kompetenciakompetenciakompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete

Átírás

1 kompetenciakompetenciakompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete A évi kompetenciamérés eredményei nciakompetenciakompetenciakompet enciakompetenciakompetenciakomp Beszámoló etenciakompetenciakompetenciakom Hencz Monika, Hájer Angéla petenciakompetenciakompetenciako mpetenciakompetenciakompetenciak ompetenciakompetenciavkompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete nciakompetenciakompetenciakompet enciakompetenciakompetenciakomp etenciakompetenciakompetenciakom petenciakompetenciakompetenciako mpetenciakompetenciakompetenciak ompetenciakompetenciakompetencia

2 Bevezetı: A nemzetközi és hazai kompetenciamérések óta nagy hangsúlyt helyezünk a magyar és a matematika tantárgyak oktatására, a matematikai logika és a szövegértés kompetenciaterületek fejlesztésére. A 2007-es Országos kompetenciamérés eredményeit látva az iskolavezetés a nevelıtestület egyetértésével úgy döntött, tudatosabban kell készülnünk ezekre a megmérettetésekre. Munkánkban még nagyobb hangsúlyt kapott az idegen nyelv, a matematika, az olvasás-szövegértés, valamint az informatika oktatása. Reméljük, ezek a fejlesztési irányok a tanulói teljesítmények növekedését fogják szolgálni. Az Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Budapest XX. kerületében a Kossuth Lajos utcában található. Megközelítıleg 910 diákkal és 70 pedagógussal rendelkezik, a közepes nagyságú szakiskolák közé tartozik. Fodrász és kozmetikus képzéssel foglalkozik. Célok: Az Országos Kompetenciamérés elnevezés két fontos jellemzıre utal: a mérési rendszer országosan egységes voltára, a feladatsorok céljára és tartalmára. A kompetencia alapú oktatás ma olyan cél, amely alapvetıen átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. Az Európai Unió arra törekszik, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdasága legyen. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelı, a magasabb szintő és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fı összetevıje az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amelyek a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlenek. A kompetenciamérés fontos az iskolák, ezen belül a szakközépiskolák, a szakiskolák számára is, mert ez az egyetlen olyan mérés, amelynek segítségével szembenézhetünk az eredményeinkkel, össze tudjuk hasonlítani magunkat a hasonló iskolákkal. Másrészt olyan adatok, oksági összefüggések birtokába juthatunk, amelyek felhasználásával jobbá, eredményesebbé tehetjük az oktatásunkat. Ezeken kívül egészen hétköznapi okok is kényszerítenek bennünket a méréssel való beható foglalkozásra. A közoktatási törvény elıírja, hogy nyilvánosságra kell hozni minden iskola eredményét. Ma, amikor csökken a gyereklétszám, létérdekünk, hogy jó eredményeket mutassunk fel, amelyek arra indítják a szülıket, hogy hozzánk írassák be gyermekeiket.

3 A 10. évfolyam szakközépiskolai és szakiskolai osztályok MATEMATIKA eredményei: Matematikából az eredményeket összefoglaló FIT jelentés a 10. évfolyamra vonatkozólag: Az elsı grafikonról leolvasható, hogy iskolánk képességpontját jelzı karika az országos átlagot jelzı vonal alatt található. Iskolánk átlaga 452, ami az országos átlaghoz viszonyítva (489) 37 ponttal rosszabb; a szakiskolák átlaghoz viszonyítva (398) 54 ponttal jobb; a szakközépiskolák átlagához viszonyítva (483) 31 ponttal rosszabb. Figyelembe véve a konfidencia intervallumokat is a miénk 452 (443; 461) és az országos 489 (488; 489) az eltérés szignifikánsan rosszabb; míg a szakiskolák átlagához 398 (397; 399) képest szignifikánsan jobb; a szakközépiskolákhoz képest 483 (483; 484) viszont szignifikánsan rosszabb. Ez az összehasonlítás azonban nem tükrözi hően a valóban elért eredményeket!

