A MIGRÁCIÓ INTEGRÁLT TÁRSADALMI MEGKÖZELÍTÉSEI SZERKESZTETTE FÓNAI MIHÁLY PÉNZES MARIANN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MIGRÁCIÓ INTEGRÁLT TÁRSADALMI MEGKÖZELÍTÉSEI SZERKESZTETTE FÓNAI MIHÁLY PÉNZES MARIANN"

Átírás

1 A MIGRÁCIÓ INTEGRÁLT TÁRSADALMI MEGKÖZELÍTÉSEI SZERKESZTETTE FÓNAI MIHÁLY PÉNZES MARIANN ÉSZAK-KELET MAGYARORSZÁGI SZENVEDÉLYBETEGSÉGEKET MEGELŐZŐ EGYESÜLET HUMAN-NET ALAPÍTVÁNY NYÍREGYHÁZA, 2009.

2

3 A PROJEKT ÉS A KÖTET AZ EURÓPAI UNIÓ EURÓPAI INTEGRÁCIÓS ALAPJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG PROJEKTSZÁM: EIA/2008/ LEKTORÁLTA: SÍK ENDRE SZERKESZTETTE FÓNAI MIHÁLY PÉNZES MARIANN NYÍREGYHÁZA, ISBN: FELELŐS KIADÓ: Észak-kelet Magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület Nyíregyháza, Körte u. 41/a, Tel./Fax: címe: A kiadásért felel: Dr. Pénzes Marianna NYOMTA A Start Nonprofit Kft. Felelős vezető: Balogh Zoltán

4

5 TARTALOM I. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁSOK JELLEMZŐI AZ ÉSZAK ALFÖLDÖN MALAKUCZINÉ PÓKA MÁRIA II. A VELÜK IS SZÁMOLUNK PROJEKT BEMUTATÁSA III. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A MIGRÁCIÓ POGÁCSÁS ANETT IV. A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ LEHETŐSÉGEI, PROBLÉMÁI ÉS MEGOLDÁSI ESÉLYEI IV. 1. MIGRÁCIÓ, SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FÁBIÁN GERGELY IV. 2. BEVÁNDORLÓK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE ÉS FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI JÁCZKU TAMÁS IV. 3. A KÖZOKTATÁS KIHÍVÁSAI ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK A BEVÁNDORLÓ GYERMEKEK TANÍTÁSÁBAN DABASI HALÁSZ ZSUZSANNA IV. 4. BEVÁNDORLÓK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA ÚJHELYI JÁNOS IV. 5. CIVIL SZERVEZŐDÉSEK ÉS BEVÁNDORLÁS VÁRADI ZSUZSANNA V. JAVASLATOK, JÓ PÉLDÁK ÉS JÓ GYAKORLATOK VI. VII. BEAVATKOZÁSI POLITIKÁK A NEMZETKÖZI ESETTANULMÁNYOK ÉS RIPORTOK ALAPJÁN PÉNZES MARIANN A BEVÁNDORLÓK MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓJÁNAK LEHETSÉGES IRÁNYAI, JÓ PÉLDÁK ÉS JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSA JÁCZKU TAMÁS VIII. BIBLIOGRÁFIA IX. MELLÉKLETEK X. SZERZŐINKRŐL

6 BEVEZETÉS Jelen kötetben egy pályázati projekt eredményeit mutatjuk be. A Velük is számolunk projekt a migráció integrált társadalmi megközelítésének vizsgálatát, a jó példák és gyakorlatok bemutatását célozta meg. A migráció évezredek óta jelen van a társadalmak életében: egyes társadalmak, illetve azok csoportjai valamilyen gazdasági, politikai vagy környezeti ok miatt elvándorolnak korábbi lakóhelyükről többnyire olyan területekre és országokba, amelyek valamilyen szempontból vonzóak, vagy pusztán lehetőségeket kínálnak a bevándorlóknak. A migráció a huszadik század második felében is nagyon összetett társadalmi folyamat amiben lényegi változás figyelhető meg, az néhány célország migrációs politikájának az átalakulása: a korábbi politikák, ha lehet arról beszélni, az egyénekre, bizonyos társadalmi csoportokra és az egyházakra bízták a migránsok problémáinak, a társadalmi beilleszkedésnek, az integrációnak az intézését és a kezelését. Az 1960-as évektől a célországok, így a nyugat-európai, és a tengerentúli angolszász országok egy összetett, többszereplős migrációs politikát alakítottak ki és működtettek, melyben az államnak, a civil szervezeteknek, az egyházaknak, az egyéneknek, illetve a nemzetközi szervezeteknek, majd az európai integrációnak is fontos szerepe volt ennek a migrációs politikának, melynek célja a bevándorlók kultúrájának tiszteletben tartása, és ezen alapulva a befogadó társadalmakba való integrálása volt, egyre komolyabb szerepet játszottak maguk a bevándorlók, és különböző szervezeteik, így civil szervezeteik is. Magyarország ebbe a nemzetközi folyamatba a nyolcvanas években kapcsolódott be, mint cél-és befogadó ország. Jelen kötet írásait a projekt által vizsgált, igen összetett kérdéskör, és a pályázati célok következtében többféle megközelítés és metodika jellemzi. Már maga a vizsgált kérdés, a bevándorlók helyzete, a rájuk irányuló és velük foglalkozó politika és társadalmi gyakorlatok is nagyon sokszínűek és összetettek. Részben ebből is következik a kötet felépítésének és a vizsgált kérdéseknek a sokrétűsége. Így a kötetben szerepelnek elemző, teoretikus tanulmányok, de empirikus jellegű esettanulmányok is, gyakran egy-egy tanulmány keretében. A műfaji sokszínűség nem a véletlen műve: az elméleti, jogi, politikai, globalizációs, gazdasági, munkaerő-piaci, oktatási és egészségügyi vonatkozású tanulmányok szerzői konkrét javaslatok megfogalmazására is törekedtek ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a kötet tanulságos és megvalósítható gyakorlatokat mutasson be. Ezt segítik a nemzetközi együttműködés partnereinek a tapasztalatai és az esettanulmányokban bemutatott működési elvek és konkrét gyakorlatok is. Mindezek figyelembevételével azoknak ajánljuk a kötetet, akik érdeklődnek a kérdés iránt, vagy maguk is részt vesznek a migránsokkal foglalkozó szervezetek munkájában. A szerkesztők

