Előzetes regisztráció felvetése a választási eljárásban

Átírás

1 Előzetes regisztráció felvetése a választási eljárásban A felmerült javaslat Az előregisztráció bevezetésének ötlete először októberében merült fel a Fidesz vezetésében. Már az akkori félinformációk alapján is egyértelművé vált, hogy a felvetés hatalomtechnikai okokat szolgál. A kérdésben sajtóinformációk szerint végül nem született döntés, mert a Fidesz egyes név nélkül vezetői is indokolatlannak, veszélyesnek, szegény-ellenesnek és antidemokratikusnak tartották a döntést. Kiszivárgott információk szerint az elképzelés deklarált célja a választási kampány, a pártok vállalásai alapján döntő választók kirekesztése. A javaslat jóval a kampány előtt, három hónappal a választás előtt lezárná a választási regisztráció lehetőségét, következésképp azokat hagyná kívül elsősorban, akik a kampány előtt nem támogatnak egyetlen pártot sem. Ez egyértelmű, tudatos kirekesztés. Demokrácia-felfogás: A javaslat a Fidesz demokrácia-felfogásáról szól. Szerintük csak azok a választók vegyenek részt a demokratikus döntésben, akik határozott pártpolitikai meggyőződéssel rendelkeznek, a többiek pedig ne szóljanak bele. A Fidesz gondolkodásában csak a pártfegyelemben gondolkodók, a döntés helyett a választott pártjukat mindenfajta kritika nélkül elfogadók az értékes szavazók, az autonóm, valóban döntést hozó választópolgárok zavart okoznak, mert számukra nem elég hangzatos ígéreteket és pártközpontból érkező feladatokat adni nekik valódi jövőképre van szükségük, amiben a Fidesz mára megbukott. Válogatás a szavazók között: Egy szavazói döntés legitimációját nem befolyásolja a döntés időpontja választás időpontjához képest. Ebből következően a Fidesz egy önkényes szempont alapján szelektálná a választókat: nem engedne szavazni olyan embereket, akik 3 hónappal a szavazás előtt még nem döntöttek a részvételről. Ezt semmilyen demokráciában megálló érv nem támasztja alá. Zárjuk ki a vadbarmokat! : névtelenül nyilatkozó Fideszesek szerint a javaslat tartalmi célja az ellenőrizetlen ígéretekre vevő szavazók kizárása. Egyrészt demokráciában senki, így az ígéretekre nyitott szavazók sem rekeszthetők ki, másrészt a javaslat amúgy sem oldaná ezt meg, hiszen a regisztrációs határidő előtt ugyanúgy kampányolnának a pártok a regisztrációért, így a megoldás csak a költségeket növelné, nem a választás relevanciáját. Ráadásul nevetséges, hogy épp a Fidesz tűzi ki ezt a célt azután, amit között művelt. Csökkenő legitimáció: a javaslat megvalósulása szűkíteni a választásokon résztvevők körét, ezáltal mindenképp csökkentené minden jövőbeli kormány legitimációját, ezzel a magyar demokrácia legitimációját, a közbizalmat. Mindezt akkor, amikor a politika iránti bizalom hiánya már ma is a működőképesség szélére sodorta a demokráciát.

2 A javaslat elsősorban szegényellenes: Számos elemzés igazolja, hogy az előregisztrációt is tartalmazó választási rendszerek elsősorban az alacsonyabb iskolázottságúakat rekesztik ki a szavazásból. Tehát azokat a rétegeket vágnák el a politikai érdekképviselettől, akiket az oktatástól a szociális rendszerig, az adózástól a munkajogig és munkahelyteremtésig a legdurvábban érint a Fidesz kormányzati programja. A javaslat veszélyes: a reményvesztett sorsúak kirekesztése a választási rendszerből a legnagyobb veszély. Akinek ugyanis nem csak veszítenie nincs mit, de esélye sincs, hogy beleszóljon saját jövője alakulásába, a jobb élet reményére, az bármilyen elkeseredett lépésre képes. Így a kirekesztés felerősíti a társadalmi feszültségeket, az indulatot, a reménytelenséget, ami veszélyes a teljes magyar demokrácia jövőjére. Miért szavazzon mindenki? Mit gondol az MSZP? Nevetséges és tragikus, hogy 2012-ben Magyarországon az általános, mindenki számára valósan nyitott választójog mellett kell érvelni. Önmagában ez a tény mindent kifejez arról, hogy miként számolja fel a köztársaság kereteit a Fidesz kormánya. Az állam feladata a részvétel növelése: Az feladata a javaslattal szemben a részvétel növelése, a bevonás kiszélesítése, a választáson túl a kormányzásban is az állampolgári véleménynyilvánítás kereteinek erősítése. A demagóg ígéretek elleni fellépés módja nem az előregisztráció, hanem a polgári tudatosság erősítése, az oktatási rendszer kiszélesítése, a közbizalom megerősítése, az állam átláthatóságának megteremtése, a választói részvétel legitimációjának növelése. Mindaz, ami ellen a Fidesz ma dolgozik, amikor leépíti az oktatást, felszámolja az átláthatóságot, minden idők legkorruptabb magyar államgépezetét szervezi meg, és lényegében teljesen lerombolja az állam iránti bizalom maradékait is. A politikának bizalmat kell építeniük az állam iránt, nem falakat az állampolgárok köré. A világon a baloldal haladta meg a nemi, vagyoni és minden más hátrányos megkülönböztetésre alapuló korlátozott demokráciát és valósította meg a teljes körű választójogot. Ehhez az értékhez, vívmányhoz az ország és a demokrácia érdekében ragaszkodunk. Ez a demokrácia alapja és értelme. Nagykorú, döntésképes felnőtt állampolgárok körében semmilyen cenzusra nincs szükség a XXI. században. Korunk műveltségi és technikai viszonyai között ez a megoldás teljességgel értelmetlen. Éppen az állampolgári beleszólás csatornáinak kiszélesítésére, a polgárok véleményének aktív megjelenésére, részvételi elemek bővítésére van szükség a jó kormányzás elveinek megfelelően, nem kirekesztésre. Ez az, amivel a Fidesz nem képes és nem is akar szembesülni.

3 Előregisztráció más országban. Van-e így értelme Magyarországon? Az előregisztáció célja: a névjegyzék karbantartása. Az előregisztráció intézménye valóban létezik más választási rendszerekben, azonban ennek célja mindig a névjegyzék karbantartása, aktualizálása. Soha, sehol nem alkalmazzák ezt a megoldást műveltségi cenzusként, nem alkalmazzák kirekesztésként, alacsony műveltségű de ugyanúgy teljes jogú állampolgárok távol tartására. Aki erre használja az intézményt, az az intézmény céljával ellentétesen, tudatosan a demokrácia rombolására használja az előregisztrációt. Magyarországon az elmúlt 20 év választásain nem volt probléma a névjegyzékkel, a magyar névjegyzék jól teljesít, pontos, jól működik, a korrekciós mechanizmusok eredményesek. Az előregisztráció bevezetésének jogi, szakmai indoka nincs. Klasszikus példa: Egyesült Államok. A legismertebb előregisztrációt alkalmazó példa az Egyesült Államok. Az Államok rendszerével kapcsolatban a következő tényezőket kell figyelembe venni: Az Államokban nincs egységes federális választói névjegyzék, a szabályzás jelentős hányada pedig tagállami szinten dől el. Ugyanakkor az Államokon belüli migráció nagyon magas. Így a választások előtti névjegyzékkészítés erősen indokolt. Az Államokban ez a megoldás komoly hagyományokkal bír, ami a pártrendszer működésével is összefüggésben áll. A demokratikus kultúra, a polgári tudatosság része a regisztráció, ezt a tudatosságot az iskolai nevelés pedig kifejezetten erősíti. Folyamatosan azonban a viták a rendszer könnyítésére, a választási részvétel növelésére. Ma egyetlen állam sem határoz meg szigorúbb feltételt, mint a legalább 31 nappal a választások előtti regisztrációt, de még inkább elterjedt a 15 napos határidő, vagy még szűkebb ben és 1993-ban jelentősen könnyítették a regisztrációt, kötelezték az államokat a mozgó regisztráció és az intézményekben történő regisztráció kiépítésére. A PEW amerikai kutatóintézet februárban publikált elemzésében feltárta, hogy az összes regisztrációból 1,8 millió aktív regisztrált valójában már halott volt, 2,74 millió pedig több államban regisztrált, illetve legalább 12 millió hibás adatokat tartalmazott. A kutatók kifejtik, hogy ezek a számok nem csalásból, hanem a rendszer hibáiból erednek. Tíz államban van jelenleg lehetőség a választás napján is regisztrálni a névjegyzékbe (egy államban pedig nincs ilyen kötelezettség egyáltalán), a trend ezek számának bővülése a technikai fejlődés hatására (pillanatok alatt kiszűrhető országos szinten az átfedés, kettős regisztráció), más államoknál online megoldható a regisztráció. A 2004-es elnökválasztáson, és a 2006-os képviselőválasztáson 10-12%-al magasabb volt a résztvevők aránya a szavazásnapi regisztrációt engedélyező államokban, mint más

4 államokban. Ausztrália: Ausztráliában kötelező választási rendszer működik, így nagyon más dinamikára épül a választás. A részvétel 90% felett alakul. Ugyanakkor a rendszer nem tartalmaz szankciót a regisztráció elmulasztására, azonban a nem szavazás szankcionálhatják. Következésképp az előregisztráció formális, míg a szavazás nem az. Írország: Írországban a helyi hatóságok állítják össze a választói névjegyzéket minden 18 év feletti állampolgárról. Minden választót saját szokásos lakóhelyén regisztrálnak. A hatóságok minden novemberben publikálják a választók listáját, ami következő év februárban lép hatályba. A két időpont között az állampolgárok bejelentik az eltéréseket, ami az esetek túlnyomó többségében címváltozást vagy szavazókorúvá válást jelent. Franciaország: Franciaországban előzetes regisztrációs rendszer van érvényben. A regisztráció nem kötelező, de a regisztráció elmulasztása esetén nem választó és nem választható francia szavazó. 18 éves kor felett bárki regisztrálhat, a 18 éves kort elérőket automatikusan regisztrálják, állampolgári kötelességeikről és jogaikról egész napos felkészítőt szerveznek számukra. A lakcímváltozáskor a választóknak újra kell regisztrálniuk, a felkészítő napokon nyílik erre lehetőség. A listát évente frissítik. A polgárok állandó lakhelyük szerint regisztrálhatnak (vagy olyan helyen, ahol legalább 5 éve helyi adófizetők). A francia demokrácia hosszú évszázadokra nyúlik vissza, komoly hagyományokkal, kiterjedt választott intézményrendszerrel. A rendszerben rengeteg automatizmus van, így a demokratikus hagyományokkal együtt a rendszer működik. Nagy-Britannia: Az előzetes regisztráció kötelező, aki elmulasztja, akár 1000 font büntetéssel is sújtható. Minden 16 év felettit regisztrálni kell, de csak 18 v felett lehet szavazni. A rendszert 1832-ben vezették be, és bár fejlesztik, számos ponton problémás. A legkirívóbb pont, hogy mg jelenleg is a családfő felelős a regisztrációért, ő tulajdonképpen bármely családtagját lehúzhatja a listáról. Ezt a problémát 2014-től számolják fel előreláthatóan. Hong Kong: A városállamban nem kötelező regisztrálni, ennek hatása látszik is. 1,6 millió főre becsülik azok számát, akik már nem is regisztráltak az összesen mindegy 5-5,5 millió választókorúval rendelkező országban. Kanada: 1992-ig ideiglenes állami alkalmazotti rendszerben írták össze az aktuális szavazókat. A rendszert pénzügyi okokból megszüntették, azóta a kanadaiak választási saját szavazói regisztrációs szándékukat az állammal folytatott különféle kommunikációk során erősíthetik meg, többek között az adóvisszatérítés, az járműregisztráció, a különféle adóügyek, állampolgársági ügyek intézése során. E mellett engedélyezett a szavazás napján történő regisztráció. Példák előregisztrációt nem alkalmazó, automatikus választási névjegyzéket vezető országokra: Dánia, Finnország, Németország, Olaszország, Norvégia,. Összességében kijelenthető, hogy előzetes regisztrációt kizárólag a választói névjegyzék érvényessége okán működtetnek egyes országok, cenzusképzés céljából nem. Ahol van ilyen rendszer, itt sok esetben egyfajta maradványként él

5 az előregisztráció. Szinte minden érintett országban ott szinte folyamatosan kritikák érik a lemaradó választók aránya miatt, és minden statisztika igazolja, hogy az automatikus regisztrációt alkalmazó országokban nagyobb a részvétel minden választáson. Hosszabb távon, különösen a technológia fejlődésével várható, hogy az előzetes részvételi jogvesztő regisztráció intézménye el fog jelentéktelenedni. Dr. Molnár Zsolt országgyűlési képviselő az MSZP budapesti elnöke