MAGYAR PÁLYÁZATOK A LABDARÚGÓ EB MEGRENDEZÉSÉRE

Átírás

1 MAGYAR PÁLYÁZATOK A LABDARÚGÓ EB MEGRENDEZÉSÉRE Szabados Gábor

2 Gondolatmenet Témák A labdarúgó Európa-bajnokságokról Magyar Eb-pályázatok áttekintés Sportesemények Magyarországon Az Eb-rendezés céljai Példák az UEFA követelményeire Magyar Eb-pályázatok részletezés Fő tapasztalatok Miért nem sikerült? Futsal Eb: miért sikerült?

3 A labdarúgó Európa-bajnokságokról Alapinformációk Jogtulajdonos: Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) Harmadik legnagyobb sportesemény (nyári olimpia, futball-vb) Világbajnokságok rotációja felértékeli a jelentőségét Résztvevő csapatok száma: : : : : 24 Eddigi helyszínek 1960: Franciaország 1964: Spanyolország 1968: Olaszország 1972: Belgium 1976: Jugoszlávia 1980: Olaszország 1984: Franciaország 1988: NSZK 1992: Svédország 1996: Anglia 2000: Belgium Hollandia 2004: Portugália 2008: Ausztria Svájc 2012: Lengyelország Ukrajna

4 Magyar Eb-pályázatok áttekintés Három a magyar igazság Euro 2004: osztrák magyar pályázat Győztes: Portugália Euro 2008: önálló magyar pályázat Győztes: Ausztria Svájc Euro 2012: horvát magyar pályázat Győztes: Lengyelország Ukrajna és egy a ráadás Futsal Eb 2010: győztes magyar pályázat Gazdasági szempontból nem jelentős

5 Sportesemények Magyarországon Gazdaságilag kiemelkedő sportesemények Olimpiai pályázatok 1920: I. világháború miatt elvették 1960: Róma nyert Tervek: 2012, majd 2020 Formula 1 Magyar Nagydíj 1986 óta Az egyetlen gazdaságilag kiemelkedő sportesemény a régióban! Gazdaságilag kevéssé jelentős sportesemények Világbajnokságok és Európa-bajnokságok szinte minden olimpiai sportágban (atlétika, birkózás, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, öttusa, úszás, vízilabda, vívás stb.)

6 Az Eb-rendezés céljai Gazdasági célok Magas színvonalú sportlétesítmények}egyéb területeken is Kiegészítő infrastruktúra szükséges gazdasági Közvetlen fogyasztás beruházások Munkahelyteremtés ösztönzése a Nemzetközi és belső PR, országimázs futballon keresztül Hosszú távú, fennmaradó gazdasági hatások! Sportszakmai célok Labdarúgás hazai presztízsének, elismertségének növelése Labdarúgásban dolgozók motivációjának növelése Labdarúgók számának növelése

7 Példák az UEFA követelményeire 1. Stadionok követelményei Befogadóképességek: Nyitómeccs: min fő További csoportmeccsek: min fő Negyed- és elődöntők: min fő (legalább 3 stadion) Döntő: min fő Parkolóhelyek, VIP-helyek, sajtóhelyek stb. száma Világítás erőssége, kamerapozíciók szöge, áramellátás stb. Sajtószobák, szurkolói zónák stb. alapterülete Tiszta helyszínek elve Új vagy felújítandó stadionok: 2 évvel az Eb előtt kell készen lenni Pontos költségvetés, ütemterv, garanciák, beszámolók Legalább 2 nemzetközi mérkőzés fél évvel az Eb előtt

8 Példák az UEFA követelményeire 2. Egyéb Eb-létesítmények követelményei Sorsolások helyszínei (befogadóképesség stb.) Sajtóközpontok (technikai előírások stb.) Edzéshelyszínek (távolságok, felszereltség stb.) Kiegészítő infrastruktúra követelményei Szállások (csapatok, UEFA, szponzorok, sajtó, szurkolók) Közlekedés (reptér minden városnál stb.) Telekommunikáció Egészségügy (kijelölt kórház a stadionok közelében stb.)

9 Példák az UEFA követelményeire 3. Társadalmi követelmények Közvélemény támogatása (hiteles közvélemény-kutatással) Politikai támogatás (kormány, parlament) Jogi háttér (munkavállalás, adók, vámok, jegyértékesítés stb.)

10 2004: osztrák magyar pályázat Történet Először felvetődött : 1985 Ösztönzések a rendszerváltás után: Közös osztrák magyar rendezvények (páneurópai piknik, kézilabda-vb, tervezett Bécs Budapest világkiállítás) Döntés az első közös rendezésű Eb-ről 1995-ben: Belgium Hollandia 2000 Szlogen: dunai játékok Felmerült tervek: csehekkel, szlovákokkal, szlovénokkal, horvátokkal

11 2004: osztrák magyar pályázat Tervezett helyszínek Ausztria: Bécs Innsbruck Salzburg St. Pölten Graz Linz Magyarország: Budapest, Népstadion átépítés Budapest, Üllői út átépítés Győr átépítés Debrecen új stadion Székesfehérvár átépítés

12 2004: osztrák magyar pályázat Egyedi problémák Sportpolitikai csatározások Magyarországon a pályázat finisében: 1997 végén: MLSZ-elnökség lemond (Laczkó Mihály), új elnökség (Kovács Attila) 1999: MLSZ-elnökséget az ISM felfüggeszti, majd visszahelyezi új választások, új elnökség (Bozóky Imre) Eredmény Favorit Spanyolország megelőzése(?), de vereség Portugáliától Pályázat magyar költsége: kb. 100 millió Ft

13 2008: önálló magyar pályázat Történet A 2004-es pályázat bukásakor már jelezték, hogy a tapasztalatot jól hasznosítjuk a következő pályázatnál Stadionrekonstrukciós program meghirdetése új lendületet adott Felmerült tervek: horvátokkal, osztrákokkal, szlovénokkal egyik sem valósult meg

14 2008: önálló magyar pályázat Tervezett helyszínek Budapest, Népstadion (Puskás Ferenc-stadion) átépítés Budapest, Fehér út új stadion Miskolc új stadion Debrecen új stadion Szeged új stadion Győr átépítés Székesfehérvár átépítés Kaposvár új stadion

15 2008: önálló magyar pályázat Egyedi problémák Magyarország egyedül pályázott, míg Oroszország kivételével minden rivális közös pályázatot adott be: Ausztria Svájc Skócia Írország Görögország Törökország Svédország Dánia Norvégia Finnország Horvátország Bosznia-Hercegovina Eredmény Újabb második hely, vereség egyetlen szavazattal(?) Pályázat teljes költsége: 425 millió Ft

16 2012: horvát magyar pályázat Történet A 2008-as pályázat bukása után röviddel már újabb pályázatról volt szó Néhány elindult stadionrekonstrukció új lendületet adott Felmerült tervek: előbb románokkal, majd horvátokkal Rendkívül erős kommunikáció

17 2012: horvát magyar pályázat Tervezett helyszínek Horvátország: Zágráb Split Rijeka Eszék Magyarország: Budapest, Népstadion átépítés Győr átépítés Debrecen új stadion Székesfehérvár átépítés

18 2012: horvát magyar pályázat Egyedi problémák Végső döntés elhalasztása az UEFA tisztújítását követő időpontra végrehajtó bizottság összetételének változása (Lennart Johansson helyett Michel Platini) Eredmény Bejutás a végső körbe (három pályázó), második helyen az olaszok mögött Döntés a végső körben: 0, azaz nulla szavazat Pályázat magyar költsége: 230 millió Ft

19 Fő tapasztalatok Remények: az UEFA a perifériákat kívánja támogatni az Ebrendezéssel a labdarúgás nagyhatalmaival szemben Csalódások fő oka: rendkívül optimista kommunikáció Belső problémák vs. külső tényezők: melyik volt a döntő? A hátrányokból próbáltunk előnyt kovácsolni: szinte nem volt olyan szempont, amelyben Magyarország lett volna a legjobb

20 Miért nem sikerült? Belső problémák Labdarúgás gyengesége Stadionok hiánya Korábbi pályázatok: hitelesség hiánya Három pályázat stadionépítés nélkül! Eb-pályázatoktól független stadionrekonstrukciós program leállása Miért sikerülhetett volna? UEFA célja: futball fejlesztése Az Eb ösztönöz az építésre Korábbi pályázatok: elszántság, motiváció jelzése Politikai támogatottság

21 Miért nem sikerült? Belső problémák Kiegészítő infrastruktúra hiánya Gazdasági-politikai erő hiánya Kicsi piac Megfelelő sportdiplomácia hiánya } Miért sikerülhetett volna? Az Eb ösztönöz a fejlesztésre (egyébként is szükséges) UEFA célja: fejlesztés Meglévő nemzetközi kapcsolatok, ígéretek (illúziók?)

22 Miért nem sikerült? Külső okok Többi pályázat is erős Változó nézetek a perifériáról 2004, 2008: Magyarországnál beljebb 2012: Magyarországnál kijjebb 2012: UEFA végrehajtó bizottság összetételének változása

23 Futsal Eb: miért sikerült? Gyengeségek: Eb-pályázatok Labdarúgás gyengesége Stadionok hiánya Erősségek: futsalpályázat Magyar futsal ereje (Ebrésztvevő 2005-ben) Két színvonalas létesítmény (Papp László Budapest Sportaréna, Főnix-csarnok) Futsal kevéssé jelentős, követelményei könnyebben teljesíthetőek

24 Források UEFA MLSZ Nemzeti Sport MTI