Paár Ádám A megszentelt demokrácia
|
|
- Bertalan Magyar
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Paár Ádám A megszentelt demokrácia Manapság ismét szokás hivatkozni a vallásra mint összetartó, kohézióteremtő erőre. Az Egyesült Államok esetében ez az állítás valóban nem erőltetett. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok a világ legvallásosabb országa. De ennél fontosabb és érdekesebb, hogy ez a vallásosság az egyik legfontosabb kohézióteremtő erő az amerikai társadalomban. Lehetetlen helyesen kormányozni egy nemzetet Isten és a Biblia nélkül. (George Washington) Isten áldja örökké Amerikát! (Barack Obama elnöki beiktatási beszédének utolsó mondata) Sokaknak feltűnik, hogy az amerikai államférfiak a 18. század végétől kezdve milyen gyakran hivatkoznak Istenre és a Bibliára beszédeikben. A szekularizált Európából nézve furcsának tűnhet, hogy az ugyancsak szekularizált Egyesült Államokban a vallás milyen nagy jelentőséget kap a közéletben. Adott a kérdés, hogy vajon nem a szekularizáció két külön útjáról van-e szó. A civil vallás Robert Bellah a Civil Religion in America című 1967-es tanulmányában részletesen elemezte a vallás szerepét az amerikai politikai kultúrában. Bár sok víz lefolyt a - 1 -
2 Hudsonön az első megjelenés óta, de a tanulmány talán még aktuálisabb az azóta bekövetkező események fényében, noha jóval a morális kérdésekben (abortusz, eutanázia, melegházasság stb.) aktív Morális Többség színre lépése és a neokonzervatív ellenforradalom előtt született meg. Az amerikai szociológus Kennedy 1961-es elnöki beiktatásának szövegét elemezve felhívta a figyelmet arra, hogy az elnök a beszédben háromszor hivatkozott Istenre, méghozzá olyan kontextusban, amelyik nem kapcsolódott speciálisan az Amerikában honos vallási közösségek egyikéhez sem. Isten úgy jelent meg a beszédben, mint az emberi jogok letéteményese, és erkölcsi mérce. Az elnök hangsúlyozta a hitet, hogy az emberi jogokat nem az államok nagylelkűségétől, hanem Isten kezéből kaptuk. 1 A szociológus felidézte, hogy más elnökök is utaltak hasonló megnyilatkozásaik során Istenre, Washingtontól kezdve. A rendszeres vallási alapú megnyilatkozások a mindenkori elnök felekezeti hátterétől függetlenül hangzanak el: nincsen különbség abban a tekintetben, hogy anglikán (Washington), presbiteriánus (Andrew Jackson, Willam W. Wilson), kvéker (Herbert Hoover, Richard M. Nixon), metodista (Ulysses S. Grant), katolikus (John F. Kennedy), esetleg deista (Thomas Jefferson) elnökről van-e szó. Bellah ebben a tényben az általa civil vallásnak nevezett jelenség megnyilvánulását látta. Az elnökök az Isten-fogalmat függetlenítik a vallásfelekezettől, de ezzel az Isten-fogalommal bármely felekezet híve azonosulhat. Ugyanakkor a képet árnyalja, hogy történelmi okok miatt mindmáig egyetlen katolikus elnök költözhetett be a Fehér Házba, ez a tény pedig a katolikus államegyházzal szembeni sztereotípiák továbbélésének a számlájára írható: Amerika morális alapját a protestáns felekezetek vetették meg a században, az amerikai föderalizmus amelyik a tagállamok és a szövetségi kormányzat hatáskörének éles elhatárolásán alapul pedig közvetlenül levezethető a protestáns egyházak autonóm jellegéből. A civil vallás egyik vonása, Amerika Istentől elrendelt vezető, mintaadó szerepének a 1 Robert Bellah: Civil Religion in America. Daedalus, 96. vol o
