Transzkultúrális igények az ápolás folyamatában

Átírás

1 Transzkultúrális igények az ápolás folyamatában Tanulási útmutató

2 3. modul Transzkultúrák az ápolásban Bevezetés A modul célja A modul alapja hogy az ápolók megismerjék legalább a Magyarországon leginkább előforduló nemzetek és vallások szakásainak alapjait. Így sokkal nagyobb eséllyel előzhetőek meg a konfliktushelyzetek, melyek alapja a kulturális vagy vallási különbség. A modul elsajátítását követően képes lesz felismerni az eltérő kultúrkörből származó beteg/ellátott szokásainak sajátosságait. Megérti és elfogadja a viselkedésüket, így hatékonyabban tud segíteni a gyorsabb felépülésben. A tanulást, és a képzés sikeres elvégzését segíti elő a tanulási útmutató és tananyag. Ez tartalmazza a feldolgozás módszereit, egy tanulási ütemtervet, mely segíti a megfelelő felkészülést. A tananyag 3 tanulási egységből áll. Minden egységben található a témához kapcsolódó fogalmak gyűjteménye, illetve az önellenőrző kérdések, illetve egyéni tanulási feladatok. Minden tananyag egységhez ajánlott irodalomjegyzék tartozik. Tanulási ütemterv Téma 1. tanulási egység: Szociológiai, antropológiai alapismeretek 2. tanulási egység: Magyarországon megjelenő gyakori eltérő kultúrák, vallások 3. tanulási egység: A transzkultúrális ápolás Javasolt egyéni felkészülési óraszám 5 óra 5 óra 5 óra Beküldési határidő A fenti időbeosztás betartása segít az egyéni tanulásban és az optimális idő ráfordításban.

3 1. tanulási egység Szociológiai, antropológiai alapismeretek Fogalmom meghatározás: Szociológia: A szociológia a latin socius, azaz társ, társaság szóból és a görög lógosz vagyis tudás, tudomány szóból ered. A szociológia az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények és a magának a társadalomnak az összetevőit, törvényszerűségeit, szabályait, folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány. Társadalom: Köznapi értelmezésben nagyobb embert csoport, akik valamilyen rend szerint együtt élnek. A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja. Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucat emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető- a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt (Giddens- Szociológia, Osiris Kiadó, 1995.) Előítélet: Olyan előzetes ítélet amely megelőzi a valóságról alkotott konkrét benyomásokat, így tudáspótló, ismeret-kiegészítő szerepe is van, segít eligazodni a még nem ismert emberi és társadalmi viszonylatokban is. (Magyar nagylexikon) A szociológia, mint tudomány 1. A szociológia történelmi áttekintése A szociológia viszonylag friss tudományág. A 19. században jelent meg az igény a szociológiai irányvonal tudományos elmélyítésére. Magát a nevét, és a szót hogy szociológia a Auguste Comte teremtette meg 1838-ban. A történelmet, a közgazdaságtant és a pszichológiát kívánta egyesíteni. Az első könyv a témában Herbert Spencer nevéhez fűződik. A nagyobb tudósok, aki a témával foglalkoztak: Karl Marx, Ferdinand Tönnies, Émile Durkheim, Vilfredo Pareto, Georg Simmel, Max Weber, George Herbert Mead, Herbert Blumer, Max Horkheimer, Herbert Marcuse, Jürgen Habermas, Ferge Zsuzsa, Kolosi Tamás.

4 2. A szociológia, mint tudomány Bár Comte úgy vélt a szociológia a többi tudományág fölé helyeződik majd, alapvetően nem helyzetesít más tudományt. A szociológia összeghasonlító módszerrel dolgozik, az emberek, szervezetek,stb. kölcsönhatásainak vizsgálata a célja. A szociológia foglalkozik makro-társadalmi struktúrákkal (pl.:kisebbség, csoport, nemi szerepek, család, deviáns viselkedések), illetve mikrotársadalmi folyamatokkal (pl.: az egyén szocializációja, személyek közötti kölcsönhatások) Főbb összetevői: Család szociológia, ifjúságszociológia, egészségszociológia, orvosi szociológia, gazdaságszociológia, kisebbségszociológia, környezetszociológia, jogszociológia, munkaszociológia, nevelésoktatásszociológia, szociálpolitika, szervezetszociológia, településszociológia, vallásszociológia, stb. A társadalomszerkezet A társadalomszerkezet a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat ábrázolja. A társadalmi pozíciókat személyek, illetve csoportok foglalják el, tehát a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti. Pozíciók függhetnek: vagyoni állapottól társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helytől a szűkös javakhoz való hozzájutás módjától és mértékétől (bér, tőkejövedelem) A társadalom nem szabálytalan, kötetlen halmazai az egyénnek. Az egyének között kialakuló viszonyok viszonylagosan állandóak, ezek a társadalmi viszonyok. Az egyének életét a társadalmi struktúrában elfoglalt helyük határozza meg. Társadalmi struktúra: eltérő helyzetű csoportokra tagolódás a csoportok egymáshoz való viszonya a csoport társadalomhoz való viszonya Társadalomszerkezettel kapcsolatos elméletek: Harmóniaelmélet Konfliktuselmélet Csereelmélet Kényszerelmélet

5 A család A család emberek közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat van, házasság vagy örökbefogadás révén. A családok tagjai általában hasonló tulajdonságokkal rendelkező emberek. Az európai (nyugati) típusú társadalmakban a családot közvetlen leszármazással ( vérrokonság ), házassággal, örökbefogadással (vagy hasonló jogi kötődéssel) jellemzik. Számos antropológus vitatja azt, hogy a vér kapcsolata szó szerint értendő; mások pedig a nem-nyugati típusú társadalmakat hozzák példának, ahol a vérrokonságtól eltérő elvek érvényesülnek abban, hogy kiket tekintünk családnak. A klasszikus nagy család az utóbbi száz év során szerkezeti és funkcionális tekintetben is átalakult Magyarországon. A több generációt magában foglaló nagycsalád, mint a társadalom egyik alapegysége nem jellemző ma már. Jellemző módon a nukleáris család (szülők és gyerekek együttélése) létezik Magyarországon. Az archaikus nagy család feladatai közé tartozott az inaktívak ellátása (betegek, idősek, gyerekek). Ezt a feladatot ma már a különböző szociálpolitikai intézmények látják el. Előítéletes gondolkodás Az előítéletek megnyilvánulása már állati szinten is megfigyelhető. Ha egy adott egyed nem tartozik a csoporthoz, vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, azt a csoport tagjai elüldözik, megölik. Az emberi történelem egyik alappillére szintén az előítélet. Számos háború, etnikai tisztogatás, üldöztetések motivációja mindig is az előítéletes gondolkodás volt. Az előítélet problémája mindig is a társadalomtudományok egyik klasszikus témája volt. Gordon W. Allport (Az előítélet, 1954) szerint az előítéletesség 5 egymásra épülő fokozatban jelenik meg: szidalmazás, szóbeli bántalmazás elkerülés megkülönböztetés fizikai bántalmazás megsemmisítés Az előítéletes gondolkodás egyetlen helyes megoldása, ha az egyént felvilágosítjuk, adott témában ismereteit bővítjük (mint jelen képzésben is), ezáltal új értéketeket, normákat alakíthat ki, ezért viselkedése strukturálódik, jártasságot szerez a témában,majd tapasztalatokra is szert tesz, így előítéletei megszűnnek vagy jelentős mértékben csökkenek.

6 Az előítéletek két fő összetevője sztereotipizálás attribúció Az előítéletek kialakulásának 4 fő oka: gazdasági- politikai konkurencia áthelyezett agresszió (bűnbakképzés) tekintélyelvű személyiség konformitás Kötelező irodalom: Erős Ferenc: Irányok és Tendenciák- Előítéletek (Educatio 2007/1) Ajánlott irodalom: szociológia, társadalom, család, előítélet szócikkek Önellenőrző kérdések: 1. Mi a társadalom? 2. Melyek a mai magyar társadalom főbb jellemzői? 3. Mutassa be az előítéletes gondolkodás hátrányait az ápolói, gondozói munka során!

7 2.-3. tanulási egység Magyarországon megjelenő gyakori eltérő kultúrák, vallások A transzkultúrális ápolás Fogalom meghatározás: Kultúra: A kultúra szavunk a latin colere azaz művelni szóból származik, ma többféle eltérő értelemben használjuk. De ha tudományosan antropológiai szempontból nézzük, akkor a a kultúra az adott csoport, társadalom mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. Az az összetett egész, ami magába foglalja a tudást, a vélekedést, a művészeteket, a morál(oka)t, a jogot és a szokást, és minden olyan emberi képességet és habitust, amit az ember a társadalom tagjaként sajátít el. (Edward Burnett Taylor) Vallás: Egy átfogó fogalom, nehezen definiálható. szellemi lényekbe vetett hit (Edward Burnett Taylor) Vallásnak azt a megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben. (Helmuth von Glasenapp) A Magyarországon megjelenő leggyakoribb kultúrák, vallások 1. Cigányság A Magyarországi cigányság vagy romaság az egyik legjellemzőbb transzkultúra, amivel az ellátás során találkozhatunk. A romák ellátása folyamatos problémaforrás az ellátásban. A konfliktusok elsősorban a roma kultúra jelentős eltéréseiből, és az előítéletes gondolkodásból fakad. Főbb ütközési pontok: sürgősségi ellátás- a sürgősségi ellátás során általában hangoskodnak, mindig sokan kísérik a beteget, türelmetlenek napi ápolás- női betegek nagyon szemérmesek, sok látogató, ami már zavaró is lehet, sokszor eltúlzott panaszok higiénés eltérések étkezési szokások- az alkohol a testet tisztító folyadéknak vélik, így gyakran a betegnek alkoholt adnak babonaság- gazdag hiedelem világ, a halottaktól való extrém félelem családi kapcsolatok- a vajda, vagy a családfő, aki a kapcsolattartó, ő tárgyal az ellátó személyzettel

8 2. Zsidó A zsidók kulturális eltérései elsősorban a vallási előírásokból erednek. Főleg az ortodox zsidó közösségek esetében jelentkezhetnek az ellátás során problémák. Mivel sokkal mélyebben gyökereznek ezen nézetek, sokkal nehezebb a kompromisszumos megoldás megtalálása is. Főbb ütközési pontok: étkezés- kóser ételeket fogyaszthatnak (pikkelyes uszonyos halak, madarak, kérődző páros ujjú patás állatok (hasított körmű emlősök), a tejes és húsos ételek keverésének tiltása (külön tárolás, külön evőeszköz, stb.), kovász mellőzése a sütemények, kenyér, péksütemények készítése során, húsos étel után 6 órát, tejes étel után fél órát nem fogyaszthat másik fogást tisztálkodás- előírt szertartásos rendszer, az ortodox nők haját csak a férje láthatja, nem lehet kint egy férfi előtt a nő térde, válla mindennapi ápolás- sok ultraortodox férfi kipában alszik, szombaton semmilyen tevékenység nem megengedet (akár a banális lámpa kapcsolás is tiltott), bizonyos ünnepi, és mindennapi rítusok elvégzése kötelező, női ápoló nem láthat el ortodox férfi beteget (nem tudhatja az ápolónő a ciklusának melyik szakaszában van, a menstruáló nőtől pedig szennyezett lesz, különleges megtisztulási rítuson kell átesnie) halál- az elhunytat nem boncolhatják, minél hamarabb,de még szombat előtt el kell temetni, hamvasztani tilos, a gyászolók ruhájukat megszaggatják, nem hordhatnak bőr cipőt, ékszert és tilos borotválkozni 3. Iszlám Az iszlám kultúra és vallási nézetek nagyban összefonódtak. Nehéz az jelenlegi ápolás, ellátás során a hagyományokat szem előtt tartva a megfelelő ellátást nyújtani. De törekedni kell a kompromisszumokra így csökkenthetők a konfliktus helyzetek. Főbb ütközési pontok: étkezés- tilos bizonyos állatok fogyasztása (disznó, aminek karma van, a marha és a juh zsírja), állati vér, tilos alkoholt fogyasztani, fekve nem étkezhetnek, rhamadán ideje alatt napközben nem étkezhetnek mindennapi ápolás- a nőket csak női orvos, ápoló láthatja el, mindig jelen van a család egy idősebb nő tagja, az arcát csak a férje vagy másik nő láthatja vallás- szigorú vallási előírások (pl. imádkozás) problémát jelenthetnek a napi ellátás menetében 4. Jehova tanúi A jehova tanúi a kereszténység egy ágát képezik. Nézeteik az egészségügyi ellátásban radikálisak, nehezen befogadhatóak az ellátó személyzet szemszögéből. Étkezési és egyéb szokások nem ütköznek az átlag ellátástól, csak az orvosi kezelésekhez való viszonyban van probléma forrás. A

