Gyakorlati tanácsok helyi vízkárok rendezéséhez Praktická príručka zvládania povodňových situácií

Átírás

1 SEGÉDLET A SZLOVÁK MAGYAR ÁRVÍZVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEIHEZ Riešenie aktuálnych otázok ochrany pred povodňami v Slovenskej a maďarskej republike Gyakorlati tanácsok helyi vízkárok rendezéséhez Praktická príručka zvládania povodňových situácií

2

3 Miskolci Egyetem MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET SEGÉDLET A SZLOVÁK - MAGYAR ÁRVÍZVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEIHEZ Gyakorlati tanácsok helyi vízkárok kezeléséhez Riešenie aktuálnych otázok ochrany pred povodňami v Slovenskej a maďarskej republike Praktická príručka zvládania povodňových situácií ISBN Dr. Lénárt László - doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD. et al. 2013

4

5 Ezen kiadvány a Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program és az Európai Unió támogatásával megvalósult HUSK/1001/2.1.2: Módszertani tanulmány a helyi önkormányzatok és egyéb szervek árvíz elhárítási folyamatra való felkészülésének segítésére, tudásszintjük növelésére a vízrajzi vízföldtani adottságok alapján, az érvényes európai és nemzeti jogszabályokkal összhangban. projekt keretében jött létre. Táto publikácia vznikla v rámci projektu číslo HUSK/1001/2.1.2/0058 s názvom Štúdia stavu pripravenosti samospráv a ďalších entít na riešenie protipovodňovej ochrany, zvýšenie ich vedomostnej úrovne v súlade s platnými právnymi predpismi. Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Obsah tejto publikácie nereprezentuje oficiálne stanovisko Európskej únie. Információ: Kiadta: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Szerkesztők: Dr. Lénárt László, Dr. Dobos Endre, Mikita Viktória, Szegediné Darabos Enikő, Ing. Martina Zeleňáková, PhD. Borítóterv: Dr. Lénárt László, Berta Gábor Előkészítés, nyomda: Sprint Nyomdaipari Kft. Lénárt László- Martina Zeleňáková et al. ISBN

6 6

7 TARTALOMJEGYZÉK Csont Csaba Vasas István: Települési vízkárelhárítás... 6 Csont Csaba Vasas István: Znizenie povodnovych sköd v mestách a obciach :...34 Kovács Péter: A veszélyes időjárási helyzetek megfigyelése, a felkészülés és a gyors riasztás lehetőségei Kovács Péter: Sledovanie nebezpečných poveternostných situá -cií, systémy včasného varovania a pripravenosti...65 Ing. Lenka Gaňová doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD. Ing. Vlasta Ondrejka Harbuľáková, PhD. Árvízvédelemről szóló törvények...68 Ing. Lenka Gaňová doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD. Ing. Vlasta Ondrejka Harbuľáková, PhD. Legislatíva o ochrane pred povodňami Ing. Lenka Gaňová doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD. Ing. Silvia Vilčeková, PhD. Árvízvédelmi programok az EU-tagállamokban és Szlovákiában...80 Ing. Lenka Gaňová doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD. Ing. Silvia Vilčeková, PhD.: Programy ochrany proti povodniam v krajinách EÚ a na Slovensku...88 doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD.- Ing. Lenka Gaňová: Árvízkárok...96 doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD.- Ing. Lenka Gaňová: Povodňové škody doc. Ing. Lenka Gaňová - doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD.: Árvízvédelem doc. Ing. Lenka Gaňová - doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD.: Protipovodňová ochrana doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD. - Ing. Lenka Gaňová: Esettanulmány doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD. - Ing. Lenka Gaňová: Prípadová štúdia doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD. - Ing. Lenka Gaňová: Árvíztervek doc. Ing. Martina Zeleňáková, PhD. - Ing. Lenka Gaňová: Povodňové plány Siskáné Szilasi Beáta - Kiss József: Az önkormányzati kérdőívek statisztikai kiértékelésének részletes elemzése és eredményei Siskáné Szilasi Beáta - Kiss József: Podrobná analýza a výsledky štatistického hodnotenia dotazníkov pre samosprávy Szegedi András -Pecsmány Péter: Az árvízi védekezésben, a helyreállítási munkálatokban, továbbá a segélyezésben segítséget nyújtó szervezetek jegyzéke Szegedi András - Pecsmány Péter: Zoznam organizácií poskytujúcich hmotnú pomoc, po moc pri protipovodňovej ochrane a obnovovacích prácach Zombor Eleonóra: A helyi önkormányzatok vízkár - elhárítási feladatainak jogszabályi háttere Zombor Eleonóra: Legislatívna upravujúca povinnosti obcí v súvislosti s protipovodňovou ochranou Háromnyelvű (magyar-angol-szlovák) árvízvédelmi szakszavak gyűjteménye

8 TELEPÜLÉSI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS Csont Csaba Vasas István Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 3530 Miskolc, Vörösmarty 77. ELŐSZÓ Az évszázad árvizeiként emlegetett pusztító tiszai árvizek, és a nagy dunai árvizek, valamint a két folyó rendkívüli egyidejűsége mellett sokszor a hirtelen, rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék eddig nem látott helyi károkat okozott. Ezek együtt egyre inkább megkívánták egy olyan védelmi terv létrehozását, amely elsősorban nem a vízügyi szakemberek számára készül, és gyakorlati beavatkozási tervként is alkalmazható, cselekvési útmutatóként szolgál. A települési vízkár-elhárítási terv elkészítése azonban mindenképpen mérnöki feladat ban jelent meg egy módszertani segédlet az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium gondozásában, Települések helyi vízkár-elhárítási feladatai címmel, amely támpontként szolgált és adott segítséget az akkor megjelenő önkormányzati rendszernek, irányt mutatott a települések védelemvezetőinek az átrendeződött feladatokban. A védelmi tervek összeállítása és elkészítése akkor nem kapott megfelelő hangsúlyt az önkormányzatoknál. Sok települési vezető az ezt megelőző állami gondoskodáshoz szokott, ahol a vízkár-elhárítás problémakörét korábban az állam magára vállalta, így a tervek elkészítését az elvégzendő feladatok között hátrébb sorolta. Az árvizek és az egyre szélsőségesebb hidrometeorológiai körülmények eközben már nemcsak a nagy folyók menti települések lakóit érintették, ahol megvoltak az állami fő védvonalak, hanem számos településen ahol az előző évtizedekben nem járt árvíz védekezésre kényszerültek. Több árvizet is az évszázad árvizének neveztek, azonban azok évenkénti ismétlődésekor arra számítani, hogy az árvizek levonulását követően jó ideig viszonylagos nyugalom következik, már nem lehetett. A szemléletváltás szorgalmazásának igényét hangsúlyozva a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízügyi Hivatala gondozásában 2003-ban megjelent az Önkormányzati Vízügyi Kézikönyv. A kiadvány ingyenesen és valamennyi település részére elérhetővé vált. Terjesztésében a vízügyi igazgatóságok vállaltak szerepet, a települések részére szervezett könyvbemutatókon, ahol a könyv ismertetése mellett a területi specialitásokra is fölhívták a figyelmet a vízügyi szakemberek. A következő években jórészt a Tisza völgyi árvizek domináltak az országban. Különösen annak mellékfolyói (Sajó, Hernád, Tarna, Zagyva, Berettyó, Körösök) vízrendszerében vonultak le sorozatos, esetenként rendkívülinek is nevezhető árhullámok. Valamennyi folyón sorra dőltek meg a korábbi vízállásrekordok, ugyanakkor nemcsak a nagy folyókon, hanem a kisvízfolyásokon kialakuló intenzív árhullámok is sorozatban okoztak jelentős helyi vízkárokat. 8