3 hangsúlyozása is protestáns gyökerű tétel: az amerikai kivételesség tudata a kálvini predesztináció materiális átértelmeződéseként is felfogható. Azonban a civil vallás rugalmasságát és felekezetek feletti jellegét tanúsítja, hogy a legnagyobb létszámú amerikai felekezetet, az Egyesült Államok lakosságának 22%-át alkotó római katolikusok is elfogadhatják az amerikai demokrácia kivételességének a tanát. Ez egy olyan tétel, amelyik erősíti az etnikailag, kulturálisan sokszálú társadalom kohézióját, éppen azért, mert keveset követel az állampolgártól csupán hinnie kell abban, hogy Amerikának nyilvánvaló rendeltetése van a világban: a demokratikus rendszer képviselete. Ezzel bármelyik amerikai képes lehet azonosulni. Ugyanakkor az ateisták kiírják magukat ebből közösségből (sokak szerint az ateisták az utolsó elnyomott kisebbség az Egyesült Államokban, és kizárt, hogy valaha ateista lépjen elnöki hivatalba, hiszen nem tud esküt tenni a Bibliára, viszont ha mégis megteszi, azzal saját elveivel ellenkező dolgot cselekszik, ami pedig hiteltelenné teszi az amerikaiak szemében). Amerika és Franciaország: két modell Bellah a civil vallás-elmélet alátámasztásául nem véletlenül hivatkozott Rousseau-ra, mint aki felvázolta a pragmatikus állampolgári vallást. A genfi születésű filozófus, aki egyaránt tekinthető a felvilágosodás néven hivatkozott sokágú eszmetörténeti folyamat utolsó képviselőjének és egyben első radikális demokrata kritikusának, olyan gyakorlatias szemlélettel közelített a valláshoz, amelyik már a kohézió jelentőségének megsejtését veti fel (noha e szót Rousseau aligha ismerhette): a politikai közösség tagjainak szükségük van egy közös hitre. Rousseau, aki a rációval szemben hajlott az érzelmek kultusza felé, egyenesen az állam feladatául szabta a vallási tételek betartását: az állam senkit nem kötelezhet rá, hogy higgyen e tételekben, de bárkit száműzhet az államból, aki nem hisz bennük, bárkit száműzhet, nem mint istentelen, hanem mint társadalomellenes személyt, aki képtelen őszintén - 3 -
4 szeretni a törvényeket, az igazságot és szükség esetén feláldozni életét a kötelességért. 2 A jakobinusok, akik Rousseau radikális demokrácia-felfogását szívták magukba, erőszakkal akarták megvalósítani a republikánus vallást, amelyik összekötötte volna a francia nemzet tagjait, és egyúttal leválasztotta a köztársaságról az ateistákat (akiket a Rousseau-ért fanatikusan rajongó Robespierre gyűlölt, és bennük veszélyt érzett a nemzet egységére). A Robespierre által bevezetett Legfelsőbb Lény kultusza, amelyik kétfrontos küzdelmet jelentett a tételes katolicizmussal és ateizmussal szemben, azonban csúfos kudarcot vallott, hiszen ellentétben állt a franciák millióinak vallási érzületével. Ettől eltekintve is említést érdemel, hogy Franciaországban kezdettől a katolikus államegyház állt a forradalmárok célkeresztjében. Másként alakult a szekularizáció Amerikában. Az alapító atyák akik maguk is különböző felekezetekhez tartoztak gyakorlatias módon viszonyultak ehhez a kérdéshez: az amerikai civil vallás nem Rousseau elvont téziseiben, hanem az amerikai társadalmi és kulturális környezetben gyökereznek. A függetlenség kivívásának pillanatában a tizenhárom amerikai gyarmaton sok felekezet élt egymás mellett, a legtöbb amerikai a protestáns felekezetek valamelyikéhez tartozott (anglikán, presbiteriánus, kongregacionalista, baptista, kvéker, shaker stb.). Ezeknek az embereknek az ősei a vallási üldöztetés elől menekültek el Európából, és az óhazainál önállóbb élethez és autonóm döntéshozatalhoz szoktak. A függetlenség kivívása után egyetlen felekezet preferálása az állam részéről óriási viszálykodást váltott volna ki, amelyet a fiatal, instabil, és amúgy is számos belső problémával (pl. rabszolgaság) küszködő köztársaság nem engedhetett meg magának, ráadásul az államvallás és államegyház nemcsak a lelkiismereti szabadság elvét sértette, hanem a föderalizmus elvét is. 2 Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, avagy a politikai jog elvei. /ford. Kis János, szerk. Ludassy Mária/Bp., 1997., Pannon-Klett Kiadó. 88. o
5 Mi több, Amerika puritán vallásos gyökereit is sértette volna az állam és egyház összefonódása. A 18. századi amerikaiak köztársaságuk tiszteletbeli megalapítóiként tekintettek a 17. század eleji puritánokra, akik a legendás Mayflower hajón érkeztek Új-Angliába, azzal a céllal, hogy megalapítsák az új Jeruzsálemet. Ezek az emberek azért vágtak neki a messzeségnek, hogy hitük szerint szabadon élhessenek, minél távolabb a puritánokat üldöző Stuart-királyok Egyiptomától. A puritánok a Mayflower fedélzetén kidolgozták alkotmányukat, az elsőt az észak-amerikai kontinensen, amelyik a 18. századi alapítók számára is példaértékű volt. Az alapító atyák tudatában voltak, hogy ezen a puritán morális alapon áll a köztársaságuk. Amerika puritán öröksége, annak az amerikai politikai kultúrára gyakorolt hatása mindmáig valós jelentőségén alul hangsúlyozott a politológiai szakirodalomban. 3 A függetlenség kivívása után szükséges volt egy spirituális közös többszörös, amelyik a politikai intézményeken kívül egy szövetséget alakít ki a különböző, egymással is rivalizáló, területileg is tagolt vallási közösségek között. Ezt a közös többszöröst biztosították azok a minimális hitelvek, amelyeket mindegyik közösség magáénak vallhatott, anélkül, hogy azonosulnia kellett volna bármilyen oktrojált, az állam által erőszakolt hittel. A Bellah által hivatkozott Benjamin Franklin, az amerikai republikánus citoyen és self-made man 18. századi mintaképe így fogalmazta meg a saját vallásosságának a lényegét, ami egyben jól illusztrálja a civil vallás lényegét: Soha nem utasítottam el a vallási tanításokat. Soha nem kételkedtem például egy Legfelső Lény létezésében, aki megalkotta és megfelelő módon kormányozza a világot, hogy a jócselekedetek kedvesek Isten számára, hogy a lélek halhatatlan, hogy a bűneinkért megbűnhődünk, és hogy az erényeinkért megjutalmaznak itt, a földön és a túlvilágon is. Ezeket úgy értékelem, mint minden vallás lényegét. Franklin nem kételkedett 3 Az európai politológusok közül a német Mafred Zuleeg hivatkozott a puritán örökségre a What Hold a Nation Together? Cohesion and Democracy int he United States of America and int he European Union című tanulmányában. American Journal of Comprative Law
6 benne, hogy ezek mindegyik felekezet sajátjai, és így mindegyik hasznos a köztársaság számára. 4 Az amerikai forradalom ellentétben a franciával nem riválisa kívánt lenni az egyháznak, nem akarta legyőzni, peremre szorítani az egyházat, aminek az a logikus magyarázata, hogy ellentétben Franciaországgal vagy Európa legtöbb országával amerikai földön nem létezett államegyház, tehát nem volt mit legyőzni. A szövetségi államnak kötelessége volt tiszteletben tartani a kisebb közösségek jogait és önállóságát, annál is inkább, mert ettől függött a fiatal nemzet léte. A franciához hasonló antiklerikális törvénykezés erőltetése felért volna egy kollektív öngyilkossággal. De az amerikai alapító atyáktól mi sem állt távolabb, mint az antiklerikális gondolkodás ez a különbség az amerikai és a francia felvilágosodás között. Az amerikai civil vallás jól megfér(t) a lelkiismereti szabadsággal, amelyik az államalapító többség protestáns kisegyházainak törekvéseiből és a korábbi üldöztetések élményéből logikusan fakadt. A vallásos formulák és szimbólumok beépültek az amerikai állampolgári kultúrába (pl. az alkotmány Szentíráshoz hasonló tisztelete, az elnök bibliára tett esküje beiktatása napján, az állampolgári eskü, amelyben a köztársaságra alkalmazott jelzők között szerepel az istenfélő jelző, vagy az Istenben bízunk felirat a dollár hátsó oldalán). Az Egyesült Államokban az élet számos területén jelen van a keresztény szimbolika, mégsem beszélhetünk az állam és az egyház szétválasztásának megkérdőjelezéséről. A vallásos elemek arra szolgálnak, hogy erősítsék a demokratikus közösség kohézióját, és egy olyan magatartási keretet jelentenek, amelyek kiszámíthatóvá teszik az egyének magatartását. 4 Bellah. 4. o
7 Magyar földre magyar mamutfenyőt! Magyarországon hasonlóan az európai hagyományhoz a szekularizáció folyamata nem állam és egyház békés szétválásával, hanem a két fél közötti konfrontációval ment végbe. A 20. század második felében az életmód szekularizációja mélyen áthatotta a magyar társadalmat. A vallás nem jelent kohézióteremtő erőt a magyarok számára. Ezért is volt felesleges és blaszfémikus az Alaptörvénybe fogalt Isten a történelem ura kifejezés: érthető volt a kormánypártok arra irányuló igyekezete, hogy a spiritualitást beemeljék az Alaptörvénybe, de nem vetettek számot azzal, hogy a magyar társadalomtól idegen ez a fajta vallásos retorika. Az Egyesült Államokban a vallási jelenségek említése a közéletben összeköt Magyarországon szétválaszt. Az amerikai politikai elit egységesen elfogadja a vallás jelentőségét, mivel az nem fenyegette a szekuláris kultúrát, hanem kiegészítette. Magyarországon, és általában Európában viszont az államvallások és az államegyházak létéből fakadóan nem ez volt a helyzet. Bármennyire is fájó lehet, az amerikai minta, a civil vallás nem ültethető át a magyar talajba, ahogyan mamutfenyő sem nőhet a magyar Alföldön. Ha nem a vallás, akkor más értékek mentén kell megtalálni a legtöbb közös többszöröst, amelyik segít összetartani a társadalmat. A jelenlegi kormánypártok oktrojálni akarják elveiket a társadalomra, amelyik sem szocializációja folytán, sem történelmi élményeiből fakadóan nem képes elfogadni az Alaptörvényből sugárzó szellemiséget. Más közös élményeket kell belefoglalni a jövő alkotmányába: amelyek valóban összekötnek, nem pedig szétválasztanak
Szoborváltás? A Nagyboldogasszony a Gellérthegyen
Paár Ádám Szoborváltás? A Nagyboldogasszony a Gellérthegyen A nyilvánosságot hetek óta borzolja a hír, miszerint egy katolikus alapítvány javaslatot tett arra, hogy a Nagyboldogasszony (Szűz Mária) szobra
RészletesebbenNehéz döntések A politika George W. Bush szemével
Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,
RészletesebbenVallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések
Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra
RészletesebbenIsten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk
Isten akarata, hogy a vallásosságunkból megtérjünk A Biblia világosan tanítja:a keresztény ember nem önmagában elszigetelt lélek, akinek magányosan kell élnie vallásos életét. A Biblia világosan tanítja:
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenEgy protest mozgalom az Egyesült Államokban
Paár Ádám Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban A Republikánus Párt konzervatív hátországában szerveződő, azonban a republikánusoktól független Tea Party mozgalom sikeres szereplése a májusi szenátusi
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
RészletesebbenPinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.
Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában
Részletesebben1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti
1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.
RészletesebbenSzabadság Krisztusban
11. tanulmány Szabadság Krisztusban december 3 9. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Róma 8:1, 4; 13:8; 1Korinthus 6:20; Galata 5:1-15; Zsidók 2:14-15 Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy
RészletesebbenTörténelem 7-8. osztály
OM 037757 NÉV: VII. Tollforgató 2015.03.28. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenMi köze a sógunoknak a leanhez?
A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
RészletesebbenJOBB KÁNON A BALKÁNON
Figyelő 1033 JOBB KÁNON A BALKÁNON Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok Csokonai Kiadó, Debrecen, 1998. 196 oldal, 750 Ft (Bev.) A z I r o d a l m i k á n o n o k e g y m e g f o n t o l t i r o d a
RészletesebbenAz Amerikai Egyesült Államok
Az amerikai külpolitika Az Amerikai Egyesült Államok Fehér Zoltán Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi kapcsolatok szak III. évf. 2004. tavaszi félév Amerika mint kísérlet Perception Kivételesség-tudat
RészletesebbenSZÓSZÉK ÚRASZTALA SZERTARTÁSOK. Józsa István Lajos 1. Az igaz ember hitből él!
SZÓSZÉK ÚRASZTALA SZERTARTÁSOK Józsa István Lajos 1 Az igaz ember hitből él!»az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem.«de mi nem a meghátrálás emberei
RészletesebbenHárom fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság
Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül
RészletesebbenIntegráció vagy versenyképesség?
Lakatos Júlia Integráció vagy versenyképesség? Miközben számtalan gazdasági, politikai vizsgálat születik az Európai Unióról, az uniós integrációs folyamat sikerét kevéssé tudjuk mérni. Talán pont azért,
RészletesebbenA BAPTIZMUS RÖVID TÖRTÉNETE
A BAPTIZMUS RÖVID TÖRTÉNETE "Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből. Amiket hallottunk és tudunk, és amiket atyáink beszéltek nékünk. Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól;
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenIsten nem személyválogató
más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenA közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez
42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett
RészletesebbenANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010
ANARCHIZMUS Bánlaki Ildikó 2010 káosz zűrzavar terrorizmus ANARCHIZMUS BALOLDAL JOBBOLDAL? LIBERALIZMUS SZOCIALIZMUS? EGYÉN KÖZÖSSÉG? MAGÁNTULAJDON KÖZÖSSÉGI TULAJDON? ATEIZMUS VALLÁSOSSÁG? ERŐSZAKOS ERŐSZAKELLENES?
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenHONNAN ERED AZ ETIKÁNK?
TARTALOMJEGYZÉK Prológus 7 Honnan ered az etikánk? 9 A szív = értékrendünk centruma 13 A lelkiismeret tisztasága 17 A beszéd tisztasága 25 A gondolatok tisztasága 37 Az indítékok és a tettek tisztasága
RészletesebbenHitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben
Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni
RészletesebbenMoszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan
Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó ELSİ RÉSZ: KATOLIKUS DOGMATIKA Bevezetés A hittan, a teológia
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenÜzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!
Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz
RészletesebbenA SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR
A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR 2. Férfinak és nőnek teremtette 2.1. A nemek eredete 2.2. Ami azonos: a személyes méltóság 2.3. Ami különbözik: a nemi sajátosságok 2.4. Az azonosság
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenAz élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN
1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
RészletesebbenKategorikus szillogizmus
Kategorikus szillogizmus A szillogizmus három állítást tartalmaz. Az első kettő neve premissza, a harmadiké konklúzió. Mindhárom állítás szubjektum-prédikátum szerkezetű. A három állítás három fogalmat
RészletesebbenBEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL
BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenTéma: Az írástudók felelőssége
Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics
RészletesebbenAZ USA SZÜLETÉSE. 1. Előzmények
AZ USA SZÜLETÉSE 1. Előzmények Az Újvilág felfedezése a spanyol hajókon útnak induló Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. 1492. október 12-én lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában
RészletesebbenA vadnyugat anatómiája avagy mit szed ízekre a Halott ember?
Szkholion 2006/2 Bene Ferenc Debrecen A vadnyugat anatómiája avagy mit szed ízekre a Halott ember? A vadnyugat hagyományos ábrázolása az amerikai, az olasz és egyéb kommersz westernfilmekben sajátságos
RészletesebbenTANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD
TANULMÁNYOK Dr. SZABÖ ÁRPÁD A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA A vallások története nem csupán a vallás és kijelentés között mutat benső kapcsolatot, hanem a kijelentés és az írás között is. A vallás,
RészletesebbenVÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik
96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEK -CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ (4 ÉVES)-
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEK -CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ (4 ÉVES)- 9. ÉVFOLYAM/ 1. FÉLÉV TANKÖNYV: La spiga: English and American Civilization 1, Az angol nyelvű világ Az angol különféle változatai 2, Egyesült
RészletesebbenPARAGRAFUS A LEGSZEBB TÁNCOT IS TÖNKRETEHETI
A LEGSZEBB TÁNCOT IS TÖNKRETEHETI A nem etikus etikett A Kórház 2007. áprilisi számában foglalkoztam az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény okozta, az etikai eljárásokat
RészletesebbenA fehér világ jövője a XXI. században
Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai
RészletesebbenTematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)
Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenTársadalmi Etikai Kódex
Társadalmi Etikai Kódex Magunkért Mozgalom 2017. április 30. A Kódex célja A Kódex azokat az értékeket és magatartási normákat foglalja össze, amelyeket elvárhatunk a mai kor emberétől, származástól, nemtől,
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei
ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika
RészletesebbenDr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa
A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenPasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK?
Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Alapige: Lk 19, 41-48 Amikor közelebb ért Jézus, és meglátta a várost, sírt. Így szólt: "Bár felismerted volna ezen a napon
RészletesebbenA CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.
A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata
RészletesebbenTörténelmi tanulmányi verseny
Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 7. évfolyam 2006 1. Kik kezdték felfedezni kezdetben az amerikai földrész északi területeit? A. spanyolok C. németek B. angolok D. amerikaiak 2. Honnan
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenSzeretet és a törvény
október 25 31. Szeretet és a törvény A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Róma 13:8-10 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: Értsük meg, mit jelent Krisztus törvénye, és hogyan alkalmazható életünkben ma. Fedezzük fel,
RészletesebbenHÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László
Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1
MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.
RészletesebbenA Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról
86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában
Részletesebben1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...
1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.
RészletesebbenA MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI
Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenA nép java. Erdélyiek és magyarországiak
A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,
RészletesebbenA közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás
A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest
RészletesebbenA KERESZTYÉN PEDAGÓGUS, MINT VEZETŐ A PROTESTÁNS HIVATÁSFELFOGÁS ÉS AZ ETIKUS GAZDASÁGI ÉS VEZETÉSI ELMÉLETEK KONFERENCIA BUDAPEST, OKTÓBER 13.
A KERESZTYÉN PEDAGÓGUS, MINT VEZETŐ A PROTESTÁNS HIVATÁSFELFOGÁS ÉS AZ ETIKUS GAZDASÁGI ÉS VEZETÉSI ELMÉLETEK KONFERENCIA BUDAPEST, 2016. OKTÓBER 13. Alapkérdések Hogyan egyeztethető össze a keresztyén
RészletesebbenSZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16
Ikt.sz.: 20/2009 Bejegyzési határozat száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk.61.716/1994/4. Nyilvántartási szám: 475 Adó szám: 18824924 1 16 Számlaszáma: Kunszentmárton és Vidéke Tak. Szöv. 69800016-15102878
RészletesebbenMagyar Katolikus Egyház
Tájékoztató a 2019/2020-as tanév etika, hit-és erkölcstan oktatásáról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 35. alapján, az általános iskolákban a kötelező etika óra helyett a szülők választhatják
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenGYÁSZJELENTÉS GYÁSZJELENTÉS. Dr. Varga Ferenc emlékére. Kedves Feri! 1 / 5
Mély fájdalommal és tisztelettel Dr. Varga adózva Ferenc tudatjuk,, a hogy Magyar Kórházszövetség többszörös volt elnöke, a A Kórházszövetség saját halottjának tekinti, tiszteletére és emlékére szánja
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Részletesebben1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?
1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenAZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38.
AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38. (New Testament Salvation) Az üdvösség témája mindenkiben érdeklodést kell, hogy keltsen, különösen hívo keresztényekben és azokban, akik szeretik az Urat. Számtalan
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2
ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető
RészletesebbenMagyar joganyagok - 128/1995. (XII. 28.) OGY határozat - az egyházak közvetlen állam 2. oldal Zsidó Hitközségek ,0 Szövetsége (MAZSIHISZ) Budape
Magyar joganyagok - 128/1995. (XII. 28.) OGY határozat - az egyházak közvetlen állam 1. oldal 128/1995. (XII. 28.) OGY határozat az egyházak közvetlen állami támogatására jóváhagyott 1996. évi költségvetési
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenVáltozások Magyarország vallási térképén
Változások Magyarország vallási térképén A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia Országos tudományos konferencia, PTE TTK Földrajzi Intézet és Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, 2014. március
RészletesebbenREFORMÁTUS OKTATÁSI PROGRAM
Istené a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem. (Jób 12:13) REFORMÁTUS OKTATÁSI PROGRAM KONFESZT Közéleti Kollégium 2017. szeptember 2018. május A második világháborút követő bő fél évszázad
RészletesebbenHarai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)
Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,
RészletesebbenTartalom. x 7.
Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A
RészletesebbenA gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
RészletesebbenA (hír)név terrorja (Politikaelmélet és individuumszemlélet Bethlen Miklós Elöljáró beszédében)
Nagy Levente A (hír)név terrorja (Politikaelmélet és individuumszemlélet Bethlen Miklós Elöljáró beszédében) Bethlen Miklós Elöljáró beszédének politikaelméleti- és történeti elemzése azért is hálás feladat,
RészletesebbenFelnőttképzési Szemle IV. évfolyam, 1. szám 2010. december
Dobos Ágota FELNŐTTKÉPZÉS AMERIKAI MÓDRA? Kezdjük egy összehasonlító körképpel a felnőttképzésben való részvételről! Érdekes adatokat találunk az USA és Kanada által finanszírozott, 23 országra kiterjedő
RészletesebbenA Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz *
Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szeptember, 176 183. o. A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Duray Miklós Varga Norbert: A Biblia és a Korán politika- és gazdaságképe
RészletesebbenTÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?
ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a
RészletesebbenII. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét
1. Az Az II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI TANÍTÁSA A 7. ÉVFOLYAMON Készítette: Kazsab Éva Dávidné Fekete Ildikó Kelemen Tamás A Lestár
RészletesebbenA civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba
A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenKatolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel?
Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel? Szabad témakör Intézményi hatáskör, lehetőség. Követelmények és a tartalom meghatározása a
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenKÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET
III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi
RészletesebbenEMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:
RészletesebbenNick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről
Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI A pápa az élet alapvető kérdéseiről MODERN LELKISÉG II. János Pál pápa a keresztényeket lelki életük megújítására szólította fel. A pápa szerint,
Részletesebben