Eliiterjesztes a MOSZ Elnoksege reszere. a tejtermeles es tejpiac helyzeterol

Átírás

1 MOSZ Mez6gazdasagi es Kereskedelemfejlesztesi Titkarsag Eliiterjesztes a MOSZ Elnoksege reszere a tejtermeles es tejpiac helyzeterol Budapest, 20 II. szeptember

2 2 A tejtermeles es tejpiac helyzete Magyarorszagon a tejtermeles volumene jelentosen visszaesett az elmult evekben. Az Eur6pai Uni6hoz tiirteno csatlakozas 6ta nett6 importorok vagyunk tej- es tejtermekekbol, tavaly kozel 40 milliard forinttal haladta meg az import erteke az export nagysagat, 2011 elso feleveben a behozott tej es tejtermekek erteke 35% -kal multa fellil az export erteket. A jelenlegi - elmuit 2 evhez kepest - kedvezobb ertekesitesi lehetosegek mellett a tejtermeles val6s helyzetenek megitelesehez figyelembe kell venni az agazatot terhelo, elmult evekben felhalmozott vesztesegeket, a komyezetvedelmi beruhazasok lizemenkenti tiibb tizmilli6 forintos koltsegeit, a takarmany es egyeb input koltsegek szamottevo liremelkedeset, az agazat tamogatasi rendszereben 2012-tol bekovetkezo negativ valtozasokat. Piaci helyzet Tejtermeles, allomanyvaltozas A 2010/lI-es kv6taevben az Eur6pai Uni6 tagallamai kozlil Magyarorszagon csokkent a legnagyobb mertekben a tejtermeles. A tavalyi evben kevesebb, mint 1,6 milliard liter tejet allitottunk elo (a kv6tankat alig 75%-os mertekben hasznaltuk ki), a teljes mennyiseg tiibb mint hlirom negyedet a gazdasagi szervezetek termeltek meg. Tejtermeles alakulasa Me.: milli6 liter A kedvezotlen tendencia 20 II els6 feleveben is folytat6dott, a nyerstej felvaslirlasa II %-kal esett vissza az elozo ev azonos idoszakahoz viszonyitva. Az Eur6pai Uni6- ban a hazaival ellentetes iranyu tendencia ervenyeslil, az EU atlagaban 2011 elso feleveben 2 %-kal b6vlilt a nyerstej felvaslirlasa, a meghatliroz6 tejtermel6 tagorszagok egy reszeben ezt meghalad6 novekedest mertek, Nemetorszagban 5 %-kal, Franciaorszagban 6 %-kal nott a felvasarolt mennyiseg, de Lengyelorszagban is 2 %-kal b6vtilt a tejtermeles.

3 3 A hazai termeles csokkenesevel parhuzamosan visszaeses kovetkezett be a szarvasmarha-allomany letszamaban is. Az Eur6pai Uni6hoz torteno csatlakozas 6ta 46 ezer darabbal csokkent az allomany nagysaga. Szarvasmarha allomany alakulasa Me.:ezer db * Gazdasagi szervezet Egyeni gazdasag Forras: KSH *juniusi adat A visszaeses merteke (2004-hez kepest) kozel azonos volt a gazdasagi szervezeteknel es az egyeni gazdasagoknal, ugyanakkor, mig az allomany nagysaga a gazdasagi szervezeteknel 2006/7 6ta folyamatosan csokken, addig az egyeni gazdasagoknal tartott szarvasmarmk szama a 2006/7 -es visszaesest kovetoen kis mertekben boviilt. A tehenallomanyon bewi a tejhasznu tehenek szama az elmult 3 evben kozel 10 %- kal csokkent, allomanyuk 78%-at a gazdasagi szervezetek tartjak. Tehenallomany valtozasa Me.: ezer darab * Tehenallomany ebbol hushasznu tejhasznu kett6s hasznositasu Forras: KSH *juniusi adat A es tejpiaci valsag hatasara 2010-re kozel 35 ezer tejhasznu tehen toot el a hazai istall6kb61, 2011 elso feleveben boviilt ugyan a tejhasznu tehenek szama, de meg mindig alig haladja meg a 200 ezer darabot. Az ebbol fakad6 tejtermeles csokkenest a kettos hasznositasu tehenek allomanyboviilese, es az egy tehenre jut6 tejhozam novekedese sem volt kepes kompenzalni.

4 4 Piaci arak alakulasa Az idei ev elso het honapjaban az extra minosegii nyerstej atlagara 84,3 Ft/kg volt, ami 18 %-kal haladja meg a evi atlagarat. (A tejtermeles koltsegeinek donto hanyadat kitevo takarmanykoltsegek ezt j6val meghalad6 mertekben nottek, a kukorica elso 7 havi atlagara peldaul 40%-kal haladja meg a 20ID. evi atlagarat.) Az ev hatralevo reszeben a csokkeno kinalat es a novekvo export miatt (amit a forint euro arfolyam is erosit) a tej felvasarlasi aranak emelkedesere lehet szamitani. Nyerstej termeliii atlagara (extra minoseg) A magyarorszagi felvasarlasi arak elmaradnak az Eur6pai Bizottsag altai kozzetett su- Iyozott EU-s atlagart61. A Bizottsag az EU-IO-ek es EU-15-ok vonatkozasaban csak szamtani atlaggal meghatarozott tejarakat tesz kozze, ami rendkiviil torz osszehasonlitasra ad alkalmat, - pi. az EU-ID-ek atlagaranak meghatarozasahoz ugyanolyan sullyal keriil figyelembe vetelre a ciprusi (50 eur6 cent/kg) es a lengyel (30 euro cent /kg) atlagar, holott a lengyelorszagi tejtermeles hatvanszorosa a ciprusienak - igy erdemi osszehasonlitasra csak az egyes tagallamok atlagarai es az EU-s sulyozott atlagar alkalmas. Felvasarlasi arak alakuhisa az EU egyes tagallamaiban Me.: eur6/l OOkg :; (I-VI. ho) Nemetorszag 33,5 23,7 31,0 33,9 Szlovakia 32,3 20,9 27,3 31,4 Lengyelorszag 30,3 22,2 27,3 30,2 Magyarorszag 32,1 21,5 26,0 31,2 Sulyozott EU-s atlag 32,0 26,5 30,6 33,3 Forras: Eur6pai Bizottsag

5 5 KlilOnosen 2009 es 2010 vonatkozasaban szembetiin6, hogy a hazai atlagarak kozel 20 %-kal maradtak el az EU-s atlagan:61. Annak ellenere, hogy a hazai termel6i arak elmaradnak, vagy azonos szinten mozognak a komyez6 orszagok araival, a hazai boltokban kaphat6 UHT tejek fogyaszt6i arabanjelent6s elteresek vannak. (A tablazatban a legoics6bb hazai es import terrnekek arai kerliltek feltlintetesre.) UHT (1,5%-os) tej fogyasztiii ara Me. :Ft/liter Lidl Penny Market Tesco Aldi Spar CBA Hazai el6:illitasu * 149** (szlovak) 140 (cseh) Import (nemet) 169 (~emet) 159 (szlovak) (nemet) (szlovak) (cseh) Forras: MOSZ sajat gyiijtes, mintavetelezes id6pon~a *Akci6san 136Ft/I, ** Akci6san 129Ft/1 A 1,5%-os import UHT tejek fogyaszt6i ara minden vizsgalt lizletben alatta maradt a legoles6bb hazai termek aranak. Egyes hazai el6allitasu 1,5%-os UHT tejek ketszer annyiba kerlilnek, mint a legoles6bb import dobozos tej. Ugyanazon gyan:6 sajat markas termeke 100 forinttal is tobbe kerlilhet dobozonkent, mint az altala el6allitott kereskedelmi markas termek. Az lizletlaneok arkepzesi politikajat j61 szemlelteti az az eset is, amikor a kereskedelmi lane sajat markas terrneke hazai es import (nemet) forrnaban is kaphat6, de az import terrnek ara kozel lo%-kal alaesonyabb, mint a hazai el6allitasu termek ara. A fogyaszt6i arakban tapasztalhat6 jelent6s elteresek nagy reszben a kereskedelmi laneok manipulativ arkepzeseb61 fakadnak, ugyanakkor a fogyaszt6i tej el6allitasanak egyes fazisaihoz kot6d6, elter6 koltsegek is befolyasoljak azt. A kiilonboz6 orszagokban el6allitott felzsiros (1,5 %-os, Magyarorszag eseten 2,8 %-os) dobozos tej terrne- 16i, feldolgoz6i es kereskedelmi fazishoz kapesol6d6 koltsegei 20 II els6 fel eveben az alabbiak szerint alakultak. (Az ar nem tartalmazza az AFA-t, mivel annak nagysaga a vizsgalt orszagok vonatkozasaban jelent6s sz6rast - 5'-19 % - mutat, igy torzitana a tenyleges aranyokat.)