4 Ha az AZONOS ISKOLATÍPUSOKAT HASONLÍTJUK ÖSSZE, akkor a következıképpen alakulnak az összehasonlítás eredményei: A szakiskolánkban az átlag 433 pont, ez 35 ponttal jobb az országos szakiskolai átlag 398 pontjánál. A konfidencia intervallumokat is összevetve 422; 444 / 397; 399 látjuk, hogy ez az eltérés szignifikáns. A szakközépiskolánkban az átlag 473 pont, ez 10 ponttal kevesebb az országos szakközépiskolai átlag 483 pontjánál. Ha a konfidencia intervallumokat is összevetjük: 459; 488 / 483; 484 ez az eltérés nem szignifikáns.

5 Nézzük hol állunk az ISKOLÁK KÖZÖTT:

6

7

8 Az alábbi táblázatban országosan, a szakközépiskolák és a szakiskolák között elfoglalt helyünket tudjuk behatárolni. Országosan 226 iskola teljesített gyengébben (23,5%), 561 iskola eredménye lett jobb (58,3%), míg 175 iskola teljesített hasonlóan, ami az iskolák 18,2%-a. Országosan elfoglalt helyünk az alsó felében van. A szakközépiskolákat tekintve 167 iskola bizonyult gyengébbnek (32,4%), 169 jobbnak (32,7%), és 180 hasonlónak (34,9%), mint mi. Megállapítható, hogy a szakközépiskolák középsı harmadához tartozunk. Ha a szakiskolák eredményeit vesszük figyelembe, akkor 242 iskola gyengébb (71,2%), 16 jobb (4,7%) és 82 iskola (24,1%) ért el hasonló eredményt. Az itt elért eredményeink alapján látjuk, hogy az iskolák majdnem 3/4 rosszabbul, mint mi; kb. 1/5-e hasonlóan, és elenyészı számú iskola, akik jobban teljesítettek.

9 A KÉPESSÉGELOSZLÁS A SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN: A fekete és fehér körök egy-egy tanulónkat jelölik az egyes képességszinteken. Összesen 54 fı eredményét láthatjuk az egyes szinteken, és következtethetünk a szinten belüli elhelyezkedésre a pontok alapján. Kedvezı adat, hogy 1. szint alatti eredményt egy tanuló produkált, de 1. szinten 20 fı teljesített. Sajnos ez a szint azonban nem elegendı egy biztos matematika érettségi letételéhez, így ezen tanulók felzárkóztatása létfontosságú. Talán a többlet ráfordítás azért is megérné, mert látható, hogy a 400 és 450 képességpont között 15 fı (3/4-e) teljesített, ami már a következı szint alsó határához igen közeli érték. A 2. szinten 28 tanuló teljesített, ezek közül is 17-en az országos átlagérték (500) felett. Sajnos a 3. szintet csak 5 tanuló érte el; négyük az , míg az ötödik az képességpontok között teljesített, ami már a 4. szint alsó határa. Ez a tanuló rendelkezik a legjobb matematikai képességekkel, érdemes lenne teljesítményét tehetség gondozás keretében tovább fokozni. A legjobb képességszintet (4.) azonban egyik gyerek sem érte el, így megállapítható, hogy ezen évfolyamban kiemelkedı matematikai képességekkel egyik tanuló sem rendelkezik.

10 Nézzük ezen adatokat %-OS MEGOSZLÁSBAN: Az ábrán rögtön láthatjuk, hogy tanulóink 61,1%-a teljesíti az elvárt követelményeket. Azonban az is leolvasható, hogy 38,9%-nak nem sikerült teljesíteni a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Ez valamivel több, mint az országos átlag. A jó hír az, hogy ezen tanulóink között csak egy van az 1. szint alatt! A 2. szinten 50, 0% teljesített, ami sokkal több, mint az országosan (36,9%) és több mint a szakközépiskolákban (45,3%). A 3. szinten a tanulók 11,1%-a teljesített. Ez kevesebb, mint az országos, és mint a szakközépiskolai teljesítmény.