7 Malakucziné Póka Mária: I. Nemzetközi vándorlások jellemzői az Észak-Alföldön 1 Az 1990-es évek elején a fejlett térségekben egyre inkább jellemzővé vált, hogy a természetes népmozgalmi folyamatok hatására bekövetkező demográfiai, valamint munkaerő-piaci egyensúlyhiány hatására a nemzetközi vándorlások fontossága felértékelődött. Az 1990-es évek politikai, gazdasági változásai hatására, Magyarországnak a földrajzi elhelyezkedéséből, majd uniós tagságából adódóan is megnövekedett a tranzit, illetve célországként való jelentősége. A migráció jelentős volumene ellenére ugyanakkor a 2000-es éveket tekintve Magyarországot az EU-27 átlagánál gyengébb migrációs nyereség jellemezte, ami nem kompenzálta a népesség természetes fogyását, így lakossága fogy. 1. táblázat. Évközepi népesség, népmozgalmi arányszámok Év Évközepi Ezer lakosra jutó népesség, millió fő élveszületés halálozás természetes szaporodás, fogyás migrációs különbözet (- ) Eurozóna ,99 10,7 9,5 1,1 3, ,50 10,5 9,3 1,2 3,6 Európai Unió ,27 10,6 10,0 0,6 1, ,73 10,9 9,7 1,2 3,1 Magyarország ,21 9,6 13,3-3,7 1, ,04 9,9 13,0-3,1 1,7 Forrás:www.ksh.hu _EU-INFO statisztikai szolgálat. Nemzetközi vándorláson a Magyarországra bevándorló, valamint az innen kivándorló külföldi állampolgárok, valamint a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlegét értjük közigazgatási egységenként. A nemzetközi vándormozgalom Magyarországon 1990 és II. 1-je, vagyis a két legutóbbi népszámlálás között 196 ezer fős, vagyis éves átlagban közel 18 ezer fős többletet eredményezett. A 2000-es években a migráció kissé lassult, nyeresége éves szinten ezer főre mérséklődött, ami között közel 117 ezer fős nyereséget eredményezett. A nemzetközi vándormozgalom intenzitása az ország régióiban eltérő, mérete Közép- Magyarországon a legszámottevőbb, jelentős méretű Nyugat-Dunántúlon és Dél-Alföldön, az előbbieknél gyengébb intenzitású Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon, legszerényebb mértéket pedig Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon mutat. 1 A fejezet adatainak forrása a KSH adatbázisai. 7

8 1. ábra. Nemzetközi vándorlási különbözet éves átlaga ezer lakosra, Forrás: _stadat táblák. Magyarország a nemzetközi vándormozgalomban a külföldiek vándorlása a meghatározó, a magyarok ilyen irányú mozgása az előbbinek a töredéke. A külföldi állampolgárok, főként a bevándorlók jellemzőit a közötti időszakban vizsgáljuk, az adatok rendelkezésre állásának megfelelően. Külföldi állampolgárok vándorlása A külföldi állampolgárok Magyarországra történő, be- illetve kivándorlási egyenlege változó méretű, ugyanakkor permanens többletet mutat között összesen 172 ezren vándoroltak be az ország területére, ezzel egyidejűleg 24 ezer volt a kivándorlók száma, ami 147 ezer fős vándorlási többletet jelentett. A külföldiek nemzetközi vándorlása tehát Magyarország tekintetében között évente átlagosan 18 fős vándorlási nyereséget eredményezett. Az Észak-alföldi Régió részaránya a bevándorlásokból között 7%, a kivándorlásokból közel 9%. Ez a térségbe évente átlagosan több mint 1600 bevándorló külföldi állampolgárt jelent, amihez közel 300 fős kivándorlás tartozik, a régió egyenlege így mintegy 1400 fős többlet. 2. táblázat. Külföldi állampolgárok vándorlása, között Megnevezés Bevándorlók Kivándorlók Vándorlási különbözet összesen éves átlag összesen éves átlag összesen éves átlag Ezer fő Magyarország Ebből: Északalföldi 12,9 1,6 2,1 0,3 10,8 1,4 Régió Ezer lakosra Magyarország 17,1 2,2 2,2 0,3 14,6 1,8 Ezen belül: Észak-alföldi Régió 8,5 1,1 1,4 0,2 7,1 0,9 Forrás:KSH_Demográfiai adatbázis. 8

