SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉVKÖZI

Átírás

1 SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉVKÖZI VÁLTOZÁSAI ÉS KAPCSOLÓDÓ TÉTELEK 1

2 A NAPTÁRI ÉVBEN INDULÓ ÜZLETI ÉVRE VONATKOZÓ ÚJ MÉRLEG ÉS EREDMÉNYTÉTELEK KEZELÉSÉNEK PONTOSÍTÁSA (NYITÁS UTÁNI RENDEZŐ TÉTELEK, A BESZÁMOLÓ ELŐZŐ ÉVI OSZLOPÁBAN TÖRTÉNŐ MEGJELENÍTÉS) MAGYAR KÖZLÖNY 87. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA június 15., szerda VIII. FEJEZET SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK A számvitelről szóló évi C. törvény módosítása 2

3 BESZÁMOLÓ BESZÁMOLÓ

4 MI KERÜL AZ ELŐZŐ ÉVI OSZLOPBA? Az Szt (45) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (45) A évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. 4

5 MAGYAR KÖZLÖNY 87. SZÁM MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA JÚNIUS 15., SZERDA Az Szt (45) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (45).. Ennek során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit kivéve a kapott (járó) osztalékot és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket ideértve az eredménytartalék igénybevételét is, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. 5

6 Egyéb bevétel Egyéb ráfordítás Üzemi üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevétele Pénzügyi műveletek ráfordítása EREDMÉNYKIMUTATÁS Átsorolás új Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozói eredmény Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény 6

7 Egyéb bevétel Egyéb ráfordítás Üzemi üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevétele Pénzügyi műveletek ráfordítása EREDMÉNYKIMUTATÁS Átsorolás új Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozói eredmény Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény 7

8 EREDMÉNYKIMUTATÁS Egyéb bevétel Egyéb ráfordítás Üzemi üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevétele Pénzügyi műveletek ráfordítása Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozói eredmény Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény 8

9 Az eredménykimutatás előírt tagolása A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Adózás előtti eredmény (±A±B) X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (±C X) 9

10 .HA AZ RÉSZESEDÉSNEK VAGY ÉRTÉKPAPÍRNAK NEM MINŐSÜLŐ BESZERZETT ESZKÖZHÖZ KAPCSOLÓDIK Elengedett kötelezettség Tartozás átvállalás során kivezetett összeg Térítés nélküli átvétel Kapott támogatások Apportként átadás Elengedett követelés Tartozás átvállalás Térítés nélküli átadás Adott támogatások Apportként átadás 10

11 VAN OLYAN TÉTEL, AMELY 2015-ÖS SZABÁLYOK SZERINT KERÜL A 2016-OS BESZÁMOLÓ ELŐZŐ ÉVI OSZLOPÁBA? Szt (45) kivéve a kapott (járó) osztalékot kell rendezni. 11

12 Kapott osztalék és részesedés Részesedésből származó bevételek,árfolyamnyereségek Részesedésből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek Egyéb kapott ( járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Fizetendő kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 12

13 MÉRLEGKÉSZÍTÉSIG ISMERTTÉ VÁLT HELYETT.. Szt. 84. (1) Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált. 13

14 MAGYAR KÖZLÖNY 87. SZÁM MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA JÚNIUS 15., SZERDA Az Szt (45) A évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni. KAPCSOLT JELENTŐS EGYÉB NINCS 14

15 MI AZ AMIT KÖNYVELNI IS KELL???? Szt. 3 (2) E törvény alkalmazásában 7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2 3. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni). 9. jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja. 15

16 Hová sorolja a mérlegben? X vállalkozás elad Y vállalkozásnak. X vállalkozás tulajdonosai: Nagy János és Nagy Jánosné 50-50%- ban. Az ügyvezető: Nagy János. Y vállalkozás tulajdonosai: Gipsz Jakab 100%-ban. Az ügyvezető: Nagy János. X Y Mérlegfőösszeg 4.000mi 10mi Árbevétel 4.000mi 10mi Létszám 60 fő 3 fő ELÁBÉ 2.300mi 7mi 16

