Pénzügyi ismeretek. I. Pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban. 1.1 A pénz szerepe, a modern pénzfelfogás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pénzügyi ismeretek. I. Pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban. 1.1 A pénz szerepe, a modern pénzfelfogás"

Átírás

1 Pénzügyi ismeretek I. Pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban 1.1 A pénz szerepe, a modern pénzfelfogás A pénzügyi rendszer fõszereplõje a pénz. A pénzfolyamatok a reálfolyamatok tükrözõi és önálló cselekvések tárgyai. A pénz önmozgást is végez, tulajdonosának szinte hatalmat ad, jelezve, hogy érte bármi megvásárolható. A hatalom gyakran a pénzért megvásárolható javakon múlik. A pénz mindenütt megjelenik, miközben aktivizálja a gazdaság szereplõit, találkozni vele többek között a hitelfolyamatoknál, az árúk és szolgáltatások vásárlásainál. A pénznek három funkciója van, egyrészt közvetíti az árúk cseréjét, amit a szakirodalom a pénz forgalmi funkciójának nevezi. Másrészt, fizetési eszköz is, azaz alkalmas az árucsere elszámolására, így a hitel eszközének is nevezik, harmadrészt a pénz felhalmozás eszköze is, felhalmozva önmaga is értéket képvisel, s vele, általa anyagi jószágok felhalmozása is lehetõvé válik. A pénz gazdasági szerepét eltérõen magyarázzák a nagy gondolkodók és azok követõi. Érdemes megfigyelni, hogy az 1840-es években két olyan gondolkodóval is találkozni, akik gazdaságfilozófiai modelljük részeként foglalkoztak a pénzzel, kifejtették pénzfelfogásukat. A leggyakrabban hivatkozott, a pénzelmélet atyja Marx volt, pénzelméletében a pénz lényegét a pénz öt funkciójával határozta meg, ezek a pénz értékmérõ funkciója, a forgalmi eszköz funkciója, a fizetési eszköz funkciója, a felhalmozás eszköze illetve világpénz funkciója Közel ugyanabban az idõben Jevons is gondolati rendszerében a pénz lényegét szintén funkcióval definiálta, nála azonban a pénznek három funkciója olvasható, összehasonlítva a marxi pénzfunkciókkal, hiányzik nála az értékmérõ, illetve a világpénz funkció megnevezése. Felmerülhet a kérdés, az eltérés érinti-e a pénz lényegét, és csupán a pénzfunkciók mennyiségi eltérésével találkozni, vagy ez az eltérés, a két tudós eltérõ pénzfelfogását is tartalmazza. Ha a pénzelméletüket gazdaság-filozófiai modelljükbe ágyazottan vizsgáljuk, amelybõl, annak részeként, a pénzelméletük kinõtt, akkor a pénzelméletükre vonatkozóan minõségi eltérés is látszik. Amíg Marx a termelésbõl indult ki, s értékelõ elmélete a munka-értékelmélet volt, addig Jevons a fogyasztásból kiindulva, a fogyasztást tételezte meghatározónak és szubjektíven az úgynevezett szubjektív értékelmélet segítségével vizsgálta a pénz szerepét is. A fenti szemléletekbõl következett Marxnál egy múltba irányuló vonatkozása a pénznek, amikor egy árú árát azzal a múltbeli munkával méri, amellyel azt az árút elõállították. Nála a pénz csak követi a gazdasági folyamatokat, a gazdaság passzív szereplõje. Jevonsnál a pénznek egy jövõbe mutató irányultságával találkozni, a piacon a fogyasztó szubjektív értékelésétõl függ, létrejön az árucsere, a piac a termékek, áruk ki mit tudja. A pénz viselkedése szerint ígérvény jellegû dolog, egy ígéretes ígérvény. Ebben a gondolati rendszerben a pénz aktív tényezõje, a gazdaságnak, moderálja a folyamatokat. A pénz ilyetén felfogása magyarázza, hogy a gazdaság szereplõi a pénztõl elvárják, hogy az idõ múlása járjon a pénzmennyiség növekedésével. A pénznek ezt a tulajdonságát nevezzük a pénz idõértékének. A gazdasági folyamatok tervezésénél minõsítésénél ma már nélkülözhetetlen az idõérték számba vétele.

2 1. ábra - A marxi és jevonsi pénzfelfogás összehasonlítása Pénzfunkciók: - Értékmérõ - Forgalmi - Felhalmozás - Fizetési eszköz - Világpénz Marx elmélete - Értékmérõ - Forgalmi - Felhalmozás - Fizetési eszköz - Világpénz Jevons elmélete - Forgalmi - Felhalmozás - Fizetési eszköz Gazdaságfilozófiai alapvetés Termelésbõl indul ki Fogyasztásból indul ki Értékelõ elmélet Munkaérték elmélet Szubjektív értékelmélet Mi az ár? Következmények Pénzre vonatkozó szemlélet Mibe kerül? Múltba irányuló Pénz utalvány jellegû Mit ér? Ki mit tud? Jövõbe irányuló Pénz ígérvény jellegû Pénz gazdasági szerepe Passzív Követi a folyamatokat Aktív Irányítja a folyamatokat Pénznek idõértéke van. Általánosságban tekintve a pénz készpénz és számlapénz formában, s e-pénz formában jelenik meg. A készpénzforgalomnál a pénz a kezek között forog, vásárlásainkkal egyidõben történik annak kiegyenlítése. A számlapénzforgalomnál a pénz a számlákon mozog, amikor például a folyószámláról, átutaljuk a tandíjat az oktatási intézmény számlájára, vagy amikor köztársasági ösztöndíj havi összegét átutalják a diáknak a közszámláról az egyén folyószámlájára. A pénzforgalomnak ez a formája sokkal olcsóbb, tehát költséget és idõt is megtakarít. A modern kor vívmánya az elektronika fejlõdésével kialakult bankkártya, ami egy készpénzkímélõ pénzforgalmat eredményez, amely forgalomnak az egyik oldala készpénz, a másik oldala számlapénz-forgalom.