9 vallás alapelvei tiltják a vérátömlesztést, a vérkészítmények használatát, sok gyógyszert és beavatkozást is tiltanak a követőiknek. Ezen döntésről nagyon fontos mindig írásos dokumentációt készíteni (lemondó nyilatkozat). Fontos az évi CLIV. törvény az egészségügyről vonatkozó paragrafusait szem előtt tartani (várandós nők ellátása, életmentő beavatkozásról való lemondás, stb.)! 5. Ázsiai kultúrkör Az ázsiai származású betegek jelentős része általában a saját orvosi, természetgyógyászattal, alternatív gyógyászattal is foglalkozó intézményeket, rendelőket keresik fel. Az ázsiai betegek esetében gyakran kell számolni nyelvi nehezítettséggel is. Főbb ütközési pontok: étkezés: a kínai kultúrában a tányéron hagyott étel, a jóllakottságot jelzi,az ujjal való dobolás nem a türelmetlenség jele, hanem a köszönetet fejezi ki, a japánoknál a zajos étkezés mindennapi, nem gond a tele szájjal beszéd, a szürcsölés, és a hangos cuppogás az elégedettség jele életmód: Kínában elfogadottabb a dohányzás, sokkal liberálisabban kezelik ezt, a kínaiak gyermekkoruktól a visszafogott érzelem nyilvánítást tanulják ezt vegyük figyelembe, a bemutatkozásra nagy hangsúlyt kell helyezni (a hosszú ideig tartó kézfogás az öröm jele, ne értsük félre!), idősebb kínai nők nadrágot hordanak mivel a szoknya viselését erkölcstelennek tartják, ne is kényszerítsük hálóing hordására őket, a kínai társadalomban a halál színe a fehér,a személyes terek (intimzóna, stb.) sokkal kisebbek mint a nálunk megszokottak, a mosoly nem feltétlenül a megelégedés, öröm jele, hanem a zavar, tanácstalanságé, a japánok enyhe lenézéssel tekintenek a külföldiekre, ezt nem szabad rossz szemmel nézni, viszont nagyon udvariasak, a japánok kerülik a szemkontaktust, ezt ne vegyük sértésnek, a japánok nagyon szeretnek ajándékozni, náluk ez a tisztelet, megbecsülés jele, és óriási sértés nem el fogadni az ajándékot hiedelemvilág: szinte mindennek van egyéb jelentése is, például számoknak, stb., ezekre nagyon figyelnek, ne ütközzünk meg, ha a beteg nem hajlandó adott számú kórterembe feküdni higiénia: a japán kultúrkörből érkezőknek a fürdés, tisztálkodás külön rítus, figyelni kell hogy hagyjunk időt erre a betegnek, maximális higiéniát várnak el, mindent fertőtlenítenek, sterilizálnak, így erre nagy hangsúlyt kell helyezni az ellátás során Kötelező irodalom: évi CLIV törvény az egészségügyről Ajánlott irodalom: Különböző kultúrák egy kórterembe Cserkész Sándorné: Transzkultúra az ápolásban (

10 Önellenőrző kérdések: 1. Ismertessen 3 főbb ápolási problémát egy ortodox zsidó férfibeteg esetében! 2. Tájékoztassa írásban kollégáit egy Jehova tanúi vallású beteg ellátásának főbb szempontjairól!