ARANY GLÓBUSZ ATLASZ OTTHONBIZTOSÍTÁS

Átírás

1 ARANY GLÓBUSZ ATLASZ OTTHONBIZTOSÍTÁS Általános biztosítási feltételek...2 Az épület- vagy bérleménybiztosítás különös feltételei Az ingóságbiztosítás különös feltételei A kiegészítõ üvegbiztosítások feltételei A kiegészítõ felelõsségbiztosítások feltételei A kiegészítõ földrengés-biztosítás feltételei A kiegészítõ mezõgazdasági kistermelõi biztosítás feltételei A kiegészítõ betöréses lopás, rongálás biztosítás feltételei számú melléklet...15

2 ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1.) A jelen feltételek alapján Nem biztosítási esemény az a kár, amelyik különösen vasalás, szárítás, dohányzás miatt elõforduló a QBE Atlasz Biztosító Rt. (1143 Budapest, Stefánia út 51., a felületi pörkölõdés, elszínezõdés, elváltozás, továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított öngyulladásból, erjedésbõl, befülledésbõl eredõ hõhatás, részére, a szerzõdésben meghatározott díj ellenében, magyar elektromos berendezésekben és vezetékekben keletkezõ, tovafizetõeszközben, a jelen feltételekben meghatározott módon és terjedéssel nem járó zárlat, az Országos Tûzvédelmi Szabályzat "A" vagy mértékig, de legfeljebb a kötvényben rögzített összeg erejéig megtéríti "B" tûzveszélyességi osztálya szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanás- a kockázatviselés helyén, veszélyesnek minõsülõ anyagok nem háztartási mértékben vagy a kockázatviselés idõtartama alatt bekövetkezett, jelleggel történõ felhasználásának, tárolásának következtében a biztosítási események által, keletkezett. a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat Villámcsapás 2.) A szerzõdõ Villámcsapás biztosítási eseménynek minõsül a vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot A biztosítási szerzõdés szerzõdõje az a személy, aki a biztosítási ajánlatot hagyó villám illetve gömbvillám, valamint teszi és jogosult a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által megtételére. A biztosítási díj megfizetésére a biztosítási szerzõdés mágneses térerõsségváltozással összefüggésben keletkezõ szerzõdõje kötelezett. Szerzõdõ lehet a szerzõdést kötõ biztosított, vagy indukciós túlfeszültségi kár. az a személy, aki a szerzõdést a biztosított javára köti Robbanás 3.) A biztosított Robbanás biztosítási eseménynek minõsül a gázok, vagy gõzök tágulásán alapuló, hirtelen, váratlan, balesetszerû erõmegnyilvánulás, A jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésben biztosítottnak minõsül az amelyik gyorsan lefutó hõtermeléssel és nagy nyomással jár, és a a személy, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke biztosított vagyontárgyban kárt okoz. fûzõdik. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Nem minõsül biztosítási eseménynek: a légijármûtõl eredõ hangrobbanás, 4.) A biztosítási szerzõdés létrejötte, hatálybalépése a rendeltetésszerû használat során a megengedett üzemi nyomás 4.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A túllépésével robbanás bekövetkezte nélkül okozott kár (pl. határoló szerzõdõ a biztosítási szerzõdés létrejöttét írásbeli ajánlattal falazat deformálódása, horpadása), kezdeményezi. Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó illetve az a robbanás kár, amelyik az Országos Tûzvédelmi Szabályzat nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Amennyiben a "A" vagy "B" tûzveszélyességi osztálya szerint tûzveszélyesnek, illetve biztosítási kötvény kiállítása, az ajánlat a biztosítónak vagy robbanásveszélyesnek minõsülõ anyagok nem háztartási mértékû és képviselõjének történõ átadástól számított 15 naptári napon belül jellegû felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be. megtörténik, a szerzõdés a biztosítási kötvény kibocsátásának napján 7.4. Árvíz jön létre, és a kötvényben a szerzõdés kezdeteként megjelölt Árvíz biztosítási eseménynek minõsül a felszíni élõvizek, az azokba nyílt idõpontban lép hatályba. A biztosító kockázatviselése akkor kezdõdik torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása. meg, amikor a biztosítási szerzõdés hatályba lép. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és 4.2. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosítónak, vagy a nyílt ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédelmi töltés védett oldalán képviselõjének átadott ajánlatra a biztosító 15 naptári napon belül nem jelentkezõ fakadóvíz, és átszivárgás miatti károkat. nyilatkozik. Ebben az esetben a szerzõdés az ajánlat átadás idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre. A kockázatviselés kezdete az ajánlaton a A jelen szabályzat szempontjából hullámtérnek minõsül a felszíni élõvizek kockázatviselés kezdeteként megjelölt idõpont, de legkorábban az azt ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona, vagy természetes követõ nap 0 órája, amikor a biztosítás elsõ díja a biztosítóhoz beérkezett. magaspart közötti terület. Nyílt ártérnek minõsül az az árvízvédelmi Ha a biztosító és a szerzõdõ az elsõ díj halasztott fizetésében állapodnak mûvekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élõvíz a mindenkori meg, a kockázatviselés kezdete legkorábban a megállapodást követõ legmagasabb vízállás esetén elönt. nap Vihar Nem jön létre a szerzõdés, ha az ajánlatotot a biztosító annak átadásától Vihar biztosítási eseménynek minõsül az olyan légmozgás, amelynek számított 15 naptári napon belül visszautasítja. sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált épület 5.) A biztosítási szerzõdés tartama, a biztosítási idõszak szabályszerûen beépített és bezárt (nem kulcsra zárt), megrongálódott nyílászáróján, A biztosítási szerzõdés ha a felek másként nem állapodnak meg az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú határozatlan tartamú. A tartamot a felek a szerzõdésben (kötvényen) és szakszerû technológiával megépített tetõfedésen rögzítik. A tartamon belül a biztosítási idõszak 1 év. A biztosítási évforduló keresztül a viharral egyidejûleg beömlõ csapadékvíz áztatással kárt okoz. a díjfizetés kezdeteként megjelölt hónap elsõ napja. Nem biztosítási esemény a helyiségen belül keletkezett léghuzat. 6.) A biztosítási díj esedékessége Vihar biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek üvegezésében, külsõ festésében, vakolatában, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat A biztosító a biztosítási szerzõdés díját a biztosítási idõszakra (1 évre) állapítja meg és a kötvényen feltünteti. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamra szóló szerzõdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj) A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerzõdõ által elõre meghatározott idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik Az egyszeri díjat ha a felek másként nem állapodnak meg a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni. 7.) A biztosítási események 7.1. Tûz Tûz biztosítási eseménynek minõsül a füsttel, lángképzõdéssel, illetve hõfelszabadulással járó égés, amely a biztosított(ak) szándéka ellenére balesetszerûen jön létre. A rendeltetésüknél fogva láng, hõ és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezõ tûzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja Felhõszakadás Felhõszakadás biztosítási eseménynek minõsül, ha az óránként lehulló csapadék mennyisége meghaladja a 30 millimétert, és ezáltal a szabályszerûen kialakított vízelvezetõ-rendszer befogadó képességének elégtelensége miatt, a talajfelszínen összegyûlõ, felhõszakadásból származó csapadékvíz, valamint a csatornavezetékbõl visszaáramló szennyvíz a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz. A biztosító nem téríti meg az épületek külsõ vakolatában, külsõ festésében, valamint a talajszint alatti padozatú helyiségekben lévõ ingóságokban, és a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett felhõszakadáskárokat Csõtörés Csõtörés biztosítási eseménynek minõsül a kockázatviselés helyén belül víz-, csatorna-, tüzelési- és gõzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék, vagy gõz által 2