11 Az évek tükrében: Jól látható hogy 2003-hoz képest ahol 3 diák volt az 1. szint alatt 2004-ben egy sem, 2006, 2007 és 2009-ben csak 1-1, addig 2008 egy sem. A 2004-es év azért is különbözik a többi évtıl, mert volt 1 diák, aki 4. szinten teljesített. Mostani évünket az elızı évhez viszonyítjuk, akkor látható, hogy a 2009-as év szélsıségesebb mivel van egy diák, aki épphogy az 1. szint alá csúszott, míg van egy, aki majdnem eléri a 4. szintet. A 2. szintet a tanulók többsége tudta teljesíteni. Azonban az évek tükrében jól látható, hogy évrıl évre hasonló képességő gyerekekkel dolgozunk.

12 A tanulók eredményei OSZTÁLYONKÉNT: A diákok teljesítményét osztályokra lebontva láthatjuk, hogy két hasonló képességekkel rendelkező osztály tanulói írták meg a tesztlapokat matematikából. Mindkét osztályban a tanulók több mint a fele eléri a minimum követelményszintet (10. A 17 fő; 10. B 16 fő). Felzárkóztatásra szorul azonban összesen 21 fő; ebből 13 az A-ban és 8 a B-ben. Az A osztályban található egy tanuló, aki rendelkezik a legjobb matematikai képességekkel, érdemes lenne teljesítményét tehetség gondozás keretében tovább fokozni.

13 CSH-index: A szakközépiskolai telephelyek tanulóinak a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítménye A Családi Háttér-indexet figyelembe véve szakközepes osztályaink a matematika kompetenciamérésnél elvárt 486 standadizált képességpontot 13 képességponttal alul teljesítették (473 pont a tényleges teljesítmény). Azonban ez a különbség nem szignifikánsan eltérő.

14 A KÉPESSÉGELOSZLÁS A SZAKISKOLÁBAN: A grafikonon 60 tanuló eredményét láthatjuk. Az is szembetőnı, hogy 5 fı teljesített 1. szint alatt, (ami a tavalyi 13 fıhöz viszonyítva javulás), 32 fı pedig az 1. szinten, ami összesen 38 gyereket jelent.(a tavalyi 51-hez képest.) A 2. szint közelében viszont ezen tanulók fele (22) áll, egy kis odafigyeléssel hátrányuk könnyen leküzdhetı. Javuló tendenciát mutat az, hogy az 1. szint alatti gyerekek száma lényegesen csökkent az elızı évhez képest (13-ról 5-re), ezen belül is 4 tanuló az, aki megközelíti az 1. szintet, és csak egy diák van, aki még a 300 képességpontot sem éri el! Ezen tanulók (1. szint alatti) felzárkóztatása a legsürgetıbb! A 2. szinten 23 tanuló teljesített,(a tavalyi 17-hez képest).

15 Lássuk a fenti adatok %-OS MEGOSZLÁSÁT: Ábránk nagyon jól mutatja, hogy szakiskolánkban a tanulók 61,7%-a nem éri el a biztonságos továbbhaladáshoz elegendı 2. szintet! Ezek közül is 11,7% az 1. szint alatt helyezkedik el, ami a tanulók majd 1/8-át jelenti. Ezen gyerekek azonban a szakiskolai átlagnál (29,8%) jóval kevesebben vannak. Az 1. szinten nálunk 50%-an a szakiskoláknál (47,0%) ez pedig valamivel több. Összességét tekintve a szakiskolai átlagot (76,8%) 15,16%-kal haladjuk meg, ennyivel kevesebb nálunk a rosszul teljesítı tanuló. Az továbbtanuláshoz szükséges 2. szinten teljesítı gyerekeket nézve (3. és 4. szint nincs, ezért felesleges itt értelmezni), tanulóink 38,3%-a érte el ezt a szintet, míg a szakiskolai átlagnál ez 23,1%. Ezen a szinteken az eltérés (15,2%) mutatkozik, ami azt mutatja, hogy tanulóink nagyobb százalékban jobban teljesítettek, mint más szakiskolákban. Összességében elmondható, hogy a tanulóink a szakiskolai átlagnál kicsit jobban teljesítenek. Pozitívum, hogy a leggyengébben szereplık között az 1. szintnek megfelelı képességő tanulók vannak többen, és nem a 1. szint alattiak, mint a szakiskolai átlagnál. Persze ez nem jelenti azt, hogy ezen tanulókat ne segítsük a hatékonyabb tanuláshoz, a biztosabb tudás eléréséhez!

