A túzok hazai populációinak genetikai változatossága
|
|
- Adél Gyöngyi Orbán
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4.3 SZABO_Tuzok.qxd 1/20/2008 1:52 PM Page 297 A túzok hazai populációinak genetikai változatossága Szabó Krisztián, Bozsó Miklós, Boros Emil és Pénzes Zsolt Bevezetés A túzok (Otis tarda Linnaeus, 1758) a világ legnagyobb testtömegû röpképes madárfajai közé tartozik, a kifejlett kakasok testtömege kg-ot is elérheti. A túzokot globálisan veszélyeztetett (SPEC-1), érzékeny és sérülékeny fajként tartják nyilván, szerepel az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvének (79/409/EGK) I. sz. mellékletében, a Berni Egyezmény II. függelékében, valamint a Bonni Egyezmény és a CITES Washingtoni Egyezmény I. függelékében. Az egyezmény a vándorló vadon élõ állatfajok védelmére (Bonni Egyezmény) 2000 novemberében egyetértési memorandumot fogadott el a túzok keletközép-európai állományának megõrzésére: Memorandum of Understanding on the Conservation and Management of the Middle-European population of Great Bustard. Magyarországon jelenleg fokozottan védett madárfaj, pénzben kifejezett eszmei értéke 1 millió forint. A túzok természetvédelmi helyzete Magyarországon 1970-ben, a túzok védetté nyilvánításakor, mintegy 2700 egyedre becsülték a hazai állományt, míg jelenleg a faj európai populációjának kb. nyolc százaléka él Magyarországon, ami egyedet jelent. A túzok nagy mozgáskörzetû madárfaj, de területhûsége igen erõs, mind a szaporodó-, mind a táplálkozóterületeket illetõen. Eredeti természetes hazai élõhelye az alföldi nyílt füves puszták, de félénksége és sérülékenysége ellenére szembetûnõ az alkalmazkodóképessége is, hiszen napjainkra erõteljesen beszûkülõ természetes pusztai környezete mellett jelentõs számban keresi fel szaporodás és táplálkozás céljából az erre alkalmas mezõgazdasági területeket. A túzok által gyakran látogatott szántóföldek a korábbi pusztai élõhelyének felszántásával kialakult kényszerélõhelyek, melyek gyakran ökológiai csapdaként tizedelik az utódgenerációt, különösen a tojásokat és a fiókákat. Ebbõl következõen az elmúlt évtizedekben Európa-szerte bekövetkezett jelentõs állománycsökkenésért felelõs legfontosabb tényezõnek általában az intenzív mezõgazdaság térhódítását jelölik meg a szakemberek. Az egyik legjelentõsebb ilyen negatív hatás a közvetlen élõhelyvesztés és feldarabolódás, mint például a gyepterületek felszántása. A kialakult mezõgazdasági területen folytatott intenzív mezõgazdasági használat (vegyszerezés és gépi agrotechnika) pedig további veszélyeztetõ tényezõként jelentkezik. Az élõhelyek beszûkülése és a környezeti stressztényezõk fokozódó negatív hatása kimutatható bizonyos költésbiológiai paraméterek (fészekaljméret, tojásindex, kelési siker) szignifikáns leromlásában is mintegy 45 éves vizsgálati távlatban, ami végül a populációméret fokozatos csökkenésében nyilvánult meg. A mezõgazdasági tevékenységen túl a légvezetékeknek és öntözõberendezéseknek ütközés is gyakran okoz pusztulást. Faragó (1992) nem talált meghatározó környezeti okot a fészekalj nagyságának évenkénti eltérõ alakulására. Mindemellett a zavarás és az élõhelyek degradációján túl a klimatikus viszonyok is jelentõs mértékben befolyásolhatják a szaporodási sikert. Magyarországon az elmúlt egy másfél évtizedben egyedül a Kiskunságban volt tapasztalható jelentõsebb mértékû állománynövekedés, amelyet a védelmi intézkedések mellett egyéb szaporodásbiológiai tényezõk (pl. kelési siker) is befolyásolt. A kelési siker földrajzi elkülönülése szintén összefüggésbe hozható a Kárpátmedence keleti, középsõ és nyugati felének eltérõ klimatikus viszonyaival. Hazánk keleti, kontinentális behatású felén esetenként jelentõsebb hótakaró okozhatja a túzok alkalmi elvándorlását fõként a Balkánra, illetve Olaszországba, ami szintén jelentõs mortalitáshoz vezethet. A vonulás során elsõsorban a legyengülés, légvezetéknek ütközés és a vadászat okozhatja pusztulásukat. 297
2 4.3 SZABO_Tuzok.qxd 1/20/2008 1:52 PM Page 298 A KÁRPÁT-MEDENCE ÁLLATVILÁGÁNAK KIALAKULÁSA Genetikai változatosság A közelmúltban számos molekuláris módszeren alapuló tanulmány látott világot, melyek eredményei hasznos információkkal szolgálhatnak a faj gyakorlati védelméhez. Az Otitidae csoport filogenetikai kapcsolatainak részletes elemzése 2002-ben leközlésre került, amely minden további fajszintû genetikai, elterjedési vagy viselkedési vizsgálathoz nélkülözhetetlen. Ez alapján az Otis egységes, monofiletikus csoport, két alfajjal. Két alfaja közül a törzsalak (Otis tarda tarda) Európában, Afrika északnyugati részén, Kis- és Közép-Ázsiában, a Dybovski-túzok (Otis tarda dybovskii) Kelet-Ázsiában fordul elõ. Tekintettel a nálunk is elõforduló törzsalak veszélyeztetettségére, több vizsgálat is foglalkozott a populációk diverzitásával, illetve a különbözõ tér/idõ léptékû populációkapcsolatokkal, genetikai differenciációval. Megfelelõ természetvédelmi stratégia kidolgozásához a filogeográfiai struktúra ismerete elengedhetetlen, beleértve a populációk történeti és jelenlegi szerkezeti komponensét egyaránt. Az Otis tarda európai eloszlásának megállapításához sejtmagi (CHD-Z gén intronja) és mitokondriális (citokróm-b, trns és spacer régiók, kontrollrégió II) genetikai markerek polimorfizmusát vizsgálták, amely kis fajon belüli szekvenciadiverzitást mutatott, azonban ez alapján az európai állomány alapvetõen két, a Pireneusok barrierje által izolált filogeográfiai egységet (Evolutionarily Significant Unit, ESU) alkot. Az egyik egység az Ibériai-félszigeten és Észak-Afrikában, a másik pedig az Európa többi részén, Magyarországon, Szlovákiában, Lengyel- és Németországban, valamint az ukrán és orosz sztyeppéken élõ populációkat foglalja magába. A vizsgálatokat 66 egyeden végezték, amelyek 11 haplotípusba voltak sorolhatók. A szekvenciadiverzitás értéke meglehetõsen alacsony (0,32%). A Dévaványáról származó 7 egyed két haplotípusa közül egyik endemikus, a másik minden nem-ibériai populációban elõfordul. A szlovákiai Nyitrából származó 6 egyed két endemikus haplotípust is hordozott. Regionális szinten, mikrogeográfiai skálán további genetikai differenciáció várható a faj életmenete alapján. Egy Madrid melletti vizsgálat szerint 11 dürgõhelyrõl származó minták alapján a tojók közötti genetikai távolság összefüggést mutat a szaporodóhelyek fizikai távolságával. A mitokondriális DNS kontrollrégiója (I. és II.) szekvenciájának elemzésével körülbelül km távolságra lévõ szubpopulációk voltak elkülöníthetõk, amit a diszperzió közvetlen vizsgálata is megerõsített: rádiótelemetriás követéssel megállapították, hogy a fiatal kakasok nagyobb távolságban diszpergálnak, míg a tojók általában visszatérnek arra a helyre, ahol kikeltek. A tojók vándorlása az egymástól 20 km távolságra lévõ dürgõhelyek között kimutatható, de néha jóval na- 1. ábra A vizsgálatba bevont minták származási helyei a mintanagyságokkal és a talált haplotípusokkal (N=53) 298
3 4.3 SZABO_Tuzok.qxd 1/20/2008 1:52 PM Page 299 A túzok hazai populációinak genetikai változatossága 1. táblázat A Magyarországon talált túzokhaplotípusok Haplotípus Polimorf helyek (584 bp) Haplotípus-gyakoriság Relatív gyakoriság HuHT 1 C T A G C G 4 0,075 HuHT 2 C T A G T A 8 0,151 HuHT 3 C T A G C A 13 0,245 HuHT 4 C C A G C A 1 0,019 HuHT 5 C T G A C A 11 0,208 HuHT 6 C T A A C A 13 0,245 HuHT 7 T C A A C A 3 0,057 Összesen 53 1 gyobb távolságra is elvándorolnak. Azonban összességében a tojók haplotípus-eloszlásának mintázatát homogénnek találták a közeli foltokban, míg a hímek genetikai struktúrája meglehetõsen variábilisnak bizonyult. Egy másik vizsgálat a mintegy 100 egyedet számláló, veszélyeztetett marokkói populáció és az ibériai állomány genetikai kapcsolatát térképezte fel a mitokondriális DNS kontrollrégiójának, illetve citokróm-b génjének elemzésével. Az afrikai mintákban egyetlen haplotípust találtak, amely mérsékelt gyakorisággal elõfordult Spanyolországban is. Bár a Gibraltári-szoroson keresztül csekély mértékû génáramlás megfigyelhetõ, a két populáció jelentõsen különbözik egymástól, így a Spanyolországból történõ rekolonizáció lehetõsége sem tûnik valószínûnek (Broderick et al. 