felel meg, illetőleg a szakmai vizsgaellenőrzési rendszer nincs kiépítve, gyakorlatilag a vizsgák ellenőrzése nem történik meg. 13 A jelenlegi szakmai vizsgarendszer működésének legfőbb problémája, hogy a vizsgáztatás, illetve a vizsgaeredmények igen szubjektívek, és erősen függenek a vizsgaszervezők által biztosított személyi és tárgyi feltételektől, főként a gyakorlati vizsga esetében. Így a vizsgaeredmények a meglévő gyakorlati feltételekhez igazodnak, nem pedig az előírt vizsgakövetelményekhez. A szakmai vizsgabizottság függetlensége nem biztosított, ahogy a gyakorlatban régóta nem működik a jogszabályokban meghatározott vizsgaellenőrzés rendszere sem. Hiányoznak továbbá a szakmai vizsgákra vonatkozó részletes ellenőrzési szabályok és eljárások. Nincs kidolgozva az ellenőrzés egységes módszertana, a szakmai vizsgabizottság elnökének és tagjainak feladatellátási protokollja. Hiányzik a szakmai vizsgák minőségbiztosítási rendszere, valamint a szakképzési információs rendszerbe integrálható vizsgaszervezési, vizsga-nyilvántartási, vizsgaellenőrzési, vizsga-minőségbiztosítási adatbázisok rendszere, a bemeneti kompetenciák mérési, értékelési eszközei és a beszámítás kritériumrendszere, illetőleg a szakmai vizsgán az értékelést segítő, a dokumentumok elkészítését támogató és a hitelességet igazoló rendszer. A fenti problémákra tekintettel a szakmai vizsgarendszer fejlesztésének legfőbb célja, hogy kialakítsuk a képzéstől függetlenített, az EU által is elfogadott szakmai vizsgáztatást és vizsgaellenőrzést, valamint megkezdjük felkészített szakértőkkel, egységesített módszerekkel a szakmai vizsgák ellenőrzését. A megvalósítás eredményeként a szakmai vizsgáztatás egységes, illetőleg átlátható, szabályozott, mérhető, értékelhető és ellenőrizhető lesz, a minőségbiztosítást is magába foglaló vizsgaellenőrzési rendszer alakul ki. A fejlesztés szakmai folyamatai során, első lépésben a vizsgaszervező helyek és intézmények akkreditációs követelmény- és dokumentumrendszerének kidolgozását kezdjük meg. Ezt követi a vizsgák bementi kompetenciáját meghatározó feltételrendszer kidolgozása. Kialakítunk egy informatikai szoftver- és adatbázisrendszert, amely integráltan a vizsgák dokumentálását, ellenőrzését és folyamatos, állandó nyomon követését, adminisztrációját teszi lehetővé. Végül az ellenőrzésekre vállalkozó szakértői csoport készíti el a vizsgaellenőrzési kézikönyvet, amely alapján megkezdődhetnek a felkészítések és a folyamatos vizsgaellenőrzések.

16 A szakmai vizsgáztatás új rendszerének és a vizsgaellenőrzés intézményrendszerének kialakításával lehetővé válik a bármilyen formában megszerzett tudás hivatalos elismertetése, továbbá biztosított lesz, hogy a szakmai vizsgát követően kiadott bizonyítványban tanúsított készségek és képességek a gazdaság által elvárt tudást jelentsék. Ehhez a program keretében dolgozzuk ki a szakmai vizsgákra kiterjedő ellenőrzési szabályokat, az ellenőrzés egységes módszertanát, továbbá a szakmai vizsgabizottság elnöke ellenőrzési feladatai ellátásának protokollját. A hitelesebb vizsgáztatási rendszer a gazdálkodó szervek együttműködését és támogatását segíti elő mikro- és makroszinten. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hiteles szaktudással és modern gyakorlattal rendelkező munkavállalók képesek lesznek változtatni a hazánkban egyre növekvő munkanélküliség helyzetén, valamint a szakoktatásba bekerülő, a feltételeknek megfelelően újra formált, átalakult feltételrendszerekkel bemeneti kompetenciák meghatározásával lényegesen növelheti a sikeresen vizsgázók számát is. A kialakított vizsgaellenőrzési rendszer a képzőhelyektől független szakmai vizsga ellenőrök bevonásával biztosítja a vizsgákra vonatkozó szabályok betartását, betartatását. Hosszú távon megteremti a szakmai vizsgáztatás minőségbiztosításon alapuló rendszerét. Megerősíti, biztonságossá és garantálttá teszi a kimenetszabályozás érvényesítését. Ezáltal a szakmai vizsga társadalmi elfogadottsága erősödik, a gazdaság számára pedig hitelesebbé, értékesebbé válik az egyén által megszerzett tudás. 14 Az alprojekt célcsoportja: Közvetlen célcsoport: a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban kötelezettséggel vagy jogosultsággal rendelkezők, a szakmai vizsgák ellenőrzését végző szervezetek, gazdasági kamarák, Közvetett célcsoport: a szakmai vizsga résztvevői, a szak- és felnőttképzésbe bekapcsolódni akaró, de az előírt iskolai előképzettséggel nem rendelkező személyek (bemeneti kompetencia), az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a civil szervezetek, a szak- és felnőttképzésben részt vevő intézmények, a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók, a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók, a felnőttképzésben részt vevő felnőttek. Érintettek köre: a szakmai vizsgarendszert fenntartó és működtető intézmények, illetőleg a vizsgarendszert fejlesztő és a vizsgarendszer fejlesztési eredményeit szolgáltató és használó intézmények.

17 TANANYAGFEJLESZTÉS ALPROJEKT A régi tankönyvek már jószerivel elavultnak számítanak az új technológiák, nyersanyagok, illetve szolgáltatások megjelenése következtében. További problémát jelent, hogy a régi tananyagtartalmak már nem illeszkednek az új szakmaszerkezethez, a modulrendszerű és a kompetenciaalapú szakképzéshez, a munkaerő-piaci igényekhez, valamint a gazdaság elvárásaihoz. Annak ellenére, hogy a képzők igényelnék a tananyagtartalmak részletes kifejtését, az új szakképzési szerkezet kompetenciaalapú szakmai és vizsgakövetelményei, illetve központi programjai csak címszavakban tartalmazzák a szakmai feladatokat, ismereteket, készségeket és kompetenciákat. A sikeres kimenet biztosítása érdekében így felmerül az egyértelmű és egységes kompetenciaelvű tananyag-tartalomelem fejlesztés szükséglete. Az új OKJ szerinti iskolarendszerű szakképesítések moduljaihoz a tartalomelemek kifejlesztése 192x6 fős munkacsoportban történik. A szakértői munkacsoportok több hónapon átívelő munkaciklusokban dolgoznak otthoni, önálló fejlesztőmunka formájában, melyet a csoportos keretek között folyó kétnapos műhelymunkák egészítenek ki. A teammunkában folyó fejlesztésnek köszönhetően szélesebbek a szakmai alapok, nagyobb egységekben keletkezik belsőleg koherens eredmény, elkerülhető egy-egy szerző túlzott dominanciája, valamint némileg kiegyenlíthető az egyenetlen szakmai tapasztalat, tudás és minőség. A tananyagtartalom-fejlesztésben nem csak a szakiskolákban tanító tanárok, de a gazdaság szereplői, szakemberei is aktívan részt vesznek, biztosítva ezzel a megfelelő eredményt és a szakképzésből kikerülő diákok munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodását. 