Állatorvostudományi Egyetem Állatorvostudományi Doktori Iskola
|
|
- Mariska Szalainé
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Állatorvostudományi Egyetem Állatorvostudományi Doktori Iskola Filogeográfiai és populáció-genetikai vizsgálatok a Kárpát-medence rétisaspopulációjában (Haliaeetus albicilla) PhD értekezés tézisei Nemesházi Edina 2017
2 Állatorvostudományi Egyetem Állatorvostudományi Doktori Iskola Budapest, 2017 Témavezető: Dr. Kövér Szilvia, Ph.D. Ökológiai Tanszék Állatorvostudományi Egyetem Témavezető... Nemesházi Edina 2
3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Mintavételi nehézségek... 4 Egyedszám-változások az európai állományokban... 6 A rétisas viselkedésökológiája... 7 Célkitűzések... 9 Anyag és módszer Rezidens rétisasok mintavételének tesztelése A genetikai struktúra vizsgálata Európában A párválasztás és a territoriális betolakodás vizsgálata Ivari különbségek vizsgálata a kelési diszperzióban Eredmények Rezidens rétisasok mintavételének tesztelése A genetikai struktúra vizsgálata Európában A párválasztás és a territoriális betolakodás vizsgálata Ivari különbségek vizsgálata a kelési diszperzióban Következtetések Természetvédelmi jelentőség Állatorvosi jelentőség Új tudományos eredmények A doktori kutatás eredményeinek közlései A szerző további publikációi
4 Bevezetés A rétisas (Haliaeetus albicilla, Linneus 1758) a Falconiformes (sólyomalkatúak) rend Accipitridae családjába, azon belül is a Haliaetinae alcsaládba tartozó faj. E nagytestű ragadozómadár fészkelő állományai napjainkban a Palearktisz teljes szélességében, illetve Grönlandon is megtalálhatók. Vízhez kötött életmódú faj, mely első sorban halakkal és vízimadarakkal táplálkozik, de jól alkalmazkodik az egyes élőhelyek táplálékkészletéhez. Mint csúcsragadozók, fontos szerepet töltenek be a vizes területek ökológiai rendszereiben. Territoriális, monogám, hosszú élettartamú faj (egyedei a természetben több, mint 20 évet is élhetnek). A rétisasok az ivarérettséget kb. 5 éves korban (6. naptári év) érik el. A fiatal madarak vándoroló életmódot folytatnak és akár több száz, vagy több ezer kilométerre is eltávolodhatnak a kikelési helyüktől. Jellemző azonban, hogy a párválasztás és territórium-foglalás idejének elérkezésekor visszatérnek a kikelési helyük közelébe: un. filopatrikus faj. Mintavételi nehézségek A rétisas az emberi zavarásra igen érzékeny faj, ezért különösen a tojásrakási időszakban kerülni kell a bolygatásukat. A fiókák egy részét még kirepülés előtt minden évben meggyűrűzik az illetékes nemzeti parkok munkatársai 4
5 számos európai ország területén, a felnőtt költő madarak többsége azonban nem rendelkezik egyedi jelöléssel. A madarak vizsgálatánál leggyakrabban használt terepi módszerek (gyűrűzés, szárnyjelölés) az egyedek befogását igénylik. Ez azonban sokszor nehézségekbe ütközik, vagy biztonságosan nem is megoldható amikor nagytestű ragadozómadarak felnőtt egyedeinek vizsgálata a cél. Ilyen esetekben egyre gyakrabban alkalmaznak nem-invazív mintavételi módszereket a kutatók: az egyedek által hátrahagyott képletek (pl. tollak) felhasználásával, molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálják az állatokat. A DNS-alapú módszerek egyaránt lehetővé teszik populáció szintű, és egyedi szintű vizsgálatok kivitelezését. Vizsgálható például a populációk közötti génáramlás iránya és mértéke, vagy akár az egyes egyedek mozgási mintázatai is nyomon követhetők, illetve feltérképezhetők az egyedek közötti rokonsági viszonyok is. Territoriális ragadozómadár fajoknál feltételezni szokták, hogy a fészek közelében gyűjtött vedlett tollak az adott territóriumot tartó pár tagjaitól származnak. Elképzelhető azonban, hogy a territóriumra betolakodó fajtársak által elhullajtott tollak tévútra vihetik a kutatót: a DNS alapján azonosított egyedet tévesen rezidens (a territóriumot foglaló) egyednek tekintheti. Nem ismerünk olyan vizsgálatot azonban, amely ennek a hibának a gyakoriságát feltérképezte volna rétisasok esetén. 5
6 Egyedszám-változások az európai állományokban A 19. században a rétisas gyakori fajnak számított a Kárpátmedencében. A 20. század első felében azonban mind a hazai, mind más európai állományai drasztikus mértékben lecsökkentek: több országból teljesen eltűnt, más országokban csupán néhány tíz fészkelő pár maradt fenn. Az állománycsökkenés főbb okai közé sorolható a DDT széleskörű mezőgazdasági alkalmazása és az élőhely lecsökkenése, de a madarak szándékos pusztítása is szerepet játszott. A DDT és más káros vegyületek betiltásának, illetve a szigorú fajvédelmi intézkedések bevezetésének köszönhetően a rétisas európai állományai mára stabilizálódtak: párra becsülik a teljes európai költőállományt, ebből a Kárpát-medencében kb. 500 pár költ. A Kárpát-medence fontos élőhely a faj számára. Nem csupán jelentős költőállományt tart fenn, de fontos telelőterületeket is magába foglal. A populációk hanyatlásának időszakában sem tűnt el teljesen a rétisas a Kárpát-medence területéről: Magyarországon kb pár, az egész Kárpát-medencében pedig kb. 50 pár maradt fenn ebben az időszakban. A közelmúltban több kutatás is foglalkozott az európai állományok genetikai struktúrájával, azonban az egyik legdélebbi költőterület, a Kárpát-medence, kevés figyelmet kapott. Ezért a mai Kárpát-medencei rétisas-populáció eredete tisztázatlan: vajon kizárólag az itt fennmaradt költő állomány leszármazottai 6
7 költenek ma a területen (ahogyan a faj filopatrikus viselkedéséből várható), vagy a távolabbi populációkból ide látogató (első sorban telelő) egyedek is megtelepedtek a Kárpát-medencében? A 20. század során Európa néhány országában a kihalt rétisaspopulációk eredeti élőhelyén mesterséges visszatelepítést végeztek. A Cseh Köztársaság területén szabadon engedett 11 rétisas mindössze két költőpártól származott, és a szülők eredete bizonytalan: a természetben sérülten talált, egyedi azonosítóval nem rendelkező madarak voltak. Feltételezhető, hogy ez a betelepítés jelentős hatást gyakorolt a populáció mai genetikai összetételére, azonban erre irányuló vizsgálatot eddig nem végeztek. A rétisas viselkedésökológiája A rétisas (más nagytestű ragadozómadarakhoz hasonlóan) szociálisan monogám. Ilyen fajokra általában jellemző, hogy a páron kívüli fiókák aránya alacsony vagy elhanyagolható, ezért genetikai szempontból is monogámnak tekinthetők. A rokonok közötti szaporodásnak (azaz beltenyésztésnek) számos negatív hatása ismeretes az egyedek túlélési és szaporodási sikerére. A genetikailag monogám fajok esetén fontosabb lehet a rokonok elkerülése a párválasztás során, mint azon fajok esetén, amelyek egyedei csak egy-egy költési szezonra választanak párt, vagy amelyeknél gyakoriak a páron 7
8 kívüli fiókák. A beltenyésztés valószínűsége csökken, ha az egyedek nagyobb távolságban telepednek le a kikelési helyüktől (kelési diszperzió), illetve akkor is, ha az ivarok között jellemzően eltér ez a távolság. Irodalmi adatok alapján rétisasok esetén is előfordulnak ezek a stratégiák, ám eddig csupán néhány populációban vizsgálták a kelési diszperziót. A beltenyésztés direkt elkerüléséhez a rokonok felismerése szükséges. Bár néhány madárfajnál kimutatták ezt a képességet, természetes madárpopulációkban csak ritkán találtak bizonyítékot arra, hogy a párválasztásban a rokonok elkerülése fontos szerepet töltene be. Rétisasok esetén azonban ezt a kérdést még nem vizsgálták. Számos ragadozómadár fajnál megfigyelték már, hogy a foglalt territóriumokon időnként megjelenhetnek betolakodó fajtársak, melyek akár a fészek közvetlen közelébe is ellátogathatnak. Feltételezések szerint a betolakodók célja lehet, hogy szaporodási lehetőséghez jussanak, vagy elfoglalják a kiszemelt territóriumot. Azt is többször megfigyelték, hogy a fiatal madarak vándorlásuk során újra és újra visszatérnek a kikelési helyükhöz, így elképzelhető, hogy a betolakodók között is előfordulnak. A betolakodások hátterében álló folyamatok feltérképezésére eddig csupán kisszámú kutatás irányult. 8
9 Célkitűzések 1. Teszteltük, hogy a költési időszakban rétisas fészkek környékén gyűjtött vedlett tollak megbízható mintaként szolgálnak-e a territóriumot foglaló költő pár tagjainak vizsgálatára: jelentős-e a betolakodók által elhullajtott tollak aránya? 2. Az európai költő állományok genetikai struktúrájának vizsgálata során két fő kérdésre koncentráltunk: A Kárpát-medence állományának visszatelepülése a 20. század végén a lokálisan fennmaradt populáció szétterjedése révén történt, vagy távolabbi populációkból is történt génáramlás? Mely populációból származhattak a Cseh Köztársaság területén szabadon engedett madarak? 3. A beltenyésztés mértékének csökkentését segítő kétféle stratégia előfordulását vizsgáltuk a Kárpát-medencében. Genotípus-összehasonlításból becsült rokonsági viszonyok segítségével vizsgáltuk az alábbi kérdéseket: Mutatnak-e rokonelkerülést rétisasok a párválasztásban: a véletlenszerű párválasztás esetén várthoz képest kisebb-e a valódi párok rokonsága? 9
10 Van-e ivarok közti különbség a kelési diszperzióban: mekkora távolságra költenek egymástól a feltételezhetően közeli rokon egyedek? 4. Foglalt rétisas-fészkek közelében gyűjtött vedlett tollak segítségével vizsgáltuk a fajtársak betolakodásának hátterében álló, egymást nem kizáró lehetséges okokat: a betolakodó egyedek származhatnak-e a meglátogatott populációból, illetve szolgálhatja-e a párkeresést vagy a territórium-foglalást a betolakodási viselkedés? 10
11 Anyag és módszer A vizsgálatokhoz összesen a Kárpát-medencében gyűjtött 247 vedlett rétisas tollból, 167 gyűrűzéskor tépett fiókatollból, valamint más európai állományokból származó további 118, különböző szövetekből kinyert DNS mintát használtunk fel. Minden alábbi vizsgálat alapját képezték az egyes mintákból meghatározott, 11 vagy 12 markerből álló mikroszatellita genotípusok. Az életkorra jellemző bélyegeket hordozó vedlett tollak alapján az egyedek életkorát is becsültük. Rezidens rétisasok mintavételének tesztelése Mivel a rétisas monogám faj, feltételeztük, hogy egy territóriumon mintázott egyedek közül az az egyed rezidens, amely a genotípusa alapján az adott évben az adott territóriumon kikelt fiókák anyja illetve apja lehet. Fisher-féle egzakt teszttel hasonlítottuk össze a rezidens illetve nem-rezidens egyedek arányát a legalább 3 toll alapján azonosított, és a kevesebb, mint 3 toll alapján azonosított egyedek között. Szintén Fisher-féle egzakt teszttel vizsgáltuk, hogy a territóriumot tartó rezidens egyedek vedlett toll alapján történő azonosításának az esélye különbözik-e az ivarok között. 11
12 A genetikai struktúra vizsgálata Európában Az Európa különböző állományaiban költő, vagy fiókaként mintázott egyedek mikroszatellita genotípusát két, Bayes-i elveken alapuló módszer segítségével rendeztük genetikai klaszterekbe, hogy feltérképezzük az egyes állományok genetikai struktúráját. Meghatároztuk továbbá 59, a Kárpát-medencében kikelt fióka haplotípusát egy 499 bp hosszúságú mitokondriális DNS szakaszon, és a kapott eredményeket összevetettük Európaszerte gyűjtött szakirodalmi adatokkal. A Kárpát-medence, valamint a Cseh Köztársaság mai állományában található egyedek genetikai eredetét mind gyakoriság-alapú, mind Bayes-i módszerek felhasználásával megbecsültük, és a kapott eredményeket összevetettük. A párválasztás és a territoriális betolakodás vizsgálata A költő madarakat és a territóriumaikra betolakodó egyedeket 2013 és 2015 között, a fészkek közvetlen közelében gyűjtött vedlett tollak alapján azonosítottuk a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben és a hozzá kapcsolódó erdőben (továbbiakban Boronka). A párválasztás során történő rokonelkerülés vizsgálatához a Kárpát-medence más területén költő pároktól gyűjtött tollakat is felhasználtunk. 12
13 Az egyedi genotípusok alapján megbecsültük az egyedek páronkénti rokonsági fokát. Randomizációs tesztekkel vizsgáltuk, 1) hogy a valódi párok tagjai közötti rokonság eltére a random párválasztás esetén várttól, illetve 2) hogy a betolakodó egyedek és az ellentétes ivarú rezidensek páronkénti rokonsága eltér-e a random betolakodás esetén várttól. Azt, hogy a betolakodók nagyobb eséllyel látogatták-e a régóta foglalt territóriumokat, Fisher-féle egzakt tesztekkel vizsgáltuk. Azt, hogy a betolakodók a Boronkán költő egyedek egykori fiókái lehetnek-e, apasági, anyasági, és szülőpár tesztekkel vizsgáltuk, az egyedi genotípusok alapján. Ivari különbségek vizsgálata a kelési diszperzióban A Kárpát-medence területén költő egyedek páronkénti rokonságának és költési távolságának összevetésével kerestünk ivarok közötti különbséget a kelési diszperzióban. Mivel a rétisasok jellemzően hosszú távon hűek a territóriumukhoz, feltételeztük, hogy egy ivaron belül a közeli rokon (testvér vagy szülő-utód kapcsolat) egyedek költési távolságai jellemzően nagyobbak, ha a kelési diszperziójuk nagyobb. Azt, hogy a rokon nőstények páronkénti költési távolsága nagyobb-e, mint a rokon hímeké, Wilcoxon-féle rangösszeg próbával vizsgáltuk. 13
14 Eredmények Rezidens rétisasok mintavételének tesztelése Összesen 25 territóriumban vizsgáltuk, hogy a fészek közelében gyűjtött vedlett tollak (N=152) megbízható mintái-e a territóriumot tartó rezidens egyedeknek. Átlagosan a vedlett tollak 79%-a tartozott a rezidens tojókhoz és 18%-a a rezidens hímekhez, míg átlagosan a tollak 2%-át hullajtották el betolakodók és 1%-át fiókák. A Fisher-féle egzakt teszt alapján szignifikánsan nagyobb az esélye annak, hogy az azonosított egyed rezidens, ha legalább 3 vedlett tollát megtaláltuk, mint ha kevesebb, mint 3 tollat találtunk tőle (p<0.005). Szintén szignifikánsan különbözött a rezidens egyedeken belül tojó mintázásának esélye a hím mintázásának esélyétől (p<0.005). A genetikai struktúra vizsgálata Európában A vizsgált európai populációkban (218 egyed alapján) három fő genetikai klasztert találtunk, melyek gyakoriságai észak-déli irányban változtak: eszerint északi, középső illetve déli klaszternek neveztük el őket. A déli klasztert kizárólag a Kárpátmedencében gyűjtött mintákban találtuk meg, míg az északi és a középső klaszter minden tájegységen előfordult. 14
15 A földrajzi és genetikai adatok együttes figyelembevételével a vizsgált populációk öt nagyobb egységre voltak oszthatók: 1) Kárpát-medence, 2) Németország és Lengyelország területe, valamint a cseh állomány északnyugati része, 3) a cseh állomány nagy része, 4) a finn Lappföld és Litvánia területe, 5) a Balti-tenger parti régiója Finnországban. A saját Kárpát-medencei mintáinkban összesen négy haplotípust találtunk a vizsgált mitokondriális DNS szakaszon, melyek közül egy (B12) kizárólag a Kárpát-medencében ismert, és az itt vizsgált egyedek 17%-ában fordult elő. Eredményeink alapján a Kárpát-medence újra-kolonizált területein ma legnagyobb arányban a Kárpát-medencéből származó egyedek találhatóak meg (min. 33%, emellett sok a bizonytalan besorolású egyed is), de olyan rétisas egyedeket is azonosítottunk, amelyek valószínűleg északi eredetűek. A cseh állományban a környező populációkhoz képest igen nagy az északi származású egyedek aránya (41%). A párválasztás és a territoriális betolakodás vizsgálata Ebben a vizsgálatban 24 rezidens (12 hím, 12 tojó) és 16 betolakodó (5 hím, 10 tojó, 1 ismeretlen ivarú) egyed genotípusait használtuk fel a Boronka területről, és további 24 rezidensét Magyarország más területeiről. 15
16 A valódi költőpárok tagjainak az átlagos rokonsága (0.013, sd=0.03, 12 költőpár) a Boronka területen szignifikánsan kisebb volt, mint a random párválasztás esetén várható átlagos rokonság értékek (p<0.03). A vizsgálati területet kibővítve Délnyugat-Magyarországra hasonló eredményeket kaptunk (16 költőpár). A betolakodó egyedek között mind a hímek, mind a tojók páronkénti rokonsága a meglátogatott ellentétes ivarú rezidens egyedekkel általában igen alacsony volt (median=0 mindkét ivarban). Ezen páronkénti rokonságok átlaga azonban nem tért el szignifikánsan a random betolakodás esetén várható átlagos értékektől. A Fisher-féle egzakt tesztek eredménye alapján a régóta foglalt és az újabb territóriumokon hasonló eséllyel történt betolakodás, de a hím betolakodók több, mint 5x nagyobb eséllyel látogattak meg régóta foglalt territóriumot, mint a tojók. Ez a különbség azonban (feltehetően a kis mintaszám miatt) nem volt szignifikáns. Az apasági, anyasági és szülőpár tesztek alapján a betolakodók nagy valószínűséggel a Boronkán kívüli területekről származtak, és egyetlen esetben sem lehettek a mai párok közös, korábbi fiókái. Három általunk rögzített esemény különösen érdekes volt: 1) egy betolakodó tojó a következő évben a költő tojó helyébe 16
17 lépett, 2) az egyik legrégebbi territóriumon, ahol sok betolakodás történt, a korábbi rezidens hímet felváltotta egy új hím, 3) egy rezidens, fészekaljjal rendelkező tojó ellátogatott egy másik pár fészkének közvetlen közelébe. Ivari különbségek vizsgálata a kelési diszperzióban Ebben a vizsgálatban 73 rezidens egyedet vizsgáltunk (24 hím, 49 tojó), melyek genotípusait összesen 214 vedlett toll alapján határoztuk meg. A térbeli genetikai autokorrelációs analízisek nem mutattak ki térbeli genetikai struktúrát sem a költő hímek, sem a költő tojók között a Kárpát-medencében. Összesen 43 olyan tojó-tojó és 13 olyan hím-hím párosítást találtunk, amelyekben az egyedek közötti becsült maximum likelihood rokonság értéke 0.4 fölött volt. Ezen egyedpárok alapján a medián költési távolság tojók esetén 136 km (max. 378 km), míg hímek esetén 38 km (max. 247 km) volt két közeli rokon egyed között. A Wilcoxon-féle rangösszeg próba kimutatta, hogy a jellemző költési távolság szignifikánsan nagyobb a közeli rokon tojók között, mint a közeli rokon hímek között. 17
18 Következtetések Igazoltuk, hogy a fészkek közelében költési időszakban gyűjtött vedlett tollak jól használhatóak a rezidens egyedek DNSmintavételére. Mivel azonban e tollak kisebb része betolakodóktól is származhat, territóriumonként nagyobb mennyiségű toll vizsgálata javasolt amennyiben nem állnak rendelkezésre fióka minták a szülőpár meghatározásához. Mikroszatellita genotípusok vizsgálata alapján a vizsgált európai rétisas-állományokat három nagyobb populációba sorolhatjuk: 1) déli (Kárpát-medence), 2) középső (Lengyelország, Németország, Északkelet-Ausztria és feltehetően a Cseh Köztársaság területén költő természetes eredetű állomány), valamint 3) északi (Finnország, Litvánia és feltehetően Észtország állománya). Az északi állomány tovább osztható egy partvidéki és egy belső populációra. Mikroszatellita genotípusok alapján Kárpát-medencei állományra jellemző egyedi genetikai klasztert találtunk. A mitokondriális DNS vizsgálata során pedig megállapítottuk, hogy a B12 haplotípus nem csak egyedi, de egyúttal gyakori haplotípus a Kárpát-medence rétisas-populációjában. Eredményeink megerősítették, hogy a Kárpát-medence es évek után történt újra-kolonizáció első sorban lokális diszperzió eredménye, azonban arra is rámutattak, hogy az északabbra fekvő populációkból érkező egyedek közül is 18
19 megtelepedett itt néhány. Azt is kimutattuk, hogy a Cseh Köztársaság területén végzett betelepítés a helyi populáció mai genetikai struktúráját jelentősen mértékben befolyásolta. Nagy migrációs képessége ellenére, a rétisasra jellemző filopatria alapján várható bizonyos mértékű genetikai struktúra jelenléte az egyes populációk között (illetve akár populációkon belül is). Eredményeink alapján elmondható, hogy a Kárpátmedence önálló rétisas populációt tart fenn egyedi genetikai kompozícióval. E populáción belül azonban nem találtunk finomabb skálájú genetikai struktúrát. A költő populáció egyedeinek rokonsági viszonyai alapján úgy látjuk, hogy a Kárpát-medencén belüli struktúra hiánya legalább részben a hosszú távú kelési diszperziók előfordulásából adódik, amelyek a tojók között gyakoribbak lehetnek. Fajvédelmi szempontból fontos, hogy megértsük a populáció fiatal egyedeinek mozgásmintázatait, hiszen a jövőben ezekből az egyedekből fog állni a költő populáció. Éppen ezért, genetikai adataink alapján vizsgáltuk a kelési diszperzió mértékét és a fészkek közelébe történő betolakodások hátterét is. Eredményeink igazolták, hogy a kelési diszperzió jelentősebb a tojók között, és a territoriális betolakodásban is találtunk ivari különbségeket. Úgy látszik, hogy az ivarok között eltérő kelési diszperzió hozzájárul a Délnyugat- Magyarországon talált általánosan alacsony ivarok közötti rokonsághoz. A betolakodási események vizsgálata alapján 19
20 arra a következtetésre jutottunk, hogy a fészkek közelébe történő betolakodás része lehet a territórium- és párkeresési stratégiának a rétisas esetén. A költő madarak ivarok közötti páronkénti genetikai rokonságainak összevetése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a rétisasok képesek lehetnek elkerülni a rokonokat a párválasztás során. Úgy gondoljuk, hogy a nagytestű ragadozómadarakra jellemző tartós genetikai monogámiával összefüggésben, valamilyen direkt rokonelkerülési mechanizmus alakulhatott ki a fajban. Természetvédelmi jelentőség Eredményeink alapján a Kárpát-medence rétisas-populációja nem csak egyedszáma, de egyedi genetikai struktúrája miatt is jelentős a faj védelmének szempontjából. Az észak felől történő bizonyos mértékű génáralmás fennmaradását, és így az állomány stabilitását elősegítheti a telelőterületek védelme. Megmutattuk, hogy megfelelő kritériumok felállítása mellett a rétisas-populációk hatékonyan vizsgálhatók nem-invazív mintavételi módszerekkel. Ezek a módszerek lehetővé teszik az állományok hosszú távú, természetvédelmi célú vizsgálatát. Állatorvosi jelentőség A rétisas nem csupán csúcsragadozó, de fakultatív dögevő is. A tetemek természetből való eltakarításával jelentősen 20
21 hozzájárulhat a vadállomány egészségének megőrzéséhez, így védelme állategészségügyi szempontból is jelentős lehet. A német-lengyel-cseh populációban elterjedt egy ismeretlen úton terjedő tollfejlődési rendellenesség (pinching off syndrome), amely más populációkra nem jellemző. Mivel az európai állományok egyedszámai folyamatosan nőnek, az egyedek diszperziójának következtében a közeli jövőben a szomszédos populációkban is elterjedhet ez a betegség, beleértve a Kárpát-medence állományát is. 21
22 Új tudományos eredmények 1. A vedlett tollak fészkek közelében történő gyűjtése megfelelő mintavételi módszer a rezidens rétisas egyedek vizsgálatához. Ahhoz azonban, hogy elkerüljük a betolakodók rezidensként való azonosítását, szigorú kritériumokat kell felállítani. 2. A vizsgált európai állományok három nagy populációra oszthatók: déli (Kárpát-medence), középső (Lengyelország, Németország, Északkelet-Ausztria és feltehetően a Cseh Köztársaság területén költő természetes eredetű állomány), északi (Finnország, Litvánia és feltehetően Észtország). 3. Mind a mikroszatellita-alapú genetikai klaszterek eloszlása, mind a B12 haplotípus egyedi volta arra enged következtetni, hogy a Kárpát-medence újrakolonizációja első sorban a kis, helyi fennmaradt populációból származó egyedek diszperziója útján történt az 1970-es évek populációs hanyatlását követően. A B12 mitokondriális haplotípus nem csupán egyedi, de gyakori is a Kárpát-medence rétisas-állományában. 4. A Kárpát-medence költőállományának mai genetikai összetételéhez az északi illetve középső populációkból származó bevándorló egyedek is hozzájárultak. 5. Feltehetően a Cseh Köztársaság állományának természetes újra-kolonizációja is első sorban a környező (középső) populációból történt, de a valószínűleg északi eredetű, 22
23 mesterségesen betelepített egyedek jelentősen befolyásolták a terület mai genetikai összetételét 6. Páronkénti genetikai rokonság becsléseink alapján a rétisasok képesek lehetnek rokonelkerülésre a párválasztás során. 7. A genetikailag rokon egyedpárok költési távolságai alapján első sorban a tojók között fordulhat elő nagyobb távolságú kelési diszperzió. 23
24 A doktori kutatás eredményeinek közlései 1. Lektorált, impakt faktorral bíró tudományos folyóiratban megjelent publikációk Nemesházi E., Kövér Sz., Zachos F.E., Horváth Z., Tihanyi G., Mórocz A., Mikuska T., Hám I., Literák I., Ponnikas S., Mizera T., Szabó K.: Natural and anthropogenic influences on the population structure of white-tailed eagles in the Carpathian Basin and central Europe, J. Avian Biol., , (IF 2016: 2.228) Nemesházi E., Szabó K., Horváth Z., Kövér Sz.: The effects of genetic relatedness on mate choice and territorial intrusions in a monogamous raptor, J. Ornithol., online first, (IF 2016: 1.468) 2. Lektorált, impakt faktorral nem bíró tudományos folyóiratban megjelent publikációk Nemesházi E., Horváth Z., Mórocz A., Mikuska T., Tihanyi G., Szabó K.: A Kárpát-medence rétisas-populációjának (Haliaeetus albicilla) filogeográfiai és populációgenetikai vizsgálata, Állattani Közlemények, , Lektorált folyóirathoz benyújtott kézirat Nemesházi E., Szabó K., Horváth z., Kövér Sz.: Genetic structure confirms female-biased natal dispersal in the 24
25 White-tailed Eagle population of the Carpathian Basin. Beküldve az Acta Zool. Acad. Sci. Hungaricae folyóirathoz 2017-ben. (IF 2016: 0.52) 4. Hazai és nemzetközi konferenciákon tartott előadások Nemesházi E., Szabó K.: A Kárpát-medence rétisaspopulációjának filogeográfiai és populáció-genetikai vizsgálata. Akadémiai beszámolók (MTA Állatorvostudományi Bizottsága és SzIE Állatorvos-tudományi Doktori Iskola), Budapest, Nemesházi E., Szabó K.: A Kárpát-medence rétisaspopulációjának filogeográfiai és populációgenetikai vizsgálata. A Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának előadóülése, Budapest, Nemesházi E.: A Kárpát-medence rétisas-populációjának (Haliaeetus albicilla) filogeográfiai és populációgenetikai vizsgálata. XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Szeged, Nemesházi E., Szabó K., Kövér Sz.: Filogeográfiai és populáció-genetikai vizsgálatok a Kárpát-medencei rétsisas-populációban (Haliaeetus albicilla). Annual meeting of the Committe for Veterinaty Science of the Hungarian Academy of Science and the Postgraduate School of Veterinary Science, Budapest,
26 Nemesházi E., Szabó K., Horváth Z., Kövér Sz.: Individual identification of white-tailed eagles, based on microsatellite loci. When phylogeny and geography meet conservation international conference, Debrecen, Nemesházi E., Kövér Sz., Szabó K.: A rétisas (Haliaeetus albicilla) európai állományainak genetikai struktúrája, különös tekintettel a Kárpát-medencére. Akadémiai beszámolók (MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága és SzIE Állatorvos-tudományi Doktori Iskola), Budapest, Hazai és nemzetközi konferenciákon bemutatott poszterek Nemesházi E., Kövér Sz.., Szabó K..: Population structure of European populations of the white-tailed eagle (Haliaeetus albicilla), paying particular attention to the Carpathian Basin. XVI. Student Conference on Conservation Science. Cambridge, Nemesházi E., Kövér Sz., Szabó K.: Origin of re-colonized White-tailed Eagle (Haliaeetus albicilla) populations in Central Europe. X. Congress of the European Ornitologists Union, Badajoz, Nemesházi E., Szabó K., Horváth Z., Kövér Sz.: Rétisasok rokonsági viszonyainak jelentősége a 26
27 párválasztásban és a betolakodásban. XVIII. Magyar Etológus Konferencia, Debrecen, A szerző további publikációi 1. Lektorált, impakt faktorral bíró tudományos folyóiratban megjelent publikációk Vili N., Nemesházi E., Kovács Sz., Horváth M., Kalmár L., Szabó K.: Factors affecting DNA quality in feathers used for non-invasive sampling, J. Ornithol., , (IF 2013: 1.927) Bókony V., Kövér Sz., Nemesházi E., Liker A., Székely T.: Climate-driven shifts in adult sex ratios via sex reversals: the type of sex determination matters, Philos. Trans. R. Soc. Lond. B Biol. Sci., , (IF 2016: 5.846) 2. Lektorált folyóirathoz benyújtott kézirat Ágh N., Kovács Sz., Nemesházi E., Szabó K.: Feasibility of universal CHD1 sexing markers in various bird orders. Beküldve a Magyar Állatorvosok Lapjához 2017-ben. (IF 2016: 0.189) 3. Hazai és nemzetközi konferenciákon tartott előadások Nemesházi E.: A környezeti tényezők DNS-re gyakorolt degradációs hatásainak modellezése madártollakon. 27
28 XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Szeged, Bókony V., Kövér Sz., Nemesházi E., Liker A., Székely T.: Climate-driven shifts in adult sex ratios via sex reversals. Adult sex ratios and reproductive decisions: integrating data and theory across the biological and social sciences workshop, Berlin, Nemesházi E., Kövér Sz., Liker A., Székely T., Bókony V.: Climate-driven shifts in adult sex ratios via sex reversals: the type of sex determination matters. XVI. Congress of the European Society for Evolutionary Biology (ESEB), Groningen, Hazai és nemzetközi konferenciákon bemutatott poszterek Vili N., Nemesházi E., Kovács Sz., Horváth M., Szabó K.: Factors affecting DNA quality in feathers used for noninvasive and non-destructive sampling. 3rd European Congress of Conservation Biology, Glasgow,
Parlagi sasok nyomkövetési módszerei
Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Horváth Márton, Bagyura János, Bereczky Attila, Demeter Iván, Fatér Imre, Juhász Tibor, Kovács András, Kovács Szilvia, Molnár István Lotár, Prommer Mátyás és Szabó
RészletesebbenMolekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták elterjedésének és prevalenciájának vizsgálatában
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták
RészletesebbenFiú vagy lány? Mi befolyásolja az utódok ivarát? Rosivall Balázs
Fiú vagy lány? Mi befolyásolja az utódok ivarát? Rosivall Balázs ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tsz. Déli Tömb 7.711-es szoba telefon: 372-2500/8755 e-mail: rosivall@elte.hu http://behavecol.elte.hu/
RészletesebbenPopulációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák
Populációbecslés és monitoring Eloszlások és alapstatisztikák Eloszlások Az eloszlás megadja, hogy milyen valószínűséggel kapunk egy adott intervallumba tartozó értéket, ha egy olyan populációból veszünk
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN
SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN A Pannon Egyetemen működő Ornitológiai Kutatócsoport keretében 2004 óta folyik kutatómunka, főként a viselkedésökológia és ökológia
RészletesebbenAz állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és
TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,
RészletesebbenTéli SAS szinkron. Programismertető
Téli SAS szinkron Programismertető Összeállította: Horváth Márton és Nagy Károly 2012. január 10. Verziószám: 2.0.4 - egyszerűsített változat Kérjük, jelezze a szerzők felé észrevételeit, módosítási javaslatait!
RészletesebbenEgyüttműködés evolúciója
Együttműködés evolúciója Modell Eléggé hasonló, hogy tanulmányozásával valamit megértsünk a modellezett rendszer viselkedéséből. Alapkérdés Darwini dilemma Miért vállal egy egyed költséges (c 0) cselekedetet,
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenRokonság hatása a szociális viselkedésre házi verebeknél. Tóth Zoltán
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Rokonság hatása a szociális viselkedésre házi verebeknél Tóth Zoltán Témavezető: Dr. Liker András Egyetemi docens Limnológia Intézeti Tanszék, Pannon Egyetem Kémiai és
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenVISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás. Kis János. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013
VISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás Kis János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013 1 Párosodási rendszerek és utódgondozás érdeke: párosodás után elhagyni
RészletesebbenPopulációgenetikai. alapok
Populációgenetikai alapok Populáció = egyedek egy adott csoportja Az egyedek eltérnek egymástól morfológiailag, de viselkedésüket tekintve is = genetikai különbségek Fenotípus = külső jellegek morfológia,
RészletesebbenBiomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:
RészletesebbenSzülői viselkedés evolúciója. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter
Szülői viselkedés evolúciója Emeltszintű etológia Pongrácz Péter Apa vagy anya gondoz? Evolúciós magyarázatok Belső megtermékenyítés anya gondoz Külső megtermékenyítés apa gondoz DE MIÉRT? 1. hipotézis:
RészletesebbenMolekuláris ökológia Általános Ökológia 2012
Molekuláris ökológia Általános Ökológia 2012 Technikák Csak vázlatosan Technikák Allozim elektroforérizs Restrikciós fragmens méret polimorfizmus (RFLP) Miniszattelita DNS ujjlenyomat Random Amplification
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenEurópai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban
Európai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban Heltai Miklós és Szabó László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet Bevezetés Az aranysakál
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenBÍRÁLAT. Székely Tamás: Evolution of breeding systems: conflict and cooperation című, az MTA doktora tudományos cím megszerzésére irányuló művéről
BÍRÁLAT Székely Tamás: Evolution of breeding systems: conflict and cooperation című, az MTA doktora tudományos cím megszerzésére irányuló művéről Nagyon meglepődtem, mikor megkaptam bírálatra Székely Tamás
RészletesebbenFajfenntartó viselkedés
Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott
RészletesebbenETOLÓGIA-1. 5. Szaporodási rendszerek: utódgondozás. Kis János
ETOLÓGIA-1 5. Szaporodási rendszerek: utódgondozás Kis János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet Ökológiai Tanszék 2014 1 Mitől függ, hogy milyen párosodási és utódgondozási
Részletesebben6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.
6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás
RészletesebbenEgy mezofil lomberdei faj, a szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.) európai léptékű filogeográfiája, különös tekintettel a Kárpát-medencére
Egy mezofil lomberdei faj, a szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.) európai léptékű filogeográfiája, különös tekintettel a Kárpát-medencére Laczkó Levente Témavezető: Sramkó Gábor posztdoktori kutató
RészletesebbenModern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt
Modern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt Galbács Gábor KIUGRÓ ADATOK KISZŰRÉSE STATISZTIKAI TESZTEKKEL Dixon Q-tesztje Gyakori feladat az analitikai kémiában, hogy kiugrónak
RészletesebbenHipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok
STATISZTIKA 1. Előadás Hipotézisvizsgálatok Tematika 1. Hipotézis vizsgálatok 2. t-próbák 3. Variancia-analízis 4. A variancia-analízis validálása, erőfüggvény 5. Korreláció számítás 6. Kétváltozós lineáris
RészletesebbenA biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
RészletesebbenMagyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok: - Név: Dr. Bene Szabolcs Albin - Lakcím: 8649 Balatonberény, Ady E. u. 45. - Telefonszám: +36306333278 - E-mail: bene-sz@georgikon.hu - Születési hely, id: Marcali,
RészletesebbenMit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE RÉTISAS-POPULÁCIÓJÁNAK (HALIAEETUS ALBICILLA) FILOGEOGRÁFIAI ÉS POPULÁCIÓ-GENETIKAI VIZSGÁLATA
SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR Ökológia Tanszék A KÁRPÁT-MEDENCE RÉTISAS-POPULÁCIÓJÁNAK (HALIAEETUS ALBICILLA) FILOGEOGRÁFIAI ÉS POPULÁCIÓ-GENETIKAI VIZSGÁLATA Készítette: Nemesházi Edina
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.30. C(2018) 2526 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenTollazati színek mikroszerkezeti háttere szubmikroszkópos megközelítés
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Tollazati színek mikroszerkezeti háttere szubmikroszkópos megközelítés
RészletesebbenAdatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei
Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció
RészletesebbenA KELÉSI DISZPERZIÓ VIZSGÁLATA A MAGYARORSZÁGI PARLAGISAS-POPULÁCIÓBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR Ökológia Tanszék A KELÉSI DISZPERZIÓ VIZSGÁLATA A MAGYARORSZÁGI PARLAGISAS-POPULÁCIÓBAN Szakdolgozat Készítette: Papp Rita SZIE-ÁOTK, biológia BSc Témavezető:
RészletesebbenKettőnél több csoport vizsgálata. Makara B. Gábor
Kettőnél több csoport vizsgálata Makara B. Gábor Három gyógytápszer elemzéséből az alábbi energia tartalom adatok származtak (kilokalória/adag egységben) Három gyógytápszer elemzésébô A B C 30 5 00 10
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra
LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas
RészletesebbenKlinikai és Bírósági Alkalmazások Valószínűségszámítási Modellek BREUER-LÁBADY PÉTER
Klinikai és Bírósági Alkalmazások Valószínűségszámítási Modellek BREUER-LÁBADY PÉTER KLINIKAI ALKALMAZÁSOK GYÓGYSZER TESZTELÉS MIK LEHETNEK A PROBLÉMÁK? STATISZTIKAI ALAPKÖVEK GYÓGYULÁSI ESÉLYEK TARTALOM
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR. Ökológia Tanszék
SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR Ökológia Tanszék MAGYARORSZÁGI PARLAGI SASOK (AQUILA HELIACA) TÚLÉLÉSI VALÓSZÍNŰSÉGEI ÉS SZAPORODÁSI RENDSZERE MIKROSZATELLITA ALLÉLEK ALAPJÁN BSc szakdolgozat
RészletesebbenCsortos Csaba Hámori Dániel
a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület 11 éve tartó Kiskunsági Kuvikvédelmi Programjának adatai, tapasztalatai, valamint a hazai állomány becslése országos adatgyűjtés alapján Csortos Csaba Hámori Dániel
RészletesebbenA kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén
A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több
RészletesebbenETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter
ETOLÓGIA A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter Őszinteség? Manipuláció? Korai etológia ( információ-megosztás ) Egyértelmű, őszinte, kölcsönösen előnyös Evolúcióbiológia
RészletesebbenBevezetés a hipotézisvizsgálatokba
Bevezetés a hipotézisvizsgálatokba Nullhipotézis: pl. az átlag egy adott µ becslése : M ( x -µ ) = 0 Alternatív hipotézis: : M ( x -µ ) 0 Szignifikancia: - teljes bizonyosság csak teljes enumerációra -
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE
Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell
RészletesebbenPopulációbecslések és monitoring
Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány
RészletesebbenA Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat
A Hardy-Weinberg egyensúly 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly feltételei: nincs szelekció nincs migráció nagy populációméret (nincs sodródás) nincs mutáció pánmixis van allélgyakoriság azonos hímekben
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenA konfidencia intervallum képlete: x± t( α /2, df )
1. feladat. Egy erdőben az egy fészekben levő tojásszámokat vizsgáltuk egy madárfajnál. A következő tojásszámokat találtuk: 1, 1, 1,,,,,,, 3, 3, 3, 3, 3, 4, 4, 5, 6, 7. Mi a mintának a minimuma, maximuma,
RészletesebbenLINEÁRIS REGRESSZIÓ (I. MODELL) ÉS KORRELÁCIÓ FELADATOK
LINEÁRIS REGRESSZIÓ (I. MODELL) ÉS KORRELÁCIÓ FELADATOK 2004 november 29. 1.) Lisztbogarak súlyvesztése 9 lisztbogár-csapat súlyát megmérték, (mindegyik 25 bogárból állt, mert egyenként túl kis súlyúak
RészletesebbenSodródás Evolúció neutrális elmélete
Sodródás Evolúció neutrális elmélete Egy kísérlet Drosophila Drosophila pseudoobscura 8 hím + 8 nőstény/tenyészet 107 darab tenyészet Minden tenyészet csak heterozigóta egyedekkel indul a neutrális szemszín
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenSzülői magatartás utódgondozás. Pongrácz Péter Miklósi Ádám Etológia, BSc
Szülői magatartás utódgondozás Pongrácz Péter Miklósi Ádám Etológia, BSc Dilemma a definíciók körül 1. Mikortól utód az utód, azaz tekinthető-e a még ki sem kelt tojás vagy a még megtermékenyítetlen petesejt
RészletesebbenAz élőhely-urbanizáció egyedi és populációs szintű hatásai házi verebeknél (Passer domesticus)
DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Az élőhely-urbanizáció egyedi és populációs szintű hatásai házi verebeknél (Passer domesticus) Seress Gábor Témavezető: Dr. Liker András, egyetemi tanár, Limnológia Intézeti
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenT 038407 1. Zárójelentés
T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális
RészletesebbenDNS viszgálatok, számítási módszerek
DNS viszgálatok, számítási módszerek Apasági vizsgálatok Kizárás: -a gyereknél az apától örökölt allél nem egyezik a feltételezett apáéval - 3 kizárás esetén az apaság kizárható -100% Anya: 12-13, kk.
RészletesebbenA technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés
RészletesebbenHipotézis, sejtés STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Tudományos hipotézis. Munkahipotézis (H a ) Nullhipotézis (H 0 ) 11. Előadás
STATISZTIKA Hipotézis, sejtés 11. Előadás Hipotézisvizsgálatok, nem paraméteres próbák Tudományos hipotézis Nullhipotézis felállítása (H 0 ): Kétmintás hipotézisek Munkahipotézis (H a ) Nullhipotézis (H
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
RészletesebbenBiológiai feladatbank 12. évfolyam
Biológiai feladatbank 12. évfolyam A pedagógus neve: A pedagógus szakja: Az iskola neve: Műveltségi terület: Tantárgy: A tantárgy cél és feladatrendszere: Tantárgyi kapcsolatok: Osztály: 12. Felhasznált
RészletesebbenA Leuce szekcióba tartozó hazai nyárak dunántúli természetes eredetű állományainak populációgenetikai vizsgálata
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (PhD) értekezés tézisei A Leuce szekcióba tartozó hazai nyárak dunántúli természetes eredetű állományainak populációgenetikai vizsgálata Benke Attila
RészletesebbenSTATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése
4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól
RészletesebbenA Hardy Weinberg-modell gyakorlati alkalmazása
1 of 6 5/16/2009 2:59 PM A Hardy Weinberg-modell gyakorlati alkalmazása A genotípus-gyakoriság megoszlásának vizsgálata 1. ábra. A Hardy Weinberg-egyensúlyi genotípus-gyakoriságok az allélgyakoriság Számos
Részletesebben1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása
HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat
RészletesebbenKapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban
Kapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban Juhász Sándor 1,2 Lengyel Balázs 1,3 1 Hungarian Academy of Sciences, Agglomeration and Social Networks Lendület Research Group 2 University
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenA Genetikai polimorfizmus és földrajzi variabilitás kárpát-medencei endemikus lepke taxonok populációiban c. OTKA pályázat (T ) zárójelentése
A Genetikai polimorfizmus és földrajzi variabilitás kárpát-medencei endemikus lepke taxonok populációiban c. OTKA pályázat (T 046612) zárójelentése A pályázat célkitűzése az antropogén hatások eredményeként
RészletesebbenMadártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei
Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Kolozsvári Katalin Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Dr. Török János Az előadás vázlata Bevezetés A
RészletesebbenA létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben. Létszám - sűrűség
A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben Dr. Szemethy László egyetemi docens SzIE, Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet Létszám - sűrűség Létszám: a vad száma a területen ezt jelentjük, de tudjuk-e,
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenPrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score
PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score számítást alkalmazó, nem-invazív prenatális molekuláris genetikai teszt a magzati 21-es triszómia észlelésére, anyai vérből végzett DNS izolálást követően
RészletesebbenTransznacionális családok növekvő kivándorlás idején
Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma
RészletesebbenPopulációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb
Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,
RészletesebbenUtódgondozás, szülői ráfordítás. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter
Utódgondozás, szülői ráfordítás Emeltszintű etológia Pongrácz Péter Extrém kezdés - gerontofágia Stegodyphus mimosarum társas pókfaj Közös védekezés és vadászat Utódnevelés végén fiatalok megeszik az időseket
RészletesebbenPopulációbecslések és monitoring
Populációbecslések és monitoring A becslés szerepe az ökológiában és a vadgazdálkodásban. A becslési módszerek csoportosítása. Teljes számlálás. Statisztikai alapfogalmak. Fontos lehet tudnunk, hogy hány
RészletesebbenHipotézis vizsgálatok
Hipotézis vizsgálatok Hipotézisvizsgálat Hipotézis: az alapsokaság paramétereire vagy az alapsokaság eloszlására vonatkozó feltevés. Hipotézis ellenőrzés: az a statisztikai módszer, amelynek segítségével
RészletesebbenNők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány
Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb
RészletesebbenSzülői gondozás a széki lilénél és a bíbicnél
Szülői gondozás a széki lilénél és a bíbicnél Doktori értekezés tézisei Kis János Etológia Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Témavezető: Dr. Székely Tamás Department of Biology and Biochemistry,
RészletesebbenMódszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság
Módszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság SZIGNIFIKANCIA Sándorné Kriszt Éva Az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának tudományos ülése
RészletesebbenPopulációbecslések és monitoring 1. gyakorlat. Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb
Populációbecslések és monitoring 1. gyakorlat Nem minden állat látható fogásos módszerek Elvonásos módszerek az adatokat pl. a vadászok is gyűjthetik, olcsóbb 1. Egyszerű arányváltozás - zárt populáció,
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
RészletesebbenOdúlakó madarak légyegyüttesei
Odúlakó madarak légyegyüttesei 2009/2010 tanévi beszámoló Soltész Zoltán Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológiai program Témavezető: Dr. Papp László MTA rendes tagja Magyar Természettudományi
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenÁllatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének
A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetén belül működő Állatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének eddigi tevékenysége, a tehetséggondozó munkájának
RészletesebbenOrszágos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. A magyar kacsa tenyésztési programja
Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet A magyar kacsa tenyésztési programja 2004 Bevezetés Kacsafajtáink eredete, háziasítása és elterjedése Házikacsánk őse az északi féltekén általánosan elterjedt tőkés
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenA parlagi sas genetikai változatossága
4.4 VILI_HORVATH_Parlagi sas.qxd 1/20/2008 11:04 AM Page 303 A parlagi sas genetikai változatossága Vili Nóra, Kalmár Lajos, Kovács Szilvia és Horváth Márton Genetikai vizsgálatok a természetvédelmi biológiában
RészletesebbenTÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 98/1. SPSS állomány neve: Könyvtári dokumentum sorszáma: 287. Budapest, 1998.
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 98/1 SPSS állomány neve: d58.sav Könyvtári dokumentum sora: 287 Budapest, 1998. Omnibusz 98/1 2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETÉS 3 A MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA
RészletesebbenBiomatematika 15. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 15. Nemparaméteres próbák Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date: November
RészletesebbenMegtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában
Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában 2008. január 29-én egy háromtagú "expedíció" indult Szerbiába, az egyik műholdas jeladóval felszerelt kerecsensólyom ellenőrzésére. Az esemény előzménye,
RészletesebbenSzékely Tamás és Pogány Ákos A nemek konfliktusa a függőcinegék szaporodási rendszerében
Page 1 of 5 Függőcinegék Székely Tamás és Pogány Ákos A nemek konfliktusa a függőcinegék szaporodási rendszerében A madarak családi élete sokak számára tűnhet békésnek és harmonikusnak: az utódok felnevelésének
RészletesebbenSuskovics Csilla PhD. Szerz, cím, megjelenés. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, helye, PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv
Suskovics Csilla PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar
RészletesebbenZárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)
Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt
RészletesebbenKérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?
III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria. Visegrády Balázs
[Biomatematika 2] Orvosi biometria Visegrády Balázs 2016. 03. 27. Probléma: Klinikai vizsgálatban három különböző antiaritmiás gyógyszert (ß-blokkoló) alkalmaznak, hogy kipróbálják hatásukat a szívműködés
Részletesebben