Jozan erkolcs. a test! es lelki epseg erkolcstana. Az ember oseroi es sajatsdgai. III. Eleterely. IV. Korldtozotts^g.

Átírás

1 loo :0 i(0 ICO yy'.y^a^

2 Mdr msgje'snt ^s minden konyvarusnai ugyszinl^n szerzoii^l Aradon 2*4 korondm kaphato Jozan erkolcs a test! es lelki epseg erkolcstana. Tartalomj egyzek : Bevezetes. I. Az erkolcs dltalaban. II. Az ember oseroi es sajatsdgai. III. Eleterely. IV. Korldtozotts^g. V. Faradekonysag. VI. Oroklekenyseg. VII. Fej- 16d6 k6pess6g. VIII. Erzekenys^g. IX. Erenyek es biinok Gitalin. X. Ertelmesseg. Jozan. 6sz. XI. Tanultsag a tortenelemben es vallasbaa. XH. A szentiras tauulnidnyozisdnak tortenete. XIII. A latin gorog tanitas. XIV. Mit taauljuok? XV. Hogyan tanuljunk? XVI. Csont 6s izomer3. XVn. Szervezeti 6pseg. XVIII. Mimkassdg. XIX. Onuralom. es 10 alfaja. XX. Mertekletesseg a term^szetben 6s vallasban. XXI. Tisztasag. XXII. Az 61et HLint megujhodds. XXTTT. Az 61et mint tisztuusi folyamat. XXIV. Tisztasag 6s m6rt6kletess6g mint 61ettani hat6er6. XXV, Ep testben ep 161ek. XXVI. Erenyek 6s bunok szerepe a leszd-rmazasndl. XXVII. Anyagi vagyon. XXVIII, Tekint6Iy. XXIX. Boldogsag, XXX. A jozan erkolcs 37 parancsa. Befejez6s. Terjedelme 13 iv.

3 j Pannonia Books P.O. Box 1017 Stn. "B" Toronto, Ont. MSP 2T8

4

5 KI KS A NEMZETI MEGUJHODAS POUTIKAJA. IRTA : TIMON ZOLTAN,,11. Lpa.rLslccla.i ts-xia-r ARADON. Masodik kiadas. Szerzo sajat.ja. AKAD, 1904.,Nyomatott Rethy L. es Fianal.

6 yy

7 Eloszo. E konyv olvasasa kozbeii lelki szemei elott latni fog az olvaso egy magyart, ki seni a magyar faj szellemi tulajdonsagaival, sem Magyarorszag" tarsadalmi osztalyainak erkolcsi es errelmi allapotaival megelegedve egyaltalan nines, meg- fog ismerkedni egv katolikussal, ki a vallast, a melyben neveltek, melyhez elodei idotlen idok ota, liii szivrel es elo hittel, egesz eletiikon keresztiil csatlakoztak teljesen rossziiak, miivelt es szabad ember szamara meltatlannak itedi meg ; ugyancsak tai)asztalni fogja, hogy e konyv a vilag ket nemzeterol, nevezetesen : a porosz es az angol feliil a legteljesebb tisztelet es bamiilo csodalat hangjan emlekezik mindenha meg, hogy az evangelikiis reformatus vagy protestans vallasokat, mint a liitbeli, ertelmi tokely mintakepeit allitja oda. Bai'kinek igen konnyen felotlodhetik elmejeben a gondolat : mikeppen egyeztetheto ossze ez az eszjaras az elodok iranyaban koteles tisztelet es keg^^elet elveivel? Miert nem vandorol ki es lesz nyelveben, tarsadalmi es politikai vonatkozasaiban porossza vagy angolla egy ember, ki szemmel latliat61ag kicsinylo megvetessel szemleli nemzetet? Miert nem hagyja ott hitet is, mit zavarja masok lelki nyugalmat az a katholikus, ki Kalvin vagy Luther tanitasait igazabbaknak iteli sajat vallasi, ertelmi alkotmanyanal? A ketely 6s kivdncsisag, ezen nem minden 1*

8 4 Eloszo. jogusultsag- nelklil valo kerdeseire feleletiiuk a kovetkezo : A mi a kegyelet kerdeset illeti kereken tagadnimk kell, mintha elodeink dolgaiban tokeletlensegeket lodozni lol tiszteletlenseg lenne ; ha igy volna, neni lenne szabad a nomad osok ivadekainak a fold muvelesere, a kiilterjesen gazdalkodo apa fianak a belterjes mezogazdasag lizesere, a faeket hasznalt nagyapa unokajanak a gozeke hasznalatara ra ternie. Oseink bizonyara azert eltek azokkal a kozszokasokkal es erkolcsi elvekkel, azert hasznaltak azokat a termeiesi modokat es eszkozoket, a melyeket alkalmazasba vettek ; mert azoknal ;.obbakat nem ismertek ; mert azokat a leheto legalkalmasabbaknak tartottak. Eppen a kegj^elet koveteloleg siirgeti teliat, hogy a leszarmazo szinten azok fele a dolgok I'ele f o r d u 1 j on tett erejevel, szorgalmaval, kitartasaval, szivenek es lelkenek hevevel, a melyeket legjobbaknak is mert fol. Vagy kerdezziik: vajjon letre johetett volna a zsido vallasbol a kereszteny vallas, ha Jeziis Krisztus sziilei Jozsef es Maria vallasara valo tekintettel nem adott volna Mozes torvenyeinek ertelmezeserol egeszen uj a szadduceus es farizeus I'elekezetek sziikkorii, nemzeti folfngasatol eltero^ altalanos emberi magyarazatot? Es vajjon Jozus tettei nem kell-e, hogy peldanykepiil, zsinormertekiil szolgaljanak minden fajta, akar kissebb akar naga'obb vagyonnal, tanultsaggal es esszel rendelkezo keresztenynek, sot minden ember fianak? Nem-e kotelessegiink eroink es kepessegeink sokkal szukebb korlatai kozott bar a leheto legteljesebben hasonlitanunk hozza V! A mi a hithagyast, az apostaziat es a kivandorlast, a honelhagyast illeti, erre vonatkozdlag

9 Eloszo. ;5 igazolasunkra a kovetkezo megg-ondolassal szolgalhatunk. Ha valaki azokkal a tarsaclalmi, politikai S gazdasagi viszonvokkal szemben, melvek polgartarsai gondolkodasa es belatasanak kifogasa gyanaiit kornyekezik elegedetlenseget erez sziveben, haromlele eljarast van modjaban kovetnie. Megfontolvan, liogy a rendelkezesre alio anyagi es ertelmi erok teljessegesen nem elegendok a dolgok folyasaban kedvezobb fordulat letrehozasara, beletorodik a yaltozatlin vegzetbe es iparkodik a,z elet hullamainak veszes zajlasa kozepett legalabb a sajat hajojat a leheto legteljesebb biztonsagba helyezni ; otthon marad tehat, es torekszik mindenfele szelet, akar elore akar liatra sodorja is az nemzete es polgartarsai hajojat, sajat elonyere felhasznalni ; igy legalabb az o sajat csoiiakjanak folytonos elore haladast biztositani. Vagy tudomast szerezven rola, hogy vaniiak a fold kereken orszagok es nemzeti kozliletek, melyek berendezkedese ritka nepesseg, jo kozszokasok es torveuyek inkabb kepes az emberek eletkiizdelmet intezmenyeivel es viszonyaival tamogatni, elszakitja mag-at a nezete szerint veszni indultak tomegetol es egesz szivvel-lelekkel, teljes fizikai es szellemi erejevel csatlakozik azoklioz, akiknek korebol nyugodtabb szivvel adhatja at magat es gyermekeit az eletkiizdelem barmino iranyu eselyeiiiek. Avagy vegiil osszeszedi niindazt a rendelkezesre alio anyagi es ertelmi erot, amint a mindennapi kenyer elfogj^asztasa es niegszerzese meg rendelkezesere bocsat es szivenek egesz hevevel. lelkenek minden idegszalaval rajta van a koriilotte levo embertarsaira es onmagara veszesnek itelt viszonyok megvaltoztatasan. egy remenyteljes es biztos jovo megalapitasanak elomozditasan.

10 6 Eloszo. A ket elso eljarast illetoleg iigy tartjuk, hog-y azok kovetpsehez semmifele klilonos erely, elszantsag- es altalaban felsobb rendii, az embert az allatoktol jellemzoleg megklilonbozteto jellemsajatsag* nem kivantatik. Az oiizes gyakorlatara meg a t'ereg is kepes. Egy nemzetet nem mint iij hontfoglalo, vagy tervszeriileg kitelepiilo. hanem elszeledoleg elhagyo kivandorlo cselekedetet erkolcsileg csak az a koriilmenj' teszi menthetove, hogy benne a kiallott tosli vagy lelki szenvedesek az anyagi vagy ertelmi nyomor epp ugy elnyomtak a tarsas, felsobb rendii osztonoket. a mint kepes a nyomor es eiiseg szornyli hatasa alatt az ember embertarsat meggyilkolni, a sziile sajat gyermeket kitenni, akar meg is enni. E velemenyiink kovetkezteben eugedtessek meg neklink, felsobb rendii peldany kepest venniink elo zsinormertekiil, es tetteinket a harmadik eljaras zsinormertekehez szabnunk. A liarmadik eljaras az, melyet peldanl Jezus Krisztns, Luther Marton, Zrinyi Miklos, Petofi Sandor kovettek. Ha pedig valaki azzal akarna lelkiismeretet altatni, mintha effele eljaras kovetese hasonlo nagy lelkekliez es lenyes kivalosagoklioz valoban melto agyan, ellenben a sziirke tomeg egy polgari es emberi atomjatol ontelt felfuvalkodas szamba megy ; azt figyelmeztetni vag^nmk kenytelenek : hogy Thermo- ]iilainal nemcsak Leonidasz a kiraly, esett hosi kiizdelem kozepette el, hanem vele egyiitt haromszaz spartai koznemes is ; hogy a keresztenyseg vertanui nemcsak nagy tudomanyu es langszellemii apostolok es ega'hazatyak voltak, hanem az ogyszerii rabszolgai sorsu hivok ezrei is ; hogy Szigetvarabol, nem csupan Zrinyi Miklos tette meg az utolso kirohanast, hanem vele egyiitt tobb szaz, nevtelon hazafi ; a kirohanas elott jjedig mar par

11 Eloszo. 7 ezer magyar es liorvat vitez lehelte ki onfelaldozo, hosi lelket a haza es a var vedelmeben ; vegtere egy valoban kisszerii osszehasoiilitassal elendok a kretaheg^^ek g-orcsovi vizsg-alatanal mindenki eszre fogja vehetni, hogy ezek a merfoldekre terjedo hegy, magas sziklatomegek szabad szemmel nem lathato paranysag-u tengeri csigak liszt szemcsenel kisebb panceljaibol halmozodtak ossze! Az az e 1 s 6 kreta csiga a melyik egy ily hegyseg lerakasahoz hozza kezdett egy s z e m e r n y i- vel sem volt a tobbi kovetkezonel n a g- y o b b. Mindazt megirtiik konyviinkben a magyar kivandorlas okai feliil, amit legbensobb meggyozodesiink szerint i g a z n a k tartottunk, liogy fejtegeteseink kozben a belso rotliadas szamos borzaszt6 sebe tarodik fol a nemzet testet illetoleg: az bizonyos ; hogy ezeknek nyomaszto tudata rosszul fog e^ni az erdekelt korok onszeretetenek, artalmara lohet kedelyiik nyugalmanak : az nagyon ertheto, sot nagyon kivanatos : liogy nem fogja minden olvaso az elmondottakat olyan ketsegtelen igazsagokul folismerni, a mint azt mi latjiik : arra nagyon is el vagyunk kesziilve : sot lesznek olyanok. akiknek itelete szerint keves szeretetteljes udvariassag nyilatkozik meg eloadasunkban a nemzet legelobbkelo osztalyai irant. Jly folteves ellenebon mar elore is vitatni vagyunk kem^telenek a nemzet minden legfelsobb es legalsobb retegeivel szemben is ionall6 szeretetiink es udvariassagunk egesz teljesseget. Nezetlink szerint a 1 e g n a g y o b b mervii udvariassag nyilatkozik meg <az olyan orvos eljarasaban, aki betegenek a b e t e g- seg egesz mervet es jelleget foltdrni. keletkezesenek okaira a pacions blinoibcn red mutatni maganak batorsagot vesz. Megmutatja igy,

12 8 Eloszo. hogy bete^'et meg' kepesnek tartja a leg'keseriibb igazsag", a leg-teljesebb valosag" tudatanak elviseleserc is; bizik tehat a be teg ertelmenek erejeben, kedelye nyiig-odtsagaban, igy tehat helyzetet, ha pillanatnyilag barmennyu'e sulyosnak is, de e g e s z b e n v e v e j a a^ u 1 a s- ra kepesnek iteli nitig. Avagy szereti-e az a doktor a beteget. a ki nem mondja meg neki. mikor ugy van, hogy gvomorbajat falanksaggal vagy iszakossaggal szerezte?! Mi azt hisszlik nom Amde a haldoklonak bizonyara konyortelen szivtelenseg lenne szemere hanj-ni biineit es mulasztasait, melyekkel magat a vegzetes helyzetbe belesodorta, mert ekkor csak hiaba valo lelki gyotrelmeket okoznank a testiek melle olyan valakinek, akinek a szenvedesek mar tobbe mit sem hasznalhatnanak. Ajanljuk minden rendii es rangii magyar embernek kovetendo gyanant a legnagyobb porosznak : II. F r i g y e s k i r a 1 y n a k p e 1 d a a d a- s a t a biralatokrol, a kinek nyilatkozata szerint, ha valaki feliil rosszat beszelnek, annak ketfele modon kelletik viselkednie: haigaz a rossz, amit bszelnek. javitsa meg magat; ha nem i g a z a k a m o n d o t t a k, nevessen f o 1 o tt iik. Ami az igazsagot illeti, mint kifejeztiik, lesznek bizonyara nem kevesen olj^anok, kik eppenseggel nem latjak az allapotokat olyan soteteknek, mint a minoknek mi megrajzoltuk, kik nem fogjak olyan joknak es celszeriieknek itelni a javaslatokat, miket a helyzet gyogyitasa erdekeben eloadunk ; akikre nezve a targyi okok nem lesznek elegendok s ketkedve kerdezik : micsoda jelt