6 6 FeIzsiros dobozos tej fazisarai 2011 elso feleveben Forras: AKI A felzsiros dobozos tej AFA nelktili ara a vizsgalt orszagok koztil Magyarorszagon a legmagasabb. (Ha figyelembe vessztik az APA-t ugyanezt az eredmenyt kapjuk, mivel a tejtermekeket terhel6 hazai AFA a legmagasabbak koze tartozik az ED-ban.) A termel6i fazis, vagyis a nyerstej termel6i aranak reszesedese a tej fogyaszt6i (APA-t nem tartalmaz6) arab61 Magyarorszagon a legalacsonyabb, mindossze 46 %. Nemetorszagban ez az arany meghaladja a 70 %-01. Magyarorszagon a tej termeloi arara literenkent 103 forint, mig Nemetorszagban 37 forint rakodik a feldolgoz6i es kereskedelmi fazisban. A feldolgoz6i fazis reszesedese ertekben es aranybanjs Magyarorszagon a legmagasabb, ertekben haromszorosa, aranyait tekintve tobbfuint ketszerese a nemetorszaginak, de jelent6sen meghaladja cseh es szlovak szintet is. A tejfeldolgoz6k magas koltseghanyada, hatekonysagbeli lemaradasa jelent6s versenyhatranyt okoz, ami az import UHT tejek aranyanak tovabbi novekedesehez vezethet. A kereskedelmi fazis reszesedese a vizsgalt orszagokban 19 es 33 % kozott alakult, a legmagasabb, 30% feletti aranyt Csehorszagban erte el, mig Nemetorszagban 20 % alatt marad. Magyarorszagon a fogyaszt6i arak novekedesevel a kereskedelmi fazis reszesedese is n6tt, 2011 els6 fel eveben 25 % komi alakult.

7 7 Kiilkereskedelem Magyarorszag az Eur6pai Uni6hoz tarteno csatlakozas 6ta (ertekben kifejezve, egyre novekvo mertekben) nett6 importor tej es tejtermekekboi. A tavalyi evben az import erteke meghaladta a 85 milliard forintot, mikozben exportunk a 47 milliard forintot sem erte el. A kozel 40 milliard forintos negativ egyenleg negyszerese a csatlakozas eveben mert importtobbietnek. Tejtermekek kiilkereskedelme (ertekben) Forms: KSH 2011 elso feleveben 45 milliard forint ertekben importaltunk tejet es tejtermekeket, mikozben az exportunk mindossze 29 milliard forint volt. Idoaranyosan, 2010 elso fel evehez viszonyitva, az idei ev januar-junius idoszakaban mind az import, mind az export erteke 20%-kot meghalad6 mertekben nott. Annak ellenere, hogy a tej es tejtermek importunk erteke %-kal meghaladja ez export erteket, exportunk mennyisegben ta folyamatosan tulszarnyalja az import nagysaglit. Tejtermekek kiilkereskedelme (mennyisegben) Me.: milli6k ' import export Forras: KSH *2011. januar - junius