9 A települések eredményes védekezéséhez szélesebb körben is hozzáférhető módszertani szakirodalom szintén a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gondozásában jelent meg. Dr. Nagy László írta, Árvízvédekezés a településeken címmel. Az ÉMVIZIG működési területén a májusi-júniusi Sajó völgyi rendkívüli árvizek a nyílt (részlegesen mentesített) ártéri öblözetekben bekövetkezett elöntések révén jelentős árvízkárokat okoztak a települések belterületein, az ott lévő lakóépületekben és egyéb építményekben. A évi rendkívüli árvízvédekezések ismételten rávilágítottak a megváltozott lefolyási viszonyokra, a tulajdonviszonyokra (pl.: forgalomképes vizilétesítmények átadása, vízgazdálkodási társulatok önkormányzatok tulajdonviszonyai), önkormányzati változásokra, fenntartási források csökkenésére, a védművek és a vízelvezető rendszerek karban nem tartottságára és az EU-s pályázatokból megvalósuló beruházások eredményeképpen bővülő új infrastruktúra változások hatásaira. A védekezést követően előállt helyzetben hangsúlyosabb lett és sürgetőbbé vált a nagyvízi mederben történő területhasználatoknak és a beavatkozások módjának felülvizsgálata. Különös hangsúlyt kapott az árvizek kártétel nélküli levezethetősége, figyelembe véve az élet és vagyonbiztonság prioritása mellett a nemzetgazdaság érdekeit is. Továbbá lehetőség nyílt arra, hogy a lényeges szempontoknak megfelelően a gyakorlatban is kidolgozásra kerüljön egy új szempontrendszer ben a Magyar Mérnökkamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata Módszertani segédlet önkormányzati vízkár-elhárítási védekezési terek készítéséhez címmel adott ki egy javaslatot a települési védelmi tervek összeállításának szempontjaira. Az útmutató összeállításakor és továbbfejlesztésekor a cél a moduláris felépítés, valamint a tagolhatóság volt. Olyan javaslatoknak a megfogalmazása is megtörtént, amelyek, kiegészítve a tervezői- térinformatikai szoftverek széleskörű támogatásával, a települések részére támpontként szolgálnak a védekezési időszakban. Ezek alapján az érintettek könnyebben meg tudnak szervezni és kivitelezni olyan eredményes védekezést, amelyet mint nem szakemberek fognak levezényelni. Föl kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a vízkár-elhárítási tervek összeállításának gyakorlati szempontjai sok esetben nem esnek egybe a megvalósítandó végleges vízrendezési és árvíz-mentesítési célú létesítmények tervezési szempontjaival. 9

10 1. A VÉDELMI TERV KÉSZÍTÉSÉT MEGALAPOZÓ MUNKA RÉSZEI 1.1. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT LEÍRÁSA, JELLEMZÉSE, TELEPÜLÉSI ADOTTSÁ- GOK ISMERTETÉSE. A település földrajzi elhelyezkedése, jellemző magassági viszonyainak leírása. A környező településekkel kapcsolatos viszonya logisztikai szempontból fontos információ. Főbb kiépített infrastruktúra elemek (út-, vasút, intézményi hálózat, ipari-mezőgazdasági létesítmények, műemlék, közművek) meghatározása logisztikai szempontból fontos információ. Lakosságának száma és a gazdasági potenciál jellemzése A TELEPÜLÉS VÍZKÁROK ÁLTALI VESZÉLYEZTETETTSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA A települések veszélyeztetettségi alapon történő besorolása A tanulmány készítése idején, különösen a Sajó völgyének vonatkozásában, 4 féle veszélyeztetettségi alapon történő osztályozási szempontrendszert lehet megkülönböztetni. Valamennyi osztályozási mód közös eleme a vizek kártételeivel szembeni kitettség, azonban az egyes besorolások eltérőek. A kategóriákat minden egyes veszélyeztetettségi besorolás a természeti és épített környezeti elemekkel való érintettség vonatkozásában határozza meg, céljuk azonban eltérő. A különböző besorolásokat áttekintve látszik, hogy eltérő kategóriákat határoznak meg, néhol viszonylag egyszerű szempontrendszer alapján, néhol az egyes környezeti és épített elemek súlyozásával, más tekintetben a tapasztalati és modellszámításokkal ellenőrzött szempontok összevetésével. Kifejezetten csak vízkár-elhárítási szempont szerinti korszerű térinformatikai eszközöket és tudományos módszereket használó besorolás csak az EU 2007/60/EK Irányelve alapján elkészülő kockázati térképezés eredményeit felhasználva készíthető el. A település veszélyeztetettségi alapon történő besorolását és az egyes veszélyforrások azonosíthatóságát az alábbi besorolások áttekintésével fel kell sorolni a tervben: évi LVIII. törvény a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról, illetve 18/2003. (XII.9.) KvVM- BM rendelet (biztosítási-kockázatvállalási szempont) 2. A települések kockázatértékelése és katasztrófavédelmi osztályba sorolása (az egyes veszélyeztetettségi szempontok súlyozása, polgári védelmi szempontok) 3. Sajó-völgyi kisvízfolyások és a Sajó folyó menti települések veszélyeztetettségi besorolása (vízkárral érintett, alapvető szakmai szempontok) 4. Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv (KEOP B.) (konzisztens szakmai szempontok szerinti csoportosítás besorolás alatt) A veszélyeztetettségi besorolásnál a földrajzi sajátosságokból (sík vidék, dombvidék), valamint a kiépített vízkár-elhárítási létesítmények jellegéből adódóan a települést és annak részeit fenyegető veszélyforrásokat kell felsorolni az alábbiak szerint: 10

