KOMIUNIKAl10 hkuliijrafudomanyi IANULMANYO K ETNICITÁS ÉS NACIONALIZMU S ANTROPOLÓGIAI PERSPEKTÍVÁ K GONDOLAT

Átírás

1 KOMIUNIKAl10 hkuliijrafudomanyi IANULMANYO K ETNICITÁS ÉS NACIONALIZMU S ANTROPOLÓGIAI PERSPEKTÍVÁ K GONDOLAT

2 KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI TANULMÁNYO K Sorozatszerkeszt ő SZIJÁRTÓ ZSOLT Thomas Ihlland Erikse n ETN ICITÁ S ÉS NACIONALIZMU S Antropológiai megközelítése k Gondolat kiad ó PTE Kommunikáció- és Niediatudománvi Tanszé k Budapest Pécs, 2008

3 A fordítás alapjául szolgáló míí : Thomas Holland Eriksen : Ethnicity and Nationalism SAGE Publications, Los Angeles London New Delhi Singapore, NORL A 'Phis translation has been published with the financial support of NORLA Non-fictio n Szakmailag lektorálca, szerkesztett e és az előszót írta Peischmidt Margit Tartalo m Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgoz ó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes engedélyéhez van kötve. Előszó a magyar kiadáshoz 9 1. Mi az etnicitás? 1 3 A fogalomról 1 8 F,tnicitás, faj és nemze t 1 9 F,tnicitás és osztály 2 2 Az etnicitás mint aktuális kérdés 2 4 A törzstót az etnikai csoportig 2 6 Thomas Holland Eriksen 1993, 2004 Mi az etnicitás 2 7 Az etnikai kapcsolatok fajtái 2 9 Hungarian translation Becze Szabolcs, Kalas Györgyi, Kasznár Veronika Katalin, Analitikus fogalmak és bennszülött fogalmak 3 2 Kiss-Pál Klára, Kovai Cili, Oblath Márton, Plájás Ildikó Zonga, Szántó Diána, Etnikai osztályozás : mi és ők 3 5 A város ökológiája 3 7 Az olvasztótégely metafora 3 8 A kulturális különbség kommunikálása 40 Sztereotipizálás 4 1 Népi osztályozás es társadalmi távolság 4 4 Dichotomozáció és komplementarizáció 4 6 Az etnikai stigma 4 8 Az identitás képlékenysége 5 0 Etnicitás az egyén szemszögéből 5 2 wroangondo/atkiado.hu Az etnicitás kritériumai 5 3 A kiadásért felel Bácskai István és Szijártó Zsol t Műszaki szerkesztő Pintér László 3. A kulturális különbségek társadalmi szerveződése 5 7 Olvasószerkesztő Kiss-Pál Klára A kijelölés vagy megjelölés 5 9 I ördelő Keresztes Mária A határok megvonása és fenntartása 6 0 Borítóterv Nagy Róbert Az áteresztő határok és a határátlépés 6 2 Az etnikai inkorporáció fokozatai 6 4 ISBN Az etnicitás mint az erőforrásokért folytatott verseny 6 8 ISSN Az etnicitás szerveződésének szintjei 69