8 Kiviteliink a evi 89 milli6 kg-r re 403 milli6 kilogrammra boviilt, mikazben a 79 milli6 kilogrammos tej es tejtermek importunk 201O-re "csak" 294 milli6 kg-ra nott. Ez az ellentetes tendencia - kiviteliink mennyisegben meghaladja, ertekben jelentosen alulmulja az importot - az export es import eltero termekszerkezetebol fakad. A evi 400 milli6 kilogrammos export kazel 90 %-at a tej Gelentos mertekben teljes nyerstej) adta, mig az importban a tej (dobozos) mennyisegi aranya alig 60 %, az exporthoz kepest j6val magasabb a feldolgozott, magasabb hozzaadott ertekii termekek aranya. Sajt es tur6 exportunk mind mennyisegben mind ertekben harmada ugyanezen kateg6- ria importjanak, a tavalyi 85 milliard forintos importb61 36 milliard forint - vagyis a teljes import tobb mint 40%-a - ebben a termekkarben keletkezett. Tavaly a legtabb importtermek Nemetorszagb61 (26 milliard forint ertekben), Szlovakiab61 (16 milliard forint ertekben) es Lengyelorszagb61 (16 milliard forint ertekben) erkezett Magyarorszagra. A Nemetorszagb61 szarmaz6 import danto hanyadat a magas hozzaadott ertekii termekek (sajt, tur6, joghurt stb.) tettek ki, mig Szlovakiab61 f6leg dobozos tart6s tej erkezett Magyarorszagra. 20 II elso fel eveben tovabbra is Szlovakiab61 erkezett a legtobb felzsiros dobozos tart6s tej Magyarorszagra, a dobozos tej import kazel fele innen szarmazott. Az idei evi - elso 6 havi - 45 milliard forintnyi import harmada Nemetorszagb6l, 16%-a Szlovakiab6l, 15%-a Lengyelorszagb61 erkezett. Tej- es tejtermek exportunk fele 201O-ben 2 orszagba iranyult, legjelentosebb exportpartneriik (Olaszorszagot is megelozve) Romania volt, az ide iranyul6 12,1 milliard forintos kivitel tobb mint 50%-at a tej (dobozos es nyerstej) tette ki, de kazel 6 milliard forint ertekben magasabb hozzaadott ertekii termeket is sikeriilt elhelyezniink a roman piacon. Az ide iranyul6 exportunk tavaly tobb mint 25 %-kal boviilt 2009-hez kepest. Olaszorszagba lenyegeben csak nyerstejet exportalunk, a evi 9 milliard forint ertekii kivitellel szemben 2009-ben meg kazel 12 milliard forintnyi export iranyult ide. LegjelentOsebb export partnheink Me.. 'milliard Ft * Olaszorszag 13,5 12 9,2 5,4 Romania 7,9 9,7 12,1 8 Forras: KSH *2011. januiir-junius 2011 elso feleveben a Romaniaba iranyul6 export erteke (8 milliard forint) jelentosen nott az elozo ev azonos idoszakahoz kepest, a boviilest azonban nem a magasabb hozzaadott ertekii termekek kivitelenek a navekedese, hanem a nyerstej export emelkedese okozta. 8

9 9 Szabalyozas, tamogatasok jelenlegi helyzet marcius-aprilisaban meghirdetesre kerii1tek a tejagazatban a1ka1mazott 2011.evi tamogatasi jogcimek, egyes esetekben a tamogatas pontos merteke azonban meg most sem ismert. A tejterme10k altai ben igenybe vehet6 fobbtamogatasi formak: Tejtermeloket sujt6 kulonleges hcitranyok kezelesehez kapcsol6d evi kulonleges tamogatas (21/2011. (lii. 25.) VM rende/et). A tamogatast a es kv6taevben megtermelt es tenylegesen ertekesitett tej utan -legfe1jebb a marcius 31-i tejkv6ta mertekeig - lehetett igenyelnl A tamogatas evi osszege 9,55 Ft/kg volt, a evi tamogatasi oszszeg a szeptember 30-i forint-eur6 arfolyamt6l es a tamogatasi kerelemme1 erintett tejmennyisegtol fugg. (Amennyibe a forint - eur6 arfo1yam meghaladja a tavalyi 275,75 HUF/EUR szintet, a szetoszthat6 tamogatas osszege nem csokken.) A tamogatas 50 %-a e10legkent, okt6ber 16-a utan kifizetesre keriilhet. Tejagazat szerkezetatalakitasat kisero allatj6!eti tamogatas (18/2011. (III. 9.) VM rendelet). A tamogaulsa noivaru tejtermelo szarvasmarha utan veheto igenybe, a tamogatasi idoszak majus 1-to apri1is 30-ig tart. A tamogatas het (negy alap es harom kiegeszito) kote1ezettsegvalla1ashoz kapcso16dik, a tamogatas maximalis osszege (allomany-osszetete1tol, merett61 fugg6en) ezer forint/allategyseg/ev kozott alakul. Ez - jelent6s sz6ras mellett - koriilbeliil 6-7 Ft/tejkilogramm -os tamogatastjelent. Kozel 700 tamogatasi kere1em keriilt benyujtasra, a termel6k a hatarozatokat meg nem kaptak meg, ugyanakkor a fe1tete1ek betartasat az MGSZH mar ellen6rizte. (Az MVH-t6l kapott tajekoztatas alapjan forrashiany miatt egyetlen kerelem sem kerii1 elutasitasra.) A evi kifizetesre legkes6bb decemberben sor kell, hogy kerii1jon, ellenkezo esetben e1vesz az erre a celra biztositott EU-s tamogatasi.keret idei eyre eso resze. Je1en1eg a program e1s6 ket evere biztositott a'penziigyi fedezet, ugyanakkor kormanyhatarozat sziiletett r61a (l022/2011. (n. 11.) Korm. hatarozat), hogy az allam az UMVP keret terhere vallalja a program te1jes, 5 eves finanszirozasat. Tej top-up tamogatas (25/2011. (IV. 7.) VM rendelet). A tamogatas termelest61 elva1asztva, tortenelmi bazis alapjan keriil kifizetesre. Osszege a evi koitsegvetes fuggvenye, nagy val6sziniiseggel csokkenni fog. (2010-ben 6,0 Ft/kg, 2009-ben 8,3 Ft/kg volt a tamogatas nagysaga). Varhat6 kifizetes felev.

10 10 - Egyes allatbetegsegek megelozesevel, illetve lekiizdesevel kapcsolatos tamogatas (23/2011. (III. 28.) VM rendelet. A tamogatasi keret 7,035 milliard forint, ebb61 a baromfi agazatban 1,35 milliard forint hasznalhat6 fel, az egyeb allattenyesztesi agazatokban - k5ztiik szarvasmarha - pedig 5,685 milliard forint. Ez a keret5sszeg tartalmazza a evr61 athuz6d6 szolgaltatasok tamogatasat is. A jogcimjelenleg is el. - Allati hulla elszallitasi is artalmatlanitasi koltsegeinek tamogatasa (24/2011. (III. 28.) VM rendelet). A tamogatasi keret 2,5 milliard forint, ez tartalmazza a evr61 athuz6d6 szolgaltatasok tamogatasat is. Ajogcimjelenleg is el. Allattart6 telepek korszeriisitese Az allattart6 telepek korszeriisitese (ATK) jogcimre 5sszesen darab tamogatasi kerelem kerult benyujtasra, 426,2 milliard forint tamogatasi igennyel. (Az MVH esak 5sszevont - vagyis nem allatfajokra lebontott - adatokat k5z51.) A kerelmek k5zul 1728 darab keriilt j6vahagyasra, a megitelt tamogatasi osszeg 213,5 milliard forint. (ATK I-II-III egyuttesen.) augusztus vegeig az ATK I-re 51 milliard forint, az ATK I1-re 54,5 milliard forint kerult kifizetesre. Az ATK I es ATK II kapesan az MVH megkeresesere 2011-ben k5zel a beruhcizasat meg sem kezd6 - kerelmez6 mondott Ie a tamogatas lehet6- seger61. Az ATK III jogcimre 2009-ben benylijtott 897 kerelem (141,9 milliard forintos tamogatasi igeny) esak 2011-ben kerult elbiralasra, a k5zel 900 kerelemb t tamogatott az MVH, 46,5 milliard forint 5sszegben. Az ATK III vonatkozasaban augusztus vegeig kifizetes meg nem tortent Varhatii valtozasok Tej top-up tamogatas 2012-ben a k6zvetlen tamogatasok vonatkozasahan Magyarorszag eleri a lehetseges tamogatottsagi szintjenek a 90%-at,igy az EU-15-okben alkalmazott 10%-os k5telez6 modulaci6t (vagyis azt, hogy a regi tagaiiamokban a k5zvetlen tamogatasok 5000 eur6 feletti reszeb61 lo%atesoportositasra kerul videkfejlesztesi eelokra, igy ennyivel es5kken a termel6 tamogatasa) figyelembe veve, az Eur6pai Bizottsag allaspontja szerint 20'12-ben kiegyenlit6dik a regi es uj tagallamok tamogatottsagi szintje. Ebb61 fakad6an a jelenlegi hivatalos allaspont szerint 2012-ben top up tamogatasban esak olyan gazdalkod6 reszesulhet, aki 5000 eur6nal kevesebb k5zvetlen es nemzeti kiegeszit6 tamogatasban reszesui.praktikusan ez azt jelenti, hogy megszunik a tej top up, ami (8Ftlkg-mal szamolva) milliard forint kivonasatjelenti az agazatb61.