3 1.2 A pénz keletkezése A pénz kialakulása egyidõs az emberiség történetével, azóta létezhet, amióta a természet-adta közösségek környezetükben készen található jószágokat, különleges dolgokat csere- bere eszközéül használtak. Az egyik fölösleges jószágnak a másikkal történõ cseréje tulajdonképpen hasznosságuk alapján történt. A felesleges árut cserélték a hiányzónak tartottal. Ezt a közvetlen cserét váltotta fel, a pénz közvetítésén alapuló csere, úgy, hogy a közösségekben ritkaságnak számító értékes jószágot neveztek ki olyan jószágnak, pénzárunak, amelynek megkülönböztetett tulajdonsága, - a széles körben ismertség és elfogadottság miatt - hogy közvetítésével gyorsabb a cserét lebonyolítani. Az egyik közösségben a kagyló, másikban a ruha, de volt ahol a fehérmajom, azaz valamilyen a közösség környezetében található árú töltötte be e közvetítõi funkciót. A pénzfejlõdésnek ezt a szakaszát a szakirodalom az árú-pénz korszakának nevezi. Az árú pénzek közül a só-pénz tartósan csereeszközként funkcionált. Hosszú az a történelmi út, ami ezen idõtõl elvezet a vakító pénzformáig, a mikor a nemesfémek vették át a pénz szerepét, melyet elõször az ezüst, késõbb az arany töltött be. Az ezüst és arany harcából az arany került ki gyõztesen, az ezüst inflálódása miatt. Igy alakult át a pénzrendszer a bimetalikusból monometalikussá. E korszakban már megjelentek a nemesfémpénz helyettesítõk a bankjegyek, amelyeket kezdetben korlátlanul aranyra lehetett váltani. Az utolsó-elõtti nagy ívû fejõdése a pénzrendszernek az aranyalapú pénzrendszer, melynek elsõ idõszakát nevezik aranyérme rendszernek. Ekkor már nem az aranypénzt használtak a hétköznapi életben csere eszközéül, hanem az aranypénzt helyettesítõ bankjegyet, a bankjegy azonban korlátlanul átváltható volt aranyra. A XIX század 70-es éveitõl nagyjából az I. világháborúig a rendszer mûködésének két elõnyét érezhették, az árstabilitást, és a folyó fizetési mérleg automatikus egyensúlyát. A világháborúban felfüggesztették a rendszer mûködését, s majd a megváltozott gazdasági politikai viszonyok a korábbiak visszaállítását lehetetlenné tették. A két világháború közötti években Anglia kísérletet tett pénzügyi pozíciójának helyreállítására, létrejött az aranyrúdrendszer. Az elnevezés onnan származik, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszerben résztvevõk, akik nemzeti valutájukat átváltották fontra, és ha 1557 fontnyi bankjeggyel bírtak, az angol jegybankban azt egy kis aranyrudacskára válthatták. A háború utáni nemzetközi pénzügyi rendszer dollárdeviza vagy aranydevizának nevezett pénzügyi rendszer, aminek sajátossága, hogy a résztvevõ országok nemzeti valutájukat az USD-hez rögzítették, az USA dollár árát viszont aranyban fejezték ki. A dollár aranylábát az 1934 évi uncia arany egyenlõ 35 USD alapján fejezték ki és az egy USDt meghatározott gramm arannyal tették egyenértékûvé. Ez a rendszer jól mûködött a 60- as évekig, elõsegítette az országok gazdasági stabilitását. Európában a résztvevõ országoknál konvertibilissá vált a valuta, de ettõl kezdve megindult a rendszer halódása is, a gazdasági erõviszonyok részbeni átrendezõdése, a dollár felértékeltsége a többi valuta leértékeltsége mellett, részben az európai integrációval elinduló különérdekeltség következtében. Kivédhetetlen csapás akkor kezdõdött, amikor felfüggesztették a dollárnak aranyra való átváltását en de facto, 1975-ben de joure megszûnt az aranyalapú pénzügyi rendszer, az arany de monetarizálódási folyamata nagyjából eddig tartott. Ezt követõen beszélnek modern, önálló értékkel nem rendelkezõ pénzrendszerrõl. A modern pénz, döntõen hitelnyújtás útján jön létre, ezért szokták hitelpénznek is nevezni. Ha a pénz keletkezését intézményi oldalról nézzük, beszélhetünk a jegybank által, illetve

4 a kereskedelmi bankokon keresztül keletkezett pénzrõl, az elõbbit jegybanki pénznek, az utóbbit kereskedelmi banki pénznek hívjuk. A jegybanki pénz két vonatkozásban különbözik a kereskedelmi banki pénztõl, nevezetesen abban, hogy a jegybank által teremtett pénz technikai formája szerint készpénz és számlapénz is lehet, a kereskedelmi bankok csak számlapénz képesek teremteni. Ennél lényegesen jelentõsebb eltérés, ezek gazdasági hatásában érzékelhetõ, amennyiben a kereskedelmi bank saját üzletkörén belül képes csak pénzteremtésre, addig a jegybanki pénz-teremtés - multiplikatív módon - egész gazdaságra kiterjedõ. 1.3 A pénz és megtakarítás. A pénz alkalmas vagyon felhalmozásra, jövedelmek átcsoportosítására. Megtakarítás makrogazdasági jelentõsége, hogy alapja a reálgazdaság növekedésének. A polgári közgazdaságtan a megtakarítást a jövedelem fogyasztáson felüli részének definiálja, úgy fogja fel, aki megtakarít, lemond a fogyasztásról, áldozatot vállal, s ezt azzal honorálja, hogy a fogyasztásról való lemondásért kamatot fizet. Jövedelmek áramlásában nagy szerepe van a pénzügyi rendszernek. A gazdaság kihívásaira a pénzügyi rendszer mindig reagál, segítve azt, eredményeként a pénzügyi rendszerben új eszközök, pénzügyi termékek, szolgáltatások alakulnak ki. 1.4 A pénzügyi rendszer funkciói a jövedelmek áramlását, pénzeszközök átcsoportosítását szolgálja, hatékonyan biztosítja a megtakarítók és a megtakarítást véglegesen felhasználok szükségleteit, fedezi a szükséges hiteligényeket a megtakarítások összegyûjtésével. 1.5 Pénzügyi rendszer rendszerszemléletû megközelítése. A pénzügyi rendszer rendszerelmélet szabályai szerinti jellemzése, a pénzügyi eszközök, a pénzügyi piacok, és pénzügyi intézmények leírását és viszonyainak vonatkozásait jelenti. A pénzügyi rendszer a pénz- és tõkepiac intézményeit, eszközeit és piacait fogja össze és mûködteti Pénzügyi eszközök azok az eszközök, amelyekbe a megtakarítók megtakarításaikat helyezik, illetve azok az eszközök, amelyeket pénzszerzés érdekében bocsátanak ki. A pénzügyi eszközök közé nemcsak a pénz tartozik, hanem ide sorolható a valuta, deviza, a hitel, a váltó a kötvény, részvények, hitel, lízing stb A pénzügyi piacokon a pénzügyi eszközökkel kereskednek, tehát ezeken a piacokon a pénzügyi eszközök adásvétele folyik. A szakirodalom sokféleképpen csoportosítja a pénzügyi piacokat, beszélhetünk pénzpiacról és tõkepiacról, elsõdleges és másodlagos értékpapírok piacáról, azonnali és határidõs piacokról, effektív és spekulációs piacokról, stb. Pénzpiacról, rövidlejáratú pénzügyi eszközök kereskedésekor beszélnek, ezek az eszközök egy évnél rövidebb lejáratúak. Ide tartoznak a diszkont kincstárjegyek, az évnél rövidebb lejáratú hitel, a váltó stb.

5 Tõkepiacon az egy évnél hosszabb lejáratú pénzügyi eszközök kereskedése történik, az idetartozó eszközök az értékpapírok, kötvény, részvény, állampapír, a hosszúlejáratú hitel stb. Elsõdleges pénzügyi piacon történik a megtakarítok és a beruházok közvetlen szereplõk, ahol a kibocsátótól származó értékpapírok közvetlenül cserélõdnek a megtakarítók pénzeivel. Másodlagos pénzügyi piacokon a már meglévõ értékpapír adás-vétele folyik, az ezzel foglalkozók közvetítik a valakik által tõkeszerzés érdekében kibocsátott papírokat. Értékpapír-piacok az egyre nagyobb terjedelmû részét képezik a pénzügyi piacoknak. A teljesítés és szerzõdéskötés idõpontjának egymáshoz való viszonya alapján azonnali és határidõs piacokról beszélnek. Azonnali piacoknál nem válik el idõben a szerzõdéskötés az ügylet fizikai teljesítésétõl. A határidõs piacoknál a szerzõdés és a teljesítés idõben szétválik egymástól. E piac tömeges megjelenése a 70-es évektõl indult el. Jellemzõ formái a futures, a forward, az opciós ügyletek. Az effektív és spekulációs ügyleteket, az ügylet tényleges közvetlen célja alapján különítik el. Az effektív ügyleteknél a szereplõk az ügylet fizikai megvalósulását akarják, a spekulációs ügyleteknél nem az ügylet fizikai teljesítése, hanem az általa elérhetõ árfolyamnyereség elérése áll a középpontban. A spekuláció értelmezése pénzügyi tartalma nem is rokonítható a spekuláns hazai értelmezésével, ahol a spekuláns pejoratív jelentésû kifejezés. A pénzügyi világban a spekulánsi szerepkör egy nagyon is tudatos tervezést, elemzést, feltáró munkát igényel a spekulánsoktól, akik a szerzett információik alapján az árak jövõbeli alakulására spekulálnak. A futures ügylet döntõen spekuláns ügylet, mert a szerzõdés a jövõbeli fizikai teljesítés helyett árfolyamnyereséget céloznak meg. A forward pedig egy effektív ügylet, ahol a szereplõk a kockázat mérséklése, a tervezhetõség érdekében számukra elfogadható áron kötik az ügyletet a fizikai teljesítés érdekében. Az opciónál egy lehetõség megvétele történik, a befektetõk azt a lehetõséget vásárolták meg csekély díj ellenében (opciós díj) hogy a szerzõdés lejártakor dönthessék el élni kívánnak-e a lehetõség igénybevételére, vagy lemondanak róla Pénzügyi intézményekben pénzügyi eszközök kibocsátása, s azokkal való mûveletek végzése történik. Pénzügyi intézményekhez tartoznak a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások. Az elõbbiekhez a bankok, a takarékszövetkezetek, és a szakosított hitelintézetek tartoznak Az utóbbihoz a lízing vállalkozások, a pénzváltók, a brókercégek, stb. A következõ ábra a pénzügyi közvetítõrendszert mutatja be, ahol a megtakarításokat a megtakarítások végsõ felhasználóival közvetlenül és közvetve kapcsolja össze.