16 Az évek tükrében:

17 Jól látható, hogy 2003-hoz képest, ahol 4 diák volt az 1. szint alatt, 2004-ben 3, 2006-ban 5, 2007-ben 7 és 2008-ban 13, addig 2009-ben 5, ami az elızı évhez képest jelentıs javulás. Bár úgy tőnhet, hogy évrıl évre növekszik e gyengén teljesítı tanulóink száma, de az adott év összlétszámához képest az arány változatlan, azonban 2009-ben ez a tendencia megfordul, már csak fele annyi tanuló írt 1. szint alatt. A 2004-es és 2007-es években volt 1-1 diák, aki 3. szinten teljesített, 2008-ban pedig 2 fı érte el ezt az eredményt, ami arányaiban szintén nem mutat változást. Alapjában véve megállapítható, hogy tanulóink az évek tükrében összességében ugyanazt az eredmény érik el, de az 1. szint alatti tanulók felzárkóztatásában már eredményeket értünk el! A tanulók eredményei OSZTÁLYONKÉNT: A diákok teljesítményét osztályokra lebontva láthatjuk, hogy három majdnem hasonló képességekkel rendelkező osztály tanulói írták meg a tesztlapokat matematikából. Csak a 10.D osztály az, amelyben a tanulók majdnem fele eléri a minimum követelményszintet ( 9 fő), a 10.C illetve a 10.E osztályokban sajnos ezen diákok aránya csak 1/3. Felzárkóztatásra szorul azonban összesen 37 fő; ebből 15 a C-ben 10-en a D-ben és 12-en az E-ben. Az C osztályban található egy tanuló, aki nem érte el sajnos a 250 képességpontot sem, akinek nagyon fontos, hogy mielıbb a felzárkóztatásban részt vegyen. Észrevehetjük azt is, hogy 8 tanuló ezen osztályokból az országos standard pontjait meghaladták.

18 CSH-index: A szakiskolai telephelyek tanulóinak a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítménye A telephelyek eredménye a regressziós becslés alapján elvárható eredmény tükrében A Családi Háttér-indexet figyelembe véve szakiskolai osztályaink a matematika kompetenciamérésnél elvárt 418 standadizált képességpontot 15 képességponttal felülteljesítették (433 pont a tényleges teljesítmény). Azonban ez a különbség szignifikánsan jobb.

19 A 10. évfolyam szakközépiskolai és szakiskolai osztályok SZÖVEGÉRTÉS eredményei: Szövegértésbıl az eredményeket összefoglaló FIT jelentés a 10. évfolyamra vonatkozólag: Az elsı grafikonról leolvasható, hogy iskolánk képességpontját jelzı karika az országos átlagot jelzı vonal alatt található. Iskolánk átlaga 482, ami az országos átlaghoz viszonyítva (496) 14 képességponttal rosszabb; a szakiskolák átlaghoz viszonyítva (392) 90 ponttal jobb; a szakközépiskolák átlagához viszonyítva (491), 9 ponttal jobb. Figyelembe véve a konfidencia intervallumokat is a miénk 482 (473; 492) és az országos 496 (495; 496) az eltérés szignifikánsan rosszabb; míg a szakiskolák átlagához 392 (391; 392) képest szignifikánsan jobb; a szakközépiskolákhoz képest 491 (491; 492) viszont szignifikánsan nem különbözik. Ez az összehasonlítás azonban nem tükrözi hően a valóban elért eredményeket!

