MAGYAR KÖZLÖNY 183. szám

Átírás

1 MAGYAR KÖZLÖNY 183. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA december 23., kedd Tartalomjegyzék évi LXXXIX. törvény Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló évi CCXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról évi XC. törvény A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról évi XCI. törvény Egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról évi XCII. törvény Egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról évi XCIII. törvény A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról évi XCIV. törvény A dohányipari vállalkozások évi egészségügyi hozzájárulásáról évi XCV. törvény A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról évi XCVI. törvény A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló évi CXXXIV. törvény módosításáról évi XCVII. törvény A honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosításáról évi XCVIII. törvény Egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosításáról /2014. (XII. 23.) Korm. rendelet A központi címregiszterről és a címkezelésről /2014. (XII. 23.) Korm. rendelet A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról /2014. (XII. 23.) MNB rendelet A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete alá tartozó személyek és szervezetek törzsadat-bejelentési kötelezettségéről szóló 39/2013. (XII. 29.) MNB rendelet módosításáról /2014. (XII. 23.) BM rendelet A folyók mértékadó árvízszintjeiről /2014. (XII. 23.) BM rendelet A belügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjainak évi ruházati utánpótlási ellátmánya felhasználási rendjéről, valamint a belföldi Állami Futárszolgálat tevékenységének szabályozásáról szóló 44/1998. (X. 14.) BM rendelet módosításáról /2014. (XII. 23.) EMMI rendelet A fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 84/2013. (XII. 30.) EMMI rendelet módosításáról 25377

2 25270 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám Tartalomjegyzék 40/2014. (XII. 23.) FM rendelet A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosításáról /2014. (XII. 23.) FM rendelet A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet módosításáról /2014. (XII. 23.) IM rendelet Egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról /2014. (XII. 23.) NGM rendelet A munkaügyi központok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségének illetékességéről szóló 44/2012. (XII. 22.) NGM rendelet módosításáról /2014. (XII. 23.) NGM rendelet A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 4/2014. (II. 6.) NGM rendelet módosításáról és az idegenforgalmi adó differenciált kiegészítéséről szóló 31/2011. (VIII. 24.) NGM rendelet hatályon kívül helyezéséről /2014. (XII. 23.) NFM rendelet Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról /2014. (XII. 23.) Korm. határozat A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai és a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról /2014. (XII. 23.) Korm. határozat Egyes önkormányzatok feladatainak támogatása érdekében történő előirányzat-átcsoportosításokról /2014. (XII. 23.) Korm. határozat A Millenáris Nonprofit Kft. működési kiadásának csökkentéséhez szükséges intézkedések érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról /2014. (XII. 23.) Korm. határozat Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által az FHB Életjáradék Zrt. részére nyújtandó hitelhez kapcsolódó állami kezességvállalásról /2014. (XII. 23.) Korm. határozat A Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház új műhelyháza és próbacentruma létrehozásához szükséges beruházás előkészítéséről /2014. (XII. 23.) Korm. határozat A Finnugor Írókongresszus előkészítése érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzatátcsoportosításról /2014. (XII. 23.) Korm. határozat Az Esterházy-család eredeti tulajdonában lévő egyes vagyontárgyak, illetve az Esterházy-család tagjait ábrázoló képzőművészeti alkotások megvásárlása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról /2014. (XII. 23.) Korm. határozat Az európai uniós programok likviditási helyzetének kezeléséről 25467

3 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám II. Törvények évi LXXXIX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló évi CCXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról* 1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény módosítása 1. (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:) 4. üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO 2 ), a metán (CH 4 ), a dinitrogén-oxid (N 2 O), a fluortartalmú üvegházhatású gázok, a perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF 6 ) és a nitrogén-trifluorid (NF 3 ); (2) Az Éhvt. 2. -a a következő 23. ponttal egészül ki: (E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:) 23. klímavédelmi bírság: a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy hatósági határozat előírásainak megsértése esetére az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek végzése, valamint az ilyen fajta gázokkal működtetett berendezések és létesítmények üzemeltetése kapcsán. 2. Az Éhvt. 8. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A kiotói egység a forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre és a jegyzékből való törléssel szűnik meg. Az államháztartásért felelős miniszter a miniszterrel együttműködésben az adott elszámolási időszak végén a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről. 3. Az Éhvt. 9. (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (7) A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe való kerülésének tényéről és azok teljes mennyiségéről a forgalmi jegyzékbe való bejegyzésüket követő 21 napon belül az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatja a minisztert és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet. (8) A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről és törléséről az államháztartásért felelős miniszter évente tájékoztatja a minisztert és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet. 4. Az Éhvt. a következő alcímekkel és 10/A 10/I. -sal egészül ki: A fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó általános szabályok 10/A. (1) Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gázok minél hatékonyabban történő használatára és a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésére. (2) Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell megfelelő alternatív megoldások alkalmazására, amennyiben azok rendelkezésre állnak, műszakilag és biztonságilag alkalmazhatóak és alkalmazásuk nem jár aránytalan költségekkel. * A törvényt az Országgyűlés a december 16-i ülésnapján fogadta el.

4 25272 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám (3) A fluortartalmú üvegházhatású gázok minél nagyobb mennyiségben történő újrahasznosítása, ártalmatlanítása érdekében törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gáz, továbbá az azt tartalmazó termék és berendezés lehető legnagyobb arányú újrahasznosításra való előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gáz és az azt tartalmazó termék és berendezés alternatív megoldással történő helyettesítésére. (4) A fluortartalmú üvegházhatású gázok gyártóinak meg kell tenniük minden olyan intézkedést, amely alkalmas a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének lehető legnagyobb arányú csökkentésére. A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek 10/B. (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenységek végzését jogszabály igazoláshoz, képesítéshez kötheti. (2) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal összefüggő tevékenységet végző vállalkozásokkal kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatokat a klímavédelemért felelős hatóság látja el. (3) A vállalkozások csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott igazolás birtokában jogosultak bármilyen, fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni. 10/C. (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékeknek, berendezéseknek és létesítményeknek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató vállalkozások kötelesek a tevékenység során kezelt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségéről nyilvántartást vezetni, és azokról a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában (a továbbiakban: uniós jogi aktus) előírtak szerint jelentést tenni az Európai Bizottság és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a klímavédelemért felelős hatóság részére. (2) Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végez, köteles a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázishoz fűződő regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon. (3) Azon üzemeltetőkkel, tulajdonosokkal és vállalkozásokkal szemben, amelyek regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek nem vagy nem megfelelően tesznek eleget, a 10/H. -ban és a 10/I. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. 10/D. (1) január 1. napjától csak azon, az Európai Unió területén letelepedett gyártók és importőrök jogosultak fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó berendezéseket és termékeket forgalomba hozni Magyarország területén, amelyek eleget tesznek az uniós jogi aktusban meghatározott nyilatkozattételi és nyilvántartásba-vételi kötelezettségüknek és az Európai Bizottság által kiosztott forgalombahozatali kvótában részesülnek. (2) Magyarország területén az uniós jogi aktusban meghatározott termékeket és berendezéseket az ott rögzítettek szerint lehet forgalomba bocsátani és az ott meghatározott adattartalommal rendelkező címkével kell ellátni. (3) Az uniós jogi aktusban rögzített tilalmak alá eső termékek és berendezések esetében a klímavédelemért felelős hatóság útján az Európai Bizottság felé forgalombahozatali mentességi kérelem nyújtható be. A kérelem benyújtásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg. (4) Azon vállalkozásokkal szemben, amelyek a forgalomba hozatalra, címkézésre vonatkozó, a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségeket megszegik, annak nem vagy nem megfelelően tesznek eleget, a 10/H. -ban és a 10/I. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. (5) Vállalkozás Magyarország területén fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kereskedelmi export- és importtevékenységet az Európai Unión kívüli harmadik országgal és az Európai Unió tagállamával kizárólag megfelelő képesítés birtokában, fluorozott szénhidrogénekkel előtöltött berendezések tekintetében pedig az uniós jogi aktusban meghatározottak szerint folytathat a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történt regisztrációt és adatszolgáltatást követően a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon. 10/E. (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal töltött termékek és berendezések Magyarország területén való gyártása és Magyarország területére történő behozatala során a gyártóknak és az importőröknek az uniós jogi aktusban előírtak szerint kell eljárniuk azzal, hogy a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek kötelesek eleget tenni a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.

5 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám (2) A Magyarország területén folytatott gyártói és importőri tevékenységet végző vállalkozásokkal szemben, amennyiben nem vagy nem megfelelően tesznek eleget az uniós jogi aktusban és a 10/G. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottaknak, a 10/H. -ban és a 10/I. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. 10/F. (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések általános szivárgás-ellenőrzési követelményeit, annak gyakoriságát, a szivárgásészlelő rendszerekre vonatkozó feltételeket az uniós jogi aktusban és az általános szivárgás-ellenőrzési követelmények megállapításáról szóló európai uniós rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni. (2) Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések szivárgásvizsgálatát kizárólag az uniós jogi aktusban meghatározott képesítéssel rendelkező vállalkozás folytathat. (3) Szivárgásvizsgálat esetén az uniós jogi aktusban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint és módon kell eljárni. A szivárgásvizsgálatról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést tenni. (4) Magyarország területén fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása során kizárólag az uniós jogi aktusban meghatározott képesítéssel és képzettséggel rendelkező vállalkozások járhatnak el. A visszanyerés, újrahasznosítás és regenerálás során az ezen tevékenységet végző vállalkozásoknak és üzemeltetőknek, tulajdonosoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni. A visszanyerésről, újrahasznosításról és regenerálásról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 10/G. -ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést és adatszolgáltatást tenni. (5) Amennyiben a visszanyerést, újrahasznosítást és regenerálást végző vállalkozások, továbbá a termékek, berendezések és létesítmények tulajdonosai, üzemeltetői nem vagy nem megfelelően tesznek eleget az uniós jogi aktusban és a 10/G. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottaknak, úgy velük szemben a 10/H. -ban és a 10/I. -ban, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek 10/G. (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság a kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokról vállalkozásonként F-Gáz ügyfélazonosító alkalmazásával a (2) bekezdésben meghatározott adatokkal nyilvántartást vezet a végzett tevékenység megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatbázis részeként az alábbi célok érdekében: a) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységekre vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése, b) regisztrációs, nyilvántartási, képesítési, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, c) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban nyilvántartható: a) természetes személy esetében: aa) név, ab) születési hely, idő, állampolgárság, ac) anyja neve, ad) személyi azonosító, ae) lakcím és értesítési cím, af) telefonszám, cím; b) gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég esetében a cég vagy egyéni vállalkozó ba) neve, bb) székhelye, bc) cégjegyzékszáma, bd) adószáma, be) statisztikai számjele, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, bf) foglalkoztatottak száma, bg) a cég nevében nyilatkozattételre jogosult személy megnevezése,

6 25274 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám bh) telefonszáma, címe; c) az a) és b) pontokhoz kapcsolódóan a klímavédelemért felelős hatóság döntéseinek rendelkezései, valamint a jogszabályban meghatározott képesítési, adatszolgáltatási adatok: ca) hatósági döntés iktatószáma, cb) jogerősen kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota, cc) a bírság kiszabása mellőzésének ténye, figyelmeztetés ténye, cd) a regisztrációs és felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota, ce) a természetes személy képesítését, képzettségét igazoló kártya száma, kiállítás dátuma, gazdálkodó szervezetek esetében megfelelő képesítéssel rendelkező munkatársaknak az a) pontban rögzített adatai és képesítést, képzettséget igazoló kártya száma, cf) természetes személy esetében legmagasabb iskolai végzettség, OKJ-bizonyítvány száma, OKJ-végzettség kódja, cg) természetes személy esetében munkakör, ch) természetes személy esetében szakmai gyakorlati idő, gyakorlat megszerzésének helye, ci) bármely, fluortartalmú üvegházhatású gáz érintettségével járó tevékenység esetében a gáz mennyisége tömegben és szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, fajtája, ipari megnevezése, annak hiányában kémiai neve, cj) a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó terméket, berendezést és létesítményt érintő telepítés, karbantartás, szivárgásvizsgálat címe, jármű esetén forgalmi rendszám és üzemben tartó megnevezése, az intézkedéssel érintett berendezés vagy létesítmény megnevezése, funkciója, típusszáma, ck) minden egyéb olyan adat, amelynek jelentésére és nyilvántartására az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező vállalkozás az uniós jogi aktus rendelkezései folytán köteles. (3) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. (4) A klímavédelemért felelős hatóság az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek számára biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és ügyintézést, amelynek részletes szabályait miniszteri rendelet állapítja meg. 10/H. (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy hatósági határozat előírásait megsérti, vagy a tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül vagy attól eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi. (2) A klímavédelmi bírság kiszabására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 21 nap. (3) A klímavédelmi bírság kiszabására a klímavédelemért felelős hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl nincs lehetősége. A cselekmény elkövetésétől számított 5 éven túl nem szabható ki klímavédelmi bírság, kivéve ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nyugszik, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. Ha jogerős másodfokú hatósági határozat vagy jogerős bírói ítélet az eljárt klímavédelemért felelős hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, az egyéves határidőt a másodfokú határozat vagy bírói ítélet jogerőre emelkedésétől kell számítani, de 5 éven túl ebben az esetben sincs helye klímavédelmi bírság kiszabásának. (4) A klímavédelmi bírság összegét a klímavédelemért felelős hatóság az eset összes körülményeire így különösen a jogsértés súlyára, időtartamára, a mulasztás körülményeire, a kötelezettségszegés időtartamára és ismétlődésére, a jogsértő magatartás konkrét veszélyességére vagy károsító hatására, a jogsértéssel szerzett előnyre, továbbá a termékekben és berendezésekben használt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségére és annak a klímavédelemmel összefüggésben kitűzött célok megvalósítására való veszélyességére tekintettel határozza meg. (5) Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy bírság alkalmazása szükségtelen, a klímavédelemért felelős hatóság mérlegelési jogkörben eljárva dönthet a klímavédelmi bírság kiszabásának mellőzéséről, egyidejűleg figyelmeztetve az elkövetőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire. (6) A klímavédelemért felelős hatóság figyelemmel az eset összes körülményére méltányosságból, ha a klímavédelmi bírság célja csökkentett összeggel is elérhető, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékének csökkentéséről is dönthet, egyidejűleg figyelmeztetve az elkövetőt az ismételt jogsértés jogkövetkezményeire. (7) Ismételt jogsértés esetén az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell a klímavédelmi bírság összegét megállapítani.

7 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám /I. (1) A klímavédelmi bírság a központi költségvetés bevétele. (2) A klímavédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A klímavédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról is, amelyre a klímavédelmi bírságot meg kell fizetni. (3) A jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. (4) Amennyiben a jogsértő a klímavédelmi bírság kiszabását követő 30 napon belül nem tesz eleget a bírságot megállapító határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van helye. (5) A klímavédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg a klímavédelemért felelős hatóság kezdeményezheti a hatáskörrel rendelkező engedélyező hatóságnál a jogszabálysértő tevékenysége folytatásának felülvizsgálatát. (6) A klímavédelmi bírság jogerős kiszabása nem mentesít a büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősség alól. 5. (1) Az Éhvt. 14. (5) bekezdése a következő k) p) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:) k) a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékek, berendezések és létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges képzési, képesítési és vizsgáztatási rendszer, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait; l) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenység esetében a vállalkozások, üzemeltetők és tulajdonosok regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszereknek a részletes szabályait; m) a fluortartalmú üvegházhatású gázok Magyarország területén való forgalomba hozatalára, export, import kereskedelmi tevékenységre, a forgalombahozatali mentességi kérelemre, a címkézésre vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait; n) a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések szivárgásvizsgálatára, visszanyerésére, újrahasznosítására és regenerálására vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek végzése esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait; o) a klímavédelmi bírság mértékét; p) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységek ellenőrzésével, felügyeletével és valamennyi hatósági feladat ellátásával kapcsolatban eljáró hatóság kijelölését. (2) Az Éhvt. 14. (6) bekezdése a következő c) f) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:) c) a klímavédelemért felelős hatósággal való elektronikus kapcsolattartás szabályait; d) az elektronikus ügyintézésre, így különösen a díjakra, befizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat; e) a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis részét képező, 10/G. szerinti nyilvántartás részére történő adatközlés formájának és módjának, tartalmának, kezelésének, üzemeltetésének és fenntartásának, felügyeletének, valamint az adatközlés és adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait; f) a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek általi igénybevételének és használatának, az abban való regisztrációnak és nyilvántartásba vételnek a részletes szabályait. (3) Az Éhvt a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésére, képesítésére és vizsgáztatására vonatkozó tananyagra, szakmai és vizsgakövetelményekre, a szerzett tudás elismerésére, a vizsgáztatás és képesítés rendjére, rendszerére, a vállalkozások képesítési rendszerére, valamint a képesítések nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg. 6. Az Éhvt. a következő 16. -sal egészül ki: 16. (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások a 10/C. (2) bekezdésében meghatározott regisztrációs kötelezettségüknek március 31-ig kötelesek eleget tenni. (2) január 31. napjáig az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartási, regisztrációs és jelentések kezelésével kapcsolatos feladatok elvégzésére kijelölt szervezeteknek a rendelkezésükre álló adatokat, adatbázist,

8 25276 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám valamint a környezetvédelemért felelős miniszternek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi adatot át kell adni a miniszter részére. (3) Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 842/2006/EK rendelet) szerint a vállalkozások számára előírt jelentéstételi kötelezettséget a évre vonatkozóan a 842/2006/EK rendeletben előírtak szerint kell teljesíteni az Európai Bizottság és a klímavédelemért felelős hatóság részére. (4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló évi CCXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló évi LXXXIX. törvény hatálybalépése előtt a 10. (2) bekezdése szerint értékesítés céljából megkötött szerződések módosítása a miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozik. 7. Az Éhvt. 17. (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (E törvény a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt ) c) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, április 16-i 517/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.) 2. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló évi CCXVII. törvény módosítása 8. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr.) 1. (4) bekezdés i) j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő k) ponttal egészül ki: [Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben] i) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettség keretében végrehajtott repülés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi ülőhelyet, j) az olyan légiközlekedési tevékenység, amelynek során a kereskedelmi légiközlekedési üzembentartó 3 egymást követő 4 hónapos időszakban időszakonként 243-nál kevesebb járatot teljesít, vagy járatainak éves összes kibocsátása kevesebb tonnánál, amelybe beleszámítandó az állam uralkodója és közvetlen családja, állam- és kormányfője, valamint minisztere hivatalos út alkalmával történő szállítása is, és k) a harmadik kereskedési időszakban azok a repülések, amelyek e pont kivételével a szóban forgó tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket olyan, nem kereskedelmi légi jármű üzembentartó teljesít, amely kevesebb, mint évi 1000 tonna összkibocsátással járó repüléseket hajt végre. 9. Az Ügkr pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:) 33. visszaadás: ÜHG-egység elszámolása az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó által saját létesítménye vagy légi járműve hitelesített kibocsátási adatainak terhére a jegyzékkezelő felé, 10. Az Ügkr. 2. -a a következő ponttal egészül ki: (E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:) 36. kereskedelmi légiközlekedési üzembentartó: olyan légi jármű üzembentartó, amely díjazás ellenében menetrendszerűen vagy nem menetrendszerűen utasok, áru vagy postai küldemények szállítására irányuló légiközlekedési szolgáltatást nyújt a nagyközönség számára, 37. készenléti- vagy tartalék üzemmód: az alkalmankénti vagy kizárólag speciális körülmények megléte esetén történő üzemeltetés céljából létrehozott létesítmény működési jellemzője,

9 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám kezdeti (múltbeli) tevékenységi szint: a létesítményrésznek kiosztott mennyisége kiszámításához használt, a 2011/278/EU bizottsági határozat 9. cikkének vagy adott esetben a 18. cikkének megfelelően kiszámított tevékenységi szint, 39. mérvadó létesítményrész: olyan létesítményrész, amely legalább 30%-kal hozzájárul a létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéhez vagy több mint kibocsátási egységnek a létesítmény részére történő kiosztásához, 40. részleges működésbeszüntetés: ha egy mérvadó létesítményrész tevékenységi szintjét egy adott naptári évben a létesítményrésznek kiosztott mennyiség kiszámításához használt kezdeti tevékenységi szinthez képest az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legalább 50%-kal, vagy legalább 75%-kal vagy 90%-kal csökkenti, 41. részleges működésbeszüntetést követő újraindítás: olyan jelentős változás, amikor a működését beszüntetett létesítményrész tevékenységi szintje ismét meghaladja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kezdeti tevékenységi szintjének 25%-át, illetve 50%-át kitevő küszöbértéket. 11. Az Ügkr. 4. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) A hatóság a kibocsátási engedélyben végrehajtott módosításról, illetve az engedély visszavonásáról tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter). A miniszter tájékoztatja a hatóságot minden olyan, az üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók működésével kapcsolatos adatról, amely adatot közvetlenül a miniszterhez nyújtottak be, és az adat megismerése a hatóság e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti feladat- és hatáskörébe tartozik. 12. Az Ügkr. 10. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Ha a légi jármű üzembentartó térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását kérelmezi, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tonnakilométer-adatokat is nyomon követi a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a jóváhagyott nyomon követési terv, valamint a légi jármű üzembentartó belső eljárásrendje szerint, és arról a hatóság részére a (3) bekezdésben foglalt kivétellel hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést tesz az ellenőrzési évet követő év március 31-ig. 13. Az Ügkr. 10. (4) (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint köteles a bezárás évére vonatkozó hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására az adott év február 15-ig kerül sor, a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő. (5) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, azt a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint bejelenti és hitelesített jelentést tesz. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 15-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő. 14. Az Ügkr. 14/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 14/A. A miniszter a 12. (2) bekezdésében, a 30. (2) bekezdésében és a 38. (1) bekezdésében meghatározott feladatait az energiapolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben látja el. 15. (1) Az Ügkr. 15. (1) (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) A kibocsátási egységek kiosztását a harmadik kereskedési időszakban a 2011/278/EU bizottsági határozat VI. mellékletében meghatározott referenciaértékek és kisegítő szabályok alapján kell elvégezni. (2) A térítésmentesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított egységmennyiség 100%-a azon létesítmények számára, amelyek a szén-dioxid-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját meghatározó, az Európai Unió kötelező jogi aktusában felsorolt ágazatokba tartoznak. (2) Az Ügkr. 15. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetét a miniszter készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés közzétételéről az Európai Bizottság jóváhagyását követően a Kormány gondoskodik.

10 25278 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám (3) Az Ügkr a a következő (6) (8) bekezdéssel egészül ki: (6) A térítésmentes kibocsátási-egység kiosztása több lépésben is végrehajtható. (7) A tárgyévi ingyenesen kiosztásra kerülő ÜHG-egységmennyiségeket a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről. (8) A szén-dioxid-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listájának módosulása esetén a miniszter a Kormány által az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően módosítja a Nemzeti Végrehajtási Intézkedést. 16. (1) Az Ügkr. 16. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A kérelmet a miniszter jóváhagyás céljából továbbítja az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság döntését érvényesítve a miniszter a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja. Jóváhagyás esetén a miniszter a kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan megállapítja a létesítmény számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról. (2) Az Ügkr. 16. (4) (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha egy létesítmény beszünteti működését, a működés beszüntetésének évét követő évtől nem részesülhet térítésmentes kibocsátási egységben. A jelentős kapacitáscsökkentésen, a részleges működésbeszüntetésen és a részleges működésbeszüntetést követő újraindításon átesett létesítmény számára történő kibocsátási egységkiosztást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint ki kell igazítani. (5) A (2) (4) bekezdés szerinti módosításokat követően a miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatát, és megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén, a nemzeti kiosztási tábla bevitelét vagy módosítását a központi tisztviselő végzi el az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben. (6) A jelentős kapacitáscsökkentésen, részleges működésbeszüntetésen és a részleges működésbeszüntetést követő újraindításon átesett létesítményeknek a (4) bekezdés szerinti kibocsátási egységkiigazítás elvégzéséhez a miniszter részére benyújtandó adatszolgáltatást akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesítve kell benyújtani a Kormány által az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak megfelelő határidőben és módon. 17. Az Ügkr. 18/A. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete alapján a miniszter a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel elkészíti a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti kiosztási tábla alapján a nemzeti tisztviselő a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a nemzeti kiosztási tábla Európai Bizottság általi jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodik a kibocsátási egységeknek a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról. 18. Az Ügkr. 19. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségének az Európai Bizottság által a 2011/638/EU bizottsági határozatban meghatározott referenciaérték alapján kiszámított része térítés nélkül kerül kiosztásra a 20. (1) bekezdése szerinti kérelmet benyújtó légi jármű üzembentartók részére. 19. Az Ügkr. 20. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A kérelmet a miniszter a kérelemmel érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően legalább 18 hónappal, a légiközlekedésre vonatkozó Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezeteként jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által elfogadott nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát vagy annak a 21. (5) bekezdése szerinti módosítását a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről. 20. (1) Az Ügkr. 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A légiközlekedési új belépő az adott kereskedési időszakra a miniszterhez benyújtott kérelemmel igényelheti a térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását. A kérelmet a kereskedési időszak harmadik évének június 30. napjáig kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az adott kereskedési időszak második naptári évére vonatkozó hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést és valamennyi, a térítésmentes

11 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám kiosztásra való jogosultság feltételeinek való megfelelést igazoló dokumentumot, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottakat. (2) Az Ügkr. 21. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A miniszter az Európai Bizottság (3) bekezdés szerinti döntését követően elkészíti a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatot és jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. A légiközlekedési kibocsátási egységeknek a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláján történő jóváírásáról a miniszter a 20. (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik. 21. Az Ügkr. 22. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkezésének időpontját és az annak igazolására alkalmas dokumentumokat. A hatóság a bejelentéstől számított 20 munkanapon belül írásban tájékoztatja a minisztert a bejelentés megtételéről. A miniszter a bejelentésről értesíti az Európai Bizottságot és a központi tisztviselőt. 22. (1) Az Ügkr. 24. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az üzemeltető köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a Magyar Állam részére. A visszaadási kötelezettség teljesítéséhez az üzemeltető a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott kibocsátási egységet is felhasználhatja. A visszaadott kibocsátási egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi jegyzékből törli. (2) Az Ügkr. 24. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Ha a) az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó nem adott le hitelesített jelentést, vagy b) a leadott hitelesítési jelentésben a hitelesítő szervezet azt állapítja meg, hogy ba) a kibocsátás nem a jogszabályoknak, valamint a kibocsátási engedélynek megfelelően történt, vagy bb) a nyomon követés nem felelt meg az előírásoknak, akkor a részükre a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában szereplő adatok és a forgalmi jegyzékben szereplő adatok alapján az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó költségére bevont hitelesítő útján a hatóság állapítja meg a tárgyévi kibocsátást, amelynek megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet, légi jármű üzembentartó esetében ÜHG-egységet a hatóság felszólítására vissza kell adniuk az állam részére. (3) Az Ügkr. 24. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légi jármű üzembentartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási egységet, továbbá a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott ÜHG-egységet is. 23. Az Ügkr. 10. alcíme helyébe a következő alcím lép: 10. A kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység felhasználása a harmadik kereskedési időszakban 29. (1) A közötti kereskedési időszakban az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvényben (a továbbiakban: Éhvt.) meghatározott kibocsátás-csökkentési egységet (a továbbiakban: ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egységet (a továbbiakban: CER) (ERU és CER a továbbiakban együtt: nemzetközi jóváírási jogosultságok) felhasználhatja a (2) (5) bekezdésben meghatározottak szerint. (2) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók március 31-ig kérhetik a 2008 és 2012 közötti időszak során a közösségi rendszerben felhasználható projekttípusok tekintetében a 2012-ig elért kibocsátáscsökkentés alapján kiadott nemzetközi jóváírási jogosultságok ÜHG-egységre történő átváltását az alábbiak figyelembevételével, mindig a magasabb érték szerint: a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál. (3) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók december 31-ig kérhetik a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak során a közösségi rendszerben felhasználható projekttípusok tekintetében a 2013 előtt bejegyzett projektek

12 25280 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám esetében 2013-tól elérendő kibocsátáscsökkentés alapján kiadott nemzetközi jóváírási jogosultságok ÜHG-egységre történő átváltását: a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál. (4) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók a legkevésbé fejlett országokban 2013 után megkezdendő projektjeikben 2013-tól elért kibocsátáscsökkentés alapján kiadott CER-ek ÜHG-egységre történő átváltását a közösségi rendszerben a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak során felhasználható projekttípusok vonatkozásában az alábbiakban meghatározott mennyiségek erejéig addig kérelmezhetik, ameddig a projektben érintett országok erre vonatkozó megállapodást nem ratifikálnak a Közösséggel, de legkésőbb december 31-ig: a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál. (5) Az Európai Bizottság által ellenőrzött és jóváhagyott nemzetközi jóváírási jogosultságok (1) (4) bekezdés szerinti felhasználására vonatkozó jogosultsági tábláját a nemzeti tisztviselő kezeli. 24. Az Ügkr. 32. és 33. -a helyébe a következő rendelkezések lépnek: 32. (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság vagy a miniszter felé történő változások bejelentésére irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság vagy a miniszter felé fennálló változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a miniszter az üzemeltetőt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. (2) A bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. (3) A bírság mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a kötelezettségszegés súlyára, az általa elérhető gazdasági előny nagyságára, valamint az üzemeltetőnek térítésmentesen járó kibocsátási egységek számára. (4) Ismételt kötelezettségszegés esetén, annak súlyára figyelemmel a hatóság a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben a) az üzemeltető nem nyújtott be hitelesített éves kibocsátási jelentést az e törvényben előírt határidőre, b) a hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy c) az üzemeltető kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelően a hatóság a 601/2012/EU bizottsági rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a létesítmény kibocsátásáról, amely becslésnek megfelelő kibocsátási egységet köteles az üzemeltető a 24. (1) bekezdésének megfelelően visszaadni. 33. (1) Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság vagy a miniszter felé a 22. (1) bekezdésében foglalt változások bejelentésére irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság vagy a miniszter felé fennálló változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a miniszter e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. (2) A bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. Ismételt kötelezettségszegés esetén a hatóság a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi. (3) A bírság mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a kötelezettségszegés súlyára, az általa elérhető gazdasági előny nagyságára, valamint a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek számára. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen járó kibocsátási egységek száma azért nem állapítható meg, mert a) a légi jármű üzembentartó nem nyújtott be hitelesített éves kibocsátási jelentést és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést az e törvényben előírt határidőre, b) a hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy

13 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám c) a légi jármű üzembentartó kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelően, a hatóság a 601/2012/EU bizottsági rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a légi jármű üzembentartó kibocsátásáról, amely alapjául szolgál a térítésmentesen járó kibocsátási egységek számának megállapításának. Az e körben megbecsült kvótamennyiség ugyanakkor nem adhat alapot későbbi térítésmentes kiosztáshoz. (5) Amennyiben a légi jármű üzembentartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a miniszter kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg. Ha az Európai Bizottság határozatot hoz az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozó működési tilalom bevezetéséről, a miniszter gondoskodik ennek végrehajtásáról, melynek során tájékoztatja az Európai Bizottságot a határozat végrehajtása céljából hozott bármely intézkedésről. (6) A 32. és e alapján jogerősen kiszabott bírság adók módjára behajtandó köztartozás. 25. (1) Az Ügkr. 35. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a létesítmény bezárásának bejelentésétől számított 30 napon belül a bezárás évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét megfizeti. Amennyiben a bezárás bejelentésének időpontjáig a tárgyévi térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására nem kerül sor, a bezárás évére vonatkozó felügyeleti díj megfizetésének határideje a létesítmény részére történő kibocsátási egységkiosztás megtörténtét követő 30 nap. (2) Az Ügkr. 35. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (6) Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A felügyeleti díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi pótlék megfizetéséig a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját, és arról tájékoztatást nyújt a miniszter részére. A számla zárolásának feloldását a jegyzékkezelő a követelés beérkezését követő 15 napon belül végzi el. (7) A (6) bekezdés alapján jogerősen kiszabott és meg nem fizetett felügyeleti díj, és az emiatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 26. Az Ügkr. 15. alcíme helyébe a következő alcím lép: 15. Nemzetközi jelentéstétel az ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről 36. (1) A hatóság a miniszter útján évente jelentést nyújt be az Európai Bizottság számára az ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről. (2) A jelentés tartalmazza az ÜHG-egységek kiosztásával, a forgalmi jegyzék működésével, a nyomon követéssel és jelentéstétellel, a hitelesítéssel és akkreditálással kapcsolatos intézkedéseket, a rendszer működésének európai uniós jogi aktusoknak és a jogszabályoknak való megfelelőségére vonatkozó kérdéseket, valamint az ÜHG-egységek adózási kérdéseinek összefoglalóját. A jelentést az Európai Bizottság által megküldött kérdőív vagy vázlat alapján kell elkészíteni. (3) A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidő előtt legkésőbb 30 nappal megküldi a miniszternek. (4) A jelentést a miniszter az Európai Bizottság által meghatározott határidőig továbbítja az Európai Bizottságnak. 27. Az Ügkr a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai keretrendszerének végrehajtásáért, alap- és kompenzációs elemeinek szakmai kidolgozásáért és megvalósításáért az energiapolitikáért felelős miniszter felel. 28. Az Ügkr. a következő 41/A. -sal egészül ki: 41/A. (1) A január 1-jétől kezdődő kereskedési időszakban a légi jármű üzembentartók a és év vonatkozásában együtt, a részükre ingyenesen kiosztásra került légiközlekedési kibocsátási egységek tekintetében a 10. (1) (2) bekezdésében foglalt jelentéstételi kötelezettségüket március 31-ig, a 24. (2) bekezdésében foglalt visszaadási kötelezettségüket április 30-ig teljesítik.

14 25282 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám (2) Az EGT-megállapodásban részes államok területén kívül található repülőtérre irányuló vagy onnan kiinduló repülések január 1. és december 31. közötti kibocsátásai tekintetében a légi jármű üzembentartók mentesülnek a 10. (1) (2) bekezdésében, továbbá a 24. (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeik teljesítése alól. (3) A január 1. és december 31. közötti időszak vonatkozásában ingyenesen kiosztásra kerülő légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségének meghatározásánál a (2) bekezdés szerinti eltérést figyelembe kell venni. (4) A január 1. és december 31. közötti időszak vonatkozásában ingyenesen kiosztásra kerülő légiközlekedési egységek mennyiségét a miniszter a hatósággal együttműködésben ismételten meghatározza és a végleges egységmennyiségeket az általa vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről a 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott időpontig. (5) A 20. (4) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül, a és évben térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségének megállapításáról, továbbá a fenti évekre kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységeknek az üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláján történő jóváírásáról a miniszter együttesen, az Európai Bizottság vonatkozó határozatát követően legkésőbb április 30-ig gondoskodik az arra jogosult légi jármű üzembentartók esetében. (6) Amennyiben egy légi jármű üzembentartó összes éves kibocsátása kevesebb, mint tonna szén-dioxid, és e kibocsátás meghatározása a 606/2010/EU bizottsági rendelet által jóváhagyott, az Eurocontrol által kifejlesztett eszközzel történt, úgy a légi jármű üzembentartó kibocsátását hitelesítettnek kell tekinteni. 29. Az Ügkr. 42. (2) bekezdése a következő j) k) ponttal egészül ki: (E törvény a végrehajtására a 39. -ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt ) j) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek egy egységes globális piacalapú intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra való alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtására tekintettel történő módosításáról szóló, április 16-i, 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, k) a nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról szóló, november 8-i 1123/2013/EU bizottsági rendelet (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.) 30. Az Ügkr (3) bekezdésében az a kibocsátási egység szövegrész helyébe az az ÜHG-egység szöveg, (1) bekezdésében a 15 napon szövegrész helyébe a 45 napon szöveg lép. 31. Hatályát veszti Ügkr a. 3. Záró rendelkezések 32. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 4. és a január 15-én lép hatályba. 33. (1) Ez a törvény a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) Ez a törvény a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek egy egységes globális piacalapú intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra való alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtására tekintettel történő módosításáról szóló, április 16-i 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és

15 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám b) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, április 16-i 517/2014/EU európai parlament és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Áder János s. k., köztársasági elnök Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke évi XC. törvény a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról* Az Országgyűlés, Magyarország globális kihívások iránti elkötelezettségére tekintettel, az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az Európai Unió fejlesztéspolitikájára és humanitárius segélyezési alapelveire figyelemmel, a következő törvényt alkotja: 1. Általános rendelkezések 1. E törvény alkalmazásában: 1. nemzetközi fejlesztési együttműködés: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által felállított lista alapján fejlődő országnak minősülő kedvezményezett partnerországoknak e törvényben meghatározott eszközök útján nyújtott támogatás, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem, valamint az emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, továbbá a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítése, 2. nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben. 2. Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, nemzeti érdekeit is tükröző külkapcsolatai alapján, az ország teherbíró képességének, valamint külpolitikai és külgazdasági prioritásainak figyelembevételével valósítja meg. 3. (1) A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet a segítségnyújtás hatékonyságának növelésével, a források elszámoltatható, átlátható és nyomon követhető felhasználásával, a segélyhatékonyság alapelveinek figyelembevételével, valamint a végrehajtásban használt eszközök és módszerek, és az elért eredmények fenntarthatóságának biztosításával kell megvalósítani. (2) A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet elsősorban a kedvezményezett partnerországokkal való kétoldalú együttműködés útján, a lehetséges hazai gazdaság- és kereskedelemélénkítő hatásokra figyelemmel kell megvalósítani. (3) A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység a kedvezményezett partnerországok szükségleteihez, igényeihez és fejlesztési célkitűzéseihez illeszkedve valósul meg, és a kedvezményezett partnerországok saját erőfeszítéseit egészíti ki. 4. Magyarország a nemzetközi humanitárius jog, a nemzetközi menekültjog és a nemzetközi emberi jogi egyezmények alapján, az európai uniós szakpolitikával összhangban nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységét végez. 5. (1) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás a humanitárius válsághelyzet által megkívánt időtartamban, a szükségleteknek megfelelően, a támogatott ország társadalmi, gazdasági és politikai viszonyaitól függetlenül adható. * A törvényt az Országgyűlés a december 15-i ülésnapján fogadta el.

16 25284 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám (2) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás során tiszteletben kell tartani az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elvét. 2. Tervezés 6. A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység tervezése és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében a külgazdasági ügyekért felelős miniszter az érintett minisztériumokkal együttműködve és a civil társadalommal konzultálva legalább négyéves időtávra szakpolitikai stratégiát készít. A szakpolitikai stratégia meghatározza a kedvezményezett partnerországok körét és kijelöli az ágazati prioritásokat. 7. A szakpolitikai stratégia alapján a külgazdasági ügyekért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve éves cselekvési tervet készít, amely az adott költségvetési évre vonatkozóan tartalmazza a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásának ütemezését és pénzügyi tervezését, valamint a jövőbeni tevékenység hatékonyságának növelésére vonatkozó javaslatot. 3. Végrehajtás és koordináció 8. (1) A központi államigazgatási szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó területeken nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet folytatnak, amelyet a külgazdasági ügyekért felelős miniszter koordinál. (2) E tevékenységük végrehajtása során a központi államigazgatási szervek a társadalmi részvétel alapelvével összhangban együttműködnek a civil szervezetekkel és más társadalmi partnerekkel, különösen a tudomány, a kultúra, az érdek-képviseleti szervek és a parlamenti pártok képviselőivel. Az együttműködés rendszeres tájékoztatás és konzultáció formájában valósul meg a szakpolitikához kapcsolódó jogalkotás, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés folyamán. (3) A központi államigazgatási szervek a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásába bevonnak olyan gazdasági szereplőket, amelyek fenntartható, környezeti és társadalmi szempontból a nemzetközi normáknak megfelelő gyakorlatot folytatnak, és a nemzetközi fejlesztési hatékonysági elveknek, különösen az átláthatóság elvének megfelelően működnek. (4) A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység pénzügyi és tárgyi támogatás, technikai segítségnyújtás, illetve a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvényben meghatározott eszközök útján valósul meg. 9. (1) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás kormányzati koordinációját a külpolitikáért felelős miniszter látja el. Ennek során kiemelt figyelmet fordít a Kormány által elfogadott nemzetközi humanitárius segítségnyújtási stratégiák és szakpolitikai koncepciók megvalósítására. (2) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtási felajánlással kapcsolatos döntéseket a külpolitikáért felelős miniszter hozza meg, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom által készített felhívásokat. (3) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás pénzügyi és tárgyi felajánlás révén egyaránt megvalósulhat. 10. (1) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban az alábbi szervezetek működhetnek közre: a) humanitárius nemzetközi, regionális és helyi szervezetek, b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, c) minisztériumok, d) Magyarország külképviseletei, e) magyarországi székhellyel rendelkező civil szervezetek, f) Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom, illetve nemzeti szervezetei, g) gazdasági szereplők. (2) Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés esetén a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a humanitárius segítségnyújtással való összhang megteremtését. 11. (1) A Kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység koordinációja és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében tárcaközi bizottságot működtet.

17 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám (2) A külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a projektalapú tevékenység ellátását elősegítő ügynökséget működtet. 4. Nemzetközi fejlesztési tudatosság növelése 12. A külgazdasági ügyekért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter közreműködik a nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység hazai társadalmi támogatottságának növelésében, a fiatal generáció szemléletformálásában és az önkéntesség szerepének erősítésében. 5. Finanszírozás 13. (1) A nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység összkormányzati költségigényét a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter terjeszti elő, és az fejezeti kezelésű előirányzatként az éves költségvetésben elkülönítésre kerül. (2) Az (1) bekezdés szerinti fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter irányítja. 6. Átláthatóság 14. A költségvetési támogatással megvalósuló projektekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter nyilvánosan hozzáférhető adatbázist vezet, amelynek részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet tartalmazza. 15. A külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter minden év július 31-ig jelentést készít a Kormány részére az előző évi nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységről. A jelentést, annak Kormány általi elfogadását követően, a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra hozza. 7. Záró rendelkezések 16. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködés végrehajtásában részt vevő ügynökség feladatait ellátó szervezetet kijelölje. (2) Felhatalmazást kap a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter, hogy feladatkörében: a) a kedvezményezett partnerországok és az ágazati prioritások kijelölési szempontjait, b) a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység formáit, c) az adatbázis vezetésének részletes szabályait és az adatbázis tartalmát rendeletben állapítsa meg. 17. A nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és humanitárius segítségnyújtáshoz nyújtott költségvetési támogatás vonatkozásában a) a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény át, b) az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 50. (5) bekezdését és 51. -át, c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet ca) 67. (1) bekezdés f) pontját, ha a pályázó az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján alanyi adómentes adóalanynak minősül, cb) 72. -át és a 76. (1) bekezdés f) pontját az előminősítő rendszerről szóló miniszteri rendelet alapján előminősített civil szervezetek esetében, cc) 73. (3) bekezdését, 78. (3) bekezdését és a 80. (4) bekezdését nem kell alkalmazni, cd) 88/A. (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beszámolót a kedvezményezett bizonylatok helyett könyvvizsgálói jelentéssel is alátámaszthatja.

18 25286 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám 18. Ez a törvény július 1-jén lép hatályba. 19. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló évi XLII. törvény 1. (5a) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) 4. nemzetközi fejlesztési együttműködés: a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott fogalom; Áder János s. k., köztársasági elnök Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke évi XCI. törvény egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról* 1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény módosítása 1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény 3. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően jogszabály, vagy az érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból és európai uniós forrásokból finanszírozott operatív programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen: a) támogatott pályázatok kezelését; b) döntés-előkészítést; c) pénzügyi lebonyolítást; d) monitoring végzését; e) a forrásfelhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát; f) európai uniós források jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználásából származó követelések érvényesítését, ide nem értve az adók módjára történő behajtást; g) tanácsadást; valamint h) egyéb, az a) g) pontban foglaltakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat. 2. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény 8. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Zrt. által] b) hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát. 3. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény 8. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A (3) és a (4) bekezdésben foglaltakat az MFB Zrt. közvetett részesedésszerzése esetén csak akkor kell alkalmazni, ha a részesedést olyan gazdasági társaság szerzi meg, amelyben az MFB Zrt. tulajdoni részesedése alapján a szavazatok több mint 50%-ával rendelkezik. 4. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény 18. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az MFB Zrt. alkalmazottai munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, valamint a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével nem létesíthetnek, kivéve ha * А törvényt az Országgyűlés а december 16-i ülésnapján fogadta el.

19 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám a) az MFB Zrt. vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban, b) a gazdasági társasággal szemben, javára vagy érdekében az MFB Zrt. a 4. (2) vagy (3) bekezdése szerint kockázatot vállalt. 5. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény 10/A. (1) bekezdésében az ügyfél személyére, az ügylet összegére szövegrész helyébe az ügyfél személyének, az ügylet összegének szöveg lép. 6. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 2. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény módosítása 7. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény 1. -a a következő d) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) d) állami részvényes: da) a magyar állam, vagy db) olyan gazdasági társaság, amelyben a magyar állam a szavazatok legalább 90%-át biztosító befolyással rendelkezik (a továbbiakban: állami gazdasági társaság). 8. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény 5. -a a következő (1) bekezdéssel egészül ki: (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalóját munkaszerződés vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján megillető alapbéren kívüli teljesítménybér (prémium), valamint alapbéren felüli rendszeres pénzbeli és nem pénzbeli juttatás ki nem fizetéséből eredő felelősség kizárólag a köztulajdonban álló gazdasági társaságot terheli, az igényt a gazdasági társasággal szemben kell érvényesíteni. A köztulajdonban álló gazdasági társaság ezen felelősségével összefüggésben a vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottsági tagjával és a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben követelést nem érvényesíthet. 9. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény a következő 7/A 7/G. -sal egészül ki: 7/A. (1) A lakosság és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokban az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági stratégiai érdekből az állami részvényes e törvény szerint vételi jogot gyakorolhat e gazdasági társaságoknak az állami részvényes tulajdonába nem került részvényei tekintetében. (2) A vételi jog azon zártkörűen működő részvénytársaság esetében gyakorolható, a) amelyben a magyar állam vagy az állami gazdasági társaság önállóan vagy együttesen a szavazatok legalább 90%-át elérő befolyást szerez, és b) amely vagy amely által irányított vállalatcsoport a befolyás megszerzésének és a vételi jog gyakorlásának időpontjában is ba) a lakosság és gazdasági szereplők számára energiatermelési, rendszerirányítási, valamint energiakereskedelmi vagy energiaátviteli szolgáltatást, bb) a lakosság és gazdasági szereplők számára egyetemes szolgáltatáshoz vagy közszolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatást, bc) a lakosság és gazdasági szereplők számára külön törvényben meghatározott közszolgáltatást, bd) a lakosság és gazdasági szereplők számára külön törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatást nyújt (a továbbiakban: céltársaság). (3) Az állami részvényesek közül az gyakorolhatja a vételi jogot, amelynek nagyobb a részesedése a céltársaságban, azonos mértékű részesedés esetén pedig az, amely a legkésőbb szerzett részesedést a céltársaságban, kivéve mindkét esetben, ha az állami részvényesek maguk közül kijelölik a vételi jogot gyakorló részvényest (a továbbiakban: vételi jogot gyakorló részvényes). (4) Ha a céltársaságban a magyar állam vagy az állami gazdasági társaság önállóan vagy együttesen a szavazatok legalább 90%-át elérő befolyást ér el, a részvények tulajdonjogának megszerzését követő 2 munkanapon belül

20 25288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 183. szám kell a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe való bejegyzését kérni a részvénykönyv vezetőjétől. A vételi jogot gyakorló részvényes a tulajdonosváltozásnak a részvénykönyvbe való bejegyzéséről történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles kezdeményezni a legalább 90%-os befolyás megszerzéséről, a vételi jogot gyakorló részvényes személyéről és a nem állami részvényest e törvény alapján megillető eladási jogról szóló közlemény (a továbbiakban: részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény) Cégközlönyben való közzétételét. 7/B. (1) A vételi jog a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét követő napon keletkezik. (2) A vételi jog a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét követő naptól számított 120 napos jogvesztő határidőn belül gyakorolható. (3) A vételi jogot gyakorló részvényes vételi jogát a vételi jog gyakorlásáról szóló közleménynek (a továbbiakban: vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény) a Cégközlönyben való közzétételével gyakorolhatja. A vételi jog gyakorlásáról szóló közleménynek tartalmaznia kell a) a befolyás mértékét, megszerzésének időpontját, a vételi jog gyakorlásának szándékát, a vételi jogot gyakorló részvényes megjelölését, b) részvénysorozatonként az egy részvényre jutó ellenértéket és a részvényekért fizetendő teljes ellenérték összegét, c) azt a pénzforgalmi szolgáltatót, amelynél a pénzben teljesítendő ellenértéket a vételi jogot gyakorló részvényes letétbe helyezi, d) a részvények rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és módját, e) a részvényekért fizetendő teljes ellenértéknek a letéti számláról történő kifizetése módját és idejét. (4) A vételi jogot gyakorló részvényes a (3) bekezdés b) pontja szerinti ellenértéket legkésőbb a vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény közzétételét követő napon az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott letéti számlán a céltársaság részvényese(i) javára Magyarország törvényes fizetőeszközében elhelyezi. (5) A részvényekért fizetendő teljes ellenértéknek a letéti számláról történő kifizetése idejét a 7/E. (5) bekezdésére tekintettel kell megállapítani. Ha a kifizetésre a vételi jogot gyakorló részvényes hibájából késedelmesen kerül sor, a Ptk. szerinti késedelmi kamatot is meg kell fizetni. (6) A Cégközlönyben való közzététellel egyidejűleg a vételi jogot gyakorló részvényes köteles a céltársaság részvénykönyvbe bejegyzett részvényeseivel írásban is közölni a közleményben foglaltakat azzal, hogy köteles megjelölni az adott részvényes (a továbbiakban: a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa) részvényeinek ellenértékét is. 7/C. (1) A vételi jog gyakorlásával a részvények tulajdonjogának tehermentes megszerzésére kerül sor. (2) Ha a részvényen zálogjog áll fenn, a vételár a zálogjog tárgyaként a részvény helyébe lép. (3) Ha a részvényt végrehajtás alá vonták, a 7/E. (2) bekezdése szerint kell eljárni. Ez esetben az érvénytelenített részvények helyébe lépő új részvényeknek a vételi jogot gyakorló részvényes részére történő átadását követően az érvénytelenített részvényekre eső vételárat a végrehajtási eljárást folytató szerv vagy személy letéti számlájára kell átutalni. 7/D. (1) A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények egy részvényre jutó ellenértéke a) az egy részvényre jutó saját tőke értéke és b) a (3) bekezdés szerinti piaci vételár közül a magasabb összeg. (2) Saját tőkeként a legutóbbi könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő. (3) A piaci vételár számításának alapja a vételi jogot gyakorló részvényes által felkért két egymástól, a céltársaságtól, a céltársaság részvényeseitől és az állami részvényestől független könyvvizsgálónak a vételi jog gyakorlását megelőző 180 napon belül a vételi jog tárgyát képező részvények részvénysorozatonként megállapított egy részvényre jutó piaci értékéről Magyarország törvényes fizetőeszközében készített értékelése. A könyvvizsgálói értékelést a céltársaság legutóbbi, könyvvizsgálói jelentéssel lezárt éves beszámolója alapján kell elkészíteni. Az egy részvényre jutó piaci vételár a két könyvvizsgáló által meghatározott piaci értékek összegének számtani középértéke. 7/E. (1) A vételi joggal érintett részvények tulajdonosai kötelesek a vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény megjelenését követő 15 napon belül részvényeiket átadni a) dematerializált részvények esetén a vételi jog gyakorlásáról szóló közleményben megjelölt értékpapírszámlára történő átutalás útján,