11 Ez az SPS rendszer bevezetesevel elkeriilhet6 lett volna, erre azonban nem keriilt sor. (Magyarorszag augusztus 1-ig, az EU szabta hatarid6ig nem jelentette be atteresi szandekat.) Tejtermel6ket sujt6 kiilonleges hatranyok kezelesehez kapcsol6d6 kiilonleges tamogatas A kiilonleges tejtamogatas forrasa (a 73/2009 EK rendelet 68. cikke alapjan) a evi kozvetlen tamogatasi keret 3,5%-a, ami 46,164 millio eurot (koriilbeliil 12,5 milliard forintot) tesz ki ben es 20 II-ben ez az osszeg keriiltlkeriil kifizetesre t61 a rendelkezesre a1l6 forras nagysaga 1,3 millio euroval (2,8%-kal) csokken, a felhasznalhato tamogatasi keret 44,864 millio eurora valtozik. Ez, a 2010 evi 9,55Ftlkg -os tamogatast figye1embe veve kilograrnrnonkent tilleres tarnogatasvesztest jelenthet. Tejagazat szerkezetatalakitasat kiser6 allatj6liti tamogatas A 20ll-ben indult program 5 eves tamogatasi id6szakot olel fel, a evi tarnogatas forrasanak nagy resze (19,9 millio euro) az Europai Gazdasagelenkit6 Csomagbol rendelkezesre all, a hianyzo resz UMVP-s forrasokbol keriil biztositasra. (Kormanyhatarozat sziiletett a program finanszirozasanak biztositasarol.) 11 - Egyes allatbetegsegek megel6zesevel, illetve lekiizdisevel kapcsolatos tamogatas; allati hulla elszallitasi is artalmatlanitasi koitsegeinek tamogatasa A jogcimek 2013-ig EU-s jovahagyassal rendelkeznek, a tarnogatasi keretoszszegek a koltsegvetes aktualis helyzetenek fiiggvenyeben alakulnak t61 Magyarorszagon is alkalmazni kell a progressziv modulaciot, vagyis azt az EU-s el6inist, hogy a euronal (leur=270huf eseten 81 millio forintnai) t5bb kozvetlen tamogatasban - ilyen tamogatas peldaul a teriiletalapu SAPS tamogatas, a kiilonleges tejtamogatas, a dohany es zoldseg- gyiimo!cs szerkezetatalakitasi tamogatas stb. - reszesiil6 gazdalkodok eseten a e~r6 feletti tarnogatasi osszeg 4%-a elvonasra keriil a gazdalkodot61 es atcsoportositasra keriil videkfejlesztesi celokra utan - Kitekintes A Kozos AgrArpolitika 2013 utani jov6jevel kapcsalatos Bizottsagi jogszabalytervezetek hivatalos formaban 2011 okt6bereben keriilnek kozzetetelre. A kozvetlen tamogatasi rendszer atalakitasara vonatkozo, el6zetesen kiszivargott - veglegesnek nem tekinthet6 - jogszabalytervezet alapjan szamitani lehet ra, hogy korlatozasra keriil az egy terrnelll altai igenybe vehetll, EU-bol szarmazo kozvetlen tarnogatasok (i1yen peldaul a kiilonleges tejtarnogatas es a SAPS teriiletalapli tarnogatas) egyiittes