4 A plurális társadalmak elmélete 72 Az identitáshatárok problémája 15 7 Az etnicitás és a rang 73 Nacionalizmus etnicitás nélkül? 160 A kritériumok közötti összefüggések 76 Az újragondolt nacionalizmus és etnicitás 164 Az instrumentalizmus és kritikája 7 8 A kultúra problémája Kisebbség és állam 16 7 Kisebbség és többség Etnikai identitás és ideológia 87 Kisebbség és állam 17 0 A társadalmi univerzum rendje 90 A kisebbségek kialakulása a modern világban 17 3 Anomáliák 92 A bennszülött népek 17 4 \állakozók 96 Területi konfliktusok 17 5 Analóg és digitális : mi és ők 97 Az etnogenezis szakaszai 176 Az etnikai identitások felbukkanása 99 A bennszülött népek etnogenezisét meghatározó tényezők 17 8 Az ősi identinísok létrehozása 101 A városi kisebbségek 'ürténelem és ideológia 102 Határfolvarnatok 183 Társadalmi tényezők az identitás folyamataiban 105 A kultúra jelentősége a városi bevándorlók életében 185 Létezik-e európai identitás? 106 Identitás és kultúra 18 7 \lit tesznek az identitások? 109 Etnicitás az Egyesült Államokban : fajok, osztályok és nyelvek 189 Kisebbségek és modernitás Etnicitás a történelemben 11 1 Az etnikai viszonyok történelmi fejlődése Identitáspolitika, kultúra és a jogok kérdése 195 Renszerhatárok expanziója 115 A multikulturalizmus paradoxona 19 7 A kapitalizmus hatásai 116 Liberális filozófia és a multietnikus társadalmak 199 fekete etnogenezis 117 A kultúra és a pluralizmus beágyazott diskurzusai 203 Indiaiak új világai 119 Fundamentalizmus és ambivalencia 205 Etnikai revindizáció az enmhevrktól n n pig 121 Diaszpóra vagy hibriditás? 20 7 Kolonizáció és migráció 122 Transznacionalizmus és távolsági nacionalizmus 209 A megnevezés ereje 124 A hindutva modernsége 21 2 Modern nevelés és etnikai identitás 126 Identitáspolitikák általános jellemzői 21 5 Etnicitás, történelem és kultúra 13 0 Etnikai identitás és a kultúra története A nem etnikai 22 1 Aktuális feszültségek a társadalomelméletben A nacionalizmus 137 Változások a világban 226 A nemzet eredete 139 Globalizáció és lokalizáció 228 Mi a nacionalizmus? 141 Identitások és lojalitások 23 1 A nemzet mint kulturális közösség 144 Nem, etnicitás és nemzet 233 Kulturális szimbólumok politikai használata 145 Túl az etnicitáson? 23 7 A nacionalizmus és az ipari társadalom 147 Az etnicitás vége? 238 A kommunikációs technológiák és a nemzeti lét 148 A megfigyelő tekintete 240 A nacionalizmus mint vallás és mint metaforikus rokonság A nemzetállam 152 Irodalo m Az államellenes nacionalizmus A nacionalizmus és a másik 155 Mutató 259

5 Előszó a magyar kiadáshoz E könyv szerzője Thomas I ivlland Eriksen szociálantropológus és közíró ahogyan mifelénk kicsit szerencsétlen módon a pub/it. itte//ert,m/t szokták nevezni, az Oslói Egyetem Szociálantropológiai Tanszékének professzora. Nemcsak az ezredforduló társadalmi folyamataival és kulturális jelenségeive l kapcsolatos antropológiai gondolkodás egyik meghatározó alakja, hanem a norvégiai és európai politikai és közéleti vitákban is fontos szerepet játszik. Könyveiben napjaink európai és Európán kívüli társadalmainak legfontosab b kérdéseire keres választ. Közinaik az egyik legjelentősebbet, amely az etnicitás és a nacionalizmus mai jclenségeiról, azoknak a tágabb társadalmi é s politikai folyamatokkal való összefüggéseiről szól,' tartja most kezében a magyar olvasó. Eriksen további norvég és angol nyelvű könyvei a kisebbség i nyelvekről, illetve a nyelvi kisebbségek és a nemzetállamok viszonyáról,' a kulturális keveredés vagy kreolizáció jcicnségéról,' a globalizációról és anna k különböző formáiról a szólnak. Eriksen, miként a szociálantropológusok többsége, empirikus kutató is, mindezidáig három monográfia szerzője, amelyek három nagyon különböz ő földrajzi-politikai területhez kapcsolódnak: Norvégiához, a közép-amerika i szigetvilághoz tartozó Trinidadhoz és az indiai-óceáni szigetállamhoz, Mauritiushoz. Norvégiában a bennszülött kisebbségek, a szekuláris állam é s a vallási, migráns kisebbségek viszonyát, a kisebbségi kultúrák felfedezésé t az elismerésért folytatott küzdelemben vizsgálta. Míg a multietnikus poszt - koloniális helyzet viszonyai, a nemzetépítő törekvések és a kreolizáció folya - A könyv eredeti címe : Ethnicity and Nationalism. Ant/u'opological petspertives, előszö r 1993-ban, másodszor 2002-ben jelent meg a Pluto Pressnél. 2 Languages at the margins of modernity: Linguistic minorities and the nation state nternational Peace Research Institute. ' Ku/tare/le veikryss. Assays om kreo/oseing Oslo. Scandinavian l?niversity Press. ' Globalisation. Studies in rl nthropology, London : Pluto Press.