9 Az Észak-alföldi Régió három megyéje eltérő mértékben részesedik a külföldiek vándorlásából. A folyamatok intenzitása Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legkisebb, Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a legintenzívebb. Legtöbb bevándorló Hajdú-Bihar megyébe érkezett, ehhez azonban jelentős kivándorlás is társult. Így Szabolcs-Szatmár- Bereg a bevándorlók kisebb száma ellenére kissé a Hajdú-Bihar megyeit meghaladó vándorlási nyereséget ért el (lásd: Mellékletek, 1. táblázat). A évi be-, illetve kivándorlásokat kisebb területi egységenként vizsgálva kiemelkedik a Debreceni kistérség szerepe, amely összefüggésben van a város egyetemi képzésben betöltött szerepével is (lásd: Mellékletek, 2. táblázat). A bevándorlók demográfiai jellemzői A bevándorlók tekintetében vizsgálható demográfiai jellemzők köre meglehetősen korlátozott, a legfontosabb információk azonban rendelkezésre állnak. A bevándorló külföldi állampolgárok nemek szerinti összetétele jelentősebb nőtöbbletet mutat között a bevándorlók 54%-a tartozott a gyengébb nemhez. Ezer férfira így 1157 nő jutott a bevándorlók körében. 3. táblázat. A bevándorlók az Észak-alföldi Régióban, nemek szerint Nem Fő Férfi Nő Összesen Megoszlás,% Férfi 44,4 45,7 49,2 48,9 43,1 46,6 48,4 47,7 46,4 Nő 55,6 54,3 50,8 51,1 56,9 53,4 51,6 52,3 53,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH_Demográfiai adatbázis. A bevándorlók életkor szerinti struktúrája elsősorban a gyermekkorúak és fiatal felnőtt korúak nagyobb arányát, tehát fiatalos korszerkezetet mutat. A bevándorló külföldiek 10%- át adják a gyermekkorúak (0 14 évesek), és körülbelül ugyanekkora részarányt (11%-ot) képviselnek az időskorúak (legalább 60 évesek). A évesek így a bevándorlók közel nyolctizedét jelentik, és ezen belül is meghatározó (hattized) a éves korcsoport. 4. táblázat. Bevándorló külföldi állampolgárok megoszlása az Észak-alföldi Régióban, életkor szerint Korcsoport, éves fő megoszlás, % , , , , , , ,4 60-x ,0 Összesen ,0 Forrás: KSH_Demográfiai adatbázis. 9

10 A fiatalos korstruktúrából adódóan a bevándorlók legnagyobb része (fele) nőtlen vagy hajadon. A házas családi állapotúak 40%-ot képviselnek. A családi állapot és korstruktúra összevetése arra enged következtetni, hogy a bevándorlók között jelentős számban vannak jelen a fiatal, gyermekes házaspárok. 5. táblázat. Bevándorló külföldi állampolgárok az Észak-alföldi Régióban, családi állapot szerint Korcsoport, éves fő megoszlás, % ,2 Nőtlen, hajadon Házas ,0 Özvegy ,9 Elvált ,9 Összesen ,0 Forrás: KSH_Demográfiai adatbázis. A bevándorló külföldiek mintegy 70%-ának ismert az iskolai végzettsége, és 30%-ukról nincs ilyen jellegű információ. A fiatal korstruktúrából, illetve a gyermekkorúak magas arányából adódóan 20%-uk alsó fokú vagy ennél alacsonyabb végzettségű, középfokú iskolai végzettséggel 34%-uk rendelkezett, felsőfokú végzettsége pedig 16%-uknak van. 2. ábra. Bevándorló külföldi állampolgárok megoszlása az Észak-alföldi Régióban, legmagasabb iskolai végzettség szerint, Forrás: KSH_Demográfiai adatbázis. A kivándorló külföldiek száma lényegesen kisebb a bevándorlóknál, és demográfiai jellemzőik is eltérést mutatnak a bevándorlókétól. 10

11 6. táblázat. A be-, és kivándorló külföldiek demográfiai jellemzői az Észak-alföldi Régióban, Forrás: KSH_Demográfiai adatbázis. A kivándorlók között már férfitöbblet jellemző, és körükben a bevándorlókhoz képest jelentősebb arányú a nőtlen, hajadon életforma, legjellemzőbb életkor a év, magasabb a felsőfokú végzettség aránya, ugyanakkor igen jelentős az ismeretlen iskolai végzettség is. A bevándorlók legnagyobb része, 83%-a Európa országaiból, ezen belül 78%-uk az EU- 27 országaiból érkezett a régióba. A két fő küldő ország Ukrajna és Románia, ahonnan 11