13 EloSZO. i:' matathatsz nekiink. liogy beszecled ig-az es nem csupan : egy velemenj'. egyenlo siil^'u a milliok velemenyeinek barmelyikevel? Mint fajclalommal be kell valladunk : semmi ilyenfele jel lolmutatasa sem all hatalmunkbaii. Tarsadalmi bajok forrasairol es gyogyitasarol leveii szo, nem rendelkezhetiink nezeteink lielyessegenek ketsegtelenseg-e feliil, olyan igazan bizonyito eszkozzel, mint a minovel a fizikus vagy vegyesz okfolteveseit, liipotliezeseit elmeleti igazsagokka erositheti meg. Az allamok eleteben a kiseiietek nemcsak igen hosszii tartamuak, hanem ismetelhetlenek is, mert hajszalra ugyan azon koriilmenyek, melyekbe a kibuvast kereso leikiismeret bele ne kapaszkodhatna egy ugyan azon nemzetre nezve idoben, a kiilonbozo nemzetekre nezve pedig terben soha elo nem allanak. Az igazsagra torekvo ember, tudataban sajat, egyebkent az egesz emberiseggel kozos korlatoltsaganak, tudataban annak, liogy nem adatik meg nekie sem. mint senki masnak sem, az igazsagot a maga valosagaban teljesen megismernie, meg kenytelen elegedni, ha a megismereseliez, telhetoleg liozzajarulhatott ; ezt pedig megcselekedtiik akkor, mikor minden egjes eloadott nezetiink es javaslatunkat tortenelmi, tenyjegyzesi (statisztikai), politikai es nepeleti tarsadalmi tenyek megfelelo folsorolasaval toliink telheto ny o m a t e k o s s a g g a 1 m e g- indokoltuk. Nyomatekossagot liangsu- 13-ozunk, mert a terjengoseget keriilni akartuk, neps^zerii, szellem- es kedelyizgato tettre hivo (agitatorius) miivet szandekozvan irni, nem pedig minden ellen meggyozodest vegkep elsoporni kivano. tudomanyos allamkormanyzati elmeleteket. Az altalunk ismert kozeleti, elmult es jelenleg fonnallo tenyek koziil azokat emlitettiik lol, melyek a legszembe-

14 10 E16sz6. szokobbeu utalnak beloliik vont kovetkezteteseink ig-azsag'ara es melyek az olvasora legismertebbek lehetnek : csak oriilni fogunk, ha azokbol elesebb elmek az orok igazsag-ot inkabb megkozelito torvenyeket s az emberiseg, kiilonosen a magyar liaza I'ejlodeset inkabb elomozdito intezmem^ek tervezet6t lesznek kepesek kikovetkeztetni. E helyen meg e sorok irojanak kiilonos koszonet^t kell kinyilvanitania Balog Pal iir kozgazdasagi iro es Vargha Gyula iir miniszteri tanacsos az orszagos tenyjegyzesi tstatisztikai) hivatal fonoke irant, a kik az ir6 kerelmere 6t az ertelmisegi tenyjegyzesi (statisztikai) adatok folkereseseben szives utbaigazitassal, sot egyenes adatnyujtassal tamogatni kegyesek voltak. Paradon, ev Julius havaban. Tinion Zo/tan.

15 11 I. Nemzeti Onerzet. A magyar nemzet ertelmi osztalyainak mint a leg'tobb kis nemzetenek, de nem miiideniknek, mert peldaiil az olah miivelt osztalynal hasonlot nem tapasztalunk, ami talan a nagy latin fajlioz valo tartozas onerzetebol szarmazik, megvan az a sajnalatos hibaja, hogy nines benne valodi nemzeti onerzet, hanem ami ilyes feleje van az csak kicsinyes nemzeti h i li s a g. Ugy viselkedik, mint a koldus, aki leteben masok tamogatasara, szorulvan, tamogatoinak jo velemenyet hajhaszni kenytelen pedig\ mint minden onnallo letii Jenynek inkabb nyugodt, benso onerzetre kellene torekednie. Ha egy rosszul nevelt, hianyos foldrajzi ismereretekkel biro, kiilfoldi ember vagy eppen egy szandekos roszszakaratt61 vezerelt idegen ujsag vagy konyv iro Magyarorszagrol vagy a magyarsagrol valami siiletlen elitelo vagy lenezo velemenyt nyilvanit akar csak tort verne a miivelt mag3"ar emberek szivebe, oly nagy az errol tudomast vevok fajdalma. Ha egy rossz izlesii nemet, francia es az olasz vagy angol tokfilko ostobasaganak bizonyiteka gyanant kicsinyli Petoti es Arany koltoi geniuszat, vagy fitymalja Madacs hatartalan tortenetbolcseleti melyseget loljajdul fajdalma ban az egesz magyar sajto es kozvelemeny, ahhelyt, hogy joiziien mosolyognank az ily modon sajatkeziileg szerkesztett onszamarsagi bizonyitvany ko-

16 12 I. Xemzeti Oiierzet. mikussagan. Hiszen kerem, mint a liogy nem veszi el a nap fenvet az, ha vakok forditjak tanyerja fele arcukat es nem latjak fenysug-arait : ugj nem veszt Petofinek es Madacsnak ai osszes nemzetek koltoi kozt mag-ara alio szelleme ragyogasabol semmit, lia vannak iskolakat vegzett. de miiveletleniil maradt elmek barmino szamban is. kiknek korcs ertelmiszerrei erne nagvok altal kifejezett Isteni igazsagok es koltoi szepsegek eszrevetelere keptelenek. Azutan ellensegeink kicsinylese niindig kesz haszon. Ha a gancs igaztalan, tettre keriilven a dolog, a kellemetlen meglepetes nem a lesajnaltat eri. E beteges liiusag okozza, liogy szegeny hazankban a kulturara valo valosagos torekves helyett annak kiilso jeleivel valo nem csupan nevetseges, hanem valojaban remitoen karos es veszelyes eicomazkodo hivalgas kapott labra. A magyar peldaul latva. hogy a miivelt nepek orszaggyiileseik szamara fenyes palotakat epitenek, miiveltseget fitogtatando adossagra illetoleg allamvagyon elkotyavetyelese kozben 60 milio koronas parlamenti palotat emel, elfeledven, liogy mikor gazdag orszag fenyt liz ez jele lehet finom es miivelt izlesnek, de mikor eg^^ kozlekedesi utak es iskolak hianyaban levo, termelesi tudasban es eszkozokben sziikolkodo nep ado fillereit koltik fenyes haszontalansagokra ez igaz neven ostoba pocsekolas nem pedig finom, miivekseg, sem elokelo izles. A beka, ha fel tudna is magat fujni az okor nagysagara, megis csak beka maradna. mert a legjobban sikeriilt poffeszkedes sem sziilhet csontot es izomzatot a nagy terlogatnak nagy erot jelento kitoltesere. Vegyiink egy masik igen jellemzo peldat. Nemetorszasrban. kiilonosen Poroszorszag-ban immar

17 I. Nemzeti Onerzet. 13 neni clivat az oskolaban testi I'enyiteket alkalmazni, Tehetik! 200 e-^ztenclos kotelezo nepoktatas mellett a sziilok legtobbje tudja kotelesseget gyermekei neveleset illetoleg" ; azert 6 eves koraban kelloleg' elokeszitve adja oket a tauito kezeibe. Poroszorszag-- ban rosszul nevelten csak olyan gvermekek jiithatnak a tanito ele, akiket sziileik esztelen gyongedseggel elkenyeztetnek, ami pedig ott, aliol az idegen utazok a fcilnottek nyers, diirva modora feliil szoktak altalabaii^ panaszkodni, bizonj^ara vajmi ritka eset lehet. Es ime Magyarorszagon egy par neveles feliil halvany sejtelemmel sem biro ujsagiro altal jelenetezett larmas heccbol folyolag, porosz peld^ra altalaban eltiltjak a gyermekek testi I'enyiteket. Holott Magyarorszagon a kotelezo oktatas torvenyet nem 2()0, hanem 37 ev elott hoztak, vegrehajtasarol azonban azota is oly becsiiletes hiiseggel gondoskodtak, liogy a tankotelesnek egy negyed resze iskolaban egyaltalan nem jar es ma meg mindig tobb mint fele teljesen analfabeta az irasolvasasra kepesse teheto lakossagnak. A magyar tanito ele tehat nem csiipan sziilei, elvakult, beteges kenyeztetesbol, hanem a sziilok rendszeres allatias tudatlansagabol folyolag, is tehat oriasi szamban keriilnek teljesen neveletlen, vagy rosszul nevelt gyermekek. Ha kotelessegerzet es igaz emberszeretet van a magyar tanitoban ; es ideje is van hozza. neki kell azt a jellemkepzesi munkat a gyermeken elvegeznie, ami ezt az iskolaba menteig otthon formalhatta volna. Hogy pedig egy 6 evet, mult neveletlenseg miatt vasotta lett gyermekben az engedelmeskedni tudas es fegyelem elveit erosebb eszkozokkel lehet csak meggyokereztetni, mint a bar talan rossz indulatokat orokolt, amde meg hajlekonyabb kis gyermekben az egeszen

18 14 I. Xemzeti Oiierzet. nyilvarivalo. Nem kevesbe nyilvaiivalo az is, hogy a tanito, akinek egesz tomeg" g-yermeket kell eg-y idoben kezelnie. bizonyos hatekony szabvanyokat. eljarasi kaptakat kenytelen alkalmazni es nem lehet ideje, modja, nem alkalma annyira az egyes gyermekek lelkiiletehez egyeniteni eljarasat, mint azt a sziilo, aki vegtere V20 ^^sz annyi gyermekkel bibelodik, megteheti, es igy a tanito nem eszelhet ki kiilon minden egyes gyermek hibainak irtogatasara legmegfelelobb onbvintetesi modokat ; mint azt a leglielyesebb nevelesi eljaras megkivanna s mit a sziilo meg is teliet. Lam az angol, aki tudja mint kell valoban miiveltnek lenni. es akiben van igazi onerzet, latvan. mily oriasi vagyont es politikai liatalmat szerzett Poroszorszagnak az iskolaztatas, nem ugy utanozza a miivelt peldat, hogy hazug kepmutatassal nieghoz eg\ liberalis torvenyt es azutan nemtartja azt meg, hanem ugy, hogy mikor Poroszorszag 80 gyermekre allit munkaba egy nepnevelot, re allit egyet, mert csak ez lehet az iitja evszazados miilasztasok helyrehozatalanak. Az angol tisztaba van vele, hogy az iskolai gyonged nevelesi modor csak szazados. rendszeres muvelodes eredmenye lehet. Miutan pedig az angolok szemei a nepneveles becset illetoleg csakis 1870-ben a szedani katasztrofa utan nyiltak ki, az angol tanintezetekben, meg a lelsobbekben, kozepiskolakban is elsorendii szerepet jatszik a nyirfavesszo a nevelesi eszkozok kozott ; azok felretetele azon jobb idokre maradvan fol, mikor mar a mostani belterjes nepneveles legal abb 2 nemzedeken at hatott a sziilei ertelmek liilemelesere. Ha egyik szempontbol nezziik, az angol tanitoi kar ragaszkodasa a nyirfavesszohoz. mint ncmzeti kozmiivelodesi eszkozhoz ;

19 I. Nemzeti Onerzet. 15 lehet nemzeti biiszkeseg, de lehet mas szempontbol nemzeti szerenyseg* is, mert egyszerii beismerese meg elegtelen miiveltsegiiknek a poroszos iskolai gyongedseg- mezejere ralephetni. Vegyiink egy liarmadik egeszen iolsziiies peldat, a ruhazkodasi modort. Magyarorszag miivelt osztalyainak Paris es London szabja anyag es alak dolgaban a divatot ; oly lielyek lakoi, hoi a meteorologia hosszas megfigyelese szerint az evi atlagos homersek ugyan, eppen az, ami Magyarorszagon, ellenben a nyai- mintegy 10 fokkal hidegebb, viszont a tel mintegy 10 fokkal melegebb a Magyarorszagon atlag uralkodonal. A magyar ember tehat, liogy miiveltnek lassek, telen vacogva fazik, nyaron kegyetlen modon izzad a ruhajaban, ebbol folyolag telen ugy mint nyavon keriilni kenytelen a szabad levegon valo egeszseges mozgast, mert valoban ruhazata miatt telen egyenesen eletveszelyes, nyaron pedig folotte terhes es faraszto rea nezve a hosszasabb setalas. De jo piros vert, egeszseges, eleven an^'ag cseret szabad levegon valo mozgas, nem pedig biizos, fiistos korcsmakban es kavehazakban, rabmodjara valo iildogeles es kartyazas kozben lehet szerezni ; sem poros es loist^llo szagu utcak kovezeten valo Vo 1 oral feszitessel. Bezzeg az angol meg a nemet mikor Afrikaba, Transvalba vagy fokfoldre megy, mely orszagok nyarai Magyarorszag nyarainak felelnek meg, hagyja pokolban a londoni divatot, parafa sisakot tesz a fejere es feher vaszon ruhat olt a testere a nap szuro heve ellen a borparolgas kello elosegitesere, mig a szegedi vagy debreceni magyar gyapju ruhakban es kalapokban izzad. mert ilyet visel az angol es a porosz svedorszagi keleti tengeri vagy tiroli es svajczi nyaralasai kcizben, pedig a miivelt ember tudja

20 16 I. Nemzeti Onerzet. mit csinal." Amde az igazi miivelt enibernek azt is kell tudni, hog-yan kell az elvezett eghajlati viszonvok szerint ruhazkodnia : tiidnia kell, hogy a tulsagos meleg ruha elernyeszti a rendellenes izzaszto meleg miatt a testet, mig a meleg elharitasa miatt vegzett mozgas keriiles possadasba liozza a vert eg^mttal a testi szervek elcseneveszedeset idezi elo. Mondhatnank meg ezeken kiviil szamos mas fonaksagot is ; de nem akarnok mindjart most elkeseriteni vagy vegkepp ketsegbeejteni honfitarsainkat azert biralgatas lielyett, tiidvan, hogy minden csak negy kozepiskolat vegzett fia es minden legalabb faliisi kisbirosagig vagy varos hajdusagig folemelkedett gyermeke mar a neppel a cs6cselekkel"'^ szemben szeretne libermenccse lenni sot alighanem mar is annak is hiszi magat. inkdbb megkivanjuk allapitani azokat a folteteleket, amik betoltese az embert valoban felsobb rendii emberre ^.libermenccse" kvalifikalja. Ezen foltetelek ma, nem vegervenyes tokeletesseggel, de minden esetre az egyeni es tarsadalmi elettan. a termeszetrajz es tortenelem mai, illetve jelen taniisagainak kimerito tekintetbe vetelevel a kovetkezok. Az ember sziiletese es elete ketfele megbizatas betoltesere kotelezi I. Koteles az atvett elet erot : 1. szervi egeszseget, 2. izom erot, 3. csont alkatot az atvett szellemi erot : 1) ertelmi kepesseget, 2) testi iigyesseget, az atvett anyagi tokeket : toldet. szerszamokat. penzt, stb. nem csak a) leheto legnagyobb koriiltekiutessel es kimelettel bar, de a legteljesebb termelo erellyel is ertekesiteni sajat egyeniletenek biztossa

21 I. Nemzeti Onerzet. 17 es kellemesse tetelere lianem b) kotelesseg-e csoi-- bitatlamil megorizve, sot lehetoleg mindeniket iiiegszaporitott mertekben szalb'tani at utodaira. Az embert tehat letert kiizdo es fajfentarto egyed volta 3 to magau vag-y ouzo ereiiy gyakorlasara kotelezi 1. mimkassagera, 2. mertekletessegere, 3. tisztasagera. Ez erenyek es alfajaik peldaul : szellemi mimka, testi izom miinka, hasznos es kellemes ligyessegek g^^akorlasa aztan az asztal elveinek keriilese, sziiziesseg a szerelembea, az ero es a penz takarekos basznalata, vegiil egeszseges. erot nyiijto, tebat tiszta legnemii, folyekony es szilard tapszerekkel valo test fonntartas es megujitas akkor is gyakorlandok vohianak, ba az ember oljan leny vohia mint a tigris, mel}^ megelheteseben masik tigrisre eppen nem szorul rea. Ezeket kivanjak eleteroink telbeto epentartasa es leszarmazoink erdeke, vagyis teiiyleges, avagy jovendo sziilei allapotunk igenyei. Koteles a tarsadalomban, melybe belesziiletett s mely az 6 letert valo kiizdelmet mindeiiiele torveiiyeivel, intezmenyeivel, anyagi es szellemi termelesi eszkozeivel, amiket az 6 javara is masok letesitettek es tartanak allando mlikodesbeii, tamogatja, viszonzasul az eroi es kepessegei szerint rea harulo szerepet a leheto legtokeletesebben betolteni.^ Az embert tebat tarsadalmi leny volta ujb61 3 sarkalatos tarsasereny gyakorlasara kotelezi: 1. az ember szeretetere, 2. rend vagy torveny tiszteletere,

22 18 I. Nemzeti Onerzet. 3. a szabadsag vedelraezese- es fonntartasara. E liarom sarkalatos tarsas ereny is termeszetesoii szamos alerem'^re oszlik fol ; nyilvanvalo azonban, liog-y ezen erenyek gyakorlasa nelkiil semmifele tarsadalom hiizamosabban fonn nem allhat. Meg' a leggy alazatosaljb czelzatu tarsasagban a rablobandabaii is kell lenni vezernek, kell lenni egymas irant valo bizalomnak es szeretetnek ; vegre fontos, hogy a banda vezerleteben a leghelyesebb belatas ervenj^esiiljon. Ezek egyikenek nagyobb niervil hianya mar eletveszelyes egy tarsas szovetkezetre. ir. Sziksztiisz papa vegk-epp kiirtotta az Egyliazi Allambol a rablobandakat, inikor a foladonak, ha akai' 15-szoros rablo es gyilkos volt is, teljes l^iinbocsanatot biztositott ; inert ez altal a bizalmatlansag eket verte a banda tagjainak szivei koze. A tarsadalom azon mertekben ervenyesiil es boldogul. amily mertekben tagjai egymas kozt erenyeket gyakorolni ervenyesiteni kepesek. Nyilvanvalolag ; amiiit a testek szilardsaga a tomecsek es paranyok egymashoz valo vonzo erejetol fligg : epp ugy fiigg a tarsadalom belso szilardsaga es szintugy kifele valo tamado kepessege azon szeretettcil es bizalomtok mely a tarsadalom also es felso tagjait a kiralytol le a parasztig es gyari munkasig, egymassal osszekoti. Nyilvanvalolag ; ezrek es milliok sem elore megallajjitott torvenyes rend, sem kijelolt parancsolok, munkairanyitok tevekenysege nelkiil nem miikodhetnok ; amint egy gyar termeleset, ngy egy allamet es tarsadalomet is vezerelni es kormanyozni kell : a cselekves nem lehet egeszen tetszoleges, lianem az ossztermeles erdekei altal kiszabott keretekbe bele kell illeszkednie. Nyilvanvalolag: az ogyen es a tarsadalom tokeletese-

23 I. Nemzeti Onerzet. 19 dese hatartalan. Ehhez kepest soha semmifele torveny tekinteteben nern lehetiink a veg-leges igazsag" birtokabaii ; azert a fejlodes elomozditasa, klilonoseii az eroszakos rombolassal kapcsoloclo forradalmi felforg-atas keriilese erdekeben teljes velemenynyilvanitasi es terjesztesi szabadsag'iiak kell uralkodnia ; liog-y ekkent az ujonnan felfedezett ig'azsagok a tarsadalomban annak javara, mielobb bekes uton, minden karos vesztegles es minden rombolo zokkenes nelkiil ervenyeslilhessenek. Hogy pedig elo emberi peldakat is mutassunk fol, a folallitott szempontok szeriiit egy Napoleon, egy Gyzsingiszkan, egy Atilla nem annyira emberek. mint orias kepessegii piisztito vadallatok emberi alaku es kepessegii oroszlanok, saskeselylik, vagy capak voltak : nagysaguk roppantul megcsokken, ha meggoiidoljuk, hogy azt, amit ezer, sot tizezer ember muiikas szorgalma letre hoz, egyetlen ember iigyessege igen konnyen elpusztithatja ; mar pedig ezek a piisztitasban voltak igazan tokeletesek ; de az emberiseget a letert valo kiizdelemben a megtermelt javak tamogatjak ; mig az elpusztitottak erotlenitik. Ellenben valodi iibermencs'' gyanant kell tekinteniink egy vallasalapitot, mint Mozes, Buddha, Jezus Krisztus, bolcseszt mint Szokratesz es Arisztotelesz, kik peldaval, szobeli izgatassal es tudos tanitassal kijeloltek polgartarsaik szamara a betartando tarsadalmi rend lokereteit, vagy a keretek egyes reszleteit ; kiralyokat, mint: Nagy Frigyes es az apja Frigyes Vilmos, kik egy-egy langpallosu cherub szigoraval es isteni hevevel alltak ort polgaraik becsiiletessege 6s torveny tiszteleto folott, kik soha nem mulo ragyogasu peldat mutattak az embereknek a munkas, szereny, takarekos elot e-vakorlataban : kik megmutattak, mi-

24 20 I. Xemzeti Onerzet. kent lehet az L46kel6 embernek es liivatalnoknak polgartarsai joleteben es boldog'ulasaban felsobbrendii gyonyoriisegeket elvezui, kikiiek elseje megv tiltotta miniszterenek. liog^^ a haboruban fog'sagba keriillieto szemelyeert Poroszorszag talajabol egy talpalattnyi fold, vagy kiiicstarabol egyetleii marka eziist felaldoztassek. Vegiil bizonyara,.ubermencsekiil"' tekiutendok, legalabb legfobb tevekenyseguk jelleget tekintve, az ipari es tudomanyos feltalalok es lolfedezok is : egy Pitliagorasz, Euklidesz, Kolumbiis, egy Guttenberg, Keppler, Xyvitii, Darviu, Smidt Adam, Vatt Jakab, Sztifnzn, Beiikinsa stb. stb.. kik ertelmiik erejevel az egesz emberisegnek anyagi javakkalvalo folszerelodese, a fold tobbi lenyei es eroi folott valo uralma tekinteteben hallatlan sikerrel dolg'oztak ; iigyau igy a nagy koltok, irok es miiveszek, kik az ertelmi ero kifejlodesehez miiveikben kellemes, gyonyorokkel Yonzo gyakorlo tereket letesitettek. A uagy telietseg isteu kluouos adomanya, ellenben jozan ember es becsiiletes jo polgar mindenki lehet. De mig a jozaiisag erenj'ei, az 6 viszonyaik szerint valtozott modorban ugyan, az oktalan allatokra is kotelezok, addig az emberre egyediil ertelmisegeben gyokeredzo tarsas lenyi mivolta azoii felsobb rendii kotelezettseget haritja, liogy : szeresse embertarsait lehetoleg ugy, m.iiit egy Jezus Krisztus : tisztelje a torvenyt es tartsa azt meg lehetoleg ugj% mint egy Szokratesz, ha kell elete aran is, ha kozpolgar : tartassa meg a torvenyt, ha erre hivatott tisztviselo, lehetoleg ugy, mint egy II. Frigyes Vilmos vagy Xagy Frigyes, nem kimelve a rend erdekeben, ha kell, az iitleget, a bortont es az akasztoiat sem, de mindenkivel szemben, a kiralvi tronorokos hercegtol le az utolso koldusig