17 SZÁMVITELI KAPCSOLT Szt. 3 (2) E törvény alkalmazásában 1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol; 17

18 Hová sorolja a mérlegben? A vállalkozás elad B vállalkozásnak. A vállalkozás tulajdonosa: Kiss Péter 50% és Kiss József 50 % ( testvérek) B vállalkozás tulajdonosai: Kiss Hanna ( Péter lánya) 90%-ban, A vállalkozás a tulajdonos 10%-ban. A B Mérlegfőösszeg 4.000mi 10mi Árbevétel 4.000mi 10mi Létszám 60 fő 3 fő ELÁBÉ 2.300mi 7mi 18

19 A BIZOTTSÁG 1407/2013/EU RENDELETE (2013. DECEMBER 18.) AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 107. ÉS 108. CIKKÉNEK A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSOKRA VALÓ ALKALMAZÁSÁRÓL (2) Egy és ugyanazon vállalkozás : e rendelet alkalmazásában valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll: a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével; b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányításivagy felügyeleti testülete tagjainak többségét; 19

20 A BIZOTTSÁG 1407/2013/EU RENDELETE (2013. DECEMBER 18.) AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 107. ÉS 108. CIKKÉNEK A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSOKRA VALÓ ALKALMAZÁSÁRÓL c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően; d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét. 20

21 MI AZ AMIT KÖNYVELNI IS KELL???? Szt. 3 (5) E törvény alkalmazásában 1. üzleti vagy cégérték: a megvásárolt üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek e törvény szerinti értékeléssel meghatározott értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb; 2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt üzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek e törvény szerinti értékeléssel meghatározott értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb; 21

22 ELŐZŐ ÉVI ELŐÍRT OSZTALÉK KEZELÉSE A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2016-OS ÜZLETI ÉVRE VONATKOZÓ OSZTALÉK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN 22

23 EREDMÉNYKIMUTATÁS Átsorolás új Adózott eredmény Igénybe vett eredménytartalék 0 nincs Osztalék -70 nincs Mérleg szerinti eredmény 30 nincs 0 Mérleg --- FORRÁSOK Eredménytartalék Adózott eredmény Nem volt 100 Mérleg szerinti eredmény = 100 nincs Kötelezettség

24 EREDMÉNYKIMUTATÁS Átsorolás új Adózott eredmény Igénybe vett eredménytartalék +20 nincs Osztalék -120 nincs Mérleg szerinti eredmény 0 nincs Mérleg --- FORRÁSOK Eredménytartalék Adózott eredmény Nem volt 100 Mérleg szerinti eredmény =100 nincs Kötelezettség

25 ELŐZŐ ÉVI ELŐÍRT OSZTALÉK KEZELÉSE A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2016-OS ÜZLETI ÉVRE VONATKOZÓ OSZTALÉK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN marad a kötelezettségek között előírt tételként, kifizeti a vállalkozás, tulajdonos váltás után új tulajdonosnak fizeti ki a vállalkozás, eszköz átadásával teljesíti a vállalkozás, elengedik a tulajdonosok, tőkésítik a tulajdonosok 25

26 Van-e nyitó rendező tétel a könyvelésben az osztalékhoz kapcsolódva? Magánszemély tulajdonosnak Nem magánszemély tulajdonosnak % teljes öszszeg %, de max Maradék 26

27 Ptk. 3:184. [A tag javára történő kifizetések] (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és a törzstőke leszállításának esetét kivéve az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. (2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül. 27

28 EREDMÉNYTARTALÉK : 0 Ft Van-e nyitó rendező tétel a könyvelésben az osztalékhoz kapcsolódva? Nem kerül a jóváhagyott osztalék a kötelezettség számlára Adózott eredmény nyitó összeg: Ft T 419 Adózott K 413 Eredménytartalék 30 Mi Ft. Taggyűlés, közgyűlés Ft ot hagyott jóvá T 413 K tul. köt. 12 Mi Ft 28

29 eredménytart. nyitó : Ft Kötelezettség nyitó : Ft Van-e nyitó rendező tétel a könyvelésben az osztalékhoz kapcsolódva? Nem kerül a jóváhagyott osztalék a kötelezettség számlára Adózott eredmény nyitó összeg: 7 mi Ft T Adózott K Eredményt. 7 Mi Ft. Taggyűlés, közgyűlés Ft ot hagyott jóvá T ET. K Kötelez. 9 Mi Ft 29

30 TULAJDONOS VÁLTÁS UTÁN ÚJ TULAJDONOSNAK FIZETI KI A VÁLLALKOZÁS Ptk. 3:185. [Az osztalék] (1) A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. (2) A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. 30

31 ESZKÖZ ÁTADÁSÁVAL TELJESÍTI AZ OSZTALÉK KÖTELEZETTSÉGET Szt. 39. (2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. 31

32 T 4. kötelezettség K 9. egyéb bevétel osztalék évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 29/Q. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összege, évi XCIII. törvény az illetékekről 17. (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése; 32

33 MÉRLEG Jegyzett tőke Osztalék kötelezettség 33

34 Ptk. 3:186. [Az osztalékelőleg] (1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá. 34

35 Ptk. 3:186. [Az osztalékelőleg] 2) Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. (3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. 35

36 2015. évben kifizetett osztalékelőleg Tagi követelés Pénz Tagi követelés Szja kötelezettség fordulónapra Adózott eredmény elszámolása Tagi kötelezettség Tagi kötelezettség Tagi követelés évben kifizetett osztalékelőleg Tagi követelés Pénz Tagi követelés Szja kötelezettség 2017-ben határozat alapján az osztalék összege Eredménytartalék Tagi kötelezettség Tagi kötelezettség Tagi követelés 36

37 KÖZZÉTÉTELI KÖTELEZETTSÉG ELŐÍRÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSA A módosítás a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és a számviteli törvény közötti összhang megteremtését szolgálja azzal, hogy kimondja, hogy a beszámolót a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. 37

38 A BÉRJÁRULÉKOK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETBEN TÖRTÉNŐ BEMUTATÁSÁNAK PONTOSÍTÁSA. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS BEMUTATÁSA JOGCÍMENKÉNT, ÁLLOMÁNYCSOPORTONKÉNTI BONTÁS NÉLKÜL. A DIÁKOK FOGLALKOZTATÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK SZÁMVITELI BESOROLÁSA Szt. 91. A kiegészítő mellékletben meg kell adni: a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként, valamint a bérjárulékokat jogcímenként megbontva; 38

39 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Szt. 88 (4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. Szt. 88 (10) A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek. 39

40 KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ GAZDÁLKODÓ..a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló évi LXXV. törvény pontjában meghatározott fogalom. 2. E törvény alkalmazásában 19. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. 40

41 ÜZLETI JELENTÉS Szt. 95/B. (1) Az a vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot tesz közzé. (2) A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: h) a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása, különös tekintettel az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát. 41

42 NEM PÉNZÜGYI KIMUTATÁS Szt. 95/C. (1) Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozás, amelynél a) az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket: aa) a mérlegfőösszeg a millió forintot, ab) az éves nettó árbevétel a millió forintot, ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt, üzleti jelentésében - a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben - a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást tesz közzé. 42

43 2013/34/EU IRÁNYELVNEK A NEM PÉNZÜGYI ÉS A SOKSZÍNŰSÉGGEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓKNAK BIZONYOS NAGYVÁLLALKOZÁSOK ÉS VÁLLALAT- CSOPORTOK ÁLTALI KÖZZÉTÉTELE TEKINTETÉBEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2014/95/EU EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELV HAZAI JOGBA TÖRTÉNŐ ÁTÜLTETÉSÉT SZOLGÁLJA. Az Szt (5) n) pont: (A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:) n) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a.. nem pénzügyi kimutatást. 43

44 KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Az Szt (2a) A könyvvizsgálónak a független könyvvizsgálói jelentésben nyilatkoznia kell az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a vállalkozónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatosan. 44

45 TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA: FEJLESZTÉSI CÉLRA KAPOTT TÁMOGATÁSOK, KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK ELLENTÉTELEZÉSÉRE KAPOTT TÁMOGATÁSOK, SAJÁT TŐKEKÉNT KÖNYVELT TÁMOGATÁSOK. A KIFIZETŐ ÁLTAL FÜGGETLEN FÉLNEK BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁS ELSZÁMOLÁSA Saját tőkeként kapott Költségek, ráfordítások ellentételezésére Költségek, ráfordítások ellentételezésére Fejlesztési, egyéb Tőketartalék Lekötött tartalék Egyéb bevétel Egyéb bevétel Egyéb bevétel 45

46 Az egyéb bevételek között kell elszámolni: d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét; belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént. 46

47 Szt. 86 (4) A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: b) a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszközök összegét; Szt. 77 (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni: b) fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; 47

48 (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt a)fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét, (2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének 48 költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.

49 Szt. 86 (7) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: d) a (4) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetett összegét. 45. (2).. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is. Szt. 81. ( (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: o) a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét; 45 (2) Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás 49 visszafizetésekor is.

50 Kapott támogatás : 100 Visszafizetendő : visszafizetendő visszafizetendő könyvelendő könyvelendő Egyéb ráfordítás : 100 Egyéb ráfordítás : 0 50

51 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ÉVI CXVII. TÖRVÉNYHEZ Az adómentes bevételekről 4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének; 51

52 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ ÉVI V. TÖRVÉNY ELŐÍRÁSAIHOZ VALÓ HARMONIZÁCIÓ ALAPJÁN EREDMÉNYTARTALÉKBÓL LEHETŐSÉG VAN JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKÉT FELTÖLTENI. A TŐKEEMELÉS LEHETŐSÉGEINEK SZÁMVITELI KEZELÉSE 52

53 Törzstőke rendelkezésre bocsátása Pénzbeli Nem pénzbeli Készpénz Bankszámla 53

54 2006. ÉVI V. TÖRVÉNY A CÉGNYILVÁNOSSÁGRÓL, A BÍRÓSÁGI CÉGELJÁRÁSRÓL ÉS A VÉGELSZÁMOLÁSRÓL 30. (5) 177 Ha jogszabály másként nem rendelkezik és a cég bejegyzésére irányuló cégeljárásban a pénzbeli hozzájárulás befizetésének igazolására e törvény rendelkezései alapján sor kerülhet ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozattal, az ügyvezető a cég bejegyzését követő nyolc napon belül köteles a cég pénzforgalmi számláját megnyitni és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetni. (5a) 178 Ha a tag felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott és az egyes vagyoni hozzájárulások cégbejegyzést követő szolgáltatására lehetőség van, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének megtörténtét a cég képviselője köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni Beiktatta: évi LXI. Hatályos

55 Szja tv. 58. (1) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt. Szerződés hiányában a jövedelem megszerzésének időpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni. (2) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel - ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg, valamint ha a (10) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni -, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. 55

56 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 3:162. [A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása] (1) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. 56

57 MÉRLEG Jegyzett tőke Eredménytartalék 57

58 MÉRLEG Jegyzett tőke - jegyzett, de még be nem fizetett tőke Eredménytartalék 58

59 Szt. 37. (2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: h) a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett összeget. 59

60 ÉRTÉKPAPÍR FORMÁJÁBAN MEGSZERZETT VAGYONI ÉRTÉK Szja. tv. 77/A. (2) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély j) az értékpapírt a társaság által ki nem fizetett és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltése) teljesítéseként szerezte meg. 60

61 III. FEJEZET FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 34. Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés. 61

62 16K71 A TÁRSAS VÁLLALKOZÁS ADATSZOLGÁLTATÁSA.. A belföldi székhelyű társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását. A társas vállalkozás az adatszolgáltatási kötelezettségét az adóévet követő év január 31-éig köteles teljesíteni. 62

63 A Ptké. 13. (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) Az (1) bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság legkésőbb március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat. (3) A (2) bekezdés szerinti döntésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia. A társaságnak a (2) bekezdés szerinti döntéssel egyidejűleg kell döntenie a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről." 63

64 MÉRLEG Jegyzett tőke Tőketartalék Kötelezettség 64

65 3. Taggal szembeni kötelezettség (az ő oldaláról követelés) apportként kerül a könyvelésbe Taggal szembeni 3. Jegyzett, de még követelés be nem Jegyzett, de még be nem Jegyzett, de még be nem 47 Tagi kötelezettség 411 Jegyzett tőke Tőketartalék Taggal szembeni követelés Új. Ptk. 3:99. [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás] (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. 65