15 Az egyénileg és csoportos keretekben folyó tananyagfejlesztés eredményeképpen a fejlesztés első két évében mintegy 3000 tartalomelem készül el, melyek közül néhányat a fejlesztési folyamat végén átadunk kipróbálásra szakképző iskoláknak. A projekt során létrejön egy adatbázis a moduláris szerkezetű tartalomelemeknek, valamint létrejön egy hozzá kapcsolódó weblap is, melyek közös elnevezése a Szakmai Tankönyvi Tartalomszolgáltató Rendszer (SZTTR). Ebben olvashatóak, szerkeszthetőek lesznek a szakértők által kifejlesztett, kompetencia-leírásokon alapuló és a központi programok tartalomstruktúrájához illeszkedő tananyagtartalmak. A kifejlesztett tananyagtartalom-elemek webes megjelenésük következtében szabadon kinyomtathatóak, összefűzhetők és tankönyvvé szerkeszthetők lesznek, úgy a szakképző iskolák, mint a munkáltatók és munkavállalók vagy akár a könyvkiadók számára. A projektünk keretében létrehozott Szakmai Tankönyvi Tartalomszolgáltató Rendszer elősegíti a tananyagok gyorsabb, és az aktualitásoknak megfelelő korszerűsítését, mivel a rendszer tartalomelemenként frissíthető lesz. Az SZTTR felületén tárolt tartalomelemek rugalmasan illeszthetőek lesznek a központi programban szereplő tananyagelemekhez, továbbá lehetővé fogják tenni az egyéni tanulási utakat segítő és követő tananyagszerkesztést is, a szak- és felnőttképzési, valamint atipikus tanulási körülmények között egyaránt. Annak köszönhetően, hogy az SZTTR egy internetes felület lesz, a rendszer tartalma elérhetővé válik az ország minden területéről, ezzel is biztosítva az esélyegyenlőséget a fejlődéshez, a felzárkózáshoz és nem utolsósorban a munkavállaláshoz. Az alprojekt célcsoportja: Közvetlen célcsoport: TISZK-ek, szakképző és felnőttképző intézmények tanulói/hallgatói és oktatói,

18 Közvetett célcsoport: a szak- és felnőttképzésben részt vevő tanulók, hallgatók, a képzést végzők, képzésszervezők, munkáltatók, Érintettek köre: a tananyagfejlesztésben, az eszközrendszer működtetésében, fenntartásában részt vevő vállalati és képzőhelyeken dolgozó szakemberek. 16

19 MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS ALPROJEKT A megújult, kompetenciaalapú, moduláris szerkezetű szakképesítések tanítási-tanulási folyamatában elengedhetetlen a tartalmukat tekintve elavult mérések, értékelések megújítása. A projekt keretében az új szakmastruktúra szerinti Országos képzési jegyzékhez, valamint a kapcsolódó szakmai és vizsgakövetelményekhez új mérés-értékelési rendszert dolgozunk ki. A mérésértékelési rendszer tartalmazza a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott kompetenciák teljesítéséhez szükséges vizsgatevékenységeknek megfelelő feladatokat, módszertani útmutatókat, a használható segédanyagokat, a teljesítmények értékelését. A kompetenciaelvű feladatok tárolására az érdeklődők számára hozzáférhető feladatbankot alakítunk ki, mely az életen át tartó tanulásnak is hatékony segítője lehet. A feladatok készítéséhez hatfős munkacsoportokat szervezünk, melyekben az életszerűség biztosításához a csoportösszetétel is hozzájárul (szakértők szakmai reprezentativitása: iskolai rendszerű szakképzők, vállalati szakemberek, szvk-készítők stb.). A munkacsoportok munkáját a csoportvezető fogja össze, szakmai tevékenységét mentor irányítja. A lektorálást úgy oldjuk meg, hogy minden csoporttag minden munkát megvizsgál. A csoportmunkát szakértői technikai ügyelet segíti. A szak- és felnőttképzésben részt vevők, a szakmai vizsgára készülők, a szakképző intézmények oktatói-tanárai, a független szakmai vizsgabizottságok, a téma iránt érdeklődők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapján a feladatbankba betekinthetnek, a feladatokat megoldhatják, tapasztalataik, észrevételeik megküldésével aktív résztvevői lehetnek a feladatkészítésnek. 17 A feladatokat teszteljük, kipróbálásuk után a sajátosságok figyelembevételével szerkesztői programot fejlesztünk ki, mely a továbbiakban a szakmai vizsgák korszerűsítését segítheti. A szerkesztőrendszer használatát mindenki számára biztosítjuk. A kialakított rendszer segítségével tehát nemcsak egy-egy kompetenciaméréséhez adunk segítséget, hanem lehetőség nyílik a követelménymodul figyelembevételével az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység vonatkozásában a teljesítmény mérésére is. A mérés-értékelés rendszerét módszertani anyagokkal tesszük teljessé. Módszertani anyagot készítünk a gyakorlati vizsgatevékenységek vizsgafeladatainak összeállításához, a szóbeli vizsgatevékenységek segédanyagának a készítéséhez, valamint a fogyatékkal élők szakmai vizsgáján