11 nem veszélyeztetik, mérsékelten veszélyeztetik, közepesen veszélyeztetik, erősen veszélyeztetik. Fontos hangsúlyozni, hogy a vízkárokat jellemző fogalmakat egységesen kell használni az esetlegesen kialakuló vízkárok miatti kártérítési igények, az ellenük való védekezés, és az önkormányzat által elrendelésre kerülő fokozat meghatározása céljából, valamint a későbbi kárigények azonosíthatósága miatt is. 1. árvíz: A folyó vagy nagyobb vízfolyás középvízi medrének partélét meghaladó, ill. középvízi medréből kilépő víz. 2. belvíz: A lefolyási akadály (pl. töltés) mögött összegyűlő, a lefolyási akadály mögötti területről származó vizeket belvizeknek nevezzük. A belvizeket jellemzően átemeléssel vezethetjük a befogadóba, különösen a befogadó folyón levonuló árhullámok idején. A belvíz sajátosan hungaricum fogalom, azaz csakis a magyar természeti viszonyoknál használatos. A magyar jogrend és a vízügyi szakma a belvíz fogalmát a kijelölt belvízrendszerek, belvízöblözetek területéhez köti. A belvíz tágabb értelmű lexikális fogalom meghatározása szerint belvíznek nevezhető egyrészt a talaj legfelső vízzáró rétege fölött elhelyezkedő és a talajszemcsék közötti szabad hézagokat teljesen kitöltő, a felszínen látható síkvidéki víz, amelyet a talaj nem képes magába szívni; másrészt a csapadékból, a megemelkedett talajvízszint következtében feltörő talajvízből a mélyebb területeken felgyülemlő víz. Származhat természetes (folyékony, vagy szilárd halmazállapotból olvadó) csapadékból, talajvízből, forrásvízből és a töltések alatt átszivárgó (fakadó) vizekből. 3. helyi vízkár: Helyi vízkár az árvíz és belvízvédekezés céljából kiépített védművek hiányában keletkező káros elöntés. Ide tartozik a helyben lehulló csapadékból származó, de megfelelő elvezetés hiányában elöntést okozó csapadék, a településeket övező domboldalról lefolyó és a településen kárt okozó víz és sárelöntés, valamint a településen áthaladó kisebb vízfolyások áradásából származó elöntés is. E fejezeten belül kell megemlíteni az esetlegesen meglévő víztartó létesítményeket (záportározó, árvízcsúcs csökkentő szükségtározók, övárkok, depóniák), amelyek részben a vízkárok csökkentését hivatottak szolgálni, részben pedig kockázati szintet növelő tényezők is, valamint azon területeket, amelyek felé, ha mód van rá, a többletvizek kivezethetőek. (Mindezek ismeretéhez a létesítmények rövid jellemzése, főbb paramétereinek ismertetése, betorkolló vízfolyások és kezelői viszonyaik leírása szükséges.) 11

12 1.3. A TELEPÜLÉS VÍZRAJZI LEÍRÁSA Vízrajzi atlaszok felhasználása az alapadatok és a változások meghatározására. Ezek közül a legfontosabbak az emelkedő árvízszintek, legnagyobb vízállások és vízhozam változások, tendenciák, folyók, és vízfolyások települést és kiépített védműveket veszélyeztető elfajulásának feltárása. Ennél a pontnál kell meghatározni a vízgyűjtőn lehulló csapadékok összegyülekezését, a kialakuló árhullámok jellemzőjét, illetve a következő, tapasztalati úton megszerzett információt: o a fokozatok elrendelése közötti jellemző időt, o valamint a település szempontjából a védekezésre való felkészülési időelőnyt. (A védekezési időelőny meghatározásakor a releváns fölső vízmércéhez viszonyítottan a település területi elhelyezkedését a várható tetőző árhullám időbeli eléréséhez kell viszonyítani.) Meg kell határozni a település ártéri öblözeti elhelyezkedését, és az ártéri öblözeti leírást a településre kell vonatkoztatni (mentesített, részlegesen mentesített, nyílt ártéri; folyam km; stb.). A nyílt ártéren fekvő települések, valamint a töltéssel védett, de védekezéssel érintett települések listájának előzetes meghatározásában a területileg illetékes vízügyi és katasztrófavédelmi szervek nyújtanak segítséget. A település szempontjából releváns létesítményeket amelyek meghatározzák a vizek levonulását azonosítani kell: árvízvédelmi töltés, magaspart, depónia, folyamatban lévő/tervezett fejlesztések. Amennyiben a település/településrész a nagyvízi meder részét képezi, úgy deklarálni szükséges azt, illetve föl kell hívni a figyelmet a területhasznosítások módjának korlátozottságára. A térképeken föl kell tüntetni, későbbi újra lehatárolásuk szükséges! A várható árhullámok által veszélyeztetett települések területét érintő vízügyi lokalizációs tervek tartalmát célszerű fölhasználni. Kisvízfolyások, csatornák jellemző paramétereinek megadása. A belterületen lehulló, illetve keresztülvonuló vizek befogadójának megjelölése, annak kezelőjével együtt. El kell végezni a belterületi csapadék-, és szennyvízelvezető rendszer, valamint az egyes közművek fölmérését is. Amennyiben a vizek kártételeivel számolni kell, esetükben az üzemeltetővel egyeztetve kell meghatározni a kritikus infrastruktúra elemek védelmét, árvízi üzemrendjét Hidrometeorológiai és hidrológiai kockázatok ismertetése Ebben a fejezetben kifejezetten a kockázati tényezőket kell meghatározni. A települést érintő vízfolyások azonosítása és a főbb paraméterek meghatározása, és az alábbi főbb jellemzők rövid ismertetése. Hidrológiai, hidromorfológiai jellemzés Vízfolyás megnevezése. Vízgyűjtő terület rövid jellemzése (külföldi, hazai). 12

13 Jellemző paraméterek, (esés, hossz, becsatlakozó vízfolyások, épített környezeti elemek vízlépcsők, duzzasztók, vízhozamok, hordalék képződés, eddig mért legnagyobb vízállás [LNV], eddig mért legnagyobb vízhozam [LNQ] stb.). Az árhullámok kialakulásának körülményei, az azt befolyásoló tényezők rövid jellemzése, és a jellemzőbb előfordulási időszakok megjelölése, pl.: téli-tavaszi időszakban, nagycsapadékból, hóolvadásból, a mellékvízfolyások befolyásoló szerepe, stb. Szélsőséges vízállás-állapotok hatása, árvízi egyidejűségek hatása. Az árhullámok kialakulásának és az egyes folyó/vízfolyás szakaszok elérési idejének meghatározása, tartósságának jellemzése, amely a fölkészülési időelőnynek és a védekezés szervezésének meghatározásakor támpontot adhat Meglévő védművek, műtárgyak, medrek kezelőinek, tulajdonosi viszonyainak bemutatása, legszükségesebb paramétereinek ismertetése, műszaki állapotuk értékelése. Vízszintes és magassági vonalvezetés, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor egy alapszintű geodéziai fölmérés is elegendő (esetlegesen talajmechanikával). A területre jellemző MÁSZ (mértékadó árvízszint) /LNV (eddig mért legnagyobb víz) meghatározása, amely a meglévő védvonalak, a magasparti szakaszok vonatkozásában azok biztonságára ad támpontot. A kimerült biztonságú védműveknél, magasparti szakaszokon a település ideiglenes védelmének kialakításával számolni kell! Főbb keresztező létesítmények (út, vasút, közmű). Kiépített szivattyútelepek, szivattyúállások. Keresztező műtárgyak leírása, kapacitásuk jellemzése, elzárási lehetőségek vizsgálata, műszaki állapotértékelés, kezelők megjelölése. Befogadók állapota. Víztartó létesítmények (záportározó, árvízcsúcs csökkentő szükségtározók, övárkok, depóniák) leírása, műszaki állapotuk értékelése, különös tekintettel az üzemelési tapasztalatokra. 2. VÉDELMI FOKOZATOK ELRENDELÉSÉNEK SZEMPONTJAI 2.1. AZ ELRENDELÉS ELŐZMÉNYEI, INFORMÁCIÓK Az egyes védekezési fokozatok elrendeléséért felelős szervezet megjelölése (VIZIG, illetve a település polgármestere), az önkormányzat esetében a polgármester, mint helyi védelemvezető a felelős. A megfelelő időben történő elrendelés érdekében folyamatosan figyelni kell a meteorológiai előrejelzéseket, a kialakult árhullámok esetében a jellemző és meghatározó vízmérce állásokat, az egyes folyószakaszok mentén kialakuló elöntés viszonyokat, különösen a nyílt-, részlegesen mentesített ártéri területeken, települési körtöltések és magaspart esetén. Folyamatosan kapcsolatot kell tartani a vízkár-elhárításhoz segítséget nyújtó szervekkel (VIZIG, katasztrófavédelmi igazgatóság) a kialakult és várható árvízi helyzettel kapcsolatban. A település vízkár-elhárítási készültégének elrendelésében jó támpont a mértékadó vízmérce alapján a vízügyi kezelésű árvízvédelmi szakaszokra elrendelt I., II., III. fokú árvízvédelmi készültségi szintek folyamatos figyelemmel kísérése. 13

14 A településeknek nem minden esetben kell készültségi fokozatot elrendelni, hiszen bizonyos nagyságú tetőző árhullámok esetén védekezési kényszer nem feltétlenül jelentkezik, de a védekezésre való intenzívebb felkészülés érdekében a készültségi fokozatok korábbi elrendelésére is sor kerülhet, a szakemberek által tapasztalatok, vagy mérések alapján meghatározott és előre jelzett vízállástartomány értékeknél. I. rendű árvízvédelmi töltéssel védett település esetében, a kezelő meghatározása alapján. Községi körtöltéssel védett nyílt ártéri településen. Községi körtöltéssel részlegesen mentesített és magaspart által határolt településen a vízállástartományok meghatározása és terepi kivetítése terepszintek meghatározása szükséges. Községi körtöltéssel nem rendelkező nyílt, vagy részlegesen mentesített ártéri öblözetben fekvő település esetében a vízállástartományok meghatározása és terepi kivetítése terepszintek meghatározása szükséges. Egyéb víztartó létesítménnyel (II.-III. rendű védmű, víztartó depónia stb.) védett település esetében a vízállástartományok meghatározása és terepi kivetítése a létesítmények állapotértékelésének elvégzése szükséges, alapvetően arra koncentrálva, hogy az a védekezésre alkalmas- e?) 1. ábra. Példa a Sajó folyó Sajóecseg település és az az alatti folyószakasz mentén figyelembe veendő peremfeltételekről, amely alapján a település tervezheti a védekezésre való fölkészülését A helyi vízkárelhárítás feladatait, így a védekezési fokozatok elrendelését is, a szomszédos önkormányzatokkal, a területileg illetékes Vízügyi igazgatósággal (VIZIG), a Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és a Vízgazdálkodási Társulattal rendszeresen kapcsolatot tartva és egyeztetve kell elvégezni. 14

15 Célszerű táblázatos formában megadni az egyeztető szervezetek elérhetőségeit Szerv megnevezése, címe Kapcsolattartó Weblap/ neve tel./fax Pl.: Vízügyi Igazgatóság XXX XXXX XXXX (Helyi vízkár esetében általában a III. fok kerül elrendelésre, hiszen a káresemény bekövetkezése a nagy mennyiségű csapadékok miatt hirtelen kialakuló árhullámok által következik be. A folyókon levonuló árhullámok elleni védekezésre, önkormányzati védekezésre, általában a vízügyi szervezet készültségi fokozat keretében végzett tevékenysége közben kerül sor.) 2.2. VÉDEKEZÉSI FOKOZATOK Árvízvédekezés esetén A területileg illetékes vízügyi igazgatóság a mértékadó vízmércén a jogszabályban rögzített vízállásértékek elérése alapján rendeli el, illetve szünteti meg a különböző árvízvédelmi készültségi fokozatokat. A készültségi fokozatok preventív jellegű elrendelésére akkor is sor kerülhet, ha a hidrológiai előrejelzéseket figyelembe véve intenzívebb fölkészülésre van szükség. Vízmérce / 0 pont I. fok (cm) II. fok (cm) III. fok (cm) LNV (cm) mértékadó elrendelő vízmérce xxx xxx xxx xxx mértékadó elrendelő xxx xxx xxx xxx vízmérce Település elhelyezkedése fkm szerint és a hozzá tartozó MÁSZ/LNV. Folyó XXX fkm xxx m.b.f. A település környezetében a vízállás változásait célszerű a megfelelő helyre telepített, önkormányzati tulajdonú, álló vízmércén nyomon követni. A vízmércét olyan helyre kell telepíteni, ahol a veszélyt jelentő fokozat (II., illetve III. fok) esetén a víz eléri, ugyanakkor jól megközelíthető és leolvasható. A folyamatos észlelés révén lehet megállapítani a víz áradó vagy apadó jellegét és mértékét a település közvetlen közelében. A település esetében geodéziai bemérés és helyismeret alapján kell az önkormányzati vízmérce javasolt helyét megjelölni, s amennyiben lehetséges, a mértékadó vízmércével vízmércekapcsolatot meghatározni. A védekezés aktuális fokozatát akkor kell elrendelni, amikor a vízállás a meghatározó (elrendelő) vízmércén elérte az adott fokozatra megállapított értéket, és további áradás várható. (1. ábra.) 15

16 Az árvízvédelmi készültségi fokozat elrendelését, majd annak módosításait, illetve megszüntetését a Megyei Védelmi Bizottság VIZIG Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felé be kell jelenteni. Az elrendelt készültségi fokozatot csak akkor lehet megszüntetni, ha a vízállás a meghatározó vízmércén az adott fokozatra megállapított érték alá csökkent és további apadás várható, illetve a készültség elrendelésének oka megszűnt. Az egyes fokozatok elrendelésével egyidejűleg el kell rendelni a megfelelő intézkedések, feladatok végrehajtását is, amelyek a 3. fejezetben kerülnek kifejtésre Helyi vízkár elhárítás, belvíz esetén A helyi vízkárok elleni védekezés a fentieknél lényegesen sokrétűbb és sok település esetében a kiépített záportározók és a megfelelő elvezető rendszer hiányában nehezebben tervezhetőek. A káresemény bekövetkezte előtt a kiváltó okok összetettsége (domborzat, lehulló nagy mennyiségű csapadék, elvezető rendszer, beépítettség depóniák állapota) miatt a tényleges kárelhárítási és megelőzési munkák elvégzésére kevesebb idő áll rendelkezésre, mint a folyókon levonuló árhullámok esetében. A fentieket figyelembe véve a helyi vízkár elhárítás a települések szempontjából nagyobb jelentőséggel bír, hiszen gyakrabban előforduló esemény, a védekezés ellene pedig rendkívül nehéz. A meglévő vízelvezető, víztartó és átemelő létesítmények a nem megfelelő állapotuk (beomlott oldalfalak - rézsűk, eltömődött átereszek, elszántott árkos stb.) miatt nagyon sokszor nem képesek ellátni funkciójukat, emiatt a védekezés tulajdonképpen már az események bekövetkezte előtt, preventív módon kezdődik. A helyi vízkár elhárítás egyes fokozatainak elrendelése: I. fokú vízkár elhárítási készültség (figyelőszolgálat, felkészülés) A védelemvezető akkor rendeli el, ha a település csapadékvíz elvezető hálózata 60 %-os telítettséget mutat, szivattyúzási igény jelentkezik, vagy egyes mélyfekvésű településrészeken kisebb elöntés keletkezik, és további kedvezőtlen elöntési helyzet várható. II. fokú vízkár elhárítási készültség (kisebb védekezési beavatkozások) A védelemvezető akkor rendeli el, ha a csapadékvíz-elvezető csatornák telítettsége meghaladja a 80 %-os mértéket a folyamatos vízelvezetés ellenére, ugyanakkor a szivatytyúzási igény egyre növekszik és a meteorológiai előrejelzés alapján további csapadék várható. III. fokú vízkár elhárítási készültség (fokozott védekezés) A védelemvezető akkor rendeli el, ha a mélyebb fekvésű területek, utcák, pincék víz alá kerültek, és a fokozott védekezés ellenére az ingatlanok, lakóházak, középületek, ipari-, mezőgazdasági-, és kereskedelmi létesítmények, valamint az utak állagát vízkár fenyegeti. A csapadékvíz elvezető csatornák, útárkok teltsége meghaladja a 100%-ot. 16

17 Veszélyhelyzet A veszélyhelyzet kihirdetésére a kormány jogosult. A Megyei Védelmi Bizottság elnökének javaslatára a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB-NVK) egyetértésével történik. Időtartamára kormánybiztos kerül kinevezésre. Veszélyhelyzet kihirdetését igénylő esemény esetén a kormány rendeletben hirdeti ki a veszélyhelyzetet és dönt az ország egész területének vagy meghatározott részének lehatárolásáról. A rendeleti úton bevezetett intézkedések a katasztrófaveszély elmúltáig, illetve a következmények felszámolásáig, de legfeljebb tizenöt napig vannak érvényben, meghosszabbításukra az Országgyűlés adhat felhatalmazást. A minősített időszakban különleges jogrend van érvényben. A településen az önkormányzat védekezési munkáit a Megyei Védelmi Bizottsággal a Vízügyi Igazgatósággal és a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal összehangoltan kell végezni. Vízügyi műszaki irányítói segítség kérése javasolt! 3. VÉDEKEZÉSI feladatok 3.1. FELADATOK AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS EGYES FOKOZATAIBAN (TÖBB VÁLTOZATRA VONATKOZÓAN) 1. változat: Kiépített községi körtöltés esetén (kezelő az önkormányzat) A VIZIG által XXX folyó menti árvízvédelmi szakaszaira elrendelt meghatározott XXX. fokú árvízvédelmi készültség esetén a körtöltésbe épített műtárgyakat le kell zárni. I. fokú védekezési készültség: A készültség elrendelésekor a védelemvezetőnek be kell járnia a teljes védvonalat és a helyszínen kell meggyőződnie a védművek, zsilipek, egyéb létesítmények állagáról, műszaki állapotáról. Az árvízvédelmi töltések kaszálását az esetlegesen megjelenő káros árvízi jelenségek észlelhetősége érdekében el kell végezni a töltéskoronán, a mentett oldali rézsűn és előtéren. Ellenőrizni kell a védelmi készlet állapotát, a védekezés megindításához szükséges induló készlet meglétét. Ellenőrizni kell a mobil szivattyúk és tartozékaik (szívó-, és nyomócső) állapotát, üzemképességét. Fel kell venni a kapcsolatot a védekezésbe bevonni kívánt személyekkel, vállalkozókkal, hogy szükség esetén álljanak rendelkezésre. Ellenőrizni kell, hogy a védekezéshez szükséges anyagok beszállítása megoldható-e, anyagnyerő helyek, bányák elérhetőek-e? A készültség ideje alatt 12 órás nappali figyelő őrszolgálatot kell tartani. Fokozottan kell figyelni az VIZIG és a meteorológiai szolgálat előrejelzését. A lakosságot tájékoztatni kell! 17

18 II. fokú védekezési készültség: A készültség időtartama alatt 24 órás (éjjel-nappali) figyelő őrszolgálatot kell megszervezni. Gondoskodni kell az éjszakai munkavégzés feltételeiről (kézi lámpa, fáklya, térvilágítás, stb.). A vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 4 alkalommal (06, 12, 18 és 24 órakor) le kell olvasni a település területén telepített önkormányzati vízmércén és feljegyezni azt. A lakosságot tájékoztatni kell! III. fokú védekezési készültség: Szükség esetén műszaki irányítót kell kérni. A vízállásokat kétóránként le kell olvasni és feljegyezni. A készültség időtartama alatt 24 órás (éjjel-nappali) figyelő őrszolgálatot kell fenntartani. A működő őrszolgálat mellé további vész-őröket kell állítani a védmű minden olyan helyére, ahol annak állékonyságát súlyosan veszélyeztető jelenséget észleltek, valamint minden olyan pontra, ahol ilyen jelenség várható. Fel kell készülni a szükségessé váló beavatkozások (töltéskorona magasítás, árvízi jelenségek elleni védművek) kiépítésére homokzsák töltő helyek kialakításával és a beavatkozáshoz szükséges anyagok, eszközök, felszerelések helyszínre szállításával. Szükség esetén meg kell kezdeni az ideiglenes védművek kiépítését. A kiépített védművek állékonyságának biztosítására külön figyelmet kell fordítani. Az árvízvédelmi töltés mentett oldalán megjelenő szivárgó-, és fakadóvizek, valamint a belterületről összegyülekező csapadékvizek elvezetésére szivattyúkat kell üzembe helyezni, jellemzően az árvízvédelmi zsilipek szelvényeibe telepítve. Az árvízvédelmi zsilipek meghibásodása esetén a másodlagos elzáró táblák behelyezéséről azonnal gondoskodni kell, a műtárgy mellé vész-őri figyelőszolgálatot kell állítani. A védmű meghibásodott, vagy várhatóan meghibásodható helyeit fehér zászlóval jelölni kell. A megjelölt helyeket meg kell vizsgálni, és ha további romlás várható, akkor az ilyen helyeket sárga zászlóval kell jelölni. Az azonnali beavatkozást igénylő helyekre piros zászlót kell kitűzni. 500 m-enként gondoskodni kell a védvonalon a tetőző árvízszintek rögzítéséről, majd beméréséről. A rögzítést a tetőző vízszinthez levert karókkal, esetleg a műtárgyakon festékcsíkkal kell elvégezni. FONTOS: A védvonalon csak a védekező létszám tartózkodhat! A III. fokú készültség nem szüntethető meg a védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott átvágás, illetve a védmű állékonyságát veszélyeztető rongálódás teljes helyreállításáig. 18

19 2. változat: A települési körtöltés kiépítéséig, illetve magasparti védekezés esetén I. fokú védekezési készültség: A készültség elrendelésekor a védelemvezetőnek be kell járnia a teljes beavatkozási szakaszt, és gondoskodnia kell annak letakarításáról és kaszálásáról annak érdekében, hogy az ideiglenes védművek kiépíthetőek legyenek. A magasparti szakaszok állapotát ellenőrizni kell és az esetleges vízbetörési helyek földerítését el kell végezni. Javasolt a vízügyi műszaki irányítói segítség kérése. Az előre jelzett tetőző vízállás magasságát, melyhez az ideiglenes védművet ki kell építeni, vízügyi szakember, vagy geodéta tűzze ki. Ellenőrizni kell a védelmi készlet állapotát, a védekezés megindításához szükséges induló készlet meglétét (homokzsák, homok, fólia, fáklya, stb.). Ellenőrizni kell (amennyiben van) a mobil szivattyúk és tartozékaik (szívó-, és nyomócső) állapotát, üzemképességét, az üzemeltetésükhöz szükséges tüzelőanyag-készletet. Ellenőrizni kell a térvilágító eszközök (amennyiben vannak) üzemképességét, illetve a kézilámpák állapotát. Fel kell venni a kapcsolatot a védekezésbe bevonni kívánt személyekkel, vállalkozókkal, hogy szükség esetén álljanak rendelkezésre. Ellenőrizni kell, hogy a védekezéshez szükséges anyagok beszállítása megoldható-e, anyagnyerő helyek, bányák elérhetőek-e? A készültség ideje alatt 12 órás nappali figyelő őrszolgálatot kell tartani. Fokozottan kell figyelni az VIZIG és a meteorológiai szolgálat előrejelzését. A lakosságot tájékoztatni kell! II. fokú védekezési készültség: A készültség időtartama alatt 24 órás (éjjel-nappali) figyelő őrszolgálatot kell megszervezni. Gondoskodni kell az éjszakai munkavégzés feltételeiről, kézi lámpa, fáklya, térvilágítás, stb. üzemképes meglétéről. Haladéktalanul meg kell kezdeni az ideiglenes védművek kiépítését. Gondoskodni kell a folyamatos beavatkozó létszám, a védelmi anyagok és eszközök készletezéséről, valamint fölhalmozásáról. Határozottan el kell kerülni a helyi anyagból összetúrt töltések ideiglenes, majd később állandó védműként való megépítését. (Megvédésük költsége többszöröse egy jó ideiglenes védmű kiépítésének!) A védelmi anyagok és eszközök őrzését biztosítani kell! (Az egyedi ingatlanok védelme helyett a beavatkozási szakaszok megvédését kell előtérbe helyezni.) A vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 4 alkalommal (06, 12, 18 és 24 órakor) le kell olvasni a település területén telepített ideiglenes önkormányzati vízmércén és feljegyezni azt. A lakosságot tájékoztatni kell! 19

20 III. fokú védekezési készültség: A vízállásokat minimum kétóránként le kell olvasni és feljegyezni. A készültség időtartama alatt 24 órás (éjjel-nappali) beavatkozó létszámot kell biztosítani. A kiépített ideiglenes védművek állapotának ellenőrzésére őrszolgálatot kell szervezni és a kritikus beavatkozási szakasz/pont mellé további vész-őröket kell állítani annak érdekében, hogy a védvonal meggyengülése esetén haladéktalanul be lehessen avatkozni. A kiépített védművek állékonyságának biztosítására külön figyelmet kell fordítani. Tartalék homokdepó és homokzsák-bála a kiépített védmű mellett is szükséges, az esetleges további magasítások és megtámasztások elkészítéséhez. Az ideiglenes védművek kiépítése kulcsfontosságú a teljes település árvízi biztonsága szempontjából, ezért annak állékonyságnövelése céljából a kiépített védvonalat keresztirányú, homokzsákos, bordás megtámasztással célszerű kiegészíteni. A szivárgó és fakadóvizek, valamint a belterületről összegyülekező vizek elvezetésére szivattyúkat kell üzembe helyezni. Az átszivárgó vizek lokalizálására szükség esetén kazettázva ellennyomó medencét kell kialakítani. Gondoskodni kell a tetőző árvízszintek rögzítéséről a jellemző pontokon A rögzítést a tetőző vízszinthez levert karókkal, esetleg a műtárgyakon festékcsíkkal kell elvégezni. A lakosságot tájékoztatni kell! Megjegyzés: A tapasztalatok szerint a településen a védművek leggyorsabb és leghatékonyabb kiépítésére a hivatásos szervek állománya képes, az irányítói logisztikai végrehajtási feladatkörök alábbi felbontásában: Védelemvezető: a polgármester, ha a jogszabály másként nem rendelkezik, Vízügyi műszaki irányító: vízügyi szakember, feladata a védelem módjának és helyének meghatározása, Katasztrófavédelmi szakember: a polgári védelmi feladatok ellátása, jellemzően a vízkár elhárításához szükséges erőforrások koordinálása, Beavatkozó erő: rendvédelmi-, katasztrófavédelmi-, honvédelmi-, vízügyi-, települési közerő, civil erők. 3. változat: Kiépített árvédelmi töltés, állami kezelésben. Az árvízvédelmi szakaszon a kezelői fenntartói feladatokat az illetékes vízügyi igazgatóság látja el. A vízkár elhárítási fokozat elrendeléséről és a szükséges beavatkozások (állékonyságnövelés, magassági hiány megszüntetése, szivattyúzási feladatok ellátása stb.) megtételéről gondoskodik, az önkormányzatot értesíti a kialakult és várható helyzetről, továbbá közerő biztosítását kérheti. 20