3 okozott kár. A biztosító megtéríti biztosítási eseményként legfeljebb 6 m hosszúságig a csõvezetékek cseréjének költségeit, valamint a biztosított csõvezetékek kárhelyének felkutatására fordított költségeket. A biztosító nem téríti meg a vezetékekre kapcsolt háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit, a gombásodás, penészedés formájában jelentkezõ, és a fagyás okozta károkat Hónyomás Hónyomás biztosítási eseménynek minõsül a hó és jég súlya, vagy az olvadáskor meg- ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kárt. A biztosító nem téríti meg: a nukleáris eseményekbõl és radioaktív szennyezésbõl adódó károkat, a polgárháborúval, polgári mozgalmakkal, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel összefüggésben keletkezett károkat. 9.) Mentesülés 9.1. Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerzõdõ, illetõleg a biztosított vagy a velük közös háztartásban élõ hozzátartozó, illetve a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezek a rendelkezések a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazandók A jelen feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minõsül különösen az, ha a károkozás a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító az hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt, elõtetõkben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során keletkezett károkat. történt, 7.9. Jégverés c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért Jégverés biztosítási eseménynek minõsül a jégszemcsék dinamikus következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy erõhatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó nem tette meg a kármegelõzés érdekében szükséges intézkedéseket fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejûleg annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlõdébeömlõ csapadék által okozott kárt. sének veszélyére írásban is figyelmeztette. Jégverés biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek 9.3. Mentesül a biztosító, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségékülsõ festésében, külsõ vakolatában, külsõ burkolatában, üvegezésében nek késve tesz eleget, s emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat. válnak Földcsuszamlás Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minõsül a földfelszíni talajrétegek 10.) A biztosítási szerzõdés megszûnése (kõ- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtõ irányú elcsúszása A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés megszûnéséig által okozott kár. áll fenn. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító, ha A biztosítási szerzõdés megszûnésének okai a következõk lehetnek: ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl A határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés a tartam lejártakor bányászati tevékenység, alagút, kútfúrás, földmunkaárok építése, a kötvényben lejáratként megjelölt idõpontban szûnik meg. talajvízszintsüllyesztés stb.), vagy a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési, illetve A határozatlan idõtartamra kötött szerzõdésnek lejárata nincs. karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi szerepét, illetve ha nem Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezévolt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ezt indokolták volna. se lehetetlenné vált, vagy a biztosított biztosítási érdeke megszûnt, a Kõ- és földomlás szerzõdés a hónap utolsó napjával megszûnik. Kõ- és földomlás biztosítási eseménynek minõsül a véletlenül, váratlanul, Amennyiben a biztosítási szerzõdés a biztosítási esemény bekövetkezése balesetszerûen lehulló kõ- és földdarabok által okozott kár. miatt szûnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási idõszaknak a Kõ- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért. azt a kárt, amelyik Ha a szerzõdõ hatálya az elsõ, illetve a folytatólagos díjat a díj tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. robbantás, esedékességétõl számított 60 naptári napon belül nem egyenlíti ki, a bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszintsüllyesztés stb.), biztosítási szerzõdés megszûnik. illetve A biztosítási szerzõdés megszûnése után befizetett díj nem helyezi újra támfal hiánya, vagy nem megfelelõ mûszaki állapota (pl. tervezési, hatályba a szerzõdést, e díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett. levonva belõle azt a két hónapi díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti Idegen tárgyak rádõlése megszûnés elõtti kockázatviselésével arányos. Idegen tárgyak rádõlése biztosítási eseménynek minõsül az a kárese A határozatlan tartamú biztosítási szerzõdést a felek - 30 naptári mény, amikor valamely (jelen szerzõdésben nem biztosított) idegen, a nap felmondási idõvel - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatják. kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádõléssel kárt okoz (pl. idegen oszlop, fa, kémény rádõlése stb.). 11.) Közlési, változásbejelentési kötelezettség Ismeretlen építmény, üreg beomlása A szerzõdõ a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása Ismeretlen építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minõsül a szempontjából lényeges minden olyan körülményt a valóságnak szerzõdõ, vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumen- megfelelõen a biztosítóval közölni, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és tációban nem szereplõ, illetõleg a káreseményig fel nem tárt építmény, amelyeket a szerzõdõ ismert vagy ismernie kellett. vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása A szerzõdõ 15 naptári napon belül köteles bejelenteni minden olyan Nem biztosítási esemény: körülményben bekövetkezett változást, amelyre a biztosító a szerzõdés a bányák, pincék föld alatti részének beomlásából, létrejöttét megelõzõen rákérdezett, különösen: az alapok alatti talajsüllyedésbõl és a padozat alatti feltöltések ha másik biztosító intézettel ugyanazon vagyontárgy(ak)ra olyan ülepedésébõl eredõ kár. kockázatra is szóló biztosítási szerzõdést kötött, amelyre e szabályzat Idegen jármû ütközése alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed. Idegen jármû ütközése biztosítási eseménynek minõsül, ha az idegen ha a biztosított vagyonérték megváltozott. jármû, annak alkatrésze, vagy rakománya üközéssel kárt okoz A közlésre, illetõleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség Nem minõsül idegen jármûnek az a jármû, amely a biztosított(ak) megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot. bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a Légijármû, mûhold ütközése biztosítási esemény bekövetkeztében. Biztosítási eseménynek minõsül a személyzet által irányított légijármû részeinek vagy rakományának, mûhold vagy mûhold darabjának 12.) Kármegelõzési, kárenyhítési kötelezettség ütközése, lezuhanása, amely során a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezik A biztosított kárenyhítési kötelezettsége abban áll különösen, hogy tûz és robbanás esetén, a káreseményt követõen haladéktalanul értesítse 8.) Általános kizárások a biztosítási eseményekbõl a tûzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében, 3

4 betöréses lopás, rablás illetve kifosztás esetén, a káreseményt követõ- nem történik kifizetés. en haladéktalanul tegyen feljelentést a rendõrségen és a feljelentés Amennyiben a kármentességi engedmény fennállása alatt a részeként tételesen sorolja fel a károsodott, illetve eltulajdonított vagyon- szerzõdésre kifizetés történik, úgy az engedmény a következõ biztosítási tárgyakat. idõszaktól kezdõdõen megszûnik, és a szerzõdõ újbóli kedvezmény A kár bejelentésétõl számított ötödik munkanapig a biztosított a igénybe vételére kizárólag újabb, két egymást követõ kármentes vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben biztosítási idõszak elteltével jogosult. változtathat. 15.) Egyéb rendelkezések 13.) A kárbejelentés, a szolgáltatáshoz szükséges iratok A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdésbõl eredõ A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított két munka- igények egy év alatt évülnek el. napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetõvé kell tenni A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári a kárbejelentés tartalmának ellenõrzését. Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelke- rendelkezései az irányadók. zésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a kárigény bizo Jelen szerzõdésre a mindenkor hatályos, magyar jogszabályok az nyításához és elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a irányadóak. szolgáltatás összegének káridõpontban történõ megállapításához szükségesek, különösen: A szerzõdõ felek perértéktõl függõen kikötik Pesti Központi Kerületi tulajdoni lapot, bérleti szerzõdést, Bíróság (1051 Budapest, Markó u. 25.) illetve Fõvárosi Bíróság (1051 beszerzési számlát, vagy adásvételi szerzõdést, Budapest, Markó u. 27.) kizárólagos illetékességét. tûz és robbanáskár esetén az önkormányzati tûzoltóság igazolását vagy az önkormányzat hatósági bizonyítványát, 16.) Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók betöréses lopás, rablás, kifosztás esetén a rendõrségi feljelentést és a A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony nyomozást megszüntetõ határozatot, vádemelés esetén pedig a fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezeli, ameddig a vádiratot, biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ, a létre nem ha volt hatósági eljárás a hatósági igazolást, vagy határozatot. jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat pedig addig A szerzõdõ és a biztosított a jelen feltételek alapján létrejött szerzõban igény érvényesíthetõ. kezeli, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatdésben hozzájárulását adja, hogy a biztosító a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse A biztosító a biztosított (a szerzõdõ) személyes adatait annak hozzájárulásával 14.) Kármentességi engedmény kezeli. Különleges személyes adatok kezeléséhez, a szemé- lyes adatok külföldi adatkezeléséhez a biztosított (a szerzõdõ) írásbeli Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött határozatlan hozzájárulására van szükség. tartamú biztosítási szerzõdés vonatkozásában két egymást követõ A biztosított (szerzõdõ) személyes adatainak kezelésérõl tájékozbiztosítási idõszakban káresemény kapcsán nem történik kifizetés, a tatást kérhet, kérheti ezen adatok helyesbítését, illetve a jogszabályban biztosító a következõ biztosítási idõszaktól kezdve, a biztosítás díjából elrendelt adatkezelések kivételével azok törlését is. A biztosító mint adatengedményt ad. kezelõ, a biztosított kérésére tájékoztatást köteles adni részére az általa A díjengedmény mértéke: 10%, és mindaddig megilleti a kezelt adatairól és az adatkezelés, a törvényben meghatározott körben szerzõdõt, amíg az adott biztosítási szerzõdésre káresemény kapcsán annak körülményeirõl. AZ ÉPÜLET- VAGY BÉRLEMÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 1.) A kockázatviselés helye b.) a kötvényben külön-külön feltüntetett lakás (társasházi öröklakás, vagy szövetkezeti lakás) A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország, a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek (tároló, garázs) azon belül valamint, a kötvényben külön fel nem tüntetett 1.1 Épületbiztosítás esetén közös tulajdonú épületrészek, társasházi öröklakás esetén a biztosított a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek személy(ek) tulajdoni hányadának arányában, illetõleg szövetkezeti területe, vagy tulajdonú épületrészek esetén a jelen feltételek alapján létrejött a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épület- szerzõdésben biztosított szövetkezeti lakás és a szövetkezeti összes lakás ben lévõ saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás arányában. területe, valamint a lakáshoz tartozó saját és közös tulajdonú épület Épületbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az részek területe. elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok 1.2 Bérleménybiztosítás esetén alkotórészeit és tartozékait is. Az épület tartozékának tekintendõk, a a kötvényen feltüntetett lakáscélú bérlemény területe, valamint a funkcionális kiegészítõ épületszerkezeti elemek, és kiegészítõk, különös bérleményhez tartozó, kizárólag a bérlõ által használt épületrészek te- tekintettel: rülete. az épületen lévõ villámhárító berendezések, az épületen lévõ külsõ antenna-berendezések beleértve a mûholdas 2.) A biztosított adás vételére alkalmas antennákat is, 2.1. Épületbiztosítás esetén az épülethez hozzáépített lépcsõk, létrák, teraszok, A jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésben biztosítottnak minõsül a az épülethez hozzáépített zászlótartók, szerzõdõ által a kötvényben biztosítottként megnevezett tulajdonos, az árnyékoló szerkezetek, valamint a kötvényben meg nem nevezett tulajdonostárs. a védelmi berendezések, rácsok, 2.2. Bérleménybiztosítás esetén az elektromosan mûködõ kapuk, mozgató-berendezéseikkel együtt. A jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésben biztosítottnak minõsül a A biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá az építés, felújítás, szerzõdõ által a kötvényben biztosítottként megnevezett bérlõ, valamint átalakítás elõtt, vagy alatt álló a kötvényben meg nem nevezett bérlõtárs. a kockázatviselés helyén lévõ épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerûségbõl betárolt, beépítésre váró építõ-, segéd- és kiegé- 3. A biztosított vagyontárgyak szítõ anyagokra is Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján biztosított Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgy a biztosított személy(ek) tulajdonát képezõ vagyontárgyak: a.) a kötvényben külön-külön feltüntetett a földbevájt, kikövezetlen falú építmények, lakóház (családi ház) vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, stb.) és fóliasátrak, üveg- és hajtatóházak. melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, kamra, terménytároló, stb.) 3.2. Bérleménybiztosítás esetén, a jelen feltételek alapján biztosított (továbbiakban: épületek), valamint vagyontárgyak a kötvényen megjelölt a biztosított személy(ek) által a kötvényben külön-külön fel nem tüntetett bérelt bérlemény határoló falain belül a biztosított(ak), vagy a építmények (kerítés, kerti építmények stb.) vagy bérbeadó tulajdonában lévõ alábbi vagyontárgyak minõsülnek: 4