12 a bevándorló külföldi állampolgárok héttizede származik. Az előbbieknél nagyságrenddel kevesebb, de említésre méltó számú a bevándorló Németországból, Olaszországból, Norvégiából is, amely a térségben jelen levő külföldi érdekeltségű vállalkozásokhoz kapcsolódó munkavégzéssel van valószínűleg összefüggésben. Erre utal az is, hogy ezen országok esetén (Olaszország kivételével) viszonylag magas a kivándorlások száma is, számottevő a fluktuáció. 7. táblázat. A be- és kivándorló külföldiek az Észak-alföldi Régióban, állampolgárság szerint, Forrás: KSH_Demográfiai adatbázis. 12

13 Ázsiából a bevándorlók 12%-a származik, főként Izraelből, Iránból és Kínából. Az amerikai és afrikai bevándorlók részaránya mérsékelt, 2 2% körüli, amihez relatíve magas kivándorlás társul, különösen az amerikaiak esetén, ami szintén az üzleti szférához kapcsolódó jelenlétből adódhat. A migráns népesség A vándormozgalom jellemzői mellett fontos ezen folyamatok outputjának, azaz az itt élő külföldiek számának, jellemzőinek vizsgálata. A Magyarországon érvényes tartózkodási, bevándorlási és letelepedési engedéllyel rendelkezők, vagyis a tartósan itt élő külföldiek száma január 1-jén 175 ezer fő volt. Ebből 15 ezer fő Észak-Alföldön tartózkodott. 8. táblázat. Az Észak-alföldi Régióban tartózkodó külföldi állampolgárok az év elején Forrás: KSH_Demográfiai adatbázis. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok demográfiai jellemzőiről korlátozott információk állnak rendelkezésre. Származási ország szerinti struktúrájuk a bevándorlókéhoz hasonló, melyet részletesen a Mellékletek 3. táblázata mutatja be. 13

14 14

15 II. Velük is számolunk projekt bemutatása (EIA/2008/ számú, nemzetközi tapasztalatcserére épülő pályázati program ) A projekt olyan harmadik országbeli emberekre fókuszál, akik az Észak-alföldi Régió, illetve szűkebben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén három hónapot meghaladó tartózkodási jogcímmel rendelkeznek, és jogszerűen tartózkodnak itt. Többnyire Ukrajnából és Kínából érkeznek. Egészségügyi, szociális ellátásukkal kapcsolatban kevés információ áll rendelkezésre. Társadalmi integrációjuk szempontjából kulturális, egészségügyi, szociális, foglalkoztatási és más területeken jelentkező hatások jelenthetnek akadályt. Közösségi részvételük, bevonódásuk, jóllétük nagyban függ az őket ellátó, segítő, támogató vagy egyáltalán a stakeholdernek tekinthető szervezeti struktúra felkészültségétől, hatékony együttműködésétől, kompetencia határaikon belüli szakmai felkészültségétől. Nem hagyható figyelmen kívül a helyi közösség elfogadó-befogadó attitűdje, a nyitottság mértéke a másság, a más kultúra iránt. A bevándorló integrációs lehetőségeit és jóllétét (testi-lelki-szociális, és spirituális egészségét) tovább nehezíti, ha sajátos igényekkel is rendelkezik korát, nemét, fizikai épségét tekintve. A kisgyermekes szülők, a nők alacsony complience a gyermekkori oltások, alapellátás, szűrés tekintetében például jelentős népegészségügyi teherhez vezethet. De a megfelelő hozzáállás ellenére a nyelvi vagy jogszabályi hiányosságok is gondot okozhatnak. A helyi társadalom általános gazdasági terhelésének negatív hatását növeli az itt élők mentális egészsége (depresszió magas szintje, bizalom hiánya, pesszimista jövő szemlélete), így ez további falakat emel a boldogulást kereső bevándorlók és a jobb életre vágyó helyi lakosság között. Integrációs nehézségeket okoznak az alábbi körülmények, tényezők: nincs irányítás a foglalkoztatási szükségletek és lehetőségek szempontjából, nem áll rendelkezésre megfelelő helyzetkép a bevándorlók helyzetéről, hiányoznak az értékelt jó gyakorlatok, a helyi szakembereknek nincs elegendő lehetőségük (forráshiány, nyelvtudás hiánya stb.) hogy megismerjék az Európai Unió tagországaiban, régióiban jól működő programokat, az érintettek ritkán aktív partnerei az ellátásukra, támogatásukra hivatott intézményrendszernek a stratégia kialakítása során, nem hasznosulnak kellőképpen a más kultúrából, nyelvtudásból, hagyományokból, szakmai gyakorlati háttérből származható hatások. A projekt közvetlen célcsoportja a bevándorlók ellátásában, támogatásában, segítésében vagy a velük kapcsolatos döntések meghozatalában, kidolgozásában vagy végrehajtásában szerepet játszó intézményrendszer szakemberei. Szakmai felkészültségük, jogi ismereteik, illetve együttműködési készségük, kapacitásuk és lehetőségeik is változó. A helyi szinten dolgozóknak kevés lehetőségük van a nemzetközi jó gyakorlatok megismerésére. Saját szakterületeiken túl más szervezetekkel való rendszeres, élő kapcsolat hiányzik. Nehézséget okoz az idegen nyelv megfelelő szintű ismeretének hiánya. Nem történt meg a helyi és regionális szintű nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése, elemzése. Nincs forgalom- irányító funkció, mely a helyi lehetőségeket, szükségleteket összhangba hozza a bevándorlók által nyújtott lehetőségekkel, valamint hiányzik a hálózati együttműködésben sikeresen megvalósított problémakezelés (pl. a gyermek-egészségügyi ellátás, foglalkoztatás, szociális ellátás összekapcsolódó problémáinak megoldása). A végső vagy közvetett célcsoport szempontjából harmadik országból érkező bevándorlók az elszigetelődés, valamint a jóllét biztosítása okozhat gondot. Részvételük a helyi társada- 15

