A humán erőforrások fejlesztése II. Szűrő elméletek - oktatástervezés

Átírás

1 A humán erőforrások fejlesztése II. Szűrő elméletek - oktatástervezés

2 II. A Szűrőelméletek (Screening) Az iskolarendszer képességeik szerint szűri a hallgatókat, haszna csupán ez, hogy erről tájékoztatja a munkaadókat. Nem növeli az egyén termelékenységét (emberi tőke elméletek), csak jelzi a képességeit (szűrő elmélet). Nem az iskolában tanultak a hasznosak eszerint, hanem azok a tulajdonságok amiket az iskolaviselt emberek magukénak tudhatnak: Pontosság Együttműködési hajlandóság Kitartás Figyelem koncentráció Teljesítményorientáltság M. Spence (1973), K.J. Arrow (1973), J. E. Stiglitz (1975)

3 A Szűrőelméletek (Screening) II. Az oktatási intézmények kettős szűrése. Gyenge erős változat (bérkategória rendszer) Az expanzió a gazdasági erőforrások elfecsérlése csupán. Empirikus bizonyítékok: Wiles-hipotézis Azonos időtartam tanulás esetén nincs bérkülönbség akkor sem, ha nem abban a szakmában végzettel hasonlítjuk a szakembert. (Miller-Volker 1984: közgazdászként dolgozó műszakinál nincs különbség (+), fordítva igen (-). Sheepskin érv ( kutyabőr effektus ) Azonos munkabér annak, aki bizonyítvány nélkül van, de befejezte az iskolát, mint annak, aki megszerezte. (Emberi tőke elmélet) A szűrő elmélet szerint nem, mert a lemorzsolódás negatív jelzés a munkaadónak. Empíria: Csak a felsőfok esetében létezik ilyen különbség (Hartog 1983)

4 A szűrés szerepe A szűrés haszna: Egyéni: az elérhető legmagasabb kereset (elvárható többletjövedelem oktatási költség > 0) Társadalmi: a munkák képességek szerinti szétosztása a termelékenység növekedését eredményezi. Nem éri meg a szűrés annak, aki: Önfoglalkoztató Ismeri a képességeit és tudja, hogy a munka során ezek kiderülnek. Kockázatkerülő magatartással nem meri felvállalni a szűrést, nehogy kiderüljön róla, hogy átlag alatti a képessége. Az emberi tőke elméletektől eltérő elemek: Az oktatás tartalmi fejlesztése nem fontos. (LEXIKÁLIS ISMERETEK) Az oktatás szűrés funkciójának erősítése a lényeges. (KÉSZSÉG - KÉPESSÉG FEJLESZTÉS)

5 Oktatástervezés Alaptípusok: I. Munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés II. Megtérülési rátákon alapuló oktatástervezés Az eddigiektől eltérő kiindulópont: A piaci rugalmatlanságok miatt szükséges a tervezés. A felesleges oktatási kiadások megtakarítása. Cél: az oktatástervezésen keresztül próbálják a kínálati oldalt (munkavállalók) a keresleti oldalhoz igazítani.

6 A tervezés lépései A GNP növekedési ütemének előrejelzése, ennek szektorális/ágazati összetétele ( ágazati kapcsolatok mérlege ) Becslés az ágazatok foglalkoztatási struktúrájáról,foglalkozási kategóriánként. (Nemzetközi példák, múltbeli trendek alapján) A rendelkezésre álló emberi erőforrások számbavétele. (a foglalkoztatottak korrigált száma és a képzésből belépők számítható száma alapján, szakember szükségleti terv ) A kereslet és a kínálat összevetése. Számszerűen előrejelzik a különböző képzettségek hosszútávú keresletét ezen keresztül a különböző iskolatípusoktól elvárt kibocsátást ( beiskolázási terv ).