5 ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa, redõny, vászon- visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy roló, napvédõ függöny és hozzájuk tartozó szerelvények, kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült. a csengõ, a kaputelefon, valamint a riasztó és a tûzjelzõ berendezés, Jelen biztosítási szerzõdés alapján teljesített kifizetésekre a a beépített bútor- és a beépített térelválasztó, mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi a beépített fõzõ-, fûtõ-, vízellátó-, egészségügyi-, és szellõztetõ beren- CXVII. törvény) rendelkezései az irányadóak. dezések, valamint azok szerelvényei, az elektromos hálózat és szerelvényei, a bérlemény fogyasztás A biztosító káridõponti avult értéken téríti meg a kár idõpontjában mérõjétõl, illetõleg kapcsolótáblájától kezdõdõ szakaszon, 85%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott) a belsõ válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ahol a mázolás, helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed a padlóburkolatok, melléképületek, valamint egyéb építmények kárait. a mûholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antennarendszerint számolja. A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szer (a beltéri egység kivételével), valamint az (itt fel nem sorolt) épületberendezési és épületfelszerelési tárgyak Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos mûszaki paramé- 4.) A biztosítási összeg terekkel egyenértékû módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia értéknövelõ hatását A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsõ határa, s egyben a a kártérítési összegbõl levonja. biztosítási díj megállapításának alapja A biztosító a szolgáltatás összegébõl levonja a felhasználható 4.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ határozza meg. A maradványok értékét. biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új 5.6. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségeit. károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott, a biztosító a kárt csak A biztosítási ajánlatban, és az ezen ajánlat alapján létrejött kötvényben olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási felsorolt vagyoncsoportokat úgymint fõépület, melléképület, bérlemény eseménynek tudható be. a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely 5.7. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken. összeg egyben a kártérítés felsõ határa is. A vagyoncsoportok biztosítási összegei a kárrendezés során nem vonhatók össze Felületek károsodása Ha a helyiség 4.2. Alulbiztosítás mennyezetének és egyik oldalfalának, vagy Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új két oldalfalának a festése, tapétázása, vagy mázolása károsodik, állapotban való felépítésének (helyreállításának) költsége(i), a biztosító a a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg. kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) Ha a helyiségben lévõ oldalfalak, padozat, illetve mennyezet költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés). burkolata felületenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérül, a biztosító az adott oldalfal, mennyezet vagy padozat egész felületének A biztosító nem érvényesítheti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az helyreállítási költségeit téríti. arányos kártérítést, ha a biztosítási szerzõdés a biztosító által az ajánlaton megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt meghafelületenként 50%-ban vagy annál nagyobb mértékben sérülnek a Az épület homlokzatát ért károk esetén, ha a homlokzati falak ladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre. biztosító az adott homlokzati falsík egész felületének a helyreállítási 4.3. A biztosítási összeg indexálása költségeit téríti A vagyontárgy(ak) értékének (a helyreállítás költségeinek) követése érdekében a biztosító, a biztosítási összege(ke)t és a biztosítás 5.9. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei teljes díját rendszeresen évente egy alkalommal indexálja. Az indexált A biztosító megtéríti a biztosítási összegen belül a biztosítási összeg biztosítási összeg az elõzõ biztosítási összeg és az inflációs index szorzata. 10%-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsola- tos és indokolt, egyszeri A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai oltás, mentés, Hivatal által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ bontás és ideiglenes tetõépítés, évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás árindexének átlaga. tervezés és hatósági engedélyezés, A biztosítási összeg(ek) értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, helyreállítást követõ takarítás, valamint valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási kárenyhítés költségeit. évfordulót 60 nappal megelõzõen írásban értesíti a szerzõdõt. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg A biztosító az indexált biztosítási összeg(ek)et ezer Ft-ra és a biz Lakhatatlanná nyilvánítás tosítási díj(ak)at egész Ft-ra kerekítve számítja ki. Ha az illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított Amennyiben a szerzõdõ az indexált biztosítási összeg alapján épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstõl a lakhatóvá kiszámított díjjal a szerzõdést nem kívánja fenntartani, a szerzõdést a válásig, de legfeljebb 180 napig a biztosító a biztosítási összegen belül biztosítási idõszak végére 30 napos felmondási idõvel írásban az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díjaira, valamint a vagyon- felmondhatja. Amennyiben a szerzõdõ a biztosítási összegek és a tárgyak szállításának és tárolásának igazolt költségeire Ft-ig biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerzõdésmódosítást írásban térítést nyújt. Ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a biztosító az árvízveszély nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító miatt elrendelt kiköltözés esetén is. elfogadottnak tekinti A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követõ 15 5.) A biztosítási szolgáltatások naptári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidõt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat 5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános a biztosítóhoz beérkezett. biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre ter Önrészesedés jed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal. A biztosítási szerzõdés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) Amennyiben a biztosítási szerzõdés önrész nélkül jön létre, a szerzõdésújraépítésének költségeit téríti, kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyretésekor ben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térí- állítható vagy ha az a 5.3. pontban felsorolt vagyontárgy. Az újraépítés a biztosító önrészesedést nem von le. költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minõségû Amennyiben a biztosítási szerzõdés önrésszel jön létre, a biztosító nem vagyontárgy káridõponti felépítésének általános forgalmi adóval téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként nem érik el az csökkentett átlagos költsége. önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás összege minden kárból levonásra kerül. (helyreállítás) általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. A szerzõdõ választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy újraépítésének vagyontárgyak (épületek) kár bekövetkeztének idõpontjában érvényes költségeit meghaladná, a biztosító a vagyontárgy újraépítésének biztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke. költségeit téríti A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi 6.) Egyéb rendelkezések adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az általános a javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történõ biztosítási feltételekben foglaltak az irányadóak. 5

6 AZ INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 1.) A kockázatviselés helye okmány; az értékpapír; az utalványok; bérletek; és egyéb okmányok; a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt 1.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyar- adatállomány; ország, azon belül a vízi*-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, utánfutó és ezek a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek alkatrészei illetve fõdarabjai, területe, vagy a motoros meghajtású vízi sporteszközök, a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt a mezõgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és épületben lévõ, saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, a biztosított gazdalakás, valamint a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek területe, ságában tartott állatállományt, a kertápolási és mezõgazdasági vagy kisgépeket, berendezéseket, felszereléseket és egyéb mezõgazdasági a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épület- eszközöket, a kerti felszereléseket, a kedvtelésbõl tartott háziállatokat. ben lévõ bérlemény, valamint a bérleményhez tartozó, saját tulajdonú *A jelen feltételek szempontjából vízijármûnek minõsül a vitorlával, gépi épületrészek területe. berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp 2.) A biztosított illetve csónak. A jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésben biztosítottnak minõsül a 4.) A biztosítási összeg kötvényben név szerint biztosítottként megnevezett személy, valamint a A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának vagyoncsoportonkénti vele vagyonközösségben, illetve a kockázatviselés helyén közös felsõ határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. háztartásban élõ a Polgári Törvénykönyv 685. b., pontja szerinti hozzá A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ határozza meg. A tartozója, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fûzõdik. biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új 3.) A biztosított vagyontárgyak állapotban való újrabeszerzésének költségeit. A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként 3.1. Jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak azok a szabály- megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely biztosítási zatban felsorolt, be nem épített ingóságok, amelyek a biztosított összeg egyben a szolgáltatás felsõ határa. személy(ek) tulajdonát képezik, vagy általa(uk) bérelt, kölcsönvett, vagy Az értékõrzõ ingóságok, a háztartási ingóságok, valamint az egyéb felelõs õrzésre átvett címen a biztosított(ak) vagyonmegóvási érdek- kiemelt ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakat a felek a jelen körébe tartoznak és nem tartoznak a kockázatviselésbõl kizárt, külön feltételek 3.2-es pontjában meghatározott csoportonként -, a szerzõdõ pontban felsorolt vagyontárgyak közé. által megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely 3.2. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következõ biztosítási összeg egyben a szolgáltatás felsõ határa. vagyoncsoportokra különülnek el: 4.2. Alulbiztosítás 1.) vagyoncsoport: Értékõrzõ ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új 1.1. vagyoncsoport: a jogszabály szerint nemesfémnek minõsülõ állapotban való újrabeszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan anyagok, drágakõ vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával arányban téríti meg, ahogy a biztosított összeg a biztosított vagyon- készült ékszerek, használati- és dísztárgyak; tárgy(ak) új állapotban való újrabeszerzésének költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés) vagyoncsoport: katalogizált érme és bélyeggyûjtemények; A biztosító nem érvényesítheti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az 1.3. vagyoncsoport: képzõmûvészeti és iparmûvészeti alkotások arányos kártérítést 1.4. vagyoncsoport: valódi szõrmék (az irha kivételével), kézi csomózású ha a biztosítási szerzõdés a háztartási ingóságok körébe tartozó vagy kézi szövésû szõnyegek, vagyontárgyak esetén a biztosító által az ajánlaton megjelölt küszöb vagyoncsoport: antik tárgyak és különleges régiségek. értéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt meghaladó biztosítási 2.) vagyoncsoport: Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak összeg meghatározásával jött létre, azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez az értékõrzõ ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak vagyoncsoszükségesek, és a biztosított(ak) személyes használatára, fogyasztására portjai, és az egyéb kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyonszolgálnak; tárgyak vagyoncsoportja esetén. a kockázatviselés helyén használt, vagy tárolt keresõ tevékenység 4.3. A biztosítási összeg indexálása eszközei a háztartási ingóságbiztosítási összeg 5%-ának erejéig, A vagyontárgy(ak) értékének követése érdekében a biztosító, a amelyek nem tartoznak az értékõrzõ, valamint az egyéb kiemelt biztosítási összeget és a biztosítás teljes díját évente egy alkalommal értékû ingóságok körébe, illetve a kockázatviselésbõl kizárt 3.4. rendszeresen indexálja. Az indexált biztosítási összeg az elõzõ biztosítási pontban felsorolt vagyontárgyak közé, így különösen: összeg és az inflációs index szorzata. sport- és hobbieszközök beleértve a vízi sporteszközöket is, barkácsfelszerelések, A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai kerékpár, valamint egyéb nem motoros jármûvek, és ezek tartozékai, Hivatal által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ ápolási és szerelési anyagai, évre vonatkoztatott fogyasztói árindex. kerti berendezési tárgyak, A biztosítási összeg(ek) értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, hangszerek. valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási 3. vagyoncsoport: Egyéb kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó évfordulót 60 nappal megelõzõen írásban értesíti a szerzõdõt. vagyontárgyak, különösen A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra és a biztosítási a Ft egyedi értéket meghaladó nem nemesfémbõl készült díjat egész Ft-ra kerekítve számítja ki. órák, Amennyiben a szerzõdõ az indexált biztosítási összeg alapján engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek, kiszámított díjjal a szerzõdést nem kívánja fenntartani, a szerzõdést a a Ft értéket meghaladó, az értékõrzõ ingóságok 1.2. va- biztosítási idõszak végére 30 napos felmondási idõvel írásban gyoncsoportjába nem tartozó gyûjtemény, bármikor felmondhatja. Amennyiben a szerzõdõ a biztosítási összegek az Ft egyedi értéket meghaladó háztartási ingóságok körébe és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerzõdésmódosítást tartozó vagyontárgyak. írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a 3.3. Az értékõrzõ, valamint az egyéb kiemelt értékû ingóságoknak biztosító elfogadottnak tekinti. minõsülõ vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem állandó 5.) A biztosítási szolgáltatások jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás céljára 5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános használt) épületben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül a biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre szabadban vagy nyitott épületrészben (pl. erkély, terasz stb.) bármely terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal. biztosítási esemény következtében károsodnak A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) 3.4. A jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak: káridõponti új állapotban való újrabeszerzésének költségeit téríti meg a pénz (külön díj ellenében biztosítható), a készpénzkímélõ fizetõ- kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az az 5.4. eszközök (csekk, bankkártya, hitelkártya); váltó; utalvány; betétjegy; ta- pontban felsorolt vagyontárgy. A káridõponti új állapotban való újrakarékbetétkönyv és minden más hasonló gazdasági rendeltetésû 6

7 beszerzés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos térítésekor a biztosító önrészesedést nem von le. minõségû, hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy beszerzésé- Amennyiben a biztosítási szerzõdés önrésszel jön létre, a biztosító nem nek átlagos költsége. téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként nem érik el A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás, az önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész helyreállítás általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. összege minden kárból levonásra kerül. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridõponti új A szerzõdõ választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított állapotban való újrabeszerzésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgyak (ingóságok) kár bekövetkeztének idõpontjában vagyontárgy káridõponti új állapotban való újrabeszerzésének költségét érvényes összbiztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke. téríti Költségek térítése A biztosító a javítás, helyreállítás költségeit, csak abban az A kárenyhítés, romeltakarítás költségei esetben téríti az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, A biztosító megtéríti a biztosított összegen belül a biztosítási összeg ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA 10%-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsolaadóhatóságtól történõ visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a tos és indokolt, egyszeri károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újrabeszerzése oltás, mentés során felmerült. rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás, 5.3. Ha a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel, a hazai takarítás, mosatás, kereskedelemben a kár bekövetkezésének idõpontjában már nem kárenyhítés költségeit. kapható egyenértékû vagyontárgy, akkor a biztosító úgy határozza meg Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg. a károsodott vagyontárgy elméleti új értékét, hogy a kár idõpontjában Bankkártya újrabeszerzési költsége forgalmazott hasonló mûszaki tulajdonságokkal rendelkezõ vagyontárgy A biztosító megtéríti a Magyarország területén felügyeleti hatóság beszerzési értékébõl levonja a mûszaki különbségek becsült értékét. engedélyével mûködõ banknál vezetett, a biztosított(ak) saját lakossági 5.4. A biztosító káridõponti avult értéken téríti meg a kár idõpontjában forint, vagy deviza számlájához tartozó bankkártya, az általános a.) 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok, biztosítási feltételekben; ha a biztosítási szerzõdés kiegészítõ földrengésb.) a kockázatviselés helyén folytatott keresõtevékenység eszközeinek biztosítással jött létre, akkor a kiegészítõ földrengés-biztosítás feltételeiújrabeszerzésének költségeit, valamint ben; ha a biztosítási szerzõdés kiegészítõ betöréseslopás és kiegészítõ c.) azoknak a vagyontárgyaknak a kárait, amelyek nem a biztosított rongálás biztosítással jött létre, akkor a kiegészítõ betöréseslopás és személy tulajdonát képezik, de bérlet, kölcsön, felelõs õrzés címén a biz- kiegészítõ rongálás feltételeiben meghatározott biztosítási esemény tosított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak. miatti letiltási és újrabeszerzési igazolt költségeit legfeljebb Ft A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak összeghatárig. szerint számítja. A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való pénzfelvétel, vagy vásárlás miatt bekövetkezett A biztosító a vagyontárgyat 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak veszteségre. tekinti különösen, ha az az eredetivel megegyezõ alkatrész kereskedelmi Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg. hiánya, vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre. A biztosító a 85%-osnál nagyobb elhasználtságú vagyontárgyaknál a 6.) Külön díj ellenében biztosítható különleges kockázat helyreállítás költségeit, de maximum a káridõponti avult értéket téríti 6.1. Készpénz, okmányok meg. A biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben felsorolt 5.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki biztosítási események vonatkozásában külön díj ellenében kiterjed a a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes készpénzt, a személyi igazolványt és az útlevelet ért károkra, a kötvényen darabok károsodása esetén a részbeni károsodás miatt a nem károso- feltüntetett összeghatárig, amely egyben a szolgáltatás felsõ határa. A dott rész értékcsökkenésére, továbbá az úgynevezett elõszereteti érték- biztosító kockázatviselése kiterjed a kiegészítõ földrengés-biztosítás, és a re, valamint kiegészítõ betöréses lopás, rablás biztosítási feltételek biztosítási az elmaradt haszonra. eseményeinek vonatkozásában is, amennyiben a kiegészítõ biztosítás a 5.6. A biztosító a szolgáltatás összegébõl levonja a felhasználható maradványok biztosítási szerzõdésen belül megkötésre került. értékét. A biztosító kockázatviselése készpénzre és útlevélre csak abban az 5.7. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más esetben terjed ki, ha a kár bekövetkezésének idõpontjában a készpénz károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott, a biztosító a kárt csak illetve az útlevél értéktárolóban van elhelyezve. olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított esemény következménye. személyi igazolvánnyal, útlevéllel elkövetett visszaélésekre A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken. Jelen feltételek szempontjából készpénz alatt a forint, illetve a Magyar 5.9. A biztosító a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó Nemzeti bank által jegyzett devizából származtatott valuta értendõ. villám által mágneses térerõsségváltozással összefüggésben A valutát ért károk esetén, a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által közölt keletkezõ indukciós túlfeszültségi kárt a háztartási ingóság vagyoncso- káridõponti hivatalos deviza-árfolyamon térít. portra vonatkozó biztosítási összeg 5%-ának erejéig és csak abban az esetben téríti meg, ha meteorológiai bizonyítékkal lehet alátámasztani, 7.) Egyéb rendelkezések hogy villámcsapás volt a túlfeszültség legvalószínûbb oka Az értékõrzõ ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak közül az A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követõ Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyakra a biztosító naptári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik kockázatviselése kizárólag abban az esetben terjed ki, ha a szerzõdés bemutatni, a határidõt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat létrejöttekor, vagy módosítás esetén a módosítás hatályba lépésekor a biztosítóhoz beérkezett. a szerzõdõ számlával, a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb Önrészesedés dokumentummal, vagy képesítéssel rendelkezõ hivatalos értékbecslõ A biztosítási szerzõdés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül. által készített szakvéleménnyel igazolni tudja a vagyontárgy értékét. Amennyiben a biztosítási szerzõdés önrész nélkül jön létre a szerzõ A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az általádésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk nos biztosítási feltételekben foglaltak az irányadóak. A KIEGÉSZÍTÕ ÜVEGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI 1.) Alap üvegbiztosítás 1.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ alap üvegbiztosítás alapján a szerzõdés- ben maghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállal- ja, hogy üvegtáblánként 3 négyzetméter felületig, megtéríti az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezésében balesetszerûen bekövetkezett törés vagy repedéskárokat az alábbiak szerint A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegbõl készült elõtetõkre; üvegházakra; télikertekre; napkollektorok üvegezésére; üvegfödémekre; meleg- és hidegágyakra; a festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt és ólombetétes üvegekre; pinceablakokra; kira- 7

8 katokra; kirakatszekrényekre; tükörfelületekre; üvegkerámia fõzõlapra; beépített, hajlított, festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt, ólomnév- és cégtáblákra; az üvegtáblából, copolit üvegbõl készült térelhatá- betétes és törésvédõ fóliával ellátott üvegezésében balesetszerûen roló szerkezetekre, a hajlított üvegekre; a bútorüvegekre; az üvegbúto- bekövetkezett törés- vagy repedéskárokat az alábbiak szerint. rokra; törésvédõ fóliákra; valamint az építés, felújítás alatti épületek 2.2. A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegtetõkre, üvegezésére. üvegházakra, napkollektorok üvegezésére, üvegfödémekre, meleg- és 1.3. A jelen kiegészítõ üvegbiztosítás alapján a biztosító nem fedezi az hidegágyakra, kirakatokra, kirakatszekrényekre, cégtáblákra, csillárokra, üvegtáblát rögzítõ tartószerkezet javítási költségeit. üvegbútorokra, valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére A biztosított összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési 2.) Extra üvegbiztosítás összeggel csökken. A biztosító kockázatviselése biztosítási idõszakonként 2.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban alapbiztosítás) (évenként) legfeljebb Ft-ig terjed. kötött kiegészítõ Extra üvegbiztosítás alapján a szerzõdésben 2.4. Az Extra üvegbiztosítás érvényességének elõfeltétele az Alap meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, üvegbiztosítás megléte és érvényessége. hogy megtéríti: üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig, az alapbiztosításban 3.) Egyéb rendelkezések biztosított épületek 3 négyzetméter felületet meghaladó szerkezetileg beépített üvegezésben, 3.1. Üvegtörési károknál a biztosító önrészesedést nem alkalmaz. az üvegkerámia fõzõlapokban, 3.2. A kiegészítõ üvegbiztosítások díja, valamint Extra üvegbiztosítás a pinceablakokban, esetén a biztosító térítésének felsõ határa, az alapbiztosítás indexálásá- a névtáblákban, val egyidejûleg, azzal arányos mértékben változik. 1 négyzetméter felületig az üvegtéglából, copolit üvegbõl készült térelhatároló szerkezetekben, 3.3. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig a télikertek üvegezésében. biztosítások is megszûnnek. az akváriumok, terráriumok üvegezésében, 3.4. A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az a tükörfelületekben, általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei a bútorok üvegezésében, irányadóak. valamint az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg A KIEGÉSZÍTÕ FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI 1.) Kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás 1.8. Önrészesedés A biztosító a kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás alapján 1.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz (továbbiakban: megtérülõ károk esetén nem alkalmaz önrészesedést. alapbiztosítás) kötött kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás 1.9. Mentesülés alapján a szerzõdésben meghatározott díj ellenében a biztosító az A biztosítót a kárért felelõs személy szándékos, vagy súlyosan gondtalan alábbiak szerint megtéríti azokat a szerzõdésen kívüli, e szerzõdés magatartása sem mentesíti szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat, amelyekért a szemben, a biztosító azonban a kifizetett biztosítási összeg megtérítését biztosított, mint követelheti a kárért felelõs személytõl, ha az a kárt szándékosan vagy a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek súlyosan gondatlanul okozta. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlantulajdonosa, bérlõje, használója, vagy ezek építtetõje, felújítója, ságnak minõsül az, ha a károkozás a kötvényen megjelölt épületben háztartási céllal gázpalackot, a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer gáztartályt használó e minõségben a magyar jog szabályai szerint hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt, kártérítési kötelezettséggel tartozik. b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során 1.2 Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló történt, társasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás, vagy c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért követkevezetékbõl és azok szerelvényeibõl kiömlõ víz vagy gõz idézett elõ, zett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette amelyek miatt meg a kármegelõzés érdekében szükséges intézkedéseket annak a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen, ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlõdésének veszé- a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, lyére írásban is figyelmeztette. illetõleg Egyéb rendelkezések az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy a társas-házközösség A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult ellen érvényesítenek igényt. azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A 1.3 Megtéríti a biztosító a tûz, robbanás, vagy vezetékekbõl és azok biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, szerelvényeibõl kiömlõ víz, vagy gõz által okozott azon károkat is, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki. amelyek miatt a bérbeadó a Polgári Törvénykönyv a alapján A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak igényt érvényesít a biztosított bérlõvel szemben. akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági 1.4 Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a a biztosított keresõfoglalkozás, vagy iparszerû tevékenység végzése biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott. A során okozott, biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak. képviselettel felmerülõ költségek a biztosítót terhelik. 1.5 A közös tulajdonosi minõségben okozott a tulajdonosokat terhelõ Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ felelõsségi károkat a biztosított(ak) tulajdoni hányadának arányában biztosítás is megszûnik. téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelõ felelõsségi károkat a A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az téríti a biztosító. irányadók. 1.6 A biztosítási összeg A biztosító a károkat biztosítási évenként, a szerzõdõ által választott és a 2.) Kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felsõ határig téríti meg Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosí- táshoz (továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítõ általános 1.7 A biztosítási összeg indexálása felelõsségbiztosítás alapján a szerzõdésben meghatározott díj A kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás díja az alapbiztosítások ellenében, a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerzõdésen indexálásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint: kívüli, e szerzõdés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat, A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal amelyekért a biztosított, mint által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek vonatkoztatott lakásjavító, karbantartó cikkek és szolgáltatások tulajdonosa, bérlõje, használója, vagy ezek építtetõje, felújítója, árindexének átlaga. a kötvényen megjelölt épületben háztartási céllal rendeltetésszerûen 8

9 gázpalackot, gáztartályt használó, 2.6. A közös tulajdonosi minõségben okozott a tulajdonosokat terhelõ engedélyezett önvédelmi eszköz, lõfegyver használója, felelõsségi károkat a biztosított(ak) tulajdoni hányadának arányában háziállattartó, (Jelen feltételek alapján háziállatnak minõsülnek téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelõ felelõsségi károkat a különösen a ló, a szarvasmarha, a sertés-félék, a baromfi-félék, a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában szamár, az öszvér, a kecske, a juh, a kutya, a macska, a házinyúl. Jelen téríti a biztosító. feltételek alapján nem minõsül háziállatnak az az állat, amely Magyar A biztosítási összeg országon nem õshonos de más országokban háziállatként tartják így A biztosító a károkat biztosítási évenként, a szerzõdõ által választott és a különösen a strucc, az elefánt stb.) kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felsõ határig díszállattartó (Jelen feltételek alapján díszállatnak minõsülnek téríti meg. különösen a papagájok és egyéb díszmadarak, a tengeri malac, a hörcsög-, egér- és patkányfélék, a teknõsök, az 1 kg-os súlyt meg nem 2.8. A biztosítási összeg indexálása haladó akváriumi halak, a kedvtelésbõl tartott nyúlfélék, stb. Jelen A kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás díja az alapbiztosítások feltételek alapján nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a kígyófélék, indexálásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint: krokodilok, aligátorok, mérges pókok és egyéb rovarok, skorpiók, A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal majmok, az 1 kg-os súlyt meghaladó halak által okozott károkra.) által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre kerékpár, illetve jármûnek nem minõsülõ közlekedési és szállítóeszköz vonatkoztatott fogyasztói árindex, valamint a lakásjavító, -karbantartó használója, cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga. emberi erõvel hajtott rokkantjármû használója, 2.9. Önrészesedés közúti balesetet elõidézõ gyalogos, A biztosító a kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás alapján megtérülõ szervezett kereteken kívüli, nem hivatásos hobbi-, sporttevékenységet károk esetén nem alkalmaz önrészesedést. végzõ, e minõségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötele Mentesülés zettséggel tartozik. A biztosítót a kárért felelõs személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan 2.2. A biztosító, a kötvényen megjelölt biztosítási összegen belül a magatartása sem mentesíti szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a háziállattartói, illetve szemben, a biztosító azonban a kifizetett biztosítási összeg megtérítését díszállattartói minõségben okozott károkat. követelheti a kárért felelõs személytõl, ha az a kárt szándékosan vagy 2.3. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló súlyosan gondatlanul okozta. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlantársasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás, vagy ságnak minõsül különösen az ha a károkozás vezetékekbõl és azok szerelvényeibõl kiömlõ víz vagy gõz idézett elõ, és a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer amelyek miatt hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt, a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen, b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetõc.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért követke- történt, leg az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy társasházközösség zett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette ellen érvényesítenek igényt. meg a kármegelõzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár veszélyére írásban is 2.4. Megtéríti a biztosító a tûz, robbanás, vagy vezetékekbõl és azok figyelmeztette. szerelvényeibõl kiömlõ víz, vagy gõz által okozott azon károkat is, amelyek miatt a bérbeadó a Polgári Törvénykönyv a alapján Egyéb rendelkezések igényt érvényesít a biztosított bérlõvel szemben A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A 2.5. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez a biztosítottak keresõfoglalkozás, vagy iparszerû tevékenység végzése fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki. során okoztak, a biztosítottak motoros jármû üzemben tartójaként okoztak, A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak, akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági a biztosítottak háziállatai növényi kultúrákban okoztak, marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a a biztosítottak olyan fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály, biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott. A vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja, biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a a biztosítottak* vízi- és légijármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök képviselettel felmerülõ költségek a biztosítót terhelik. ideértve a gépi meghajtású vízi sporteszközöket is használatával Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ okoztak, biztosítás is megszûnik. a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az *A jelen feltételek szempontjából vízijármûnek minõsül a vitorlával, gépi általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp irányadók. illetve csónak. A KIEGÉSZÍTÕ FÖLDRENGÉS-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 1. Az épület vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosításhoz kiegészítõ földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásá- (a továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítõ földrengés-biztosítás nak alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását alapján a szerzõdésben meghatározott díj ellenében, a biztosító megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonatkoztatott fogyasztói árindex, megtéríti az alapbiztosítási összegek mértékéig azokat a károkat, valamint lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének amelyeket a kockázatviselés helyén, az MSK-64 skála ötös fokozatát átlaga. elérõ földrengés okoz az alapbiztosításokban biztosított vagyontárgyak- 3. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ biztosíban. tás is megszûnik. 2. A kiegészítõ földrengés-biztosítás díja az alapbiztosítások indexá- 4. A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az általános lásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint: biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irány- az épület- vagy bérleménybiztosításhoz kötött kiegészítõ földrengés- adóak. biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga. az ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítõ földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonatkoztatott fogyasztói árindex. az épület- vagy bérleménybiztosításhoz és ingóságbiztosításhoz kötött 9

10 A KIEGÉSZÍTÕ MEZÕGAZDASÁGI KISTERMELÕI BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 1. Az ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött téríti meg: kiegészítõ mezõgazdasági biztosítás alapján, a biztosítási szerzõdésben A kockázatviselés helyén tárolt, a mezõgazdasági kistermeléssel megállapított díj ellenében, a biztosító megtéríti a jelen kiegészítõ biz- kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet károsodása esetén a tosítás keretében biztosított vagyontárgyakban, térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a az általános biztosítási feltételekben, forgalmi ár, ha a biztosítási szerzõdés kiegészítõ földrengés-biztosítással jött létre, a kockázatviselés helyén, a kedvtelésbõl tartott állatállomány, valamint akkor a kiegészítõ földrengés-biztosítás feltételeiben, a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány elhullása ha a biztosítási szerzõdés kiegészítõ betöréseslopás, rongálás esetén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen biztosítással jött létre, akkor a kiegészítõ betöréseslopás, rongálás nincs, a forgalmi ár, - kényszervágás esetén az adott területen kialakult feltételeiben meghatározott biztosítási eseményekbõl keletkezett felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár és a megtérülés különbözete, károkat az alábbi feltételek szerint. a mezõgazdasági kistermeléshez kapcsolódó nem motoros meghajtású 2.) A biztosítható vagyontárgyak gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak károso- dása esetén a kártérítés az ingóságbiztosítási feltételek 5. pontja alapján 1. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén tárolt, a mezõgaz-dasági történik. kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet, 4.2. A biztosító nem téríti meg a vihar és jégverés biztosítási esemény 2. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén, kedvtelésbõl tartott kapcsán a szabadban tartott terményekben, termésben, valamint a állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló meleg és hidegágyakban keletkezett károkat. állatállomány, 4.3. A biztosító nem téríti meg az idegen jármûvel történõ ütközés 3. vagyoncsoport: biztosítási esemény kapcsán a mezõgazdasági kistermeléshez, valamint a kertápoláshoz kapcso- a kockázatviselés helyén, kedvtelésbõl tartott állatállományban, lódó nem motoros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatálloberendezési tárgyak, mányban a kockázatviselés helyén kívül keletkezett károkat. motoros fûnyíró, motoros permetezõgép és közúti közlekedésre alkal A biztosító szolgáltatási kötelezettsége földrengés biztosítási matlan, motoros kapálógép. eseményre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerzõdés 3.) A biztosítási összeg kiegészítõ földrengés-biztosítással jött létre A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréseslopás, rongálás 3.1. Az 1, 2, 3 vagyoncsoportok biztosítási összegét a szerzõdõ biztosítási eseményekre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási határozza meg, azonban a biztosítási összegek a szerzõdés megkötéseszerzõdés kiegészítõ betöréseslopás, rongálás biztosítással jött létre. kor, vagyoncsoportonként nem haladhatják meg az Ft-ot, illetve szerzõdésmódosításkor nem haladhatják meg a módosításkori indexált felsõ határösszeget. 5.) Egyéb rendelkezések 5.1. A kedvtelésbõl tartott állatállományban, valamint a biztosítottak 3.2. A biztosítási összeg indexálása személyes fogyasztására szolgáló állatállományban keletkezett károk A kiegészítõ mezõgazdasági kistermelõi biztosítás vagyoncsoportjaihoz esetén, a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító tartozó biztosítási összegek és díjak, az alapbiztosítás indexálásával rendelkezésére kell bocsátani az állatorvosi igazolást. egyidejûleg, azzal arányos mértékben, az alapbiztosításban leírtaknak megfelelõen változnak Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik. 4.) A biztosítási szolgáltatások 5.3. A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az 4.1. A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összegen belül a irányadóak. biztosító a károkat az alapbiztosítás feltételei alapján, az alábbi módon A KIEGÉSZÍTÕ BETÖRÉSES LOPÁS, RONGÁLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 1 Az ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött az 1. számú táblázatban feltüntetett 1. védelmi szint követelkiegészítõ betöréseslopás, rongálás biztosítás alapján a biztosítási ményeinek (pl. a lopás nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón keresztül szerzõdésben meghatározott díj megfizetése ellenében a biztosító arra valósul meg), vállal kötelezettséget, hogy a jelen kiegészítõ feltételekben meghatá- ha az értéktárolóból történõ lopást az értéktároló elvesztett, vagy bárki rozott biztosítási események bekövetkezte esetén kártérítést nyújt az által hozzáférhetõ helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját alábbi feltételek szerint. kulcsról készült másolat felhasználásával követik el. 2.) A biztosítási események A jelen feltételek alapján, az értéktárolóban elhelyezett biztosított vagyontárgyak esetében betöréses lopás biztosítási eseménynek 2.1 Betöréses lopás minõsül az a lopás, amikor a tettes az értéktárolót tartalmazó helyiségbe A jelen feltételek szempontjából betöréses lopásnak minõsül az a a a., b., c., pontokban foglalt módon jutott be, és a szabályosan lopás, amikor a tettes úgy követi el a cselekményét, hogy a biztosított lezárt és rögzített értéktárolót: vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe eltulajdonította, a.) erõszakos módon, dolog elleni erõszakkal (nyílászárók be- vagy erõszakos módon, dolog elleni erõszakkal, vagy a zárak felnyitására feltörésével, fal, födém vagy tetõszerkezet kibontásával illetve ezekhez alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva hasonló módon), vagy feltörte, b.) a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de az értéktárolót jelen szabályzat 2.2 pontja szerinti rablás, vagy kimutatható nyomot hagyva, vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával nyitotta ki. c.) a helyiség jelen feltételek 2.2. pontja szerinti rablás, vagy kifosztás A jelen feltételek alapján értéktárolónak minõsül a Magyar Biztosítók útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával Szövetsége által minõsített, az elõírásoknak megfelelõen, szabályosan jogtalanul hatolt be. rögzített értéktároló (pl. páncélszekrény, faliszéf, egyéb a biztosító által A jelen feltételek alapján nem minõsül biztosítási eseménynek elfogadott értéktároló). ha a lopást a helyiség elvesztett, vagy bárki által hozzáférhetõ helyen A jelen feltételek alapján helyiségnek az épület vagy melléképület megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készített másolat minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló felhasználásával követik el, légterû, meghatározott rendeltetésû részét tekintjük. ha a lezárt helyiségbõl behatolási nyom nélkül tûntek el a biztosított 2.2. Rablás, kifosztás vagyontárgyak, kivéve a rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját Rablás biztosítási eseménynek minõsül, ha jogtalan eltulajdonítás végett kulcs esetét, a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelybõl a személlyel szemben erõszakot avagy élet vagy testi épség elleni biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították nem felelt meg minimálisan közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tettes az 10

11 2.3.3 A jelen feltételek alapján nem minõsül biztosítási eseménynek, ha a rongálás nem betöréses lopás, illetve annak kísérletével összefüggés- ben következett be. eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett a biztosított személlyel szemben erõszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Kifosztás biztosítási eseménynek minõsül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. 3.) A biztosító szolgáltatása 3.1 A biztosító a betöréses lopás károkat a kár idõpontjában tény Rongálás legesen fennálló az 1. Számú táblázatban feltüntetett védelmi szintnek Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, megfelelõ teljes határösszegig, de maximum a biztosítási összegig téríti vagy annak kísérletével összefüggésben okozott rongálás. Betöréses meg. lopás kísérletének minõsül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat A vagyonvédelmi színvonal (védelmi szint) meghatározásánál tartalmazó lezárt helyiséget betöréses lopás szándékával közelíti meg, nem vehetõ figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely és ezzel összefüggésben rongálja meg a biztosított vagyontárgyakat. a kár bekövetkezésének idõpontjában nincs meg, nincs üzembe helyez Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, ve, illetve nem mûködött. vagy annak kísérletével összefüggésben okozott az épületfelszerelési tárgyakat és tartozékokat ért rongálás is, amennyiben a biztosítási szerzõdésben az épület vagy bérlemény biztosított vagyontárgy A biztosító a bekövetkezett kár idõpontjában a védelmi szintet a behatolás helyére vonatkoztatva vizsgálja. 3.2 Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a biztosító kártérítésének felsõ határa 1. számú táblázat Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eft) Egyéb kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eft) Állandó jelleggel lakott épületek 1.2.; 1.3.; 1.4.; 1.5. vagyoncsoport Értéktároló nélkül Értékõrzõ ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eft) Értéktároló nélkül 1.1. vagyoncsoport Értéktárolóban Nem állandó jelleggel lakott épületek Háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eft) 1. védelmi szint védelmi szint védelmi szint védelmi szint védelmi szint védelmi szint védelmi szint Az értéktárolóban elhelyezett 1.1, 1.2 vagyoncsoport esetében a biztosító kockázatviselése e Ft vagyonérték felett kizárólag abban az esetben áll fenn, ha az értéktároló elektronikai jelzõberendezéssel - a tárgyvédelem címszó alatt leírtaknak megfelelõen - védett A védelmi szintekhez tartozó követelményrendszer 1. védelmi szint 1. mechanikai védelmi kategória 2. védelmi szint 2. mechanikai védelmi kategória 3. védelmi szint 3. mechanikai védelmi kategória, vagy 2. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória 4. védelmi szint 4. mechanikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória 5. védelmi szint 5. mechanikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória 6. védelmi szint 5. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória 7. védelmi szint 5. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória 1. mechanikai védelmi kategória amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a et, Az 1. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: az egyedi minõsített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely Falazatok, födémek, tetõszerkezetek igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.) A falazatoknak, födémeknek vagy tetõszerkezeteknek alkalmasnak kell Nem teljesíti az 1. mechanikai védelmi kategória követelményét az a lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben helyiség, amelynek határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémegyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és a betekintéstõl. szerkezete vagy tetõszerkezete, nyílászárói) 40 mm-nél vékonyabb Ablakok, ajtók deszka, drótfonat, rácsszerkezet, 5 mm-nél vékonyabb könnyûfém- Az ablakoknak, ajtóknak alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra lemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, egyszeres 3 mm-es és ennél véjogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a konyabb síküveg, mû- vagy szövetanyag. helyiséget a behatolástól és a betekintéstõl. Az ajtók zárását a gyártó 2. mechanikai védelmi kategória elõírásai szerint felszerelt biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy A 2. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: a tetõszerkezetével együtt minõsített és ennek megfelelõen felszerelt Minimálisan az 1. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint: biztonsági lakatnak kell végezni. Falazatok, födémek, tetõszerkezetek (Biztonsági szerkezetnek minõsül a minimum 5 csapos hengerzár- A falazatok, födémek vagy tetõszerkezetek, padozatok szilárdságának betétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos legalább a 6 cm-es, hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betûjel kombinációs zárszerkezet, egyenértékûnek kell lenni. 11

12 A hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek Ablakok tekintendõ különösen: A 3 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhetõ a 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve nyílászárókat minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérõjû kívülmás két- vagy többrétegû lemezbõl készült szerkezet, amely legalább rõl nem szerelhetõ köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékû más 10 cm vastagságú, mechanikai szerkezettel kell védeni, a könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkezetek, amelyek legmel (A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló vagy a mechanikai legalább 100 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található, kell rögzíteni.) a fából készült falszerkezet, amelynek vastagsága eléri a 20 cm-t. Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral Ablakok vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani, Az ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszer- 6 mm vastagságúnak kell lenni. kezetével együtt minõsített legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel. A 3 m és 6 m közötti vagy a 3 m alatti, de 30x30 cm-nél kisebb ablakok- Ajtók ra az alábbi védelem szükséges: A ajtók ráccsal nem védett üvegezésének összességében 6 mm a ráccsal nem védett üvegezésnek összességében minimum 6 mm vastagságúnak kell lenni, beleértve az ajtókon lévõ 20x20 cm-nél vastagságúnak, és az ablakoknak fix beépítésûnek, vagy nagyobb kitekintõ ablakok üvegezését is. kulccsal zárható zárszerkezettel ellátottnak (káridõpontban bezárt Az ajtószerkezeteknek reteszhúzás ellen védettnek kell lenni. állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy (Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszó fajtájú vagy áthajtós kulccsal zárható redõnnyel, spalettával szereltnek (káridõpontban reteszt (riglit), annak függõlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egybezárt állapotban) kell lenni. egy furaton át facsavarral.) Az ajtók zárását törésvédetten szerelt biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt Ajtók a Magyar Biztosítók Szövetsége által részleges mechanikai védelemre Az ajtólapnak megerõsített kivitelûnek (tömör fából vagy fémbõl készült- minõsített biztonsági lakatnak kell végezni. nek), kiemelés ellen védettnek kell lenni, a tokszerkezet anyaga: acél. (Biztonsági zárszerkezetnek minõsül a minimum 5 csapos hengerzárzásával, Az acéltok kiváltható fatok és biztonsági rácsszerkezet együttes alkalmabetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betûjel kombinációs zárszerkezet, a zárást 2 db törésvédettre szerelt és fúrásvédettre minõsített amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a et, az biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által minõsített 2 egyedi minõsített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely igazol- ponton záródó hevederzárnak kell végezni, hatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.) (törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsõ oldalon kívülrõl nem (Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsõ oldalon kívülrõl nem szerelhetõen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.) szerelhetõen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.) az ajtónak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni, az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- 3. mechanikai védelmi kategória solhatja, A 3. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak, Minimálisan a 2. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli, Falazatok, födémek, tetõszerkezetek bevésõzár esetén az ajtólap külsõ oldala acéllemezzel megerõsített, A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 15 cm-es, az ajtók tokszerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell megakadályozó módon a falazatba kell erõsíteni. lenni. 5. mechanikai védelmi kategória A hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek Az 5. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: tekintendõ különösen: Minimálisan a 4. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint a 6 cm vastagságú vasbeton fal, a könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkezetek, amelyek Falazatok, födémek, tetõszerkezetek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló vagy a mechanikai A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 38 cm-es, ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található. hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni. Ablakok A járó, illetve megközelítési szinttõl maximum 3 m alsó párkánymagas- Ablakok sággal rendelkezõ, 30x30 cm-nél nagyobb területû ablakok ráccsal Az összes ablakot minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérõjû nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagsámechanikai szerkezettel kell védeni, kívülrõl nem szerelhetõ köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékû más gúnak, és az ablakoknak fix beépítésûnek, vagy (A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazóköröm- kulccsal zárható zárószerkezettel ellátottnak (káridõpontban bezárt mel legalább 150 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy kell rögzíteni.) kulccsal zárható redõnnyel, spalettával szereltnek (káridõpontban Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral bezárt állapotban) kell lenni. vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani, A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkeze- Ajtók tével együtt minõsített legalább B1-es fokozatú biztonsági üveggel. Az ajtószerkezeteknek kiemelés ellen védettnek kell lenni, a zárást 2 db törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minõsített biztonsági Ajtók zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által minõsített 2 ponton Az ajtónak a Magyar Biztosító Szövetsége által minõsített legalább 3 záródó törésvédetten szerelt biztonsági zárral ellátott hevederzárnak ponton záródó III. kategóriájú biztonsági ajtónak kell lenni, a Magyar kell végezni, Biztosítók Szövetsége által minõsített fúrás, letörés és finomnyitás ellen (Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsõ oldalon kívülrõl nem védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve. A zárszerkezet fúrás elleni szerelhetõen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.) védelmét minimálisan 60 HRC keménységû edzett acéllappal kell az ajtóknak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni, biztosítani. az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- 1. elektronikai védelmi kategória solhatja, Az 1. elektronikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak, Az elektronikai jelzõrendszernek helyi riasztást kell végrehajtani, az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli, A felületvéfelem és a teljes körû területvédelem együttes megvaló- bevésõzár esetén az ajtólap külsõ oldala acéllemezzel megerõsített, sulása fatok esetén a zárlemeznek megerõsített kivitelûnek ( a zárak alsó illet- A jelen feltételek szempontjából a felületvédelem megfelelõ, ha az ve felsõ síkjától 50 cm-rel túlnyúló szögacél) kell lenni. elektronikai jelzõrendszer bekapcsolt, éles üzemmódban felügyeli az 4. mechanikai védelmi kategória összes nyílászáró szerkezetet, fixen beépített üvegtáblát és jelzi az át- és A 4. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: behatolási kísérleteket. Minimálisan a 3. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint Nyíló ajtó- és ablakszárnyak védelme Falazatok, födémek, tetõszerkezetek A nyíló ajtó- és ablakszárnyak felügyeletét úgy kell kialakítani, hogy a A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 25 cm-es, felszerelésre kerülõ eszközök süllyesztettek legyenek, és érzékeljék az 1-2 hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell cm-es mozgásokat. lenni. 12

13 Üvegfelületek védelme átviteli rendszer, Az érzékelõknek az üvegfelületek repedését is érzékelni és jelezni kell. Az távfelügyeleti rendszerközpont. érzékelõ kiválasztásakor figyelembe kell venni, a védeni kívánt üvegfelület Jelen feltételek szempontjából a távfelügyeleti rendszernek az alábbi típusát. Az érzékelõnek a teljes üvegfelületet védeni kell. követelményeknek kell megfelelni: Jelen feltételek szempontjából teljes körû a térvédelem, ha az elektronikai Az átvételi rendszer biztosítsa legalább a következõ jelzések átvitelét: jelzõrendszer bekapcsolt, éles üzemmódban figyeli a védett objektum Összetett riasztásjelzés teljes belsõ terét, és mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez. Állapotjelzések: Jelen feltételek szempontjából az elektronikai jelzõrendszer telepítését és helyi elektronikai jelzõközpont élesítve, üzemeltetését az alábbi követelmények szerint kell végezni: helyi elektronikai jelzõközpont hatástalanítva, helyi másodlagos táplálás megszûnt. Az elektronikai jelzõrendszer központjának, érzékelõinek, kezelõ A helyi elektronikai jelzõrendszer rendelkezzen egyedi azonosítási berendezéseinek és jelzésadóinak a Magyar Biztosító Szövetsége által lehetõséggel, kiadott és telepítéskor érvényes minõsítéssel kell rendelkezni. A riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapotjelzések (riasztási Az elektronikai jelzõrendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden prioritás), elemének arra jogosulatlan személy által történõ megbontása, A vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibátlanságáról, manipulálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a riasztóközpont Egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerüljenek egy külön úgynevezett szabotázsvonalon érzékelõvonalon jelezze. ismétlésre véletlenszerû késleltetéssel. A szabotázsvonalak jelzéseit nem élesbe kapcsolt állapotban is a Helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események: kezelõ számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve támadásjelzés történt tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti. szabotázsjelzés történt. A szükség áramforrás automatikus törlésérõl gondoskodni kell. Ha az átviteli rendszer helyi átjelzõ egysége önálló szerkezeti elemet képez, az elektronikai jelzõrendszer központja számára elõírt kivitelû A rendszer rendelkezzen két egymástól független energiaforrással, burkolattal, szabotázsvédelemmel és autonóm táplálással kell melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig 72 órás rendelkeznie. folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás legyen. A szükség Az összeköttetések egyirányúak. áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus A riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren keresztül (az végrehajtását biztosítsa. esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt) 3 perc. Egy jelzõvonalon több érzékelõ is telepíthetõ olyan módon csoportosítva, Az átviteli rendszer elemei fizikai megvalósítástól függõen rendelkezzenek hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen. a Hírközlési Fõfelügyelet megfelelõ engedélyeivel. A riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezõ kültéri A rendszerközpont minden részegysége védett helyiségben kerüljön hang- és fényjelzõ és egy nem akkumulátoros kültéri hangjelzõ készülékkel telepítésre. történjen. A rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelzõrendszerek 10%- A hang- és fényjelzõ, valamint hangjelzõ készülékeket az épületen kívül ától egyidejûleg érkezõ riasztás jelzések fogadására és 6 percen belüli úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni õket és kezelésére. egymástól az épület adottságához igazodva a lehetõ legtávolabb A rendszerközpontban történjen meg legalább kétszer a felügyelt kerüljenek. elektronikai jelzõrendszerek állapotellenõrzése. A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1 3 percen A rendszerközpont vezérlõ egysége egyidejûleg hangjelzéssel belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes vizuálisan jelenítse meg a riasztás és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel kezelõ, vagy karbantartó által kikapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a nyugtázásával szûnjön meg. riasztást követõen automatikusan kapcsoljon éles állapotba. A rendszerközpont vezérlõ egysége idõponttal ellátva naplózza: a beérkezõ riasztás-, állapot- és hibajelzéseket, A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A a vezérlõ egység be- és kikapcsolását, személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lennie. Négy a vezérlõ egységbe való be- és kilépéseket, számjegyes kód esetén a kezelõnek védett térben kell elhelyezkednie és az adatbázis megváltoztatását, az eseménynaptár adataihoz való a kezelésre maximum 30 másodperc idõ állhat rendelkezésre. hozzáférést. Hat számjegyes kódok esetén a kezelõ védett téren kívül is elhelyezhetõ, A naplórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idõszakonkénti de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral archiválást és kívánság szerinti nyomtatást. nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. A rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen, átkapcsolható A rendszer rendelkezzen legalább két olyan kimenettel, amelyekrõl a készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 felügyeleti központba történt bekapcsolás esetén megkülönböztetett perc alatt átvenni a meghibásodott részegység funkcióit. jelzés továbbítható (pl.: összetett betörés, támadás). A rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatók (a üzemet biztosító szünetmentes táplálással. felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne A telepített rendszernek a következõ okmányokkal kell rendelkezni: legyenek változtathatók). Rendszerleírás A kódkapcsolók jelfeldolgozó áramkörét lehetõleg a központi Kezelési utasítás egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni. Tervezõi nyilatkozat Kivitelezõi nyilatkozat A szabadtéri és védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél Szabványossági nyilatkozat védõcsõben kell vezetni. Oktatási jegyzõkönyv A vezetékek toldása falban lévõ védõcsõben vagy kötõdobozban történhet Betöréses lopás biztosítási esemény tekintetében a biztosító 2. elektronikai védelmi kategória kockázatviselése nem terjed ki az építés, felújítás, átalakítás elõtt, vagy A helyi elektronikai jelzõrendszer (1. elektronikai védelmi kategória) alatt álló, a kockázatviselés helyén lévõ épületekben elhelyezett, biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van bekapcsolva. technológiai szükségszerûségbõl betárolt, beépítésre váró építõ-, segéd- A 2. elektronikai védelmi kategória teljesítéséhez az alábbi és kiegészítõ anyagokra, illetve a társasházi, szövetkezeti lakáshoz, követelményeknek kell megfelelni: bérleményhez tartozó közös tulajdonú helyiségekben tárolt A helyi elektronikai jelzõ rendszernek meg kell felelnie az 1. elektronikai vagyontárgyakra. védelmi kategóriában leírt a helyi elektronikai jelzõrendszerrel szemben támasztott követelményeknek Rongálás biztosítási esemény tekintetében a biztosító szolgáltatá- A távfelügyeleti rendszer jellemzõi: sának felsõ határa a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak A távfelügyeleti rendszerek gyûjtik, feldolgozzák, kijelzik és biztosítási összegének 10%-a. dokumentálják az egymástól távol esõ objektumokba telepített elektronikai jelzõrendszerek által kiadott riasztás, állapot és egyéb jelzéseket A biztosító szolgáltatása a nem állandó jelleggel lakott épületek A távfelügyeleti rendszer alkotó elemei: esetében helyi elektronikai jelzõrendszer, A biztosító a nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy 13

14 által nem állandó lakás céljaira használt) épületben keletkezett betöréses lopás károkat külön díj ellenében az 1. számú táblázatban foglalt felsõ határösszegig téríti meg Jelen feltételek szempontjából nem minõsül biztosítási ese- ménynek a nem állandó jelleggel lakott épület vonatkozásában el- követett olyan rongálás, amely az épületfelszerelési tárgyakat és tartozékokat éri A biztosító kockázatviselése szempontjából állandó jelleggel lakott az az Országos Építésügyi Szabályzat, illetve Országos Településrendezési és Építési követelmények besorolása alapján, lakó- vagy vegyes területen lévõ objektum, amelyben a biztosított életvitelszerûen berendezkedett és ott tartózkodik Ha a felek másképp nem állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése a nem állandó jelleggel lakott épületek esetében, kizárólag a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra terjed ki. Ha a felek másképp nem állapodnak meg jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az értékõrzõ ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra, illetve az egyéb kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra Zárcsere költsége A biztosító megtéríti a biztosítási szerzõdés idõtartama alatt egyszeri alkalommal a biztosított(ak) által az épület- vagy bérleménybiztosítás különös feltételei alapján létrejött biztosítási szerzõdésben biztosított épület(ek) kulcsainak elvesztése, vagy tõlük való eltulajdonítása esetén a kulcsokhoz tartozó zár cseréjének igazolt költségeit, legfeljebb Ft mértékig, feltéve, ha az újként felszerelt zár a Magyar Biztosítók szövetsége által minõsített biztonsági zárnak minõsül. 4.) Egyéb rendelkezések 4.1. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik A biztosítási összeg indexálása A kiegészítõ betöréseslopás biztosítás díja, az alapbiztosítás díjának indexálásával egyidejûleg, azzal arányos mértékben, az alapbizto- sításban leírtaknak megfelelõen változik A jelen kiegészítõ feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak. 14

15 1. sz. melléklet A biztosító az értékcsökkenést (az avultság mértékét) az alábbi táblázatokban feltüntetett értékek alapján számítja. Az értékcsökkenés kiszámításának módja: értékcsökkenés = a vagyontárgy kora (években) X évi átlagos avulás (%) A feltüntetett értékek tájékoztató jellegûek! Az épületek, épületszerkezetek évi átlagos értékcsökkenése (avulása) Évi átlagos avulás (%) Lakóházi melléképületek (ólak, fásszínek, kamrák) 2,0-3,0 Belsõ festés 12,0-33,0 Tapétázás 5,0-12,0 Mázolás 6,6-10,0 Az ingóságok évi átlagos értékcsökkenése (avulása) A használati tárgyak megnevezése Évi átlagos avulás (%) Nem beépített villany fõzõkészülékek 4,0-7,0 Mikrohullámú sütõ 10,0-12,0 Hûtõszekrények 5,0-8,0 Mosógépek, centrifuga 8,0-12,0 Háztartási porszívók 10,0-12,0 Vasalók 4,0-10,0 Hõsugárzók, villanyradiátor 8,0-20,0 Elektromos háztartási kisgépek (kávéfõzõ, merülõforraló, robotgép stb.) 10,0-33,0 Híradástechnikai berendezések (televízió, rádió, kazettás magnó, erõsítõ stb.) 8,0-20,0 Magnó-, videoszalag 25,0-33,0 Antennák 10,0-14,0 Számítógépek 25,0-33,0 Számológépek 10,0-20,0 Optikai és fotocikkek (látcsõ, fényképezõgép, videokamera, diavetítõ) 5,0-20,0 Féymásológép 20,0-33,0 Órák 7,0-20,0 Írógépek, varrógépek 4,0-10,0 Kerékpár 7,0-10,0 Telefonok 15,0-33,0 Barkácseszközök, szerszámok, gépek 10,0-20,0 Edények, evõeszközök 10,0-50,0 A táblázatban fel nem sorolt ingóságok esetében a biztosító a káridõponti avult értéket egyedi elbírálás alapján számítja ki. 15

16 40008/2 Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás feltételei