16 lom életében korlátozott, különösen a magyar nyelvet nem jól beszélők (kínai nyelvterületről érkezők) tekintetében. A munkaerő-piacon szerepvállalásukat nehezíti az eltérő nyelvi, kulturális, szakmai háttér. Nemritkán célpontjaik a kirekesztésnek. Saját kulturális hátterük tovább nehezíti az esélyegyenlőség megvalósulását, pl. a nők és gyermekek esetében. A tapasztalatok alátámasztására kevés kutatás, vizsgálódás történt és az érintettek részvétele az őket érintő beavatkozások kialakításában igen ritka. Közösségi empowermentjük (részvétel, közös felelősségvállalás) elkerülhetetlen, kihívás és feladat a helyi közösség számára. A április 1-december 31 között megvalósuló program keretében több konferencia és workshop szerveződött, melyeknek célja: nemzetközi és hazai beavatkozások, kutatások, gyakorlati tapasztalatok megismerése, cseréje, a stakeholder intézmények és a végső célcsoport bevonásával az igények, szükségletek és a fejlesztések összehangolására, a sikeres integrációt lassító, akadályozó helyzetek megoldása, információk átadása volt. A bevándorlással kapcsolatos különböző szakterületek értékelő elemzését végezték el az adott terület kiváló helyi szakértői, az általuk megfogalmazott javaslatok hozzá kívánnak járulni az integráció eddiginél sikeresebb végrehajtásához, a szükséges jogi, szakpolitikai keretek megfogalmazásához, az intézmények közötti tevékenységek összehangolásához. Több országba, így Olaszországba, Spanyolországba és Angliába szerveződtek szakmai tanulmányutak. Céljuk, a helyi szakemberekkel való tapasztalatcsere, a különböző nemzetiségű, -kultúrájú, -szociális helyzetű bevándorlók társadalmi integrációját javító kezdeményezések, jó gyakorlatok megismerése. Az elkészült úti-beszámolók segítenek a tapasztalatok széleskörű megismertetésében. Figyelembe véve, hogy a foglalkoztatottság a jóllét (a jó egészségen és a gazdasági biztonságon túl, a közösségi szerepvállalás) fontos feltétele a szervezetek közötti együttműködés, valamint a projekt során szerzett tapasztalatok, összehasonlító elemzések alapján vázoltuk a munkaerő-piaci integrált modell kereteit, elsősorban már figyelembe vehető hazai jó gyakorlatok bemutatásával. Ez segítheti a hazánkba érkező és munkát vállalni kívánó bevándorlók pálya, szakma, munkahely, illetve területi orientálását, vagyis az igények és szükségletek valamint a lehetőségek és a kínálat összehangolását. 16

17 III. Pogácsás Anett: Az Európai Unió és a migráció 1. Migráció és integráció a holisztikus megközelítés kialakulása az Európai Unióban Az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben tartásán alapul. Ezek az értékek közösek a pluralizmus, a diszkriminációmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvével jellemzett társadalomban hangoztatja az Európai Unió működésének hatékonyabbá tételét célzó Lisszaboni Szerződés (másnéven Reformszerződés) 1, amely már jóval kiterjedtebb célokat fogalmaz meg, mint az 1957-ben megalkotott Római Szerződés. 2 Ez utóbbi, az Európai (Gazdasági) Közösséget 3 létrehozó szerződés elsősorban a tagállamok magas szintű gazdasági együttműködésének biztosítását helyezte célkitűzései középpontjába, 4 bár már a kezdetektől világossá vált, hogy törekvéseiket folyamatos továbbfejlődés mellett érhetik majd el a tagállamok. A fokozatosan kibontakozó folyamat során mára a migráció és az integráció is sajátos jelentést és szerepet kapott. A közös bevándorlási politika kialakítását 1999-ben döntötték el az EU állam- és kormányfői, hiszen ekkorra már egyértelművé vált, hogy a valamennyi tagállamot érintő, és egyre nagyobb méreteket öltő migráció kezeléséhez is egységes megközelítési módra van szükség. A bel- és igazságügyi (kormányközi szintű, az EU harmadik pillérét jelentő) együttműködést a Maastrichti Szerződés intézményesítette, 5 de talán ennél is fontosabb változást hozott az Amsterdami Szerződés, 6 hiszen a menekültügyi és bevándorlási politikát átemelte az EU első pillérébe, a közösségi intézmények hatáskörébe utalva. Ekkor vált alapvető célkitűzéssé a szabadság, a biztonság és a jog térségének létrehozása, amely az első és a harmadik pillér összehangolt intézkedésein alapul. Ehhez konkrét tartalmat az Európai Tanács által ötévente megalkotott cselekvési programok nyújtanak. A Tamperében felvázolt első ötéves tervben alapvető feladatként került meghatározásra a vonatkozó nemzeti jogszabályok harmonizálása, és itt helyeződött először különös hangsúly az integrációra, mint a migrációs politika közösségi megközelítésének kulcsfontosságú összetevőjére. Az ülés egyik, témánk szempontjából talán a legjelentősebb megállapítása szerint a harmadik országok állampolgárainak jogállását közelíteni kell a tagállamok állampolgáraiéhoz, és a huzamos ideig, jogszerűen valamely tagállamban tartózkodók számára az Európai Unió polgárait megillető jogokhoz a lehető legközelebb álló, egységes jogokat 1 Amelyet az uniós tagállamok állam- és kormányfői december 13-án írtak alá, és amely a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségét érintő politikákat megosztott hatáskörű politikaként határozza meg, valamint további jelentős változásokat hoz december 1-jére várható hatálybalépését követően. 2 Az március 25-én Rómában aláírt, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés. 3 A közösségi politikák szélesedésével a Maastrichti Szerződés óta már az elnevezéséből is kikerült a gazdasági jelző, habár az összefüggés továbbra is egyértelműen látható. 4 Berke Barna Boytha György Dienes-Oehm Egon Király Miklós Martonyi János: Az Európai Közösség kereskedelmi joga. KJK-KERSZÖV Kiadó, Budapest, Az addigi, Európai Közösségeket magában foglaló első pillér mellett (egyenlőre kormányközi együttműködés formájában megvalósulva) megjelent a második pillért alkotó kül- és biztonságpolitika, valamint a harmadik pillér, azaz a bel- és igazságügyi együttműködés. 6 Az október 02-án aláírt szerződés témánk szempontjából kiemelkedően fontos rendelkezései: a korábbi harmadik pilléres együttműködés bizonyos területeinek (menekültügyi és bevándorlási politika, külső és belső határellenőrzés, igazságügyi együttműködés polgári ügyekben) közösségi szintre emelése; az EU harmadik, mostmár rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben elnevezésű pillérében maradó területeken folyó együttműködés hatékonyságának növelése; a Schengeni vívmányok beemelése az Unió keretei közé. 17

18 kell biztosítani. 7 A tamperei célok megvalósítása a Hágai Program 8 keretében folytatódott. A kérdés stratégiai továbbgondolása során világossá vált, hogy a tudásalapú társadalomra kifejezetten jótékony hatással lehet a legális migráció ehhez azonban elengedhetetlen egy ellenőrzött, irányított migrációs politika kidolgozása (managed migration, azaz irányított migráció). Az ennek megvalósítása érdekében elfogadott Cselekvési Terv 9 már határozott prioritásai között fogalmazza meg a migráció területén szükségessé vált átfogó megközelítést, amely figyelembe veszi a migráció kiváltó okait és valamennyi szakaszát, valamint a belépési és befogadási politikákat éppúgy, mint a beilleszkedésre és visszatérésre vonatkozókat (holisztikus megközelítés). Mindez a harmadik országokkal fennálló partnerségi kapcsolatok szorosabbá fűzésében, illetve az elöregedő európai társadalmak megerősítésében is különös jelentőséget nyer, és azt is látnunk kell, hogy a migránsok sikeres integrációja nem pusztán a társadalmi kohéziót segíti elő, hanem ez a gazdasági hatékonyság előfeltétele is. 10 Egység a sokféleségben az Európai Unió jelmondatának megfelelően a fenti célok, a Hágai Programban megfogalmazott prioritások nem az asszimiláció erőltetésével, hanem a pluralizmus és egyenlőség fogalmaira építő multikulturális integrációs modell 11 alkalmazásával valósíthatóak meg. Ennek az elméletnek a középpontjában pedig az integráció alábbi, sajátos fogalma áll: az integráció olyan sokrétű, dinamikus, hosszú távú és folytatólagos kétirányú folyamat, amely a befogadó országban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és a befogadó társadalom kölcsönös jogain és kötelezettségein alapszik. 12 Hangsúlyos tehát, hogy e kérdés kapcsán ne csak arra az egyébként igen fontos kritériumra koncentráljunk, hogy a befogadó társadalom jogszabályai, alapvető értékei a migránsokra nézve is kötelezőek illetve meghatározóak, hanem azt is világosan lássuk, hogy az együttélési normák alakításában, az integrációs eljárások kidolgozásában a migránsok aktív részvétele is kívánatos, egyrészt a közösségek elszigetelődésének és szociális kirekesztődésének megelőzése, másrészt a beilleszkedés elősegítése érdekében. Ehhez a gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai élet minden területén alapvető követelmény az összehangolt és hatékony, az Európai Unió integrációs politikájának megfelelő lépések megtétele. Ez már természetesen a befogadó társadalom feladata, szem előtt tartva, hogy a cél nem a teljes asszimiláció, hanem a békés együttélést szolgáló, a migránsok identitásának megtartását lehetővé tevő, az élet számos aspektusára kiterjedő intézkedéssorozat. A beilleszkedés akadályainak lebontásához, az illegális migráció visszaszorításához, és az egyenlő esélyek megteremtéséhez a Hágai Programra épülő, 2004-ben kidolgozott Közös Alapelvek 13 is további támpontot jelentettek, és a tagállamok beilleszkedést elősegítő október 15. Tamperei Csúcs. 8 Ld. a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítése az Európai Unióban: az Európai Tanács november 4-5-ei következtetéseit. 9 Communication from the Commission to the European Parliament The Hague Programme: Ten priorities for the next five years. The Partnership for European renewal in the field of Freedom, Security and Justice (COM (2005) 184 final). 10 Az Európai Bizottság Közleménye a Bevándorlásról, integrációról és foglalkoztatásról. COM (2003) 336. Bővebben lásd: Parti Katalin: Vándormadarak. In: Polgári Szemle, június. 11 Vö.: A HU2004/IB/JH/01 számú projekt keretében készült Fehér Könyvvel a menekültek, kiegészítő védelemben részesülők és a Magyarországon jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok magyarországi integrációjáról. Budapest, Fehér Könyv: i.m. 8., lásd továbbá az Európai Bizottság közleményeiben: COM (2003) 336, bek. és COM (2005) ben a groningeni informális konferencián születtek meg a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésére vonatkozó egységes európai keretrendszert alátámasztó Közös Alapelvekről szóló tanácsi következtetések. Az Európai Unió Tanácsa, a Bel- és Igazságügyi Tanács ülése, november 19., Brüsszel, (14615/04. sz. dokumentum). Ld. még a 14776/04 Migr 105. számú tanácsi dokumentumot, amely a jólét, szolidaritás és biztonság fogalmai köré épül. 18