használandó jogszabályok alkalmazásához. A projekt keretében kialakított mérés-értékelés legfőbb újdonsága a korábbi rendszerhez képest elsősorban az, hogy a magyar szakmai-pedagógiai gyakorlatban eddig még nem alkalmazott mérési-értékelési rendszer a munka világát modellező feladataival lehetőséget biztosít az önálló tanulásra, növeli az esélyt a munkába állásra, biztosítja a munkaerőpiacon a vizsgaeredmények vizsgahelytől független egyenértékűségét. Említést érdemel a feladatbank használóinak várhatóan nagy száma. Ha csupán a szakmai vizsgára készülőket vesszük figyelembe, akkor ez kb. évi főt jelent, melyet további igénybe vevőkkel kell bővíteni. A projekt befejezését követően a vizsgafeladatok felhasználhatók, tovább bővíthetők. Azonos követelmények esetén több szakképesítésben az egyidejű vizsgáztatás azonos feladatokkal megoldható.

20 Az alprojekt célcsoportja: Közvetlen célcsoport: TISZK-ek, szakképző iskolák, felnőttképző szervezetek, intézmények, a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban kötelezettséggel vagy jogosultsággal rendelkezők, a szakmai vizsgák ellenőrzését végző szervezetek, gazdasági kamarák, Közvetett célcsoport: a szakmai vizsga résztvevői, a szak- és felnőttképzésben részt vevő tanulók, hallgatók, a képzést végzők, képzésszervezők, Érintettek köre: mérési-értékelési eszközök kidolgozásában, a mérési-értékelési eszközrendszer működtetésében, fenntartásában részt vevő vállalati és képző intézmények, szakemberek, vizsgáztatók, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a civil szervezetek. 18

21 SZAKMAI TANÁROK, OKTATÓK, SZAKOKTATÓK SZAKMAI ISMERETEINEK FEJLESZTÉSE ALPROJEKT A szakképzés oktatói számára számos továbbképzési lehetőség nyílik, ezek azonban általában rövid időtartamú, konzultatív jellegű, főleg módszertani programok, a gyakorlati kompetenciák fejlesztését alig teszik lehetővé. Az új szakképzési rendszer gyakorlatorientált, így arra helyezi a hangsúlyt, hogy a szakképzésben részt vevő olyan kompetenciaelvű tudást szerezzen, mellyel eredményesen és hatékonyan képes megfelelni a munkaerő-piaci elvárásoknak, követelményeknek. A szakmai tanárok, oktatók gyakorlati ismeretei gyakran elavultak, mivel munkahelyi környezetben történő továbbképzésük központilag nem megoldott, ilyen jellegű továbbképzést nem folytat egyetlen szervezet sem. Helyi kezdeményezések elszórtan előfordulnak, de a finanszírozás és az intézményesített háttér hiánya miatt nem válnak rendszeressé. 19 Szükség van egy olyan támogatott és irányított fejlesztési program kidolgozására, mely ezt a hiányt pótolja, és lehetővé teszi, hogy a már hosszabb ideje oktató tanár is szerezhessen olyan gyakorlati ismereteket, melyek elengedhetetlen feltételei a munkaerő-piaci követelményekhez való hatékony alkalmazkodásnak, és lehetővé teszi, hogy a szakképzés valóban a valós munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettséget nyújtson. Az alprojekt célja, hogy épüljön ki a szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók számára a továbbképzési rendszerbe illeszthető, valós munkahelyi körülmények között végezhető tapasztalatszerzés rendszere. Ez által kialakulnak azok a módszerek, melyekkel a szakképzésben oktatók szakmai ismeretei folyamatosan megújulhatnak, elősegítve a valós munkahelyi körülmények beépülését a képzésbe. A fejlesztést közbeszerzési eljárások eredményeként kiválasztott szervezetek, szakértők segítségével valósítjuk meg. A fejlesztés keretében kidolgozzuk a szakmai oktatók számára a továbbképzési rendszerbe illeszthető valós munkahelyi körülmények között végezhető tapasztalatszerzés feltételrendszerét, melyet 50 fő szakmai oktató részvételével szervezett Pilot projektben tesztelünk. A Pilot projekt tapasztalatai alapján szerzett korrekciókkal tökéletesedik, kialakul a végleges rendszer. Az alprojekt fejlesztési tevékenysége során gondoskodik regionális területi megosztásban a felkészült tanácsadókról, akik részben a Pilot projekt megszervezéséhez, részben a jövőbeni működéshez a továbbképzésben részt venni szándékozóknak a rendszerbe történő belépését segítik a régiók gazdálkodó szervezetei és képző intézményei közötti partnerkapcsolatok kialakításával. A tanácsadók közvetítésével és a létrehozott rendszer révén egy korábban nem létező tanár-továbbképzési forma működése válik lehetővé, mely hiánypótló az akkreditált tanár-továbbképzés rendszerében.

22 A továbbképzés lényege, hogy a szakképző iskolákban hosszabb ideje (kb. 10 éve) oktató szaktanárok, szakoktatók dolgozzanak, és szerezzenek tapasztalatot egy olyan üzemben, ahol megismerhetik a szakmájukhoz kapcsolódó technológiai, módszertani újdonságokat, képet kaphatnak a különböző munkakörök betöltéséhez szükséges követelményekről. A továbbképzés ideje maximálisan fél év. A differenciált szakmai tartalom és követelmény határozza meg a valóságos időszükségletet. A szakmai oktató a továbbképzés idején az oktatási tevékenységét szünetelteti. A továbbképzés ideje alatt a szakmai tanár, szakoktató az üzemben testközelből ismerkedik meg a legújabb technológiákkal, trendekkel, végigjárja azokat a munkaköröket, amelyekben később az általa oktatott diákok a megszerzett szaktudásukkal elhelyezkedhetnek. Az oktatók a továbbképzés során szerzett személyes élményeikkel is gazdagíthatják a tanórákat, ami várhatóan sokkal színesebbé, életszerűbbé teszi a tanítást Az üzemi továbbképzés valamennyi résztvevő számára nagy jelentőségű. A piaci szereplők így közelebb kerülnek a képzéshez, s az oktatókon keresztül hatásuk lehet rá. A iskolák piacképesebb, korszerűbb oktatást nyújthatnak, ami presztízsnövelő lehet az adott régióban. A tanulók pedig naprakész, korszerű tudáshoz juthatnak már a szakképző iskolákban, és ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sikeresen tudjanak elhelyezkedni a tanult szakmájukban. 20 Az alprojekt célcsoportja: Közvetlen célcsoport: TISZK-ek, szakképző iskolák, felnőttképző szervezetek, intézmények, RKK-k, Közvetett célcsoport: szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók, Érintettek köre: gazdasági kamarák, szakmai szervezetek, a munkahelyi tapasztalatszerzésben részt vevők helyi segítői, mentorai, szakképzett munkaerőt foglalkoztató gazdálkodó szervezetek.

