Kollektív tudat, cionizmus, zsidó nemzetállam

Átírás

1 Jelen tanulmány az Európai Unió és Magyarország támogatásával megvalósuló TÁMOP A/ Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése című kiemelt projekt Konvergencia Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj 2012 (A2-MZPD-12) elnevezésű pályázati felhívására benyújtott A2-MZPD azonosító számú kutatás keretei között készült. Kollektív tudat, cionizmus, zsidó nemzetállam Identitáselméleti megközelítés Grünhut Zoltán tudományos munkatárs MTA KRTK Tavaszi Szél 2014 Doktoranduszok Országos Szövetsége március Debreceni Egyetem

2 Cionizmus politikai meggyőződésként való azonosítása Mi a cionizmus? A 19. század második felében indult zsidó nemzeti mozgalom és ideológia, amelynek célja a történelmi Izrael területén egy zsidó nemzetállam megalakítása, helyreállítása, fenntartása, fejlődése. A cionizmus azonosítása gyarmatosító-kolonizáló, apartheid, etnocentrista, kirekesztő-diszkriminatív ideológiaként teret ad a törekvés megbélyegzésének anticionizmus (1975 ENSZ-döntés, BDS movement) A cionizmus azonban nemcsak politikai ideológia identitáselem, olyan, amely egyéni szinten, közösségi szinten, s amiért egyedülálló, zsidó közösségeket átfogó értelemben is mérvadó, utóbbi szempontból kizárólagos jelentőségű (Herman 1988) Mit jelent zsidónak lenni? Mik a zsidó identitás fundamentumai? (Levy-Valensi 1983, Trigano 1984, Barbalet 2006, Siker 1991, Vangmeren 1988, Askénazi 2005, Bar Shalom 2002, S.J. Cohen 1999, Finkielkraut 2004, Morris-Reich 2004, Ostow 2003, Berger 1997, Braiterman 1998, Fackenheim 1994, Neusner 1981, Auron 2006, Levy 1996, Zertal 1998, Auerbach 2001, Ezrahi 2001, Mittelberg 2000)

3 Cionizmus mint identitáselem

4 Cionizmus és zsidó nemzetállam Akár a nacionalizmus, akár a patriotizmus felől közelítünk a zsidó nemzetállam létezése fontos identitási tényező (Ohana 2003). Zsidó nemzetállam nélkül a diaszpóra zsidóságának asszimilálódása felgyorsulna, de a szekuláris izraeli társadalomban is gyökértelenedés kezdődne (Gavison 2003). A zsidóság ismét múltorientált identitású közösséggé változna modernizmus, kulturális globalizáció, stb. intenzívebb asszimiláció (Derschowitz 1997). A zsidó nemzetállammal kapcsolatos vita nem más, mint az 1800-as évek óta zajló asszimiláció kontra emancipáció polémia. Nincs szükség cionizmusra, zsidó nemzetállamra, palesztinok-zsidók így békében együtt élhetnek, vége a konfliktusnak, az iszlám világ, s a teljes nemzet-közösség elfogadja a kétnemzetiségű államot Csak az emancipálódott zsidó nemzet, az elismertetett zsidó nemzetállam jelent valós egyenjogúságot, az asszimilálódott zsidó közösség, zsidó nemzet előbb-utóbb eltűnik.

5 Izrael, a demokratikus zsidó nemzetállam Fenti tételmondat sokak szerint lehetetlenség etnikus demokrácia, etnokrácia, apartheid állam (Lustick 1980, Khaklai 2011, Zureik 1979, Yiftachel 2006, Rouhana 1997, Ghanem 2001, Pappé 2011, Smooha 2010). Érveik: - A nem zsidó kisebbségek csak másodlagos állampolgárok lehetnek - Mindent átható diszkrimináció (politika, jog, intézmények, szocioökonómiai törés) - Feloldhatatlan szociokulturális törések (ráadásul tágabb kontextusba ágyazva) - Demográfiai kérdés örökös napirenden tartása Mások vitatják ezt (Reiter 2013, Peleg Waxman 2011, Avineri 2010, Shapira 2008, Sharkansky 1997). Érveik: - A nemzetállami keret nem zárja ki a kisebbségek egyenjogúságát (autonómia) - Elsősorban integrációs problémákról van szó, illetőleg olyan szociokulturális törésekről, amelyekkel tudatosan foglalkozni kellene (mindkét oldalon)

6 Vallási-világi törésvonal és a zsidó nemzetállam kérdése Mindkét oldal tart a másik befolyás-növekedésétől világiak a demokrácia túlzott vallási átitatódására, teokratikus tendenciára figyelmeztetnek, míg a vallásosak pedig kétségbe vonják Izrael valós zsidó karakterét Mindkét oldalon támogatást élvez a zsidó nemzetállam létjogosultságának vitatása Ez a polémia sem új. A legaktuálisabb kérdések: háredik besorozása, munkahelyi integrációja, közteherviselésben való aktívabb részvétele, avagy a jesivák állami támogatásának növelése, az egyházi esküvő és temetkezés fenntartása, a szombati ünnep tiszteletben tartása mind-mind ugyanazon hagyományos világi-vallásos vita újabb és újabb fejezetei társadalmi, politikai és társadalompolitikai kérdések ez sem a zsidó nemzetállam létjogosultságáról szól valójában.

7 Összegzés Cionizmus, zsidó nemzetállam aktuálpolitikai, illetve a konstans konfliktus, geopolitikai összefüggések kontextusában értelmezik gyakorta Leegyszerűsítés, ráadásul pro-kontra, csak a szélsőséges gyakorlatok, eszmék említődnek átpolitizálódása a kérdésnek sajnos a tudományos életben is Ha identitáselméleti megközelítést használunk, a vita nem más, mint a régről ismert asszimiláció-emancipáció polémia (fatális következtetések újragondolása ) Néhány kérdés (téma interdiszciplináris jellege)): - Miért merül fel egy zsidó többségi társadalomban az asszimiláció kérdése? - Mi lesz az izraeli zsidó társadalom szociokulturális törésvonalaival? - A palesztinokkal, iszlám világgal való béke miként hatna erre? - Az izraeli többségi társadalom dönthet-e úgy, hogy feladja Izrael zsidó nemzetállami karakterét?

8 Jelen tanulmány az Európai Unió és Magyarország támogatásával megvalósuló TÁMOP A/ Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése című kiemelt projekt Konvergencia Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj 2012 (A2-MZPD-12) elnevezésű pályázati felhívására benyújtott A2-MZPD azonosító számú kutatás keretei között készült. Köszönöm a figyelmet! Grünhut Zoltán grunhut@rkk.hu