6 1 0 ELŰSZO A y IAr]YR KI ADÁSHOZ ELŐSZÓ A MAGYAR KlADÁSIIOZ 1 1 matai álltak érdeklődésének középpontjában Mauritius és 'Trinidad eseté - hen.' Eriksen tanárként és egyetemi tankönyvszerzőként is jelentős munká t végez: az Etnicitác cs nacionalizmus. Antropoidgiai?rtegki>e/ítése,( nyitotta ben e könyvek sorát, amely azóta a világ számos társadalomtudomány i tanszékén a kisebbségekről, nacionalizmusról, rasszizmusról, multikulturalizmusról szóló egyetemi kurzusok kézikönyve. Ezt követte a Kis helyek, nagy léniák című, amely Karádi Ev a gondozásában magyarul a közelmúltban jelent meg ugyancsak a Gondolat kiadó jóvoltából.`' A legutolsóban a szerző ige n közérthető formában törekszik megfogalmazni az antropológiai szemlélet é s munka Iénvegét.' Eriksen jelentős közéleti szereplő is, véleménye a kulturális pluralizmusról, a régi és új ellenségképekről, a fundamentalizmus különböző formáiról, a demokratikus deficitről, az EL alkotmányról, az önkéntességről, az inter - kulturális kommunikáció lehetőségeiről igen mérvadó hogy csak néhány fontosabbat említsünk azok közül, amelyek másfél évtizede vezetett, egyszerre akadémiai és közéleti honlapján jelen vannak." Legújabb könyvé - ben, amelynek már címe Engaginganthropology (Az antropológia elköteleződése)`' is sokatmondó, kérdés formájában fogalmazza meg azt, amire adot t válasza egész tevékenységének fontos motivációja : mi az oka annak, hogy a z antropológia nem tett szert nagyobb hatásra és elismertségre az európa i közügyek vitáiban? A maga részéről pedig hitet tesz amellett, hogy a médiával proaktív, beszédmódjában nyitottabb szakmának nagyon sok új kérdése és mondanivalója volna a világról, a biotechnológiától a kisebbségek integrációján át a kulturális fundamentalizmusig. Az Etnicit<ís rs nacionali.zmus.1 kérdés antropológiai perspektívái a szó leg - nemesebb értelmében megalapozó és összefoglaló munka. Azokhoz szól elsősorban, akik az alapvető fogalmakat, ismereteket és összefüggéseke t szeretnék elsajátítani, amelyek birtokában a kulturális pluralizmus jelenségeit, a kisebbségek és többségek, illetve a hozzájuk tartozó emberek és közösségek viszonyát, az etnikus folyamatokat és eseményeket, az identitáspolitika időben változó formáit értelmezni tudják. A könyv kifejezett erény e az összehasonlító szemlélet, a szerző a világ különböző részeiből, de elsősorban Afrikából, a csendes-óceániai és atlanti-óceáni szigetvilágból és Eszak- ' ( '.c and Them in Modern Societies: Ethnicity and Nationalism in Mauritius, Trinidad and Beyond Oslo, Scandinavian t.niversity Press és Common Denominators: Ethnicity, :\'ationa/ism and the Politics of Compromise in ;Mauritius Oxford: Berg. Kis he/*, nab), tzémrík. Budapest, Gondolat, Társadalomtudományi Könyvtár. What is rinthropo/or i'? London, Pluto Press. http ://folk.uio.no/geirthe / " Engaging Anthropology: The Case for a Public Presence Berg Publishers. Európából hozza példáit. A közép-európai kisebbségi helyzetek, identitások, politikák sajátosságait nem ebből a könyvből kell megérteni, meg lehe t ismerni azonban azt az elméleti és különböző esetek elemzésével alátámasztott kontextust, amely szükséges ahhoz, hogy a hazai jelenségeke t ne önmagukban szemléljük, hanem másokkal összehasonlítva. Thomas Hylland Eriksen az etnicitásról, kisebbségekről, nacionalizmusokról való elméleti gondolkodásban egy jól meghatározott álláspontot képvi - sel, ami akkor is fölsejlik a könyvben, amikor más iskolákról é s perspektívákról beszél. A legegyszerűbb és legalapvetőbb kérdésre, amely a könyv első fejezetének címe is egyben ( Mi az etnicitás?"), úgy ad választ, hogy a legáltalánosabb szintről indít az etnicitás olyan csoportok között i viszonyokra vonatkozik, amelyek tagjai egymást különbözőnek tartják, hog y aztán a hangsúly e különbség szerveződésének társadalmi mechanizmusair a helyeződjék, egyfelől mikroszinten a társadalmi interakcióra, másfelő l makroszinten annak módozataira, ahogyan a kulturális különbségek réteg - zett társadalmak szövetébe, szervezetébe illeszkednek. Eriksen magyarázata i és az azokat alátámasztó példák a szociálantropológuséi, aki módszereinek, a hosszú távú terepmunkának, részt vevő megfigyelésnek és az interjúzásna k köszönhetőn alulnézethól látja azokat a helyzeteket, hétköznapi inter - akciókat és identifikációkat, amelyekben az élet különböző helyzeteire é s kihívásaira való válaszként az etnicitás megszületik. A hétköznapi gondolkodásba a nemzeti tudományokból átkerült és ot t állásait makacsul védő elképzelésekkel szemben Eriksen azt az állásponto t képviseli, hogy az etnicitás elsődlegesen relációkat jelöl, nem elszigetelt csoportokat, a kulturális különbségek kommunikációjában materializálódik é s nem az egyes kultúrákban. De miközben a határok megvonásának és fenn - tartásának társadalmi és azzal összefüggő gazdasági és politikai mechanizmu - sait helyezi előtérbe, a kultúra fogalmát sem hagyja veszni. Ugy- tekint rá, mint amely szimbólumok, kategóriák, sztereotípiák formájában a különbséget megfogalmazza és közvetíti, kommunikálja (az egyik korábba n különálló tanulmány formájában is publikált fejezet címe : A kulturáli s különbségek kommunikációja). A brit szociálantropológiában két meghatározó elméleti irány bontakozot t ki az etnicitás kutatásában : a malinowskijánus tradíciókra visszatekintő, Raymond Firth és Edmund Leach tanítvány, Fredrik Barth útja, aki Erikse n mestere majd kollegája az Oslói Egyetemen. Barth 1969-ben megjelen t Ethnic Groups and Boundaries címíí tanulmányával kijelölte azt az utat, amelyen azóta sokan járnak, amikor a határok, az elhatárolódás és az interakció k szerepét hangsúlyozzák az etnikai csoportok és sajátosságok fenntartásában. A másik a Radcliffe-Brownra, Evans-Pritchardra visszatekintő Manchesteri

