2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről 1 A törvény hatálya

Átírás

1 2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről 1 A törvény hatálya 1. 2 A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával, valamint az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodással összefüggő tevékenységekre terjed ki. Alapfogalmak 2. 3 E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában: 1. Keretegyezmény: az évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény; 2. Jegyzőkönyv: a évi IV. törvénnyel kihirdetett Kiotói Jegyzőkönyv; 3. részes fél: a Keretegyezmény I. mellékletében felsorolt azon részes állam, amely a Jegyzőkönyvet megerősítette; 4. 4 üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO 2), a metán (CH 4), a dinitrogén-oxid (N 2O), a fluortartalmú üvegházhatású gázok, a perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF 6) és a nitrogén-trifluorid (NF 3); 5. széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz; 6. nyelő: azon létesítmény, valamint maga a biomassza, amely valamilyen üvegházhatású gázt, aeroszol részecskét vagy azok képződését előidéző anyagot képes megkötni a légkörből; 7. nemzetközi rugalmassági mechanizmusok: a részes felek által a Jegyzőkönyvben vállalt üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés elérését szolgáló kiegészítő eszközök, így különösen a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek, és a nemzetközi kibocsátáskereskedelem; 8. nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek: az együttes végrehajtás és a tiszta fejlesztési mechanizmus; 9. együttes végrehajtás: olyan nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenység, amelynek során az egyik részes fél (befektető ország) beruházása, egy másik részes fél (fogadó ország) területén, a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően jóváhagyott üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkenését vagy nyelők általi eltávolításának növelését eredményezi; 10. tiszta fejlesztési mechanizmus: olyan nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenység, amelynek során a részes fél (befektető ország) beruházása, egy, a Keretegyezmény I. mellékletében nem szereplő részes fél (fogadó ország) területén, a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően jóváhagyott

2 üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkenését vagy nyelők általi eltávolításának növelését eredményezi; 11. nemzetközi kibocsátás-kereskedelem: a kiotói egységek átruházása a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően; kibocsátható mennyiség: az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó, összesített kibocsátás mennyisége, szén-dioxid egyenértékben kifejezve egy meghatározott kötelezettségvállalási időszakra, a Jegyzőkönyv, illetve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 601/2012/EU bizottsági rendelet) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően; 13. kiotói egység: a kibocsátható mennyiségi egység (AAU), a kibocsátás-csökkentési egység (ERU), az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) és az eltávolítási egység (RMU); 14. kibocsátható mennyiségi egység (AAU): a kibocsátható mennyiség alapján megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel; 15. kibocsátás-csökkentési egység (ERU): az együttes végrehajtás eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel; 16. kötelezettségvállalási időszak: a Jegyzőkönyv 3. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott időszak; 17. igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER): a tiszta fejlesztési mechanizmus eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid egyenérték kibocsátására jogosít fel; 18. eltávolítási egység (RMU): az első kötelezettségvállalási időszakban ( ) az üvegházhatású gázoknak a légkörből nyelő által történő eltávolítása esetében megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel; forgalmi jegyzék: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 2. fejezet 4. cikke szerinti forgalmi jegyzék; akkreditált független hitelesítő: a Kiotói Jegyzőkönyvben részes felek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésszakán elfogadott, a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikkének végrehajtásáról szóló 9/CMP.1 határozatban (a továbbiakban: együttes végrehajtás határozat) felállított, az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság által az együttes végrehajtás határozat rendelkezéseinek megfelelően akkreditált független hitelesítő; más EGT-államban feljogosított hitelesítő: az együttes végrehajtásban résztvevő, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén az együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítői tevékenység végzésére az adott EGT-állam által feljogosított független hitelesítő; kibocsátási jogosultság: a kiotói egység, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti ÜHG-egység és ESD-egység;

3 klímavédelmi bírság: a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy hatósági határozat előírásainak megsértése esetére az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek végzése, valamint az ilyen fajta gázokkal működtetett berendezések és létesítmények üzemeltetése kapcsán. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (1) Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el. 13 (2) Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat tartalmazza: 14 a) az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelését; b) az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet az alacsony karbontartalmú, versenyképes gazdaságra történő, 2050-ig tartó átmenetről, figyelembe véve az Európai Bizottság hasonló időtávú stratégiai dokumentumait; c) egy nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszert, különös tekintettel az éghajlatváltozással és a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk mérséklésére; a stratégiai keretrendszer támogatásául a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő területi és ágazati éghajlati sérülékenységvizsgálatok eredményei szolgálnak; d) az éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek célrendszerét. (3) A miniszter az Éghajlatváltozási Stratégia elfogadását követően annak végrehajtásáról szükség szerint, de legalább háromévente beszámol a Kormánynak, valamint az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező szakbizottságának. (4) 15 A (2) bekezdés c) pontja szerinti nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer felállításáról és működtetéséről, a szükséges adatgyűjtésről, valamint a területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok elvégzéséről a miniszter gondoskodik. (5) 16 A téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és a téradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy önkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint ezek ellenőrzése alatt álló természetes vagy jogi személy a döntéselőkészítéshez szükséges adatok

4 hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer működéséhez és a területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eljárási rendben a miniszter számára díj- és költségtérítés megállapítása nélkül biztosítja. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyilvántartása, adatszolgáltatás 4. (1) 17 A környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésben a miniszterrel, valamint az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok gyűjtésére, nyilvántartására évenként leltárt (a továbbiakban: Nemzeti Kibocsátási Leltár) készít, az adatok feldolgozására, elemzésére, valamint előrejelzések készítésére a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően nyilvántartási rendszert (a továbbiakban: Nemzeti Nyilvántartási Rendszer) létesít és működtet. A Nemzeti Kibocsátási Leltár a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer részét képezi. (2) A Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetéséhez szükséges adatokkal rendelkező állami szervek és az évi 100 tonna széndioxid-egyenértéket vagy azt meghaladó mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó szervezetek kötelesek ezen adatokat a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani a külön jogszabályban meghatározottak szerint. (3) Az ország üvegházhatású gáz kibocsátásának pontosabb előrejelzése érdekében az üvegházhatású gázokat jelentős mennyiségben kibocsátó, illetve nyelő, a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek megkezdése előtt a beruházó a tevékenység létrejöttéhez kapcsolódó és a tevékenység következtében létrejövő teljes üvegházhatású gáz kibocsátásra vonatkozó előrejelzést köteles készíteni és erről a Nemzeti Nyilvántartási Rendszert üzemeltető intézményt írásban tájékoztatni. (4) 18 Az állami meteorológiai szolgálat e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezheti a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra kötelezett szervezetet, amennyiben az a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget. A bírság összegét az állami meteorológiai szolgálat az eset összes körülményére így különösen a jogsértés súlyára, céljára, időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására tekintettel határozza meg. (5) A (2) bekezdésben meghatározott, a nemzetközi adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat abban az esetben is kötelező a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani, amennyiben azok a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény vonatkozó rendelkezése szerint egyedi adatnak minősülnek. Forgalmi jegyzék (1) A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása közhiteles és nyilvános forgalmi jegyzékben történik, amelynek kezelője a környezetvédelmi hatóság. (2) 20 A kincstári vagyonba tartozó kiotói egységeket a forgalmi jegyzékben külön számlán kell nyilvántartani. A számla fölött a rendelkezési jogot az államháztartásért felelős miniszter a miniszterrel együttműködésben gyakorolja.

5 (3) A kiotói egységek átruházásához a forgalmi jegyzékben vezetett számlán történő nyilvántartásba vétel is szükséges. (4) A forgalmi jegyzékben számlával rendelkezők az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott számlavezetési díjat kötelesek fizetni. (5) A számlanyitást kérelmező köteles legalább két meghatalmazott képviselőt megnevezni. A meghatalmazott képviselő olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű és nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt. A kérelmező köteles hatósági bizonyítvánnyal igazolni, hogy a meghatalmazott képviselőként megnevezett személy e feltételeknek megfelel, vagy csatolni e személy hozzájáruló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére annak a számlanyitási kérelem vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján továbbítsa. Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos adatok nyilvánossága 6. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával kapcsolatos adatok, így különösen az Éghajlatváltozási Stratégiára, az Éghajlatváltozási Programra, a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerre, a nemzetközi rugalmassági mechanizmusokra vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek. Nemzeti jelentéstétel Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információra vonatkozó jelentéstételt a miniszter teljesíti az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat rendelkezéseinek, valamint a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően. A kiotói egységek létrejötte és megszűnése 8. (1) 22 A Jegyzőkönyv alapján keletkező kiotói egységek a kincstári vagyonba tartozó, külön jogszabály szerint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogok. (2) 23 A kiotói egység a forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre és a jegyzékből való törléssel szűnik meg. Az államháztartásért felelős miniszter a miniszterrel együttműködésben az adott elszámolási időszak végén a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről. (3) A kiotói egység csak az e törvény és külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően szerezhető meg, illetve ruházható át. A kibocsátási jogosultságokkal való gazdálkodás (1) 25 A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok értékesítési eljárása során az állami vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-

6 megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény, valamint e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) 26 A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az államháztartásért felelős miniszter a miniszterrel együttműködésben gyakorolja, illetve teljesíti. (3) 27 A kiotói egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet. (4) 28 Egy adott kötelezettségvállalási időszakban a forgalmi jegyzékben a kibocsátható mennyiségi egységek száma nem lehet kevesebb a Keretegyezmény, továbbá a Jegyzőkönyv által előírt tartalék mennyiségnél. (5) A kibocsátható mennyiségi egységek korlátozás nélkül, a kibocsátás-csökkentési egységek, valamint az igazolt kibocsátás-csökkentési egységek az adott kötelezettségvállalási időszak kibocsátható mennyiségének 2,5%-áig a következő kötelezettségvállalási időszakba átvihetők. (6) A kibocsátható mennyiséget, illetve a kibocsátható mennyiségi egységeknek a Jegyzőkönyvnek és az azt követő döntéseknek megfelelően megállapított számát, megállapításukat követően a miniszter közleményben teszi közzé. (7) 29 A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe való kerülésének tényéről és azok teljes mennyiségéről a forgalmi jegyzékbe való bejegyzésüket követő 21 napon belül az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatja a minisztert és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet. (8) 30 A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről és törléséről az államháztartásért felelős miniszter évente tájékoztatja a minisztert és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet. 10. (1) 31 A kibocsátási jogosultságok a következő módokon használhatók fel a Jegyzőkönyvvel és az azt követő döntésekkel összhangban: a) 32 Magyarországnak a Jegyzőkönyv alapján vállalt kibocsátás csökkentési céljaival összhangban Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére, visszavonás által; b) 33 Magyarország mint fogadó ország területén megvalósuló együttes végrehajtási projektek keretében elért kibocsátás csökkentésnek megfelelő mennyiségű kibocsátás-csökkentési egység létrehozására. Az így keletkezett kibocsátás-csökkentési egységek teljes mennyisége vagy része az együttes végrehajtási projekt befektető országának kerül átutalásra. (2) 34 A nemzetközi és európai kibocsátás-kereskedelem keretében az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kibocsátási jogosultságokat értékesíthet és vehet e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából. Az értékesítés a Vtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető. (3) 35 A kiotói egységek átruházásából származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.

7 (4) 36 A (3) bekezdés szerinti bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban történő felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. (4a) 37 (5) A bevételek felhasználásáról a Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek. A fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó általános szabályok 38 10/A. 39 (1) Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gázok minél hatékonyabban történő használatára és a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésére. (2) Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell megfelelő alternatív megoldások alkalmazására, amennyiben azok rendelkezésre állnak, műszakilag és biztonságilag alkalmazhatóak és alkalmazásuk nem jár aránytalan költségekkel. (3) A fluortartalmú üvegházhatású gázok minél nagyobb mennyiségben történő újrahasznosítása, ártalmatlanítása érdekében törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gáz, továbbá az azt tartalmazó termék és berendezés lehető legnagyobb arányú újrahasznosításra való előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gáz és az azt tartalmazó termék és berendezés alternatív megoldással történő helyettesítésére. (4) A fluortartalmú üvegházhatású gázok gyártóinak meg kell tenniük minden olyan intézkedést, amely alkalmas a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének lehető legnagyobb arányú csökkentésére. A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek 40 10/B. 41 (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenységek végzését jogszabály igazoláshoz, képesítéshez kötheti. (2) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal összefüggő tevékenységet végző vállalkozásokkal kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatokat a klímavédelemért felelős hatóság látja el. (3) A vállalkozások csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott igazolás birtokában jogosultak bármilyen, fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni. 10/C. 42 (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékeknek, berendezéseknek és létesítményeknek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató vállalkozások kötelesek a tevékenység során kezelt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségéről nyilvántartást vezetni, és azokról a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában (a továbbiakban: uniós jogi aktus) előírtak szerint jelentést tenni az Európai Bizottság és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a klímavédelemért felelős hatóság részére.

8 (2) Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végez, köteles a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázishoz fűződő regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon. (3) Azon üzemeltetőkkel, tulajdonosokkal és vállalkozásokkal szemben, amelyek regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek nem vagy nem megfelelően tesznek eleget, a 10/H. -ban és a 10/I. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. 10/D. 43 (1) január 1. napjától csak azon, az Európai Unió területén letelepedett gyártók és importőrök jogosultak fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó berendezéseket és termékeket forgalomba hozni Magyarország területén, amelyek eleget tesznek az uniós jogi aktusban meghatározott nyilatkozattételi és nyilvántartásba-vételi kötelezettségüknek és az Európai Bizottság által kiosztott forgalombahozatali kvótában részesülnek. (2) Magyarország területén az uniós jogi aktusban meghatározott termékeket és berendezéseket az ott rögzítettek szerint lehet forgalomba bocsátani és az ott meghatározott adattartalommal rendelkező címkével kell ellátni. (3) Az uniós jogi aktusban rögzített tilalmak alá eső termékek és berendezések esetében a klímavédelemért felelős hatóság útján az Európai Bizottság felé forgalombahozatali mentességi kérelem nyújtható be. A kérelem benyújtásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg. (4) Azon vállalkozásokkal szemben, amelyek a forgalomba hozatalra, címkézésre vonatkozó, a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségeket megszegik, annak nem vagy nem megfelelően tesznek eleget, a 10/H. -ban és a 10/I. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. (5) Vállalkozás Magyarország területén fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kereskedelmi exportés importtevékenységet az Európai Unión kívüli harmadik országgal és az Európai Unió tagállamával kizárólag megfelelő képesítés birtokában, fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött berendezések tekintetében pedig az uniós jogi aktusban meghatározottak szerint folytathat a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történt regisztrációt és adatszolgáltatást követően a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon. 10/E. 44 (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal töltött termékek és berendezések Magyarország területén való gyártása és Magyarország területére történő behozatala során a gyártóknak és az importőröknek az uniós jogi aktusban előírtak szerint kell eljárniuk azzal, hogy a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek kötelesek eleget tenni a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon. (2) A Magyarország területén folytatott gyártói és importőri tevékenységet végző vállalkozásokkal szemben, amennyiben nem vagy nem megfelelően tesznek eleget az uniós jogi aktusban és a 10/G. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottaknak, a

9 10/H. -ban és a 10/I. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. 10/F. 45 (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések általános szivárgásellenőrzési követelményeit, annak gyakoriságát, a szivárgásészlelő rendszerekre vonatkozó feltételeket az uniós jogi aktusban és az általános szivárgás-ellenőrzési követelmények megállapításáról szóló európai uniós rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni. (2) Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések szivárgásvizsgálatát kizárólag az uniós jogi aktusban meghatározott képesítéssel rendelkező vállalkozás folytathat. (3) Szivárgásvizsgálat esetén az uniós jogi aktusban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint és módon kell eljárni. A szivárgásvizsgálatról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést tenni. (4) Magyarország területén fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása során kizárólag az uniós jogi aktusban meghatározott képesítéssel és képzettséggel rendelkező vállalkozások járhatnak el. A visszanyerés, újrahasznosítás és regenerálás során az ezen tevékenységet végző vállalkozásoknak és üzemeltetőknek, tulajdonosoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni. A visszanyerésről, újrahasznosításról és regenerálásról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést és adatszolgáltatást tenni. (5) Amennyiben a visszanyerést, újrahasznosítást és regenerálást végző vállalkozások, továbbá a termékek, berendezések és létesítmények tulajdonosai, üzemeltetői nem vagy nem megfelelően tesznek eleget az uniós jogi aktusban és a 10/G. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottaknak, úgy velük szemben a 10/H. -ban és a 10/I. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek 46 10/G. 47 (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság a kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokról vállalkozásonként F-Gáz ügyfélazonosító alkalmazásával a (2) bekezdésben meghatározott adatokkal nyilvántartást vezet a végzett tevékenység megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatbázis részeként az alábbi célok érdekében: a) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységekre vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése, b) regisztrációs, nyilvántartási, képesítési, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, c) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.

10 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban nyilvántartható: a) természetes személy esetében: aa) név, ab) születési hely, idő, állampolgárság, ac) anyja neve, ad) személyi azonosító, ae) lakcím és értesítési cím, af) telefonszám, cím; b) gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég esetében a cég vagy egyéni vállalkozó ba) neve, bb) székhelye, bc) cégjegyzékszáma, bd) adószáma, be) statisztikai számjele, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, bf) foglalkoztatottak száma, bg) a cég nevében nyilatkozattételre jogosult személy megnevezése, bh) telefonszáma, címe; c) az a) és b) pontokhoz kapcsolódóan a klímavédelemért felelős hatóság döntéseinek rendelkezései, valamint a jogszabályban meghatározott képesítési, adatszolgáltatási adatok: ca) hatósági döntés iktatószáma, cb) jogerősen kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota, cc) a bírság kiszabása mellőzésének ténye, figyelmeztetés ténye, cd) a regisztrációs és felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota, ce) a természetes személy képesítését, képzettségét igazoló kártya száma, kiállítás dátuma, gazdálkodó szervezetek esetében megfelelő képesítéssel rendelkező munkatársaknak az a) pontban rögzített adatai és képesítést, képzettséget igazoló kártya száma,

11 cf) természetes személy esetében legmagasabb iskolai végzettség, OKJ-bizonyítvány száma, OKJvégzettség kódja, cg) természetes személy esetében munkakör, ch) természetes személy esetében szakmai gyakorlati idő, gyakorlat megszerzésének helye, ci) bármely, fluortartalmú üvegházhatású gáz érintettségével járó tevékenység esetében a gáz mennyisége tömegben és szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, fajtája, ipari megnevezése, annak hiányában kémiai neve, cj) a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó terméket, berendezést és létesítményt érintő telepítés, karbantartás, szivárgásvizsgálat címe, jármű esetén forgalmi rendszám és üzemben tartó megnevezése, az intézkedéssel érintett berendezés vagy létesítmény megnevezése, funkciója, típusszáma, ck) minden egyéb olyan adat, amelynek jelentésére és nyilvántartására az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező vállalkozás az uniós jogi aktus rendelkezései folytán köteles. (3) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. (4) A klímavédelemért felelős hatóság az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek számára biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és ügyintézést, amelynek részletes szabályait miniszteri rendelet állapítja meg. 10/H. 48 (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy hatósági határozat előírásait megsérti, vagy a tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül vagy attól eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi. (2) A klímavédelmi bírság kiszabására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 21 nap. (3) A klímavédelmi bírság kiszabására a klímavédelemért felelős hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl nincs lehetősége. A cselekmény elkövetésétől számított 5 éven túl nem szabható ki klímavédelmi bírság, kivéve ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nyugszik, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. Ha jogerős másodfokú hatósági határozat vagy jogerős bírói ítélet az eljárt klímavédelemért felelős hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, az egyéves határidőt a másodfokú határozat vagy bírói ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani, de 5 éven túl ebben az esetben sincs helye klímavédelmi bírság kiszabásának. (4) A klímavédelmi bírság összegét a klímavédelemért felelős hatóság az eset összes körülményeire így különösen a jogsértés súlyára, időtartamára, a mulasztás körülményeire, a kötelezettségszegés időtartamára és ismétlődésére, a jogsértő magatartás konkrét veszélyességére vagy károsító hatására, a jogsértéssel szerzett előnyre, továbbá a termékekben és berendezésekben használt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségére és annak a klímavédelemmel összefüggésben kitűzött célok megvalósítására való veszélyességére tekintettel határozza meg.

12 (5) Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a klímavédelemért felelős hatóság mérlegelési jogkörben eljárva dönthet a klímavédelmi bírság kiszabásának mellőzéséről, egyidejűleg figyelmeztetve az elkövetőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire. (6) A klímavédelemért felelős hatóság figyelemmel az eset összes körülményére méltányosságból, ha a klímavédelmi bírság célja csökkentett összeggel is elérhető, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékének csökkentéséről is dönthet, egyidejűleg figyelmeztetve az elkövetőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire. (7) Ismételt jogsértés esetén az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell a klímavédelmi bírság összegét megállapítani. 10/I. 49 (1) A klímavédelmi bírság a központi költségvetés bevétele. (2) A klímavédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A klímavédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról is, amelyre a klímavédelmi bírságot meg kell fizetni. (3) A jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. (4) Amennyiben a jogsértő a klímavédelmi bírság kiszabását követő 30 napon belül nem tesz eleget a bírságot megállapító határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van helye. (5) A klímavédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg a klímavédelemért felelős hatóság kezdeményezheti a hatáskörrel rendelkező engedélyező hatóságnál a jogszabálysértő tevékenysége folytatásának felülvizsgálatát. (6) A klímavédelmi bírság jogerős kiszabása nem mentesít a büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősség alól. Részvétel nemzetközi rugalmassági mechanizmusokban 11. (1) 50 Magyarország területén megvalósítandó együttes végrehajtásban jogi személyek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, külön jogszabályban meghatározottak szerint a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt. (2) 51 Magyarország területén a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően megvalósított együttes végrehajtás teljesítése után a miniszter kibocsátás-csökkentési egységeket állapít meg és ad át az együttes végrehajtásban résztvevő befektető országnak, illetve a befektető ország meghatalmazásával rendelkező szervezetnek Magyarország területén kívül megvalósítandó együttes végrehajtásban vagy tiszta fejlesztési mechanizmusban magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt (1) 54 Magyarország területén megvalósítandó együttes végrehajtásban részt vevő jogi személyek a miniszteri jóváhagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül egyszeri felügyeleti

13 díjat kötelesek fizetni. A miniszter a felügyeleti díjat a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja. (2) A felügyeleti díj mértékét az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg /A. 56 Az együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát és a projekt megvalósításáról és működtetéséről készített éves jelentést a kibocsátáscsökkentési tevékenység végrehajtója a Kormány rendeletében meghatározott módon, együttes végrehajtás hitelesítővel hitelesítteti. 13/B. 57 (1) Együttes végrehajtás hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező szervezet, akkreditált független hitelesítő vagy más EGT-államban feljogosított hitelesítő vehető igénybe. (2) Együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak a szervezetnek engedélyezi, amely a) munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább három, a (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt foglalkoztat, és b) 58 rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) 59 Az együttes végrehajtás-hitelesítő szervezet hitelesítő tevékenységét csak legalább három olyan személy útján folytathatja, aki büntetlen előéletű, nem áll az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: együttes végrehajtás-hitelesítő szakértő). (4) 60 A (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az együttes végrehajtáshitelesítő által foglalkoztatott legalább három együttes végrehajtás-hitelesítő szakértő nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus levelezési címét. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy az általa foglalkoztatottak büntetlen előéletűek, és nem állnak az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy mellékeli arra vonatkozó nyilatkozatukat, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére annak az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján továbbítsa. Az adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. (5) 61 A környezetvédelmi hatóság az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértők büntetlen előéletűek-e, és nem állnak-e az együttes végrehajtáshitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az együttes végrehajtáshitelesítő szakértők büntetlen előéletűek-e, valamint, hogy az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt állnak-e. (6) 62 A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a környezetvédelmi hatóság

14 a) az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, b) az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli. 13/C. 63 (1) Együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak az akkreditált független hitelesítőnek engedélyezi, amely a) a hitelesítői tevékenység végzésére az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság akkreditációja folytán jogosult, b) 64 rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező, más EGT-államban feljogosított hitelesítő a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében külön engedély nélkül folytathatja tevékenységét, köteles azonban az együttes végrehajtás hitelesítői tevékenység folytatására irányuló szándékát a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. 13/D. 65 A környezetvédelmi hatóság a 13/B. és a 13/C. (1) bekezdése szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre engedéllyel rendelkezőkről, illetve együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogosult, a 13/C. (2) bekezdése szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl, a 13/B. szerinti esetben tartalmazza az együttes végrehajtás hitelesítő szervezet által foglalkoztatott együttes végrehajtás hitelesítő szakértők nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét. A nyilvántartásból kizárólag a hitelesítői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. 13/E. 66 A környezetvédelmi hatóság 13/B. 13/C. szerinti engedélyezési eljárásáért és a 13/C. szerinti bejelentésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Záró rendelkezések 14. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E törvény 4. -ának (4) bekezdése és a 13. -a január 1. napján lép hatályba. (3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a környezetvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott együttes végrehajtási projekttevékenységek e törvény szerint jóváhagyottnak minősülnek. (4) 67 (5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

15 a) 68 az Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatához szükséges nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer működésének részletes szabályait, különös tekintettel az abban kezelt adatok körére, az adatszolgáltatás rendjére, az adatok nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer keretében történő felhasználásának részletes szabályaira; 69 b) 70 a kibocsátási jogosultságokkal és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás, valamint az árveréssel, a versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten történő értékesítési eljárás részletes szabályait; 71 c) a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek és a nemzetközi kibocsátáskereskedelemben való részvétel szabályait, illetve díjait; 72 d) 73 a forgalmi jegyzék működésének szabályait; 74 e) 75 a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj mértékét és fizetésének szabályait; 76 f) a nemzetközi jelentések tartalmának és elkészítésének módját; 77 g) 78 az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó nyilvántartási rendszer működésének, valamint a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatásnak a rendjét, a nyilvántartási rendszerhez szükséges adatok körét a személyes adatok kivételével; 79 h) a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási, illetve előrejelzési kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírság összegét; 80 i) az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében részt vevő személyek tekintetében a nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben való részvételi szabályokat; 81 j) az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátásával, illetve elnyelés általi eltávolításával járó, a tevékenység megkezdése előtt a kibocsátás, illetve elnyelés előrejelzésre kötelezett tevékenységek körét; k) 82 a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékek, berendezések és létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges képzési, képesítési és vizsgáztatási rendszer, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait; 83 l) 84 a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenység esetében a vállalkozások, üzemeltetők és tulajdonosok regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszereknek a részletes szabályait; 85 m) 86 a fluortartalmú üvegházhatású gázok Magyarország területén való forgalomba hozatalára, export, import kereskedelmi tevékenységre, a forgalombahozatali mentességi kérelemre, a címkézésre vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait; 87 n) 88 a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések szivárgásvizsgálatára, visszanyerésére, újrahasznosítására és regenerálására vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek végzése esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait; 89

16 o) 90 a klímavédelmi bírság mértékét; 91 p) 92 a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységek ellenőrzésével, felügyeletével és valamennyi hatósági feladat ellátásával kapcsolatban eljáró hatóság kijelölését. 93 (6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg: a) 94 az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységre jogosító engedély kiadásának és a 13/C. (2) bekezdése szerinti bejelentésnek a részletes szabályait, az együttes végrehajtás hitelesítő tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket; 95 b) 96 a Magyarország területén megvalósuló együttes végrehajtási projekttevékenységek felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait; 97 c) 98 a klímavédelemért felelős hatósággal való elektronikus kapcsolattartás szabályait; d) 99 az elektronikus ügyintézésre, így különösen a díjakra, befizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat; e) 100 a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis részét képező, 10/G. szerinti nyilvántartás részére történő adatközlés formájának és módjának, tartalmának, kezelésének, üzemeltetésének és fenntartásának, felügyeletének, valamint az adatközlés és adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait; f) 101 a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek általi igénybevételének és használatának, az abban való regisztrációnak és nyilvántartásba vételnek a részletes szabályait. (7) 102 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy 103 a) az együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe és a külföldi együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe történő bejegyzésért, továbbá a hitelesítői jogosultság felfüggesztésének megszüntetéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg, b) az a) pontban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. (8) 104 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésére, képesítésére és vizsgáztatására vonatkozó tananyagra, szakmai és vizsgakövetelményekre, a szerzett tudás elismerésére, a vizsgáztatás és képesítés rendjére, rendszerére, a vállalkozások képesítési rendszerére, valamint a képesítések nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg. 15. (1) Az Áht (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

17 [Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:] h) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott kiotói egységre. (2) Az Áht. 109/B. -a a következő g) ponttal egészül ki: [A kincstári vagyonba tartozik:] g) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott kiotói egység. (3) Az Áht. 109/D. -ának (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(3) Kincstári vagyon a következő eljárásokkal értékesíthető:] e) tőzsdei értékesítésre adott megbízás a 108. (1) bekezdés g) és h) pontjaiban meghatározott vagyonelemek tekintetében. (4) Az Áht. 109/D. -a a következő (13) bekezdéssel egészül ki: (13) A 108. (1) bekezdés h) pontjában meghatározott vagyonelemek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott nemzetközi rugalmassági mechanizmusok keretében átruházhatók (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások a 10/C. (2) bekezdésében meghatározott regisztrációs kötelezettségüknek március 31-ig kötelesek eleget tenni. (2) január 31. napjáig az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartási, regisztrációs és jelentések kezelésével kapcsolatos feladatok elvégzésére kijelölt szervezeteknek a rendelkezésükre álló adatokat, adatbázist, valamint a környezetvédelemért felelős miniszternek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi adatot át kell adni a miniszter részére. (3) Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 842/2006/EK rendelet) szerint a vállalkozások számára előírt jelentéstételi kötelezettséget a évre vonatkozóan a 842/2006/EK rendeletben előírtak szerint kell teljesíteni az Európai Bizottság és a klímavédelemért felelős hatóság részére. (4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi