Gondolatok a fásítás történetéről és jelenlegi problémáiról

Átírás

1 Gondolatok a fásítás történetéről és jelenlegi problémáiról HALUPA LAJOSNÉ A fásítás fogalma általában nem adja vissza azt, amit a fogalom alatt a dolgozó szakemberek értenek. E feladatkörbe ugyanis beletartozott és beletartozik mindazon közérdekű telepítés, amely nem az állami erdőgazdaságok területén történt és történik. Az 1. sz. táblázat az közti időszakban történt ilyen erdőtelepítést és fásítást mutatja a Duna Tisza közi homokhát (8. sz.) az északbácskai löszhát (9. sz.) és a kiskunsági szik (10. sz.) erdőgazdasági tájakon. Erdőg. táj 1. táblázat E. Es. Fes. Fs. Összesen Erdő aránya az' összes telepítéshez h e it ár b a n %-ban , ^ , ,42 Összes : ,52 Az arányokból látható, hogy az közötti 14 év átlagában az erdőnkívüli erdőtelepítés és fásítás vonalán dolgozó szakemberek pl. a Duna Tisza közi homokháton betelepített ha területnek mintegy 64%-ára, a három erdőgazdasági tájon történt telepítésnek pedig 55,5%-ára erdőt telepítettek. Ezért joggal lehet erdőnkívüli erdőtelepítési és fásítási munkáról beszélni. Az erdőn kívüli erdőtelepítés és fásítás történetében 1946 és 1964 évek között több szakaszt lehet megkülönböztetni. Az első, 1946 és 1951 közötti időszakban előbb az erdőfelügyelőségek mellett működő alföldfásítási csoport, majd a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályához tartozó szakemberek végezték ezt a munkát. Ebben az időszakban a korábbi alföldfásítási program meglehetősen szűk keretein belül úttörő szerepet betöltő, jelenleg is aktív munkát végző erdőmérnökök és erdészek terveit igyekeztek valóra váltani. Sajnos az ebben és az ezt megelőző időszakokban lelkiismeretes munkával elkészített községhatáros kijelölési tervek nagy része megsemmisült vagy elkallódott. A második szakasz a Minisztertanács 1029/1951. XI. 30. sz. határozatával kezdődött. E határozat hatására 1961 őszén létrehozták legtöbb megyeszékhelyen az erdőtelepítő állomásokat. A határozattal és az állomások felállításával egyidejűleg a nép állama anyagi fedezetet is biztosított e közérdekű munka végzésére. Hatása már a következő évben megmutatkozott tavaszán Bács-Kiskun megyében 1131,2 ha erdősítést és fásítást végeztek az alábbi megbontásban: erdősáv 144,6 ha, erdő 370,3 ha, fasor 604 ha, facsoport 12,3 ha. Ez mennyiségileg és minőségileg is nagy előrelépést jelentett. Ezt megelőző évben Kecskemét környékén (a fellelhető adatok alapján) még csak 86,7 ha telepítést végeztek. Szétbontva 76 ha erdősáv, 10,7 ha fasor. A munka elsősorban az abban az időszakban elhagyott és mezőgazdasági művelésre alkalmatlannak bizonyult területek beerdősítésére irányult. Ekkor kezdődtek meg az 1962-ig folyamatosan végzett többé kevésbé egy tagban levő nagy területű erdőnkívüli erdősítések. Ez időszak alatt létesült például: Jakab-

2 szálláson 160 ha-on, Kiskunfélegyháza város területén 200 ha-on, Kiskunmajsa területén 200 ha-on közérdekű erdőtelepítés. Az erdőn kívüli erdőtelepítések és fásítások irányítását 1955-ben az erdőgazdaságok felügyelete alá helyezték. Itt kezdetben fásítási előadóval, majd a feladatok növekedése során fásítási csoportok szervezésével igyekeztek és igyekeznek elvégezni a megnövekedett munkát. Ezt az időszakot értékelve meg kell állapítani, hogy eredményei mellett hibája a még később is megmutatkozó kampányszerűség, a termőhely ismeretét nélkülöző, csak a környezet tanulmányozására szorítkozó tervezés, a nem megfelelő talaj előkészítés valamint a csemeteellátásnak az igényekkel történő összehangolatlansága. E hiányok következményeképpen, valamint az ebben az időszakban még erősen uralkodó akác kultusz" miatt több helyen futóhomokra is akác került. Ehhez azonban a fásító szervek vezetőinek gondolkodása és határozott fenyőellenessége is hozzájárult. Az elmúlt 19 év alatt társadalmunk fejlődésében végbement mélyreható változások visszatükröződnek az erdőn kívüli erdőtelepítés és fásítás munkájában is (2. és 3. táblázat). A 2. táblázat az között eltelt 10 év összevont adatait mutatja. Ez időszak alatt 7424 ha erdőtelepítés és fásítás létesült a mai Kiskunsági Állami Erdőgazdaság területén. A táblázat mutatja, hogy ez a telepítés 54,7%-a az akkor még működő legeltetési bizottságok, valamint községi és városi tanácsok kezelésében levő területeken történt. A termelőszövetkezetek területén végzett telepítés az összes telepítésnek csak 13,7%-a. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében történt előrehaladás magával hozta az erdőnkívüli erdőtelepítés és fásítás irányának változását. Hozzájárult ehhez a változáshoz az időközben végrehajtott földrendezés is. A 3. táblázat adatai már visszatükrözik ezeket a változásokat az évek között. Ez időszak alatt végzett 2024 ha első kivitelű erdőtelepítés és fásítás nagyobb része, 2. táblázat Erdőn kívüli erdőtelepítés és fásítás a mai Kiskunsági Állami Erdőgazdaság területén, fásító szektoronkénti megbontásban, ig E 1 s 3 kivitel Fásító szektor megnevezése Fs. Es. E. Fos. Össz. Pótlás Első k. és pótlás Összes első kivitelből részesülése, h e k t á r b a n 0/ /o Legeltetési Bizottságok ,1 Községek, városok külter. Községi, Városi Tanács, belter ,3 Egyéb közületek ,0 Termelőszöv. Termelőszöv. Csop ,7 Egyéni gazdáik ,6 Mindösszesen : ,0 9,3 28,6

3 Erdőnkívüli erdőtelepítés és fásítás alakulása a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság területén között Fásító szektor megnevezése Első kivitel Pót Elsők. Összes elsőkivitel Fs. Es. E. Fcs. Össz. lás és pótlás ből részesülése h e k t á r b a n /o Legeltetési Bizottságok ,5 - Községi és Városi Tanács külter. Községi és Városi Tanács belter ,5 Egyéb közület ,6 TSz. TSZCS. Szakszöv. ingyenes anyagból ,0 beruházási hitelből ,1 Egyéni gazd. ingyenes anyag ,1 2,2 30,7 54,1 Összesen : ,0 54,1%-a a termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek területén valósult meg. Ehhez nagy részben hozzájárult a 3004/1959 számú kormányhatározat, amely lehetőséget nyújtott arra, hogy a termelőszövetkezetek a talajvédelmi erdő és erdősáv telepítéseiket beruházási hitelből finanszírozzák. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a Duna Tisza közi homoki gazdálkodás sajátos problémái miatt a fásítás előtt mind nagyobb feladatok állnak. Bács-Kiskun megyében az elmúlt években nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítési program végrehajtását kezdték meg. Eszerint az as időszakban kh szőlőt és kh gyümölcsöt telepítenek. Az erdőn kívüli erdőtelepítésnek és fásításnak az ilyen mezőgazdasági homoki gazdálkodást kell szolgálnia. A nagy területű, egy tagban levő forgatásuk magukban rejtik a homok újbóli mozgásának veszélyét. Mindezeket figyelembe véve a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság részletesen elemezte a homokhasznosítás problémáját és a mezőgazdasági termelés elősegítése érdekében a fenti időszakban 3000 ha fásítását tűzte ki célul. E feladatokat látva érdemes az eddigi tapasztalatok alapján elgondolkodni azon, hogyan kellene folytatni ezt a munkát. Az új, megnövekedett és részben más irányú feladatok az eddigi hagyományos módszerekkel már nem hajthatók végre minden esetben eredményesen. A mezőgazdaságot irányító szervekkel közösen elsősorban a mezőgazdaság igényeit szolgáló komplex hasznosítási tervekben kellene megszabni a fásítási feladatokat is.

4 A homoki gazdálkodásban az erdőtelepítés és fásítás szerepét helyesen ismerte fel Jászszentlászló község vezetősége. A helyi vezetők kezdeményezésére a község mezőgazdasági szakemberei és a termelőszövetkezetek vezetői 1962 júliusában térképen rögzítették a község 5 éves erdőtelepítési és fásítási céljait. A község Kiskunfélegyháza felé eső része elég nagy területeken futóhomok és gyengén humuszos homok, ezek leggyengébb részeinek erdősítését tervezték. Ugyancsak erdősítésre tervezték a mezőgazdaság számára hasznosíthatatlan lepel-homokos területeket. Az általuk elkészített tervben a község három termelőszövetkezete területén 174 ha erdő és 32 ha erdősáv létesítése szerepelt. Az átfogó terv alapján a részletes tervezést 1962 augusztusában meg is kezdtük. A részletes tervek alapján évben 52,3 ha erdő létesült, ebben az évben folyamatban van 56,2 ha erdő és 7,1 ha erdősáv létesítése. Az erdőn kívüli erdőtelepítési és fásítási tervek végrehajtásán dolgozó szakember munkáját nagyban elősegíti az ilyen helyi kezdeményezés. Máskép látjuk szerepét, és támogatják munkáját, ha saját elképzeléseik megvalósításán munkálkodik. Még ilyen körülmények között is veszélyeztetik azonban a tervek végrehajtását az időközben bekövetkezett személyi változások. A terv elkészítése után rövid 3 év alatt Jászszentlászlón két termelőszövetkezetben történt agronómus, illetve elnök változás. Az új vezetők a legtöbb esetben nem érzik magukénak elődeik elgondolásait. A vezetőváltozás miatt az átfogó terv felülvizsgálását augusztus 15-én napirendre kellett tűzni a község jelenlegi vezetői és szakemberei részvételével. Itt lehetőséget kellett nyújtani a megokolt változásoknak, mert különben a tervekkel szemben álló magatartás veszélyeztette volna végrehajtásuknak sikerét. Így az júliusi tervhez képest 21,4 ha-ra csökkent a beerdősítendő erdőterület és 5 ha-ral a létesítendő erdősáv területe. Az ilyen változások többször felesleges munkákat okoznak. A módosítás szerint már olyan erdősáv helyét is megváltoztatták, amelyre a talajvizsgálaton alapuló részletes terv is elkészült. A jászszentlászlói példa mégis haladást jelent a korábbi viszonyokhoz képest, amikor a fásítási előadó legalább annyira volt propagandista, mint szakember. A rendelkezésünkre álló korlátozott anyagi lehetőségek, valamint a szakemberek idejének hasznos munkával történő kitöltése és elsősorban a mezőgazdálkodás elősegítése érdekében a járási tanácsoknak a járás távlati gazdálkodási irányának ismerete alapján ki kellene jelölni a súlypontos, főleg homoktalajú községeket, ahol a fásításnak a homokterületek hasznosításában döntő szerepe van. Ezekben a községekben kellene a helyi vezetők és mezőgazdasági szakemberek bevonásával elkészíteni a község komplex hasznosítási tervét, melyben konkrétan meg kellene jelölni az erdőtelepítésre vagy fásításra váró területeket, s ezt a tervek személyektől való függetlensége, valamint a későbbi nézeteltérések elkerülése érdekében az illetékes szerveknek felülvizsgálat után határozattá kellene emelni. A fásítási csoportok mellé nagy tervvel rendelkező erdőgazdaságokban, mint amilyen pl. a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság, hasznos lenne termőhelyfeltáró előadó beállítása, vagy a feladatok mértékétől függően termőhelyfeltáró csoport létesítése. Amíg a tervezések a kivitelezést 1 2 évvel meg nem előzik, a csemetenevelés tervszerűsége nem oldható meg. Termőhely-feltáró szakember nélkül ez nem valósítható meg. Az új rendelkezések szerint az e munkaterületeken dolgozó szakemberek idejét a telepítés mellett nagyrészt az eddig elmaradt ápolások, nevelővágások és fakitermelések irányítása köti le. Az új, nagy feladatok végrehajtásának sikere csak részben függ az alapos, jó tervezéstől. A jó tervek jó végrehajtását is biztosítani kell. A homoki termőhely változását visszatükröző, eléggé változatos, hálózatos elegyítésű tervek végrehaj-

5 tása már képzett szakembereket kívánna. A korábban bevált rövid 1 2 hetes tanfolyamon kiképzett fásítási felelősökkel ezek a feladatok már csak részben oldhatók meg. A 28998/1963. OEF sz.-u, a fásítások tervezésére vonatkozó útmutató határozott intézkedést tesz a minőség megjavítása céljából az évre tervezett fásítások erdőgazdasági vagy termelőszövetkezeti kivitelezésére. Valószínű, hogy ez a módszer idővel megoldásra vezet. Azonban azzal, hogy az erdőgazdaságok kivitelezésbe veszik a fásítások végrehajtását, csak akkor fog megjavulni a munka minősége, ha a munkák helyszíni irányítását szakember végzi. Ez pillanatnyilag szakemberhiány, valamint a homoki erdőgazdaságok igen nagy telepítési és felújítási feladatai miatt nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg. Az átmeneti időszakban is jelentős előrehaladás lenne (beosztott erdészeti beosztáshoz hasonló) motoros járművel ellátott mozgó brigádvezetők beállítása. A kivitelezéssel kapcsolatban felmerülő egyéb, könyvelési, bérszámfejtési munkák végzése és a "fent említett mozgó szakember biztosítása céljából esetleg érdemes lenne fásító erdészeteket létrehozni. Ha azonban csak úgy veszik erdőgazdasági kivitelezésbe a fásításokat, hogy a munka minőségének megjavításához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, ez nem okoz mást, csak az 1 ha-ra fordított költség növekedését. A Kiskunsági Állami Erdőgazdaság területén évben foglalkoztunk először nagyobb arányú erdőgazdasági kivitelezéssel anélkül, hogy a kivitelezéssel járó munka minőségi javításához a szükséges feltételekben változás történt volna. A leszámolás adatai mutatják, hogy 1 ha erdősítés 5546,5 Ft-ba került. Ha az tavaszán a jászszentlászlói Virágzó tsz 030/1 táblájában létesített 38 ha erdő költségeit vizsgáljuk az 1 ha-ra eső költség 4631,5 Ft, A kivitelezéses módszer másik fajtája az ebben az évben széleskörűen alkalmazott Tsz kivitelezés". Ez a módszer, mivel egységáras elszámolású (rezsivel és haszonnal nem növelt), nem jelent költségtöbbletet, de jelentős fordulatot sem eredményezhet, legalábbis a jelenlegi szervezeti viszonyok között. Az eddigi tapasztalatok szerint a tsz-ek munkaerő és más problémákkal küzdenek. Ez idejüket, figyelmüket és erejüket leköti. Az utóbbi évek nagyarányú tsz erdőtelepítések és fásítások eredményessége elsősorban a fásító szakemberek szervezési munkájától, kapcsolataitól, s főleg a tsz-en kívülálló viszonylag állandó munkásgárda szervezésének lehetőségétől és sikerétől függött. Távlatban mégis rejt magában ez a megoldás előnyt a tsz-ek megerősödésével, munkaerő problémáik megoldásával, a telepítéseknek géppel ápolhatósága biztosításával. Ebben a formában, különösen ha azt az elszámolási rendszerben is érvényesítik, anyagilag és erkölcsileg is jobban érdekeltté lehet tenni a tsz-eket az eredményes erdősítésben és fásításban. Azonban ehhez is feltétlen nélkülözhetetlen a biztonságos, pontos tervezés. Érdemes még a mezővédő erdősávok kérdését is szemügyre venni. A 2-es és 3-as táblázat alapján az évek között létesített erdősáv területe az összes első kivitelhez viszonyítva 4,6%. Ennek is nagy része (3,1%) legelővédő erdősáv. Az évek között létesített erdősávok területe az összes első kivitelnek csak 1,9%-a. Az utóbbi években az arány romlásának az oka a még mindig folyamatban levő táblásítás. A kérdés felvetését azonban az is indokolja, hogy a földvédelmi törvény végrehajtásának helyi értelmezése alapján nem várható javulás, ebben az évben a még viszonylagos védelmet nyújtó fasorok nagy részét is kitermelték. Erre valószínű nemcsak azért került sor, mert ezek akadályozták a mezőgazdasági termelést, legalább olyan mértékben hozzájárult a szűk látókörű fanyerészkedés. A probléma megoldásához a vezető szervek intézkedése szükséges, mert a helyi mezőgazdasági szakemberek meggyőzése igen lassú út.