Gyógyszertár-mûködtetés 2010.

Átírás

1 A hazai helyzet bemutatása elôtt, kérem, vázolja fel a világ, azon belül Európa gyógyszerpiacán tapasztalható trendeket! Az eddig dinamikusnak mondható gyógyszerpiaci fejlôdés, amely az elmúlt évtizedet jellemezte, egyértelmûen lelassult. A fejlôdés motorjai, azaz Észak-Amerika, Európa fejlettebb része és Japán visszaestek, tehát a piaci növekedés lefékezôdött. Ugyanakkor olyan országok törnek elôre ezen a területen, ahol korábban a gyógyszerellátás elmaradottabb szinten volt: Kína, Brazília, Mexikó, India, illetve az európai térségben elsôsorban Oroszország, illetve Törökország és Románia. Világméretekben ezek ellensúlyozzák a fejlettebb területeken tapasztalható lassulást. A lassulás egyértelmûen a gazdasági válság hatása? Egyrészt feltétlenül, hiszen a válság általános hatásai mellett mindenütt az egészségügyi kiadások, ezen belül a gyógyszerkiadások jelentôs csökkentése volt tapasztalható; A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége szakmai konferenciát rendezett Gyógyszertár-mûködtetés 2010 címmel. A fórumon felszólaló szakemberek között volt Dr. Küttel Sándor, a Gyógyszer-nagykereskedôk Szövetségének alelnöke is vele beszélgettünk Gyógyszerpiaci változások nagykereskedôi szemmel címû elôadása után. Gyógyszerpiac múlt és jövô ugyanis sok helyütt maga az állam a gyógyszerpiac fô vásárlója, és a biztosítás szigorításán keresztül erôteljesen tudja befolyásolni a piaci növekedést. Másrészt nagyon hangsúlyos tényezô a generikus gyógyszerek rohamos elôretörése: a fejlett piacokon dobozszámban mérve ezek a termékek már a teljes forgalom 50%-át teszik ki, miközben értékben csak mintegy 15%-ot képviselnek, ami tehát igen tetemes árcsökkenést jelent, azaz fékezi a növekedést. Ugyanakkor az új fejlesztésû, speciális kezeléseket lehetôvé tevô biotechnológiai alapú készítmények aránya a világpiacon már 10%-ra nôtt, és mivel ezek a gyógyszerek meglehetôsen drágák, ez a bôvülés azért valamelyest ellensúlyozza a generikumok okozta fékezôdést. Mit mutatnak mindehhez képest a magyar adatok? A magyar gyógyszerpiac közelmúltbeli alakulását elemezve nem meglepô, hogy a nagy törés, visszaesés 2007-ben következett be, elsôsorban a támogatás csökkentése miatt; 5

2 természetesen az ismert módon megváltozott törvényi szabályozás folyományaként. Az elôadásban azért utaltam arra is, hogy bizonyos, a társadalombiztosítást érintô kormányzati intézkedések nyomán már ban elindult ez a folyamat, amelyhez aztán még hozzáadódott a gyógyszerforgalmazási törvény drasztikus változása is. Ezt követôen 2008-ra nagyjából visszaállt a piac a os szintre. Ennek azonban nem a forgalom tényleges növekedése adta az alapját hiszen a dobozszám nem nôtt olyan jelentôs mértékben hanem a drágább gyógyszerek térnyerése, és az, hogy 2008 elején számos igen drága biotechnológiai készítményt kivettek a kórházi forgalomból, és áttették a gyógyszertáriba; ez maga mintegy 2-3% növekedést jelentett. Készítettem egyébként egy 100 ezer forint feletti nagykereskedelmi dobozárú készítmények forgalmára jellemzô kimutatást: ezek az összforgalom 7,6%-át teszik ki, miközben dobozarányuk mindössze 0,08%! A növekedés másik elemét az OTC készítmények áremelkedése adta, hiszen a dobozszám egyébként lényegileg ezen a területen sem változott. A nagykereskedelmi forgalomban értékesített összdobozszám amúgy 2008-ban 329 millió 864 ezer, 2009-ben pedig 329 millió 622 ezer, vagyis ez az adat nem mutat lényeges változást. Ugyanakkor nyilván az jelenthet önöknek nehézséget, hogy nagyjából ugyanannyi dobozt sokkal több patikába kell elosztani, ugye? Így van, a forgalom stagnálása mellett gyakorlatilag 20%-kal nôtt az ellátandó patikák száma, ráadásul többségük forráshiánnyal küszködik, s ezért minimális készletezésre törekszenek. Ebbôl pedig egyenesen következik a rendelési darabszámok csökkenése: szétaprózzák a rendelési tételeket, így iszonyatos mértékû logisztikai többletmunkánk keletkezik; a napi átlagos rendelési tételszámunk százalékkal nôtt. Mi a Phoenixnél például egy nap mintegy 160 ezer tételt szállítunk ki! A torta tehát nem nôtt, csak a szeletek száma, vagy ahogyan a helyzetet a konferencián Vitézy Péter, a Teva Humantrade patika-üzletágának vezetôje a játékelméletbôl ismert közlegelô példájával jellemezte egyre több tehenet ugyanakkora legelôre nem lehet kihajtani, mert felkopik az álluk Tény, hogy a gyógyszer-nagykereskedôk határidôn túli összes kinnlevôsége 2007 óta megháromszorozódott, ami mára már gyakorlatilag 13 milliárd forintot tesz ki! A zárt piacon 2007-ig, a jórészt betéti társaságok formájában mûködô patikák esetében a beltagok anyagi felelôssége is fennállt, a piaci szereplôk egymást is szemmel tartották, és nem volt ildomos tetemes tartozást felhalmozni. Mi, nagykereskedôk, ráadásul eleve kb. 30 napos fizetési határidôvel indultunk január 1-én, amibôl aztán már természetesen nem tudtunk visszavenni, hiszen a gyógyszerellátást veszélyeztettük volna. Így 6