66 A SZÁMVITELI ELLENŐRZÉS FOGALMÁNAK PONTOSÍTÁSA Szt. 3. (3) E törvény alkalmazásában 2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. 66

67 A SZÁMVITELI ELLENŐRZÉS FOGALMÁNAK PONTOSÍTÁSA Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is; A számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés megállapításával egy tekintet alá esik a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is; 67

68 SZT. 3 (3) 3. JELENTŐS ÖSSZEGŰ HIBA: HA A HIBA FELTÁRÁSÁNAK ÉVÉBEN, A KÜLÖNBÖZŐ ELLENŐRZÉSEK SORÁN, EGY ADOTT ÜZLETI ÉVET ÉRINTŐEN (ÉVENKÉNT KÜLÖN-KÜLÖN) FELTÁRT HIBÁK ÉS HIBAHATÁSOK EREDMÉNYT, SAJÁT TŐKÉT NÖVELŐ-CSÖKKENTŐ ÉRTÉKÉNEK EGYÜTTES (ELŐJELTŐL FÜGGETLEN) ÖSSZEGE MEGHALADJA A SZÁMVITELI POLITIKÁBAN MEGHATÁROZOTT ÉRTÉKHATÁRT. MINDEN ESETBEN JELENTŐS ÖSSZEGŰ A HIBA, HA A HIBA FELTÁRÁSÁNAK ÉVÉBEN AZ ELLENŐRZÉSEK SORÁN UGYANAZON ÉVET ÉRINTŐEN MEGÁLLAPÍTOTT HIBÁK, HIBAHATÁSOK EREDMÉNYT, SAJÁT TŐKÉT NÖVELŐ- CSÖKKENTŐ ÉRTÉKÉNEK EGYÜTTES (ELŐJELTŐL FÜGGETLEN) ÖSSZEGE MEGHALADJA AZ ELLENŐRZÖTT ÜZLETI ÉV MÉRLEGFŐÖSSZEGÉNEK 2 SZÁZALÉKÁT, ILLETVE HA A MÉRLEGFŐÖSSZEG 2 SZÁZALÉKA NEM HALADJA MEG AZ 1 MILLIÓ FORINTOT, AKKOR AZ 1 MILLIÓ FORINTOT; Nem jelentős Jelentős Szt. 71. ( (3) Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.!!! Középső oszlop 68

69 Art (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra... (2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja. 69

70 Tao. nő Tao csökken Nem jelentős 29 O nyomtatványban bevallja Számvitelben tárgyévi tétel 29-es bevallásban adózás előtti eredményt csökkentő tétel 29 O nyomtatványban nem vallja be 29 O nyomtatványban bevallja Jelentős 29 O nyomtatványban bevallja Számvitelben elkülönítetten kezeli 29 O nyomtatványban bevallja Számvitelben elkülönítetten kezeli 70

71 Nő Fizetendő áfa önellenőrizni kell Levonható áfa 153/A. (1)b, nem kell önellenőrizni 153/A. (3) önellenőrizni kell Csökken 153/B. (1) nem kell önellenőrizni 153/C. (1) nem kell önellenőrizni 71

72 SZT. 9/A. (2) ÉVES BESZÁMOLÓJÁT AZ IFRS-EK SZERINT ÁLLÍTJA ÖSSZE a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, b) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás. 72

73 SZT. 9/A. (1) ÉVES BESZÁMOLÓJÁT AZ IFRS-EK SZERINT ÁLLÍTHATJA ÖSSZE a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el, b) a biztosító, c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő, d) a 155. alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság, 73

74 AZ IFRS-EKRŐL A HAZAI SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSRA TÖRTÉNŐ VISSZATÉRÉS IDŐPONTJA, Az Szt. 114/D. (4) A (2) bekezdés szerinti áttérés (visszatérés) időpontja a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első napja, b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja. 74

75 A SAJÁT TŐKE ELTÉRŐ KEZELÉSÉNEK KIMUTATÁSA Az így keletkezett összeget csökkenteni kell a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével; 75

76 A SAJÁT TŐKE ELTÉRŐ KEZELÉSÉNEK KIMUTATÁSA Az Szt. 114/B. (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A saját tőke megfeleltetési tábla a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza:) b) az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot, amely az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is magában foglaló eredménytartalék összegének az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard szerinti befektetési célú ingatlanok valós érték növekedése miatti elszámolt halmozott nem realizált nyereség összegével csökkentett és a kapcsolódó IAS 12 Nyereségadók című standard alapján elszámolt nyereségadó halmozott összegével növelt összege. 76

77 A SAJÁT TŐKE ELTÉRŐ KEZELÉSÉNEK KIMUTATÁSA A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, valamint ezekből levezetve az alábbi saját tőke elemek nyitó és záró adatait: Szt. 114/B. (4) bekezdés e) eredménytartalék: az IFRSek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott és a tulajdonosok részére még ki nem osztott adózott eredmény, ideértve az IFRS-ek szerint a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegeket is, amely az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet az átsorolási módosítások kivételével nem tartalmazhat. 77

78 A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA FELADATAI KÖZÖTT RÖGZÍTI, HOGY A KAMARA SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYT ALAKÍT KI AZ IFRS-EK SZERINTI SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁST ÉRINTŐ FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁS IRÁNTI KÉRELMEK ESETÉBEN Szt A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló évi LXXV. törvény 4. (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (A kamara) j) Szakértői véleményt alakít ki az adózás rendjéről szóló törvény 132. (5b) bekezdése alapján az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén, a számviteli elszámolás minősítésére vonatkozóan. 78

79 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS AZ ÉVES ÉS ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓK JOG SZERINTI KÖNYVVIZSGÁLATÁRÓL SZÓLÓ 2006/43/EK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2014/56/ EU IRÁNYELV RENDELKEZÉSEINEK ÁTÜLTETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN RÖGZÍTI, Az Szt (7a) Semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a könyvvizsgálati kötelezettség körébe eső tevékenységre történő kijelölés tekintetében a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi. 79

80 TARTÓSNAK MINŐSÜLŐ (ÉVEN TÚLI) KÖVETELÉSEK (KÖLCSÖNÖK), NEM TARTÓS KÖVETELÉSEK, VALAMINT A VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA. A számviteli törvény előírásai szerint a tartósnak minősülő (éven túli) követelésekkel (kölcsönökkel), valamint a vásárolt követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket a pénzügyi műveletek között kell elszámolni, míg a vállalkozó által keletkeztetett, nem tartós követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket az egyéb ráfordítások között. Ezt a megkülönböztetést a követelés elengedése, valamint a behajthatatlanság esetében is indokolt fenntartani. 80

81 KÖVETELÉSEK EREDETI VÁSÁROLT Egyéb Pénzügyi 81

82 EREDETI KÖVETELÉSEK FORGÓ BEFFEKTETETT Egyéb Pénzügyi 82

83 Nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel; Eredeti érték Számvitelben az értékvesztés TAO+ TAO - Előző években adóalapra gyakorolt hatás Nyilvántartott értékvesztés

84 A követelés befolyik 3 pénzeszköz 3 követelés 100..a követelés kiegyenlítésekor elszámolt bevétel, de. Előző években adóalapra gyakorolt hatás 0 Számviteli elszámolás eredményhatása 0 TAO korrekció a tárgyévben 0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás 0 84

85 A követelés befolyik 3 követelés 3 követelés 100 értékvesztése 3 pénzeszköz 9 egyéb bevétel 100..a követelés kiegyenlítésekor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -40 Számviteli elszámolás eredményhatása +100 TAO korrekció a tárgyévben -60 Összesen adóalapra gyakorolt hatás 0 85

86 A követelés befolyik 3 követelés értékvesztése 70 9 egyéb bevétele 70 3 Pénzeszköz követelés 100..a követelés kiegyenlítésekor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -20 Számviteli elszámolás eredményhatása +70 TAO korrekció a tárgyévben -50 Összesen adóalapra gyakorolt hatás 0 86

87 A követelés behajthatatlanná válik 8 egyéb ráfordítás 3 követelés a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás 0 Számviteli elszámolás eredményhatása -100 TAO korrekció a tárgyévben 0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

88 A követelés behajthatatlanná válik 3 követelés értékvesztése 3 követelés a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -40 Számviteli elszámolás eredményhatása 0 TAO korrekció a tárgyévben -60 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

89 A követelés behajthatatlanná válik 3 követelés értékvesztése 3 követelés 70 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 30.. a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -20 Számviteli elszámolás eredményhatása -30 TAO korrekció a tárgyévben -50 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

90 KÖVETELÉS ENGEDMÉNYEZÉS Szt. 81. (3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor Szt. 77. (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni: d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismert értékét a követelés átruházásakor 90

91 A követelést eladja, elismert és befolyt ár: 28 3 pénzeszköz 9 egyéb bevétel 28 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 100 a követelés átruházásakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -0 Számviteli elszámolás eredményhatása -72 TAO korrekció a tárgyévben -0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

92 A követelést eladja, elismert és befolyt ár: 28 3 pénzeszköz 9 egyéb bevétel 28 3 értékvesztés 3 követelés 100 a követelés átruházásakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -40 Számviteli elszámolás eredményhatása +28 TAO korrekció a tárgyévben ( )= Összesen adóalapra gyakorolt hatás (-72)

93 A követelést eladja, elismert és befolyt ár: 28 3 pénzeszköz 9 egyéb bevétel 28 3 értékvesztés 3 követelés 70 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 30 a követelés átruházásakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés Előző években adóalapra gyakorolt hatás -20 Számviteli elszámolás eredményhatása -2 TAO korrekció a tárgyévben ( )= 50!!! -28 Összesen adóalapra gyakorolt hatás -72!!!

94 A vállalkozásunk elengedi a követelést. 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 100 Előző években adóalapra gyakorolt hatás -0 Számviteli elszámolás eredményhatása -100 TAO korrekció a tárgyévben 0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

95 A vállalkozásunk elengedi a követelést. 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 0 3 követelés értékvesztés 3 követelés 100 Előző években adóalapra gyakorolt hatás -40 Számviteli elszámolás eredményhatása 0 TAO korrekció a tárgyévben 0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

96 A vállalkozásunk elengedi a követelést. 8 egyéb ráfordítás 3 követelés 30 3 követelés értékvesztés 3 követelés 70 Előző években adóalapra gyakorolt hatás -20 Számviteli elszámolás eredményhatása -30 TAO korrekció a tárgyévben 0 Összesen adóalapra gyakorolt hatás

97 FORDULÓNAP UTÁN TÖRTÉNŐ SZÁMLÁZÁS KÖNYVELÉSE Számla kelte: január 10 Teljesítés napja : január 31. Fizetési határidő : január 31. Gazdasági teljesítés: december 1 december

98 ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA FORGÓESZKÖZÖK KÖZÖTT NYILVÁNTARTOTT ÉRTÉKPAPÍROK, RÉSZESEDÉSEK, SAJÁT RÉSZVÉNYEK, ÜZLETRÉSZEK, BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ESETÉBEN. KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE, IMMATERIÁLIS JAVAK, TÁRGYI ESZKÖZÖK TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉSE, TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA Szt. 90 (4) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni: b) a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén azok könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számolták el az értékvesztést, ideértve a bizonyítékot annak a feltételezésnek az igazolására, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni;

99 AZ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE SORÁN 98. a) az 57. (2) bekezdése szerinti visszaírás alkalmazása nem kötelező; 97. (2) Ha az éves beszámolót készítő vállalkozónál a 9. (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követő üzleti évben, akkor a második üzleti évet követő évtől a vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet. 99

100 Y vállalkozás Ft-ról felemelte a tőkét Ft-ra. X vállalkozás mi Ft összeget, Q vállalkozás Ft összeget fektetett be tőkeként és X vállalkozás még Ft összeget rendelkezésre bocsátott ázsióként. 3 követelés 3 bankszámla Ft 1.. részesedés 3 követelés Ft 100

101 Y vállalkozás adatai: Jegyzett tőke: Ft Eredménytartalék: Ft Saját tőke: Ft Ft / Ft = = 40% Befektetett összeg: Ft Befektetésre jutó saját tőke: Értékvesztés : Ft 8 pénzügyi műv. ráfordítása 1.. részesedés értékvesztése Ft 101