AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

Átírás

1 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE EU agrárpolitika 2. óra Nappali tagozatok 10/9/2013

2 AZ EURÓPAI EGYSÉG GONDOLATÁNAK MEGJELENÉSE Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi VE GMK AGTT 20. századi pesszimizmus XIX. sz.: szép időszak, mennyiségi és minőségi növekedés I. vh.: európai népek egymás ellen harcoltak A nacionalizmus pozitív tartalmú, de a háború alátámasztója Helyette új irányzatok szállnak szembe vele Szocializmus: internacionalizmus, de a munkásosztály szolidaritása alapján Katolicizmus: univerzális, egyetemes I. vh. után depresszió, fiatalság egy része elpusztul Európaiság = szorongás, pesszimizmus Spengler: A Nyugat alkonya (Ny-eu-i civilizáció vége) Julian Benda: Írástudók árulása (a vh. a nacionalista európai értelmiség felelősége) Carlo Sforza: Eu-i Egyesült Államok Jose Ortega y Gasset: európaiság régi ismérvei a liberalizmus, demokrácia, indivídum, de ma tömegember lett

3 Európai egységeszmék a két vh. között Richard Coudenhove Calergi: páneurópai mozgalom (1923. Pánurópa c. könyve) Nemzetek gyűlölete újabb háborút hozhat magával Keletről a kommunizmus (katonailag), nyugatról az amerikanizmus (gazdaságilag) fenyeget Nemzetek Szövetsége 1926: 1. Páneurópai kongresszus Briand (francia kül. min.) beviszi a páneurópai gondolatot a Nemzetek Szöv-be EU létrehozását javasolta (életszínvonal növelése, béke gondolata) 1933: Hitler új európai rend (Pax Germanica) Európai egység legszélsőségesebb példája Páneurópai tervek ideává válnak A BRIAND JAVASLAT (1930) Francia-német együttműködésen alapuló európai struktúra Britek bevonása mellett francia hegemónia biztosítása VE GMK AGTT

4 INTEGRÁCIÓS MOTÍVUMOK A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI EURÓPÁBAN Újabb háború megakadályozása (ellenállási mozgalmak) Katonai szövetségek (emigráns kormányok, Nagy-Britannia vezető szerepe) Gazdasági együttműködések Harmadik erő Európája VE GMK AGTT

5 2. vh.: mélypont Európa történetében Európa súlya visszaszorul Németország és Olaszország kiesik a nagyhatalmak közül (mindkettő európai) Fro. és Anglia is meggyengült a háborúban 2 nagyhatalom emelkedik ki: USA és SZU Korábban USA-SZU együttműködés Vörös hadsereg fél Európát elfoglalta Félelem, hogy nyugat-európaiak is bolsevizálódnak Szovjet fenyegetés miatt Eu. Ny-i félének össze kell fognia, USA felé fordultak USA-nak globális feladatokat kellett felvállalnia Kérdés: USA magára hagyja-e Eu-t? Kezdetben nem volt világos elképzelésük Ny-Európával (izolacionalizmus vagy grand design?) Ahogy szovjetizáltak keleten, úgy kezdett az USA Ny-Eu felé fordulni 2 elképzelés Eu. biztonságpolitikájáról Atlanti útválasztás (USA-val) Fő szószólója: Churchill Fultoni beszéd (1946): Európa meggyengülése Később ez győzött 3. utas megoldás 2 nagyhatalom közötti közvetítő híd Nem szabad a szovjeteket provokálni Talán nem szakadna ketté Európa Kisebb a háború esélye Támogatták nyugat-európai szocialista pártok (nem barátai, de nem is ellenségei a SZU-nak) kereszténydemokrata pártok (békepártiak) Kezdetben erősebb elképzelés