21 3.2. FELADATOK helyi vízkárok elleni védekezés során Preventív jellegű beavatkozások a. Települési csapadékvíz-elvezető hálózat méretezett kiépítése, a kiépített hálózat vízszállító képességének megőrzése, a megfelelő fenntartottsági állapot elérése. b. A domboldalról érkező vizek ellen települési övárok-rendszer kiépítése. c. Vízvisszatartó létesítmények építése (zápor-, és szükségtározók). d. Szükségtározásra alkalmas helyek kijelölése (igénybevételükre vonatkozóan a terület használóiról/tulajdonosokról nyilvántartást kell vezetni, használatuk esetén szükségszerűen számba kell venni kártérítést és kártalanítást). e. A védekezésre alkalmas helyek (depóniák) jó karbantartása, állaguk megőrzése. (Megjegyzés: a tulajdonviszonyokból eredően elkülönülhet a belterületen áthaladó vízfolyás fenntartási feladatai. Ezek lehetnek: állami, vizitársulati, önkormányzati feladatkör. f. A védekezés megtervezéséhez szükséges a részletesebb geodézia, a vízgyűjtőterület lehatárolása, a lefolyási paraméterek és az időelőny szükségletének meghatározása, a rövid idejű ( perces) csapadékok és a 3-24 óra időtartamú csapadékok meghatározása. (A meglévő rendszer vízjogi engedélye jelenthet támpontot.) g. Épített műtárgyak, befogadók állapota, vízminőségi szempontok figyelembevétele. h. Egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózat, közműhálózat esetén az üzemeltető bevonása, árvízi üzemrend meghatározása. i. Ipari-mezőgazdasági üzemek, vízmű telephelyek, potenciális szennyező források (vegyszerraktár, szennyvíztisztító telepek) számbavétele. Valamennyi veszélyeztetett létesítménynek rendelkeznie kell jóváhagyott kárelhárítási tervvel. j. A várható belterületi elöntések víztelenítése érdekében szükséges szivattyúkapacitás meghatározása. (A szivattyúkapacitást praktikus okokból sok esetben a kézzel szállítható/telepíthető szivattyúk darabszámának többszörözésével kell tervezni.) k. Védelmi eszközök, gépek (szivattyúk és szerelvényeik, aggregátorok, világító eszközök), anyagok karbantartása. l. Az építési-műszaki követelmények szerinti területhasználat (pl.: mélygarázsok, pincék építése nem javasolt, padlószintek meghatározása az előfordult elöntési szintek figyelembe vételével, zárt szennyvízgyűjtő medencék vízzáró módon történő kialakítása, elektromos bekötések, trafók, kapcsolószekrények stb. körültekintő kialakítása). m. A településrendezési tervben a megfelelő övezeti besorolás használata Kárelhárítás a) Tartósabb védelmi vonal (pl.: víztartó depónia) esetében geodéziai mérések alapján meg kell határozni a település területén lévő depóniák szükséges magasításának mértékét. Termett talajon reálisan 50 cm-es magasságú ideiglenes védmű kiépítésére alkalmasak a körülmények az önkormányzatok gyakorlati tapasztalatai alapján. 21

22 b) Az ideiglenes védművek állékonyságát fóliaterítéssel és háttöltés készítésével növelni lehet. c) Meg kell határozni a védekezés időelőnyét a vízfolyás felső, középső, és alsó szakaszára, amely a vízfolyás tényleges hosszának függvénye. Felső vízfolyásszakaszon általában a csapadék/hóolvadás függvényében azonnal kialakulhatnak a beavatkozást igénylő vízkár események, éppen ezért itt a legfontosabb prioritás a megelőzés. Eredményes védekezési munkát folytatni idő hiányában csak akkor lehet, ha például a nagy mennyiségű csapadékra való figyelmeztetés kiadását követően a védelemvezető azonnal elrendeli a készenléti szolgálatot, és a beavatkozásokhoz szükséges legfontosabb védelmi anyagokkal (homokzsák, homok, világító eszközök fáklya, elemlámpa, vonalvilágítás szivattyúk) rendelkezik a település. Segítségnyújtás és beavatkozás jellemzően már csak a kármérsékléshez vehető igénybe eredményesen. Középső és alsó vízfolyásszakaszok: a fentieket figyelembe véve a helyi vízkárelhárítás feladatait, így a védekezési fokozatok elrendelését, különösen a vízfolyások középső és alsó szakaszain, a szomszédos önkormányzatokkal, a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal, a katasztrófavédelmi szervekkel és a Vízgazdálkodási Társulattal rendszeresen kapcsolatot tartva és egyeztetve kell elvégezni. Az induló készlet meghatározása: helyi vízkár elleni védekezés esetében célszerű a teljes várható védelmi eszköz és anyagigény mennyiségének legalább 1/3-ával rendelkezni. Szivattyúk telepítése a kijelölt helyekre és azok üzemeltetése. Az állami kezelésű belterületi vízfolyások mentén kiépített víztartó létesítményeken az önkormányzat köteles védekezni, viszont a védekezés alatt a védművekben keletkező károkat és a védképességet a tulajdonosnak/fenntartónak kell helyreállítani. A település belterülete (emberi élet és vagyonvédelem) érdekében végrehajtott irányított vízkivezetés következtében keletkezett károkat a beavatkozást elvégzőnek kell helyreállítani, és a kártalanítás szabályai szerint a másnak okozott károkat megtéríteni. Az irányított vízkivezetések végrehajtása előtt a depónia kezelőjének a feltételekkel kiadott (kártérítés/kártalanítás szabályai) engedélyt be kell szerezni. Minden irányított vízkivezetés esetén a szétterülő víz lokalizációs lehetőségeinek biztosítására és környező települések védelmi munkáinak összehangolására a vízkár elhárításért felelős VIZIG engedélyét meg kell kérni, továbbá egyeztetni kell a Helyi Védelmi Bizottsággal és az elöntéssel érintett területek tulajdonosaival/használóival. (Megjegyzés: a szükségtározásra kijelölhető területről külön nyilvántartás kell.) 4. CSELEKVÉSI PROGRAM A védekezés felelős vezetője, amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik (például veszélyhelyzetben) a polgármester, mint védelemvezető, vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy, aki a védekezést személyes felelősséggel irányítja és vezeti. A védelemvezetőt munkájában a védelemvezető-helyettes és szakcsoportok segítik. Minden, a védekezés végrehajtását érintő lényeges intézkedés, a védelemvezetőtől indul ki, illetve oda érkezik. 22

23 A védelemvezető a védekezés operatív irányítója, a döntések és utasítások kiadója, és a végrehajtás számon kérője. A védelemvezető adja ki az utasításokat, tájékoztatást, értékeli a beérkezett információt és meghatározza a védekezés további módját. Fontos: A vízügyi igazgatóságtól az önkormányzati védekezéshez kirendelt műszaki irányító nem veszi át a védelemvezető (polgármester) feladatát, felelősségét, de szakmai tudásával segít felelősségteljes, műszakilag megalapozott döntést hozni A VÉDEKEZÉSI IDŐSZAK FELADATAI a védekezésre való felkészülésből, a védekezésből, a védekezés megszűnését követő intézkedésekből tevődnek össze A felkészülési időszak főbb feladatai tájékozódás a vízkár-elhárítási eseményt megelőző, azt kiváltó hidrometeorológiai és hidrológiai helyzetről ( töltések, vízvisszatartó depóniák és beavatkozási helyek kaszálása a jelenségek megfigyelhetősége és a beavatkozások végrehajthatósága érdekében, a töltéskoronák, depóniák, valamint a beavatkozási helyeket és védvonalakat megközelítő utak járhatóságának biztosítása, műtárgyak felülvizsgálata, az elzáró szerkezetek üzemképességének biztosítása, védelmi eszközök (világító eszközök, kéziszerszámok stb.), anyagok (homokzsák, homok, fólia stb.), gépek (szivattyúk, aggregátorok stb.) biztosítása, hírközlés és adattovábbítás módjának megszervezése, védelmi szervezet és a védekezésben résztvevők értesítése, riasztása A védekezési időszak főbb feladatai tájékozódás a kialakult és várható vízkár-elhárítási eseményekről, az előre jelzett tetőző vízszintekről, és a várható elöntési helyzetekről ( hu; Vízügyi Igazgatóság Vízkár-elhárítási Központi Ügyelet, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság), a készültségi fokozat elrendelése, figyelőszolgálat megszervezése, az érintett lakosság, az államigazgatási szervek és a gazdálkodó szervezetek tájékoztatása, védelmi napló vezetése, események dokumentálása (műszaki-gazdasági) és jelentések elkészítése, a vízkár-elhárítási szervezet mozgósítása és kirendelése, a munkavégzés (különösen az éjszakai) feltételeinek biztosítása (ellátás, logisztika, üzemanyag, WC, oltások stb.) baleset-, és munkavédelmi oktatás, védekezési beavatkozások végrehajtása (a vízkár-elhárítási tervben foglaltak alapján), szükség esetén műszaki és technikai segítségkérés (vízügy; katasztrófavédelem), ha valószínűsíthető a beavatkozások esetleges sikertelensége, a mentés és kiürítés megszervezése (katasztrófavédelem). 23

24 A védekezés megszűnését követő főbb feladatok az ideiglenes védművek visszabontása (homokzsákok ürítése, ártalmatlanítás, homokdeponálás stb.), a védvonalak felülvizsgálata és helyreállítása, védelmi eszközök, anyagok, felszerelések karbantartása, raktározása, az induló készlet visszapótlása, védekezési tapasztalatok kiértékelése, a vízkár-elhárítási terv aktualizálása (tetőző vízszintek, beavatkozási helyek, elöntési határvonalak, eszköz-, és anyagigény stb.), összefoglaló jelentés készítése, védekezési költségek elszámolása, szükség esetén visszatelepítés, kármentesítés megszervezése VÉDEKEZÉSI IDŐSZAKON KÍVÜLI FELADATOK Felkészülés a védekezésre A sikeres védekezés elsőrendű feltétele a védművek kiépítése, fejlesztése, védképes állapotban való fenntartása, tehát a preventív védekezés! A településeken jelentkező károk nagysága nagymértékben csökkenthető, ha az önkormányzatok a helyi vízkár megelőzéséhez szükséges beavatkozásokat a belterület vízrendezését megvalósítják. Az önkormányzat képviselőtestülete hivatott döntést hozni ismerve a település vízkár-problémáit a szükséges vízrendezési beruházásokról, ehhez biztosítani a pénzügyi-gazdasági alapot, gondoskodni az elkészült művek fenntartásáról A védképes állapot fenntartása A felkészülés időszakában a már meglévő belterületi vízelvezető műveken az éves, rendszeres karbantartással biztosítani kell a kiépítési vízhozam kiöntésmentes levezetését. A medrekből el kell távolítani a lefolyást gátló növényzetet (fákat, cserjéket, vizinövényzetet), az uszadékot és a belekerült kommunális és egyéb hulladékot. A nagyobb károk megelőzése érdekében a csatornákon általában 3-5 évenként, a vízfolyásokon pedig évenként a feliszapolódástól függően gondoskodni kell a medrek ismételt kotrásáról, szükség szerint a burkolatok, műtárgyak, mederrézsűk hibáinak kijavításáról. Biztosítani kell a csapadékvíz átemelő telepek/szivattyúk üzemképességét. A belterületen lévő záportározókat vagy a tározásra meghatározott tározó térfogatot szabadon kell hagyni. Feltöltődés után haladéktalanul meg kell kezdeni a tározó leürítését. A belterületi vízrendezési művek állapotát minden évben legalább egyszer ősszel ellenőrizni szükséges, a megállapított hiányosságokat sürgősen meg kell szüntetni. Az ellenőrzés során célszerű a belterülettel határos külterületeken bekövetkezett változásokat is figyelemmel kísérni (művelési ág változása, erdőirtás, stb.), a mély fekvésű, beépített területek talajvízszint változását feltárni. Javasolható a szomszédos önkormányzatok, az illetékes vízügyi igazgatóság, Vízgazdálkodási Társulat, valamint az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság képviselőjének meghívása is az ellenőrző bejárásokra. 24

25 A helyi vízkár-elhárítási feladatok zavartalan ellátása érdekében a védekezést megelőző felkészülési időszakban kell elkészíteni a védelmi terv felülvizsgálatát és aktualizálását A VÉDETTSÉG NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN ELVÉGZENDŐ FEJLESZTÉSEK A felkészülési időszakban kell számba venni azokat a feladatokat, amelyeket el kell végezni ahhoz, hogy csökkenthető legyen a település kitettsége a különböző vízkárokkal szemben. Az anyagi javak (saját és pályázható források) ismeretében pedig az önkormányzatnak döntést kell hozni ezek megvalósításáról és a megvalósítási sorrendjéről. Belterületi vízrendezési fejlesztések (jellemzően a Regionális Operatív Programok nyújtanak lehetőséget) Védelmi eszközök, anyagok beszerzése. A VIZIG-ek és a Katasztrófavédelmi Igazgatóságok által szervezett vízkár-elhárítási gyakorlatokon való részvételek. A vízkár-elhárítási tervek folyamatos aktualizálása, védekezési tapasztalatokkal való továbbfejlesztése. Tervezett karbantartási feladatok elvégzése, a létesítmények jó karbantartása. 5. KORÁBBI VÉDEKEZÉSEK TAPASZTALATAI Település korábbi védekezési tapasztalatait a tervezőnek a szükséges egyeztetések után össze kell állítania (település vízügyi igazgatóság katasztrófavédelem). A meglévő tervet a védekezés tapasztalataival ki kell egészíteni. Amennyiben a helyi védelemvezetőnél van védelmi dokumentáció (pl.: védelmi napló, fényképek stb.), akkor annak figyelembevételével, a személyes konzultáción föltett kérdések és a kapott válaszok alapján kell kidolgozni a fejezetet. Néhány javaslat: Milyen hidrometeorológiai körülmények miatt alakultak ki jellemzően a vízkárok? Milyen konkrét védekezési beavatkozások történtek? Milyen területek és létesítmények szenvedtek vízkárt? Megközelíthető volt-e a település az árvízi védekezéskor, és milyen irányból? Honnan szerzik be az információkat, előrejelzéseket? Megfelelő információáramlás volt-e a közreműködők között, honnan szerezték be az információkat? Milyen elöntési szintek alakultak ki? (Ház falán, tereptárgyakon azonosítani, bemérni.) Rendelkezésre álltak-e a védelmi erőforrások (létszám, eszköz, anyag)? Kik nyújtottak segítséget a legutóbbi védekezés során, mely műszaki irányítók segítették a munkát; területismerettel, kapcsolatokkal kik rendelkeznek? A dokumentálás megfelelő volt-e? A keletkezett és okozott károk helyreállításának anyagi forrásai rendelkezésre álltak-e? Milyen szervezettől kaptak segítséget, hol szállásolták el az embereket, stb.? Rendelkeznek-e a fejlesztésekre vonatkozóan engedélyes tervekkel, koncepciókkal? 25