20 Ha az AZONOS ISKOLATÍPUSOKAT HASONLÍTJUK ÖSSZE, akkor a következıképpen alakulnak az összehasonlítás eredményei: A szakiskolánkban az átlag 460 pont, ez 68 képességponttal jobb az országos szakiskolai átlag 392 pontjánál. A konfidencia intervallumokat is összevetve 448; 472 / 391; 392 látjuk, hogy ez az eltérés szignifikánsan jobb. A szakközépiskolánkban az átlag 505 képességpont, ez 14 ponttal több az országos szakközépiskolai átlag 491 pontjánál. Ha a konfidencia intervallumokat is összevetjük: 491; 519 / 491; 492 ez az eltérés nem szignifikáns.

21 Nézzük hol állunk az ISKOLÁK KÖZÖTT:

22

23

24 Az alábbi táblázatban országosan, a szakközépiskolák és a szakiskolák között elfoglalt helyünket tudjuk behatárolni. Országosan 314 iskola teljesített gyengébben (32,6%), 503 iskola eredménye lett jobb (52,3%), míg 145 iskola teljesített hasonlóan, ami az iskolák 15,1%-a. Országosan elfoglalt helyünk az alsó felében van. A szakközépiskolákat tekintve 262 iskola bizonyult gyengébbnek (50,8%), 84 jobbnak (16,3%), mint mi és 170 hasonlónak (32,9%). Megállapítható, hogy a szakközépiskolák felsı feléhez tartozunk. Ha a szakiskolák eredményeit vesszük figyelembe, akkor 311 iskola gyengébb (91,5%), 1 jobb (0,3%) és 28 iskola (8,2%) ért el hasonló eredményt. Az itt elért eredményeink alapján látjuk, hogy az iskolák kb. 9/10-e teljesít rosszabbul, mint mi. Szakiskolánk pedig a felsı 1/10-ben helyezkedik el. Konkrétan csak egy iskola jobb, mint mi!

25 A KÉPESSÉGELOSZLÁS A SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN: A fekete és fehér körök egy-egy tanulónkat jelölik az egyes képességszinteken. Összesen 54 fı eredményét láthatjuk az egyes szinteken, és következtethetünk a szinten belüli elhelyezkedésre a képességpontok alapján. Kedvezı adat, hogy 1. szint alatti eredményt egy tanuló sem produkált, de 1. szinten 10 fı teljesített. Sajnos ez a szint azonban nem elegendı egy biztos matematika érettségi letételéhez, így ezen tanulók felzárkóztatása létfontosságú. Talán a többlet ráfordítás azért is megérné, mert látható, hogy a 425 és 450 képességpont között 5 fı (fele) teljesített, ami már a következı szint alsó határához igen közeli érték. A 2. szinten 32 tanuló teljesített, ezek közül is 16-an az országos átlagérték (500) felett. A 3. szintet 10 tanuló érte el /ebbıl 7 fı az , a 8. és 9. tanuló az ; a 10. tanuló a képességpontok között. Mivel a legjobb képességszintet (4.) csak 2 gyerek érte el, megállapítható, hogy ezen évfolyamban kiemelkedı szövegértı képességekkel ezen tanulók rendelkeznek, akik további tehetséggondozásban vehetnének részt.

26 Nézzük ezen adatokat %-OS MEGOSZLÁSBAN: Az ábrán rögtön láthatjuk, hogy tanulóink között nincsenek az 1. szint alatt. Azonban az is leolvasható, hogy 16,7%-nak nem sikerült teljesíteni a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Ez kevesebb, mint a szakközépiskolai és az országos átlag is. A jó hír az, hogy ezen tanulóink között egyetlen egy sincs az 1. szint alatt! A 2. szinten 57,4% teljesített, ami több mint az országosan (37,4%) és több mint a szakközépiskolákban (48,9%). A 3. szinten a tanulók 22,2%-a teljesített. Ez kevesebb, mint az országos, mint a szakközépiskolai teljesítmény. A 4. szinten 3,7% tanuló teljesített, ami sokkal jobb, mint a szakközépiskolai átlag (1,7%), de az országos átlagnál (5,0%) viszont gyengébb.

27 Az évek tükrében:

28 Jól látható hogy 2003-hoz képest ahol 3 diák volt az 1. szint alatt 2004-ben egy sem, 2006 és 2007-ben csak 1-1, addig 2008 és 2009-ben egy sem. A 2008 és 2009-es években már volt 2-2 diák, aki 4. szinten teljesített. Mostani évünket az elızı évhez viszonyítjuk, akkor látható, hogy a 2009-es év viszonylag jobb teljesítményt mutat, mert igaz hogy most sem volt egy tanulónk sem az 1. szint alatt, az 1 szintet is tanuló, a 2. szintet már a tanulók többsége teljesíteni tudta; míg a 3. szintet is már 10 diáknak sikerült teljesítenie a tavalyi 3-mal szemben. Azonban az évek tükrében jól látható, hogy évrıl évre hasonló képességő gyerekekkel dolgozunk. A tanulók eredményei OSZTÁLYONKÉNT: A diákok teljesítményét osztályokra lebontva láthatjuk, hogy két hasonló képességekkel rendelkező osztály tanulói írták meg a tesztlapokat szövegértésből. Mindkét osztályban a tanulók több mint a 4/5-de eléri a minimum követelményszintet (10. A 26 fő; 10.B 18 fő). Felzárkóztatásra szorul azonban összesen 10 fő; ebből 4 az A-ban és 6 a B-ben. Az A osztályban található 2 tanuló, akik rendelkeznek a legjobb szövegértési képességekkel, érdemes lenne teljesítményüket tehetség gondozás keretében tovább fokozni.

29 CSH-index: A Családi Háttér-indexet figyelembe véve szakközépiskolai osztályaink a szövegértés kompetenciamérésnél elvárt 496 standadizált képességpontot 9 képességponttal felülteljesítették (505 pont a tényleges teljesítmény). Azonban ez a különbség nem szignifikánsan jobb.

30 A KÉPESSÉGELOSZLÁS A SZAKISKOLÁBAN: A grafikonon 60 tanuló eredményét láthatjuk. Rögtön szembetőnik, hogy 4 fı teljesített 1. szint alatt, 19 fı pedig az 1. szinten, ami összesen 23 gyereket jelent. A 2. szint közelében viszont ezen tanulók kb. fele (11) áll, egy kis odafigyeléssel hátrányuk könnyen leküzdhetı. Aggasztó azonban az 1. szint alatti gyerekek száma (4), de ezek a gyerekek is a szintek közötti határon teljesítettek. Ezen tanulók (1. szint alatti) felzárkóztatása a legsürgetıbb! A 2. szinten 31 tanuló teljesített, a 3. szinten pedig 6 fı. Ha az országos átlagértéket (500) vesszük figyelembe, akkor ezen érték felett csak 12 fı teljesített. A legjobban teljesítı tanulók képességpontjai 550 és 600 között van, akinek ezen eredménye a még egy szakközépiskolai osztályban is szép teljesítmény lenne. De ne felejtsük el, hogy szakiskoláról van szó!

31 Lássuk a fenti adatok %-OS MEGOSZLÁSÁT: Az ábrán rögtön láthatjuk, hogy tanulóink között nincsenek az 4. szinten. Azonban az is leolvasható, hogy 35%-nak nem sikerült teljesíteni a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket. Ez sokkal kevesebb, mint a szakiskolai átlag (74,3%). A 2. szinten 53,3% teljesített, ami viszont sokkal több, mint a szakiskolákban (23,3%). A 3. szinten a tanulók 11,7%-a teljesített. Ez több mint ötszöröse a szakiskolák 2,2%-os teljesítményének. Tehát tanulóink több mint fele (65%) éri el a biztos továbbhaladáshoz szükséges alapfeltételeket.

32 Az évek tükrében:

33 Jól látható, hogy 2003-hoz képest, ahol 5 diák volt az 1. szint alatt 2004-ben már csak 2 diák, 2006-ban megnıtt ezen diákok száma 6-ra (ezek közül is 1 kiemelkedıen gyengén teljesített) és 2007-ben viszont ismét csökkent egy keveset 4 diákra. Míg 2008-ban 6 fı teljesített az 1. szint alatt, akik közül 4 diák majdnem elérte az 1. szintet, addig 2009-ben csak 4 fı teljesített az 1. szint alatt, de azok is a szintek közötti határon. A 2006-es és 2007-es években volt 1 illetve 2 diák, aki 3. szinten teljesített, 2008-ban pedig 5 fı, 2009-ben 6 fı, ami az adott évek összlétszámához viszonyítva arányaiban majdnem ugyanaz. Itt is azt láthatjuk, hogy évrıl évre hasonló képességő gyerekek írják meg a kompetencia felmérı füzeteket. A tanulók eredményei OSZTÁLYONKÉNT:

34 A diákok teljesítményét osztályokra lebontva láthatjuk, hogy három osztályból kettőben (10D illetve 10E) majdnem hasonló képességekkel rendelkező osztály tanulói írták meg a tesztlapokat szövegértésből, csak egy osztály (10. C) mutat gyengébb teljesítményt. Csak a 10. C osztály az, amelyben a tanulók több mint fele nem éri el a minimum követelményszintet (16 fő), a 10. D-ben 4 fő illetve a 10. E osztályban 3 fő szorul felzárkóztatásra. A 10. C osztályból 6, a 10. D-bıl 15, a 10. E-bıl 16 fı teljesítette a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket. Sajnos a 10. C-bıl senki, míg a másik két osztályból 3-3 tanuló a 3. szintet is elérte. Észrevehetjük azt is, hogy összesen 12 tanuló ezen osztályokból az országos standard pontjait meghaladták. CSH-index: A szakiskolai telephelyek tanulóinak a CSH-index alapján várható és tényleges teljesítménye A Családi Háttér-indexet figyelembe véve szakiskolai osztályaink a szövegértés kompetenciamérésnél elvárt 420 standadizált képességpontot 40 képességponttal felülteljesítették (460 pont a tényleges teljesítmény). Azonban ez a különbség szignifikánsan jobb.

35 Javaslatok a szakközépiskolai és szakiskolai osztályaink matematikai és szövegértés kompetencia területek fejlesztésére: Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a differenciált oktatásra, (felzárkóztatás, tehetséggondozás ) A matematika és az anyanyelvi munkaközösségeken kívüli más munkaközösségek bevonása a munkába, kompetenciák fejlesztésébe; az értı olvasás gyakorlása, grafikonok, táblázatok leolvasása, halmazok és halmazmőveletek gyakorlása, szakmai szövegek feldolgozása biológia, kémia fizika, történelem, földrajz stb., illetve szakmai tantárgyú órákon történı alkalmazása. Jobban meg kell szervezni az iskolán belüli felméréseket, dolgozatokat, tantárgyanként és évfolyamonként egységesíteni. Az alapfogalmak elmélyítése, rögzítése, az egyszerő feladatok, mőveletek további gyakorlása. Kiemelten kell kezelnünk az arány, arányosság, százalékszámítás, statisztika témaköröket. A szöveges feladatok megoldásakor ösztönözzük a tanulókat a szöveg végigolvasására, megértésére, a szövegre vonatkozó kérdésekre adott válaszok pontos megfogalmazására, az összefüggések felismerésére és gyakorlati alkalmazására. ÖSSZEGZÉS: Általánosságban elmondható, hogy szakközépiskolai osztályaink a szakközépiskolai osztályokhoz viszonyítva a középmezınyben teljesítenek. Szakközépiskolai tanulóink sajnos az elvártnál kevésbé haladják meg szakiskolai társaik teljesítményét, mert a hozzánk jelentkezı diákok képességei között nincs jelentıs eltérés. Szakiskolai osztályaink viszont a szakiskolai osztályokhoz képest nagyon jól teljesítenek. Ezen eredményeinket a jövıben is meg kellene tartanunk, illetve javítani a mutatókon.