23 IDEGEN NYELVI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ALPROJEKT Ma már közhelyszerű az a megállapítás, hogy igen nagy szükség van a szakmai idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésére. Nem megoldott sem a szakképzésben tanulók, sem pedig szakmai tanáraik szakmai idegen nyelvi felkészítése. Ez akadálya annak, hogy a szakképzés intézményei jelentős részvétellel kapcsolódjanak be az EU szakképzési programjaiba, illetve a tanárok képzési programjaiba. Így csak áttételes tapasztalatokat szerezhetnek az EU szakképző intézményeinek jó gyakorlatairól. A magasabb képzettséggel rendelkező tanárok szerepe várhatóan felértékelődik, lehetőségei növekednek, ez a folyamat ugyanakkor fokozott követelményeket is állít a szakmát oktatókkal szemben. Létkérdéssé válik az idegen nyelv ismerete is. A szakképzésben és a felnőttképzésben létező, a tanárok számára hirdetett idegen nyelvi képzések nem kellően szolgálják a szakmai nyelvtudás elmélyítését, kevéssé felelnek meg az igényeknek. Szükséges a szakmai idegennyelvoktatás tartalmának és módszerének megújítása, amelyre az alprojekt lehetőséget biztosít. 21 A fejlesztési folyamat első lépéseként az alprojekt célként 132 fő szakmai idegen nyelvi felkészítését valósítja meg. A nyelvismeret fejlesztése érdekében a szakképzésben oktató szakmai tanárok és szakoktatók háromhetes hazai és háromhetes külföldi nyelvtanfolyamokon vesznek részt. A tanfolyamon részt vevőktől a jelentkezéskor minimális idegennyelvtudást várunk el. Az alapismeretek felfrissítése után kerül sor az adott szakmához tartozó nyelvismeret, szókincs fejlesztésére, valamint a szövegpanelek kialakítására és elsajátítására. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a tanfolyam során túlélési nyelvismeret -et szerezzenek a résztvevők, amely minimálisan szükséges, de már elégséges a munka(feladat) megértéséhez, ellátásához, a kapcsolatok építéséhez. A képzés során azt is megtanulják, hogyan segítsenek diákjaiknak szakmai idegen nyelvet tanulni, a szakmához kapcsolódó ismereteket megszerezni, szakmai kapcsolatokat létrehozni. A projekt során új szemszögből közelítünk a nyelvtanulás felé. Nem az általános nyelvismeret elsajátítása a cél, hanem az, hogy viszonylag rövid idő alatt az adott szakmára jellemző szakmai nyelvvel ismertessük meg a résztvevőt. A szakmai tanárok és szakoktatók megszerzett ismereteik birtokában segíteni tudják a nyelvtanárokat a szakmai nyelvi képzés hatékony megvalósításában. A szakmai nyelvtanulás folyamata így beilleszthető a szakmai munkafolyamat elsajátításának folyamatába. A cukrász tanulók például a tortakészítés munkafolyamatainak tanulása keretében az egyes gyakorlati feladatokat, a tevékenység elvégzéséhez szükséges alapvető kommunikációs sablonokat angol (vagy német) nyelven is megtanulják.

24 A képzés végső célcsoportja a tanuló, aki az Európai Unió területén kell, hogy képessé váljon a szakmai kommunikációra. A tanulók, szakmai tanáraik és szakoktatóik támogatásával a képzést követően képesek lesznek külföldi munkáltató idegen nyelven adott szakmai utasításait megérteni, illetve a szakmai feladatokat megfelelően értelmezni, végrehajtani. A szakmai tanárok és szakoktatók a tanfolyamon, a nyelvtanulás mellett műhelymunka keretében kialakítják azokat a nyelvi tananyagsegédleteket (szakkifejezések gyűjteményét, szövegmintákat, szószedeteket), amelyeket majd a tanulók, a szakmai nyelv tanulása/oktatása során használni fognak. A szakmák szerint kialakított munkacsoportok a műhelymunkák során tananyagsegédleteket készítenek, amelyeket a külföldi tanfolyamok keretében hazai és külföldi szaktanárok bevonásával lektorálnak, majd véglegesítenek. A tanfolyamok szakmai színvonalát az előzetes szintfelmérés, valamint a tanfolyamokon rendszeresen kiadott feladatok értékelése biztosítja. A módszer költséghatékony; a szakmai tanár/szakoktató egyidejűleg szert tesz szakmai nyelvismeretre és nemzetközi kapcsolatokra, valamint szakmai tudását hasznosítva szakmai idegen nyelvi segédanyag fejlesztésében is részt vesz. 22 A projekt eredményeképpen a szakmai tanárok és szakoktatók tudása és szakmai kompetenciái a nemzetközi összehasonlításban is mérhetővé válnak. A nemzetközi programokba való bekapcsolódás, a nemzetközi versenyeken való részvétel lehetőséget biztosít az iskoláknak, a tanulóknak és nem utolsósorban a tanároknak a szakmai elismertség elérésére. A szakmai tanárok és szakoktatók szakmai idegen nyelvi ismereteinek fejlődése javítja az oktatás színvonalát. További várható eredmény a szakmunka megkopott presztízsének emelkedése, megfelelő szakmai idegen nyelvi tudás birtokában a tanulók munkaerő-piaci részvételének javulása. Várhatóan növekszik a foglalkoztatás és a munkavállalók piaci versenyképessége, a munkavállalók rugalmassága. Az alprojekt célcsoportja: Közvetlen célcsoport: TISZK-ek, szakképzést végző iskolák, szakiskolák, RKK-k, Közvetett célcsoport: a szakképzésben részt vevő szaktanárok, szakoktatók, beleértve a regionális képző központok felnőttképzést végző oktatói, a szakiskolák tanulói, a regionális képző központok felnőttképzésében részt vevő személyek, Érintettek köre: gazdasági és szakmai kamarák.

25 MUNKAHELYI GYAKORLATI KÉPZÉS ÖSZTÖNZÉSE ALPROJEKT A projekt olyan innovatív tartalmú pedagógiai tananyagok, módszerek és eszközök fejlesztését valósítja meg, melyek a modern munkahelyi gyakorlati képzés igényeinek figyelembevételével készülnek, könnyen korszerűsíthetők, és amelyek segítségével a munkaerőpiac tényleges képzési igényeinek megfelelően fejleszthetők egyrészt a tanulók, másrészt a munkahelyi gyakorlati képzést végző szakemberek szakmai és személyes kompetenciái. A sikeres munkahelyi gyakorlati képzés egyik előfeltétele, hogy a tanulókat fogadó munkahelyi szakember ne csak szakmailag legyen felkészült, hanem pedagógiai ismeretekkel is rendelkezzen. A projekt másik fontos eleme ezen szakemberek többlépcsős pedagógiai-didaktikai továbbképzése, felkészítése a tanulók fogadására, speciálisan erre a célra kifejlesztett, könnyen adaptálható tananyag és módszertan segítségével. 23 A projekt fejlesztési tevékenységei elsősorban azon a felismerésen alapulnak, hogy ha a képzés kizárólag az iskolákban folyik, a tanulók nem szembesülnek az éles munkahelyi helyzet kihívásaival. A gyakorlatnak elsődlegesen azt a célt kell szolgálnia, hogy megtanítsa az adott szakmára jellemző tevékenységeket, szakmai fogásokat, a fontosabb gépek kezelését, a szerszámok használatát. Fontosnak tartjuk azonban azt is, hogy munkahelyi gyakorlati képzés során a tanulók betekintést nyerjenek egy munkahely mindennapjaiba, megismerkedjenek a munkatársi viszonyokkal, valamint a tipikus munkaszervezési és adminisztrációs folyamatokkal is. A fejlesztési munka alapját képzőintézményekben és munkahelyi gyakorlati képzőhelyeken kérdőíves és interjú-módszerrel végzett felmérés képezi, melynek eredményei, tapasztalatai 4 db alapozó tanulmány formájában kerülnek összegzésre. Ezek figyelembevételével valósul meg a fejlesztési munka, melyet követően a projekt eredményeinek széles körű, gyakorlati alkalmazását segítő kiterjesztési koncepció készül. Ez többek között javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg a munkahelyi gyakorlati képzés fejlesztéséhez szükséges finanszírozási-jogszabályi környezet módosítására, valamint bemutatja a munkahelyi gyakorlati képzés innovatív átalakításához használható legjobb gyakorlatokat. Fejlesztésünk lényege, hogy ezekkel a változtatásokkal megkönnyítsük mind a gazdálkodó szervezetek, mind a tanulók helyzetét. Célunk, hogy olyan tanulók kerüljenek ki a szakképzésből, akik szeretik és ismerik választott szakmájukat, és könnyen el tudnak helyezkedni abban. Fejlesztési tevékenységeink közvetett módon elősegítik az innovatív tartalmat hordozó tanulószerződések létrejöttét, és a gyakorlati oktatásban részt vállaló gazdálkodó szervezetek számának növekedését is.