Tézis. Az emberi társadalom szerkezeti és mőködési modellje ellentmond a természetes rendszerek

Átírás

1 Tézis Az emberi társadalom szerkezeti és mőködési modellje ellentmond a természetes rendszerek szerkezeti és mőködési törvényeinek Az egyed érdekeit a faj érdekei felé helyezi A jelennek él, s kevéssé kontrollálja a jövıt A társadalom szembe kerül természeti környezetével Lerövidíti a faj létidejét

2 A természetes rendszerek szervezési és mőködési rendje a struktúrában megvalósuló irányítás A szerkezet és mőködés nem szétválasztható A rendszer kimenetele az alkotó elemek térben és idıben változó együttmőködésének a megnyilvánulása

3 Az irányítás Irányítás Szabályozás visszacsatolás Vezérlés állapotban tart állapotba juttat

4 A természetes fejlıdés (evolúció) irányítás Szelekció Környezet változása Mutáció Állapotban tart Állapotba juttat

5 A fejlıdés meghatározása Egyedfejlıdés: fogantatás, embrionális fejlıdés, születés, növekedésfejlıdés, öregedés, vég Fajfejlıdés: fajkeletkezés, kihalás Rendszerfejlıdés: Föld, Naprendszer, stb. A fejlıdés a születés pusztulás születés folyamatos láncolata, mert csak a változás biztosíthatja a környezethez való alkalmazkodást Miért? Mert a környezet állandó változásban van.

6 A fejlıdés meghatározása A fejlıdés tehát a környezethez való alkalmazkodóképesség javítása, egy jobb teljesítmény elérése a környezeti alkalmazkodásban Létezik-e fejlıdés, vagy csak változás van? A fejlıdés az alkalmazkodás során jön létre, a rendszer megtanul bizonyos változásokhoz alkalmazkodni

7 A társadalmi fejlıdés irányítás Megırzés Állapotban tart elodázás Fejlesztés Állapotba juttat

8 Fejlesztéspolitika és fejlıdés A fejlesztés nem egyenlı a fejlıdéssel, nem minden fejlesztés vezet fejlıdéshez A fejlıdés megköveteli a fejlesztés és megırzés egyszerre történı kielégítését Ma fıleg fejleszteni akarunk, s nem törıdünk a természeti erıforrások, s az azokat fenntartó folyamatok megırzésével.

9 A fejlıdés antagonizmusokon nyugszik Az antagonizmusok kiegyensúlyozottságát a negatív visszacsatolás biztosítja a természetes rendszerekben A társadalomban a negatív visszacsatolások elodázásával az antagonizmusok feloldására törekszenek

10 A probléma spirál Az antagonizmusokat nem lehet feloldani. Ha fel akarunk oldani egy antagonizmust, kiterjesztjük Az ember állandóan fejleszteni akar, s ehhez el akarja kerülni a negatív visszacsatolást A negatív visszacsatolás nem elkerülhetı, csak elodázható A visszacsapás nagysága arányos az elodázással

11 Példák a negatív visszacsatolás elkerülésére Autók és balesetek Emberi egészség Autók, üzemanyagok és környezetszennyezés Növényvédıszerek és génmanipuláció

12 A problémák megoldása pozitív visszacsatolás A klímaváltozás oka az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A klímaváltozás nagy viharokat, hıséget, hideget, szeleket, áradást stb. okoz. A nagy hıség miatt légkondicionálásra van szükség; a szárazság miatt öntözésre; az áradás miatt gátakra és újraépítésre. A megoldáshoz energiára van szükség, ami további üvegházhatást okozó gázok kibocsátását eredményezi.

13 Létezik-e végtelen növekedés? A természetben a növekedés limitált, pedig a szabad energia bıségében vagyunk Az ökológiai folyamatok limitálják egymást

14 Lehet-e végtelenül növekedni? A biogeokémiai ciklusok elem részvételével zajlanak. A körforgásba geológiai tartalékelem raktárak iktatódnak, egyrészt gázfázisúak (C, N, O), másrészt üledékes kızetekben (P,S) A gázfázisúak gyorsan, a szilárd fázisúak lassan mobilizálódnak, ezért egymást limitálják Az ökológiai rendszerek önszabályozó képességét ezek a limitáltságok jelentik. Pl. mineralizáció immobilizáció, mint szabályozó antagonizmus (elemet felszabadít elemeket leköt)

15 A növekedés társadalmi határai A növekedésnek ugyanúgy vannak szociális korlátai, mint környezetiek (Ivan Illich) Egy ponton túl az anyagi értelemben vett haladás túl sok idıt vesz el az emberektıl, csökkenti a szabadidıt, rekreáció lehetıségét, tönkreteszi a társadalmi kapcsolatokat, erkölcsöt

16 Erıltetett fejlesztés A versenyfejlesztés szükségszerően vezet a társadalom polarizációjához, a társadalmi elit szárnyal, a leszakadt társadalmi csoportok lemaradnak A társadalom legnagyobb tömegei képtelenek követni a versenyfejlesztés diktátumait, a társadalom tehetetlenségi nyomatéka miatt társadalmi feszültségek keletkeznek A feszültségeket újabb fejlesztésekkel kívánják orvosolni

17 Munkahely és szociális biztonság A tıke befektetés új munkahelyeket hoz létre A foglalkoztatottak bérmunkások A tıketulajdonos rendelkezik a termelési eszközök és mód felett, (erıforrás, eszközök, know-how) uralja a piacot, növeli befektetetéseit A bérmunkások nem lesznek tıketulajdonosok, nem birtokolják az erıforrásokat, tudást, piacot, s kiszolgáltatottak, függıségi helyzetben tartottak

18 Verseny és létminıség Gyıztesek: jóléti életmód, súlyfelesleg, keringési és mozgásszervi betegségek, allergia, stressz, depresszió, kevés szabadidı, kusza családi viszonyok Vesztesek: alultápláltság, alacsony ellátottság, depresszió, stb.

19 A strukturális fogság A növekedés következménye a strukturális fogság A nagy struktúrák nehezen lebonthatók A saját magunk alakította struktúrák foglyai vagyunk A struktúrák kialakítása értékek választása mentén történik Az anyagi jólét elsısége a nagy piacok kialakulását determinálja

20 A területi egyenlıtlenségek strukturális okai A nagy piacok logikája globális migrációhoz, s városiasodáshoz vezet A sok, koncentrált fogyasztó a jó piac Nagy a vásárlóerı Jól elláthatók Képesek egymásból élni Területi parazitizmus (város vidék kapcsolat) A városban nı, vidéken csökken a vásárlóerı Mindkét helyen romlik az életminıség valamely összetevıje Újabb migráció, pl. agglomerációk kialakulása

21 Az entrópia törvényének tagadása Entrópia szempontjából bármely biológiai vagy gazdasági vállalkozás költsége mindig nagyobb, mint a létrehozott termék értéke A gazdasági folyamatok során az alacsony entrópiájú természeti erıforrások magas entrópiájú hulladékokká silányulnak A gazdasági áramlások ezért csak addig létezhetnek, amíg táplálni tudják magukat az alacsony entrópiájú rendszerekkel. Az alacsony entrópiájú rendszerek azonban nem állnak rendelkezésre végtelen mennyiségben, szőkösek

22 A környezetvédelem hatásai A helyi környezeti problémák megoldása szennyvíz, hulladék, levegıszennyezés A jelentıs helyi környezeti hatások áthárítása, szétszórása a tágabb környezetbe Erıforrások igénybe vétele máshol Jelentıs hatások szétterhelése globálisan jelentéktelen hatások összegzıdése Globális környezeti problémák Globális problémák helyi problémává válnak a rájuk adott válasz újra indítja a probléma spirált

23 Átterhelések a környezetvédelem ürügyén A környezeti szabályozás célja a környezeti elemek jó állapotának megırzése. A környezet elemekbıl áll, pl. levegı, víz, talaj, biológiai sokféleség, ember által létrehozott környezet

24 Környezeti átterhelés A környezet állapottal, erıforrás készletekkel és térszerkezettel jellemezhetı A három minıség nem szétválasztható, ha erıforrást használunk érintjük a környezet állapotát, és teret veszünk igénybe Ha az állapotot akarjuk javítani erıforrást és teret veszünk igénybe Ha a fosszilis erıforrásokat akarjuk kiváltani, teret veszünk igénybe Mindegyik rontja a környezet eltartó-képességét

25 Virtuális környezeti terhek Egy liter gázolaj mozgási energiává való alakítása látszólag egy liter gázolaj elfogyasztását, s égéstermékeinek környezetbe jutását jelenti. Ám az egy liter gázolaj elıállításához, az olajt ki kellett bányászni, ahhoz bányát kellett nyitni, azt üzemeltetni kell, s fenn kell tartani, a kitermelt olajt el kell szállítani, fel kell dolgozni, a feldolgozót létre kell hozni, üzemeltetni, az elhasználódott struktúrákat majd le kell bontani, s a készterméket is el kell szállítani. Nem beszéltünk még egy csomó szükséges dologról, pl. a tárolási kapacitásokról. Pontosan kiszámíthatatlan, (mert hely, technológia, idı, stb. függı) hogy mennyi virtuális energiaigénye van egy liter gázolajnak, de többszöröse az elhasznált mennyiségnek. Ez csak a virtuális energiaigénye. Levezethetı a víz, a terület, anyag igénye, s a hulladék hátizsákja is.

26 Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlıdés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése Életciklus vége Építési idıszak Hulladék Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómő) Az építkezés energiafelhasználása és emissziói Mőködési idıszak Energia- és anyagszükséglet Természeti erıforrás szükséglet A fogyasztó fizet Építıanyagok bányászata és feldolgozása Energia Környezeti nyomás Mőködési költség Befektetési költség Adók Haszon Szennyvíziszap Állami bevételek Talajba Komposztálás Égetés Szállítási és energia emisszió Veszélyes anyagok Energia emisszió Növekedés

27 A gazdasági növekedés és az erıforrások használatának elválása egymástól az EU 15 országában. Arányszám, 1980=100 megjegyzés: *A GDP 1995-ös állandó árak alapján **Teljes nyersanyagigény ***primér energiaellátás ****belföldi nyersanyagfogyasztás

28 Fosszilis tüzelıanyagok belföldi kitermelése és behozatala, CO 2 -kibocsátás az EU 25 országában fosszilis tüzelıanyagok belföldi kitermelése (tonna) Arányszám, 1992 = fosszilis tüzelıanyagok behozatala [] CO 2 kibocsátás [tonna]

29 Átterhelések a térre Az EU 2010-re 5.75%, 2020-ra 20%-os biológiai eredető üzemanyag használatot ír elı a teljes üzemanyag fogyasztásban George Monbiot: 37,6 millió tonna olajt igényel a közlekedés jelenleg évente az Egyesült Királyságban 1 ha földterület 1.45 tonna biodízelt képes termelni repce esetében A jelenlegi fogyasztási szintet 25,9 millió hektáron lehetne kielégíteni Az Egyesült Királyságban csak 5,7 millió ha mővelt terület áll rendelkezésre A 20%-os célkitőzés Európa szinte teljes mezıgazdasági földterületét felemésztené

30 Szennyezés átterhelések Az EU a világ legnagyobb növény olaj importıre (4,9 millió tonna pálmaolaj ben) Repceolaj behozatal egy év alatt megtízszerezıdött (Amerikából, Ukrajnából, Oroszországból, Kínából) Trópusi országokban cukornád és pálmaolaj ültetvények (biodiverzitás!)

31 Szennyezés átterhelés Hogyan lett Indonézia a világon a harmadik legnagyobb széndioxid kibocsátó? A pálmaolaj termelés érdekében tızeglápokat csapolnak le A tızegben raktározott szén a kiszáradás következtében széndioxid és metán formájában távozik évi 660 millió tonna A begyulladt tızegbıl évi 1.5 MD tonna szén kerül a levegıbe (Wetland International)

32 A strukturális megközelítés Amíg egy probléma oka fennáll, addig a probléma bıvítetten termelıdik újra. Ha az okozatokat akarjuk megválaszolni, kiterjesztjük a problémát.

33 A környezetminıség ok-okozati hálója Környezet Fogyasztás Termelés Intézmények Tudás Bölcsesség Stratégia Értékek Szemlélet Kultúra Politika

34 Forgatókönyv 1.

37 Az új paradigma A faj számára a fejlıdés a faj keletkezés és kihalás közötti út minısége és hossza A minıség és a hossz az alkalmazkodóképesség függvénye A fejlıdés célja ezért a környezeti változáshoz való alkalmazkodóképesség javítása A gazdaság eszköz, nem cél. Közvetítı a társadalom és környezet között. A környezet korlát és lehetıség egyszerre.

38 A pénz szerepe a társadalmi fejlıdésben Amit a társadalomban újra kellene éleszteni (kölcsönös nagylelkőség, szeretet, megértés, erkölcs), azt nem lehet pénzzel megtenni, mert azt a pénz tette tönkre A technikai fejlıdésnek együtt kell járnia a társadalom erkölcsi felemelkedésével A szocializáció tartalmán kell változtatni