6 2. ábra - A megtakarítások áramlása, intézményeik, piacaik Megtakarítók (befektetõk) Elsõdleges értékpapír Közvetlen pénzügyi piac Brókerek, dealerek, kölcsönjegyzõk (elsõdleges értékpapírpiac) Elsõdleges értékpapír A megtakarítások végsõ felhasználói Másodlagos értékpapír Pénz Másodlagos értékpapírpiac (tõzsde) Elsõdleges értékpapír Pénz Hitelintézetek Biztosítók Nyugdíjalapok Befektetési alapok stb. Közvetítõ pénzügyi piac Mint látható a megtakarítás közvetlenül is áramolhat a megtakarítás végsõ felhasználóihoz, ilyenkor a megtakarítók pénze közvetlenül cserélõdik ki a befektetõk által kibocsátott értékpapírokkal. Ez a forma csak akkor mûködik jól, ha a megtakarítók megtalálják a befektetõket, illetve egymásra találnak. E viszonylat legfõbb intézménye a tõzsde, ahol a brókerek és dealerek dolgoznak A tõzsde A tõzsde egy különlegesen szervezett szabályozott piac. Piac, mert a tõzsdei termékek adás- vétele folyik, különleges piac, olyan hely ahol az árú nincs jelen, keresletet az jelenti, ha keresnek, a kínálatot, pedig ha kínálnak. Különleges, mert a tõzsde mindig ugyanazon helyen és idõben mûködik, s történik az adás- vétel. Különlegességét erõsíti, hogy itt szokványok és szabványok szerint folyik a kereskedés. A tõzsde megjelenési formái a mutogatós kereskedéstõl a bekiabálós kereskedésen át az elektronikus kereskedésig változatosan alakult. Mára az utóbbi tõzsdei alakulatnak meghatározó szerepe van, míg a mutogatós tõzsde már csak történelmi érdekesség. A tõzsde funkciói közül kiemelkedik koncentrálja a piacot, információs központ, gazdaság barométere, árstabilizáló szerepe.

7 Az egyre jelentõsebb szerepet játszó tõzsde csökkenti a befektetés-keresési költségeket, mert mindig, minden egy helyen intézhetõ, mert korrekt információk szólnak a szereplõkrõl, s ez által felgyorsul a tõkeáramlás. A tõzsdén minden információ - legyen az nemcsak gazdasági, hanem politikai - jelentõséggel bír, az információ az éltetõje, a jó és rossz döntéseknek egyaránt. A tõzsde legjelentõsebb, legnagyobb forgalmat bonyolító szereplõi teljesítményét egyegy tõzsdére jellemzõen összesítik, s ezekbõl származtatják az un. tõzsdei indexet (BUX., CESI, Dow Jones, FAZ stb.), amely kifejezi a tõzsde általános hangulatát, az összpiaci árfolyammozgást tükrözõ indexszámot. A tõzsdei index orientálását a barométer jelzéséhez szokták hasonlítani. A spekulánsok jövõre vonatkozó áremelkedésének és áresésének spekulálásából a tõzsdének árstabilizáló hatása származik. Hazai viszonylatban a tõzsde nem új keletû intézmény, háború elõtt virágzott között, sõt voltak európai viszonylatban egyedülálló árú-szekciói, például a tojástõzsde. Újkori története a rendszerváltáshoz kötõdik, a paternalista állam leépítésének a piacgazdaság eszköz és intézményrendszerének kialakítási folyamatába tartozóan A tõzsde szereplõi A tõzsde szereplõit, a kockázathoz való viszonyuk alapján következõen csoportosítják: spekulánsokat, fedezeti üzletkötõket, arbitrazsõröket különböztetnek meg. A spekulánsok az árfolyamok, kamatlábak változásaira vonatkozó jövõbeni várakozásaik alapján kötik az ügyleteiket, õk vállalnak legnagyobb kockázatot, ha elõre jelzésük bekövetkezik nagy nyereséget, ha nem nagy veszteséget könyvelhetnek el. A spekulánsokat a várakozásaik alapján két csoportra osztják, azokat, akik árfolyam emelkedésre számítanak azok a hausse-spekulánsoknak, az árfolyam csökkenésre számítókat baisse-spekulánsoknak nevezik. A fedezeti ügyletkötõk a kockázat csökkentése érdekében kötnek ügyletet. A gazdasági szereplõk jó részénél a normális üzletmenet során kockázatnak kitett pozíció keletkezik. Ekkor arra törekszenek, hogy ellenügylettel zárják le. Az arbitrázsõrök többsége nem kockáztat, mert ügyleteikkel a különbözõ térben, azonos idõben jelentkezõ különbözeteket célozzák meg. Ott vásárolnak, ahol az olcsó és ugyanabban az idõben, ott értékesítik, ahol árfolyamnyereség realizálható Tõzsdei ügyletek A tõzsdén azonnali és határidõs ügyleteket kötnek. Az azonnali ügylet itt azt jelenti, hogy az ügyletkötést követõen néhány napon belül történik a teljesítés, a szokásoknak megfelelõen országonként eltérõen. A határidõs ügyletek kialakulása a jövõbeni árak, árfolyamok és kamatlábak alakulásának bizonytalanságával függenek össze. Nem véletlen, hogy 1971-tõl tömegesen jelennek meg, amikor a dollár-deviza rendszer

8 megbukott, mert a gazdaság három aktora az árfolyam, az árak, a kamatlábak kiszámíthatatlanul lebegtek, s a határidõs ügyletekkel ezt a bizonytalanságot kívánták mérsékelni. Kiderült, hogy a valuta és devizaárfolyamok kezelésének hatékony eszköze. A 70-es években felerõsödõ infláció és követeztében a kamatláb kockázat mérséklésére tett cselekvéssorozat is e pénzügyi ügylet felerõsödését hozta. A határidõs piacok érdekessége, hogy olyan árút is eladhatnak, amellyel nem is rendelkeznek. Tõzsdei kifejezéssel, ha ilyenkor eladnak, nyitnak egy pozíciót, rövid pozíciót, vételi szándék keletkezett, mert eladtak valamit, amit meg kell szerezni. Ha jól számítottak és megtörtént közben az árfolyamcsökkenés, tehát a korábban magasabb áron eladott árút valóban alacsonyabb áron is meg tudnak vásárolni, tehát az eladási és vételi árkülönbsége ebben az esetben a nyereség. Ellenkezõ esetben árfolyamveszteséget könyvelhetnek el. Mivel a futures ügylet jogilag kötelezõ adásvételi szerzõdés, ez azt jelenti, hogy a vevõnek meg kell venni, az eladónak határidõre a szerzõdött mennyiséget el kell adni az elõre kialkudott áron. Ha spekulánsok kötik, akkor csak a pénz mozog a vesztestõl a nyerõ felé. Az opciós ügyletek jogszerzési határidõs szerzõdések. Itt az egyik szereplõ jogilag kötelezett, a másik fél csak jogosult. Az opciónak miként a piacnak két minõsége van, vagy megveszik az árút, vagy eladják. A vételi opció vevõjének joga van megvenni az üzlet tárgyát képezõ árút. A vételi opció kiírója (eladója) viszont kötelezettséget vállal eladásra elõre kialkudott áron opciós díj fejében. Itt a vevõ csak a jogot veszi meg az opció kiírójától. Az eladási opciónál az opció vevõje jogosult a kötési áron eladni az árút, a kiíró viszont köteles megvásárolni azt. Az opció kiírója a vevõ pozíciójával ellentétes pozíciót vállal. Kockázat tekintetében a kiíró sokkal nagyobb kockázatot vállal, míg a másik csak korlátosan kockáztat. Õ ugyanis legfeljebb az opciós díjat veszítheti el az ügyleten. A vételi opció vevõjének tehát vételi joga van, s akkor él vele, ha a jövõbeni spot ár magasabb, mint az opciós szerzõdésének kötési ára, illetve opciós díjjal növelt szerzõdéses ára. Így olcsóbban jut az árúhoz, mintha az azonnali piacon vette volna. Az eladási opció vevõje akkor él eladási jogával, ha a tõzsdei azonnali árfolyam alacsonyabb, mint a szerzõdéses ár és az opciós díj különbsége, azaz a határár. A pénzügyi rendszer ösztönzi a megtakarításokat, az un. közvetítõi pénzügyi intézmények kialakulásával, sokasodásával, akik a megtakarításokért különbözõ ellenértéket, ellenszolgáltatást kínálnak. Pénzügyi közvetítõk között találjuk kereskedelmi bankokat, a takarékszövetkezeteket, a szakosított pénzintézeteket, a biztosítókat a célirányos befektetési alapokat, akik a megtakarítási lehetõségek széles tárházát kínálják, cserében kamatért, élet-, halál-, felelõsség-biztosításért, vagy/ és valamilyen hozamnövekedésért. A közvetítõi pénzügyi intézmények között kitüntetett jelentõséggel bír a bankrendszer.

9 A bankrendszer A bankrendszereket állami szerepvállalás szerint megkülönböztetve állami és privát bankmodelleket különböztetünk meg. Mindkét esetben az állam is tulajdonos, de az elõbbiben az állam tulajdoni részesedése meghatározó, az utóbbiban a privát tõke az uralkodó. Az állami bankrendszerek a gazdaságilag fejletlen országok jellemzõi. Az állam gazdasági befolyását a bankokban felhalmozott információkon keresztül is tudja érvényesíteni. Az információ hatalom. A bankrendszereket funkcionális tagoltságuk alapján egyszintû és kétszintû bankrendszerekre osztják. Az egyszintû bankrendszer jellemzõi, a kevés számú bank, nem válik szét a jegybanki és üzleti banki funkció. Ez a kevésbé fejlett országok jellemzõi illetve a szocializmusban az állam-szerkezetbõl közvetlenül következett a bankrendszer egyszintûsége is. A kétszintû bankrendszernél a jegybank és üzleti bankok elkülönülnek, kapcsolatukat a monetáris politika alakítja. A jegybank kizárólag jegybanki feladatokkal foglalkozik, míg az üzleti bankok vállalkozások. Hazánk pénzügyi rendszerében új minõséget hozott a kétszintûség megteremtése, melynek folyamata 1987-ben elkezdõdött, s a teljes kifejlõdése majdnem két évtizedet vett igénybe A jegybank A jegybank a monetáris politika irányítója, függetlenségét törvény írja elõ. Az ország érdekében hosszútávon a gazdaságpolitika gazdasági növekedés ösztönzõjeként segíti az alábbi folyamatokat. Feladatai közé tartozik: a nemzeti valuta vásárlóerejének megõrzése, kincstárnoki funkció, a likviditás biztosítás érdekében, hitelkínálat-hitelkereslet, pénzkínálat-pénzkereslet befolyásolása, kamatbefolyásoló szerep, a jegybanki kamatláb, mint irányadó kamatlábbal, erkölcsi ráhatás. A jegybank a feladatokat közvetlen és közvetett módszerekkel érvényesíti, instrumentumai közül kiemelkedik a jegybank tartalékráta-, illetve rediszkontláb- politikája.

10 3. ábra A Jegybank tartalékráta politikája Kötelezõ tartalékráta: a pénzintézetek idegen pénzforrásai után képzendõ Hatásmechanizmusa: - a banklikviditásra (ha a tartalék-elõírás emelkedik, elõ kell teremteni az új kötelezettséget) - a kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetõségeire (ha csökken a ráta, nõ a nyújtható hitelek mennyisége) - a kamatlábakra (ha csökken a ráta, nõ a kihelyezhetõ hitel, csökkenhet a hitelkereslet) 4. ábra Rediszkontláb politika Lényege: a kereskedelmi bank kérésére a Jegybank hitelt nyújt Hatásmechanizmusa: - a hitelkihelyezésre és a pénzmennyiségre expanzív hatás: kláb r. hitel - a banklikviditásra - a kamatlábakra a refinanszírozás mértékétõl függõen Refinanszírozás esetei: a.) leszámítolási politika (váltó rediszkontálás) b.) lombard politika (értékpapír elzálogosítása) c.) refinanszírozási kontingensek (mennyiségi korlátozás) Az üzleti bankok Az üzleti bankok képezik a bankrendszer második szintjét. Bankok szerepe a kontinentális talapzatú országokban még mindig igen jelentõs a megtakarítások közvetítése szempontjából. A bank régi intézménye a pénzügyi rendszernek, sajátos vállalkozás, sajátossága más vállalkozásoktól eltérõ jegyei között a technológiai, a befektetõi, a forrásoldali, a kockázati és likviditásban lévõ eltérések képében jelentkezik A technológiai sajátosság, hogy banküzemnél a termelési folyamat egyben pénzügyi folyamat is, egy folyószámla-nyitás egyszerre termelési és pénzügyi folyamat is, míg a nem banki vállalkozásoknál a termelési folyamat idõben elkülönül a pénzügyi folyamattól. A banki befektetés - szemben a közönséges vállalkozások reál-javakba történõ befektetéseivel - pénzügyi eszközökbe történõ befektetés, amit hitelnyújtáson keresztül érvényesít. A bank mások pénzébõl finanszírozza a hiteleket, ellentétben a közönséges vállalkozásokkal, ahol a finanszírozás döntõen a saját forrásból történik. A bank forrásai legfõképpen a betétesek megtakarításai, amit a bank viszonylag alacsony kamattal, de jó biztonsággal szavatol, sõt a biztonságért az állam is egy bizonyos értékösszeg erejéig felelõsséget vállal.

11 A bankot kockázattal kereskedõ vállalkozásnak is nevezik, utalva arra, nincs olyan tevékenysége, amely ne járna kockázattal. Valóban a hitelkockázattól a kamatkockázaton, a mûködési kockázaton át a csalás kockázatáig számtalan kockázati tényezõvel szembesül. A likviditási szükséglet is másként hat a bankra, mint az egyéb vállalkozásokra, mert a bank veszélyes üzem. Nem fordulhat elõ, hogy a bank nem tud ügyfelének fizetni, vagy a jó ügyfelének hitelt nyújtani. A banki likviditás hiánya futótûzként terjed, magával sodorhatja a vétlen gazdasági szereplõket, a dominóelv szerinti csõdhullám nemcsak a betéteseket, nemcsak a bankot, hanem az egész gazdaságot pénzügyi válságba sodorhatja. Mindezekért a banki érdekeltség célkeresztjében azonos jelentõséggel bír a profitabilitás, a kockázatelkerülés, a likviditás teljesítése,ez az alapja a megtakarítók banki bizalmának Banki ügyletek 5. ábra: Az üzleti bank célrendszere A banki tevékenységeket, azaz a banki ügyleteket a szerint csoportosítják, hogy a banki mérleg eszköz vagy forrásoldalához kapcsolódnak. Mindazokat a banki ügyleteket, amelynek segítségével a bank pénzeszközhöz tehát banki forráshoz jut passzív bankmûveletnek nevezik. A bank három módon jut forráshoz betét gyûjtés révén, banki értékpapírok kibocsátásával, pénz vásárlásával, értékpapírok jegybanki leszámítolásával. A három módszer közül a betétgyûjtés a meghatározó. A hitelintézet sokféle betétkonstrukciót kínál, a fiatalok, az idõsek, a lakástakarékosságban érdekeltek, a fiatal házasok, a diákok számára. Érdeke a lakossági megtakarítás minél nagyobb arányú felszívása. A banki értékpapírok, pl. a pénztárjegy egy idõszakos megtakarítási forma, a betétnél általában magasabb kamatot kínál, tehát drágább pénzbevonási módszere a banknak. A rediszkontálással szerzett pénz általában a legmagasabb kamatköltségû forrásbevonás. A banki mûveletek azon része, amikor a bank pénzügyi eszközökbe fektet be - hitelnyújtás formájában - a banki mérleg eszközoldalához kapcsolható, ezért aktív banki ügyleteknek nevezik. A hitelek nyújtásával a bank kamatbevételhez jut. A

12 hitelek nyújtásának feltétele az elegendõ forrás és a szavatoló tõke nagysága. Az említett passzív és aktív ügylet jövedelem-termelõképessége attól függ, milyen kamatot fizet a betétekért, és milyen kamatot szed a hitelekért. A betéti és hitelkamatok különbsége a kamat-marzs. A bankok között nagy eltérés nem lehet a kamathozamokban, mert a pénzáramlás a nagy eltéréseket kiegyenlítené. Önkényesen sem lehet a betéti és hitelkamatokat meghatározni, nagyságukat a gazdasági, pénzügyi környezet a maga szabályozóival, valamint a tulajdonosok pénzügyi várakozásai alakítják. A hitelek nyújtásával a bank nagy kockázatot vállal, mások pénzét kockáztatja. Elvárható, hogy a hitelnyújtó körültekintõen adjon hitelt, vizsgálja annak célszerûségét, a visszafizethetõséget, az adós kockázati körülményeit, s mivel a teljes bizonyosság nem létezik, fedezeti igényt is érvényesít. A következõkben a hitelek a hitelszerzõdés tartalma, fedezeti jellege alapján kerülnek bemutatásra. 6. ábra - Hitelek csoportosítása a hitelszerzõdés tartalma szerint Pénzhitelek Kötelezettségvállalási hitelek Személyi Reálhitelek Kauciós hitelek Biankó hitelek Lombard hitelek Elfogadvány hitelek Kezeshitelek Cessziós hitelek Akkreditív hitelek Váltóleszámítolási hitelek Jelzáloghitelek Rembours hitelek

13 7.ábra - Kötelezettségvállalási hitelkonstrukció 4 Szállítás 1 Szerzõdés 5 Fizetés 2 a) Kauciós megállapodás b) Váltó elfogadás c) Akkreditív nyitás d) Akkreditív+váltó elfogadás 3 Szállító értesítése 8. ábra - Akkreditív lépései

14 1. Szállítási szerzõdés akkreditív 5. Áru leszállítása -záradékkal 2. Importõr akkreditív nyitási 6. Fuvarokmányok eljuttatása kérelmezése 3. Értesítés az akkreditív 7. Fuvarokmányok eljuttatása megnyitásáról 4. Akkreditív eljuttatása az 8. Fuvarokmányok bemutatása exportõrhöz A biztosítók A biztosítók, a káresemény bekövetkezésébõl adódó kockázat megosztását kínálják biztosítási díj fejében. A befektetési és biztosítási piac együttmûködésével találkozni, amikor a káresemény bekövetkezésének kockázatát kiegészítik például a befektetéshez kötött életbiztosítással. Így a megtakarítási lehetõségeket társítják széleskörû biztosítási védelemmel. Ezeknél a biztosításoknál az egyén bármikor dönthet a különbözõ kockázatú és várható hozamú befektetési alapokba történõ befektetési arányokról, a szerzõdés tetszõlegesen rugalmasan alakítható. A gazdaság szereplõinek legalább a lehetõséget, a kiválasztás taktikáját és stratégiáját kell megismerni ahhoz, hogy életkorukhoz, a pénz- és megtakarításuk nagyságához igazítva a leginkább megfelelõ befektetési formát tudják választani. Az említett közvetítõi pénzintézetek vagyoni helyzetüknél, tõkeerejüknél fogva képesek az elsõdleges értékpapíroknak másodlagos értékpapírokká - a kereslet szerinti - átalakítására. A nagy névértékû papírokat, nagyobb keresletet támasztó több kisebb értékûekre, a hosszúlejáratúakat több rövidebb lejáratúakká, a nagy kockázatúakat átlagos kockázatúakká tudják transzformálni. Mindezzel meggyorsítják a megtakarítások áramlását a megtakarítóktól a megtakarítást végsõ felhasználókig Értékpapírok típusai és jellemzõi Az értékpapírok, mint pénzügyi eszközök egyre sokszínûbb termékei a pénzügyi rendszernek. Az értékpapírok magánvagyonjogot megtestesítõ okiratok, a tulajdonosoknak illetve birtokosoknak valamilyen követelését közvetítik. A következõ táblázat az értékpapírokat csoportosítja többféle nézõpontból. Értékpapír hozama szerint Az értékpapírba foglalt jog szerint Az átruházás lehetõsége szerint Az értékpapír lejárata szerint Értékpapírok csoportosíthatók Forgalomképesség szerint Az értékpapír kibocsátója szerint

15 A fentieken túl ismert az értékpapírok funkcionális alapon történõ osztályozása ebben a tekintetben befektetési célú értékpapírokról, pénz közvetítését szolgáló értékpapírokról, és árú közvetítést szolgáló értékpapírokról beszélhetünk. Az elsõ csoportba a kötvény, részvény, a másodikba a csekk, váltó, a harmadikba a közraktárjegy, fuvarokmány tartozik. Ezek közül a közraktárjegy régi-új értékpapír hazánkban A közraktárjegy A közraktárjegyet kibocsátó gazdasági társaság, raktározási, tárolási, értékmegõrzõ szerepet tölt be. Nálunknál fejlettebb országokban hitelezési tevékenységgel is foglalkozik. Az általa kibocsátott értékpapírt a bevitt árú ellenébe bocsátják ki, melynek jellemzõi. két részbõl - egy árú-jegybõl és egy zálogjegybõl - áll, forgatható értékpapír, éven belüli lejáratú, hitel felvételére jogosít, a zálogjegy a banki okirat, az árúhoz való hozzájutás az árujegy és zálogjegy egyidejû bemutatása mellett lehet. A közraktározás Magyarországon a háború elõtt létezett, 14 közraktár formájában a Duna és a Dráva partján, fõleg mezõgazdasági termékek raktározását végezték. Majdnem fél évszázad szünet után a 90-es évek elején indult el ismét a szervezõdése, hasznosságát a magánszemélyek és vállalkozások a szûkös raktározási kapacitásának feloldásában, a forgóeszközhitel gyors és olcsó szerzésében, az értékesítési folyamat meggyorsításában látják A váltó A váltó egy pénzt helyettesítõ határidõs követelést kifejezõ pénzügyi eszköz. Funkciói, szerepe a pénzzel rokonítható, de nem azonosak. A váltó a 12 században - írásos emlékek szerint - létezett, kialakulását két körülmény segítette, egyfelõl az akkori közállapotok, mert veszélyes dolog volt pénzzel utazni, vásárokba járni, másrészt a forgalom pénzhiánya. A kereskedelmi ügylet szereplõi megegyeztek, az eladó abban, hogy egy késõbbi idõpontban jut árúja ellenértékéhez, a vevõ meg feltétlen fizetési ígéretet tett, hogy fizetni fog. A váltóval kapcsolatos szabályok csak a huszadik századba mentek át a nemzetközi jogba, elõtte az ország-jog, még elõtte a város-jog szabályozta. Az 1921 évi genfi váltójogi konferencián határozták meg a váltó törvényes kellékeit és szabályozták a váltóval kapcsolatos ügyleteket.

16 A váltónak két formája a saját és idegen váltó. A saját váltónál a kiállító az adós feltétlen kötelezettségérõl van szó, az idegen váltónál a kiállító felszólítja adósát, hogy fizessen nevében a váltón szereplõ kedvezményezettnek. Ha ezt a felszólítást elfogadta, aláírásával szentesítette. A saját váltónak hét, az idegen váltónak plusz egy, azaz nyolc törvényes kelléke, ezek: váltó szó szerepeltetése a kiállítás nyelvén, a kiállítás helye és ideje, a válton szereplõ értékösszeg számmal és betûvel, a fizetési kötelezettség megjelölése, a kiállító neve, azonosítása a kedvezményezett neve, a fizetési hely megjelölése, Az idegen váltón szereplõ címzett nevéhez elfogadó nyilatkozat Befektetési célú értékpapírok közül a kötvényrõl és a részvényrõl lesz szó A kötvény pénzkövetelést kifejezõ értékpapír, a kötvény kibocsátója ígéri, hogy a kötvényen szereplõ névértéket hozammal tetézve, elõre meghatározott idõpontban kifizeti a kötvény tulajdonosának vagy birtokosának. A kötvény közgazdasági tartalma szerint hitelviszonyt fejez ki, melyet a következõ tábla mutat be. 9.ábra A kötvény közgazdasági tartalma Hitelviszony Adós Hitelezõ Kötvény kibocsátója Kötvény megvásárlója Célja: Ideiglenes tõkebevonás Célja: Befektetés haszonszerzés

17 A kötvény gazdasági értékeléséhez szükséges fogalmak Részvény névérték árfolyamérték kibocsátási ár névleges hozam egyszerû hozam futamidõ elméleti ára A részvény forgatható, részesedési jogot kifejezõ, alaptõke részeként megjelenõ értékpapír. A részvények tulajdonságuk szerint osztályozhatók. A legismertebb csoportosítás szerint a részvénytársaságok részvényeit törzsrészvényekre, vagy közönséges részvényekre illetve elsõbbségi részvényekre osztják. Ez utóbbi többféle minõségbõl lehet elsõbbségi, így szavazatelsõbbségi, osztalékelsõbbségi, likvidáció tekintetében elsõbbségi. Az ilyen részvénnyel rendelkezõ valamiben a közönséges tulajdonosokhoz képest kiemelkedik, több elõnyt élvez, például osztalékban, szavazatban, vagy csõdhelyzetben. A részvények gazdasági értékelése sokkal több bizonytalanságot hordoz, a kötvények hasonló értékeléséhez képest. Különféle iskolák alakultak annak meghatározására mit ér a részvény, miként lehet meghatározni a részvény belsõ értékét. A fundamentalista iskola a részvények tényleges értékét ok-okozati gazdasági összefüggések segítségével javasolja meghatározni, A chartisták a piaci árfolyamok rajzolatából következtetnek az áralakulásra A hatékony piac elmélet képviselõi elutasítják mindkét megközelítést, mondván az elõzõk a múltbeli információkkal dolgoznak, a piac pedig a jelen és ez elõre meghatározatlan. A részvények és kötvények közötti hasonlóság megvásárolóik befektetési célra vásárolták kibocsátói tõkebevonást akarnak általuk. Különbségük a kötvény megvásárlói és eladói oldalán is fellelhetõk: a kötvény kibocsátói a kötvény névértékét és a kamatot is visszafizetik. a részvény kibocsátói a névértéket nem fizetik, hiszen õk egy végleges tõkebevonást végeztek, hozamot nem feltétlenül és rendszeresen fizetnek a részvény vásárolója nagyobb kockázatot vállal, ezért szokták mondani aki jól akar aludni, kötvényt vásároljon, aki sokat akar enni részvényt,

18 II. Az államháztartás gazdasági súlya, szerkezete, finanszírozása 2.1 Állam szerepe A közösségi szerepvállalás intézménye egyidõs a közösségek kialakulásával, hiszen a lakókörnyezet védelmének megszervezése, a gazdasági lét feltételeinek alakítása a közösség ilyen célú irányítását tételezte. Példái ennek a kultikus központok megszervezése, terv szerinti mûködtetése. A hatalmi körülményektõl függetlenül a közösségek külsõ és belsõ védelme, a mezõgazdasági termelés támogatása, az igazgatás, szervezés--vezetés mindig is nélkülözhetetlen közfunkcióként viselkedett. A modern állam ma már szervezetten és többé-kevésbé jól átgondoltan funkcióit. alakítja Az állami allokációs politika célja a gazdaság rendelkezésére álló erõforrások optimális felhasználása. Erre azért van szükség, mert a piaci mechanizmus korrekciókra szorul. A verseny nem tökéletes, az államnak korlátoznia kell a versenyt akadályozókat, versenyszabályok kidolgozásával, továbbá az információhoz való hozzájutás szabályait is létre kell hozni, és többek között szabályozni kell a közjavak és vegyes javak fogyasztását. Az állam jövedelemelosztási politikájának célja, hogy a nem megfelelõen alakuló jövedelem-elosztást módosítsa, a fennálló esélyegyenlõtlenséget korrigálja, a nagy jövedelem és vagyoni különbségeket mérsékelje a létminimumot biztosítsa. A konjunktúra politika célja, a munkanélküliséggel a foglalkoztatottsággal kapcsolatos feladatok befolyásolása, a z egyensúlyteremtés, a gazdasági növekedés támogatása. Az államháztartás az állami feladatok megoldását szolgáló gazdasági rendszer, amely közfeladatokat lát el, finanszírozása közpénzbõl történik. A közfeladatok tartalma terjedelme politikai döntések következménye. A finanszírozás az adó és járulékfizetõk pénzébõl valósul meg. Az államháztartás gazdasági súlyát az állam GDP-ben mért koncentrációjával szokás kifejezni. Ez az arány a 2006 évi magyar államháztartásban 40,9-51,0%-ban jelölhetõ, ami azt jelenti, hogy a bevételi oldalon az állami koncentráció 40,9% a kiadási oldalon pedig 51%, azaz a költségvetés hiánya 10,1%. Az állam gazdasági súlyának megítélésére, a nemzetközi összehasonlítás hasonló adatai szolgálnak. Ez az arány az európai országok átlagában 40-43%, vannak ennél alacsonyabb, és magasabb koncentrációjú országok. Közép-kelet európai országok közül Csehországban és Lengyelországban is az Unió átlaghoz közelített helyzettel találkozni. Az államháztartás szerkezetét az államháztartás alrendszereivel lehet jellemezni. A négy alrendszer közül a legnagyobb terjedelmû a központ költségvetés, amely az államháztartás 50%-át teszi ki, a második legnagyobb 25%-os terjedelemmel a társadalombiztosítási alrendszer, a harmadik az elõzõt majdnem megközelítõ részaránnyal az önkormányzatok alrendszere, s végül a negyedik az elkülönült állami pénzalapok.

19 10. ábra - Az állam gazdasági egyensúlyteremtés programja és hatása a gazdaság fõbb mutatószámaira Bruttó hazai termék 4,1 2,2 2,6 4,1 4,2-4,5 4,5 Belföldi felhasználás 2-0,2 0,5 3,1 3,5 3,5-4 Ebbõl: Háztartások fogyasztása 2,4-0,9 0,0 1,5 2,5-3 3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,6 2,1 3,7 7, Külkereskedelmi forgalom Export 12 10,9 9,9 9, Import 9,5 8,5 8 8, Egy fõre jutó reáljövedelem 1,9-1,7 0,1 2,5 3-3,5 3,5 Foglalkoztatottak száma 0,3 0 0,3 0,7 0,7-1 1 Fogyasztói árszínvonal 3,5 6,2 3,3 3 2,5-3 2,5-3 A GDP %-ában Folyó fizetési mérleg hiánya 7,9 5,9 4,4 3,6 3 2 Külsõ finanszírozási igény 7,1 4,2 2,2 1,4 0,5-1 0 Államháztartás hiánya 10,1 6,8 4,3 3,2 2,7 2,2 Bevételek - EU transzfer nélkül 40,9 42,6 42,7 42, ,5-41,5 Kiadások - EU transzfer nélkül 51 49, , Elsõdleges egyenleg -6,3-2,4-0,2 0,8 1 1,5 Bruttó államadósság 68,5 71,3 72,3 70, A központi költségvetés A központi költségvetést szokták a kormányzati kiadások költségvetésének is nevezni, melynek mûködésérõl a bevételeinek és kiadásainak jellemzésével tudunk képet formálni. Az állami költségvetés bevételi oldalát, forrását döntõen az adóbevételek adják, legnagyobb arányban az AFA és a jövedéki termékek adónak köszönhetõen. A másik forrás az illetékekbõl származó bevétel, amely hatósági és a vagyoni illetéket is tartalmazza. A harmadikként az állami tõkejövedelmek említhetõk, a kamat, a profit, az osztalékjövedelem formájában, illetve az elmúlt évtizedben az un. privatizációból származó bevétel. Ez utóbbi kimerülõben van, nem sokáig lehet e forrásra számítani. A forrásszerkezet közel 70-80% -át az adó és jövedéki termékekbõl származó bevétel jelenti. A központi költségvetés kiadási oldalán, mint minden modern állami költségvetésben elsõ helyen az államhatalmi jellegû kiadások szerepelnek, a katonaság, a rendõrség, és a határõrség, szolgáltatásait ellentételezõ személyi és tárgyi jellegû ráfordítások. A kiadások további tényezõi az államigazgatási jellegû kiadások, a minisztériumok, a fõhatóságok, az egész közigazgatást érintõ ráfordításai. A lakossági fogyasztás, mint költségvetési tétel, döntõen kettõs irányultságú, egyfelõl az oktatásra, másfelõl az egészségügyre vonatkoznak.

20 A támogatás a vis major esetek miatti támogatásokat, illetve a termelés támogatását, beruházások ösztönzését szolgálja. Az adósságszolgálati terhek a korábban felvett hitelek, és azok kamatainak esedékes törlesztését tartalmazza. A magas adósságterhek az állam eladósodását, az állam túlköltekezését jelenti, többet költött, mint a rendelkezésre álló forrás, következményeként növekedett az államadósság, Az alábbi táblázat áttekintést ad a magyar költségvetés kiadási szerkezetérõl. A központi költségvetés pénzügyi minõsítése, szufficites, ha a bevétel meghaladja a kiadásokat, deficites, ha kiadási többlet keletkezik, egyensúlyinak, meg akkor nevezhetõ, ha a kiadásokat fedezik a bevételek. Milyen a jó költségvetés kérdése a történelem során többször felmerült, s különbözõ korokban más-más választ adtak rá. A merkantilizmus idõszakában a szufficites költségvetést tartották kívánatosnak, addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Száz évvel késõbb már azt a költségvetést tartották jónak, amelyik soha nincs egyensúlyban, abból a meggondolásból, hogy az államnak a közjóért olykor kell olyan kiadásokat hozni, amely ugyan túlköltekezést jelent de serkenti a gazdaságot, infrastruktúra fejlesztése stb., ami deficitessé teszi a költségvetést. Ha ez a helyzet csak átmeneti, s haszna nagyobb minta jelen terhe, célszerû felvállalni. 2.3 A társadalombiztosítás A társadalombiztosítás a második legnagyobb az államháztartás alrendszerei közül. Két önállóan gazdálkodó alapból áll, az egyik a nyugdíjalap a másik az egészségbiztosítási alap A nyugdíjbiztosítási alap A nyugdíj képezi a nyugdíjak forrását. 1997óta a nyugdíjrendszer három-négy pilléren áll. A rendszer meghatározó nagyságú része a központi nyugdíjbiztosítási alap, amely csak a nevében biztosító. A szolidaritást hangsúlyozva felosztó-kirovó mûködési elvû, azaz a mai járulékbefizetés, holnapi nyugdíjfizetés forrása. A másik pillére a rendszernek a magán-nyugdíjbiztosítás, a harmadik pedig az önkéntes nyugdíjbiztosítás. Ezeket egészíti ki 2006 óta a nyugdíj elõtakarékossági / NYESZ/ Az utóbbi három célja nemcsak a befizetett összeg értékmegõrzése, hanem a gyarapítása, hozamnövekedés elérése. Az elsõként említett alap forrását kötelezõen a munkáltatók befizetései, illetve a jövedelemmel rendelkezõ magánszemélyek befizetései jelentik A magánnyugdíjaknál a befizetés egy része kötelezõ jellegû, a másik része önként vállalt, csakúgy, mint az önkéntes nyugdíjpénztáraknál illetve a NYESZ-nél. A nyugdíjrendszer átalakításához hosszú idõ szükséges, nemzedéket felölelõ idõtávú. A mai nyugdíjasokról a mai gazdasági körülmények között kell gondoskodni. A nyugdíjak mai korlátját az aktív keresõk alacsony számában és a járadékfizetési hajlandóságában kell keresni, a jövõre vonatkozóan pedig azokat kell ösztönözni, akik eltartói lesznek a ma még tanulóknak, dolgozóknak. A jövõ nyugdíjasai érdekében egyfelõl a demográfiai viszonyok javításával, másfelõl az egyéni gondoskodás adórendszeren keresztüli befolyásolásával lehet sokat tenni. Ez utóbbi az önkéntes nyugdíjbiztosítási alapba történõ befizetés, illetve a nyugdíj-elõtakarékossági megtakarítás ösztönzése azzal, hogy a befizetett személyi jövedelemadóból visszatérít (átutalja az alapba) az állam a

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 1 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ ÉRTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTEL MEGÁLLAPODÁSOKHOZ Termék definíció Az Értékpapír adásvételi megállapodás keretében a Bank és az Ügyfél értékpapírra vonatkozó azonnali adásvételi megállapodást kötnek.

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

á á Ö á é ő ü é ö á á é ö é é é ő í í é é ő ü á ö é é á á á ö é í á ö á ő ó ó é ö é é é á á á ó ó ó é ö é é é á á á á á ó ó ó ö é é á í ó ő ő á é á ö í á é ö é é é őó ó é ö é é é ő ő é ö é őí á á ö é é

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 8 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név:. Elért pont:. soport:.

Részletesebben

Pénzügyi ismeretek. Üzleti gazdaságtan

Pénzügyi ismeretek. Üzleti gazdaságtan Pénzügyi ismeretek Üzleti gazdaságtan A pénz funkciói Elszámolási eszköz (Értékmérő) Forgalmi eszköz Fizetési eszköz Felhalmozási eszköz Világpénz Pénzforgalom A gazdasági szereplők közti pénzmozgások,

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

kötvényekről EXTRA Egy percben a

kötvényekről EXTRA Egy percben a EXTRA Egy percben a kötvényekről Szeretne befektetni? A befektetések egyik lehetséges formája a kötvény. Tudjon meg többet a kötvényekről! Olvassa el tájékoztatónkat! BEFEKTETÉSEK kérdésekben segít ez

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám B E V É T E L E K 1. melléklet a 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez 1.1. sz. táblázat Csatka község Önkormányzat Ezer forintban 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Bevételi jogcím 1 2

Részletesebben

Kamat Hozam - Árfolyam

Kamat Hozam - Árfolyam Pénzügyi számítások kamat, hozam Váltó és értékelése 7. hét 2010.10.19. 1 Kamat Hozam - Árfolyam Kamat nem egyenlő a hozammal!! Kamat-Hozam-Árfolyam összefüggés A jelenlegi gyakorlat alatt a pénz időértékének

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet 3.

Részletesebben

Pénzügyi előirányzatok mérlege

Pénzügyi előirányzatok mérlege Remeteszőlős Község Önkormányzat 1.1. melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Pénzügyi előirányzatok mérlege 1. sz. táblázat Bevételek Ezer forintban Bevételi jogcím Eredeti előirányzat Módosított

Részletesebben

B E V É T E L E K. Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat 2014. évi előirányzat

B E V É T E L E K. Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat 2014. évi előirányzat 1.1. melléklet a 8/2014.(VI.18.) önkormányzati rendelethez Sokorópátka Község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html

Részletesebben

Pénzforgalom. A pénz fogalma, funkciói

Pénzforgalom. A pénz fogalma, funkciói Pénzforgalom A pénz fogalma, funkciói A közvetlen termékcsere nehéz és kezdetleges formája a gazdasági kapcsolatoknak. meztelen pék éhes szabó (termelés alacsony szintjére, vagy válságra jellemző) A termelés

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok I. 65. lecke Értékpapír fogalma Jogi: meghatározott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék.

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék. A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék A pénz Meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások

Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Fogalma: Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) által forintban, valutában vagy devizában, üzletszerűen

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása

Az értékpapír fogalma. Üzleti számvitel. Értékpapírok. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása. Értékpapírok csoportosítása MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt

Részletesebben

B E V É T E L E K Ezer forintban

B E V É T E L E K Ezer forintban 1.1. melléklet a 2/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelethez Lovászpatona Község Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím Ezer

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat.

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2014. évi. Sorszám Bevételi jogcím Eredeti előirányzat. Módosított előirányzat. 1.1. melléklet a 15/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelethez Kazincbarcika Városi Önkormányzat 2014. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi jogcím Eredeti

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1.

Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Bevezető ismeretek a pénzügyi termékekről Intézményekről, tranzakciókról 1. Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám 1.1. melléklet a.../2013. (...) önkormányzati rendelethez ÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2013. évi előirányzat 1. I. Önkormányzat működési bevételei (2+3+4)

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elfogadható a megoldási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Tiszacsécse község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELE ÉS KIADÁSA B E V É T E L E K

Tiszacsécse község Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELE ÉS KIADÁSA B E V É T E L E K Tiszacsécse község Önkormányzat 1.melléklet a 4/2014. (III. 11.) önkormányzati rendelethez 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK BEVÉTELE ÉS KIADÁSA B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

Borsodnádasd Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE

Borsodnádasd Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Borsodnádasd Önkormányzat 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1.1. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Ezer forintban Sor - szám Bevételi jogcím

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Easy PDF Creator is professional software to create PDF. If you wish to remove this line, buy it now.

Easy PDF Creator is professional software to create PDF. If you wish to remove this line, buy it now. .5 Feladatok 1. példa Pénzintézeti tevékenységünkhöz EU-n kívüli országból beszereztünk egy tárgyi eszközt, amellyel kapcsolatos kiadásaink a következõk(az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák): - tárgyi eszköz

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14.

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapír definíciói: Jogi Pénzügyi (cashflow alapú) Közgazdasági Jogi

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Számvitel Intézeti Tanszék

Számvitel Intézeti Tanszék 1. példa Pénzintézeti tevékenységünkhöz EU-n kívüli országból beszereztünk egy tárgyi eszközt, amellyel kapcsolatos kiadásaink a következők (az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák): - tárgyi eszköz számla szerinti

Részletesebben

Kiből lehet milliomos? Körséta a befektetések világában

Kiből lehet milliomos? Körséta a befektetések világában Kiből lehet milliomos? Körséta a befektetések világában Szalay György szakértő Pannon Egyetem Veszprém 2015. október 12. 1 2 Pénzügyi pozíció az egyes életszakaszokban Több megtakarítás, mint adósság Egyszerű

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K KSH: 10043691641912205 Cg.: 05-02-000266 Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2013.év 2014.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök

Részletesebben

12/2014.NII1.28.1 számú. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról

12/2014.NII1.28.1 számú. az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról Szendrő Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2014.NII1.28.1 számú önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014.1111.6./szárnú rendeletének módosításáról Szendrő

Részletesebben

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Módosított előirányzat. Sorszám Bevételi jogcím. 2014. évi előirányzat

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Módosított előirányzat. Sorszám Bevételi jogcím. 2014. évi előirányzat 1.1. melléklet a 18/2014 (XI.27.) számú önkormányzati rendelethez Szendrő Város Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Ezer forintban Sorszám Bevételi

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 2 30,5 34 pont jeles 26,5 30 pont jó 22,5 26 pont közepes 18,5 22 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám 1 1.1. melléklet a 3/2015. (III. 13.) önkormányzati rendelethez Szakoly Község Önkormányzat 2015. ÉVI SZAKOLY KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése

2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek előirányzatának teljesítése 2. melléklet Ellend Községi Önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételek ának teljesítése Megnevezés eredeti Ellend Községi Önkormányzat módosított összege 2 3 4 5 8 01 Helyi önkormányzatok működésének

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is KSH: 10044427641912209 Cg.: 09-02-000061 Biharkeresztesi Takarékszövetkezet ZÁRÓMÉRLEG adatok: ezer Ft-ban Sor szám M e g n e v e z és 2010. év 2011. év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01

Részletesebben

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Tananyag-egyéb tudnivalók Tankönyv:Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan. KJK-KERSZÖV.

Részletesebben

Roma Nemzetiségi Önkormányzat Pápateszér 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K

Roma Nemzetiségi Önkormányzat Pápateszér 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K 1.1. melléklet az 1/2015. (II.11.) önkormányzati határozathoz Roma Nemzetiségi Önkormányzat Pápateszér 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K Ezer forintban Sor-szám Bevételi jogcím

Részletesebben

Milota Önkormányzat 2014. ÉVI KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK B E V É T E L E K

Milota Önkormányzat 2014. ÉVI KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK B E V É T E L E K Milota Önkormányzat 1. melléklet a 7/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez 2014. ÉVI KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Ezer forintban Sorszám Bevételi jogcím 2014. évi előirányzat

Részletesebben

2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE

2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Borsodnádasdi Önkormányzat 1.1. melléklet a... önkormányzati rendelethez 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Sorszám Bevételi jogcím 2013. 1 2 3 5 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó.

Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely eltérés esetén az eredeti angol nyelvu jelentés az irányadó. US GAAP szerinti konszolidált éves beszámolója 2003. és 2002. december 31-én végzodo évekre független könyvvizsgálói jelentéssel együtt Ezen beszámoló az eredeti angol nyelvu jelentés fordítása. Bármely

Részletesebben

1. feladat Aktív időbeli elhatárolások

1. feladat Aktív időbeli elhatárolások 1. feladat Aktív időbeli elhatárolások l. A vállalkozás október 1-jén 9 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyet vásárolt. Az értékpapír névértéke 200.000 Ft, kibocsátási árfolyama 92 %. 2. Egyik külföldi

Részletesebben

1.1. számú melléklet a 14/2014 ( XI.27. ) önkormányzati rendelethez Nagycserkesz Község Önkormányzata 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat B E V É T E L E K Ezer forintban Sorszám

Részletesebben

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19%

a) 16% b) 17% c) 18% d) 19% 1. Mekkora az euró féléves paritásos határidős árfolyama, ha az azonnali árfolyam 240 HUF/EUR, a kockázatmentes forint kamatláb minden lejáratra évi 8%, a kockázatmentes euró márka kamatláb minden lejáratra

Részletesebben

BC Tipp heti statisztika (3. hét)

BC Tipp heti statisztika (3. hét) BC Tipp heti statisztika (3. hét) EURGBP vétel 0,8275 áttörésekor Profitcél: 0,8480 Javasolt stop loss: 0,8191 2013.01.11. 15:15 50 000 129 pont 224 745 Ft 439 500 Ft 2 500 000 Ft 1 / 8 EURUSD vétel 1,3358

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben