Szám: /2006. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal évi tevékenysége

Átírás

1 Szám: /2006. A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal évi tevékenysége

2 2 Fejér Megye kistérségei és települései

3 3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 Bevezetés...7 A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó körülmények...7 Fejér megye területi és gazdasági jellemzői...7 I. Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka A számszerű tapasztalatok értékelése Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények11 Szervezeti, személyi jellemzők...11 Települési önkormányzatok testületi működése...13 Képviselőtestületi és bizottsági ülések típusai Jegyzőkönyvek...13 Önkormányzati rendeletek...15 Önkormányzati határozatok...16 Önkormányzati ügyek átruházott hatáskörben történő gyakorlása Jellemző jogszabálysértési tendenciák Társulások A helyi kisebbségi önkormányzatok működése Egyéb törvényességi ellenőrzések Törvényességi felügyeleti munka Törvényesség fenntartása érdekében alkalmazott eszközök, módszerek...27 II. A hatósági munka értékelése A jegyzői államigazgatási feladatellátás tapasztalatai Adóigazgatás Illetékügyek Anyakönyvi ügyintézés Birtokvédelmi ügyintézés Építésügyi igazgatás Működési engedélyekkel és a telepengedélyezéssel kapcsolatos ügyintézés Okmányirodák...36 Személyazonosító igazolvány, útlevél, lakcímigazolvány ügyintézés...37 Közlekedési igazgatás...37 Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés Szabálysértési ügyintézés Személyiadat- és lakcímnyilvántartás Szociális ügyintézés Gyámügyi ügyintézés...41 A jegyző gyámhatósági feladatellátásának tapasztalatai...41 Városi gyámhivatalok ellenőrzése A közigazgatási hivatal igazgatási feladatai Az első fokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése Anyakönyvi ügyek...44

4 Építés-felügyelet Kisajátítási ügyek Szolgalmi jogi ügyek Külföldiek ingatlanszerzési ügyei A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei Szabálysértési ügyek Szociális intézmények működésének engedélyezése, ellenőrzése A megyei szociális és gyámhivatal első fokú hatósági tevékenysége A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatósági munkájának értékelése A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése Adóügyek Illetékügyek Birtokvédelmi ügyek Építésügyi igazgatás Közlekedési igazgatási ügyek Az egyéb általános igazgatás körébe tartozó ügyek...62 Állattartási ügyek...62 A működési engedélyekkel kapcsolatos ügyek...62 Tankötelezettséggel kapcsolatos ügyek...63 Telepengedélyekkel kapcsolatos ügyek A megyei szociális és gyámhivatal másodfokú hatósági tevékenysége Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységének ellenőrzése A közigazgatási hivatalvezető és a hivatal önálló szakigazgatási szervei által ellátott hatósági tevékenység felügyeleti ellenőrzési megállapításai A közigazgatási hivatalt, valamint a polgármesteri hivatalokat érintő panaszok tapasztalatai A cél- és témavizsgálatok tapasztalatai...68 III. A koordinációs és szervezési feladatok A hivatalvezető koordinációs jogkörébe tartozó államigazgatási szervek szervezetének személyzetének, költségvetésének alakulása a feladatkörök tükrében A területi államigazgatási szervek együttműködésének változása Az ügyfélszolgálati és információs rendszerek összehangoltsága Az elektronikus közigazgatás A közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában betöltött szerep A Megyei Államigazgatási Kollégium működésének eredményei és lehetőségei A közszolgálati ellenőrzés Közszolgálati nyilvántartás Tartalékállomány, üres köztisztviselői álláshelyek...83

5 5 IV. Informatikai feladatok Informatikai feltételek alakulása Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések, egyéb informatikai feladatok Választási, népszavazási feladatok...86 V. Képzés és továbbképzés Alapozó jellegű képzések A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgák Közigazgatási szakvizsga A Regionális Operatív Program komponense keretében szervezett képzések A Ket. szabályainak alkalmazására való felkészítő tanfolyam Akkreditált rendszerű képzések...92 VI. A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége Működési feltételek alakulásának általános bemutatása A Hivatal létszáma, köztisztviselői A Hivatal pénzügyi helyzete, elhelyezése és eszközellátottsága A működés anyagi háttere Elhelyezés Eszközellátottság A hivatali feladatokban időközben bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, az elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása Bér és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása Személyi juttatások alakulása Rendszeres személyi juttatások Nem rendszeres személyi juttatások A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, a ténylegesen befolyt bevételek és az azok terhére teljesített kiadások alakulása, számszerű és szöveges értékeléssel Bevételi előirányzatok és teljesítésük Költségvetési támogatás Saját bevételek Átvett pénzeszközök Kiadási előirányzatok és teljesítésük A pénzügyi helyzet elemzése A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása Átadott pénzeszköz A hivatali szervezet működtetésében bevezetett korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazásának tapasztalatai...105

6 6 VII. Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény Ket. bevezetésével kapcsolatos tevékenység A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalatai A törvényességi ellenőrzéssel összefüggő információs rendszer korszerűsítése Fejér megyében megalakult többcélú kistérségi társulások létrejöttének és működésének tapasztalatai A évi választásokra való felkészülés A harmonizált joganyag alkalmazásának tapasztalatai Országos jelentőségű ad hoc feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák Az érettségi feladatok továbbításának megszervezése A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések: A költségvetési megszorító intézkedések hatása a hivatal szervezetére és működésére A hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák megszüntetésére tett intézkedések, illetve esetleges fegyelmi intézkedések Az év során kiemelt feladatok, illetve ezek végrehajtása A közigazgatási hivatalok adó-, és illetékügyekkel foglalkozó köztisztviselőinek országos konferenciája Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának látogatása Fejér Megyében VIII. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tevékenységének, valamint a Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tevékenységének rövid értékelése A fogyasztóvédelmi tevékenység hatása a közigazgatás korszerűsítésére, az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában A szakmai tevékenységet irányító főhatóságokkal való kapcsolat A hazai és a külföldi szakmai konferenciák tapasztalatai A Megyei Szociális és Gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése A megyei szociális és gyámhivatal tevékenységének hatása a közigazgatás korszerűsítésre, valamint az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában A megyei szociális és gyámhivatal kapcsolata a szakmai tevékenységet irányító főhatósággal A szociális terület tekintetében az ellátórendszer változásával kapcsolatos feladatok Összegzés Mellékletek...138

7 7 Bevezetés A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal tevékenységét meghatározó körülmények A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal évi tevékenységére a minőségileg változó, összességében növekvő feladatellátás és az egyre növekvő likviditási gond volt a jellemző. A minőségi változás abban a folyamatban érhető tetten, hogy bár a létszámhoz viszonyítottan stagnált az ügyek száma, ugyanakkor jelentősen növekszik azok bonyolultsága, sokrétűsége. Jól példázza ezt az ügyiratforgalmi statisztika, amely ugrásszerű növekedést mutat az összes ügyirat tekintetében (1. sz. melléklet). Ez jelzi, hogy az ügyek intézéséhez, különösen a hatósági közszolgáltatások biztosításához, lényegesen nagyobb körültekintésre, szakismeretre van szükség. A hivatal évi tevékenységét alapvetően az Európai Uniós tagságnak való megfelelés, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket) bevezetésének előkészítése, alkalmazása - és az ezzel összefüggő jogharmonizációs, képzési, továbbképzési tevékenység lebonyolítása - a közigazgatás korszerűsítési lépések végrehajtása, továbbá a jogszabályok által meghatározott feladatok, hatáskörök ellátása determinálta. Kiemelten vettük figyelembe a Belügyminisztérium közigazgatási és rendészeti ágazati stratégiája évekre szóló fejlesztési kulcsterületeinek kijelölését is. Ennek megfelelően azt kívántuk elérni, hogy a közigazgatás legyen: erős, cselekedni képes és tettre kész, költségtakarékos és hatékony, megfelelő mértékben decentralizált, szakszerű, átlátható, ellenőrizhető és megbecsült, a felesleges szabályoktól és az indokolatlan állami beavatkozásoktól mentes, a minőségi fejlesztést központi kérdésként kezelő, az autonóm civil szervezetekkel korrekt, kölcsönös érdekeken nyugvó, együttműködő kapcsolatokat ápoló. Mindezek a szakmai kihívások döntően a korábbi években is jelentkeztek, mondhatnánk, hogy stratégiai célként történő kiemelésük még aláhúzta egy-egy követelmény fontosságát. A stratégiai célok megvalósulását szolgáló feladatok bekerültek a hivatal munkatervébe, így a mindennapi tevékenységünk részévé váltak. E helyen arról a társadalmi-gazdasági környezetről is szót kell ejteni, mely a megyében működő államigazgatási és önkormányzati szervek tevékenységét egyaránt befolyásolja. Fejér megye területi és gazdasági jellemzői Fejér megye a Dunántúl keleti térségében Budapest közelében részben vonzásában - helyezkedik el. Északról Pest megye és Komárom-Esztergom megye, keletről a Duna (mintegy 50 kilométer hosszban) határolja. A megye déli oldalán Tolna megyével, nyugati oldalán pedig Somogy és Veszprém megyével határos.

8 8 A megye természetföldrajzi adottságait tekintve három jellemző tájegységre bomlik. A nyugati és északi oldalon a Bakony és a Vértes, a megye középső részén a Velencei-tó és környéke, déli részén pedig a Mezőföld tájegysége található. Fejér megye közigazgatási értelemben is nagy tradíciókkal rendelkező megyék közé tartozik. Fejér vármegye az államalapítás korában, Szent István király uralkodásának évtizedeiben alakult ki. A királyi vármegye rendszert felváltó nemesi vármegye a XIII. század második felétől ismert, s három évszázadon át látta el a közigazgatással és igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat. Székesfehérvár török megszállása (1543) utáni időszakban a megyei adminisztráció felbomlott. A magyar közigazgatás szervezetében a nyugati részeket Veszprém, az északi területeket Komárom megyéből igazgatták. A megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás újjászervezésére 1692-ben került sor. Kisebb területi változásoktól eltekintve ettől az időponttól kezdve Fejér megye változatlan közigazgatási egységet képez. Fejér megye 4359 négyzetkilométeres területével az ország közepes méretű területi egységeihez tartozik (az ország területének 4,7 %-a). A népesség szempontjából is a közepes megyék közé tartozik, hiszen a lakónépessége fő, amely az ország lakónépességének 4,2 %-a. Népsűrűsége 98 fő/km2. Fejér megye településszerkezetére jellemző, hogy tizenkét városból (közöttük két megyei jogú város), és 96 községből tevődik össze. Az elmúlt 15 évben a városok száma jelentősen nőtt, 1985-ig csak három volt, 2004-től tizenegy, 2005-től pedig tizenkét város van a megyében. A községek közül tizenhárom visel nagyközségi címet, mindössze hat olyan település van, ahol a népességszám nem éri el az ötszáz főt. A községek 60%-a az fős lélekszámú kategóriába tartozik. A megye tehát nagy lélekszámú településekből áll. A városok közül a legnagyobb lakosságszámú a több mint 1000 éves városi múlttal rendelkező Székesfehérvár, amely a vármegye rendszer létrejötte óta megyeszékhely, és ma is megyei jogú városi státusszal rendelkezik. Lakónépessége a megye lakosságszámának ¼-ét megközelítő fő. Székesfehérvár történelme során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt, hiszen minden történelmi időszakban fontos történeti és gazdasági funkciót látott el. Jelenleg a regionális székhely szerepére készül. A megye gazdasági helyzetére jellemző, hogy a főbb gazdasági mutatók tekintetében az országos átlagnál kedvezőbb képpel rendelkező Közép-Dunántúli Régió iparilag fejlett legnagyobb megyéje. Az egy főre jutó GDP nagysága alapján a megyék rangsorában negyedik helyen áll, amely mutató az országos átlag 94 %-a (Budapest torzító hatása e területen jelentős). Az ipari termelés növekedési üteme minden évben meghaladja az országos átlagot, az egy lakosra jutó ipari termelési érték Ft, ami az országos átlag több mint kétszerese. Az ipari szerkezet tekintetében a gépipar, a számítógépgyártás és a gépjárműalkatrész gyártása kiemelkedő. A megye ipari termelési indexei az elmúlt években jelentkező csökkenő tendenciát követően ismét emelkedést mutatnak. A változás jelentős mértékben a multinacionális cégek gazdaságpolitikájának tudható be, amely adott esetben az egész cég (IBM), vagy bizonyos termékcsoportok

9 9 gyártásának áttelepítésével jár olyan országokba, ahol kedvezőbbek a gyártás költségfeltételei (alacsony bér, kisebb adó.). Ezzel ellentétesen érvényesülő tendencia, hogy elsősorban távol-keleti cégek európai hídfőállást létesítenek megyénkben. A fejlett ipari tevékenység mellett magas szintű mezőgazdasági termelés is jellemző, hiszen Fejér megye az ország egyik legfontosabb minőségi búzatermő területe. A megye mezőgazdasági termékszerkezetében a kalászosok termelése mellett jelentős a kukorica és a kertészeti kultúrák jelenléte, továbbá a terméktermelésen kívül kiemelkedő a mezőgazdasági nemesítő, illetve kutatómunka (Martonvásár). A megye idegenforgalmára jellemző, hogy a kedvező történelmi és gazdaságföldrajzi adottságok ellenére az országos vendégforgalomnak, bár egyre növekvő arányát, de összességében csak 2,8 %-át bonyolítja le. Ez jelentős részben a nagy idegenforgalmi centrumok (Budapest, Balaton) közelsége és a viszonylag kisszámú szállodai férőhely miatt alakult így. A megye közlekedés-földrajzi adottságai jók, két autópálya érinti, és rendkívül nagy tranzit forgalmat bonyolít le. Székesfehérvár és körzete az országban kijelölt tíz logisztikai központ egyike. Mindezen kedvező adottságok ellenére a megyét strukturális ellentmondások és problémák is jellemzik. A megye gazdasági fejlettségét tükröző kedvező mutatók döntően az ipari fejlettséghez köthetők, így az ipari termelés csökkenése jelentős kihatással van a megye egész életére. A megye túlzottan iparosodott gazdasági szerkezetén belül azonban csak mérsékelten érzékelhető a tudásigényes innováció vezérelte gazdaság irányába való elmozdulás. A megye országos összehasonlításban kimutatható viszonylagos fejlettsége a kistérségek és a települések szintjén fejlődésbeli eltéréseket mutat. A 10 kistérség közül csak a székesfehérvári tartozik a fejlett kategóriába, 6 a fejlődő, 3 pedig (enyingi, sárbogárdi, abai) hátrányosabb helyzetű kistérségnek minősül. A megye 8 települése (0,07 %) tartozik a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé. Közülük 7 a hátrányosabb helyzetű kistérségekben (enyingi kistérség: Mezőkomárom, Szabadhídvég; sárbogárdi kistérség: Alap, Alsószentiván, Igar, Sáregres, Vajta) helyezkedik el. Az átlagmutatók tekintetében fejlődő bicskei kistérségben található a minden szempontból lemaradó Óbarok leghátrányosabb helyzetű község. A felsőoktatás mai képzési struktúrája nem mindenben felel meg az igényeknek. A műszaki képzés hiánya, a közeli felsőoktatási központok elszívó hatása csökkenti a kutató-fejlesztő szakemberek megyében maradásának, letelepedésének esélyeit. Az utóbbi tíz évben azonban lényeges javulás következett be. Fejér megye vendégforgalmát az egyenlőtlen területi eloszlás, az átutazó és a kiránduló forgalom magas aránya, a rendkívüli szezonalítás, az alacsony fajlagos költség jellemzi. A megye szállás-férőhely struktúrája kedvezőtlen, a szálláshelyek jelentős része korszerűtlen és alacsony komfortfokozatú, és hiányoznak a kiegészítő szolgáltatások.

10 10 Környezetvédelmi szempontból nagy gondot okoz a csatornázottság alacsony szintje, valamint a felszíni és felszín alatti vizek ennek következtében fellépő szennyezettségi veszélye. A fenti körülmények bemutatása révén látható az a társadalmi közeg, ahol a megye államigazgatásának tevékenykednie kell. Fontos hogy ismertek legyenek azok a megoldandó társadalmi, gazdasági problémák, amelyek megoldásában az államigazgatásnak is közre kell működnie. A hivatal tevékenységéről a megadott szempontrendszer szerkezetét és tartalmát követve adunk számot.

11 11 I. Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka 1. A számszerű tapasztalatok értékelése 1.1. Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal évi teljesítménycéljai között hangsúlyosan szerepelt a törvényességi ellenőrzési munka minőségének további javítása. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése arra szolgál biztosítékul, hogy az önkormányzati szervezetrendszer a jogszabályoknak megfelelően működjön. Azt célozza, hogy a hatályos törvények keretei között reparálja az esetleges törvénysértéseket, tehát nem az önkormányzatok érdekei ellen, hanem javukra funkcionál. Mindemellett a közigazgatási hivatal törvényességi felügyeletet gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett. Ennek keretében vizsgálja a fejlesztési tanácsok szervezeti, működési szabályzatának és egyéb szabályzatainak jogszerűségét, valamint azt, hogy a tanácsok szervezete, működése nem sérti-e a jogszabályokat és szabályzataikat. A jogszerű működés évi helyzete az arra befolyást gyakorló részben az önkormányzatoktól függő, illetve tevékenységüket befolyásoló tények az alábbiakban foglalhatók össze. Szervezeti, személyi jellemzők évben a főosztály törvényességi ellenőrzési tevékenysége során vizsgálta Fejér Megye Önkormányzatának, a megye 108 települési önkormányzatának (2 megyei jogú város, 10 város, 15 nagyközség, 81 község) valamint 47 kisebbségi önkormányzat működését. (2. sz. melléklet) Fejér megyében a helyi önkormányzatok száma változatlan, azonban a jogállásban történt némi változás. Pusztaszabolcs és Martonvásár nagyközségi önkormányzatok képviselőtestületei hosszú évek előkészítő munkája után kezdeményezték várossá nyilvánításukat. Az előírt szigorú feltételeknek megfelelve Martonvásár település kezdeményezése eredményes volt, városi rangot nyert. A helyi önkormányzatok képviselőtestületeinek személyi összetételében bekövetkezett változások a évi adatokhoz hasonlóan alakultak. A különböző okok (halálozás, lemondás) miatt megüresedő képviselői helyek többségét a helyhatósági választásokon szavazatot elért, és a listán következő jelöltek töltötték be. A beszámolási időszakban a fenti megállapítás alól Magyaralmás és Lovasberény községek jelentik a kivételt. Magyaralmás Község Önkormányzata 10 fős képviselőtestületének 8 tagja szeptemberében lemondott képviselői megbízatásáról. A évi választásokon szavazatot kapott jelöltek közül 4 fő vállalta a megbízatást, így a képviselőtestület 6

12 12 fővel működőképessé vált márciusában 1 fő képviselő lemondása miatt ismételten határozatképtelenné vált a képviselőtestület. A május 22-én megtartott időközi választáson a képviselőtestület 10 főre egészült ki, ezzel biztosított a képviselőtestület törvényes működése. Lovasberény Község Önkormányzata Képviselőtestülete szeptember 28-án megtartott ülésén az Ötv. 18. (3) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva minősített többséggel, név szerinti szavazással kimondta feloszlását. A december 11-én megtartott időközi választáson a októberében megválasztott polgármester és képviselők helyett új képviselőket és polgármestert választott Lovasberény lakossága. A korábban megválasztott képviselők közül egy sem került be az újonnan megválasztott testületbe. A polgármesteri munkakör átadás-átvétele a közigazgatási hivatal vezetőjének meghatalmazottja jelenlétében megtörtént. A képviselőtestületi döntések szakmai megalapozottságában, a törvényesség megtartásában az önálló felelősséggel bíró önkormányzati közigazgatási vezető szakmai felkészültsége és stabilitása meghatározó. A jegyzői fluktuáció az előző évihez hasonlóan alakult (17,8 %). (3.sz. melléklet) Az általában jellemző jegyzői jogviszony megszűnések okaitól (elhalálozás, nyugállományba vonulás, közös megegyezés) eltér Csabdi és Beloiannisz községek önkormányzatainál történt személyi változás. E két önkormányzatnál a képviselőtestület kinevezési jogkörének jogszerűtlen gyakorlása miatt írásbeli törvényességi észrevétellel éltünk, melyet Csabdi Község Önkormányzata Képviselőtestülete elfogadott, azonban Beloiannisz vonatkozásában a jogsértő állapot megszüntetése érdekében bírósághoz fordultunk. A bíróság jogerős döntésének tartalmát az I. fejezet 1.2 pontjában foglaltak között taglalom. Jelenleg 4 településen van folyamatban pályázati eljárás (Baracska, Beloiannisz, Sárkeresztes-Moha), az álláshelyek rövid időn belüli betöltése várható, mivel Fejér megyében a jegyzői pályázatokra többszörös túljelentkezés a jellemző. A jogi végzettségű jegyzők aránya a megyében tovább emelkedett. Fejér megye döntően magas népességszámú településekből áll, ezért nem vált általánossá a komplex igazgatási társulásként jellemezhető körjegyzőség, számuk a településekhez viszonyítva minimális: ben 9, ben 10, ben 9, 2002-től 10, től 9, 2005-ben 8 körjegyzőség működött, valamennyi körjegyzőséghez két település tartozik. A körjegyzőségek működésének törvényességét az együttműködés jogszerű és hatékony biztosítása érdekében a főosztály fokozott figyelemmel kíséri. A személycserék ellenére a jegyzői kar stabilabb és szakmailag felkészültebb volt, mint az előző években.

13 13 Települési önkormányzatok testületi működése Képviselőtestületi és bizottsági ülések típusai. Az önkormányzatok és szerveik üléseinek száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, évhez 35 %-kal, évhez képest 23,1 %-kal emelkedett. (4.sz. melléklet) Az önkormányzatok és szerveik átlagosan 37 ülést tartottak, míg az átlagot meghaladó az ülések száma Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatánál (252), Pusztaszabolcs Nagyközség Önkormányzatánál (104), Pusztavám Község Önkormányzatánál (102). A legkevesebb ülésre Nagykarácsonyban (12) került sor. Az adatok azt mutatták, hogy a nyilvános ülések növekedése mellett az előző évihez képest nem csökkent a zárt ülések száma. Ugyanakkor nőtt az együttes ülések aránya, elsősorban a kistérségekkel kapcsolatos döntések növekedése miatt Továbbra is gondot jelent a zárt ülések megtartásával kapcsolatos feltételek értelmezése, annak ellenére, hogy a korábbi évekhez hasonlóan szakmai körlevelekben adtunk tájékoztatást e témakörben. A képviselőtestületek zárt ülésén való részvétel feltételeit az Ötv. 12. (5) bekezdése rögzíti. Ennek ellenére több esetben vitatták azt az álláspontunkat, amely szerint az Ötv. ezen szakaszának felsorolása taxatív, tehát az ott jelzett résztvevői kört bővíteni nem lehet. (Beloiannisz Kisebbségi Önkormányzat, Gárdony Város Önkormányzata) Az ülések számának jelentős mértékű növekedése az önkormányzati bizottságok tevékenységének felerősödését és egyúttal azt is jelzi, hogy a képviselőtestületek a korábbinál is nagyobb mértékben támaszkodnak a szakértői bizottságok (pénzügyi, településfejlesztési, környezetvédelmi), valamint a szociális bizottságok munkájára. A bizottsági munka erősödése növeli a képviselőtestületek döntései szakszerűségét, a végrehajtás és az ellenőrzés biztonságát is. (Az átruházott hatáskörben hozott döntések törvényességi tapasztalatait külön részben taglaljuk.) Vizsgálataink során találkoztunk olyan gyakorlattal, hogy az elmúlt időszakban egyre több önkormányzat képviselőtestülete általánossá tette a képviselőtestületi üléseket megelőző, un. munkaértekezletek tartását. A munkaértekezleten elhangzottak nyilvánosságra hozatalának elmulasztását jogsértőnek az ilyen önkormányzati működést a demokratizmust veszélyeztetőnek ítéltük. Az Adatvédelmi Biztos e kérdéskörben kifejtett álláspontja alátámasztotta a helytelen joggyakorlat tényét, amelynek megszüntetése érdekében a felhívtuk valamennyi önkormányzat figyelmét annak jogsértő jellegére. Jegyzőkönyvek Az előző évhez képest csökkenő tendenciát mutat a késedelmesen felterjesztett jegyzőkönyvek száma. A jegyzőkönyvek felterjesztési határideje jelentősen javult.

14 14 A 15 napos határidőn belül a jegyzőkönyvek 35 %-át (2004. évben 28 %-át), a 30 napos határidőn belül a jegyzőkönyvek 53 %-át (2004. évhez hasonlóan) terjesztették fel. Továbbra is következetesen számon kell kérnünk a felterjesztési határidő pontos betartását, mert a jegyzőkönyvek 12 %-át (2004. évben 19 %-át) évben is csak 30 napon túl bocsátották rendelkezésünkre. (5. sz. melléklet) Néhány településünkről csak több hónapot meghaladó késedelemmel terjesztette fel a jegyző a képviselőtestület üléseiről készült jegyzőkönyveket (Beloiannisz, Vál, Mezőfalva, Pátka), annak ellenére, hogy többször írásbeli és szóbeli törvényességi észrevétellel éltünk a törvénysértés miatt. A felterjesztett jegyzőkönyvek számának növekedése megfelel az évek óta tartó tendenciának. Ez év óta 35%-os emelkedést mutat és dinamikusan nő. A év kiugróan magas adatai részben a képviselőtestületek, másrészt a bizottságok üléseinek rendszeresebbé válásából erednek. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 191/1996.(XII.17.)Korm. rendelet 20. (2) bekezdése alapján felterjesztett jegyzőkönyvek száma a évi adathoz viszonyítva jelentősen, 22 %-kal növekedett, ez az ütem várhatóan a következő években is folytatódik. A képviselőtestületek a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy a bizottsági véleményekkel és javaslatokkal megerősítve hozzák meg döntéseiket. E tekintetben továbbra is kiemelkedő volt a két megyei jogú város (Székesfehérvár, Dunaújváros), valamint Bodajk nagyközség, Pusztaszabolcs nagyközség, Pusztavám község bizottsági munkája. A felterjesztett jegyzőkönyvekre döntően a törvényesség, az igényesség, a mellékletekkel történő felszereltség és a pontosság volt jellemző. Ezen okiratok alkalmasak voltak arra, hogy a döntéseket és az azt megalapozó előkészítő munkát megfelelően dokumentálják. Mindezek ellenére vannak évek óta visszatérő problémák (a jegyzőkönyv mellékletei hiányosak, szavazás eredményének rögzítése, a jelenlévők száma és a határozatképesség folyamatos ellenőrzése nem történik meg), amelyek megszűntetése érdekében folyamatosan felhívással élünk. A jegyzőkönyvek számának emelkedése, valamint a több helyen is alkalmazott szó szerinti jegyzőkönyvezés jelentős terheket ró a jegyzőkre. Mindezek kedvezőtlen hatást gyakoroltak a jegyzőkönyvek határidőben történő felterjesztésére. Van azonban olyan jegyző, aki az évek óta nyújtott szakmai segítség ellenére továbbra sem fordít kellő figyelmet a jegyzőkönyv-készítés alapvető szabályaira. A hiányosságokat elsődlegesen azokon a településeken lehetett megállapítani, ahol közigazgatási gyakorlattal nem rendelkező, új jegyzőt neveztek ki, vagy a jegyző helyettesítését átmenetileg a polgármesteri hivatal köztisztviselője látta el. A települési önkormányzatok testületi működésének jogszerűsége érdekében végzett jegyzői és közigazgatási hivatali munka eredményesnek értékelhető, mivel a felterjesztett testületi, bizottsági jegyzőkönyvek döntő részben az Ötv. és a helyi SZMSZ.-ek előírásainak betartásával, a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő módon készültek el.

15 15 Önkormányzati rendeletek A beszámolási időszakban vizsgált rendeletek száma az elmúlt évhez viszonyítva 6,5 %-kal csökkent. A változás oka abban kereshető, hogy a helyi jogalkotásban a hangsúly a határozati formát igénylő döntésekre helyeződött, valamint a kötelező rendeletalkotási és deregulációs kötelezettségüknek a képviselőtestületek az EU csatlakozást megelőzően eleget tettek. (6. sz. melléklet) A rendeletek számarányának változása ellenére a tárgykör szerinti megoszlás csekély változást tükröz. (7. sz. melléklet) Az évenként ismétlődő kötelező rendeletalkotási költségvetés, zárszámadás tárgykörökön túl, elsősorban a korábban megalkotott rendeletek felülvizsgálatára, a jogszabályi változásokból adódó módosításra szociális és gyermekvédelmi ellátások, térítési díjak, SZMSZ, helyi építési szabályzatok és az adórendeletek terjedt ki. Továbbra is meghatározó a gazdálkodással, az önkormányzati tulajdonnal és az ingatlan-gazdálkodással kapcsolatos rendeletek aránya 28 %. Az előző évhez viszonyítva 2 %-os csökkenést mutat a helyi adókról szóló rendeletek száma. Az önkormányzati tulajdon, a szociális ellátás és gyermekvédelem, építésügy, területrendezés, közoktatás és a szolgáltatás területén a helyi jogalkotás aránya az előző évhez képest változatlan. Az egyéb tárgykörön belül (állattartás, díszpolgári cím adományozás, mezőőri őrszolgálat, vásárok, piacok rendje) megalkotott rendeletek száma elenyésző. Kivételt képez e tárgykörökben nyilvántartott nagy volumenű rendeletszám, amely A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Ket. hatályba lépését megelőző jogharmonizációs feladatokhoz kapcsolható. A törvény alkalmazása kapcsán 436 rendeletet alkottak a helyi önkormányzatok, melyből 103 kifejezetten a Ket. végrehajtása érdekében, többnyire az e-ügyintézés kizárása témakörben került elfogadásra évi munkánk során kiemelt figyelmet fordítottunk a Ket. életbelépését megelőző önkormányzati feladatokra, melyre a munkaértékelés külön fejezetében részletesen kitérünk. Az önkormányzati rendeletalkotás minőségében jelentős javulás tapasztalható. Javult az előkészítés színvonala, egyre több településen vonták be az előkészítő munkába a külső szakértőkkel megerősített önkormányzati bizottságokat. Pozitívumként értékeltük a felülvizsgálat során, hogy a jegyzők többsége a gyakori módosításból adódóan esetenként áttekinthetetlen és nehezen kezelhető rendeleteket egységes szerkezetbe foglalta. Az egységes szerkezetbe foglalás során a települések jelentős része kellő körültekintéssel, a jogalkotásról szóló évi XI. törvény Jat., a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987.(XII.29.)IM rendelet és a helyi SZMSZ rendelkezéseinek figyelembe vételével járt el.

16 16 Mindezek ellenére több esetben előfordult, hogy az egységes szerkezetbe foglalás kívánnivalót hagyott maga után, mivel azt úgy hajtották végre, hogy az alaprendeletet és az idő közben megalkotott módosító rendeleteket változtatás nélkül, új rendeletszám alatt foglalták egységes szerkezetbe, de az idő közben hatályba lépő törvényi változásokat nem vették figyelembe, a helyi rendeletet nem aktualizálták. A jegyzők kötelező részvételével megtartott jogalkotási és jogharmonizációs tanfolyamon szerzett ismeretek ellenére a kisebb településeken a rendeletek tartalmi és formai színvonala továbbra is több tekintetben kifogásolható. Ismételt szóbeli és írásbeli jelzéseink ellenére egyes önkormányzati rendeleteknél nem vált gyakorlattá a helyi jogalkotásra felhatalmazást adó jogszabály megjelölés, vagy az éppen hiányzik, pontatlan, továbbá módosítás esetén nem állapítható meg az alaprendelet száma. Az önkormányzati jogalkotásban a helyenként fellelhető hiányosságok ellenére annak eredményeként, hogy a törvényességi ellenőrzés során egyre magasabb követelményeket támasztottunk határozott minőségi javulás történt. Önkormányzati határozatok Az önkormányzati döntések túlnyomó többsége továbbra is határozati formában jelenik meg. A határozatok alapvetően és döntően kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket. Az egyes önkormányzatok által hozott határozatok száma és minősége között lényeges különbségek mutatkoztak. Ebből a szempontból nem a település nagysága a meghatározó és az sem számított döntő tényezőnek, hogy az önkormányzat városi vagy községi évben a legtöbb határozatot Bicske Város Önkormányzatának Képviselőtestülete (427), a legkevesebbet pedig Nadap Község Önkormányzata Képviselőtestülete (41) fogadta el. Tovább folytatódott az előző években tapasztalt tendencia, mely szerint évről-évre nő a határozatok száma évben a évihez képest 15,5 %-kal nőtt a hozott határozatok száma (nyolc év távlatában 47 %-os növekedésről beszélhetünk). (6. sz. melléklet) A törvényességi ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a döntéshozatalnál általában érvényesültek a jogszabályokban lefektetett és a helyi SZMSZ-ben megfogalmazott előírások. A döntéshozatali eljárás jogszerűsége néhány kirívó esettől eltekintve - a döntések megfogalmazása, valamint a tartalmi és formai igényesség jelentősen javult az előző évekhez képest. A határozatok túlnyomó része jogszerű volt, azonban továbbra is előfordult az SZMSZ szabályainak mellőzése, illetve más jogszabályokkal való ütközés. Az önkormányzatok nagy többsége döntéseik végrehajtását és ellenőrzését is jól megszervezte. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint rendszeresen értékelték a korábbi döntések határidőben történő végrehajtását évben kiemelt figyelmet fordítottunk annak vizsgálatára, hogy az önkormányzatok kötelező döntései (a gazdálkodás I. féléves beszámolója, a III. negyedéves tájékoztató, a költségvetési koncepció, a körjegyzőség munkájáról szóló beszámoló és a gyámügyi,

17 17 gyermekjóléti szolgáltatások tájékoztatója) határidőben kerüljenek megtárgyalásra és elfogadásra. Valamennyi kötelező döntés meghozatalát elmulasztó önkormányzat képviselőtestületénél szóbeli észrevétellel éltünk, a kötelezettség lehető legrövidebb időn belüli teljesítését figyelemmel kísértük. Előfordult e téma kapcsán az is, hogy az önkormányzatok megtárgyalták ugyan a beszámolót, de annak elfogadásáról határozatot a képviselőtestületek nem hoztak. Ezekben az esetekben felhívtuk a jegyzők figyelmét a döntéshozatal szükségességére. Az előterjesztők több alkalommal megalapozatlanul nyújtottak be szóban határozati javaslatot, így elmaradt az előzmények bemutatása, a többoldalú egyeztetés és a korábban azonos kérdést eldöntő határozatok hatályon kívül helyezése. Így fordulhatott elő a határozatok pontatlan, magyartalan megfogalmazása, vagy az, hogy a döntés a formába öntést követően eltért a testület eredeti céljától. Továbbra is gondot jelent, hogy zárt ülésen tárgyaltak nyilvános ülésre tartozó napirendeket, illetve nyilvános ülésen tárgyaltak zárt ülésre tartozó választást, kinevezést, anélkül, hogy az érintett hozzájáruló nyilatkozatát beszerezték volna. Az Ötv. szabályainak betartása, valamint az érdekeltek jogai védelme érdekében az ügyek súlyára tekintettel, ilyen esetekben minden alkalommal törvényességi észrevételt tettünk. Annak ellenére, hogy a jelzett törvénysértések ellen következetesen felléptünk, azok időről időre visszatértek. Az önkormányzati célkitűzések megvalósítását szolgáló határozatok alapvetően megfeleltek a velük szemben támasztott követelményrendszernek. Önkormányzati ügyek átruházott hatáskörben történő gyakorlása Az értékelt időszakot összehasonlítva a korábbi évek adataival megállapítható, hogy az átruházott hatáskört tartalmazó jegyzőkönyvek,- és az azokban található határozatok száma folyamatos emelkedést mutat. A jegyzőkönyvek esetében ez évhez képest 22 %-os, a meghozott határozatok vonatkozásában 31,5 %-os növekedést mutat. (6. sz. melléklet) A bizottsági hatáskörben hozott döntések csaknem 50 %-át, (2.241) az önkormányzatok szociális hatáskörrel felruházott bizottságai hozták. A hozott döntések jellemzője a szociális ellátás kivételével -, hogy azok a kistelepüléseknél jórészt vélemény-nyilvánító, javaslattevő tartalommal bírnak. A városok, nagyvárosok és a megyei önkormányzat bizottságainál fordul elő az önálló döntési hatáskör, amely főleg a vagyongazdálkodás, lakásgazdálkodás, közoktatás területén található. A polgármesteri átruházott hatáskörben meghozott döntések 80 %-a (1.826) önkormányzati hatósági (szociális ellátás, közterület-használat) ügyben, 5 %-a (120) tulajdonosi minőségben, 1 %-a (17) közbeszerzési ügyben, 14 %-a (298) pedig egyéb (selejtezés jóváhagyása, rendezvény támogatása stb.) ügyben született. A döntések jellege jól tükrözi hogy, melyek azok a területek, amelyekben a hatáskör átruházás a legnagyobb mértékben tehermentesíti a képviselőtestületet.

18 18 A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseivel szemben 59 szóbeli törvényességi észrevételt tettünk. Az észrevételek a jegyzőkönyv felterjesztési határidejének túllépését, aláírás(ok) hiányát, a szavazatszám feltüntetésének elhagyását, a határozat megszövegezésének elmaradását érintették. Megállapítható, hogy a jelzett jogsértések ellenére az átruházott hatáskörben eljáró szervek döntéshozatali eljárása, a meghozott döntései, működése döntően törvényes és jogszerű volt Jellemző jogszabálysértési tendenciák A helyi önkormányzatok évi tevékenysége a törvényességi ellenőrzés számadatainak tükrében összetett képet mutat. A törvényesség helyzetének jellemzéséhez nem lehet figyelmen kívül hagyni a Ket. jogharmonizációból adódó, az európai uniós és hazai pályázati, közbeszerzési döntések, valamint az új rendeletalkotási kötelezettségek miatt megnövekedett munkaterheket évben a testületek döntéshozatali aktivitása és ezzel párhuzamosan a közigazgatási hivatal munkaterhe az eltelt több mint tíz év számadataihoz viszonyítva, folyamatosan növekvő tendenciát mutat. (8.sz. melléklet) Az értékelt időszakban összesen 874 törvényességi észrevételt bocsátottunk ki, ami az előző évhez képest 32 %-kal több. Önmagában értékelve ezt a számadatot, nem jelenthetjük ki, hogy az önkormányzatok tevékenységének színvonala romlott, mivel valós képet csak a hozott döntések arányában kaphatunk. Az összes rendeletre tett észrevételek száma az előző évi viszonylatában 2,59 %-os (186) csökkenést mutat. Kedvező változásnak ítéltük meg, hogy a határozatokra tett észrevételek száma az összes döntés vonatkozásában csupán 1,27 % (325), ami évhez képest csekély mértékben, 0,24%-kal emelkedett. A működés hiányossága miatt a képviselőtestületi ülések 8,98 %-a (363) esetében éltünk a törvényességi észrevétel eszközével, ami az előző évhez mérve ugrásszerű 5,67 %-os változást mutat. A változás oka arra vezethető vissza, hogy a beszámolási időszakban hangsúlyosabb figyelmet fordítottunk a határidők és egyéb eljárási szabályok következetesebb számonkérésére. ( sz. melléklet) Az összes észrevétel 77 %-ában (676) szóbeli jelzésünkre megtették a szükséges intézkedéseket, 23 %-ban (198) azonban az írásbeli észrevétel eszközét kellett alkalmaznunk a jogsértések megszüntetése érdekében. Ezt a folyamatot az előző évhez viszonyítva negatív tendenciaként értékeljük. Az önkormányzati rendeletek megalkotása során tapasztalt legjellemzőbb és leggyakrabban előforduló törvénysértések az alábbiak voltak: A helyi jogalkotásban nem általános, de néhány önkormányzatnál visszatérő probléma volt, hogy: A rendelet jelölése nem felelt meg A jogalkotásról szóló évi XI. törvény és a Jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987.(XII.29.)IM rendeletben foglaltaknak. Nem vagy nem pontosan tartalmazta a rendelet bevezetője a megalkotására felhatalmazó jogszabályi hivatkozást.

19 19 Módosítás esetén nem, vagy tévesen jelölték meg a módosított rendeletet. Vegyes jogszabályszerkesztést alkalmaztak, de a törvény szövegét csak részben, vagy pontatlanul idézték. A jogbiztonság sérelmét okozva, egyes rendelkezések megfogalmazása nem volt egyértelmű és konkrét, a magyar nyelvhelyesség szabályaitól eltért. Előfordult, hogy a korábbi, azonos témájú önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésének elmulasztása miatt párhuzamosan, egymással ellentétes rendelkezések éltek tovább. A rendeletalkotás során tapasztalt legjellemzőbb és leggyakrabban előforduló törvénysértések: Az adóalanyok körének jogszabálysértő meghatározása, indokolatlan különbségtétel, a képviselőtestület diszkrecionális jogkörének biztosítása. A felhatalmazást adó jogszabály téves feltüntetése, vagy hiánya. Az Étv. 9. -a szerinti véleményezési eljárás szabályainak megsértése. A költségvetési rendelet-tervezet véleményeztetésének elmulasztása, jogszabály által megkívánt mellékletek hiánya. A likvid hitel felvételi szabályainak megsértése. A költségvetési rendeletben az önkormányzati intézmény támogatásának elmulasztása (Ötv.89. (1)). Az önkormányzat vagyonának értékesítése során a nyilvános versenytárgyalás szabályainak megsértése. A költségvetési rendeletben egyéni választókerületi képviselők részére nyílt diszkriminációt eredményező képviselői keret meghatározása. A hulladékgazdálkodási rendeletekben a közszolgáltatási díj megállapítása, a közszolgáltató kiválasztása szabályainak jogsértő meghatározása. Az állattartási rendeletben a szabálysértési tényállások büntetési tételének jogszabály által megengedett értékhatár feletti rögzítése. A méhtartás alkotmánysértő korlátozása rendeleti úton. Szervezeti Működési Szabályzatban zárt ülésen részt vevők körének jogsértő meghatározása. A határozathozatal során nem általános, de jelentősége miatt kiemelendő jogszabálysértések: Körjegyzőség alakítása nem szomszédos települések között. Tartósan távollévő jegyző helyettesítése határozott időre szóló jegyzői kinevezéssel. Az alkalmazási feltételek meghatározásának elmulasztása az aljegyzői pályázat kiírása során. A képviselőtestület jogsértő hatáskörgyakorlása a jegyzői képesítési feltételek alóli felmentésnél. Szemétszállítási díj mértékének határozatban történő megállapítása.

20 20 A határozathozatal során tapasztalt legjellemzőbb és leggyakrabban előforduló hiányosságok: Több alkalommal indokolatlanul terjesztettek elő szóban határozati javaslatot és így elmaradt az előzmények bemutatása, a többoldalú egyeztetés, valamint a korábban azonos kérdést eldöntő határozatok hatályon kívül helyezése. A döntések végrehajtását nem ellenőrizték. Az évközi kötelező döntések határozatba foglalása elmaradt. A határozatok pontatlan, magyartalan megfogalmazásából eredően a hozott határozat jelentősen eltért a testület eredeti céljától. Rendeletalkotási tárgykörbe tartozó kérdést határozatba foglaltak, illetve határozati formát igénylő ügyben rendeletet alkottak. Zárt ülésen tárgyaltak nyilvános ülésre tartozó napirendeket, máskor pedig nyilvános ülésen tárgyaltak zárt ülésre tartozó választást, kinevezést, a nélkül, hogy az érintett hozzájáruló nyilatkozatát beszerezték volna. Hatáskörelvonásra került sor, amikor a képviselőtestület a jegyző államigazgatási hatáskörét, vagy munkáltatói jogkörét vonta el, illetve intézményvezető munkáltatói jogkörét gyakorolta. Jellemzően az adóügyek és az építésügyek területén továbbra is gondot jelentett a hatáskörök tiszteletben tartása. A jogbiztonságot veszélyeztette a képviselőtestület határozata, mikor korábbi határozatával ellentétes döntéseket hozott ugyanazon tárgykörben. Az Ötv. szabályainak betartása, valamint az érdekeltek jogai védelme érdekében az ügyek súlyára tekintettel ilyen esetekben minden alkalommal törvényességi észrevételt tettünk. Annak ellenére, hogy a jelzett törvénysértések ellen következetesen felléptünk, azok időről időre általában másutt ismét előfordultak. Megyénkre jellemző, hogy az önkormányzatok többsége hosszú évek óta törvényesen, a lakosság megelégedésére végzi munkáját. Törvénysértő döntéseket, eljárásokat legtöbbször ugyanazon önkormányzatoknál állapítottunk meg. Több észrevételt intéztünk Kajászó (31), Velence (31), Daruszentmiklós (28), Aba (27), Kisapostag (24), Lovasberény (22), Beloiannisz (21), település képviselőtestületeihez évben Sukoró Község Önkormányzata Képviselőtestülete vonatkozásában észrevétel kibocsátására nem került sor. Törvényességi észrevételeinket egy kivétellel elfogadták az önkormányzatok, évben Alkotmánybírósághoz nem, a Fejér Megyei Bírósághoz egy esetben fordultunk keresettel. Beloiannisz Község Önkormányzata Képviselőtestülete jegyzői kinevezési jogkörét nem az Mt. 4. -ában, illetve a Ktv. 8. -ában foglalt rendelkezésekkel összhangban gyakorolta, ugyanis a kinevezett jegyzőt a jegyzői képesítési feltételek alól ismételten felmentette. A bíróság jogerős döntésével a felperes közigazgatási hivatal szakmai álláspontját osztotta, és elvi szinten megállapította, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét megszegve, úgy gyakorolta kinevezési jogkörét a képviselőtestület, ahogy az már nem illette meg.

21 21 Az önkormányzatok működésének tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy évben jelentős mértékben megnövekedett a képviselőtestületek üléseinek és az ott hozott döntéseknek a száma. A jogszabálysértések gyakorisága nem növekedett egyenes arányban a döntések mennyiségével, azonban a képviselőtestületek, jegyzők munkájával szemben támasztott magasabb követelményrendszer maga után vonta egyes területeken a törvényességi észrevételek számának növekedését, jellegének változását Társulások A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény - Ttv. által biztosított és szabályozott társulások létrehozásával évben is éltek az önkormányzatok. A közös feladatellátás jellemzően az alapfokú nevelés-oktatás területén az óvoda és az általános iskola, a háziorvosi-, fogorvosi-, védőnői szolgálat, a családsegítő és gyermekjóléti intézmények közös működtetésére, fenntartására terjed ki évben összesen 12 hatósági igazgatási-, 58 intézményfenntartói-, és 7 egyéb célra létrejött társulás működött Fejér megyében. Az előző évek növekedési dinamikája nem változott, 9 új társulás jött létre és 6 meglévő társulási megállapodás került módosításra. Az újonnan létrehozott társulások közül 6 intézményfenntartói (háziorvosi szolgálat, szociális alapellátás), 3 pedig egyéb (belső ellenőrzés, térségi szennyvízcsatorna hálózat bővítése, szélessávú közmű kiépítése) céllal jött létre évben 6 korábban megkötött társulási megállapodás módosítására, kiegészítésére került sor. Újabb település(ek) csatlakozása miatt 4 esetben kellett módosítani a társulási megállapodást, egy esetben a korábbi években megkötött megállapodásokat közös megegyezéssel felbontották és ugyanazon célra, ugyanazon önkormányzatok új megállapodást kötöttek. További egy megállapodást feladatbővülés miatt módosítottak az érintettek. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvényből adódó társulási lehetőséget kívánták nagyobb mértékben kiaknázni a települési önkormányzatok, a Ttv. által biztosított lehetőségek kissé háttérbe szorultak. Pozitív tendenciaként értékelhető, hogy a klasszikus társulási célok mellett megjelent egy adott térség informatikai, közmű ellátottsági fejlesztésének koordinálására, közös pályázatok készítésére, a lakosság részére biztosított nem az Ötv. szerinti kötelező - szolgáltatások színvonalának emelésére irányuló társulási szándék. A főleg szabálysértési-, építésügyi feladatellátásra létrejött hatósági igazgatási társulások évek óta stabilan és jó színvonalon működnek továbbra is. A képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveiből megállapítható, illetve a jegyzőktől kapott tájékoztatás szerint a Ttv. szerinti társulások száma évben növekedni fog, mivel a kistérségi szintű feladatellátást az érintett önkormányzatok mikrokörzeti (szociális, gyermekjóléti) társulások létrehozásával kívánják megoldani. A társulásban rejlő előnyöket, mint a költségtakarékosság, hatékonyság, magasabb szakmai színvonal stb. a települési önkormányzatok felismerték. Az

22 22 évekkel ezelőtt tanúsított erős ellenállás fokozatosan mérséklődik, a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a közös cél érdekében összefogva valósítják meg A helyi kisebbségi önkormányzatok működése év döntő részében Fejér megyében 48 kisebbségi önkormányzat működött. Ebből a helyi kisebbségi önkormányzatok száma 47 volt, mely november 1-jével 46-ra csökkent. Megyénkben egy közvetett módon létrejött kisebbségi települési önkormányzat (Szár településen a német) működik. A Pusztaszabolcsi Roma Kisebbségi Önkormányzat megszűnéséhez az vezetett, hogy júniusában a képviselők lemondásával a testületének létszáma 1 főre csökkent. A Helyi Választási Bizottság a roma kisebbségi önkormányzat testületének négy üres helyére az időközi választást október 16. napjára tűzte ki. Az időközi választás azonban nem került megtartásra, mivel a jelöltállítás végső időpontjáig a megüresedett négy képviselői helyre egy főt jelöltek. A évben megtartott kisebbségi önkormányzati ülésekről összesen 293 jegyzőkönyvet terjesztettek fel a közigazgatási hivatalhoz. A évben megtartott testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek számához viszonyítva elenyésző csökkenés tapasztalható, ami részben azzal magyarázható, hogy a december havi ülésekről készült jegyzőkönyvek felterjesztésével kifejezett kérés ellenére -késlekednek. A beérkezett jegyzőkönyvek 45,7 %-a (134), 15 napos határidőn belül, 37,5%-a (110) nappal az ülést követően, 16,8%-a (49) azonban 31 napon túl került felterjesztésre. Kirívóan magas a mezőfalvai német kisebbségi önkormányzat egyik testületi jegyzőkönyvének késése, mely az ülést követő 233. napon került felterjesztésre. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzőjének közreműködése, a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel folytatott konzultációk, valamint a rendszeres észrevételek ellenére két kisebbségi testület esetében a évi testületi ülések jegyzőkönyveinek felterjesztésére nem került sor (székesfehérvári szlovák és horvát kisebbségi önkormányzat). Annak érdekében, hogy a jövőben a felterjesztési kötelezettségüknek az érintett önkormányzatok határidőben eleget tegyenek, személyes megbeszéléseket kezdeményeztünk a kisebbségi önkormányzatok elnökeivel. Kértük éljenek a rendszeres kapcsolattartás, és annak lehetőségével, hogy az üléseket megelőzően segítséget nyújtunk az előterjesztések, határozati javaslatok véleményezésében. Mindezeken túl minta-jegyzőkönyveket és határozatokat bocsátottunk rendelkezésükre. A kisebbségi önkormányzatok működése e vonatkozásában évek óta állandó negatív tendenciát mutat, a jegyzőkönyvek több mint 50 %-a késedelmesen kerül a közigazgatási hivatalhoz. Minden erőfeszítésünk ellenére a testületek vezetői nem tartják fontosnak, hogy az Ötv. által szabott határidőt betartsák. Csak részben vezetnek eredményre a késések miatt tett írásbeli és szóbeli törvényességi felhívások évben a kisebbségi önkormányzatok az eddig felterjesztett és feldolgozott jegyzőkönyveiből megállapítható, hogy az önkormányzatok Szár kisebbségi települési