19 tapasztalatai, információi cseréjének ösztönzése is erőteljesebbé vált. 14 A Bizottságnak az európai migrációról és integrációról készített első éves jelentése arra is rámutatott, hogy a munkaerőpiachoz való hozzáférés javítása, a jobb nyelvtudás, illetve képzettség a bevándorlók sikeres beilleszkedésének alapvető feltétele lesz, s egyúttal ez a munkaképes korú népesség számának növekedését is jelenti majd. 15 Az Európai Tanács által A migráció globális megközelítése 16 címen elfogadott következtetések végrehajtására kiadott bizottsági közlemény 17 a keleti és délkeleti migrációra vonatkozóan rövidebb és hosszabb távú terveket, ajánlásokat is megfogalmazott. Az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum pedig továbbra is kiindulópontként szolgál ebben a kérdésben. 18 A folyamatos fejlődés és a kérdés egyre részletesebb szabályozása azonban 2010-től stratégiai szempontból is átgondolást igényel majd, tekintve, hogy jelen tanulmány írásának évében érkezünk a Hágai Programban meghatározott időszak végéhez, és így a tagállamok szakminisztereinek új együttműködési programot kell felvázolniuk. A további lépések konkretizálása végett a 2007-ben Jövő Csoportok 19 néven felállított tanácsadó testületek közül az igazságügyre illetve belügyekre koncentráló szakértői grémium jelentései nyomán az elmúlt év szeptemberében az Európai Bizottság széleskörű közös párbeszédet kezdeményezett. 20 A beérkezett jelentések és észrevételek remek kiindulópontot jelentettek a következő többéves program megalkotásához, így a Bizottság legújabb közleménye 21 alapján és a 2009 decemberében útnak indított Stockholmi Programnak 22 megfelelően a tagállamok számára továbbra is fontos feladat a migrációra vonatkozó jogforrások folyamatos alakítása, egyszerűsítése, illetve a meglévő intézmények hatékonyabbá tétele. Mivel azonban a Hágai Program alapján komoly eredmények születtek ezeken a területeken, a közötti periódusban a fő figyelem más területek felé irányul majd a szabadság, a biztonság és jog térségének kialakítása során (áldozatok védelme, korrupció-ellenes politika, internetes bűnözés visszaszorítása). 23 A migrációval kapcsolatos legfőbb célkitűzések az uniós határok biztosítása, valamint a nagyobb szabadság és mobilitás elérése lesz, természetesen a határokon átnyúló bűnözés és az illegális bevándorlás visszaszorítása mellett. 24 A Stockholmi Programban a befogadó társadalom ösztönzése mellett igen fontos prioritás lesz a bevándorlási és menekültügyi politika megszilárdítása és tényleges végrehajtása, amely nem csak 14 Például az EU által 2002-ben létrehozott Integrációs Nemzeti Kapcsolattartókon (NCP), valamint az Európai Migrációs Hálózat (EMH) megalkotásán keresztül [ld. a Tanács 381/2008/EK rendeletét (2008. május 14.) az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról)]. 15 Az Európai Bizottság közleménye a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához Első éves jelentés a migrációról és az integrációról (2005/C 231/05). 16 A migráció globális megközelítése: A munkavállalás céljából történő bevándorlással kapcsolatos európai politika kialakítása és beépítése a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokba (2008/C 257/04). 17 Az illegális bevándorlás elleni közös politika kidolgozásának alapjait a Bizottság három közleménye vetette meg, amelyek nyomán a Tanács cselekvési terveket fogadott el az illegális bevándorlásról, a külső határokról és a kitoloncolásról. A legutóbbi közlemény: Communication from the Commission to the Council and the European Parliament Report on implementation of the Hague programme for 2007 (COM(2008) 373 final). 18 Ld. az Európai Tanács október 15-i következtetéseit. 19 Vö. Szabadság, biztonság, a magánélet védelme - európai belügyek egy nyitott világban: az európai belpolitika jövőjével foglalkozó magas szintű informális tanácsadó csoport (a jövő-munkacsoport) jelentése, 11657/08 JAI 373; Ld. még: Laviero Buono: From Tampere to The Hague and beyond: towards the Stockholm Programme in the area of freedom, security and justice. In: Europäische Rechtsakademie (ERA) Forum, 2009/ A kérdések megtalálhatóak az alábbi oldalon: 21 Communication from the Commission to the European Parliament and the Council An area of freedom, security and justice serving the citizen (COM (2009) 262/4). 22 Az Európai Tanács várhatóan 2009 decemberében dönt az új programról. 23 Az Európai Parlament 2009 novemberében fogadta el a Stockholmi Programra vonatkozó állásfoglalását, az Európai Tanács december i ülésén dönt majd tartalmáról és jövőjéről. 24 Stratégiai célkitűzések , Európa 2010: partnerség Európa megújulásáért COM(2005) 12,

