Pozitivizmus és antipozitivizmus

Átírás

1 TRANSZKULTÚRÁLIS IGÉNYEK AZ ÁPOLÁS FOLYAMATÁBAN 3. modul Transzkultúrák az ápolásban

2 SZOCIOLÓGIAI, ANTROPOLÓGIAI ALAPISMERETEK Történeti áttekintés a szociológia egyik atya August Comte volt ban ő alkotta meg a tudományág nevét. a következő tudományágakat kívánta egyesíteni: o pszichológia o történelem o közgazdaságtan az első írott mű, ami szociológia témában megjelent Herbert Spencer nevéhez főződik

3 A SZOCIOLÓGIA ALAPJAINAK MEGALKOTÓI Karl Marx ( ) Német filozófus, közgazdász,a szocialista munkásmozgalom teoretikusa. A filozófiai, gazdasági és szociológiai alapismereteket integrálta. Ez alapján készítette el az értéktöbblet-elméletét. elméletét. Ennek fő elve hogy a társadalom szerkezetét a termelési mód határozza meg, így a munkaerő válik annak rendszerező elvévé. Ehhez kapcsolódtak a tőkés kizsákmányolásról, a munkamegosztásról, és a társadalmakat mozgató konfliktusokról szóló elméletei. Későbbiekben több társadalomelméleti és politikai ideológia vette alapul Marx tanításait.

4 Émile Durkheim( ( ) Francia szociológus. Ő tekinthető a modern szociológia és kultúrantropológia atyának. Munkássága során elsősorban a munkások nyomorúságos élethelyzetével. Az öngyilkossággal, a bűnözéssel, az alkoholizmussal, valamint a vallással, vallásossággal foglalkozott. A tanulmányainak a főbb alapjai a kollektív tudat, a társadalmi értékrendszer, és a konszenzus. A 19. század végén többek között neki köszönhető a szociológia önálló diszciplínaként (tudományág) való elismerése.

5 Pozitivizmus és antipozitivizmus Pozitivizmus Azon módszertani megközelítések összessége, mely elsősorban magyarázatokra, előrejelzésekre támaszkodik. Antipozitivizmus Főbb szereplője Max Weber, aki el kezdte bevezetni azon nézetet mely szerint a szociológia módszertana elsősorban az emberek kulturális érékeire kell hogy épüljön.

6 A SZOCIOLÓGIA, MINT TUDOMÁNY Bár a 19. században több gondolkodó úgy vélte a szociológia a többi tudományág fölé helyeződik majd. De alapvetően nem helyettesít más diszciplínát. A szociológia összehasonlító módszerrel dolgozik. Ma elsősorban a multikulturális és multinacionális tanulmányokra helyeznek nagyobb hangsúlyt, de hagyományosan az összetett ipari társadalom szervezetére helyezik a hangsúlyt. A szociológusok fogalakoznak makro- társadalmi kérdésekkel: kisebbség, csoport, faj, nemi szerepek, család, stb. deviáns viselkedés, válás, bűnözés, stb. Illetve foglalkoznak mikro- társadalmi kérdésekkel: személyközi kölcsönhatások szocializáció

7 A társadalomkutatások során három fő vizsgálati módszert alkalmaznak: kvantitatív módszer o nagyléptékű o változásokat jelez előre o modelleket építenek fel kvalitatív módszer o interjú, csoport beszélgetés, etnográfia o kisebb folyamatok megértésére szolgál kevert módszer oa a nagyobb léptékű és a kisebb folyamatokat is vizsgálható módszerek keverése

8 A szociológia főbb területei: család szociológia ifjúságszociológia egészségszociológia orvosi szociológia gazdaságszociológia kisebbségszociológia munkaszociológia nevelés- oktatás szociológia szociálpolitika vallásszociológia településszociológia stb.