3 viszont ehhez a határidôhöz jönnek még a további csúszások. Ugyanakkor egyre több patika kerül igen nehéz helyzetbe, hiszen az árrés-tömeg csökkenésével a bevételük is drasztikusan visszaesik, miközben a költségeik tehát a munkabér, bérleti díj stb. folyamatosan nônek. Természetesen nem lehet egyenlôségjelet tenni a patikák közé, hiszen ahány patika, annyi történet: van, akire rányitottak, van, aki nem volt képes alkalmazkodni az újfajta marketingkövetelményekhez, s persze olyan is akad, aki szakmai szempontok által vezérelve nem is akart. Nekünk mégis meg kell valahogyan állítanunk a kinnlevôségeink növekedését; természetesen igyekszünk ezt a patikákkal együttmûködésben elérni. Tehát megpróbálják egyénileg kezelni az egyes patikák tartozásait? Egyrészt kialakítottunk egy egységes eljárásrendet (pl. vásárlási limit bevezetése), ami független az egyes patikák helyzetétôl, másrészt viszont az együttmûködési készséget mutató patikákkal igyekszünk közösen megoldásokat találni. Ennek elsô eszköze a korábbi tartozások átütemezése, amelynek során a fizetési terheket hosszabb idôszakra osztjuk el, miközben persze az újabb számlák pontos kifizetéséhez ragaszkodnunk kell. De megfelelô együttmûködés esetén szakmai segítséget tudunk nyújtani például a patika különbözô költségeinek elemzésében, hogy mit és hogyan lehetne közülük csökkenteni. Ezek között sokszor jó lehetôség a készletezés átstrukturálása, illetve csökkentése, amire sok patikus még mindig nem tudott átállni. Ugyanakkor olyan eszközöket is bevezetünk a biztonságunk érdekében, mint a készfizetô kezesség, az ingatlanfedezet stb. Természetesen a mi financiális terhelhetôségünknek is van határa. Van egy pont, amelyen túl már nem tudunk együttmûködni, és akkor jön a fizetési felszólítás, fizetési meghagyás, de sajnos már számos esetben kénytelenek voltunk felszámolási, illetve büntetôjogi eljárást is indítani. Miközben persze nyilvánvalóan egy csónakban eveznek nagykereskedôk és patikusok. Mit hozhat a jövô? Egyelôre nem sok jót ígér, hiszen a már említett gazdasági válság hatása következtében ebben a szegmensben is nagyon meggyengült a vásárlóerô. Saját megfigyeléseim alapján ennek például olyan következményei is vannak, hogy az utóbbi fél évben az eddig inkább csak más területeken jellemzô havi ciklikusság nálunk is jelentkezik: a hónap utolsó hetében drasztikusan visszaesik a forgalom, mert egészen egyszerûen elfogynak a nyugdíjak, a fizetések. Fontos lenne például az, hogy a már sok éve érvényben levô árrés-szabályozást valamikor hozzáigazítsák a megváltozott feltételekhez: a piac kétharmadát kitevô támogatott készítmények rendkívül alacsonyan tartott árréséhez mindenképpen hozzá kellene nyúlni. Elsô közelítésben legalább a degresszivitás lépcsôit kellene felemelni, ami legutoljára, ha jól emlékszem, úgy körül történt meg. Valamint én személy szerint támogatnám a méter-szabály visszaállítását a gyógyszertár-alapításnál. Ez egyrészt hozzájárulna a gyógyszertárak gazdaságos mûködtetéséhez, másrészt bizonyosan nem rontaná a lakosság gyógyszerhez jutásának esélyét. László István 7

4

5 1. A kongresszus hallgatósága 2. Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor 3. Dr. Mikola Bálint, elnök (MOSZ) 4. Szmicsek Sándor, közgazdász; Dr. Borsi János, ügyvéd; Dr. Kolláth György, alkotmányjogász, ügyvéd; Dr. Bódis Lászlóné, Országos Tisztifôgyógyszerész Dr. Küttel Sándor, a Gyógyszernagykereskedôk Szövetségének alelnöke Vitézy Péter, a Humantrade patika-üzletág vezetôje Dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke 6. A szombat esti fogadás 7. A fogadás megnyitóján Dr. Csejtei Marianna, a MOSZ fôtitkára és Dr. doc. Simon-Kis Gábor MOSZ elnökségi tag