20 a tagállamok közötti szolidaritást biztosítja majd, hanem partnerséget teremt a harmadik országokkal is. A legális bevándorlók számára biztosított státusz az európai munkaerőpiac szükségleteire is tekintettel kell hogy legyen, és még inkább célzott integrációs és oktatási politikára van szükség. 25 Az e sorok írásakor már elfogadott, de hatályba még nem lépett Lisszaboni Szerződéstől sokan várnak előrelépést ezen a területen (is). Megalkotói szerint maga az Alkotmányszerződés-tervezet a közös bevándorlási politikának is új lendületet adott volna, hiszen ratifikálásával a döntéseket ezen a területen is együttdöntési eljárás keretében, minősített többséggel hoznák meg. 26 Bár Franciaország és Hollandia állampolgárai népszavazáson elutasították ezt a tervezetet, az azóta elfogadott Lisszaboni Szerződéstől is sokan várják, hogy az Európai Unió hatékonyabb, átláthatóbb, demokratikusabb működését teszi lehetővé, és kellően rugalmas keretet nyújt a további fejlődéséhez és növekedéséhez. E szerződést máris számos kritika érte, az azonban kétségtelen, hogy a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségének egy tágabb fogalmát viszi tovább. 27 A hazánk által már ugyancsak kihirdetett Lisszaboni Szerződéssel a jogalkotási eljárás jelentősen módosul és az Unió pillérstruktúrája is megszűnik első félévében Magyarország kerül az EU elnökség posztjára, így hazánknak a várhatóan decemberben elfogadásra kerülő poszt-hága program megvalósításában is fontos szerep jut majd. 2. Az Európai Közösségek vonatkozó jogforrásai, konkrét elvárásai Az első fejezetben vázolt európai irányvonal után most lássuk azokat a konkrét, hazánkat is komoly kihívások elé állító közösségi elvárásokat illetve jogforrásokat, amelyek az eddig kifejtett, migrációval kapcsolatos célkitűzések megvalósulása érdekében kerültek megfogalmazásra, megalkotásra. Természetesen a különféle nemzetközi és európai egyezmények, így különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 28 valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye, 29 illetve az Európai Szociális Charta 30 és az Európai Unió Alapjogi Chartája 31 a migránsok integrációjával kapcsolatos kérdéskör megközelítésekor is kiindulópontot jelentenek. A vonatkozó közösségi jogforrások nyitóakkordjaiként azonban a Tamperei Program végrehajtása keretében elfogadott, a harmadik országok állampolgárainak családegyesítési jogáról (2003/86/EK) illetve a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról (2003/109/EK) szóló irányelvek szolgáltak. Az előbbi a család és a családi élet védelme mellett határozottan a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését kívánja könnyíteni, s egyben az alapvető célkitűzésnek számító gazdasági és társadalmi kohéziót erősíti. Fontos kiemelnünk, hogy a családtagok beilleszkedésére vonatkozó előírások már komoly integrációs kötelezettséget is rónak a tagállamokra. Ugyanez jellemzi az utóbbi irányelvet is, amely szintén a Tamperében megfogalmazott célok megvalósításának igen jelentős állomásának számít, tekintve, hogy a harmadik országbeli állampolgároknak az uniós polgárokhoz hasonló 25 The Stockholm Programme An open and secure Europe serving and protecting the citizens Brussels, 25 November /1/09. REV 1. JAI Rómában, október 29-én írták alá az Európai Unió Alkotmányszerződését. 27 Ld.: évi CLXVIII. törvény az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről. 28 ENSZ által december 10-én elfogadott nyilatkozat. 29 Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában november 04-én elfogadott egyezmény. 30 Az Európa Tanács eredetileg 1961-ben elfogadott, többször módosított egyezménye. 31 A nizzai csúcstalálkozón december 07-én írták alá, amelyre mostmár a Reformszerződés is hivatkozik azzal, hogy az abban foglalt jogok, szabadságok és elvek ugyanolyan joghatással bírnak, mint a Szerződések. 20

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 5/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: JEGYZŐKÖNYV, II. MELLÉKLET JOGI

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben