Az ingázás megtérülése Magyarországon

Átírás

1 Bartus Tamás Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet

2 Áttekintés A munkanélküliségekben mutatkozó területi különbségek egyik magyarázata: a napi ingázás költségei magasabbak az ingázással elérhető bérelőnyöknél (Köllő 1997, Kertesi 2000). Célunk e hipotézis vizsgálata két eltérő módszerrel. 1. A faluból városba irányuló ingázás várható megtérülésének vizsgálata aggregált jövedelmi adatok, településszintű menetrendi adatok használatával 2. Az ingázás tényleges megtérülésének elemzése egyéni szintű kereseti és ingázási adatok használatával Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 2

3 1. A faluból városba irányuló ingázás várható megtérülése

4 Módszertan A kutatás során Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc valamint a kontrollcsoport szerepét betöltő Győr vonzáskörzetében vizsgáljuk a kereseti lehetőségek térbeli eloszlását. A magas munkanélküliséggel sújtott települések az ország északi, északkeleti és déli régióiban koncentrálódnak. A kutatás helyszíne minél jobban hasonlítson a klasszikus monocentrikus városmodellhez A kiválasztott városok vonzáskörzeteit a kutatás során a tömegközlekedési utazás idejével definiáljuk Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 4

5 Példa: Átlagos órabérek Miskolc környékén, 2006 y tengely: versenyszférában heti 40 órában iskolázatlan foglalkoztatottak átlagos órabére adott faluban x tengely: Miskolc elérési ideje Volán busszal vízszintes vonal: miskolci átlag Forrás: Bértarifa 2005, MTA KTI Volán menetrendi adatbázis, 2006 Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 5

6 Adatok MÁV és VOLÁN menetrendi adatok utazási időről, 2006 január Településszintű béradatok, Bértarifa felvétel május A becsléshez használt kereseti adatok a versenyszférában, teljes munkaidőben foglalkoztatott, iskolázatlan legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkező alkalmazottakra vonatkoznak. Az elérhető bérkomponensek közül a besorolás szerinti alap órabért használtuk; ahol ez az adat hiányzott, az órabért a havi alapbérből számoltuk. Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 6

7 Elemzési módszer Először lineáris regresszióval becsüljük az elérési idő és az átlagos bér kapcsolatát az egyes helyi munkaerőpiacokon. A strukturális modell: W(t) = W(0) + Δ W t W(0) a körzetközpontra jellemző átlagos bér ezért Δ W -nek negatívnak kell lennie A becslések során az alkalmazottak számával súlyozunk, mivel az aggregálás heteroszkedaszticitáshoz vezet. A modellel a falusi alkalmazottak városi munkavállalását vizsgáljuk. A modell segíti a falusi munkanélküliség megértését, ha feltételezzük: a falusi munkanélküli a faluból városba ingázó egyén munkahelyét szerezheti meg. Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 7

8 Az összehasonlítás módszere Következő kérdésünk: kompenzálja-e a faluból városba irányuló ingázástól várható bérelőny (Δ W ) az ingázás költségeit? A várostól egységnyi távolságra lakó egyén teljes ingázási költsége három komponens összege: 3. utazás közvetlen pénzbeli költségei 4. utazás időköltsége 5. egyéb költségek és nyeremények (árszínvonal, lakhatási költségek, lakóhely minősége, stb.) E komponensek közül egyiket sem figyeljük meg a költségeket ezért becsüljük... Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 8

9 A költségbecslés módszere 1 óra egyirányú utazás becsült költsége = a bruttó minimálbér negyede A minimálbéren alkalmazott, oda-vissza két órát utazó egyén a minimálbér negyedére tarthatna igényt, ha az ingázási időt túlóraként venné számba a munkaadó Ha a buszjáratok 40 km/h sebességgel közlekednek, 1 óra egyirányú utazáshoz 40 km-es buszbérletet kell venni. A buszbérlet ára a minimálbér... 8%-a feltétéve, ha a munkaadó kifizeti a bérlet 80%-át, 40%-a ha a munkaadó nem fizeti ki az elvileg rá eső 80%-ot A buszbérlet várható ára durván a minimálbér 25%-a Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 9

10 Az összehasonlítás módszere A falu-város bérkülönbség várható nagysága azaz a W(t) = W(0) + Δ W t regressziós modellből becsült Δ W mennyiség tehát akkor ösztönöz ingázásra, ha -Δ W minimálbér négyszerese -4Δ W minimálbér Megjegyzések Minimálbért órabérben mérjük; minimálbér 2005 májusban 323 forint Elemzési módszerünk hátteréhez lásd Manning (2003) Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 10

11 Eredmények Először a központokból egy órás tömegközlekedési utazással elérhető falvakban vizsgáljuk a bérlejtő meredekségét. Az egy órás küszöbérték használata önkényes. Ezért az elemzéseket megismételjük az endogén körzeteken belül. Endogén körzetdefiníció: Azon falvak, melyek minimálbéren (W MIN ) foglalkoztatott alkalmazottait ingázásra ösztönzi a központ átlagos bére (W K ). Az előző dia (1) egyenletéből adódó endogén küszöbérték: 4 [ W K W MIN 1] Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 11

12 Eredmények I. Egy órás küszöbérték Győr Pécs Szeged Debrecen Nyíregyháza Miskolc Átlagos órabér Minden falu Δ W Δ W - minimálbér N Falvak, ahol az átlagos órabér kisebb, mint a körzetközpontban Δ W Δ W - minimálbér N Megjegyzés: csak a kövérrel szedett számok szignifikánsak a szokásos 5%-os szinten Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 12

13 Eredmények II. Endogén küszöbérték Győr Pécs Szeged Debrecen Nyíregyháza Miskolc Átlagos órabér Körzethatár (perc) Minden falu Δ W Δ W - minimálbér N Falvak, ahol az átlagos órabér kisebb, mint a körzetközpontban Δ W Δ W - minimálbér N Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 13

14 2. Az ingázás tényleges megtérülése

15 Adatok A munkanélküli segélyregiszterből kilépő munkanélküliek között, 2001 tavaszán végzett kérdőíves felmérés Különböző adatproblémák és a minta lehatárolása miatt a durván 8000 fős mintából csak 783-at használunk. A legfontosabb szempontok: csak az új munkaadót találó egyéneknél kérdeztek rá az utazási időre és az utazásiköltség-térítésre kizárjuk azokat, akik pontatlanul becsülték meg új bérüket kizárjuk a mintából azokat is, akik a munkanélküli periódus alatt elköltöztek Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 15

16 Bérek és költségtérítés az utazási idő szerint Utazási idő Nők Férfiak N Átlagos bér költségtéríttést kapók %-a N Átlagos bér költségtéríttést kapók %- a 1-30 perc perc perc perc perc perc Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 16

17 Az elemzést irányító modell A profitmaximalizáló bér a reprezentatív munkavállaló rezervációs jövedelmének (z), és termelékenységének (p) súlyozott összege. w = z 1 p A rezervációs jövedelem az utazási idő lineárisan növekvő függvénye. Emiatt a t időt ingázók és a helyben dolgozók bérei közti (kiegyenlítő) bérkülönbség: w = ct ahol c egységnyi utazási idő költsége. Az α súly a telephelyi munkanélküliség növekvő függvénye. Az ingázási költségek tehát elvileg jobban megtérülnek ott, ahol nagy a telephelyi munkanélküliség. Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 17

18 Hipotézisek Alku Ha a munkaadók és munkavállalók egyedi alkukat kötnének a bérről, az elméleti kiegyenlítő bérkülönbséget magasabb munkabér formájában figyelnénk meg. Bérstruktúra A munkavállalók azonban nehezen tolerálják a béregyenlőtlenségeket; ezért lehet, hogy a munkaadók ceteris parebus hasonló béreket fizetnének az ingázóknak és a helyben dolgozóknak, az ingázás költségeit pedig explicit költségtérítés formájában térítik meg. Hipotéziseink: Az ingázók ceteris parebus magasabb munkabért kapnak Az ingázók ceteris parebus nagyobb eséllyel kapnak költségtérítést A fenti hatások erősebbek, ha magas a telephelyi munkanélküliségi ráta Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 18

19 Regressziós elemzések Lineáris regresszióval vizsgáltuk a béreket, logisztikus regresszióval az utazásiköltség-térítést A függvényformát a w = z 1 p képlet szabja meg. A mérési egyenletek: p = p 0 p 1 EMBERI_TŐKE z = z 0 z 1 t z 2 t 2 z 3 LAKÓHELYI_MNRÁTA = 0 1 LOG(TELEPHELYI_MNRÁTA) A függvényforma tehát interakciós hatásokat tartalmaz. Az utazási idő hatása tehát feltételes: a telephelyi munkanélküliségi rátától függ. A modellben szerepel az utazási idő négyzete is, hogy kontrolláljuk az esetleges üvegplafon -hatást Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 19

20 Az utazási idő becsült feltételes hatásai Függő változó Havi bér Telephelyen nincs munkanélküliség fordított U alakú összefüggés Telephelyi munkanélküliségi ráta 10% nincs szingifikáns hatás Költségtérítés nincs szingifikáns hatás + hatás férfiaknál A telephelyi munkanélküliség csökkenti az ingázás munkabérben mért megtérülését. A várt pozitív feltételes hatás csak férfiaknál tapasztalható, de csak akkor, ha a függő változó az utazásiköltség-térítés Fontos következmény: nincs bizonyítékunk arra, hogy 10%-os telephelyi munkanélküliség mellett bérelőnnyel járna az ingázás Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 20

21 Az eredmények értelmezése Ha a tipikus ingázót rossz minőségű munkaerőnek észlelik a munkaadók, akkor a termelékenység (p) az ingázási idő negatív függvénye A munkanélküliség csökkenti a termelékenység megtérülését A fenti munkaadói vélekedés tehát létrehoz egy az általunk feltételezettel ellentétes mechanizmust: a munkanélküliség csökkenti az ingázás megtérülését. Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 21

22 Következtetések Az átlagos munkabér általában a központoktól való távolság negatív függvénye. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű régiókban az ingázás becsült költségei elérik, vagy meghaladják a szóban forgó bérkülönbségeket. A központok és a környező falvak közötti bérkülönbségek ugyanakkor elég nagyok ahhoz, hogy kompenzálják az utazás pénzbeli költségeit feltéve, ha az ingázók részesednek a jogszabályban meghatározott költségtérítésben. Eredményeink tehát alátámasztják azt a hipotézist, hogy az ingázási költségek gátolják a munkaerő-mobilitást Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 22

23 Társadalompolitikai tanulság Eredményeink szerint az ingázási költségek fenntartják a kistérségi munkanélküliséget: Mivel a központban is magas a munkanélküliség, ott alacsonyak az órabérek (Ez az összefüggés mintánkra is igaz) Az alacsony városi órabér hatására csökken az adott távolság megtételétől várható bérnyeremény, csökken az ingázás valószínűsége Habár a munkaadók idegenkednek a falusi munkahelyteremtéstől, valószínűleg rávehetők a városi munkahelyteremtésre. Ez pedig növelheti az ingázási hajlandóságot. A városi munkahelyteremtés hatását gátolja az, hogy a potenciális ingázó a munkaadó szemében képzetlen és nagy eséllyel roma Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 23

24 Hivatkozások Bartus Tamás Ingázás. In: Fazekas Károly (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2003, Budapest, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, 2003, Bartus Tamás Városok elérhetősége: tények, okok, következmények. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás 2 (2): Kertesi Gábor Ingázás a falusi Magyarországon. Egy megoldatlan probléma. Közgazdasági Szemle 47: Köllő János A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon: számítások és számpéldák. Esély, 2. szám. Köllő János Az ingázási költségek szerepe a regionális munkanélküliségi különbség fenntartásában. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2. sz. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest. Manning, A The real thin theory. Monopsony in modern labour markets. Labour Economics 10: Bartus Tamás, BCE, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 24