12 12 osszege. (A tejagazat szerkezetatalakitasat k6zvetlen tamogatasnak). kisero allatj61eti tamogatas nem minostil A tervezet az alabbi, savosan ertendo elvonasi mertekeket tartalmazza (a forintban megadott 6sszegek IEUR= 270 HUF arfolyammal kertiltek meghatarozasra): a eur6 (kb. 40,5 milli6 Ft) alatti k6zvetlen tamogatasi 6sszeget nem erinti a korlatozas. a eur6 (kb. 40,5 milli6 Ft) feletti k6zvetlen tamogatasi 6sszeg eur6ig (kb. 54 milli6 Ft) 20%-kal cs6kken. a eur6 (kb. 54 milli6 Ft) feletti k6zvetlen tamogatasi 6sszeg eur6- ig (kb.67,5 milli6 Ft) 40%-kal cs6kken. - a eur6 (kb. 67,5 milli6 Ft) feletti k6zvetlen tamogatasi 6sszeg eur6ig (kb. 81 milli6 Ft) 70%-kal cs6kken. a eur6 (kb. 81 milli6 Ft) feletti k6zvetlen tamogatasi 6sszeg 100%-kal es6kken, vagyis teljes egeszeben elvonasra keriil. Az elvomls alapjaul szolgal6 6sszeget ugy kell megallapitani, hogy a kozvetlen tiimogatasok osszegebiil Ie kell vonni az elozo evben fizetett berkoltseget, valamint a foglalkoztatashoz kapcsolodo ad6kat es jiirulekokat. Az igy kapott osszegre vonatkoztatva kell vegrehajtani a siivos tamogatiiscsokkentest. A MOSZ elozetes felmerese alapjan a tagszervezeteink donto tiibbsegenel ez a fajta korliitoziis erdemi tiimogatascsokkenest nem okoz. A nemzeti tejkv6tlik a 2013/14-es kv6taevig folyamatosan emelkednek, kiveve Olaszorsziigot, ahol mar 2009/1O-ben, egy menetben vegrehajtottlik a kv6ta emeleset aprilis I-tol varhat6an megszunik az I984-ben bevezetett tejkv6ta rendszer. ( A tejkv6- ta az elmult evekben mar esak nehany tagallambanjelentett val6s termeleskorllitozast.) Budapest, szeptember Keszitette: Olah Endre ~;/ T~s~vln titkar

13 13 Tervezet Hatarozatai javaslat A MOSZ Elnoksege megtargyalta a tejtermeles es tejpiae helyzeterol sz616 tajekoztat6t, ezzel kapesolatban az alabbi hatarozatot fogadta el: - A MOSZ Elnoksege sajnaiatos es elhibazott dontesnek tartja, hogy Magyarorszag 2012-tol sem vezeti be az ED tagallamok tobbsege altai alkalmazott egyseges tamogatasi rendszert. Ennek kovetkezteben a 2012-tol lenyegeben megsziino (esak az 5000 eur6 alatti kozvetlen tamogatasban reszestilo termelok altai igenyelheto) tej top-up tamogatas egyseges tamogatasi rendszerbe torteno integralasara nines lehetoseg, ami elfogadhatatlan mertekii forraselvonast jelent az agazatt61. - Az allattenyeszto agazatok megerositese, a videki munkahelyek megorzese erdekeben a MOSZ Elnoksege felsz6litja a Videkfejlesztesi Miniszteriumot, hogy a progressziv modulaci6 miatt videkfejlesztesi eelokra atesoportositott forrasok az allattenyesztes versenykepessegenekjavitasara keriiljenek felhasznalasra. - Az Elnokseg elutasitja a tejtermeloket sujt6 klilonleges h<itranyok kezelesehez kapesol6d6 kli16nleges tamogatas evi forrasainak a tervezett esokkenteset, az agazat helyzetenek stabilizalasa - valamint a kieso egyeb tamogatasok miatt - szliksegesnek tartja annak merteket a lehetseges maximalis szinten megallapitani. - Az Elnokseg az allattenyesztesi agazatok pozici6inak erositese, a videki foglalkoztatas megorzese erdekeben elvarja, hogy a Nemzeti FOldalapkezelo Szervezet (NFA) tulajdonaban levo termof6ldek haszonberbe adasa soran az allattart6k kiemelt elonyt elvezzenek a palyazatok elbiraiasa soran. - A MOSZ Elnoksege korabbi allasfoglalasa szerint elutasitja a kozvetlen tamogatasok korl<itozasat (capping), amennyiben koitipromisszumos megallapodaskent megis bevezetesre keriil, tamogathat6 aitemativanak tarja az Eur6pai Bizottsag azon elkepzeleset, amely az allattenye~ztes, es igy a tejtermeles foglakoztamsban betoltott szerepet hangsulyosan figyelembe veszi.