6 Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv) 1946: republikánusok győznek az USA-ban Szovjet-ellenesek Komoly gazdasági segély kell Európának 1947: George C. Marshall (kül. min.) beszéde a Howard Egyetemen Európában erősödjön meg a demokrácia Nem külön támogatja az USA az európai államokat Nem kell félnie az USA-nak az európai egységtől Készítsenek az európai államok egy igénylistát Európa lelkesedéssel fogadta Párizsi találkozó (szovjetek is részt vettek, de hazautaztak) Szövetségeseiknek is megtiltották a részvételt Marshall-terv Egy külön bizottság végezte az igényfelmérést: 28 Mrd $ kell (USA lealkudta: 19 Mrd $) USA Kongresszusa 17 Mrd $-t szavazott meg között 13 Mrd $-t fizettek ki 90 %-ban segély, ajándék (nem kell visszafizetni) 10 %-ban kölcsön (kedvező kamatokkal) Termelés helyreállítása és modernizálása Pénzügyi stabilitás (egyensúly, infláció leküzdése Deficit helyreállítására exportnövelő ágazatokban beruházások Európai országok egymás közötti együttműködésének segítése Távoli cél: OECD

7 Feltartóztatási doktrina (1947 eleje) ELŐZMÉNYEK Marschall-terv (1948) 17 milliárd $ Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet ( ) Szovjet-amerikai kapcsolatok megromlása - hidegháború NATO (1949), Európa Tanács (1949) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG SZÜLETÉSE Schuman nyilatkozat (1950) - szén és acéltermelés közös ellenőrzése britek részvétele nélkül,német szén önkéntes alapon a francia acéltermelés számára Az ötletgazda Jean Monnet francia diplomata, üzletember, politikus VE GMK AGTT

8 állampolgárként született, de az anyanyelve a luxemburgi helyi dialektusa, a francique luxembourgeois volt. Miután Lotaringia 1871-ben Németország része lett, német állampolgárságot kapott. Robert Schuman anyja, Eugénie Duren, ( ), Luxemburgban született ben, házasság által lett német állampolgár. AZ INTEGRÁCIÓ ELKÖTELEZETT HÍVE Robert Schuman német állampolgár volt. Csak 1919-ben vette fel a francia állampolgárságot, miután Elzász- Lotaringiát visszaadták Franciaországnak. Az anyanyelve luxemburgi (német dialektussal), a második nyelve a német volt. Csak az iskolában tanulta meg a franciát. (WIKIPEDIA) AZ ESZAK LÉTREHOZÁSA Párizs, 1951 tagállamok eltörlik az egymás közti forgalomban a behozatali és kiviteli vámokat, mennyiségi korlátozásokat, a megkülönböztető rendszabályokat és közös Főhatóságot hoznak létre Hat tagállam VE GMK AGTT

9 Schuman-terv Jean Monnet (ESZAK megszervezése) Robert Schuman (kül. min. jelentette be) Fro.: évszázadok óta szénhiánnyal küzdött Olaszo., Holl.: se szén, se vas Korábban: Ne legyen német nehézipar (ez nem ment) 1949: létrejön az NSZK Szén, vas esetében ne legyenek vámok No-nak se lenne rossz egy integrált eu-i acéltermelés Nem féljenek a német acéltermeléstől Szuverenitás visszanyerése Francia-német ellentét felszámolása Fro. feladja, hogy lehet gyenge No. mmellette Churchillnek nem tetszett a terv (nemzetek feletti szerv) Ne írják elő, hogy mennyit termeljenek A RÓMAI SZERZŐDÉSEK (1958) EGK EURATOM Alapvető cél a vámunió és a közös külső tarifarendszer létrehozása Hat tagállam VE GMK AGTT

10 VE GMK AGTT között a kereskedelmi forgalom meghatszorozódott a hatok között, míg az EGK-n kívüli export csak két és félszeresére nőtt. A GDP átlagosan 5%-kal emelkedett évente (ez nem csak EGK-beli jelenség). A Szerződés célkitűzései nem valósultak meg maradéktalanul: a személyek, javak és a tőke teljesen AZ szabad EGK mozgását KEZDETI nem IDŐSZAKA sikerült ( ) biztosítani. AZ EGK KEZDETI IDŐSZAKA 1960: EFTA 1961: brit csatlakozási szándék bejelentése De Gaulle folyamatos ellenállása a közösségi megközelítéssel szemben VE GMK AGTT