9 Társadalomszerkezet A társadalomszerkezet a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat ábrázolja. Ezeket a pozíciókat egyének és/vagy csoportok foglalják el. Így a személyek és csoportok közötti viszonyokat mutatja be. Az egyének mindennapi életét a társadalomi struktúrában elfoglalt helyük határozza meg. Társadalmi struktúra alatt értünk: a társadalom tagolódását eltérő helyzetű csoportokra Pl.: munkaadó- munkavállaló falun élő- városban élő szellemi dolgozó- fizikai dolgozó

10 az egyes csoportok egymáshoz való viszonyát Pl.: munkaadók - munkavállalók nők- férfiak fiatalok- idősek egy csoportnak a társadalom egészéhez való viszonyát Pl.: munkások és értelmiségiek helyzete a társadalomban bevándorlók és őslakosok helyzete a társadalomban

11 Társadalmi pozíciók függhetnek: vagyoni állapottól társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helytől a szűkös javakhoz való hozzájutás módjától és mértékétől Társadalmi rétegződés: Különböző ismertetőjegyek, mint a foglalkozás, a lakóhely, munkahely, beosztás alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, melynek hierarchikus sorrendje jelenti a társadalmi rétegződést. A társadalmi szerkezet a társadalmi rétegződésben tükröződik.

12 Társadalmi osztályok: A termelőeszközökhöz való viszony alapján értelmezett társadalmi kategória tulajdonnal rendelkezők osztálya tulajdonnal nem rendelkezők osztálya önállóak osztálya Elit: a társadalom csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport

13 Kolosi Tamás- státuszcsoport elmélete A társadalom szerkezetet 7 szempont szerint vizsgálta: fogyasztás (pl.: hús, új ruha, családi ünnepek, stb.) kultúra, életmód (pl.: iskolai végzettség, színházlátogatás, stb.) érdekérvényesítés lakókörnyezet (pl.: infrastruktúra) anyagi színvonal (pl.: keresett, tartós használati cikkek) munkamegosztás (pl.: foglalkozási kategóriák) Ez alapján 12 státuszcsoportot alkotott meg. Státuszcsoport azon egyének, családok csoportja, akik hasonló helyzetben vannak.

14 Ez alapján a 12 státuszcsoport: elit városi felső réteg falusias felső réteg fogyasztási magatartású középréteg városias, jómódú munkások falusias középcsoport rossz anyagi helyzetű középcsoport érdekérvényesítő alsó csoport jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport városias alsó csoport enyhén deprivált családok deprivált helyzetű családok

15 Ferge Zsuzsa munkajellegű csoport szerkezeti besorolása: vezető és értelmiségi csoportok középszintű szellemi csoportok irodai dolgozók szakmunkások betanított munkások segédmunkások mezőgazdasági, fizikai dolgozók nyugdíjasok Ezen csoportokat vizsgálva kiderül jelentős eltérés van az anyagi és kulturális szintek között.

16 A társadalomszerkezettel kapcsolatos főbb elméletek Harmónia elmélet A társadalmakat alapvetően a tagok együttműködése jellemzi, a konfliktus csak kivételes és diszfunkcionális. Konfliktuselmélet A társadalmakat alapvetően jellemzi a konfliktus, ami szükségszerűen káros jelenség, nem viszi előre a társadalom fejlődését.

17 Csereelmélet A társadalom tagjai egymással javakat cserélnek, nemcsak anyagi, hanem szellemieket is. Kényszerelmélet A csere nem mindenki számára hasznos, hanem a hatalommal rendelkezők által az elnyomottakkal szemben alkalmazott kényszer jellemzi a társadalmat, így a javak átadása kényszer hatására történik.

18 A család A család emberek közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat van, házasság vagy örökbefogadás révén. A családok tagjai általában hasonló tulajdonsággal rendelkező emberek. Nyugati típusú család szemlélet A családtagok között vérrokonság -közvetlen közvetlen leszármazás, házasság, örökbefogadás (vagy más jogi formával) jellemzi. Szoros kapcsolat van a tagjai között. Nem nyugati típusú család szemlélet A család fogalma tág, eltérő elvek is érvényesülnek, nem feltétlenül van a tagjai között vérrokonság, vagy egyéb jogi kapcsolat.

19 A család a társadalom egyik alapegysége. A családnak funkcionálisan komoly fogyasztói és termelői szerep van a társadalomban. Ezenkívül az elsődleges szocializáció színtere. A családszerkezet átalakulása A 1900 évekig a nagycsalád szerkezet volt a jellemző. Ebben több generáció élt együtt. Értelemszerűen a fiatalabbak gondoskodtak az idősebekről, több gyermek volt, akiket akár közösen neveltek. Ez fokozatosan alakult át nukleáris szerkezetű családokká. Ez jellemzően apa, anya és gyermekből épül fel. Ahol jellemzően az apa a családfenntartó. Napjainkban azonban ez is megváltozott. Egyes felmérések szerint közel félmillió csonka család van ma Magyarországon.

20 Az újonnan kialakult alternatív családformák: vegyes család-a a szülők az előző kapcsolatból hoznak gyermekeket élettársi kapcsolat több felnőttből álló háztartás nemzedékeket átugró család- nagyszülők gondozzák az unokát közösségi csoportok gyermekekkel homoszexuális párok És a nem családok -vagyis divatos szóval élve a szinglik, akik önálló háztartást vezetnek, de nincs tartós kapcsolatuk.

21 AZ ELŐÍTÉLETES GONDOLKODÁS Az előítélet már az állatoknál is megfigyelhető reakció. A csoporttól eltérő tulajdonságokkal rendelkező, vagy adott csoporthoz nem tartozó egyedeket a csoport tagjai elkergetik, vagy megölik. Az emberi társadalom fejlődését, a történelem folyamát végigkíséri az előítéletes gondolkodásmód. A háborúk, az etnikai tisztogatások motivációja mindig is az előítéletek alapult. Az előítélet fogalma, megjelenése, kezelésének lehetőségei mindig is a társadalomtudományok egyik kiemelkedő témája volt.

22 Az előítéletesség témájával behatóbban Gordon W. Allport ( ) ) amerikai pszichológus foglalkozott. Könyve, Az előítélet 1954-ben jelent meg. Szerinte az előítéletesség 5 egymásra épülő fokozatban jelenik meg: szidalmazás, szóbeli bántalmazás elkerülés megkülönböztetés fizikai bántalmazás megsemmisítés

23 Az előítéletes gondolkodás pszichológiai alapfeltétele a saját csoport (ingroup)és a külcsoport(outgroup outgroup) megkülönböztetése. Az előítéletes gondolkodás helyes megoldása: az egyént felvilágosítjuk, adott témában Statisztikailag is igazolt, hogy kézzelfogható tapasztalatok nélkül is erős előítéletesség alakul ki,mely elsősorban az ismeretlentől való félelem, és a közösségi környezet, média, stb. hatására alakul ki tapasztaltat szerzés Az egyénnek lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerkedjen az előítéletének tárgyát képező csoporttal, így csökkentve előítéleteit

24 Az előítélek két fő összetevője Sztereotipizálás Bizonyos csoportok tulajdonságainak, jellemvonásainak általánosításai. Pl.: a zsidóknak nagy az orra, a cigányok koszosak, az arabok terroristák, a négerek lusták Ez nem feltétlen ered rosszindulatból, hanem a világszemlélet leegyszerűsítését szolgálja. Hiszen nem tudunk mindent megtapasztalni, megismerni ezért véleményt alkotunk az adott népcsoportokról, azok behatóbb ismerete nélkül.

25 Attribúció A történéseknek okot adni, mely okkeresés a személyiségben jelenlévő előítéletességen alapul. Adott helyzetet, problémát legkönnyebben levezethető legkisebb feszültség felé tereli. Pl.: középkorban a gyermekgyilkosságok zömét a zsidóknak tulajdonították a vérvád gyanúja miatt, az hogy emögöttcsak előítéletek álltak az ismeretlen vallási szokások miatt, nem akadályozta meg a tömegeket, hogy több száz zsidót lincseljenek meg, végeztessenek ki, még ha később elő is került a valódi gyilkos

26 Az előítéletek kialakulásának négy fő oka 1. A politikai- gazdasági konkurencia Pl.: ha egy gyárban ahol addig jó csapatszellem alakult ki, és jól együtt működtek a különböző csoportok, kiderül, hogy leépítés lesz a csoportok automatikusan egymás ellen fordulnak 2. Áthelyezett agresszió (bűnbakképzés) Pl.: a két világháború között, a náci eszmék lassan felépülő folyamata, ahol először apróbb problémákért okolták a zsidókat, aztán már a komplett gazdasági válság miatt, és végül ez a folyamat vezetett a náci haláltáborok létrehozásához

27 3. Tekintélyelvű személyiség Az egyén gondolkodásmódja merev, értékrendszere konvencionális, nem tűri a gyengeséget, híve a megtorlásnak, gyanakvó, erős tisztelet jellemzi mindenfajta tekintély iránt. 4. Konformitás Vagyis a társadalmi normák, szabályok szolgai módon való betartása. Fő megjelenése az elkülönülési szándék. Pl.: a pszichiátriai otthonok, és a fogyatékosokat ellátó intézmények mindig a településen kívül, lehetőleg elzárt formában helyezkednek el.