SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Gondozási-ápolási alapfeladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: /2 A szociális alap- és szakosított ellátások során jelentkező pszichológiai problémák értelmezése egy esetleírás alapján Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 45 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet bekezdésében foglaltak alapján a szakmai vizsga szóbeli tételeit a /2007. számon kiadom. Jóváhagyta: Mátyus Mihály főosztályvezető 2008 NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET Érvényes: től 1/22

2 1. Értelmezze a képességek elvesztésének feldolgozási lehetőségeit az alábbi eset kapcsán! S. Jánosné Emi néni 87 éves. Mind a két szemére rosszul lát, mozgásában erősen korlátozott, lakáson belül bottal közlekedik. Egyre feledékenyebb, többször előfordult, hogy bekapcsolva hagyta a gázt, vagy nem zárta el a vízcsapot. Rokonai nincsenek. Állapota miatt indokolt lenne folyamatos gondozása-ápolása, de hallani sem akar arról, hogy idősek otthonába költözzön. A szükségletek változása idős korban: hajtani), alapvető drive-ok szükséglet meghatározása (hiány), drive (űzni, Maslow elmélete Szükséglet meghatározása a konkrét eset kapcsán feladat, teendő igény és szükséglet felmérése, összehangolása, elfogadtatás, hozzájutás segítése Az idős ember családi kapcsolatainak jellemzői: a mai magyar társadalomban a 62 év felettiekre lehet mondani, hogy idős ember. 62 év felett szembetűnő a változás: érzékszervek (fizikum, pszichés) változásai, betegségek kialakulása, keringés gyengül, az eredk rugalmatlanná válnak láb, izom, deformitások, csontriktulás, segédeszközök használata válik szükségessé. A társadalmi változások miatt, már nem élnek együtt a generációk, munkavállalás miatt a városba ill. távolabbi helyekre költöznek. Az idős ember míg tehette, addig vigyázott a gyerekekre, amikor arra van szükség, hogy róla gondoskodjanak, akkor vagy más személyre bízzák, vagy intézménybe kerül. A személyiség változásának jellemző tendenciái időskorban: több irányba változhat a személyiség, attól függ, hogy milyen környezet veszi körül. Számítanak rá vagy magára hagyják. Ha számítanak rá, akkor át tudja adni a a hagyományokat, tapasztalatait, gyakorlati és elméleti tudását. Ha magára hagyják, akkor beszűkül a környezete, csak és kizárólag a betegségével törődik, magába zárkózik, alkalmazkodó képessége csökken, kerüli a társaságot, mogorva, életúnt lesz. A leggyakoribb képességcsökkenések időskorban: reflex, látás, hallás, gondolkodás, mozgás képességek csökkenése. Az elvesztett képességek hatása: környezetével türelmetlen, feledékeny, nem jól lát, bizonyos dolgokkal szemben az érdeklődése beszűkül. Az új helyzetek elfogadásának akadályai időskorban: az idős ember szokatlantól, új helyzettől, új kapcsolatoktól való félelme, család ellenállása, A beavatkozás dilemmái: van-e jogunk beavatkozni a család életébe, illetve minden döntéshez a család beleegyezése szükséges. Segítségnyújtás a veszteségek feldolgozásában: szükséges, hogy kibeszélje a problémáit, tanácsadás nélkül. Tudnia kell, hogy a döntés az ő kezében van, fontos a gondozó titoktartása. 2/22

3 2. Értelmezze a kóros gyászreakció kialakulásának okait az alábbi eset kapcsán! K. Anna 75 éves, magányosan él egy vidéki kisvárosban. Lánya 3 évvel ezelőtt, 55 évesen agyvérzést kapott, és kórházba szállítás után meghalt. Gondozónőjének minden nap elmondja, hogy ő látta, a lánya túlhajtja magát, de nem figyelmeztette rá. Ha jobban figyelt volna rá, akkor talán ma is élne a lánya. Éjszaka rosszul alszik, hajnalban felébred, gyakran lehangolt. Inkább én haltam volna meg a lányom helyett - hangoztatja. Unokái és fia távol élnek tőle, és nem szívesen látogatják, mert mindig csak a lánya haláláról beszél. Társadalmi elvárások az idősek magatartásával kapcsolatban: a mai társadalom elvárja az idősebb korsztálytól, hogy ameddig csak tudnak gondoskodjanak saját magukról, ne legyenek terhére környezetének, fogadják el azt, amit kapnak, ha lehet különös kéréssel ne hozakodjanak elő. Anyagilag, fizikailag maradjanak függetlenek. S ha már nem tudnak, akkor gondoskodjanak magukról: vonuljanak be otthonba, s ne legyenek a család terhére, mert azoknak dolgozniuk kell ill. el kell tartani a saját családjukat. A társas szükségletek változása idős korban: a valakihez való tartozás mindenkinek fontos, idős korban még fontosabb. Ezért ha az egyedül élő idős ember egyedül marad, vagy megkeresi a még élő kapcsolatait, vagy új élettársat keres v. talál rá. A család tagjaihoz még erősebbé válik a kötődés a házastárs elvesztése után. A kapcsolatok szerepe az ember mint társas lény Emberi szükségletek biztonság, magasabb rendű szükségletek Izoláció, szeparáció kialakulása és a tőlük való félelem hatásai társvesztés - félelem, szorongás, agresszió. Új kapcsolatok nehézségei - idős korra jellemző képességcsökkenések - alkalmazkodás A szerep fogalma a szociálpszichológiában: viselkedési forma, az életben az emberek sok szerepkörben más-más szerepet játszakan. Egy adott társas helyzetben, pozícióban a többiek által elvárt viselkedések, viszonyulások összessége. Szerepei: Nő, anya, nagymama, nyugdíjas, idős, EMBER A családi szerepek átalakulása idős korban: idős korban sok esetben megfordul a szerep (elveszti a meglévőt és komfliktus támad a két szerep között) és a gyermek szülői szerepet vesz át, az idősődő, elvesztett képességű, ismét gyermek szerepben lévő szülővel szemben. A pszichés válságok tünetei: Test-lélek összefüggése változások a viselkedésben, testi tünetek megjenése - A külvilág negatív ingerei, hatásai játszanak szerepet a betegség kialakulásában. Az idegrendszert ért hatások befolyásolják a szervek működését. Tartós hatásra, a szervekben a működésváltozás állandósulhat, ami a betegség jele. A gyász lefutásának jellemző szakaszai: Megegyezik a haldoklás szakaszaival TAGADÁS (nem igaz) szakasz Meghalgatás! DÜH, HARAG (miért éppen velem történt) szakaszában ne siettessük az elfogadást. Ne helytelenítsük ha másokra irigy, mert a szerettei még élnek! ALKUDOZÁS (bűntudat) szakaszában megértés tanúsításafogadalmak! 3/22

4 DEPRESSZIÓ (felfogja a veszteséget) szakaszában engedjünk szabad teret bánatának, ne vidítsuk fel. Úgy érzi reménytelen a helyzet, nincs segítség, elhagyottság érzése. BELENYUGVÁS (képes felidézni a múltat) szakaszában A jó időszakok egyre inkább kiszorítják a rosszakat. (Elizabeth Kübler Ross) A különböző szintek összemosódhatnak, nem éles az átmenet! A feldolgozatlan gyászélmény tünetei: Egy ember elvesztését hozzátartozói körében gyász kíséri. Tapintatot és megértést kell tanúsítani. A reakciókat több tényező is befolyásolhatja, ezeket figyelembe kell venni (életkor, családi fok, hirtelen következettbe, vagy hosszabb folyamat előzte meg).egy ember elvesztését hozzátartozói körében gyász kíséri. Tapintatot és megértést kell tanúsítani. A reakciókat több tényező is befolyásolhatja, ezeket figyelembe kell venni (életkor, családi fok, hirtelen következettbe, vagy hosszabb folyamat előzte meg). A kóros gyász tünetei - krízis tünetek 12 hónapnál továbbtartó személyiségváltozás (tehetetlenség, reménytelenség, bánat, önvád, harag) kompetenciahatár szakember. A segítő beszélgetés jellemzői: szép dolgok felidézése (pozitív) barátok, család, unoka látogatása, felváltva, úgy hogy ne legyen zavaró a nyugalma. Régi barátok, munkatársak megkeresése, azok látogatása. A segítő beszélgetés alkalmazásának lehetőségei: A beszélgetés során mások értékelése, minősítése ne legyen mérvadó, A kliens vállalja saját nézetét, véleményét, hagyni kell szabadon kibontakozni. A szakmai segítség lehetőségei a kóros gyászélmény feldolgozásához: az legyen a segítő, akit elfogad kompetenciahatárokkal, ezen túl szakember bevonása szükséges. Segíteni csak azon lehet, aki elfogadja. Mozgósítani kell a természetes kapcsolatait: család, barátok stb. 4/22

5 3. Értelmezze a konfliktus pszichológiáját az alábbi eset alapján! Hajléktalanok nappali melegedőjében összetűzésbe kerül két ellátott. K. János 45 éves, nagyhangú, kötözködő, nem riad vissza a tettlegességtől sem. Napi rendszerességgel veszi igénybe a szolgáltatást. V. László 25 éves, roma származású fiatalember. Éjjeliőrként dolgozik egy építkezésen. Egy hete tulajdonosváltás miatt felmondták az albérletét, és újat nem sikerült találnia. Jánosnak eltűnt a cigarettája, és Lászlót gyanúsítja, mert szerinte csak egy cigány lophatta el. A hajléktalanság, mint társadalmi probléma: kirekesztettség legmagasabb foka A hajléktalanoknál jelentkező pszichés jelenségek: depresszió, agresszió, szenvedélybetegség, eü. problémák, pszichés betegségek. Az agresszió megjelenési formái: tetlegesség (verbálisan és fizikálisan), van úgy hogy saját maguk ellen is fordulnak. Az agresszív viselkedés hatása az emberi kapcsolatokra: Ha nem norma- büntetést von maga után - izoláció, szegregáció újabbakat generálhat. Konfliktus krízist generálhat Konfliktus fogalma. Ellentétes irányú erők, vágyak, késztetések, érdekek ütközése, eredménye: feszültség. Konfliktus típusai: destruktív (romboló) győztes és vesztes pozíciók az egyén hatalmi céljainak kielégítése stagnáló (állandósult) - mindkét fél győztes-vesztes poziciója - - alapja a versengés maga (vannak elméletek amik ezt a destruktívhoz sorolják) - nem visz sehova konstruktív (építő) győztes és győztes poziciók a fejlődés alapja Konfliktus megoldási módjai: elkerülő hasznos lehet ha nincs esély a megoldásra különben vesztes pozíció alacsony megoldási szint alkalmazkodó - hasznos lehet ha, nincs nyereségünk a másik viszont veszít a megoldással további konfliktusok forrása is lehet az elfojtás miatt hatása a későbbi konfliktusokra - alacsony megoldási szint kompromisszumos mindkét fél vesztes és nyertes egyszerre ideiglenes egyensúly - további konfliktusok forrása is lehet egyensúlyos megoldási szint versengő agresszív megoldás nyertes pozíció - további konfliktusok forrása is lehet - alacsony megoldási szint együttműködő kiindulópont az elérendő cél konfliktusforrás meghatározása mindenki érdekeire figyel stabilizálja a kapcsolatokat mindenki nyertesnek érezheti magát Az előítéletek keletkezésének okai: stereotípiák téves sugallat, tapasztalat, információ hiány, más norma, más történelem. A roma származással kapcsolatos előítéletek: más kultúra, vérmérséklet, más szubkultura: hangosak, piszkosak, lusták, bűnözők., a munkából megélni úgysem lehet, de az életet élvezni kell. Segítségnyújtás a fenti konfliktus megoldásához: először is a felízzott kedélyeket kell lecsendesíteni. Kérdéseket úgy kell feltenni, hogy egyiket se sértsem meg. Ha ez sikerül, akkor külön- külön szükséges egy beszélgetés. Ha szükséges, szakembert is bevonhatunk a konfliktus feloldásába. 5/22

6 4. Értelmezze a kommunikáció jelentőségét az alábbi eset alapján! K. Jolán 65 éves, özvegy hölgy, látás- és hallásfogyatékos, 1 hónapja jár az Idősek Klubjába, de még nem sikerült beilleszkednie. Felnőtt lányával él együtt, aki napközben dolgozik. Jolán a lánya segítségével teremt kapcsolatokat másokkal. Gyakran veszekszenek, mert a lánya szabadidejében önálló programokat szervez magának. Lánya rábeszélésére kérte az Idősek Klubjába való felvételét, annak reményében, hogy ott társaságra és elfoglaltságra talál. Az időskorral járó egészségügyi és pszichés változások: lásd az előbbiekben A társas kapcsolatok jelentősége: lásd az előbbiekben, de személyiségtől függ Kommunikáció fogalma: a körülöttünk zajló események közlése verbáli, nonverábil, vizuális formában a körülöttünk lévőnek/egymásnak. Kommunikációs csatornák: adó, vevő, csatorna és egy kód, melynek használatával megértik egymást. A kommunikáció szerepe az emberi kapcsolatokban: a kommunikáció alatt nemcsak látom, hanem hallom is, mit mondanak és értem is. Így érzelmeket nemcsak nonverbálisan,hanem verbálisan is közvetíteni tudom. A látás- és hallásfogyatékosok kommunikációs nehézségei: A látók, mielőtt megszólalna a másik 80%-ban feltérképezik a helyzetet. A hallásfogyatékosok segédeszközökkel és betartott alapvető szabályokkal: hallásfogyatékossal csak szemben és jól artikulva kell beszélni- ki tudják korrigálni a hiányzó értelmi részt. A látásfogyatékosok nagyon sok tanulással, környezetük jóindulatával tudnak kiegészítést kapni a kommunikációjukhoz (Brai irás, hangos figyelmeztető jelzések, vakvezető kutyák, akadálymentes közlekedés épületen belül és kívül) Az elszigetelődés és magány kialakulásának okai időskorban: a fizikális és eü. változások, ha nincsenek időben kezelve, nem kapja meg azokat a támogatási eszközöket, nem jut el hozzá az info, hogy miként tudná a közérzetét javítani, elszigetelődik a környezetétől, nem ért, nem lát dolgokat, magányossá válik. A gondozó szerepe a fogyatékkal élők beilleszkedésének segítésében: felmérni az idős ember fogyatékosságait, hiányzó szükségleteit, kapcsolatokat ki kell építeni a család, az intézmények és az idős ember között. Környezetével is megpróbálni elfogadtatni ezt a helyzetet, illetve segítségüket kérni abban, hogy a helyzet javuljon. 6/22

7 5. Értelmezze a kóros gyászreakció tüneteit és a szociális gondozó feladatait alábbi eset alapján! Z. István (70 éves) házi gondozásban részesül. Felesége fél évvel ezelőtt elhunyt. A temetés óta nem hajlandó kimenni az utcára, a lakásban a gondozónő nem nyúlhat felesége dolgaihoz. Szerinte a neje csak elutazott és hamarosan hazajön. István gyakran panaszkodik fejfájásra és gyomorfájdalmakra. Panaszainak szervi okát a kivizsgálások nem igazolták. Az idős házaspárok szimbiózisának kockázatai: feleségével társfüggő lett, nehezen éli meg a veszteséget, nem akar tudomást venni a veszteségről. Eltávolódik a valóságtól. Társvesztés hatása az idős személy érzelmi életére: Kapcsolatai megromlanak ill. új nem alakul ki, mindenkiben az ellenséget véli felfedezni, aki a felesége haláláról akarja meggyőzni. Visszahúzódó, kerüli a társas kapcsolatokat, szinte érzelmileg megközelíthetetlen. A gyász folyamatának jellemző szakaszai: előző részben. Az elhárító mechanizmusok: Lényege, hogy kiküszöböli a tudatból a kínosat, a nem realizálhatót, oldja a feszültséget: pl. szerinte a felesége elutazott és hamarosan hazajön. A lelki problémák testi tünetekben való megjelenése: a pszichoszomatikus betegségekben nagy szerepet játszik a test-lélek kölcsönhatása. A külvilág negatív ingerei, hatásai szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Az idegrendszert ért hatások befolyásolják a szervezet működését. Tartós hatásra, a szervekben a működésváltozás állandósul, ami a betegség jele: gyomor és nyombélfekély, hipertónia, tüdűasztma, daganatok stb. A krízis fogalma: lélektanilag kritikus állapot, problémáit nem tudja megoldani (illetve nem is látja) Az ellátott krízisállapotának tünetei: hangulati életének zavara: reményvesztett, szorong, nem hajlandó kimenni az utcára. Személyiség zavar: nem nyúlhat senki feleség dolgaihoz. Szerinte a neje csak elutazott és hamarosan hazajön. Pszichoszomatikus tünetek: fej- és gyomorfájás. A kóros gyászreakció jellemzői: A feldolgozatlan gyászélmény tünetei. Egy ember elvesztését hozzátartozói körében gyász kíséri. Tapintatot és megértést kell tanúsítani.a reakciókat több tényező is befolyásolhatja, ezeket figyelembe kell venni (életkor, családi fok, hirtelen következettbe, vagy hosszabb folyamat előzte meg). A kóros gyász tünetei krízis tünetek 12 hónapnál továbbtartó személyiségváltozás (tehetetlenség, reménytelenség, bánat, önvád, harag) kompetenciahatár szakember A házi gondozó feladatai: pozitív élmények keresése, családsegítés, mentalhigiénes segítség, kompetencia határig. A szakmai segítség lehetőségei: segíteni csak azon lehet, aki maga is akarja, önsegítő csoportok, lelki segély szolgálatok. Ha ez mind nem segít, szakember segítségét kell kérni, ha szükséges pszichológus bevonásával. 7/22

8 6. Értelmezze az önmegvalósítás lehetőségeit az alábbi eset kapcsán! K. Zoltán 26 éves értelmileg sérült fiatalember. Rokkantnyugdíjas édesanyjával él egy kisvárosban. egy hónapja jár az Értelmi fogyatékosok Napközi Otthonába. Ezt megelőzően 8 hónapig dolgozott a helyi Szociális Foglalkoztatóban, ahol nem érezte jól magát. Nem szerette a munkatársait és a napi feladatokat sem tudta maradéktalanul teljesíteni. Mindig rosszkedvű volt, feszült, gyakran előfordult, hogy sírva ment dolgozni. A Napközi Otthonba könnyen beilleszkedett, szívesen jár. Vidám és a foglalkozásokon is aktív. Édesanyjának sokat mesél arról, hogy mit csinálnak napközben. A motiváció fogalma: indíték, késztetés, cselekvésre ösztönző. Emberre jellemző motivációk az önmegvalósítás (Maslow legfelső szintje) vagy a társas szükségletek. Az emberi szükségletek motiváló ereje: motivált viselkedést az alapvető biológiai szükségletek váltanak ki, hiánya a szervezetben az egészséget is veszélyezteti. Az önmegvalósítás jelentősége az értelmileg sérült emberek esetében: a sérült ember esetében még fontosabb, hogy az a munka, amit rábíznak, azt kedvvel, a saját tempójában, jó hangulatban végezze. A munkának testhez állónak kell lenni, teljesítmény-kényszer nélkül. Ha mindezek a feltételek adottak, akkor hasznos tagja tud lenni a társadalomnak, ő is hozzájárul a saját ellátásához. A fogyatékos emberek munkavállalásának előnyei, hátrányai: E: kedvezményeket kap a mukaadó, ha fogyatékos személyt foglalkoztat. H.: ha nem foglalkoztat fogyatékost, a büntetés 960eFt., teljesítmény-kényszer, flusztrált, selejtet gyárt A szocializáció színterei: család, óvoda, iskola, kortárscsoportok, munkahely, élet, környezet az egyén elsajátítja ezekben tanult ismereteket, normákat, szabályokat. A munkahely szerepe a szocializációban: anyagi és erkölcsi biztonság, megbecsülés, elismerés, hasznos tagja a társadalomnak a fogyatékkal élő személy is. A teljesítménykényszer hatása a viselkedésre: frusztrált, zavart, ha nem olyan munkatársak veszik körül, akik elfogadják a fogyatékosságát. A szimpátia szerepe a beilleszkedésben: elsődleges vonzalom, nagyon meghatározó, főleg a fogyatékos ember számára. Ezt nagyon megmagyarázni nem lehet, ez egy belső jelzés mindenkinek. Zoltán ennek hatására jobb hangulatban dolgozik, vidámabb és aktívabb, pozitív élményekben lesz gazdagabb. A szociális szakember szerepe a Szociális Foglalkoztatóban: Ösztönzés, segítségnyújtás, irányítás, összetartás, foglalkoztatás. A képességekhez igazított önálló napi tevékenység kialakítása. 8/22

9 7. Értelmezze a veszteség pszichés vonatkozásait az alábbi eset alapján! M. Péternek (46 éves) 2 éve agyvérzés miatt lebénult a bal oldala. Az agyvérzést megelőzően Péter nagyon aktív életet élt, sportolt, verseket írt, zenélt. Intelligens, jó humorú, igazi társasági ember volt. Betegsége miatt felesége elvált tőle, 70 éves édesanyja vette magához, aki egy 1500 lelkes településen él. Péter bottal is csak nagyon nehezen közlekedik, a bal kezét nem tudja használni. Ingerlékeny, mogorva, semmi nem jó neki. Csípős megjegyzéseivel mindenkit, de leginkább édesanyját bántja. Ellátásához a házi gondozó segítségét kérik, mert édesanyja belefáradt, hogy akármit csinál, Péternek semmi nem tetszik. A veszteség fogalmának értelmezése: az esetben Péter az egészsége elvesztésével több szerepet veszít el: férj, sportoló, író, zenész. Mindezek helyébe a betegség, a korlátozott mozgás és a kiszolgáltatottság lépett. A veszteségek érzelmi hatása: Ingerlékeny, mogorva, semmi nem jó neki. Csípős megjegyzéseivel mindenkit, de leginkább édesanyját bántja. A megváltozott testi funkciók pszichés értelmezése: az agyvérzés hatására Péter csak bottal is nagyon nehezen tud közlekedni, a bal kezét nem tudja használni. A csökkent mozgás korlátozza a napi alapvető tevékenységében: evésben, ivásban, tisztálkodásban, alapvető szükségletekben. A volt társasági ember, most még a barátait sem tudja felkeresni, a nehézkes járás miatt. A tehetetlenségbe bezárt embert ez lelkileg nagyon megviselheti. Egzisztenciális veszteségek az eset kapcsán: az eddig teljes életet élt férfinek egyenlőre reménytelennek látszik, hogy kigyógyulva újra munkát, vele elismerést találjon. Az agresszió fogalma: érzelmi állapot, jelen esetben, amit a veszteség vált ki belőle. Az a durva sértegetés, csípős megjegyzések, amit édeanyjának kell elviselni. Az agresszió működése: az emberi agresszió, nem ösztönös, hanem múltbéli tapasztalatok, tanulási folyamatok alapján alakul ki: gyermek látja, hogy bizonyos konfliktusokat szülei agresszíven oldanak meg, akkor ez számára is követhető modellé válik. A másik lehetőség a gyermekkel való nem törődés. Hogy figyeljenek rá válik a gyermek agresszívé. A családi kapcsolatok megváltozásának okai: Péter nemcsak állapota keseríti el, hanem az is, hogy ebben a helyzetben felesége elhagyta és idős édesanyja gondozza. Ahelyett, hogy ő gondozná az édesanyját. A hangulat fogalma: érzelmeinket fejezi ki, lehet pozitív és negatív. A segítő beszélgetés jellemzői: meghallgatás, együtt érző, figyelő, türelmes, megértő, biztonságot sugárzó, nem sűrget, nem befolyásol, nem moralizál. A segítő beszélgetés alkalmazásának lehetőségei: először is munkát találni, amivel hasznosság érzése erősödne. Személyes konzultáció az oldódás miatt, s ha ez megtörtént csoportos, hasonló problémával küszködő csoport beszélgetésébe lehet bevonni. Rehabilitáció kezdeményezése, mentálhigiénés beszélgetés. 9/22

10 8. Értelmezze a csoportközi viszonyokat és a motiváció jelentőségét az alábbi eset alapján! Az Idősek Klubjában húsvéti ünnepre készülnek a klub tagjai. Megbeszélik a foglalkoztató gondozónővel, hogy közösen gipszfigurákat festenek, és azzal fogják díszíteni a klubot. Többen nagyon lelkesek és örülnek a közös munkának, de Mária néni és Ica néni közlik, hogy szerintük fölösleges ez a nagy felhajtás. Ők nem szeretnek festeni, és különben is a gipszfigura pingálása óvodásoknak való feladat. Ezt követően a többiek lelkesedése is alábbhagy. A csoport fogalma: mindennapi lét közege, legalább három személyből áll, függésben állank egymással, olyan szükségleteket elégítenek ki, melyet egymaguk nem lennének képesek. Kiscsoport max. 20 fő, nagycsoport nagyjai között nincs személyes kapcsolat. Formális csoport (direkt): valamilyen céllal szerveződnek (pl. kamarák, szakmai körök, Informális (spontán): önkéntes, érdekek és értékek mentén (pl. horgász) Referencia csoport iskola, óvoda. A gipsz-disz létrehozására egy informális csoport alakult. A csoport kohézió értelmezése: összetartó erő az öröm, hogy az általuk készített díszek fogják díszíteni a klubot A konformizmus mint csoportjelenség: azonosulás, behódolás, alkalmazkodás a szabályokhoz. A csoportnormák kialakulása: írott és íratlan szabályok összessége: figyelmeztet, kiközösít, cs. tagság megszünése. Ha nincs büntetése a normaszegőknek, akkor a normákat kell megváltoztatni. A közös ünnepségek jelentősége az ellátotti csoportok életében: hagyományőrzést, közösségépítést, a csoport formálódását, építkezését szolgálja. A csoport életében vagy örömet hoz, vagy bánatot. Örömet akkor, ha elfogadta (behódolt) környezetét, aktívan rész vesz a szervezett programokon, hiszen ez most már az ő családja.. Bánatot, akkor ha még mindig a múltjában él és nem tudja elfogadni új környezetét forrongás, bomlasztás. Valószínű, hogy a két renitens -nek valami más elfoglaltságot kell találni, hogy ők is hasznosnak érezhessék magukat. Kiközösíteni nem szabad. A motiváció fogalma: indíték, késztetés, cselekvésre ösztönző. Emberre jellemző motivációk az önmegvalósítás (Maslow legfelső szintje) vagy a társas szükségletek. A motiváció mint belső késztetés: motivált viselkedést az alapvető biológiai szükségletek váltanak ki, hiánya a szervezetben az egészséget is veszélyezteti. Az idős ember esetében fontos, hogy az a feladat, amit rábíznak, azt kedvvel, a saját tempójában, jó hangulatban végezze. A feladatnak testhez állónak, az érdeklődési köréhez közel kell lenni. A motivációt befolyásoló tényezők: az idős ember kora, egészségi állapota, hangulata, látása, hallása, érzékelése. A kudarckerülés értelmezése: nem nyújt olyan teljesítményt, mely a feladat elvégzésénél elvárható lenne. Inkább: alacsonyabban teljesít, alacsonyan állítja fel az igényszintet, hogy elkerülje a kudarcot a két hölgy azért beszéli le magukat a festésről, mert talán valami mást fednek le ezzel a viselkedéssel, de nem a valódi okot: az újjuk nem mozog, nem alkalmas finom munkára, rossz emlékek fűzik ehhez a tevékenységhez stb. A gondozó szerepe az ellátottak motiválásában: megtalálni a neki megfelelő, testhezálló elfoglaltságot, amit szívesen végeznek. Pl. válasszák ki azokat a helyeket, ahova fel lehet akasztani az elkészült képeket, más egyéb díszítő elfoglaltság. 10/22

11 9. Értelmezze az intézményi ellátási körülmények és az ellátott viselkedésének pszichológiai vonatkozásait az alábbi eset alapján! B-né Klári néni néhány éve nyugdíjas. Idősek Otthonában él, mivel férje halála után egyedül maradt. Gyermekei nincsenek. Szeretett volna emelt szintű ellátást, de alacsony nyugdíja ezt nem tette lehetővé. Férje jól kereső ügyvéd volt, ő pedig háztartásbeliként élt otthon. Férje halálával megszűnt a jólét, amihez korábban szokott. Jelenlegi jövedelme szerény nyugdíja. Elvárja a nővérektől és a gondozóktól, hogy kitüntetett figyelemmel legyenek irányában. Ágyba kéri a reggelit, kritizálja az étel minőségét, a lakószoba tisztaságát. Szeretné, ha fodrász is lenne az intézményben, és több menüből lehetne választani. Természetes számára, hogy őt ki kell szolgálni. Az intézményi ellátás előnyei, hátrányai a szükséglet-kielégítés szempontjából: Előnyei:. Jelen esetben az intézmény biztosítja azokat a feltételeket, melyet eddig a férje által megkapott. Biztonság, lakhatás, étkezés, tisztálkodás, fűtés, gyógyszerellátás, ápolás, társaság, kultúra stb. Hátrányai:. hogy mivel nem emelt szintű ellátásban van része, valószínű, hogy minimum másodmagával kell megosztani szobályát, közösen kell étkezni és a fürdőt sem egyedül használja, vagyis egy házirendet be kell tartani. Más szabályai szerint kell élni. Az önállóság lehetőségei a bentlakásos szociális ellátó intézményekben: Saját ízlése szerint rendezheti, díszítheti szobáját, személyes tárgyakkal vagy a saját bútoraival (ahol lehet). Ha egészségi állapota megengedi, vásárolni elmehet, egyéb kulturális programokon, vallási eseményeken részt vehet. Ha kíséret szükséges, azt biztosítja az otthon illetve családtag. A személyre szóló bánásmód lehetőségei a bentlakásos szociális ellátó intézményekben: csak az alapszükségletek: étkezés, tisztaság, meleg, társaság... stb. A presztízsvesztés elfogadásának nehézségei: Klári néni nem élhet a megszokott kivételes szinten, ez okozza a legnagyobb nehézséget. Nyitottá kell tenni a többiek felé, azzal, hogy ha van olyan feladat, amivel megtarthatja a prezstizsét. Az önmegvalósítás lehetőségei a bentlakásos szociális ellátó intézményekben: tovább lehet folytatni azokat kreatív tevékenységeket, aminek tapasztalati tudását átadhatja lakótársainak ill. folytathatja saját kedvtelésére. Olvasás, kertészkedés, éttermi segédkezés stb. A vágyak és a korlátozott lehetőségek közötti különbség, mint a konfliktusok forrásai: A vágyak és a lehetőségek között áll a házirend. Az étkezések kötött időpontban vannak, attól csak úgy lehet eltérni, ha nem veszi igénybe. Nem emelt szintű ellátáshoz csak ritkán kapcsolnak hajvágást, pedikürt, manikürt. A legtöbb esetben ezt ki kell fizetni, tehát önköltséges. A hospitalizáció fogalma: intézeti ártalom. Elveszti az egyéniségét (ami nem is volt már, hiszen otthon a férjétől függött) Klári néni nem egy idős asszony, mert talán pár év telt el a nyugdíjba vonulás óta. Valószínű állandósult a férje halála miatt érzett bizonytalanság érzése, talán pszichoszomatikus betegségek is kialakultak azóta. A hospitalizáció elkerülésének lehetőségei: személyiség tiszteletben tartása, önellátásra nevelés, túlápolás elkerülése, önbecsülés növelés, hasznosság érzés, higgyünk a fájdalmában, közösségi élet erősítése, saját készségek gyakorlása, megtartása, amit át tud adni másnak, adjon át, lehessen rá számítani (festés, faragás, kézművesség). Ha szükséges: szakember bevonása, 11/22

12 10. Értelmezze az időskor pszichés jellemzőit az alábbi eset alapján! B. Zoltánné házi segítségnyújtásban részesül. Tíz éve, a férje halála óta egyedül él. Gyermekei másik településen élnek, nem tudják minden nap látogatni. Több gondozó látta már el, legutóbb 2 hete veszett össze egyikükkel, amiért szerinte durván szólt hozzá. Az éppen nála lévő gondozónőt dicséri, míg az előzőt folyamatosan szapulja. Azt is megszabja, hogy a felmosó vízbe hány ml fertőtlenítőszert kell tenni, vagy a fürdővízbe mennyi habfürdőt. Nem mindegy, hogy ágyazáskor melyik oldalról közelíti meg az ágyat a gondozó. Számos, a gondozó számára értelmetlennek tűnő rituáléhoz ragaszkodik, amivel megnehezíti az ellátását. A szükségletek változása az időskorban: a változások hosszú idő alatt alakulnak ki. A szükségletek sorrendisége megfordul. Már nem a testi szükségletek vezet az élen, hanem az önmegvalósítás és a biztonság. A biztonság fontossága az idős emberek életében: mit jelent a biztonság egy idős embernek, amit megtanult, megszokott, biztosan tudja, hogy az a bizonyos dolog, ha úgy csinálja működik. Állandóság, megszokottság ez az ő autonómiája. A kapcsolati szükségletek módosulása időskorban: az idős emberek társas kapcsolatai meggyengülnek, azok elvesztésével (barát, munkatárs, hozzátartozó) elszigetelődnek, világuk beszűkül. A családok értékrendje megváltozott, középpontba az anyagi javak szerzése áll. A kiszolgáltatottság és annak kompenzálási lehetőségei időskorban: a gondozó igyakszik kompenzálni azzal, hogy értékeli az élettapasztalatot, bölcsességet, tiszteli, becsüli, és folyamatosan tudatosítja, hogy szükség van még az ő felsorolt képességeire. A szerepek változása időskorban: a szerepek életünk folyamán állandóan változnak, minden élet-szakasz hoz új szerepeket. Nehezen élik meg egyesek azt a szerepváltást, aki aktív életében fontos beosztásból szerényebb szerepbe kerül. Az emberi játszmák fogalma: kiegészítő, rejtett tranzakciók sorozata. Minél jobban megismerik egymást az emberek, annál több egyéni programozás csúszik be, és incidensek adódnak. Az emberi játszmák felismerése: Milyen szokott lenni a hangulata? Csökkent-e az érdeklődése vagy aktivitása a korábbihoz képest? Képes-e örömet érezni? Változott-e az étvágya? Változott-e jelentősen a testsúlya? Van-e alvászavara? Van-e napszaki vagy évszakhoz köthető ingadozás hangulatának a változásában? Vannak-e szorongásai? Sokat foglalkozik-e testi tüneteivel? Érez-e bűntudatot? Foglalkoztatja az elszegényedés gondolata? A szorongás okai: félelem valamitől, stressz A szorongás felismerése: másként beszél, viselkedik, reszket, hadar, felűnően jó ill. rosszkedvű, sokat alszik, spontán beszéde csökken. Visszahúzódik, döntésképtelen stb. A gondozó feladatai a szorongás oldásában: irányított beszélgetéssel megtudni, hogy mi a gond. Mert minél alacsonyabb a biztonságérzete az ellátottnak, minél rosszabb a kommunikáció a személyzettel, annál nagyobb a szorongás. 12/22

13 11. Értelmezze az érzelmek és az intim kapcsolatok jelentőségét az alábbi eset alapján! Az Idősek Otthonának két lakója, Béla bácsi és Kati néni egy kiránduláson érzelmileg közel kerülnek egymáshoz. Mind a ketten özvegyek és évek óta az Otthonban élnek. Néhány hónap után úgy döntenek, hogy összeházasodnak. Az Otthon lakói és dolgozói nagyon örülnek a két idős boldogságának. Lelkesen segítenek az esküvő szervezésében. Kati néninek nincs hozzátartozója. Béla bácsi fia 150 km-re él az Idősek Otthonától, de rendszeresen látogatja édesapját. Felháborodik a hír hallatán, és minden áron szeretné lebeszélni Béla bácsit a házasodásról. Az emberi szükségletek változása időskorban: lásd az előzőekben A társadalmi elvárások az idős emberek magatartásával kapcsolatban: lásd az előzőekben Az időskori párválasztás sajátosságai: a magány miatt döntenek a párválasztás mellett, főleg a szeretet dominál, nincs már érdek, számítás. Elfogad, gondoskodik, figyelmes, minden tapasztalatával táplálja kapcsolatát, barátság, összetartozás, szerelem, szex más dimenzióban. A szülő-gyerek kapcsolat fontossága időskorban: régen a többgenerációk együttélésével a szülő sokáig segíteni tudott gyermekeinek, s ha úgy kívánta a sors, a gyermek gondozta-ápolta öreg korában szüleit. A családi kötelék időskorban már nem annyira szoros, mivel a fiatalok jórészt elköltöztek, a szülők vagy egymagukra maradtak valamilyen gondoskodási formában. A családi ház, a vagyon megosztásától tartva még mindig nem szívesen veszik az idős új élettársat, olyan valakit, aki a másik szülő helyébe, örökébe lép. A gyermekek és a szülők érdekeinek ellentétei: a gyermek érdeke, ahogy a tmi elvárás, normák sugallják. Mi az elvárás?ha megözvegyült, egyedül töltse hátra lévő éveit. Sokszor presztízsvesztés, vagy várható anyagi-hátrány (öröklődés kérdése) okozza az ellentéteket. Esetünkben Béla bácsi fia valószínűleg néhai édesanyja helyét félti, és nem kívánatos számára, hogy édesapja ellenkezik a normákkal! Ezen eset kapcsán a konfliktus forrása a Béla bácsi házassága.talán a fia nem tudja elképzelni, hogy ilyen idős korban is szövődhetnek érzelmek? A döntések befolyásolásának eszközei: érzelmi zsarolás a leggyakrabban bevetett eszköz, pl. ha megteszed, többé nem látsz. Játszma gyermek és szülő között, feltétlenül tisztázni kell a problémát. Az önállóság lehetőségei az idősek bentlakásos intézményeiben: az önállóság alatt azt értjük, hogy az idős ember másoktól függetlenül el tud végezni dolgokat, fontos, hogy ne gondozzuk se alul, se felül: érezze magát hasznosnak, lehet ez fizikai munka, kertészkedés, sport, szellemi, kulturális foglalkozás, szórakoztató foglalkozás. Az önkéntesség itt is a fontossági sorrend elején áll. Az intimitás biztosításának lehetőségei intézményi keretek között: házaspárok, élettársak együttlakását támogatják az intézmények, mert egy pozitív érzéseket kiváltó kapcsolat karbantartja a testet-lelket, tovább a testi, egészségbeli változásokat könnyebben veszik tudomásul, fogadják el. Intimitás fontossága akkor is kiemelendő, ha nem párkapcsolatról van szó, hanem ha a gondozó bármilyen ápolási, gondozási feladatot lát el. Az ellátott beengedi intim szférájába a gondozót, ezért annak ügyelni kell, hogy ezt semmilyen módon ne sértse meg (tisztába rakás, mosdatás, paraván használata stb.). 13/22

14 12. Értelmezze a csoportműködés pszichológiáját az alábbi eset alapján! H. Zsolt 29 éves, szenvedélybetegek bentlakásos intézetébe került. A szobában négyen laknak, mindannyian a közelmúltban kerültek ide. A mentálhigiénés nővér különös figyelmet fordít rájuk. Célja, hogy a szoba lakói betartsák a házirendet, és mielőbb beilleszkedjenek a közösség életébe. Zsolt szavára különösen figyelnek szobatársai, javaslatait elfogadják, döntéseit ők is követik. Kimondatlanul is vezetőjüknek tekintik, kivéve Bélát, aki mindig ellentmond a többieknek. Közli a gondozókkal, hogy ő úgysem fogja betartani a házirendet. A csoport mint a szociális munka formája: a szociális munkás az azonos problémákkal küszködő ellátottakkat csoporttá szervezi, ebben a közegben végez gyógyító, fejlesztő, önsegítő munkát. A csoportok fajtái: 8. tétel kis csoport, nagycsoport, formális, informális, referencia A csoportfejlődés szakaszai: Forming: megalakulás. Csoporttagok először találkoznak, elkezdődik a kommunikáció, kialakul a csoportnorma, és a csoportban betöltendő szerepek Storming: viharzás. Kialakulnak az első féltékenységek, irigységek, nem mindenki azt a szerepet kapja, amit szeretett volna. Szerepek és kapcsolatok újra leosztása történik meg. Nyílt vagy kevésbé nyílt konfliktusok. Norming: normalizálódás. Normák kialakulása, rendeződés. Csoport osztja ki a szerepeket, általában mindig jól. Mindenki azt a szerepet kapja, ami számára elfogadható. Performing: működés. Teljesítés szakasza, a csoport végzi a tevékenységet, amiért létrejött. Csoport szétesése. Mindenegyes csoporttag távozása, vagy érkezése újraindítja a folyamatot. Forming önmagát generáló folyamat. Csoportunk a (storming) viharzás szakaszában van, míg semmi nincs kialakulva, folyik a harc, a vezető Zsolt ellenállásba ütközik (Béla). Csoportdinamikai jelenségek: csoportkoházió (egységgé kovácsol), - norma, - kultúra (hagyományokra, értékre stb építkezik), a csoport fejlődése során tagból előléphet vezetővé. A deviáns figyelmeztetés, hogy viselkedésével mit veszíthet. Deviancia esetén a csoport norma felülvizsgálata. Szerepek a csoporton belül: Zsolt mint vezető szerep (még ki nem mondott vezető szerep, de hallgatnak rá), Béla mint deviáns szerep, semmi nem tetszik neki. Csoportcélok megfogalmazásának módszerei: a szenvedélybeteg otthon házrendjének betartása, terápián való részvétel, szabadidő hasznos eltöltése, személyi higiénia, kapcsolatok normalizálása. Gondozó lehetőségei a célok elérésében: gondozó szerepe a problémafeltárás, ha szükséges szakember segítségét kell kérni (mentalhigiénés, pszichológus) 14/22

15 13. Értelmezze ellátottja viselkedését az alábbi eset alapján! Az Idősek Otthonában egy hónapja hunyt el a 69 éves Z-né Éva, gyomortumora volt. A vele egyidős K-né, Terike a haláleset óta folyamatosan gyomorfájdalmakra panaszkodik. Mindenkinek mondja, hogy biztosan neki is gyomorrákja van, és majd meglátják, ő is meg fog halni. Több kivizsgáláson van túl, minden eredménye negatív, de szerinte eltitkolják előle, hogy beteg. Folyamatosan lehangolt, rosszul alszik, és sokat sírdogál. Semmi másra nem tud gondolni, csak arra, hogy hamarosan meghal. A pszichés válságok tünetei: szorongás, depresszió, levertség, bizonytalanság, döntésképtelenség, reménytelenség, testi panaszokkal való foglalkozás, hasmenés- székrekedés, mozgásnyugtalanság, éjszakai ágybavizelés, beszékelés, táplálkozási zavarok, szemizomrágás, gyomorfekély, szív- és érrendszeri megbetegedések. Hangulatváltozás megfigyelése: szorongás, félelemmel rokon fogalom. Különbség a kettő között, hogy a szorongás oka közvetett és távoli. A félelem a kiváltó ok megszünésével elmúlik. Félelem és a szorongás okai, megjelenési formái: a szobatárs betegsége számára egy ismeretlen folyamat végén halálba torkollott. Szorong a betegség miatt, hogy ő is a vélt tünetei alapján beteg lehet, fél a haláltól, ami meg is történt. A saját múlandóságunk megélésének kérdései: személyiségünkből adódóan tudjuk vagy nem tudjuk kezelni, milyen információink vannak a hallálal kapcsolatban. Hogyan fogom megélni az odavezető utat, lesz-e segítség, fájdalmas lesz-e. Veszteségek feldolgozásának lehetőségei: Ha gyakorol bármilyen vallást, akkor nincs kikerülve a téma. Kezdve azzal, hogy Jézus is meghalt értünk... Segítő beszélgetés mentálhaigiénés szakemberrel, illetve pszichológussal. Pozitív emlékek keresése, elterülő tevékenységek űzése, amiben szépséget, örömet, az élet más irányú gondolatait találja meg. A test és a lélek egymásra hatása: a lélek betegségei testi problémákban jelennek meg, egyénenként változik, ki, mennyire tudja feldolgozni és válik testi betegséggé. Az önmagát beteljesítő jóslatok a szociálpszichológiában: A probléma előrevetítése! Ha valamitől nagyon tartunk, félünk, hogy úgy fogunk viselkedni, ahogy nem kellene, akkor előfordulhat, hogy úgy is fogunk viselkedni., amiért később szégyenkezünk. A leggyakoribb pszichoszomatikus megbetegedések: gyomorfekély, immunrendszer problémái, álmatlanság, szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, inkontinencia, hasmenés, székrekedés, daganatos megbetegedések. Nondirektív beszélgetés jelentősége a segítő munkában: Nondirektív = általános; az egyén szubjektív élményeire összpontosít, tükröz, önmagában nem értékel. A segítő legfontosabb tulajdonsága az empatikus magatartás, szem előtt tartva az etikai dilemmákat. A gondozó feladatai a félelem és a szorongás oldásában: alkati szorongás a személyiség jellemző vonása. A szorongást két dolog határozza meg a biztonságérzet és a kommunikáció. Ezt feloldani, beszélgetéssel, foglalkoztatással, pozitív irányultsággal lehetséges (külső-belső kapcsolatok erősítése). 15/22

16 14. Értelmezze a krónikus betegségek elfogadásának folyamatát az alábbi eset alapján! B. Lászlóné Piroska néni 72 éves. Elmondása szerint nagyon szeret enni, főleg az édességeket kedveli. Fél éve cukorbetegséget diagnosztizáltak nála, azóta inzulint kap. Szellemileg kezd leépülni. Egyedül lakik, fia egy másik településen él. Piroska néni napközben az Idősek Klubja szolgáltatásait veszi igénybe. A cukorbetegség tényét nem akarja elfogadni, ragaszkodik korábbi étkezési szokásaihoz. Az inzulinbelövő használatával is gondjai vannak. A diétára, életmódjára vonatkozó tanácsokat látszólag elfogadja, de utána mindent ugyanúgy csinál, mint előtte. Társadalmi változások hatása a családra: nagycsaládok felbomlása, egyedül élő idősek, időskori depresszió, étkezések megváltozása, betegségek kialakulása. A cukorbetegség népbetegség lett. Az egészség elvesztésének megélése: nem akarja elfogadni azt a tényt, hogy beteg, ragaszkodik a megszokott étkezési szokásaihoz. Az inzulinbelövő használatával is gondja van. Mivel képességei leépülőben vannak, ezért az együttműködés és a tanulás napi segítséget igényel. Ehhez szükséges a gondozók és a család segítsége. Az énkép változása a betegség kapcsán: énkép: a magamról kialakított külső-belső kép, környezet visszajelzései nyomán. A betegséggel változik az énkép (súlygyarapodás), ezzel együtt kell élni. Piroskan néni valószínű, hogy megelégedett az énképével. De más esetben a személyiségből adódóan vagy tudomásul veszi, vagy állandó harcban áll önmagával és a környezetével. Az életmód-változás nehézségei az időskorban: szokások rabja, a megszokott ételektől nehéz megvállni, nincs betegségtudata, az evés számára fizikai öröm. Alkudozik, megy a játszma a két pólus között. Kárpótolja magát mindennel (étellel), ami káros. Új módszerek, új technikák elsajátításának nehézségei az időskorban: mivel a tanulási funkciók csökkennek, ezért az új technikák befogadására nehezen lehet őket megtanítani. Segítség!!!! A tanulási folyamatot befolyásoló tényezők: mivel csökken ez a képesség, a megmaradt képességet fejleszteni kell, különböző foglalkozásokkal, és egészségneveléssel. Mindent csak önként és dalolva! Elhárító mechanizmusok működése: azonosítja a problémát, s mivel tudja, érzi, hogy ez mivel jár: vi. a kedves szokásaival fel kell hagyni (bőséges étkezés), háritani kezdi azzal, hogy úgy tesz, mintha nem is volna beteg. Az együttműködés dilemmái a szellemi leépülés kapcsán: a család együttműködését kell kérni, együttműködőek-e, hogy a diétát otthon is tartsák be, az orvossal és a klubvezetővel együttműködve egy szemléletváltás szükséges a betegség szintentartásához. A tanácsadás és a konzultáció jelentősége a fenti eset kapcsán: a leépülés ellenére Piroska nénit is és családját is ellátnám életviteli és étkezési tanácsokkal, az orvosi ellenőrzést szemelőtt tartva. Kihangsúlyozva, hogy ez életfontosságú. 16/22

17 15. Értelmezze a csoportdinamikai jelenségeket az alábbi eset kapcsán! Az idősek otthonában ebédhez készülnek a lakók. Már mindenki bent van az ebédlőben, csak Sándor bácsi hiányzik. Asztaltársai nyugtalankodnak, mert mindig ő érkezik elsőnek. Sándor bácsi az egyik gondozónő nagybátyja, sokan szeretik őt az otthonban. Barátságos, mosolygós, mindenkihez van pár kedves szava. Az ügyeletes gondozó a szobájában a földön fekve talál rá. Nagy riadalom támad, azonnal orvost, majd mentőt hívnak. Miután a mentő elviszi Sándor bácsit, Borika néni, akit sokan nem szeretnek, epésen megjegyzi: Bezzeg ha én leszek rosszul, nem csinálnak ekkora felhajtást! A csoport fogalma: mindennapi lét közege, legalább három személyből áll, függésben állnak egymással, olyan szükségleteket elégítenek ki, melyet egymaguk nem lennének képesek. A csoportszerveződés lehetőségei: önként, saját céllal, vagy valamilyen cél mentén(szabályokkat tűzdelve) kamarák, referenciaként (minta) óvoda, iskola, munkahely stb. A csoportok típusai: Kiscsoport max. 20 fő, nagycsoport nagyjai között nincs személyes kapcsolat. Formális csoport (direkt): valamilyen céllal szerveződnek (pl. kamarák, szakmai körök, Informális (spontán): önkéntes, érdekek és értékek mentén (pl. horgász) Referencia csoport iskola, óvoda. A csoporton belüli szerepek: működést elősegítő, hátráltató, feszültségoldó, feladatmegoldó, csoportfenntartó Szerepzavarok kimutatása az eset kapcsán: Borika néni deviáns megnyilvánulása zavart okoz, valami probléma van a háttérben segítő beszélgetés szükséges. Érzelmek felismerése, visszatükrözése a segítő folyamatban: Borika talán úgy érzi, hogy nem tartozik sehová? Kisebbrendűségi érzés, a megjegyzést figyelemfelkeltés motiválta, rá is figyeljenek, mert eddig ezt kevésbé érezte. Segítő beszélgetés! A szokásokhoz jelentősége időskorban: jelentősége megnő, amikor a készségei csökkennek, újat nem szívesen fogad be. A megtanult, megszokott mozdulatok sajátjává váltak, azoktól eltérni főleg azért nem lehet eltérni, mert akkor nyilvánvalóvá válik a leépülés. A gondozó feladatai az ellátott rosszulléte esetén: Nem hagyja magára a beteget, szól a másik gondozónőnek, orvost, mentőt hívnak, értesítik a főnővért vagy az intézményvezetőt. Életfunkciók, Kardinális tünetek ellenőrzése: vérnyomás, pulzus, hőmérséklet, légzés, bőr megfigyelése: szederjesség, cyanozis, verejték, hideg tapintat. Garat szabaddá tétele, műfogsor eltávolítása, aspiráció veszélye fennáll-e. Friss levegő biztosítása, szoros ruhadarab meglazítása. További teendők a beteg állapotától függenek: eszméletlen vagy sem, ütés, sérülés történt-e, Kell-e, lehet-e oldalt fektetni. Krízishelyzet hatása a csoport tagjaira: A gondozók feladata a lakótársakra odafigyelni, nem lette valaki rosszul. Nyugtatni kell őket, beszélgetni velük. 17/22

18 16. Értelmezze a kudarc pszichológiai hatását az alábbi eset alapján! V. Ildikó pszichiátriai beteg, de állapota kórházi kezelést nem igényel. 31 éves, egyedül él. A pszichiátriai betegek közösségi ellátását veszi igénybe. Nagyon szeretne párt találni, ehhez kéri a gondozó segítségét. Ildikó csinos, szép arcú hölgy, hirdetésére többen is válaszolnak. Nagyon örül, szinte szárnyal. 4-5 fiatalemberrel találkozik, de amikor kiderül pszichiátriai betegsége, a férfiak hosszabb-rövidebb idő után lelépnek. Ildikó önbizalma a kudarcoktól egyre fogy. Kedvetlenné, reményvesztetté válik. Legjobb lenne, ha föl sem ébrednék reggel, hiszen nem kellek én senkinek! mondja. A pszichiátriai betegek helyzete a társadalomban: stigmák, előítéletek, részleges és teljes gondnokoltság rendszere. Szükségletek, mint viselkedési motívumok: eltérő igények, félnek, tartózkodóak, távolságtartóak. Sok esetben a személyi higiénéjükről megfeledkezve az önmegvalósítás felső szintjén találhatóak, számukra akkor, ott a legfontosabb. Önismeret fejlesztésének lehetőségei: egyéni és csoportos terápia, önismeret gyakorlása, mire vagyok képes, milyen tulajdonságaim vannak, jók, vagy rosszak, őszintén. Valóban ilyen vagyok? Az önbizalmat befolyásoló tényezők: társas kapcsolatok, munka, társadalom visszjelzés negatív visszajelzés, környezetét fel kell készíteni, családdal elfogadtatni tudják kezelni, ha nem be kell avatkozni, munkába állás feltételeit javítani kell. A kudarc hatása a lelki életre: a pszichiátriai beteget a kudarc nagyon vissza tudja vetni kapcsolataiban, ha nincs akivel megbeszélje. A kudarctűrő és kudarckerülő magatartás jellemzői: kudarctürő: kifelé spontánnak, természetesnek tűnik, többnyire magabiztos, a problémákat egyszerűsíti. Kudarckerülés: mindent tagad, ami a problémájával szembesíti, alacsony teljesítmény biztosra megy, mindenáron elkerülni a kudarcot, alacsony igényszint. Az előítéletek kialakulásának okai: Előítélet vmilyen csoporttal szembeni negatív érzelmi megnyilvánulás. Sztreotipíák (torzítások), diszkrimináció (vmilyen hátrány miatt) Pszichiátriai betegekkel kapcsolatos előítéletek: bolond, őrült, szégyellni kell, hasonlók lesznek a leszármazottjai, el kell zárni a külvilágtól, alkalmatlanok a társas kapcsolatra, munkavégzésre, a betegség gyógyíthatatlan, elhatalmasodik, kolonc a társadalom nyakán, felesleges a gyógykezelés. Az öngyilkosság veszélyének felismerése: kapcsolatok megszakadnak, maga ellen fordított agresszió, öngyilkossági fantáziák, mások ijesztgetése megtételével. A segítő dilemmái szuicid késztetés észlelése esetén: mindenképpen szükség van beavatkozásra. Megoldást nem talál problémái megoldására, csak az öngyilkossággal, önmaga ellen fordítja a dűhét. 18/22

19 17. Értelmezze a szereptípusokat alábbi eset kapcsán! H. Zita Értelmi Fogyatékkal élők Napközi Otthonában dolgozik, mint foglalkoztató gondozó. Minden reggel 5 órakor kel, a közeli pékségben bevásárol, reggelit készít a családnak. Vontatott készülődés után Nórikát elviszi az óvodába, ahol az óvónő kéri, süssön süteményt a közelgő ünnepségre. Péter nevű 8 éves kisfiát elkíséri az iskolába, mert nagyon nehéz a táskája. A munkahelyére busszal jár, 8 órakor éppen beesik az ajtón. Az értelmi fogyatékosokkal mindig szívesen foglalkozott, de mostanában egyre kevesebb új ötlete támad. Főnöke javaslatára beiratkozott egy tanfolyamra, ami a foglalkoztatás lehetőségeinek bővítéséről szól. Szinte kikapcsolódás számára a heti egyszeri továbbképzés. Munkaidő után szalad a buszhoz, bevásárol, miközben azon tépelődik, Mit kellene főzni? Férje minden nap azzal érkezik haza, hogy megkérdezi mi lesz a vacsora? Amíg a férje tanul és játszik a gyerekekkel, Zita elmegy a nagymamájához, akit betegsége miatt minden nap meglátogatnak. Az édesanyja délelőtt ápolja, Zita este megy el hozzá, beadja a gyógyszereit, vacsorát visz neki. Próbálja alkalmazni a gondozó képzésen szerzett pszichológiai tudását, de valahogy a nagyi sosem úgy reagál, mint az ellátottak. Vele nem tud úgy beszélgetni, mint az ellátottakkal. Az esti családi teendők után mesél a gyerekeknek, majd férjével együtt tévézik. Szerep fogalma: adott társas helyzetben, pozicióban a többiek által elvárt viselkedés, viszonyulások összessége ahhoz, hogy a poziciót be tudd tölteni. Szerepek fajtái: velünk született, (férfi, nő), szerzett (családi, foglalkozási), szituációs (vásárló), formális (király, politikus), informális szerepek (anya, apa, gyermek) Szerepek változásának okai: a személyiség kialakulása. A szerepek változásának folyamata: a végcél a szocializáció: pozitív és negatív élmények kapcsán a szocializált magatartás elérése, tanulás és érési folyamatokkal jutunk el a személyiséghez. Szerepek tanulása: egész életünkben tart, mindig vannak új helyzetek, új csoportok, melyhez alkalmazkoni kell. Ha korán elkezdjük, az kihatással van a későbbi szereptanulásainkra Szerepek azonosítása fenti esetben: Zitának nagyon sok szerepe van, a munkája, és a magánélete során is. Született szerepe az, hogy nő. A mai nőnek rengeteg tennivalója van a háztartásban, és a gyerekek körül. Ha még ehhez munkahely is társul, akkor már túlhaladja a saját teherbíró képességét. És ha ráadásul emberekkel foglalkozó felelősség teljes munkakörben dolgozik, akkor nagyon jó szakembernek, szülőnek, és feleségnek kell lennie ahhoz, hogy minden irányban helyt tudjon állni. Nő, feleség, anya, gyermek, unoka, gondozónő, tanuló. Szerepkonfliktus és feloldása: édesanyjával nem úgy kell viselkedni, mint a gondozottjával. Családtag és gondozó. Kiégés veszélye a gondozói munkában: automatizmus, kedvetlen munkatársaival és gondozttaival. Kiégés megelőzésének lehetőségei: szupervizió, pihenés, a család teljes átszervezése 19/22