7 Kritikai észrevételek I. A tervezési periódus hossza. Hosszú rövid. II. A részletezettség szintje. A helyettesíthetőség problémája, ami a szakmacsoportok kialakítását eredményezte. III. A felhasznált módszerek kritikája. Nem vette figyelembe a munkanélküliek, inaktívak mobilitását. IV. A tervezés területi vonatkozásai. Milyen területi egységre kell levetíteni a különböző szintek terveit? Szintenként növekvő területeket keressenek avagy a migráció ezt megkeveri?

8 Teljes elutasítás A piaci viszonyokra kell bízni mindent. Ennek csak akkor van esélye, ha A piac jelzési egyértelműen olvashatók (COBWEB ciklus) A különböző termelési tényezők helyettesíthetők egymással a termelés visszaesése nélkül. A tőke könnyebben helyettesíthető képzettséget nem igénylő munkával. Általános gondolatok: A tervezés szektorális/ágazati kötődése az egyénnek már nem érdekes. A különböző végzettségek több munkahely betöltésére is alkalmassá tehetik a munkavállalókat. Az elengedhetetlen végzettség drágává teszi a képzést, csökkenti a szakmában dolgozók számát és a szolgáltatás árát veri fel. A képzésben résztvevők nem mindig ott helyezkednek el, ahova szánták őket. A bérpolitika alkalmasabb sokszor a hiány eltűntetésére, mint a beiskolázás.

9 A munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés alkalmazása Az 1960-as években népszerű 91 országból 73-ban terveznek, 60-ban a munkaerő-szükséglet alapján. A szocialisták mellett az OECD támogatásával másutt is. (I, F,P, E, G) Napjainkban inkább az oktatáspolitikai döntések alátámasztását szolgálják az előrejelzések. Kereseti lehetőségek, várható munkanélküliségi tendenciák, karrier lehetőségek szempontjából nyújt információkat. Új elemek: Sokváltozós modellek Általában max. 5 évre készülnek Nem konkrét kereslet kínálat összevetések, hanem foglalkozási kilátások jó és rossz kategóriákkal. Két évente felülvizsgálják az eredményeket. Rugalmassági vizsgálatokkal és más munkaerőpiaci vizsgálatokkal is összevetik őket. Magyarországon az Országos Tervhivatal készített ilyeneket, ma csak az Országos Munkaügyi Központ rövid távú, regionális munkaerő-kereslet előrejelzései születnek. (Tímár J., Kovács J., Kozma F.) 1997-ben a MÜM és a Világbank megbízásából készült hosszú távú, munkaerőkeresletet és kínálatot előrejelző prognózis.

10 A magyar népgazdaság termelési tényezőinek értéke, megoszlása Kozma F nyomán Természet 15% föld, erdő 10% bányakincs 5% Tőke 40% Ingatlan 31% Gép, berendezés, jármű 9% Munka 45% Szakképzetlen munkaerő 14% Szakmunkás 20% Középfokú 3% felsőfokú 8%

11 A keresletszámítás kiindulópontja napjainkban ( HEFOP) (forrás: Dávid J. Fülöp E. 2008/3 Munkaügyi Szemle) A mindenkor empirikusan tapasztalható munkamegosztás a munkában lévők foglalkozási-szakmai struktúrája nem más, mint az alkalmazott technológiák lenyomata. E technológiák viszonylagos állandósága teszi kiszámíthatóvá a munkaerő-szükségleteket, alapot ad a jövőbeli szükségletek tervezésére. Kiegészítő mutatók: Demográfiai előrejelzés Ágazati és vállalati régió méretkategória és szintű konjunktúra előrejelzés Ágazati és vállalati méretkategória szerinti foglalkozási szakmaszerkezet változás előrejelzés közötti periódusra terveztek

12 Kereslet előrejelzés ( ) munkavállaló lép ki a munkaerőpiacról fővel nő a foglalkoztatottak száma főt érint szakmaszerkezeti változás (fele ezt meg tudja tenni). Igények: új belépő, átképezendő, új munkanélküli. Szellemi fizikai (42-58%) nem fog változni. 100 új belépőből: 22 diplomás, 21 középfok, 37 fizikai szakképzett, (kereskedelem, fémfeldolgozás, építőipar) 7 szállítás, 13 szakképzetlen

13 A munkaerőkereslet és kínálat kapcsolata (forrás: Dávid J. Fülöp E. 2008/3 Munkaügyi Szemle)

14 Egyensúly? Nincs összhang a kereslet és a kínálat között. A termelő szféra fizikai szakmunkásaiból erős a hiány (ma is): 10 év múlva fő Diplomás túlkínálat (sajátos szakmaszerkezet, műszaki és természettudományos hiányokkal). A közép- és felsőfokú szakképzés az igények felét elégíti ki. Kék galléros: -75% Fehér galléros:-25-50% Ez a gazdasági növekedés gátja hosszútávon. Nem tudják az emberek, hogy ténylegesen mivel keresi a kenyerét a környezetük, nincs a pályaválasztáshoz viszonyítási pont. Pedig a szakmai megbecsüléshez ismertség kell.

15 A megtérülési rátákon alapuló oktatástervezés Globális előrejelzés az oktatásfejlesztési irányaira vonatkozóan. Nem számszerűsít szükséges létszámokat, Csak javasol fejlesztéseket. Költség-haszon elemzéssel a társadalmi és az egyéni megtérülést külön-külön képes vizsgálni. A társadalmi megtérülés optimális szintjéig az állami beruházást indokoltnak tartja, felette már felesleges pénzkiadás. Gondok: A haszon számszerűsítése nehéz. Externáliákat nem vesz figyelembe. Lassan követi a munkaerőpiac változásait, rövidtávú beruházási tervek készítésre alkalmatlan.

16 Az oktatási szintek eltérő megtérülési rátái Forrás: Varga J. 2000

17 Költségek megoszlása

18 A munkaerő-szükségleten alapuló- és a megtérülési-ráta módszer összehasonlítása Megnevezés Munkaerőszükségleti módszer Megtérülésiráta-módszer 1. Az okozati összefüggések iránya Output szakmák iránti kereslet Szakmák kínálata Output 2. A hallgatók motivációja Nem gazdasági Gazdasági 3. Képzési költségek Nem veszi figyelembe Bele van foglalva 5. A munkák közötti helyettesíthetőség Nulla Végtelen 6. A különböző képzettségek keresleti rugalmassága Nulla Végtelen 7. Az eredmények részletezettsége Részletes, számszerű előrejelzés a képzési szükségletekről A prioritások kijelölése

19 A gazdaság fejlődésének hatása az oktatásra, tervezési problémák Tipikus szakképzési pályaút (modern ipari társadalom) Általános képzés szakképzés munkavállalás továbbképzések Tipikus szakképzési pályaút (modern/átmeneti társadalom) Általános képzés szakmai alapozó képzés szakképzés munkavállalás továbbképzések Tipikus szakképzési pályaút (tudásalapú társadalom) Általános képzés pályaorientáció szakmai alapozó képzés szakképzés (specializáció) munka tanulás kombinációja (posztadoleszcencia) újabb szakképzések munkavállalás folyamatos tanulás (formális nonformális formában)

20 A 30 éves kor alatti alatti életszakasz történelmi összehasonlításban (Vaskovics L., 2000 nyomán)

21 Az iskolarendszerű köz- és felsőoktatás szerkezete életkor, évfolyam és ISCED szint szerint (forrás: OM a jelentés közoktatásról)

22 A magyar oktatás rendszere 2013-tól, az ISCED szintekkel (forrás: Mártonfi, 2012 nyomán az ISCED 2011-hez igazítva)

23 Az ISCED (International Standard Classification of Education) nemzetközi rendszere Forrás: Imre A. Lannert J. (2000) nyomán SZINT PROGRAM ELNEVEZÉSE LEHETSÉGES TÍPUSOK 0 Alapfokot megelőző oktatás 1 Alapfokú oktatás 2 Alsó középfokú oktatás 2A, 2B, 2C 3 Felső középfokú oktatás 3A, 3B, 3C 4 Posztszekunder, nem felsőfokú oktatás 4A, 4B, 4C 5 Felsőfokú oktatás diploma nélkül 5B rövid szakképző 5A középhosszú első 5A hosszú második 5A középhosszú második 6 A felsőfokú oktatás, egyetemi diplomának megfelelő végzettséggel 7 A harmadik szintű oktatás második része, ami posztgraduális egyetemi fokozatot (pl.: PhD) nyújt

24 A felsőoktatási hallgatói létszám (ezer fő)

25 A felsőfokú végzettségeket igénylő foglalkozások kereslete és kínálata 2010-ben (ezer fő) [Forrás: Tímár J. (1997) nyomán] Műszaki* agrár egészségügyi pedagógus jogász gazdasági egyéb összes AIFSZ képzés kereslet 46,0 5,0 17,0 17,0 5,0 61,0 34,0 185,0 kínálat 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Főiskola kereslet 54,0 5,0 18,0 116,0 8,0 64,0 27,0 292,0 kínálat 125,0 21,2 29,5 279,8 4,7 77,2 62,8 601,4 egyenleg 71,0 16,2 11,5 163,8-3,3 13,2 35,8 309,4 Nem egyetemi végzettség együtt kereslet 100,0 10,0 35,0 133,0 13,0 125,0 61,0 477,0 kínálat 125,0 21,2 29,5 279,8 4,7 77,2 62,8 601,4 egyenleg 25,0 11,2-5,5 146,8-8,3-47,8 1,8 124,4 Egyetemi végzettség kereslet 68,0 6,0 67,0 100,0 22,0 59,0 46,0 368,0 kínálat 72,8 22, ,8 24,1 46,4 31,8 332,1 egyenleg 4,8 16,4-6,0 24,2 2,1-12,6-14,2-35,9 Felsőfokú végzettség együtt kereslet 168,0 16,0 102,0 233,0 35,0 184,0 107,0 845,0 kínálat 197,8 43,6 90,5 355,6 28,8 123,6 94,6 933,5 egyenleg 29,8 27,6-11,5 122,6-6,2-60,4-12,4 88,5

26 A felsőoktatási hallgatók korosztályos aránya a képzési program szerint (1998) Tímár J. Polónyi I. nyomán Ország GDP/fő Rövid programok 3-5 éves programok 5-6 éves progra mok 6 évnél hosszabb programok Ausztrália ,8 25,8 ÖSSZESEN Ausztria ,5 0,5 13,2 23,7 Csehország ,5 2,9 8,3 15,7 Franciaország ,5 18,0 5,1 0,9 41,5 Németország ,5 4,8 11,2 28,5 Olaszország ,3 0,9 13,6 14,8 Japán ,9 27,7 57,6 USA ,2 32,9 42,1 Portugália ,5 7,4 10,1 24 Magyarország ,7 24,7

27 A humán erőforrások fejlesztésének lehetőségeire vonatkozó elmélet csoportok I. Az EMBERI TŐKE ELMÉLETEK szerint az oktatás növeli a benne résztvevők gazdasági teljesítőképességét, emiatt az egyéni és társadalmi költségek és hasznok állami szerepvállalást is indokolnak. Kutatói elemzik az oktatás költség-haszon megtérülését és a gazdasági növekedésben betöltött szerepét. II. A SZŰRŐ ELMÉLETEK szerint az oktatás mindössze információkat szolgáltat az egyének teljesítőképességéről III. A OKTATÁSTERVEZÉSEN alapuló megközelítések szerint a gazdaság növekedéséhez szükséges megfelelő számú és képzettségű munkaerő előteremtése az oktatáspolitika feladata.