2003). Egy, az alsó Volga menti túzokpopulációk izolációjának mértékét vizsgáló tanulmányból származó kontrollrégió szekvenciák már hozzáférhetõek, azonban az egyedek térbeli eloszlása ismeretlen. Habár az utóbbi évtizedek egyedszámcsökkenésének köszönhetõen Magyarországon a túzok a természetvédelem kitüntetett figyelmét élvezõ zászlóshajó faja lett, a megmentésére tett erõfeszítések ellenére eddig nem készült olyan részletes felmérés, amely a hazai túzokpopulációk genetikai struktúrájával foglalkozik. Célunk részben ezt a hiányt pótolni: a genetikai változatosságot a fajra általánosan használt mitokondriális kontrollrégió szekvenciájával vizsgáljuk. Módszerek DNS-minták A genetikai vizsgálatokhoz szükséges DNS-t vér- és tollmintákból vontuk ki. A vérminták elhagyott fészkekbõl 2003 és 2006 között összegyûjtött, és a Dévaványai Túzokrezervátumban mesterségesen felnevelt túzokcsibéktõl származtak. A tollminták kivedlett, vagy elhullott állatokból származó, nagyméretû tollak voltak, melyeket a magyarországi nemzeti parkok munkatársai gyûjtöttek be és bocsátottak rendelkezésünkre. Hét populációból összesen 66 túzokegyedtõl volt szövetmintánk (ez a magyarországi összpopuláció kb. öt százaléka). Néhány esetben a vérminták azonos fészekaljból származtak, ekkor ezeket testvéreknek tekintettük, és csak egyiküket vontuk be az analízisbe. Így a végsõ mintaszám 53 egyedre módosult (1. ábra). Az egyedek molekuláris ivarmeghatározását az ivari kromoszómákon található kromodomén-helikáz DNS-kötõ (CHD) gén intron-szakaszának PCR-rel történt felszaporításával végeztük, a madaraknál univerzálisan alkalmazott 2550F és 2718R primerekkel. E szakasz hossza polimorfizmust mutat a két ivari kromoszómán, így a hímeknél (ZZ) két egyforma hosszúságú PCR-terméket, tojóknál (ZW) pedig két különbözõ méretû fragmenst kapunk. 2. táblázat A haplotípusok megoszlása a vizsgált populációkban Populáció Haplotípus Bihari-sík Dévaványa Kiskunság Mosoni-sík Borsodi-sík Hortobágy Kis-Sárrét Ismeretlen Összes HuHT HuHT HuHT HuHT HuHT HuHT HuHT Összesen l
4 4.3 SZABO_Tuzok.qxd 1/20/2008 1:52 PM Page 300 A KÁRPÁT-MEDENCE ÁLLATVILÁGÁNAK KIALAKULÁSA 3. táblázat A populációk közti páronkénti AMOVA próbák eredménye (F ST és p értékekkel). A dõlt számok a ritka haplotípusok kizárásával kapott eredmények. A szignifikáns (p<0,05) értékek csillaggal jelölve Haplotípusok száma Géndiverzitás a pop.-n belül Bihari-sík Dévaványa Kiskunság 7 0,865 +/- 0,041 Bihari-sík 4 0,781 +/- 0,074 Dévaványa -0,038 (0,806) 0,083 (0,99) 3 0,654 +/- 0,111 Kiskunság 0,07 (0,065) 0,075 (0,158) 0,061 (0,176) 0,075 (0, ,533 +/- 0,172 Mosoni-sík 0,15 (0,024)* 0,146 (0,078) 0,235 (0,042)* 0,164 (0,047)* 0,146 (0,079) 0,235 (0,04)* A genetikai variabilitás becsléséhez a mitokondriális DNS kontrollrégió centrális domén II szakaszának egy 637 bázispár hosszú szakaszát használtuk fel: H772 és OcrL1450 PCR primerekkel felszaporítva a PCR termék szekvenciája tisztítás után automata szekvenátorban meghatározásra került. A szekvencia egyértelmû 584 bázispárnyi szakasza került statisztikai feldolgozásra. Statisztikai elemzés A standard diverzitás-indexek számolása után a genetikai struktúrát a haplotípus-gyakoriságok alapján, AMOVA és nem-paraméteres Raymound Rousset-módszer segítségével teszteltük. A genetikai populációszerkezetet a feltételezett ökológiai populációk alapján definiáltuk. A Kárpátmedencébõl származó egyedek haplotípusainak az Európa többi részérõl származó populációkkal való összehasonlításához a GenBank (NCBI) adatbázisban megtalálható 187, a miénkkel teljesen átfedõ túzok-szekvenciát tudtuk felhasználni. A haplotípusok hozzávetõleges kapcsolatát neighbour-joining (NJ) illetve statisztikus parszimónia (TCS) módszerrel elemeztük tovább. Eredmények Hazai populációk vizsgálata Szekvencia- és haplotípus-gyakoriságok Az mtdns kontrollrégió szekvenciák alapján 6 polimorf pozíciót detektáltunk, amelyek mindegyike tranzíció. A géndiverzitás értéke 0,9797 ± 0,013, a nukleotid-diverzitás pedig 0,0025 ± 0,001 volt az 53 egyedben. Összesen hét haplotípust találtunk (HuHT 1 HuHT 7). Ezek közül a HuHT 2, HuHT 3, HuHT 5 és a HuHT 6 három öt populációban is jelen voltak. A HuHT 4 csak két bihari (testvér) egyedbõl került elõ. (Részletek az 1. és 2. táblázatban és az 1. ábrán.) A földrajzi populációk kapcsolata A földrajzilag elkülönülõ magyarországi populációkat a haplotípusok gyakorisága alapján hasonlítottuk össze egymással. Három populációból (Borsodi-sík, Hortobágy és Kis-Sárrét) csak kevés minta állt rendelkezésünkre, ezért ezeket nem vontuk be az analízisekbe. Két egyed szárma- 4. táblázat A haplotípusok eloszlása és diverzitása a nemek között három populációban Haplotípus Hím Hím Hím Hím Nõstény Nõstény Nõstény Nõstény Dévaványa Bihar Kiskunság összesen Dévaványa Kiskunság Bihar összesen HuHT HuHT HuHT HuHT 4 0 HuHT HuHT HuHT Összes Haplotípus száma 5 6 Gén-diverzitás 0,825 0,810 ± 0,05 ± 0,05 300
5 4.3 SZABO_Tuzok.qxd 1/20/2008 1:52 PM Page 301 A túzok hazai populációinak genetikai változatossága zási helye ismeretlen volt, ezeket is kihagytuk. Így végül négy, megfelelõ mintanagysággal bíró populáció 47 egyedét elemeztük (2. táblázat). A marginálisan szignifikáns AMOVA eredmények bizonyos mértékû differenciálódást mutatnak a populációk között (FST=0,074 0,077, p=0,03 0,066). A földrajzi populációk páronkénti összehasonlítása azt sugallja, hogy a mosoni minták haplotípus-gyakorisága különbözhet a bihari, dévaványai és kiskunsági populációkétól, míg ez utóbbi három egymástól nem mutat szignifikáns eltérést. Ugyanezt az eredményt kaptuk akkor is, ha a ritka haplotípusokat (H1, H4, H7) nem vontuk be az analízisekbe (3. táblázat). A nem-paraméteres Raymound Rousset-próba eredményei is a mosoni és a másik három populáció elkülönülését sugallják (p=0,07-0,04), de a bihari, dévaványai és kiskunsági minták e módszer alapján sem különböznek (p=0,11 0,88). Populáción belüli genetikai szerkezet A kiskunsági, dévaványai és bihari populációk egyedeit összevonva (n=34) megvizsgáltuk, hogy van-e különbség a hím és nõstény egyedek haplotípus-gyakorisága között. Mivel ilyen eltérést nem találtunk, a spanyol populációban leírt mikrogeográfiai léptékû ivarfüggõ genetikai strukturáltság a mi esetükben nem volt kimutatható (F ST =0,032, p=0,78, AMOVA; Raymound Rousset-próba, p=0.849; 4. táblázat). A kelési siker földrajzi változatosságának oka a Kárpát-medencében A költési sikerre vonatkozó különféle állományokból származó mesterséges inkubációs adatok (Fõvárosi Állat- és Növénykert, Dévaványai Túzokrezervátum) egyaránt azt mutatták, hogy a kiskunsági tojások kelési sikere szignifikánsan nagyobb, mint a tiszántúliaké, aminek a korábbi feltételezés szerint klimatikus okai is vannak. Tekintettel arra, hogy a nagyalföldi populációk genetikai differenciációja nem tûnik számottevõnek, a Duna Tisza közi állományból származó tojások jobb kelési sikerének oka sem valószínû, hogy genetikai. Ez feltehetõen sokkal inkább a környezeti különösen az éghajlati tényezõk különbözõségére vezethetõ vissza. Ezt a következtetést erõsíti az a tény is, hogy a tiszántúli állományok hajlamosabbak a migrációra, mint a kiskunságiak, mert a keleti országrészben jobban érvényesül az ukrán-orosz sztyeppei kontinentális klíma hatása. A nyugat-magyarországi nem vonuló rezidens állományokból ugyan nem rendelkezünk statisztikailag is értékelhetõ mennyiségû költésbiológiai adatokkal, ugyanakkor Fodor (1968) tájékozódó jellegû adatai azt mutatták, hogy a nyugati populációból származó tojásoknak még jobb volt a kelési sikere, mint a kiskunságiaké. Ezek a megfigyelések szintén megerõsítik a klimatikus tényezõk (átlaghõmérséklet, csapadékösszeg és eloszlás, a hótakaró mértéke és tartóssága stb.) meghatározó szerepét a kelési siker kelet nyugati gradiensének alakulásában a Kárpát-medencében. 2. ábra Gyökértelen NJ filogram a hét magyar és további 46 európai haplotípus alapján. A magyarországi haplotípusok színekkel kiemelve 301
6 4.3 SZABO_Tuzok.qxd 1/20/2008 1:52 PM Page 302 A KÁRPÁT-MEDENCE ÁLLATVILÁGÁNAK KIALAKULÁSA A hazai populációk európai léptékû vonatkozásai A Magyarországon talált és az Európa más túzokélõhelyeirõl származó 187 egyed kontrollrégió szekvenciája 46 haplotípusba sorolható. A haplotípusok hozzávetõleges viszonyait, a haplotípusok távolságát a 2. ábra szemlélteti. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a magyarországi minták az ukrán-orosz haplotípusok (RuHT) egy ágához közel helyezkednek el. 29 orosz-ukrán haplotípus (RuHT) további részletes elemzésre került. Az 584 bázispárnyi szakaszon 31 pozíció mutatott különbséget. Ebbõl mindössze 17 bizonyult parszimónia informatívnak, amely alapján a haplotípuskapcsolatokra következtethetünk. Öt hazai haplotípus azonosnak bizonyult valamely Oroszországból származóval, a HuHT 2 és a HuHT 7 pedig csak egy-egy pozícióban különbözött a RuHT26 illetve a RuHT24 haplotípustól. Összegzés Munkánk során a magyarországi túzokok hét földrajzi populációjából gyûjtöttünk mintákat, amelyek többékevésbé reprezentálják a faj Kárpát-medencei állományát, bár némely élõhelyekbõl nem, vagy csak kevés minta állt rendelkezésünkre. A kelet-európai orosz és ukrán sztyeppék túzokállományaihoz képest a magyarországi túzokminták relatíve alacsony szekvencia-divergenciát mutatnak. A nagy földrajzi távolságok ellenére a magyar minták meglepõ kontinuitást mutatnak ezen kelet-európai állományokkal, a magyar haplotípusok a sokkal diverzebb pontokaszpi haplotípusok közé beágyazódva találhatók. Az általunk talált hét haplotípusból csak kettõ volt Magyarországra specifikus, de ezek is csak 1 bázispárnyira különböztek a kelet-európaiaktól. A Kárpát-medencén belüli földrajzi populációk közül a nagyalföldi állományok nem különültek el egymástól genetikailag, köztük feltehetõen génáramlás van, mely a kis távolságokkal is magyarázható. Ezzel ellentétben a kisalföldi egyedek valószínûleg a jelentõs földrajzi távolságnak köszönhetõen mutatnak némi genetikai differenciálódást a nagyalföldi populációkhoz képest, mivel más gyakorisággal hordozzák a mindkét régióból elõkerülõ haplotípusokat. A nagyalföldi populációk genetikai homogenitása alátámasztja azt a feltevést, hogy a kiskunsági és tiszántúli populációk között korábban tapasztalt kelésisikerkülönbség hátterében éghajlati okok állnak. A Madrid melletti populációban talált mikrogeográfiai genetikai struktúrára, mely a kakasok és a tyúkok eltérõ diszperziós távolságaiból következik, nem találtunk evidenciát. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a Dévaványai Túzokrezervátum munkatársainak a mintavétel során nyújtott segítségükért, valamint a magyarországi nemzeti parkok munkatársainak a tollminták begyûjtéséért. A labormunkákban nyújtott segítségért Csonka Veronikának, Ferencz Beatrixnak és Sipos Botondnak jár köszönet. Irodalom Alonso, J. C. & Pinto, M. (1998): Great Bustard Otis tarda. P In: Hagemeijer, E. J. M. & Blair, M. J. (szerk.): The EBCC Atlas of European Breeding Birds: Their Distribution and Abundance. T. & A. D. Poyser, London. Bankovics, A., Boros, E., Németh, Á., Biró, Cs. & Bankovics, A. (2005): Reasons of the population increase of Great Bustard (Otis tarda) in the Kiskunság (Hungary). Aquila 112: Boros, E., Széll, A., Kurpé, I. & Németh, Á. (2005): Spatial differences and periodical changes in breeding biology parameters in Hungarian Great Bustard (Otis tarda) populations. Aquila 112: Broderick, D., Idaghdour, Y., Korrida, A. & Hellmich, J. (2003): Gene flow in great bustard populations across the Strait of Gibraltar as elucidated from excremental PCR and mtdna sequencing. Conservation Genetics 4: Faragó, S. (1992): Clutch size of Great Bustard (Otis tarda) in Hungary. Aquila 99: Faragó, S. (szerk.) (2000): Akcióterv a túzok (Otis tarda) védelmére Magyarországon. Kézirat. Fodor, T. (1968): A túzok keltetése és növekedésbiológiája mesterséges környezetben. Doktori értekezés (kézirat), Budapest. Martín, C. A., Alonso, J. C., Alonso, J., Pitra, C. & Lieckfeldt, D. (2002): Great bustard population structure in central Spain: concordant results from genetic analysis and dispersal study. Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences 269: Morales, M. B., Alonso, J. C. & Alonso, J. (2002): Annual productivity and individual female reproductive success in a Great Bustard Otis tarda population. Ibis 144: Pitra, C., Lieckfeld, D. & Alonso, J. C. (2000): Population subdivision in Europe s great bustard inferred from mitochondrial and nuclear DNA sequence variation. Molecular Ecology 9: Pitra, C., Lieckfeldt, D., Frahnert, S. & Fickel, J. (2002): Phylogenetic Relationships and Ancestral Areas of the Bustards (Gruiformes: Otididae), Inferred from Mitochondrial DNA and Nuclear Intron Sequences. Molecular Phylogenetics and Evolution 23(1): Pitra, C., Watzke, H., Lieckfeldt, D. & Litzbarski, H.: Conservation genetics of great bustards in the Ponto-Caspian steppes (Ukraine and the Lower Volga basin). Bustard Studies (megjelenés alatt). 302
A Genetikai polimorfizmus és földrajzi variabilitás kárpát-medencei endemikus lepke taxonok populációiban c. OTKA pályázat (T ) zárójelentése
A Genetikai polimorfizmus és földrajzi variabilitás kárpát-medencei endemikus lepke taxonok populációiban c. OTKA pályázat (T 046612) zárójelentése A pályázat célkitűzése az antropogén hatások eredményeként
RészletesebbenA humán mitokondriális genom: Evolúció, mutációk, polimorfizmusok, populációs vonatkozások. Egyed Balázs ELTE Genetikai Tanszék
A humán mitokondriális genom: Evolúció, mutációk, polimorfizmusok, populációs vonatkozások Egyed Balázs ELTE Genetikai Tanszék Endoszimbiotikus gén-transzfer (Timmis et al., 2004, Nat Rev Gen) Endoszimbiotikus
RészletesebbenRekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra
Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok
RészletesebbenPopulációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák
Populációbecslés és monitoring Eloszlások és alapstatisztikák Eloszlások Az eloszlás megadja, hogy milyen valószínűséggel kapunk egy adott intervallumba tartozó értéket, ha egy olyan populációból veszünk
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenEgy mezofil lomberdei faj, a szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.) európai léptékű filogeográfiája, különös tekintettel a Kárpát-medencére
Egy mezofil lomberdei faj, a szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.) európai léptékű filogeográfiája, különös tekintettel a Kárpát-medencére Laczkó Levente Témavezető: Sramkó Gábor posztdoktori kutató
RészletesebbenEurópai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban
Európai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban Heltai Miklós és Szabó László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet Bevezetés Az aranysakál
RészletesebbenAz idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei,
Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei, tekintettel arra, hogy az egyesület 2014-ben ünnepli
RészletesebbenVESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés
A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az
RészletesebbenA túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.
Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája
Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik
RészletesebbenMennyire tekinthetők hatékonynak az Agrár- Környezetgazdálkodási Program túzokvédelmi célprogramjaiban szereplő előírások?
Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 226-234, 2009 Mennyire tekinthetők hatékonynak az Agrár- Környezetgazdálkodási Program túzokvédelmi célprogramjaiban szereplő előírások? Németh Ákos 1, Lóránt Miklós
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenKárpátokon innen és túl Genetikai variabilitás közönséges denevér (Myotis myotis) kolóniákban
Kárpátokon innen és túl Genetikai variabilitás közönséges denevér (Myotis myotis) kolóniákban (V. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Pécs 2005. december 3-4.) Bücs Szilárd 1 Nagy Zoltán 2 Boldogh Sándor
RészletesebbenPopulációgenetikai. alapok
Populációgenetikai alapok Populáció = egyedek egy adott csoportja Az egyedek eltérnek egymástól morfológiailag, de viselkedésüket tekintve is = genetikai különbségek Fenotípus = külső jellegek morfológia,
RészletesebbenFÖLD NAPJA VETÉLKEDŐ-2016/2017. III. forduló Leadási határidő: február 22.
FÖLD NAPJA VETÉLKEDŐ-2016/2017. III. forduló Leadási határidő: 2017. február 22. 1. Az év fája 8 pont/ Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 21 éve indította útjára az Év Fája mozgalmat. A kezdeményezés
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenOrvosi Genomtudomány 2014 Medical Genomics 2014. Április 8 Május 22 8th April 22nd May
Orvosi Genomtudomány 2014 Medical Genomics 2014 Április 8 Május 22 8th April 22nd May Hét / 1st week (9. kalendariumi het) Takács László / Fehér Zsigmond Magyar kurzus Datum/ido Ápr. 8 Apr. 9 10:00 10:45
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenBakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján
Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján MOHR ANITA SIPOS RITA, SZÁNTÓ-EGÉSZ RÉKA, MICSINAI ADRIENN 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert út 4. info@biomi.hu, www.biomi.hu TÖRZS AZONOSÍTÁS
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc. ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ Természetvédelmi mérnök MSc szak Záróvizsga A tételsor: Az ökoszisztémák csoportosítása. Az ökológiai rendszerek változása
RészletesebbenA kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból
A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint
RészletesebbenMitokondriális DNS és mikroszatellita polimorfizmusok igazságügyi genetikai aspektusú vizsgálata a magyar népességben
* BUDAPESTI EÖTVÖS LORÁND * TUDOMÁNYEGYETEM Mitokondriális DNS és mikroszatellita polimorfizmusok igazságügyi genetikai aspektusú vizsgálata a magyar népességben DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Egyed
RészletesebbenADATOK A MESTERSÉGESEN NEVELT TÚZOK (OTIS TARDA) TESTTÖMEG-GYARAPODÁSÁHOZ. Bevezetés
AQUILA 1992. VOL.: 99(85-91) ADATOK A MESTERSÉGESEN NEVELT TÚZOK (OTIS TARDA) TESTTÖMEG-GYARAPODÁSÁHOZ 1 Andrésiné Ambrus Ildikó 1 Andrési Pál 2 Bedő Albert Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, Asotthalom
RészletesebbenA Leuce szekcióba tartozó hazai nyárak dunántúli természetes eredetű állományainak populációgenetikai vizsgálata
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (PhD) értekezés tézisei A Leuce szekcióba tartozó hazai nyárak dunántúli természetes eredetű állományainak populációgenetikai vizsgálata Benke Attila
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN
SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN A Pannon Egyetemen működő Ornitológiai Kutatócsoport keretében 2004 óta folyik kutatómunka, főként a viselkedésökológia és ökológia
RészletesebbenA gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor,
1 A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, (Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszék) A bármilyen
RészletesebbenMIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN
MIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN Molnár Tamás 1, Lanszki József 1, Magyary István 1, Jeney Zsigmond 2, Lehoczky István 2 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar,
RészletesebbenMolnár Levente Farkas
Centrales kovaalgák ultrastrukturális változatosságának vizsgálata hagyományos és geometriai morfometriai módszerekkel és összefüggése a környezeti változókkal Molnár Levente Farkas I. Bevezetés A veszélyeztetett
RészletesebbenTermészetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai
Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi
RészletesebbenA kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén
A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenA parlagi sas genetikai változatossága
4.4 VILI_HORVATH_Parlagi sas.qxd 1/20/2008 11:04 AM Page 303 A parlagi sas genetikai változatossága Vili Nóra, Kalmár Lajos, Kovács Szilvia és Horváth Márton Genetikai vizsgálatok a természetvédelmi biológiában
RészletesebbenTöbbgénes jellegek. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek. 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása alatt áll
Többgénes jellegek Többgénes jellegek 1. 1. Klasszikus (poligénes) mennyiségi jellegek Multifaktoriális jellegek: több gén és a környezet által meghatározott jellegek 2.Szinte minden jelleg több gén irányítása
RészletesebbenFiú vagy lány? Mi befolyásolja az utódok ivarát? Rosivall Balázs
Fiú vagy lány? Mi befolyásolja az utódok ivarát? Rosivall Balázs ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tsz. Déli Tömb 7.711-es szoba telefon: 372-2500/8755 e-mail: rosivall@elte.hu http://behavecol.elte.hu/
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra
LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMolekuláris ökológia Általános Ökológia 2012
Molekuláris ökológia Általános Ökológia 2012 Technikák Csak vázlatosan Technikák Allozim elektroforérizs Restrikciós fragmens méret polimorfizmus (RFLP) Miniszattelita DNS ujjlenyomat Random Amplification
RészletesebbenMadártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei
Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Kolozsvári Katalin Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Dr. Török János Az előadás vázlata Bevezetés A
RészletesebbenA kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben
Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi
RészletesebbenP Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru
Dámszarvas Nagyvadállományok hasznosítása A dám jellemzése P Elõ- és Kisázsiából származik < Európai és mezopotámiai v. perzsa dám 100000 éve élt Európában egy hasonló faj K-Macedóniában 4600-1900 évvel
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenSzent István Egyetem ŐSHONOS MAGYAR TYÚKÁLLOMÁNYOK GENETIKAI DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ MOLEKULÁRIS GENETIKAI MARKEREK SEGÍTSÉGÉVEL
Szent István Egyetem ŐSHONOS MAGYAR TYÚKÁLLOMÁNYOK GENETIKAI DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ MOLEKULÁRIS GENETIKAI MARKEREK SEGÍTSÉGÉVEL Doktori (Ph.D) értekezés tézisei Bodzsár Nóra Gödöllő 2012 A
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK
RészletesebbenSZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenSodródás Evolúció neutrális elmélete
Sodródás Evolúció neutrális elmélete Egy kísérlet Drosophila Drosophila pseudoobscura 8 hím + 8 nőstény/tenyészet 107 darab tenyészet Minden tenyészet csak heterozigóta egyedekkel indul a neutrális szemszín
RészletesebbenZárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)
Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt
RészletesebbenStatisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes
RészletesebbenSzakmai jelentés Az Ophrys fuciflora komplex filogeográfiai vizsgálata című, K69224 számú OTKA pályázathoz
Szakmai jelentés Az Ophrys fuciflora komplex filogeográfiai vizsgálata című, K69224 számú OTKA pályázathoz A finanszírozás kezdetének csúszása miatt a vizsgálatokat is némi csúszással kezdtük meg. 2007.
RészletesebbenA Hardy Weinberg-modell gyakorlati alkalmazása
1 of 6 5/16/2009 2:59 PM A Hardy Weinberg-modell gyakorlati alkalmazása A genotípus-gyakoriság megoszlásának vizsgálata 1. ábra. A Hardy Weinberg-egyensúlyi genotípus-gyakoriságok az allélgyakoriság Számos
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenA konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése
A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében A Régiók Európai Bizottságának jelentése A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenÁllatorvostudományi Egyetem Állatorvostudományi Doktori Iskola
Állatorvostudományi Egyetem Állatorvostudományi Doktori Iskola Filogeográfiai és populáció-genetikai vizsgálatok a Kárpát-medence rétisaspopulációjában (Haliaeetus albicilla) PhD értekezés tézisei Nemesházi
RészletesebbenA LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője
A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi
RészletesebbenMigráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenVeszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok
dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenTúzok ( Otis tarda )
Túzok (Otis tarda) Elterjedés Morocco (91-108 birds), Portugal (1,893 birds), Spain (29,400-34,300 birds), Austria (199-216 birds), Czech Republic (0-2 birds), Germany (114-116 birds), Slovakia (0-3 birds),
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSzent István Egyetem. Az ivarérés idejét maghatározó QTL-ek genetikai térképezése tyúkban. Szabó Gyula Doktori értekezés
Szent István Egyetem Az ivarérés idejét maghatározó QTL-ek genetikai térképezése tyúkban Szabó Gyula Doktori értekezés Gödöllő 2004 A doktori iskola Neve: Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenKérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?
III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
Részletesebbenfenntartási tervének bemutatása
ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
Részletesebben1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása
HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenAdatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei
Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció
RészletesebbenBÍRÁLAT. Székely Tamás: Evolution of breeding systems: conflict and cooperation című, az MTA doktora tudományos cím megszerzésére irányuló művéről
BÍRÁLAT Székely Tamás: Evolution of breeding systems: conflict and cooperation című, az MTA doktora tudományos cím megszerzésére irányuló művéről Nagyon meglepődtem, mikor megkaptam bírálatra Székely Tamás
RészletesebbenMTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési
RészletesebbenA magyar populáció genetikai elemzése nemi kromoszómális markerek alapján
A magyar populáció genetikai elemzése nemi kromoszómális markerek alapján DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Vágó-Zalán Andrea ELTE TTK Biológia Doktori Iskola Iskolavezető: Prof. Dr. Erdei Anna Klasszikus
RészletesebbenHazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)
Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenHonfoglalók származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archaeogenetikai módszerekkel
Honfoglalók származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archaeogenetikai módszerekkel Ph.D. értekezés tézisei Neparáczki Endre Témavezető: Dr. Török Tibor Társtémavezető: Dr. Pálfi György Biológia
RészletesebbenA raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László
Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenÉter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése
Éter típusú üzemanyag-adalékok mikrobiális bontása: a Methylibium sp. T29 jelű, új MTBE-bontó törzs izolálása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Szabó Zsolt Témavezető: Dr. Bihari Zoltán vezető kutató
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,
RészletesebbenHAPMAP -2010 Nemzetközi HapMap Projekt. SNP GWA Haplotípus: egy kromoszóma szegmensen lévő SNP mintázat
HAPMAP -2010 Nemzetközi HapMap Projekt A Nemzetközi HapMap Project célja az emberi genom haplotípus* térképének(hapmap; haplotype map) megszerkesztése, melynek segítségével katalogizálni tudjuk az ember
RészletesebbenMIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK. Péteri Adrienn Zsanett DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MIKROSZKÓPIKUS GOMBÁK MIKOTOXIN-BONTÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Péteri Adrienn Zsanett Témavezetők: Dr. Varga János, Egyetemi docens Dr. Vágvölgyi Csaba, Tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenMadárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén
DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Kar Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváth Róbert Debreceni Egyetem Debrecen, 2003
Részletesebben9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenA genetikai sodródás
A genetikai sodródás irányított, nem véletlenszerű Mindig a jobb nyer! természetes szelekció POPULÁCIÓ evolúció POPULÁCIÓ A kulcsszó: változékonyság a populáción belül POPULÁCIÓ nem irányított, véletlenszerű
RészletesebbenAz éghajlatváltozás és az aszály
Az éghajlatváltozás és az aszály Szalai Sándor, Lakatos Mónika Szalai.sandor@mkk.szie.hu Lakatos.m@met.hu 1 Definíció Komplex jelenség Nincsen általánosan elfogadott definíciója Relatív jelenség A vízzel
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenBiomatematika 15. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 15. Nemparaméteres próbák Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date: November
Részletesebben