11 VE GMK AGTT Hatok közötti válság 1965: üres szék politikája (többségi elv alkalmazásának elutasítása) : A Montánunió, az EGK és az EURATOM addigi külön szervei egyesülnek - Európai Közösségek elnevezés 1967: De Gaulle ismét megvétózta az angolok felvételi kérelmét 1969: De Gaulle lemondása után csatlakozási tárgyalások Írországgal, Nagy-Britanniával Dániával és AZ Norvégiával. EGK KEZDETI IDŐSZAKA 1973: csatlakozások - Norvégia kivételével Az októberi arab-izraeli háború eredményeként energiaválság és gazdasági nehézségek köszöntenek be Európában. Véget érnek az utolsó jobboldali diktatúrák: 1974-ben Portugáliában megbukik a Salazar-rezsim, a következő évben Spanyolországban meghal Franco tábornok. Az EU regionális politikája keretében megkezdik a munkahelyteremtést és az infrastruktúrafejlesztést célzó átutalások folyósítását Európa elmaradottabb területei számára. Növekszik az Európai Parlament uniós ügyekben gyakorolt befolyása, és 1979-ben Európa polgárai első ízben választhatják meg közvetlenül európai parlamenti képviselőiket.

12 Spanyolország és Portugália is belép az Unióba : 1986-ban aláírják AZ az ÁTALAKULÁS Egységes Európai IDŐSZAKÁBAN Okmányt. Ez a szerződés fekteti le az alapját annak a nagyszabású, hatéves programnak, amelynek célja, hogy az európai integráció problémáit az uniós országok közötti kereskedelmi forgalom szabad áramlásának biztosításával, azaz az egységes piac létrehozásával oldja meg november 9-én leomlik a berlini fal, 28 év után újra megnyílik a Kelet- és Nyugat- Németországot elválasztó határ, a két ország hamarosan újraegyesül. A kilencvenes években két újabb szerződés születik: ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, ben az Amszterdami Szerződés. A közös európai problémák sorában megjelenik a környezetvédelem ügye, és felmerül, miként valósítható meg az együttes cselekvés a biztonság és a védelem területén ben három új taggal bővül az Unió: csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország. Egy apró luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok HATÁROK NÉLKÜLI EURÓPA közötti személyforgalomban. Fiatalok milliói tanulnak külföldön uniós támogatás segítségével. A mobiltelefonok és az internet térhódítása megkönnyíti a kommunikációt

13 csatlakozik az EU-hoz szeptemberében a világgazdaságot pénzügyi válság rázza meg, ami az uniós tagállamok szorosabb gazdasági együttműködéséhez vezet. A Lisszaboni Szerződést valamennyi uniós tagállam ratifikálja még az előtt, hogy december 1-jén hatályba lépne. A szerződés modern intézményeket és hatékonyabb munkamódszereket biztosít az Unió számára : KELETI BŐVÜLÉS FELADAT Sorold fel a 13 új tagállamot!

14 2010- Válság Fokozott monetáris felügyelet Görögország többszörös kisegítése új költségvetési ciklus Újabb csatlakozások? (horvát, szerb + Törökországgal újraindulnak a tárgyalások) Brit kilépés? Az Európai Unió intézményrendszere

15 De előbb néhány érdekesség: demográfiai kihívások Az elkövetkező évtizedekre drámai változásokat mutatnak az előrejelzések. Az 50 éves előrejelzés ( ) szerint a népességszám valamivel nagyobb (MIGRÁCIÓ), az átlagéletkor pedig sokkal magasabb lesz a jelenleginél. 2010: 502 millió, 2040: 526 millió (ez lesz a csúcs) után folyamatos hanyatlás (évi 2%) Csökkenő lélekszámú tagállamok: BG, CZ, DE, EE, EL, LV, LT, HU, MT, PL, PT, RO, SK Növekvő népesség: BE, DK, IE, ES, FR, IT, CY, LU, NL, 2010-ben a legnagyobb lélekszámú országok: Németország (82 millió), Franciaország (65 millió), Egyesült Királyság (62 millió), Olaszország (60 millió) és Spanyolország (46 millió) ra a legnagyobb népessége az Egyesült Királyságnak lesz (79 millió), második Franciaország (74 millió), Németország a harmadik (66 millió), követi Olaszország (65 millió) és Spanyolország (52 millió). Ezzel egy időben csökken a középkorú és annál fiatalabb korosztály aránya, erőteljesen megnő az időskorúak

16

17 7 28 A tagállamok összesített lélekszáma tagállam A világ népességének százaléka A globális GDP-ből való részesedés % 495 million 30 Mi az EU? Közös értékek: demokrácia, emberi jogok tiszteletben tartása, alapvető szabadságok, törvény uralma. Világ legnagyobb gazdasági szervezete. 55 Százaléka a világszerte hivatalosan nyújtott fejlesztési támogatásoknak Egyedülálló intézmény A tagállamok önként ruházzák át Az EU különleges, szerződésen alapuló intézményi keretrendszer, amely meghatározza és működteti a 28 tagállam közötti gazdasági és politikai együttműködést

18 Európai Unió 1. Pillér Európai Közösség Feladatok Belső piac (versenypol., külker.) Kapcsolódó politikák (környezetvédelem pl) Mezőgazdaság; Gazdasági és monetáris unió ; Bevándorlás, vízumpolitika Döntéshozatal: szupranacionális 2. Pillér Közös kül- és biztonságpolitika Feladatok: Az EU biztonságának megerősítése; Béke megőrzése; Nemzetközi együttműködések ösztönzése; Döntéshozatal: főleg kormányközi 3. Pillér Igazság- és belügyi együttműködés Feladatok: Határon átnyúló bűnözés kezelése; Büntetőjog; Rendőrségi együttműködés; Döntéshozatal: Általában kormányközi Tagjelöltek: Makedónia Törökország Potenciális tagjelöltek Albánia Bosznia-Hercegovina Montenegro Szerbia (Koszovóval együtt)

19 1 főre jutó GDP 2004-ben közel ötszörös különbség a legjobb régiók (EU népességének 10%-a) és a legfejletlenebb régiók között. Intézményrendszer 4 fő szerv Tanács (~korm. közi) Bizottság (~szupranac.) Parlament (~szupranac.) Bíróság (~szupranac.) Számvevőszék Tanácsadó bizottságok Régiók Bizottsága Gazdasági és Szociális Bizottság Pénzügyi intézmények Beruházási Bank Központi Bank Ombudsman

20 Tanács Az Európai Unió Tanácsa vagy csak egyszerűen Tanács A COREPER és a tanácsi munkacsoportok Soros elnökség Európai Unió Tanácsa Székhelye: Brüsszel Tagjai: tagállamok kormányainak képviselői Kormányközi jelleg Tagállamok érdekképviseleti intézménye EU elsődleges, (de nem kizárólagos) döntéshozója, jogalkotója 10 konfiguráció Apparátusa: Főtitkárság (2500 fő) Egyszerű, minősített többség (255 szavazat), egyhangúság (345 szavazat)

21 A demokratikus deficit az EU főbb intézményeiben 2005-ben COREPER: Állandó Képviselők Bizottsága Tagjai: tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli nagykövetei Feladata 1. Tagállami álláspontok egyeztetése 2. Kormányok és EU-int.-k közötti koordináció Hetente ülésezik Tanácsi munkacsoportok 250 állandó + ad hoc jelleggel felállított Feladata: Tanács, COREPER elé kerülő döntési tervezetek szakmai előkészítése 2500 ülés évente

22 Európai Tanács Ülései 1974 óta rendszeresek Tagja: 27 állam- vagy kormányfő Feladata: nagyhorderejű kérdésekben dönt, politikai irányvonalat határoz meg, package-deal Intézményileg nem a Tanács része EU csúcsszerve Évente 4-szer ülésezik (soros elnökségek eleje és vége) Székhely: Brüsszel Az EU elnöke Lisszaboni szerződés hozta létre a pozíciót, dec. 01-től Herman Van Rompuy (ugyanettől a dátumtól számít hivatalos intézménynek az Európai Tanács is). Az EU elnökének megbízatása 2,5 évre szól, egyszer megújítható. Meg is újították, így november 30-ig ő tölti be a tisztséget.

23 EU Bizottsága 27 biztos, az Európai érdekeket képviselve, mindegyiknek meghatározott felelősségi területe (tárcája) van. Végrehajtó hatalom, döntés-előkészítő, az EU működtetője, a szabályok betartatója. EU Bizottság Elnöke José Manuel Barroso Kereskedelmi tárgyalások levezénylője, multilaterális fejlesztési együttműködések működtetője Munkáját ~25,000 eurokrata támogatja, illetve képviseli Brüsszelben és az egész világon 2014-ben létszámcsökkentés A szerződések őre Európai Parlament Az európaiak hangja (785/750) képviselő a tagállamokból közvetlenül választják őket 5 évre EP ülés Tanáccsal együtt hozza jogszabályokat Jóváhagyja és ellenőrzi az EU biztosokat

24 Európai Parlament Székhelye: Strassbourg 1979-től közvetlenül választják Tagja: 785 képviselő, de ez 2010-től lecsökkent; Mo: 24, majd 22 képviselő. Jelenlegi (2012) létszám: 754. Horvátország csatlakozása további csökkenést eredményez majd, a mi esetünkben 21 mandátumot. Állampolgárok érdekeinek legfőbb képviselője Feladata: társdöntéshozó, társjogalkotó Egységes illetmény: 2011: 4299 euro/ hó (+éves utazási hozzájárulás max.4243 euro, ülések idejére 304 euro/nap, 152 euro/nap az EC-n kívül tartott ülésekre) Tanács mellett társjogalkotó Európai Bíróság Székhelye: Luxemburg Tagja: 28 bíró Szupranacionális Feladata: figyelemmel kíséri, hogy a közösségi jogot betartják-e, biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését Elsőfokú Bíróság (1989-től) Eljárások Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás Semmissé nyilvánítási eljárás Intézkedés elmulasztása miatti eljárás Kártérítési eljárás Fellebbviteli eljárás Előzetes döntéshozatali eljárás (közvetett keresett) Véleménykérési eljárás

25 Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban játszott szerep Külkereskedelemben játszott szerep Önellátottsági fok (a belső igény hány %-a biztosítható a hazaiközösségi élelmiszerelőállítással) (Meghatározó termékek fogyasztási adatai) Átlagos birtokméret, stb. Fontos: folyamatában értelmezhető adatok!

26 Látatlanban eldöntendő kérdés=rövid írásbeli feladat Önök szerint az előző felsoroláshoz társítandó adatok hogyan változtak között? Mg kibocsátása (=meghatározó termékek termelésének változása) Mg részesedése a GDP-ből Foglalkoztatás gazdaságok száma Külkereskedelmi egyenleg (EGK szint) Önellátottsági fok Élelmiszerfogyasztás Átlagos birtokméret Hat állam A mezőgazdaság mindegyikben fontos szerepet tölt be. Mennyire fontosat?

27 Országok Az európai mezőgazdaság között Mezőgazdaság részesedése a GDP-ből % Mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból % Mezőgazdaság részesedése a kereskedelemből ( átlag) % Nettó külkereskedelmi egyenleg (USD átlag) Export Import Belgium 7,9 7,3 9,3 7,6 5,4 17,2-386,4 Luxemburg* 9,3 7,6 19,4 16,4 Hollandia 11,4 10,5 13,2 11,5 33,6 19,6 +310,0 Ny-Németország 8,0 6,0 18,5 14,0 2,8 32,9-2124,6 Franciaország 11,4 9,7 26,9 22,4 14,9 29,2-836,0 Olaszország 20,7 15,1 40,0 32,8 22,6 20,6-114,2 EGK (6) 11,5 9,0 21,2 17,5 15,9 23,9 Egyesült Királyság 4,8 4,0 4,6 4,3 6,5 41,8-4013,6 Dánia 18,4 14,4 24,9 21,2 65,7 20,3 +502,2 * Luxemburg adatai Belgiummal együtt az utolsó három oszlopra vonatkozóan Forrás: OECD, 1969 (Henrik Zobbe: The economic and historical foundation of the Common Agricultural Policy in Europe) Az agrártermelés a II. vh. után

28

29

30 Élelmiszerellátás? Európa szerte Élelmiszer-ellátási gondok. USA élelmiszersegélyek jelentősége A főbb ellátási gondokat az 1950-es évek végére sikerült ugyan leküzdeni, de egyértelművé vált, hogy mennyire fontos a mezőgazdaságot fejleszteni. Lehetetlen bármiféle közös piacot kialakítani a mezőgazdaság nélkül

31 Mi volt az európai integráció fő motorja? Béke Biztonság Stabilitás = az agrárpolitika csak nagyon tág értelemben jelent meg a Római Szerződésekben. Feladat:a már létrejött EGK alakítsa ki a közös agrárpolitika működésének feltételeit. Az agrárpolitikai keretrendszer a CAP tagság előtt Ország Célmeghatározás Agrárpiaci rendtartás Belgium A mezőgazdaságból származó jövedelem biztosítása, a mg-i munkerő elvándorlásának megakadályozása Árpolitika (magas árak) és importkorlátozás Franciaország Németország A mg-i termelés növelése a mg-i jövedelem biztosítása érdekében, egyensúly megőrzése A mg-i termelés növelése a hatékonyság javításával a mg-i jövedelmek biztosítása érdekében. A fogyasztók számára megfelelő áron beszerezhető élelmiszer. A vidéki infrastruktúra fejlesztése Piacszabályozás magas árakkal, importkorlátozás és exporttámogatás Árpolitika (magas árak) és strukturális politika kombinációja Olaszország Luxemburg Hollandia Mg-i termelés növelése, termelékenység növelése, földreformok támogatása a mg-i jövedelem biztosítása érdekében. Termelékenység és termelés növelése a mg-i jövedelem biztosítása céljából. Olyan gazdaságpolitika, melynek révén a mezőgazdaság a lehető legnagyobb mértékben járul hozzá a nemzeti jóléthez. Árstabilitás. Állami részvétel a bel- és külkereskedelemben. Tág értelemben vett strukturális politika, speciális hitelkonstrukciókkal (elsősorban a déli országrészben élő gazdálkodók számára) Árpolitika (magas árak) piaci szabályozással és import korlátozással. Strukturális politika. Árpolitika és importkorlátozás. Exporttámogatás. Tág értelemben vett strukturális politika Megjegyzés: 1955-től a három Benelux állam közös döntéshozatali rendszerről határozott, melynek keretein belül 7 éven át harmonizálják agrárpolitikájukat. Forrás: OEEC (1956, 1957, 1958) -

32 Az 1 ha-t meghaladó méretű gazdaságok számának csökkenése Országközött Farmok száma (ezer db) Farmok számának csökkenése (%) Belgium Dánia Franciaország Ny-Németország Görögország n.a. n.a. n.a. Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Egyesült Királyság EGK Megjegyzés (Görögország kivételével) Forrás: Hugh Clout: A Rural Policy for the EEC? Methuen and Co. Ltd, 1984 Gazdaságok száma Európában O r szá g e z e r d b % % % % % % ez e r d b B e lg iu m 1 8 4,0-2 4, , , , ,4 8-2,7 6 7,2 D á n ia 1 4 6,0-9,3 9-7, ,7-1 2, ,3 8-4,2 6 3,2 N ém e to rs zá g ,6-1 5,5 2-6, , , ,2 7-2, ,4 G ö rö g o r s zá g ,3.. -4, , ,6 7-8, , ,4 S p a n y o lo r szá g , , ,3 F ra n c ia o rs zá g ,6-1 7,1 7-4, , , ,4 5-3, ,8 Í ro rs zá g , , , ,0 9-1, ,8 O la s zo r s zá g ,9-6, ,3 1-1,1 1-4,8 8-6,8 5-3, ,2 L u x e m b u rg 7,6-1 8, ,1 3 * - 1 5,3 9-9, ,0 0-3,2 3,0 H o lla n d ia 1 8 4,6-1 1,9 2-8,5 5-8,6 1-8,1 7-9,3 0-2, ,9 A u szt ria , ,1 P o rt u g á lia , ,4 4-3, ,7 F in n o r s zá g ,8 9 1,4 S v é d o rs z á g ,4 8 9,6 E g y esü lt 3 2 6,7-1 1,1 2-4, , ,8 6-3,5-0, ,2 K irá ly sá g E U 1 5-2,6 E ze r g a zd a sá g E U E U

33 Átlagos gazdaságméret az EU-ban között /ha/ O r s z á g B e lg iu m 8, 4 1 0, 6 1 2, 3 1 4, 1 1 5, 8 1 8, 8 2 0, 6 D á n ia 2 0, 3 2 2, 4 2 3, 8 3 0, 7 3 4, 2 3 9, 6 4 2, 6 V o lt N S Z K 1 1, 8 1 8, 8 1 4, 4 1 6, 0 1 8, 6 2 1, 7 - N é m e t o r s z á g / / 3 9, 6 / / / / 2 6, 1 3 0, 3 3 2, 1 G ö r ö g o r s z á g 3, 4.. 3, 6 4, 3 4, 3 4, 5 4, 3 S p a n y o lo r s z á g , , 4 1 9, 7 2 1, 2 F r a n c ia o r s z á g 1 8, 9 2 2, 4 2 3, 3 2 7, 0 2 6, 0 2 8, 2 4 1, 7 Í r o r s z á g.. 2 2, 3 2 2, 6 2 2, 7 2 6, 0 2 8, 2 2 9, 4 O la s z o r s z á g 6, 0 6, 2 5, 6 5, 6 5, 6 5, 9 6, 4 L u x e m b u r g 1 7, 8 2 1, 9 2 5, 2 2 8, 6 3 2, 1 3 9, 7 4 2, 5 H o lla n d i a 1 1, 6 1 2, 8 1 3, 7 1 4, 9 1 6, 1 1 7, 7 1 8, 6 A u s z t r ia , 4 1 6, 3 P o r t u g á l ia.... 4, 3 5, 2 1 6, 7 8, 7 9, 2 F in n o r s z á g , 7 2 3, 7 S v é d o r s z á g , 4 3 4, 7 E g y e s ü lt 5 4, 2 5 8, 7 6 3, 7 6 5, 1 6 7, 9 7 0, 1 6 9, 3 K ir á l y s á g E U , , 0 - E U , 2 1 8, 4 Forrás: Eurostat-W orking D ocum en t on F orestry Statistics (1997, 2000) for E U C estat Database for C entral E u r op e Farmok számának a csökkenése egyedülálló európai jelenség?

34 A búza és árpatermesztés hozamának változása az Egyesült Királyságban Átlagos farm méret az EU-ban

35

36

37 Húsfogyasztás