7 12 ELŰSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ Iskola, amelynek legkarakteresebb megfogalmazását Abner Cohennél olvassuk, aki az etnicitást mint informális politikai szerveződést határozza meg, melynek célja a csoport erőforrásaink megőrzése és további szimbolikus java k megszerzése. A szerző előnyben részesíti ugyan, de nem áll meg a funkcionalista és szim - bolikus interakcionista tradíciók és az azokban rejlő értelmezési lehetősége k bemutatásánál. Felteszi azt a kérdést is, hogyan válik egy etnikai csoportho z való tartozás, a lojalitás, valamint a másoktól való különbözőség jelentőssé, ső t olykor fontossá az egyén számára. Beszél az etnicitás irrelevanciájáról, a túl - hangsúlyozás vagy túlkommunikálás helyzeteiról és a rejtőzködés vag y alulkommunikálás okairól és módjairól. Ezzel együtt be kell látni, hogy a szociálpszichológiai megközelítés eredményeit, amelyek ez idáig a legtöbbe t tudták mondani az etnikai identitás szerveződéséról, formáiról, nem sikerül t méltó részletességgel bemutatnia. A könyv második felére a szerző perspektívát vált, az egyénről és a személyközi interakciókról a hangsúly sokkal átfogóbb szintre és folyamatokr a helyeződik át. Az identitáspolitika különböző módozataival foglalkozik : a nacionalizmus régebbi és újabb formáival, a kisebbségek kialakulásával és a z államhoz való viszonyukkal, valamint a kultúra és a jogok, az elismerés és a z identitás összefüggéseinek új megközelítéseivel : a multikulturalizmussa l kapcsolatos vitákkal. A könyv egyik legfontosabb fejezete az utolsó, amely - ben Eriksen arra a dinamikára hívja fel a figyelmet, amelyben az etnicitás a későrnodern társadalmakban hasonlóság és különbség, kizárás és befogadás, kulturális homogenizáció és fragmentálódás viszonylatában újraértelmeződik, valamint azokra a relációkra, amelyek az etnikai és egyéb társadalmi nemi, korosztályi, szubkulturális identifikációk között létrejönnek. Azoknak, aki k szkeptikusak az etnicitás új formáinak társadalmi relevanciájával vagy azo k kutathatóságával kapcsolatban, ajánlom, kezdjék a könyvet a végétől előre - felé olvasni. A könyv fordítása a Modernitás Kultúratudományi Doktori Iskola Etnicitás, nacionalizmus, multikultúra című szemináriumának keretébe n született, a résztvevő hallgatóknak (Becze Szabolcs, Kalas Györgyi, Kaszná r Veronika Katalin, Kovai Cili, Oblath Márton, Plájás Ildikó Zonga és Szánt ó Diána) és a munkájukat segítő olvasószerkesztőnek, Kiss-Pál Klárának köszönhetően. De nem jöhetett volna létre a nélkül a szakmai műhelyek között i együttműködés nélkül, amely a pécsi Kommunikáció- és Médiatudomány i fanszék és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézet e között fennáll. Feischmidt Margi t Budapest, október 1. fejezet MI AZ ETNICITÁS? 1 fordította Oblath Márton.