LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA. Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. Készítette:

Átírás

1 AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA AKCIÓTERÜLETI TERV ÉAOP-5.1.1/B-09-1F Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából Készítette: A tanulmány kidolgozásában résztvevő szakértők: Barabás Eszter, Komádi Mónika, Hajduné Májas Anikó, Róka László április

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA AZ AKCIÓTERÜLETI CÉLKITŰZÉSEK, FEJLESZTÉSEK ÉS HATÁSOK A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ÜTEMEZÉS PÉNZÜGYI TERV AZ ELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA HELYZETELEMZÉS AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA Demográfiai helyzet Gazdasági helyzet Társadalmi helyzet Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet Jövedelmi helyzet Környezeti állapot Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Közbiztonság AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA Közlekedés Közműhálózat értékelése Lakáshelyzet Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis FUNKCIÓELEMZÉS TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE A TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE, INGATLANÁRAK BECSLÉSE FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI A CÉLOK ILLESZKEDÉSE AZ OPERATÍV PROGRAMOK RENDSZERÉBE AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAI AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA Tevékenységek bemutatása A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása Nyírségi Civilház felújítása Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2

3 Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Az én házam az én váram - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) További kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek a pályázati előírásoknak megfelelően Összefoglaló indikátor táblázatok Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében Konzorciumi partnerek Támogatói csoport A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN A PÁLYÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, DE AZON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN SZINERGIA VIZSGÁLAT A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ A lakosság A vállalkozások A civil szervezetek A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI Társadalmi-gazdasági hatások Esélyegyenlőségi hatások Környezeti hatások Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok A KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK PÉNZÜGYI TERV A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony Kompetenciák, felelősségi körök Intézményi együttműködés ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS Szervezeti terv Az üzemeltetés működtetés pénzügyi terve, forrásai Nyírségi Civilház épületének felújítása Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Városrész központ kialakítása, közterület rehabilitáció A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Kapcsolódó soft tevékenységek MELLÉKLETEK KIVONAT NYÍREGYHÁZA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELETBŐL A SZAKHATÓSÁGI EGYEZTETÉS KERETÉBEN DECEMBER 10-ÉN FELKERESETT SZERVEZETEK LISTÁJA A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 3

4 8.3.4 A áprilisban elvégzett lakossági kérdőíves felmérés A novemberben elvégzett lakossági kérdőíves felmérés A LAKOSSÁGI FÓRUMOK DOKUMENTÁCIÓJA A április 15-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja A december 9-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja A február 17-i lakossági fórum jelenléti íve, fotódokumentációja és emlékeztetője A TÁMOGATÓI CSOPORTTAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról Jelenléti ív és fotódokumentáció a támogatói csoport üléséről (2012. április 13.) Emlékeztető a támogatói csoport üléséről (2012. április 13.) A TÁRSASHÁZAKKAL VALÓ EGYEZTETÉS DOKUMENTÁCIÓJA Jelenléti ív Emlékeztető A VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA ( ) IGÉNYFELMÉRÉS ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV VÁROSI RENDEZVÉNYNAPTÁRAK TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 4

5 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A településhálózatban a megyei jogú városoknak kiemelt szerepük van, ezért a Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága kiemelt eljárásrendben kezeli a megyei jogú városok városrehabilitációs célú fejlesztéseit. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentuma 2008 januárjában elkészült, azt a Közgyűlés elfogadta. Az IVS-ben a város stratégiai céljain túl kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyeken belül a város különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS öt akcióterületet határoz meg, melyek egyike az Érkerti akcióterület. Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása című szociális városrehabilitációs projektjavaslat a Kormány 1347/2011. (X.19.) számú határozatában foglaltak szerint akciótervi nevesítésre került. Az akcióterületi fejlesztések megvalósításához az ÉAOP-5.1.1/B konstrukció (kiemelt projekt) keretében biztosítható támogatás. Jelen tervezési dokumentum Nyíregyháza Megyei Jogú Város Érkerti akcióterületének rehabilitációjára vonatkozó, a két fázisból álló kiválasztás keretében a II. fázisban benyújtandó részletes (ATT). A dokumentumot a 2009-ben kiadott Városfejlesztési Kézikönyv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által megjelentetett Az akcióterületi terv módszertani szempontjai elnevezésű módszertani útmutatók, valamint a Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz című dokumentum alapján, azoknak teljes mértékben megfelelve dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda. 1.1 A fejlesztési akcióterület kijelölése és helyzetének bemutatása Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása. Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: teljesítse az előírt feltételeket a szociális mutatók tekintetében; kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon; a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával. A 0,31 km² kiterjedésű akcióterület Nyíregyháza belvárosától délnyugatra, a nagykörúton belül helyezkedik el, népessége a évi népszámlálás szerint 5708 fő, a jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 5

6 Az elsősorban nagyvárosias lakóövezeteket magában foglaló, a városi átlaghoz képest többnyire kedvezőtlenebb gazdasági, társadalmi jellemzőkkel rendelkező akcióterület teljesíti az előírt kritériumokat (a megadott mutatók közül a következőket). Indikátor típusa Határérték a lakótelepeken Érkert Alacsony gazdasági aktivitás Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben min. 28% 32,50% Munkanélküliség magas szintje Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben. Számítás: munkanélküliek száma/ (munkanélküliek+foglalkoztatottak min. 10,5% 11,50% száma) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 nap). Számítás: tartós munkanélküliek száma/ min. 4% 4,50% (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Szegénység és kirekesztettség magas szintje Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt min. 10% 11,20% Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest A lakóépületek alacsony energiahatékonysága Rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya Feltételek: december 31. előtt épült, energiakorszerűsítés nem történt; az január 1. után épült, eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein városi átlag legalább 1,3-szorosa (városi átlag: 2012-ben: 24,99) városi átlag max. 65%-a (városi átlag 2012-ben: 2,6) városi átlag 2- szerese (51,91) A városi átlag 54,6%-a (1,42) min. 50% 74,65% MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 6

7 Érkert városon belüli fekvése és megközelíthetősége kedvező: a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán, a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a helyi buszjáratok biztosítják, a közeli vasút- és buszállomás pedig a városon kívülről érkezők számára is könnyen megközelíthetővé teszik a városrészt. Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a 60-as és a 80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. A városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza. A terület infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy az aszfalt burkolatú utak és járdák elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. Gondot okoz a parkolóhelyek hiánya, bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, azok nem képesek a megnövekedett számú személygépjárművek befogadására. A városrész zöldterületi rendszere hiányos, gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben. A zöldfelületen lévő sétányok elavultak. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, az jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót. Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára. A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. Az érkerti lakótelepen viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. 1.2 Az akcióterületi célkitűzések, fejlesztések és hatások A felvázolt problémák, valamint az elsődleges célcsoportok, azaz a lakótelep és a város lakossága, a civil szervezetek és a vállalkozások részéről jelentkező fejlesztési szükségletek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció átfogó célkitűzése a következő: Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. Ezt az alábbi részcélok elérésével lehet megvalósítani: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 7

8 A közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg (EAOP /B konstrukció keretében). A célok eléréséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi: Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: Nyírségi Civilház épületének felújítása Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely felújítása Városi funkciót erősítő tevékenységek: Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakófunkciót erősítő tevékenységek: Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft elemek: Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Az én házam az én váram - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant, míg egy része magántulajdonú és állami tulajdonú ingatlanokat érint. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 8

9 1. Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény 2. Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely 3. Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény 4. VIII. számú főfolyás (Érpatak) 5. Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épülete 6. Akcióterületen lévő közterületek Társasházak MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 9

10 Beavatkozás típusa ROP támogatással Projektelem neve Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Projekt rövid leírása A Nyírségi Civilháznak és az Érkerti Rendőrőrsnek helyet adó épület (Damjanich u. 4-6.) külső-belső felújítása tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás Az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hőés vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje Az épület külső homlokzatának hőszigetelése, nyílászáró csere, lapostető hő- és vízszigetelése Az épület külső homlokzati hőszigetelése, lapostető szigetelése Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszerbolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca); Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület (a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója; Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen; Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Toldi u. 66. számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti térrészen); Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása; A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az épületek közötti kikötések kialakítása; Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca folytatásában; Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re; Az Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (a közpark É-i végében található jelenlegi parkoló bővítése); Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása. A Toldi utcai tízemeletes, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából (10 darab épület) - a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel, a tető utólagos hő- és vízszigetelése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 10

11 Beavatkozás típusa Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Projektelem neve Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft tevékenységek Projekt rövid leírása Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Az én házam az én váram - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész komplex szociális, esztétikai és környezeti megújulása várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, valamint az itt működő civil szervezetek és vállalkozások komfortérzetét, növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a település-szerkezet átfogó javításához. 1.3 A megvalósítás intézményi kerete A projekt kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A megvalósítás a projekt komplexitása miatt széleskörű partnerségben valósul meg (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti Rendőrőrs, Nyíregyházi Lakásszövetkezet, érintett társasházak, soft elemek megvalósításában résztvevő partnerek), a támogatásban részesülő partnerek konzorciumot alkotnak. A projekt kialakítása és megvalósítása érdekében támogatói csoport létrehozására került sor a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A megyei jogú városokkal szemben elvárás 1, hogy városrehabilitációs projektjük végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg. Ezen elvárásnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaság a Nyíregyházi Ipari Park Kft. alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében, így a módosított korlátolt felelősségű társaság megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott szervezeti, társasági jogi feltételeknek. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. 1.4 Ütemezés A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk év végéig, illetve a soft tevékenységek esetében év végéig megtörténik. 1 Irányadó útmutatók: Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 11

12 IVS Előzetes (EATT) (ATT) 1. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok, tervek 2. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok, tervek A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások (műszaki ellenőr, nyilvánosság, könyvvizsgálat) Projektmenedzsment Nyírségi Civilház felújítása Érkerti Rendőrőrs felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Az én házam az én váram Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. Előkészítés Végrehajtás Közösségi funkció Közszféra funkció Városi funkció Lakó funkció Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 12

13 1.5 Pénzügyi terv Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. A tevékenység neve Támogatás intenzitása (%) Támogatás (Ft) Költségvetés megoszlása Partneri (társasházak esetében lakossági) önerő (Ft) Önkormányzati önerő (Ft) A projekt bruttó költsége (Ft) Közösségi funkciók Nyírségi Civilház felújítása 85,00% Közszféra funkciók Érkerti Rendőrőrs felújítása 85,00% Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Városi funkciók Városrész-központ kialakítása az Érkertben, közterület-rehabilitáció 85,00% ,00% ,00% ,00% Lakófunkciót erősítő tevékenység Toldi utcai 10 emeletes társasházak külső felújítása 70,00% Kapcsolódó soft elemek Soft projektelemek 85,00% Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás Projekt-előkészítés tanulmányok, tervek, engedélyek 85,00% Közbeszerzési költségek 85,00% Területelőkészítés, ingatlanvásárlás 85,00% Műszaki ellenőr 85,00% Tájékoztatás 85,00% Könyvvizsgálói díjak 85,00% Projekt menedzsment 85,00% Tartalék 85,00% ÉAOP /B pályázat költségvetése összesen 79,84% A pályázat pénzügyi tervének kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. Külön szerepelnek benne az egyes tevékenységekre, az előkészítésre, a projektmenedzsmentre és az egyéb igénybevett szolgáltatásokra tervezett költségek az előzetes ütemezésnek megfelelően. A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. A saját forrásokat a konzorcium biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. A társasházak, lakásszövetkezet esetében megvalósul a tulajdonosok egyéni hozzájárulásainak egy számlán való összegyűjtése. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 13

14 1.6 Az előkészítő tevékenységek Nyíregyháza Város Önkormányzata 2006 nyarától tudatosan készül az érkerti lakótelep szociális városrehabilitációjának megvalósítására. Az előkészítés keretében különböző típusú tevékenységeket végzett el. Szükségletfeltárás Tájékoztatás és nyilvánosság Stratégiaalkotás Projektfejlesztés Tevékenység Lakossági felmérés az Érkert lakótelepen a városrész rehabilitációjának tervezéséhez Városrehabilitációs kérdőívek Időszak Városfejlesztési fórumok Bencs-Program Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Előzetes kidolgozása Végleges kidolgozása Támogatói csoport megalakítása, ülései Műszaki tanulmánytervek és tervezői költségbecslések készítése A szociális városrehabilitációs projektjavaslat a Kormány 1347/2011. (X.19.) számú határozatában foglaltak szerint akciótervi nevesítésre került. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 14

15 Tiszavasvári út menti laktanyák Örökösfö ldi lakótelep Érkerti lakótelep Huszártelep Belváros és a Búza téri piac környéke Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása 2 A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2 öt olyan fejlesztési akcióterületet jelölt ki a közötti időszakra, amelyek esetében a városrehabilitáció reálisan megvalósítható. 1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben Költségvetés Cél Funkció Célcsoport (millió Ft) A városmag élővé tétele a központi kereskedelmi és szolgáltatási funkcióinak megerősítésével A Huszártelep társadalmigazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával A megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével Az örökösföldi lakótelep élhetőbbé tétele a hiányzó közszolgáltatások kialakításával és a közösségi terek megújításával A Tiszavasvári út menti laktanyák területének gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból optimális hasznosítása gazdasági, közösségi, városi, közszféra lakó, közösségi, városi, közszféra lakó, közösségi, városi, közszféra lakó, közösségi, városi, közszféra gazdasági, közösségi, városi, közszféra, lakó a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, turisták, befektetetők a Huszártelep lakossága az érkerti lakótelep lakossága az örökösföldi lakótelep lakossága a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, befektetetők Önkormányzati forrás (%) , , ,2 kb. 5% A város többi részének fejlesztését más pályázati programok keretében és saját erőből kívánja végrehajtani. Az elsőként fejlesztendő akcióterületként a belvárost jelölte ki az IVS, ezt követték a szociális városrehabilitáció területei. Az akcióterületi rangsor meghatározása a következő szempontok alapján történt: indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága; hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a város egészére, a város lakófunkciójára; finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága. Az IVS hosszú távú, átfogó célja a településfejlesztési koncepció alapján a következő: 2 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 15

16 Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ehhez teljes mértékben illeszkedik, hiszen a lakosság számára élhető, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó városrészközpont kerül kialakításra intézmények, lakások és közterületek felújításával, valamint ESZA-típusú programok megvalósításával annak érdekében, hogy a beindult szegregációs folyamatok visszafordíthatók legyenek. Az Előzetes ben megfogalmazott fejlesztések eltérő módon és különböző mértékben az összes középtávú, tematikus cél megvalósulásához hozzájárulnak. 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz Tematikus cél Illeszkedés T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához T3. A gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrásfejlesztés T4. A(z inter)regionális szerepkör erősítése T5. A fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele T6. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme T7. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása T10. A szociális biztonság megteremtése Az Érkert északi része a vasúttal érkezők számára egyfajta kapu szerepet tölt be, ezért fontos a lakótelep településképi illeszkedése. Emellett kiemelten fontos a parkolókapacitás bővítése városi és városrészi szinten egyaránt. A helyi vállalkozói réteg elsősorban az érkerti lakosság szükségleteinek kiszolgálására épül. A vállalkozók számára is fontos emiatt az Érkert vonzerejének növelése, hiszen így hosszú távon nagyobb vásárlóerővel rendelkező lakosság célterületévé válhat a lakótelep. Az Érkert esetében kétféleképpen jelenhet meg a humánerőforrásfejlesztés, egyrészt a közösségi terek bővítése helyszínt biztosíthat a különböző felnőttképzések, önképző körök számára, másrészt javítani kell a közoktatás infrastrukturális feltételeit. Az Érkerti lakótelep elsősorban lakófunkciót tölt be, ezért közvetlenül kevéssé hat a város interregionális szerepkörére. Közvetett módon azonban hatása több tényező szempontjából is kimutatható: a már említett szomszédos vasútállomás révén, a térségi szinten is jelentős civilszervezetek jelenléte miatt, valamint annak köszönhetően, hogy kellemes lakókörnyezetet biztosít a városba beköltözni vágyók számára. Az Érkerti lakótelep esetében nem beszélhetünk turisztikai adottságokról és funkciókról. Egyedül az Érpatak megújult környezete jelenthet majd kuriózumot a városrészt felkeresők számára. Az érkerti épületek, közterek és zöldfelületek építészeti, energetikai és esztétikai rekonstrukciójával jelentős mértékben javul a településkép és a városi környezet. A környezeti fenntarthatóság kétféleképpen jelenik meg az akcióterületen: egyfelől a lakóépületek energetikai korszerűsítésével jelentős mértékben csökken a városrész környezetterhelése, másfelől az Érpatak rekonstrukciója hozzájárul a zöldfelületek bővüléséhez és az élővízfolyások megőrzéséhez. Az energetikai korszerűsítés és a zöldfelületek fejlesztése preventív módon hozzájárul a kedvezőbb környezeti feltételek csökkentéséhez és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulásához. Az akcióterületen található Civilház a helyi lakosság fontos közösségi, találkozási pontjává fejlődhet. Megfelelő ESZA típusú programokkal erősíthetők a lakosok közti kötelékek és a helyi identitástudat. A kiválasztott akcióterületen végrehajtott fejlesztések az életminőség növekedését eredményezik a lakótelep teljes népessége számára. A szociális intézményfejlesztés segíti a társadalmi felzárkózást és kohéziót. Az akcióterületi fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: V2. Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 16

17 3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 3.1 Akcióterület kijelölése Nyíregyháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Nyíregyháza teljes területét érinteni fogják. 1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi IVS-ben megfogalmazott alapelveket vettük figyelembe: az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók tekintetében; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 17

18 az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával. 2. térkép Az érkerti akcióterület MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 18

19 3. térkép Az érkerti akcióterület határai Az érkerti akcióterületet az alábbi utcák határolják: Állomás tér Huszár sor Móricz Zsigmond utca Szarvas utca Vécsey köz Vécsey utca Toldi utca Arany János utca. A város 275 km²-es területének 0,11%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 5708 fő volt (a város fős népességének 4,8%-a), ennek megfelelően népsűrűsége fő/km 2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a népesség fő. Az akcióterületen történő városrehabilitációt elsősorban a városi környezet minőségi javítása és a társadalmi kohézió, valamint közvetett módon a gazdaságélénkítés motiválja különböző fejlesztési problémákon, illetve célokon keresztül, amelyek fontossági sorrendben az alábbiak: a társadalmi szegregáció leküzdése az élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és egészségesebb lakáskörülmények, lakókörnyezet megteremtése révén; a helyi lakosságnak a szociális, oktatási-képzési, foglalkoztatási programok során megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozás, és a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez; a minőségi közösségi terek vonzzák az embereket és a tevékenységeket, hozzájárulnak a társadalmi elköteleződés erősödéséhez, erősítik a kulturális tevékenységeket, gyarapítják a társadalmi tőkét, növelik a gazdasági teljesítőképességet, kiterjesztik a zöldfelületi elemek rendszerét; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 19

20 a jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a zöldfelületi elemek növekedéséhez, a vandalizmus csökkenéséhez, a tisztább közterületekhez és a csapadékvíz megfelelő elvezetéséhez; az egyes területek vegyes hasznosítása hozzájárul a helyi létesítmények elérhetőségéhez, növeli a személyes biztonságérzetet, csökkenti az autóhasználatot; a lakosok megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozáshoz; helyi tudásbázis, készségbázis létének biztosítása, a helyi vállalkozások életképességének növelése a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez; a helyi létesítményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása; az adott terület, városrész értékeinek bővítése; a közösségi infrastruktúra vegyes használatának biztosítása; az adott terület kihasználtságának fokozása; a funkcionális sűrűség növelése a társadalmi kapcsolatok erősödése, a kulturális sokszínűség, valamint a hatékonyabb működtetés céljából; megfelelő számú parkoló kialakítása a helykímélés, az intenzitásnövelés és az adottságok miatt. 3.2 A jogosultság igazolása Az érkerti akcióterület teljes mértékben megfelel a megyei jogú városok kiemelt városrehabilitációs projektjeivel szemben támasztott elvárásoknak. A Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz című módszertani útmutatóban az alábbi, az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek szerepelnek, amelyek mindegyikének eleget tesz az érkerti akcióterület: Az akcióterület teljes területe belterületen van. Minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. Jogosult egy akcióterület támogatásra, amennyiben a lakónépessége min fő lakótelepek esetében (a évi népszámlálás alapján a lakosság száma 5708 fő). Az alábbi táblázat igazolja, hogy a Tervezési útmutatóban megfogalmazott 6 indikátor közül legalább hármat teljesít az akcióterület. A projektfejlesztés időszakában az Előzetes ben szereplő indikátorok értéke felülvizsgálatra került, amely alapján megállapítható, hogy az akcióterület továbbra is eleget tesz a jogosultsági feltételeknek. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 20

21 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása az I. fázisban Indikátor típusa Adatforrás Határérték a lakótelepeken Érkert Alacsony iskolázottság (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a KSH, éves népesség körében magas volt 2001-ben Népszámlálás min. 20% 17,3% Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében KSH, alacsony volt 2001-ben Népszámlálás max. 14% 14,2% Alacsony gazdasági aktivitás (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya KSH, 2001-ben Népszámlálás min. 28% 32,5% A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi KSH, lakónépességen belül magas volt 2001-ben Népszámlálás min. 60% 52,5% Munkanélküliség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben KSH, Számítás: munkanélküliek száma/ Népszámlálás (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) min. 10,5% 11,5% Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 nap) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) KSH, Népszámlálás min. 4% 4,5% Szegénység és kirekesztettség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest KSH, Népszámlálás Önkormányzati nyilatkozat Önkormányzati nyilatkozat min. 10% 11,2% min. 8% 5,9% városi átlag legalább 1,3- szorosa (városi átlag: 21,84) Önkormányzati városi átlag nyilatkozat max. 65%-a Erősen leromlott környezet (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Magas volt a maximum egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 2001-ben A lakóépületek alacsony energiahatékonysága Rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya Feltételek: december 31. előtt épült, energiakorszerűsítés nem történt; az január 1. után épült, eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein Önkormányzati nyilatkozat KSH, Népszámlálás KSH, Népszámlálás Önkormányzati nyilatkozat városi átlag 1,8- szorosa (39,65) n.a. min. 60% 40,35% nem releváns 2,8% nem releváns 6,3% min. 50% n.a. Jelmagyarázat: az akcióterület teljesíti a mutatószámot Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 21

22 4. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása a II. fázisban (2012) Indikátor típusa Adatforrás Határérték a lakótelepeken Érkert Alacsony iskolázottság (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a KSH, éves népesség körében magas volt 2001-ben Népszámlálás min. 20% 17,3% Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében KSH, alacsony volt 2001-ben Népszámlálás max. 14% 14,2% Alacsony gazdasági aktivitás (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya KSH, 2001-ben Népszámlálás min. 28% 32,5% A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi KSH, lakónépességen belül magas volt 2001-ben Népszámlálás min. 60% 52,5% Munkanélküliség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben KSH, Számítás: munkanélküliek száma/ Népszámlálás (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) min. 10,5% 11,5% Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 nap) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) KSH, Népszámlálás min. 4% 4,5% Szegénység és kirekesztettség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest KSH, Népszámlálás Önkormányzati nyilatkozat Önkormányzati nyilatkozat Önkormányzati nyilatkozat min. 10% 11,2% min. 8% 5,9% városi átlag legalább 1,3- szorosa (városi átlag: 2012-ben: 24,99) városi átlag max. 65%-a (városi átlag 2012-ben: 2,6) városi átlag 2- szerese (51,91) A városi átlag 54,6%-a (1,42) Erősen leromlott környezet (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások Önkormányzati min. 60% 40,35% magas aránya nyilatkozat A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a KSH, nem releváns 2,8% lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Magas volt a maximum egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 2001-ben A lakóépületek alacsony energiahatékonysága Rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya Feltételek: december 31. előtt épült, energiakorszerűsítés nem történt; az január 1. után épült, eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein Népszámlálás KSH, Népszámlálás Önkormányzati nyilatkozat nem releváns 6,3% min. 50% 74,65% Jelmagyarázat: az akcióterület teljesíti a mutatószámot Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 22

23 4 HELYZETELEMZÉS 4.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése A településrendezési terv a lakótelepi karakterű Érkertre vonatkozó részei alapján a következők mondhatók el az akcióterületről, amelynek fejlesztését a településszerkezeti terv is előirányozza: Az akcióterület jelentős része a nagyvárosias lakózóna (Ln) kategóriájába tartozik, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) alapján sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az akcióterület néhány utcája kisvárosias lakózóna (Lk), amelyek annyiban különböznek az előzőtől, hogy az épületmagasság nem haladja meg a 12,5 métert. Az akcióterület egy része településközpont vegyes zóna (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A lakótelep tengelye az Érpatak, amelynek besorolása közpark jellegű zöldsáv és jelentősebb vízfolyás, azaz a zöldterületek (Z) és a vízgazdálkodási területek (VG) előírásait kell rá alkalmazni. Az akcióterület területhasználati kategóriáinak jellemzőit a Mellékletek tartalmazzák. Az Előzetes kidolgozása óta a tervezett fejlesztéseket figyelembe véve a következő módosítások történtek a helyi építési szabályzatban 3 : Nyíregyháza, Deák Ferenc utca 6462 hrsz.-ú ingatlan: A hatályos rendezési terv az ingatlant Kisvárosias lakózónába sorolja. Ahhoz, hogy a terület parkoló kialakítására legyen alkalmas szükségessé vált az ingatlan közterületté nyilvánítása. (Módosítás megindításáról szóló határozat száma: 122/2009. (XI.19.)) Az Érkerti közterületek rehabilitációja című pályázat kapcsán szükségessé vált a rendezési terv módosítása (Módosítás megindításáról szóló határozat száma: 14/2010. (II.25)) Parkoló felújítása a Toldi út 66. szám előtt: Az ingatlan besorolása Közpark zóna volt. A területet jelenleg is parkoló funkcióként hasznosítják, így a kialakult állapotnak megfelelően történt a terv javítása. 3 Forrás: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 21/2007. (VI. 12.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza 19/2005. (V. 5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról (Egységes szerkezetben a 16/2008. (IV. 1.) KGY, a 17/2008. (IV. 1.) KGY, a 11/2009. (III.3.) KGY, 16/2009. (V.26.) KGY, a 29/2009.(IX.29.) KGY, a 36/2009.(XI.24.) KGY a 36/2009.(XI.24.) KGY, a 18/2010.(VI.29.), a 7/2011.(II.11.) a 28/2011.(VIII.26.), 41/2011.(XI.25.) és az 51/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelettel) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 23

24 Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Hullámosított acéllemez áteresz híd építése a Lehet utca folytatásában. A tervezett híd és a szabályozási szélesség nem egyezett, ezért szükséges volt annak módosítása az elkészült terveknek megfelelően. Nyíregyháza Érpataki VIII. számú főfolyás Arany János utcától délre eső, , ,39 közötti szakasza: A csatorna ezen szakasza lefedésre kerül, így szükséges a szabályozási tervben közlekedési célú területként kijelölni. 4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén A tervezett fejlesztések összhangban vannak a hatályos településrendezési eszközökkel. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 24

25 4.2 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása A városrehabilitációs tevékenységgel érintett terület történeti előzményeit vizsgálva látható, hogy a vasút és a régi város közötti hajdani mocsaras legelő, az Érkert hosszú időn keresztül a város külső kertségének számított. Beépítése 1906 után kezdődött meg és mintegy 25 év alatt egy új városrész jött létre. 5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888) Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város településrendezési terve (2003) Az akkor kialakult városkép 2 ütemben az 1960-as és az 1980-as években változott meg teljes mértékben a házgyári jellegű lakótelep kialakításával, azóta jelentősebb felújítás nem történt. Nyíregyháza az elmúlt időszakban számos városrehabilitációs jellegű projektet valósított meg, amelyeknek köszönhetően több városrész, épület, közterület megújulhatott. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 25

26 5. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán Igényelt Elnyert Beadás Pályázat megnevezése támogatás támogatás Saját erő ideje (Ft) (Ft) Pályázati konstrukció: HU2002/ sz. PHARE program - Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése Cím: Esély Centrum : egykori laktanya hasznosítása a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének növelése érdekében Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program Városi Területek Rehabilitációja Cím: Jósaváros közterületeinek rehabilitációja I. ütem Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program Városi Területek Rehabilitációja (barnamezős rehabilitáció) Cím: A nyíregyházi Báthory I. és Vay Á. laktanyák hasznosítása a Vay Á. laktanya ÉK-i részén lehatárolt beavatkozási terület és épületeinek rehabilitációja az esélyegyenlőséget növelő oktatási intézmények korszerű működési feltételeinek megteremtése érdekében. Pályázati konstrukció: ÉAOP /B A megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai kidolgozása és megvalósítása Cím: A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán november szeptember május április Az Érkerti akcióterületen több városrehabilitációs tevékenység is megvalósult az elmúlt évek folyamán. A szelektív hulladékgyűjtés érdekében gyűjtőszigetek kerültek kialakításra, ahol a fehér üveg, a színes üveg, a PET palack és a papír hulladékok elkülönítve gyűjthetők. Az akcióterületen jelenleg 10 helyen található gyűjtősziget. 6. táblázat Gyűjtőszigetek az Érkerti akcióterületen Ssz. Cím Ssz. Cím 1 Árpád u Toldi u Árpád u Toldi u Árpád u Toldi u. ABC 4 Árpád u Vécsey köz ABC 5 Móricz Zs. u Vécsey köz Trafik Panel Program: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának állami támogatása mellé Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata is társult, az Önkormányzati Minisztérium által kiírt pályázati feltételeket elfogadó ill. teljesítő jelentkező lakóközösségek részére támogatást nyújt. Érkertben az akcióterületen 23 lakóközösség vett részt a programban és vállalta épületében az utólagos hőszigetelési feladatok elvégzését és az épületgépészeti rendszerek energiatakarékos felújítását. A programban összesen 913 akcióterületi lakás érintett. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 26

27 7. táblázat Érkert akcióterületén panelprogramban résztvevő épületek Ssz. Pályázat Lakás- Felújítás bruttó Állami Önkormányzati Épület beadása szám költsége támogatás támogatás Árpád u Árpád u Árpád u (nyílászáró) Árpád u Árpád u Árpád u Árpád u Árpád u Árpád u Damjanich u Móricz Zs. u Móricz Zs. u Móricz Zs. u Móricz Zs. u Szarvas u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Vécsey köz Összesen: Árpád u (homlokzat) Árpád u Összesen: Nyitás Program: A Nyírtávhő Kft. műszaki és gazdasági megfontolások alapján ban kidolgozta a NYÍregyházi TÁvfűtési Szolgáltatások korszerűsítése (röviden: NYÍTÁS ) programot, amelyet a Közgyűlés 302/1996. (XI. 20.) számú határozatában elfogadott. A NYÍTÁS program keretén belül sor kerül a lakossági szekunder fűtőberendezés részleges átalakítására, mely radiátorszelep cserét, szükség szerint a radiátorkötések átalakítását, strangszabályozók beépítését, költségosztó készülékek elhelyezését tartalmazza. A beépített berendezések rendeltetésszerű használata során a lakóközösségek 10-25%-os hőenergia megtakarításokat tudtak elérni az elmúlt fűtési időszakokban. A program során sor kerül továbbá a hőközponti berendezések korszerűsítésére is, így rugalmasan és gazdaságosan elégíthetőek ki a változó fogyasztási elvárások. A korszerűsítés befejezéseként a lakóépületek külső homlokzatának termovíziós vizsgálatával hozzájárul a Kft. ahhoz, hogy a fogyasztók további energia-megtakarítást érhessenek el. Az Érkertben az akcióterületen 32 épületben összesen 1439 lakás vesz részt a programban. 8. táblázat Az érkerti akcióterületen NYITÁS programban résztvevő épületek Utca Házszámok Árpád u Móricz Zs. u Szarvas u Toldi u MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 27

28 Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács decentralizált források felhasználására kiírt DEC-TEUT pályázati támogatásával 2006-ban az Érkertben felújításra kerültek az utak. Ebben a programban az akcióterületen a Deák Ferenc utca, Vécsey Károly utca, Árpád utca rekonstrukciója történt meg ban megvalósult a Deák Ferenc utca zöldfelületi felújítása. A járda és úttest közötti felhalmozódott föld nyesése, talajcsere, egységes fasor ültetése történt meg a Deák Ferenc utca Arany J. u.- Móricz Zs. u. közötti szakaszán Az akcióterületen lévő játszóterek folyamatos karbantartása mellett az Árpád utca végén lévő játszótér teljesen felújításra került, oda az Európai Uniós normáknak megfelelő játszószerek telepítése valósult meg. Az akcióterületen az alábbi város-rehabilitációs tevékenységek vannak jelenleg folyamatban: ÉAOP /B Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése pályázati felhívásra beadott Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése Nyíregyházán projektet támogatásra érdemesnek ítélték. A fejlesztés keretében tervezett tevékenységek: buszmegállók infrastruktúrájának felújítása, új esőbeállók építése, forgalomirányítói és utasforgalmi épület felújítása, utas tájékoztatás javítása. Ebben a programban az akcióterületet érintően két-két autóbusz megállóhely rekonstrukciója történik meg az Állomás téren és a Szarvas utcán. Előkészítés alatt áll az akcióterület déli részén a Nagykörút délnyugati szakaszának (Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsításával) megépítése, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út. A fejlesztés feltétele a jelenleg a Móricz Zsigmond utca túlsó oldalán található Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése. A körút megépítésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatóak ki. A fentiek mellett az önkormányzat és az akcióterületen működő szervezetek több olyan pályázatot is benyújtottak, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. A benyújtott pályázatok többsége nem infrastrukturális beruházás, hanem sokkal inkább humán jellegű fejlesztés, amelyek a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítását eredményezték. 9. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen Igényelt Elnyert Beadás Pályázat megnevezése támogatás támogatás ideje (Ft) (Ft) Saját erő Civil Szolgáltató Központ működtetése Nemzeti Civil Alapprogram Működési támogatás 2005 Felnőttképzési normatív támogatás szociálisgyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző képzéshez HEFOP Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képezhetőségének és foglalkoztathatóságának javítása Szociális asszisztens képzés ROP FORTE Regionális modell értékű program a nonprofit foglalkoztatás fejlesztéséért MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 28

29 Pályázat megnevezése Beadás ideje Igényelt támogatás (Ft) Elnyert támogatás (Ft) Saját erő Civil Szolgáltató Központ Nemzeti Civil Alapprogram Működési támogatás Nemzeti Civil Alapprogram Nonprofit szolgáltatók szakmai tanulmányútja Sz-Sz-B megyébe Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens képzés Közösen együtt a civil társadalom előmozdításáért Nemzeti Civil Alapprogram - A partneri együttműködés problémáinak kezelése című tréning az Észak-Alföldi régió civil szervezeteinek részvételével Felkészülés a civilek a kistérségben, nyelvi és informatikai képzés HEFOP Újra a munka világában 40 év feletti nők munkaerő-piaci reintegrációja HEFOP Segítés a segítőknek szociális területen dolgozó szakemberek képzése a nyírbátori kistérségben Nemzeti Civil Alapprogram Észak-alföldi Regionális Civil Tanácsadói Szolgálat Nemzeti Civil Alapprogram Működési támogatás Civil Szolgáltató Központ működtetése Nemzeti Civil Alapprogram Információs szolgáltató honlap kialakítása az Észak-alföldi Régió és Sz-Sz-B megyei civil szervezetek számára TÁMOP Perifériáról a társadalombaszektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért Nemzeti Civil Alapprogram Működési támogatás Civil Szolgáltató Központ működtetése Működési pályázat FVM Nemzeti Civil Alapprogram Észak-alföldi regionális Civil Tanácsadói Szolgálat Nemzeti Civil Alapprogram Partnerségben a kistérségért MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 29

30 6. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 30

31 4.3 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása Az Érkert az egyik legkisebb területű (0,31 km²), de az egyik legnagyobb népsűrűségű ( fő/km²) városrész, amely a nagykörúton belüli terület néhány utcából álló délnyugati részét foglalja el. Az Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező: a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán, a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a számos helyi buszjárat biztosítja, a közeli vasút- és buszállomás a városon kívülről érkezők számára is előnyössé teszi a városrész megközelíthetőségét Demográfiai helyzet A város 247,46 km² területének 0,12%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület népessége a évi népszámlálás alapján 5708 fő. A város lakosságának 4,8%-a, az IVS-ben lehatárolt városrésznek pedig 69,9%-a lakik az érkerti akcióterület határain belül. A legfrissebb önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő él az akcióterületen ( fő Nyíregyházán), ezért az indikátor célértékének megállapításánál is ezt vesszük alapul. Az akcióterületen élő lakosság korcsoportos összetétele a városi átlagnál kedvezőbb, a munkaképes korú lakosság aránya magasabb, míg a fiatalok és az idősek aránya alacsonyabb itt, mint Nyíregyháza egészén. 1. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%) 15,4 15,7 15,5 17,1 Nyíregyháza 67,2 69,0 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Forrás: KSH Népszámlálás Jóllehet viszonylag magas a munkaképes korúak aránya, az öregedési index (99,4 időskorú/100 gyermekkorú) a városi átlaghoz (91,8 időskorú/100 gyermekkorú) képest mégis kedvezőtlen értéket mutat. A háztartások átlagos létszáma alacsony, ellenben magas az egyszemélyes (nyugdíjas) háztartások aránya Gazdasági helyzet A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában a városi tendenciáknak megfelelően az Érkertben is a szolgáltatói ág dominál. Mindez megmutatkozik a nagyrészt egyéni vállalkozások esetében is: az összes városrész közül itt a legmagasabb a szolgáltatás jellegű ágazatokban tevékenykedő vállalkozások aránya (a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 31

32 teljes lakótelepen 86,3%). A vállalkozássűrűség évek óta az Érkertben az egyik legalacsonyabb, ami azt is jelezheti, hogy a foglalkoztatottak többsége alkalmazotti státuszban van, illetve, hogy a dominánsan lakófunkciójú környezet nem biztosít megfelelő helyet és helyiséget a vállalkozások számára. A városrész részesedése a kiskereskedelmi üzletekből nem éri el azt az arányt, ami a népességszám alapján indokolt lenne. Ez elsősorban három tényezőnek tudható be: egyrészt az akcióterületi lakosság egy részének vásárlóereje csekély, másrészt a közeli városmag kereskedelmi egységeinek köszönhetően nem épültek ki jelentős párhuzamos kapacitások, harmadrészt a lakófunkciójú területek nagy kiterjedése miatt viszonylag alacsony a kiskereskedelmi üzletek számára megfelelő helyiségek száma. A lakófunkció dominanciáját jelzi, hogy a kiskereskedelmi üzleteken belül magas az élelmiszerboltok aránya. Szintén a helyi lakosságra építenek a vendéglátóhelyek is, amelyek többsége az étterem kategóriába sorolható. Az akcióterület alacsony turisztikai vonzerejét és kapacitását jelzi, hogy szálláshely nem működik a lakótelepen. Az érkerti lakótelepen a KSH Nagyvárosok belső tagozódása című kiadványa alapján 708 vállalkozás található, amelynek 86,3%-a a lakosságot kiszolgáló szolgáltató szektorban tevékenykedik ez is jelzi a városrész elsődleges lakófunkcióját. Az (építő)ipari vállalkozások aránya 12,4%, a mezőgazdasági vállalkozásoké pedig mindössze 1,3% szemben a városi átlaggal, amely 15,7%, illetve 2,7%. Szintén eltérés mutatható ki az egyéni és társas vállalkozások megoszlása szempontjából: az előbbiek aránya az Érkertben csaknem 10 százalékponttal magasabb a városi értéknél (55,3%). Létszám-kategória alapján a KSH CÉG-KÓD-TÁR adatbázisa szerint az akcióterületen bejegyzett vállalkozások mindegyike 200 fő alatti foglalkoztatottal működik, ezek közül is mindössze egy építészeti vállalkozás rendelkezik több mint 100 alkalmazottal a Ke-Víz 21 Zrt. ezzel az akcióterület legnagyobb foglalkoztatója, de természetesen munkavállalói nemcsak az akcióterületről, sőt nemcsak a városból kerülnek ki. Emellett a 10 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások száma is elenyésző (5 db), amely jól mutatja a vállalkozási struktúra előnytelen szerkezetét. A vállalkozások bevétele 4 is hasonlóan alakul: nagytöbbségük 50 millió forint alatti árbevétellel rendelkezik. 11 vállalkozás árbevétele esik az millió forint közötti kategóriába, további 3 árbevétele ennél is lényegesen nagyobb volt. A lakótelep-jellegű városrészekre jellemző, hogy a lakáscélú ingatlanok gyakran vállalkozások székhelyeként vagy telephelyeként is funkcionálnak (elsősorban az egyéni vállalkozók, illetve a kisebb társas vállalkozások számára). 5 Emellett sokszor garázsokban vagy földszinti lakásokban üzemeltetnek üzlethelyiségeket, kínálnak különböző szolgáltatásokat. Ez előnytelen városképi szempontból, másrészt így legalább megoldható, hogy bizonyos szolgáltatások helyben elérhetők legyenek még akkor is, ha a helyiségek nem minden esetben felelnek meg maradéktalanul az adott funkcióknak Társadalmi helyzet A városrész lakóinak végzettség szerinti megoszlása többnyire megfelel a városi értékeknek. Érkert lakosságán belül folyamatosan csökken azok száma, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el, mivel több óvodai és általános iskolai feladat-ellátási 4 Az árbevételre vonatkozó adatok pillanatnyi állapotot tükröznek, ezek évről évre jelentős mértékben változhatnak, főként az akcióterületen viszonylag nagy számban lévő építőipari vállalkozások esetében. 5 Az ilyen vállalkozások működése szempontjából előnytelen, hogy azok a magánszemélyek, akik lakáscélú ingatlanába vállalkozás van bejelentve, helyi adó fizetésére kötelezettek. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 32

33 hely is működik a városrészben, ahol kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az óvoda-, illetve tanköteles gyerekek mindenképpen bekerüljenek a nevelési-oktatási rendszerbe. Ennek ellenére még mindig a év közötti lakosság 17,3%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az akcióterület 25 év feletti népessége körében a városi átlagnál alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. 2. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) ,8 18,1 16,2 16,1 17,3 14, Nyíregyháza Érkert városrész Érkert akcióterület Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya összességében nőtt, azonban mivel számuk fokozatosan csökken, ezért abszolút értékben a tendenciák nem ilyen egyértelműek. Az érettségizettek számát tekintve 10 évvel ezelőtt oktatáspolitikai célként fogalmazódott meg, hogy a korosztály legalább 75%-a érettségit szerezzen, ezt az arányt a városrész már elérte. A városi tendenciáknak megfelelően abszolút értékben és arányaiban is növekszik az egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezők aránya, de még így is csaknem 4 százalékponttal elmarad a városi átlagtól. A lakosság gazdasági aktivitását és szociális helyzetét a következő alfejezetek mutatják be Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet A 2001-es népszámlálási adatok alapján a városrész helyzete gazdasági aktivitás szempontjából kedvezőnek tekinthető: a foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva itt az egyik legnagyobb (57,4%), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legkisebb (29,7%) Nyíregyháza városrészei közül. Ennek megfelelően a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott száma is az érkerti lakótelepen az egyik legalacsonyabb. Szintén a munkaképes korosztály viszonylag magas arányának tudható be, hogy a háztartások 2/3-a rendelkezik foglalkoztatott személlyel. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak) viszonylag magas, 32,5%, meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárt. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 33

34 10. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) Mutató megnevezése Érkerti Érkert akcióterület városrész Nyíregyháza Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 29,7 39,9 45,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 10,1 9,7 13,3 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 57,4 56,6 51,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33, ,5 Forrás: KSH Népszámlálás Az akcióterületen a munkanélküliség magas szintje jellemző: mind a munkanélküliek aránya, mind a tartós munkanélküliek aránya meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat. A munkanélküliségi ráta 2001-ben az akcióterületen (11,5%) nagymértékben meghaladta a települési átlagot: az ÁFSZ adatai alapján 2001 decemberében városi szinten csak 4,27% volt a munkanélküliségi ráta, azonban az eltérés egyrészt az adatfelvétel idejének, másrészt módszerének tudható be. A városra jellemző munkaerő-piaci tendenciákat tükrözi, hogy az állástalanok közül csak minden negyedik-ötödik tartós munkanélküli, ennél az akcióterületi adatok némileg rosszabb képet mutatnak: a tartós munkanélküliek aránya 4,5% volt végén az akcióterületen 286 fő munkanélkülit tartottak nyilván, a nyíregyházi munkanélküliek (4817 fő) 6%-a tehát érkerti lakos (miközben a város népességének 4.8%-a él itt) Jövedelmi helyzet Az érkerti akcióterületen a szegénység és kirekesztettség magas szintje jellemző, a vonatkozó mutatók értéke meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat: Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt ez az érték az akcióterületen 11,2% Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) az akcióterületen 2008-ban a városi átlag 1,8-szerese volt a mutató értéke (a városi átlag 21,84%, az érkerti átlag 39,65%), míg 2012-ben a városi átlag 2-szerese volt a mutató értéke (a városi átlag 24,99%, az érkerti átlag 51,91%). Az akcióterületen a legfeljebb 3 éves gépjárművek aránya alacsony a lakások számához képest, értéke a városi átlag 54,6%-a (a városi átlag 2012-ben: 2,6, míg az érkerti 1,42). A szociális támogatások lakosságarányos számát figyelembe véve elmondható, hogy mind a szociális segélyben / támogatásban részesülők száma, mind a segélyek / támogatások összege meghaladja a városi átlagot. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 34

35 Ezt támasztja alá az is, hogy az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (855 db) megközelíti a városi érték ( db) 7,8%-át, miközben a népesség esetében az akcióterület részesedése csak 4,8%. 11. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2008-ban Abszolút érték Ezer lakosra jutó lakosságarányos érték Nyíregyháza Érkerti Érkerti Nyíregyháza akcióterület akcióterület Rendszeres szociális segélyben részesülők száma fő Rendszeres szociális segély összege Ft Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma fő Lakásfenntartási támogatás összege Ft Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma fő Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) db Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 12. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2012-ben Nyíregyháza Érkerti akcióterület Alanyi lakásfenntartási támogatás ADÓSSÁGHOZ db Foglalkoztatást helyettesítő támogatás, bérpótló juttatás db Normatív lakásfenntartási támogatás (NEM ADÓSSÁGHOZ) db Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény db Rendszeres szociális segély db Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezeti állapot Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a 60-as és a 80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. Mindez már jelzi, hogy a városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza. A lakótelep lakásállománya két szakaszban újult meg jelentősebben: a hatvanas és a nyolcvanas évek lakásépítésének köszönhető, hogy a második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% körüli, továbbá, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 2,9%, ellenben helyi vagy országos műemléki védettség alatt álló épület nincs az akcióterületen. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 35

36 A lakásállomány részletes bemutatását a Lakáshelyzet című alfejezet tartalmazza. A városrész zöldterületi rendszere hiányos ( m²), gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, jóllehet a parkfenntartásba bevont terület nagysága csaknem 18 hektár ( m²), azonban ennek egy része a külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik. Ezen az állapoton nagymértékben javítana a városrész természetes szerkezeti elemét jelentő, sokszor szennyezett vizű Érpatak és rendezetlen környezetének megújítása, amely jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót, ezzel szemben a környékét a városrész hiányos parkolási kapacitásának pótlására használja a lakosság. A rekreációs és közösségi funkciók megerősítését szolgálja a lakótelep 17 játszótere (6000 m²) és egy sportpályája. Az érkerti akcióterületen található az összes önkormányzati ingatlan több mint 1,7%-a, értékét tekintve azonban ennél nagyobb az akcióterület részesedése (2,9%). 13. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen Szám (db) Terület (m²) Becsült érték (ezer Ft) forgalomképes korlátozottan forgalomképes forgalomképtelen lakások intézmények közterületek egyéb Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter A forgalomképes ingatlanok nagyobb része lakófunkcióval rendelkezik, ezek értéke 20%- át teszi ki az összes akcióterületi ingatlan értékének. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közül a bölcsőde, a 2 óvoda és az általános iskola műszaki állapota nem megfelelő (részletesen lásd a Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota alfejezetben) Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára, néhány területen pedig speciális szolgáltatásokat is nyújtanak az intézmények (kivételt ez alól a centralizáltabban működő közigazgatás jelent). A városrész viszonylag kedvező fekvése miatt a közeli belvárosban egyébként is elérhető a közigazgatási, humán szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások széles köre. Az egészségügyi alapellátást egy gyógyszertár, illetve két orvosi rendelő 4-4 házi, illetve házi gyermekorvosa biztosítja, aminek köszönhetően kevés lakos jut egy orvosra (713,5 fő). A Drogambulancia a város egész lakossága számára nyújt speciális ellátást. Az akcióterületen egy általános iskola és két óvodai feladatellátási hely teszi elérhetővé a lakosság számára a közoktatást. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. Viszonylag széles a szociális szolgáltatások köre, a személyes gondozást egy bölcsőde, egy gyermekjóléti telephely, egy szociális gondozóház és két idősek nappali intézménye biztosítja (utóbbiak férőhelye 62 fő). A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A Civilházat 2000 óta az Első Nyírségi MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 36

37 Fejlesztési Társaság működteti, infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosítanak a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szerveznek, civil könyvtárat működtetnek, pályázati információkat, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert (Civil Almanach) jelentetnek meg. 14. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Vécsey köz 27. Tagintézmény Oktatás Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Árpád u Tagintézmény Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely Vécsey köz 29. Közművelődés KPVDSZ Művelődési Ház Szarvas u. 95. Szociális Nyírpazonyi Társulás Gyermekjóléti Központ Vécsey u. 15. szolgáltatások Őzike Bölcsőde Vécsey köz 31. Drogambulancia Árpád u. 41/a Fogorvosi Rendelőintézet Toldi u. 65/a Egészségügy Felnőtt- és gyermek körzeti orvosi rendelő Toldi u. 65/a Gyermek körzeti orvosi rendelő Vécsey köz 9. Érkert Gyógyszertár Toldi u. 51. Közbiztonság Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse Damjanich u Egyházak Arany Rózsakert Egyházközösség Vécsey u. 40. Civil szervezetek Nyírségi Civilház Damjanich u Közbiztonság Az érkerti lakótelep Nyíregyháza azon területei közé tartozik, ahol viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami mivel az utcán zajlik alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. Ezt ellensúlyozza a kihelyezett 3 térfigyelő kamera (főként az Állomás tér környékén), valamint a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse, ahol jelenleg 35 fő dolgozik (2007-ben 14 fő). 15. táblázat Közbiztonsági adatok 2008 Mértékegység akcióterület Érkerti Nyíregyháza Ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek száma db Bűnelkövetők száma db Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma db Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Az akcióterületen a bűnelkövetők száma 2007-ben 268 fő volt, ehhez képest nagymértékű javulást mutatnak a 2008-as adatok: 130 főre csökkent a bűnelkövetők száma, miközben a Nyíregyházán 2008-ban összesen több mint bűnelkövetőt tartottak nyilván. Míg a megelőző években lakosságarányosan az Érkertben lényegesen több volt a bűnelkövető, mint városi szinten, addig 2008-ban ez a tendencia megfordult, az akcióterületi bűnelkövetők aránya a városi átlag harmada volt. Az ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek száma 2008-ban 244 db volt, az akcióterület részesedése a városban elkövetett ilyen típusú bűncselekményekből 2,6% volt 2008-ban (ez az arány 2007-ben 6,7% volt). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 37

38 A közbiztonság javulásához nagymértékben hozzájárul a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrsének jelenléte az akcióterületen. 4.4 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása Közlekedés Az akcióterület déli és nyugati határoló szakasza a nagykörút, amelynek kiépítettsége azonban éppen ezen a szakaszon hiányos. A nagykörút délnyugati csomópontja balesetveszélyes, az útburkolat szélessége és állapota nem megfelelő. Mindez jelentős torlódást okoz az adott területen, valamint kismértékben hozzájárul ahhoz is, hogy az Érkert bizonyos észak-déli irányú utcái is egyfajta tranzitútként funkcionálnak. Emiatt egyes útszakaszok állapota nem megfelelő, valamint nehezíti a biztonságos közlekedést, hogy nincs kerékpárút a lakótelepen. 16. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője Mértékegység Érkerti akcióterület Kerékpárút hossza m 0 Gyűjtőutak hossza m Kiszolgáló és lakóutak hossza m Fizető parkolóhelyek száma db 0 Ingyenes parkolóhelyek száma db Kerékpártárolók száma db 0 Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Jóllehet közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban mind városi, mind városrészi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az Állomás tér gyakorlatilag Nyíregyháza egyik kapufunkciót betöltő területe, ezért is kiemelkedően fontos környezetének rendbetétele. Az akcióterület megközelíthetősége ennek köszönhetően helyi tömegközlekedéssel is viszonylag jó: a lakótelep belső részein buszmegálló nincs, de a határoló utcákon több buszjárat is megáll (Huszársor 6, 20; Toldi utca 7, 8, 8A, 18, 40; Arany János, Kígyó és Szarvas utcák 12, 16, 24). Jelentős lakótelepi szintű problémaként jelentkezik a szűk parkolókapacitás (főként az esti időszakban), amelyet a lakosság az Érpatak partjának parkolási célú kihasználásával próbál ellensúlyozni Közműhálózat értékelése Az akcióterületen található alap és középnyomású ivóvíz gerincvezetéki hálózat hossza közel 8 km. A terület ivóvíz gerincvezetéki hálózatának egy része Nyíregyháza közművesítésének első ütemében az 1960-as évek közepén, további részei pedig az es évek első felében épült ki, a korszak vízépítési gyakorlatának megfelelően azbesztcement és acél csőanyag felhasználásával. Az alapnyomású hálózat kibővült az 1970-es évek második felében épült 10 emeletes házak vízellátást biztosító fokozott nyomású rendszerrel, acél csőanyag felhasználásával, közműfolyosóban vezetve. A gerincvezetéki hálózat életkora ennek megfelelően a év, ami azbesztcement csőanyag várható élettartamát figyelembe véve 50-60%-os avultságot jelent. Az acél anyagú, földbe fektetett csőanyagoknál ez az avultsági mutató 80-90%-os, a közműfolyosóban vezetett acél anyagú csöveknél 60-70%. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 38

39 Szükséges fejlesztések: Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása A fentiek és a meghibásodási mutatók figyelembevételével a területre vonatkozóan az azbesztcement anyagú vezetékek tekintetében a bekötővezetékek cseréje, illetve a bekötés mellett a gerincvezeték kitakarás nélküli technológiával való rekonstrukciója javasolt. Elkerülhetetlen a talajban vezetett acél anyagú csövek cseréje. A Vécsey utcának a Toldi utca és Vécsey köz közötti szakaszán a hiányzó gerincvezeték kiépítése szükséges. A területen 2001-től 2008-ig a Nyírségvíz Zrt. rekonstrukciós program keretében elvégezte az Árpád utcán a DN 300-as vezetékről lecsatlakozó bekötések cseréjét, az Árpád utca nyugati oldalán lévő négyemeletes házak közműfolyosón kívül vezetett gerincvezeték cseréjét, a Toldi utcán az Érpatak keleti oldalán futó vezeték és bekötések cseréjét. Az akcióterületi szennyvízcsatornák jelenlegi állapota kielégítő. Az Árpád utcai tömbbelsőkben megoldandó az épületek előtti vakaknák tisztító nyílásokká való átépítése. A területen található betoncsatornák rekonstrukciója 15 éven belül szükséges. A Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetése és tisztítási programja tartalmaz a területen belül hálózatbővítéseket és rekonstrukciós munkálatokat is, melyek a városrehabilitáció idejéig valószínűsíthetően elkészülnek. Az Érkerti akcióterület gázellátását megvizsgálva a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. megállapította, hogy néhány helyen szükséges az üzemelő gázelosztó rendszereken beavatkozás (acél vezetékek cseréje, tolózár akna kiváltása). Az Érkerti városrész kisnyomású hálózat betáplálási pontja a Toldi utcai körzeti szabályozó állomás, amely a Lehel u., Toldi u., Huszár soron található társasházak gázellátását biztosítja. Az ellátott lakások száma kb. 400 db. Az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódva a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. tulajdonában lévő közműveken különböző ellenőrzési (vezetékek, illetve hőközpont) és kivitelezési (tereprendezés miatti átvezetések) munkálatokat kell elvégezni. Az Érkerti akcióterületen a közvilágítási fényforrások száma 469 db. A területen 8 db nyilvános távbeszélő-állomás található Lakáshelyzet Az érkerti lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll, ezek a négy- és ötemeletes házak, valamint 10 db tízemeletes ház két ütemben (a 60-as és a 80-as években) épültek. A második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% körüli. Mindezek következtében az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 2,9%. Az Érkerti akcióterületen 127 lakóépületben db lakás található, a város teljes lakásállományának 4,6%-a. A lakóingatlanok átlagmérete városi szinten az Érkertben a legalacsonyabb (55 m²), ezzel párhuzamosan pedig városi viszonylatban kiemelkedően magas, 70%-os a kétszobás ingatlanok aránya. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 39

40 3. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 5,6 8,3 16,6 9, , ,2 Érkert Nyíregyháza 3 szoba 2 szoba 1 szoba 4- szoba Az önkormányzati tulajdonú lakások száma az akcióterületen 128 db, itt található a nyíregyházi db önkormányzati lakás 6,4%-a. 17. táblázat A lakásállomány adatai, Mértékegység akcióterület Érkerti Nyíregyháza Lakások száma db Lakóépületek száma db Önkormányzati tulajdonú lakások száma db Az 5 szintnél magasabb lakóházak aránya % 0,25 7,87 Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások aránya % 9, Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata A közötti időszakban megtörtént néhány lakóház komplex fűtési-energetikai, valamint homlokzat- és födémszigetelési felújítása (lásd Megelőző városrehabilitációs fejlesztések fejezet), ám az épületek kora és szerkezeti állapota, valamint a felújítással nyerhető energia-megtakarítás egyaránt a lakótelep rehabilitációját sürgetik. Az érkerti akcióterületen a rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya 74,65% (2012) Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota A közcélú létesítmények közül az alábbiak vannak a legrosszabb műszaki állapotban, és szükséges felújításuk: Őzike Bölcsőde (Vécsey köz 31.): 2008-ban tetőhéjazat-csere történt 12 millió forint értékben, de teljes külső és belső felújítás szükséges az állagmegóvás és a fenntarthatóbb üzemeltetés érdekében. Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény (Árpád u ): Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület, előregyártott vasbeton vázas szerkezettel ben nyílászárócsere történt (90%-ban) 7 millió forint értékben, de homlokzati és födém hőszigetelés, valamint belső rekonstrukciók még szükségesek annak érdekében, hogy az épület hőtechnikai problémái megoldódjanak és az ellátás megfelelő körülmények között történjen. Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely (Vécsey köz 29.): Az óvoda épülete 1965-ben épült, kétszintes, előregyártott vasbeton vázas szerkezettel. Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 40

41 történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése. Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény (Vécsey köz 27.): 2005-ben egy nagyobb belső felújítást hajtottak végre 41,3 millió forintos költségvetésből, megújult az intézmény belső világító, a fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók. Emellett ugyanakkor szükségesek nagyobb felújítások. Az épületek külső szigetelése csökkentené az energiafelhasználást. A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a homlokzati hőszigeteléssel (5200 m2) a hőtechnikai problémák megoldódhatnának. A lapostetős épületrész (1060 m 2 ) hőszigetelését és átfedését szükséges megoldani. Az udvari sportpálya (1140 m 2 ) burkolata balesetveszélyes, újra aszfaltozása szükséges. A salakpálya (1250 m 2 ) is felújításra szorul, a körülötte lévő terepet rendezni szükséges, megoldva a csapadékvíz elvezetését. A Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épülete (Damjanich u. 4-6): az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába. Az épület földszintjén működik az Érkerti Rendőrőrs, emeletén pedig a Nyírségi Civilház. Az épület az építés óta nem volt még felújítva, a homlokzat, a nyílászárók hőhidasak, a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Elengedhetetlen az épület tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása. A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapotának javítását az Önkormányzat jelen akcióterületi fejlesztés keretében tervezi megvalósítani. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 41

42 4.4.5 Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis Erősségek Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező Az akcióterületen a városi átlagnál kissé magasabb munkaképes korú lakosság aránya Az akcióterület közbiztonsági helyzete javuló tendenciát mutat Az akcióterület közszolgáltatásokkal való ellátottsága kedvező A lakásállomány közművesítettsége megfelelő Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya alacsony Lehetőségek Pályázati források a városrehabilitációra Civil szervezetek megerősödése, szerepének felértékelődése Növekvő befektetői érdeklődés a város és az akcióterület iránt Multifunkciós közösségi terek iránti igény növekedése Gyengeségek Az akcióterületen a városi átlagnál alacsonyabb a fiatalok (0-14 évesek) aránya Alacsony vállalkozássűrűség Magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya Az akcióterületen élők körében a városi átlagnál magasabb a munkanélküliség szintje Mind a szociális segélyezettek száma, mind a segélyek összege meghaladja a városi átlagot Az akcióterület zöldterületi rendszere hiányos, rendezetlen A parkolási lehetőségek szűkösek A lakóépületek rossz energiahatékonyságúak A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények többsége rossz állapotú A kerékpáros közlekedés feltételei hiányoznak Veszélyek A fejlesztési források nem elegendőek a terület teljes rehabilitációjához és a hiányzó funkciók kiépítéséhez A gazdasági válság hatására csökkenő befektetői érdeklődés a terület iránt Népesség elöregedése, az inaktívak arányának emelkedése A hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése Más településrészek elszívó hatásának erősödése, elvándorlás MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 42

43 4.5 Funkcióelemzés Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv számba veszi és elemzi az akcióterületen található funkciókat. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be az akcióterületen található funkciókat (a Városfejlesztési Kézikönyvben található funkciócsoportok és funkciók szerinti bontásban), és azok hatókörét. A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt az Érkerti akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be. 18. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre Funkciók Nemzetközi / Országos Megyei / Regionális Mikroregionális Gazdasági funkciók kiskereskedelmi üzletek vendéglátó egységek (étterem, fagylaltozó) szolgáltató ház vasútállomás (az akcióterület közvetlen szomszédságában) Közlekedési, távközlési funkciók Közösségi funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Humán szolgáltatási funkciók Nyírségi Civilház rendezvények Szociális Gondozási Központ (az akcióterület közvetlen szomszédságában) zárt közcsatorna-hálózat közüzemi vízhálózat taxi szolgáltatás tömegközlekedés parkolók nyilvános telefon játszóterek sportpályák park, zöldterületek nyugdíjas klub egyházközösség rendőrség körzeti orvos (háziorvos) gyermekorvos fogorvos gyógyszertár bölcsőde óvodák (2 db) általános iskola A funkciók számbavétele alapján az Érkerti akcióterület mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt, az akcióterületen megtalálható funkciók nagy részének hatóköre az akcióterületre és annak közvetlen környezetére terjed ki. A nevelési-oktatási funkciók szerinti vonzáskörzet az oktatási szintnek megfelelő: a bölcsődébe, óvodákba és általános iskolába elsősorban az akcióterületen és annak közvetlen környezetében élő gyermekek járnak. Hasonló az egészségügyi szolgáltatások vonzáskörzete is: az alap ellátási formákat elsősorban az akcióterület lakosai veszik igénybe. Noha az oktatási-nevelési intézmények száma megfelelő, állapotuk azonban korszerűtlen, felújításra szorulnak. A lakótelepi akcióterületen annak jellegéből adódóan számos funkció nem található meg, ezek közül az állami, hatósági, közművelődési funkciókat az itt élők a közeli belvárosban vehetik igénybe, míg például posta az akcióterület közvetlen szomszédságában található. Bár közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban regionális, városi, és akcióterületi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az Érkerti akcióterület vonzáskörzete csupán a civil szolgáltatások esetében terjed ki az akcióterület és a város határain túlra. Az akcióterületen működő Nyírségi Civilház a megyei civil szervezetek számára kínál szolgáltatásokat: infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert jelentet meg. Ugyanakkor a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 43

44 közös épülete korszerűtlen, nem biztosítja a szolgáltatások magas színvonalú ellátását, felújításra szorul. Az egyes funkciók sűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy a közlekedési funkciókon belül nem megfelelő az akcióterület parkolóhelyekkel való ellátottsága, jelentős problémát jelent a szűk parkolókapacitás. Funkcióhiány azonosítható a közterületek, zöldfelületek minősége terén: a zöldterületi rendszer hiányos, nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, (holott a parkfenntartásba bevont terület nagysága m², azonban ennek egy része a külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik). Az előzőek alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az érkerti akcióterület fejlesztésére meghatározott célkitűzése a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. A funkcióelemzés keretében megállapított funkcióhiányok pótlására az akcióterületi terv lehetőségeket teremt: a szociális városrehabilitációs pályázat keretében a projektgazda ezen hiányosságok felszámolását tűzi ki céljául. A közszféra és közösségi funkciók fejlesztésének szükségességét igényfelmérés is alátámasztja, gazdaságos fenntarthatóságukat pedig a kihasználtsági terv mutatja be. Az igényfelmérés és kihasználtsági terv a Mellékletek részét képezi. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 44

45 Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása 4.6 Tulajdonviszonyok értékelése Az akcióterület ingatlanviszonyait kiemelten kezelve az önkormányzati tulajdonú ingatlanállományt és a 4.8 fejezetek mutatják be részletesen. A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant érint, egy része állami illetve magántulajdon: a Damjanich u szám alatt található Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének tulajdonosai az Önkormányzat és a Magyar Állam, VIII-as főfolyás (Érpatak) tulajdonosa a Magyar Állam, A felújítandó lakóépületek magántulajdonban, illetve magán és önkormányzati közös tulajdonban vannak. 19. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai Ingatlan Helyrajzi szám Cím Tulajdonviszony Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly 6465/4 Vécsey K. köz 27. önkormányzati Tagintézmény Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi 6465/2 Vécsey K. köz 29. önkormányzati Telephely tagóvodája) Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső 6638 Árpád utca önkormányzati Tagintézmény VIII. számú főfolyás (Érpatak) Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épülete Akcióterületen lévő közterületek 6579 Érpatak csatorna 6593/2 Damjanich út , 6592/40, 6521/20, 6463, 6464, 6624/1, /3 Toldi utca Érkerti lakótelep közterület állami (kezelője: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) önkormányzati és állami (önkormányzati rész üzemeltetője: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, állami rész kezelője: Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság) önkormányzati 7. Társasház 6521/5 Toldi utca 56. magán és 14 db lakás önkormányzati 8. Társasház 6521/9 Toldi utca 58. magán 9. Társasház 6521/11 Toldi utca 60. magán 10. Társasház 6521/6 Toldi utca 62. magán és 19 db lakás önkormányzati 11. Társasház 6521/7 Toldi utca 64. magán 12. Társasház 6521/13 Toldi utca 66. magán 13. Társasház 6521/15 Toldi utca 68. magán és 2 db lakás önkormányzati 14. Társasház 6593/4 Toldi utca 65. magán és 1 db lakás önkormányzati 15. Társasház 6593/8 Toldi utca 67. magán 16. Társasház 6593/6 Toldi utca 69. magán és 1 db lakás önkormányzati 17. Megvásárolni kívánt terület 6462 Deák F. u magán MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 45

46 7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen Az Érkerti akcióterületen a fejlesztéssel nem érintett ingatlanok között önkormányzati, magán és állami tulajdonú ingatlanok találhatóak. Az akcióterületen számos önkormányzati tulajdonú ingatlan található, ezek jellemzően közterületek és közintézmények (iskola, óvoda, bölcsőde), valamint kis számban önkormányzati lakások. Az akcióterület nagy része a nagyvárosias lakózónába tartozik, ahol többségében magántulajdonú többlakásos lakóházak helyezkednek el, míg néhány utca kisvárosias lakózóna, szintén magántulajdonú lakóingatlanokkal. Állami tulajdonú ingatlan a fejlesztéssel érintett VIII. számú főfolyáson és az Érkerti Rendőrőrs épületrészén kívül nem található az akcióterületen. Az akcióterületen egy lakóház és udvara egyházi tulajdonban áll. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 46

47 8. térkép Tulajdonviszonyok az akcióterületen 4.7 A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése A városrehabilitációs pályázat tervezését és végrehajtását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi szoros partnerségben az érintett városi, illetve akcióterületi szervezetekkel. Az együttműködés az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakára egyaránt kiterjed. Az akcióterületi fejlesztés teljes életciklusában részt vesznek a fejlesztéssel érintett létesítmények üzemeltetői, fenntartói, a helyi civil szervezetek, és a társasházak tulajdonosai. Pontos feladataikat az alábbi táblázat részletezi. 20. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan Szervezet az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban Érkerti Rendőrőrs infrastrukturális és Szabolcs- felújítása humán jellegű Érkerti Rendőrőrs Szatmár-Bereg részvétel a fejlesztési szükségletek üzemeltetése, megyei Rendőrfőkapitányság elemek bűnmegelőzési soft meghatározása az fenntartása akcióterületen megvalósításában NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő elképzelések a fejlesztendő közterek kialakításához szakmai és városképi a cég a évi CXXIX. törvény előírásainak betartásával részt a megújított közterek és parkok fenntartása, gondozása, az utcabútorok karbantartása, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 47

48 Szervezet Nonprofit Kft. Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Nyírségvíz Zrt. EON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nyíregyházi Civil Fórum és annak tagjai Soft elemek megvalósításába n résztvevő partnerek Város-Kép Nonprofit Kft. Többlakásos társasházak tulajdonosai, lakásszövetkezeti házak Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban szempontból vehet a közterek és szükség esetén javítása, fejlesztési szükségletek parkok megújításában pótlása, cseréje meghatározása, az felújított önkormányzati akcióterületen található tulajdonú önkormányzati lakóingatlanok lakóingatlanok közötti fenntartása, rangsorolás felújítás karbantartása céljából a cég hatáskörébe az akcióterületi vízi és tartozó közművek közvilágítási közművek fenntartása, állapotának értékelése, karbantartása, szükség a kapcsolódó fejlesztési esetén javítása, szükségletek, pótlása, cseréje lehetőségek feltárása a beruházáshoz szükséges közműfejlesztések tervezése, előkészítése az akcióterületi közművek állapotának értékelése, a kapcsolódó fejlesztési szükségletek, lehetőségek feltárása a beruházáshoz szükséges közműfejlesztések tervezése, előkészítése Érpatak mederrehabilitáció tervezése, előkészítése infrastrukturális és humán jellegű fejlesztési szükségletek meghatározása az akcióterületen a cégek a évi CXXIX. törvény és a 16/2006. MeHVM-PM együttes rendelet közműberuházásra vonatkozó előírásainak betartásával részt vehetnek az akcióterületi közműfejlesztésekben Érpatak mederrehabilitáció, víztisztító részvétel a soft elemek megvalósításában, a fejlesztés nyomonkövetésében lakosság aktivizálása a cégek hatáskörébe tartozó közművek fenntartása, karbantartása, szükség esetén javítása, pótlása, cseréje rehabilitált Érpatak állapotának fenntartása, karbantartása Nyírségi Civilház működtetése rendezvények, programok szervezése a megújított létesítményekben a helyi társadalom folyamatos tájékoztatása az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás legfontosabb eseményeiről Nyíregyháza nyomtatott és elektronikus sajtótermékein keresztül a fejlesztési szükségletek beazonosítása a lakóingatlanokra vonatkozóan a projektbe bevont lakóingatlanok esetében a tervezés a lakóingatlanok felújítására vonatkozóan a kivitelezés megszervezése a felújított lakóingatlanok karbantartása Az ingatlanfejlesztési szándékok felmérése keretében az akcióterület funkcióiból adódóan elsősorban a lakossági és közösségi jellegű beruházásokra célszerű figyelmet fordítani. Az üzleti célú fejlesztések szempontjából az akcióterületen működő kiskereskedelmi egységek tulajdonosainak beruházási, felújítási szándékai várhatóak a közterületek megújítása hatásaként. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 48

49 A soft elemek megvalósításában a város maximálisan épít a helyi civil szférára: a civil szervezetekkel mind az önkormányzat, mind annak intézményei szorosan együttműködnek. Ezt jelzik többek között a Nyíregyházi Civil Koncepcióban foglaltak: a civil szervezetek aktívan részt vesznek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában, az önkormányzat rendszeresen támogatást nyújt civil szervezetek számára főként a szakbizottságok által működtetett pályázati alapok pénzügyi forrásaiból, a civil szervezeteket bevonják a döntéshozatalba a Nyíregyházi Civil Fórum által delegált bizottsági tagokon keresztül. Legfontosabb partner az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a Civilházat működteti, és aktív kapcsolatot tart fenn a megyei, városi és akcióterületi civil szervezetekkel. A lakosság részéről várható egyrészt a fejlesztésekkel érintett társasházi tulajdonosok aktív együttműködése, másrészt a fejlesztések hatásaként hamarabb bekövetkezhet a tervezett lakossági fejlesztések kivitelezése, valamint az élénkülő közösségi életnek köszönhetően várható az akcióterületi lakosság aktívabb társadalmi részvétele is. A további együttműködési lehetőségekről és az egyes célcsoportok motiválhatóságáról, bevonhatóságáról a 45. táblázat nyújt részletes áttekintést. A partnerségi egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák. 4.8 Piaci igények, lehetőségek felmérése, ingatlanárak becslése A piaci viszonyok elemzésénél egy olyan területre térünk ki részletesen, amely a fejlesztések szempontjából releváns: az ingatlanárak változásának tendenciájára és a fejlesztések következtében várható alakulására. Az akcióterületi ingatlanok többsége magántulajdonban lévő lakóingatlan. Az akcióterületi ingatlanok árainak értékelése a KSH Ingatlanadattárára, a kínálati árak statisztikai elemzésére, valamint ingatlanpiaci helyzetjelentésekre épül. Mivel az ingatlanpiaci adatok megbízhatósága több tényező miatt (pl. a rendelkezésre álló adatok módszertani jellemzői, reprezentativitása, hitelessége, összehasonlíthatósága) nem minden esetben megfelelő, ezért több forrást is felhasználtunk a folyamatok bemutatására. Azonban a legnagyobb adatbázist tartalmazó kiadvány, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Ingatlanadattár sem teljes körű, az abból nyerhető adatok messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak, inkább csak tájékoztató jellegű megállapításokat lehet általuk tenni. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy csak olyan utcákra vonatkozó adatokat tartalmaz, ahol az ügyletek száma ingatlantípusonként legalább 3 volt. 21. táblázat Lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) Állomás tér n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. Arany János utca Árpád utca Damjanich utca 31 n.a n.a Deák Ferenc utca 40 n.a Huszár sor 23 n.a. n.a n.a. n.a. n.a. 209 n.a. Lehel utca n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Móricz Zsigmond utca 42 n.a Szarvas utca 42 n.a Toldi utca MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 49

50 Vécsey köz n.a. n.a. 61 n.a. n.a n.a. n.a Vécsey utca 40 n.a. n.a Érkerti akcióterület 36, ,8 72,6 86, Nyíregyháza Forrás: Ingatlanadattár , KSH Összefoglalóan megállapítható, hogy az érkerti akcióterületen a lakások átlagos ára a év kivételével változó mértékben, 4,6-12,6%-kal elmarad a nyíregyházi átlagtól. Ennek oka elsősorban a lakások állapotában és az akcióterület szociális státuszában keresendő, amit a viszonylag előnyös elhelyezkedés sem képes ellensúlyozni. Az egyébként sem kedvező helyzetet tovább árnyalják azok az utcák, amelyek nem tartoznak teljes hosszukban az akcióterülethez, azonban nem lehet leválogatni az adatokat házszám szerint. Ezek jellemzően azok az utcák, amelyek a belváros irányában folytatódnak (pl. Szarvas utca, Deák Ferenc utca), így többnyire magasabb árakkal jellemezhetők az érkerti átlaghoz képest. Hasonlóak a különbségek a panellakások, illetve a többlakásos társasházakban található lakások ingatlanárai között az Érkert és Nyíregyháza viszonylatában is azzal a különbséggel, hogy az érkerti panellakások ára között és 2007-ben kismértékben meghaladta a nyíregyházi átlagot. Szembetűnő azonban a panel és az egyéb társasházi lakások árai közötti országosan is jellemző különbség, amely leginkább 2003 óta követhető nyomon: 2008-ban egy ugyanakkora panellakásért 15-20%-kal fizettek kevesebbet. Ezért is nagyon fontos a házgyári technológiával épült lakások minimálisan energetikai korszerűsítése, mivel a nyílászárók cseréjével és hőszigeteléssel a tapasztalatok szerint az energiafelhasználás 40-60%-kal csökkenthető. Az így olcsóbb fenntartásúvá váló lakások piaci értéke is magasabb lesz. 4. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és Nyíregyházán (Ft/m²) panel - Érkert , panel - Nyíregyháza többlakásos társasház - Érkert többlakásos társasház - Nyíregyháza 36,6 37,7 48,8 74,9 96, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 50

51 Általánosságban kijelenthető, hogy az országos tendenciáknak megfelelően a jelentős részben befektetési célra használt aránytalan lakástámogatási rendszer által teremtett konjunktúra megszűnt. A feltételek megváltozásával a kisbefektetők szabadulni igyekeznek az ilyen céllal vásárolt ingatlanjaiktól, így a kínálat meghaladja a keresletet. A városrészek közötti különbségek jelentősek, ami az árak mellett az értékesítések dinamikájában is megmutatkozik. Forgalmat jellemzően az egzisztenciájukat megteremtő első lakásvásárlók generálnak, akik számára alacsonyabb árfekvésével az Érkert is megfelelő kiindulási helyet jelenthet, de az akcióterületre összességében inkább az ingatlanpiaci stagnálás jellemző mind a forgalom, mind az árak tekintetében. Ezt a kedvezőtlen folyamatot ellensúlyozhatja a városrehabilitáció következtében előrejelezhető 5-10%-os áremelkedés (a rehabilitált közterek közelében fekvő és a felújított lakások esetében), amelyet jól példáz a jósavárosi lakótelep megújítása is, ahol a megújult települési környezet a kereslet fokozódását és az ingatlanárak emelkedését idézte elő. A nyíregyházi ingatlanpiac sajátossága, hogy a bokortanyákkal és a város központi belterületétől viszonylag távol található, viszonylag különálló városrészekkel jellemezhető településszerkezetnek köszönhetően a szuburbanizáció folyamata a közigazgatási határon belül megy végbe. Ez a szokásosnál nagyobb fokú rugalmasságot jelent a lakosság számára, ami miatt a városrészek vonzereje közötti különbségek az árakban is gyorsan érzékelhetőek. Az albérleti piac szempontjából az Érkert viszonylag kedvezőtlen helyzetben van: a keresletet elsősorban a főiskola generálja, amely a város északi részén, az Érkerttől viszonylag távol helyezkedik el. Emiatt az albérleti díjak némileg alacsonyabbak a jósavárosi vagy az örökösföldi árakhoz viszonyítva (2008. szeptemberi adatok alapján egy átlagos méretű, 1,5-2 szobás lakás díja ezer forint körül mozog). Az akcióterületen élő lakosok fejlesztések iránti igényének felmérése a partnerségi egyeztetések (tájékoztatók, fórumok és kérdőíves felmérések) keretében történt meg (erről részletesebben lásd a Partnerségi egyeztetések című fejezetet.) A felmérések eredményei a Mellékletek között találhatóak. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 51

52 5 FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 5.1 Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai Annak érdekében, hogy a szociális városrehabilitáció céljait meghatározzuk, elengedhetetlen a háttérben meghúzódó szükségletek és problémák beazonosítása. Erre lehetőséget kínál a problémafa, amely az akcióterület gyengeségeit rendezi logikai, ok-okozati összefüggésbe. A gyengeségek közti logikai kapcsolat egy központi problémában öltött testet a problémaelemzés során, ez pedig az, hogy az Érkert által nyújtott életminőség nem megfelelő a város többi részéhez képest, ez csökkenti a lakótelep vonzerejét, ami egy szociális spirálhoz, a hátrányosabb helyzetű lakosság koncentrációjához, szegregációhoz vezethet. Az okok sokfélék, de alapvetően három fő csoportba rendezhetők erre reagálhatnak a tervezett beavatkozások. Egyrészt a közszolgáltatásokat nyújtó intézmény elavult műszaki állapota és hiányos infrastrukturális adottságai nem teszik lehetővé a magas színvonalú szolgáltatást, még akkor sem, ha egyébként a megfelelő képzettséggel és elhivatottsággal jellemezhető humán erőforrás rendelkezésre áll. Másrészt a közterületek minőségi és mennyiségi mutatói több tekintetben nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyek a közterek multifunkcionalitását biztosítják (gondozott zöldfelületek, egyedi utcabútorok, Érpatak rehabilitációja stb.). Ezekhez járulnak hozzá olyan szociális kimenetelű problémák, mint az iparosított technológiával épített lakóépületek leromlott állapota és a közbiztonság veszélyeztetettsége. A városrehabilitációra irányuló projekt szükségességét tehát egyértelmű társadalmi igények, elvárások indokolják. Amennyiben az egyes projektelemek szükségességét vesszük figyelembe, akkor a társadalmi igényeken kívül az érintett intézmények 5.6 fejezetben bemutatott műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége is előtérbe kerül, ami az intézmények fenntarthatóságát is kedvezőtlenül befolyásolja. A jogszabályi kényszer elsősorban az akadálymentesítéssel kapcsolatban merül fel: a közintézményekben jelenleg sem a külső megközelíthetőség, sem a belső terek fizikai használata nem megoldott, valamint hiányzik az infokommunikációs akadálymentesítés is. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 52

53 5. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség nem megfelelő, emiatt a városrész attraktivitása csökken Az érintett intézmények nem korszerűek Szociális konfliktusok és problémák megjelenése A közterületek alulhasznosítottak, nem működnek valódi közösségi térként Magas üzemeltetési, fenntartási költségek Intézmények alacsony energiahatékonysága Egyes köztereknél jellemző a monofunkcionalitás, a közlekedési funkció dominanciája Intézmények elavult műszaki állapota Intézmények hiányos infrastrukturális felszereltsége Rossz állapotú panelházak jelenléte Hajléktalanság és prostitúció miatt nem megfelelő közbiztonság Érpatak leromlott környezete, ami parkolóként funkcionál a szűk kapacitás miatt Utcabútorok alacsony száma Kevés és leromlott állapotú zöldfelület A szociális városrehabilitáció célkitűzéseit a problémafa tükörképeként értelmezendő célfa segítségével ábrázoljuk. 6. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség emelkedik, emiatt a városrész attraktivitása erősödik Az érintett intézmények korszerűek A szociális konfliktusok és problémák csökkennek Az Érkert közterületei valódi közösségi térként működnek Reális üzemeltetési, fenntartási költségek A közterek többségénél jellemző a multifunkcionalitás Az intézmények energiahatékonysága magas Intézmények műszaki állapota jó Intézmények infrastrukturális felszereltsége magas A panelházak egy része műszakilag megújul A közbiztonság javul Érpatak környezete megújul Elegendő és jó minőségű utcabútor A zöldfelület kiterjedése nő, minősége javul MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 53

54 Ezek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció általános, átfogó célkitűzése a következőképpen fogalmazható meg: Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. Az Érkert esetében az alapvető célkitűzés a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását. Mindez hozzájárul a lakótelepi környezet oldásához, az egyre nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi kohézió erősödéséhez, ami által megakadályozható egy újabb szegregátum kialakulása. Mivel a városrész a belváros elérhető közelségében helyezkedik el, ezért olyan jellegű közszolgáltatások fejlesztésére célszerű hangsúlyt fektetni, amelyeket a lakossághoz a lehető legközelebb kell ellátni, vagyis a vegyes területhasználat csak az Érkert egyes részein szükségesek. A beavatkozások elsődleges célcsoportját a helyi lakosság alkotja, mivel azonban a városrész Nyíregyháza egyik kapuja, a vasútállomás mellett helyezkedik el, ezért közvetetten az ide érkezők is a fejlesztések haszonélvezőinek tekintendők. Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások egyik legfontosabb célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A város lakótelepein jellemző egyfajta népességcsere, amelynek eredményeként az Érkertben is lassan többségbe kerül az alacsonyabb társadalmi státuszú, csekély vásárlóerővel rendelkező lakosság. A lakótelep nagy részét lefedő akcióterület felértékelődéséhez olyan fejlesztések megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban az életminőség és a lakókörnyezet javítását célozzák meg: A város korábbi panelrekonstrukciós tapasztalait felhasználva sor kerül a Toldi utcai lakóépületek közös részeinek felújítására és energetikai korszerűsítésére. Jelenleg a növekvő motorizáció és a helyhiány miatt a lakótelep több pontján gondot okoz a parkolás. A probléma megoldásához emelni kell a parkolóhelyek számát elsősorban a lakások, valamint az önkormányzati és civil intézmények közelében. A jelenleg elhanyagolt, de városszerkezeti szempontból nagy jelentőségű Érpatakot a város és a lakótelep részévé kell tenni úgy, hogy a lakossági véleményekkel ellentétben ne csak az Érpatak közelében élők, hanem az akcióterület teljes lakossága a fejlesztés haszonélvezője legyen. A mederrehabilitáció elvégzésével lehetővé válik egy sétány létrehozása térburkolat kialakításával és gyaloghíd építésével. 7. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza Az érkerti oktatási, szociális és rendészeti intézmények esetében egyrészt infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani, másrészt a szolgáltatások körét és MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 54

55 minőségét bővíteni, javítani kell (többek között ESZA-típusú beavatkozások megvalósításával), ami lehetővé teszi a városrész központi funkcióinak megerősítését is. Az Érkert sajátossága Civilháznak köszönhetően a civil szervezetek nagyarányú és intenzív jelenléte. A projekt keretében kiemelt jelentősséggel bír a civil programok megvalósítása és a civil szervezetek közötti együttműködések bővítése, erősítése. A fentieknek megfelelően a városrehabilitáció specifikus célja a magasabb minőségű lakókörnyezet és széleskörű szolgáltatások biztosítása a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások számára intézmény- és közterület-fejlesztéssel. Az érkerti lakótelep köztereinek és zöldfelületeinek megújítása, az intézmények fizikai rekonstrukciója és tartalmi fejlesztése hozzájárul a (köz)szolgáltatások minőségének javulásához, a közösségi élet lehetőségeinek bővüléséhez. A komplex célkitűzés megvalósulásához az alábbi részcélok kapcsolódnak: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság közvetlen életminősége javuljon azáltal, hogy az iparosított technológiával épült panelházak homlokzata, szigetelése, közös részei megújításra kerüljenek. Mindezek a főként energetikai korszerűsítések hozzájárulnak a költséghatékonyabb fenntartáshoz és a lakások értékének emelkedéséhez, ami megakadályozza az akcióterület társadalmi szegregációját. 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése Az Érkertben számos közszolgáltatást nyújtó intézmény található, amelyek infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatások színvonalasabbá tétele a civil és a közszféra funkcióinak megerősítését szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek megújult külsővel történő ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra, eszközpark korszerűsítése. Az esélyegyenlőségi követelményeket is maximálisan figyelembe vevő korszerűsítések nyomán az érintett intézmények által nyújtott elsősorban oktatási és közösségi szolgáltatások a lakótelep teljes lakossága számára könnyebben elérhetővé válik. A főként önkormányzati tulajdonú épületek részben energetikai korszerűsítése a fenntartási költségek csökkentésével az üzemeltetők gazdálkodását is javítja. A civil és közszolgáltatások korszerűsítését az akcióterületi fejlesztések közül az oktatási intézmények, valamint a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épületének megújítása szolgálja, amelyekhez ESZA-típusú tevékenységek kapcsolódnak. Az átfogó cél érdekében az akcióterületi beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók támogatása, amely az érintett épületek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását, ezáltal pedig a helyi közösségi identitást erősíti. 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának megerősítéséhez a meghatározó épületek rekonstrukciója mellett elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása is, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére. A közterületek megújításához kapcsolódik a lakótelep közlekedési feltételeinek javítása útfelújítással és parkolók kialakításával. 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 55

56 Az érkerti lakótelep átfogó fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Egyrészt a zaj- és légszennyezettségi szint csökkentése irányába hatnak a környezetbarát közlekedés feltételrendszerének javítását célzó intézkedések, a városi zöldövezetek nagyarányú növelése a közterületek rekonstrukciós programján keresztül (a kialakított és/vagy megújított zöldfelületek), valamint a közintézmények energiahatékonysági fejlesztése. Másrészt valamennyi beruházás az esélyegyenlőségi szempontok maximális figyelembevételével valósul meg, amelyek mind a fizikai környezet megfelelő kialakításában, mind a biztosított szolgáltatásokban megnyilvánulnak (intézmények energetikai korszerűsítése, akadálymentesítése, köztereken a zöldfelületek arányának növelése és minőségének javítása stb.). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 56

57 Részcélok Átfogó cél Cél/részcél Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása 22. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai Mutató megnevezése Mutató típusa Mértékegység Bázisérték (2008) Célérték Célérték elérésének időpontja Forrás Városrehabilitációs beavatkozások által érintett output ha Polgármesteri Hivatal terület nagysága Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált eredmény fő Polgármesteri Hivatal településrészen Lakossági elégedettség hatás % Polgármesteri Hivatal Felújított lakóépületek száma output db Polgármesteri Hivatal Felújítással érintett lakások száma output db Polgármesteri Hivatal Támogatás eredményeként elért energiamegtakarítás eredmény GJ/év Polgármesteri Hivatal Felújított civil és közintézmények száma output db Polgármesteri Hivatal Felújított oktatási intézmények száma output db Polgármesteri Hivatal A fejlesztés nyomán újonnan kialakított / megerősített köz-, közösségi és profitorientált eredmény db Polgármesteri Hivatal szolgáltatások száma a projekt által érintett akcióterületen Rehabilitált közterek és parkok nagysága output m² Polgármesteri Hivatal Felújított zöldfelület nagysága output m² Polgármesteri Hivatal Akadálymentesített önkormányzati intézmények száma az akcióterületen Levegőszennyezettség mértékének csökkenése output db Polgármesteri Hivatal eredmény % 0 2% 2014 Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 57

58 5.2 A célok illeszkedése az operatív programok rendszerébe A közötti költségvetési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg. Ennek megfelelően elsősorban ezt a programot mutatjuk be a stratégiai célrendszer felépítését követve. A projekt az ÉAOP átfogó célkitűzését tekintve elsősorban a területi különbségek csökkentéséhez járul hozzá. Az ÉAOP specifikus céljai közül a projekt legerősebben az épített és természeti környezet állapotának javításához kapcsolódik: a fejlesztések a települési életminőség és a lakókörnyezet kedvező irányú befolyásolásával elősegíti a régió funkciógazdag városhálózatának kialakulását. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítését a számukra biztosított szolgáltatások teszik lehetővé. A rehabilitáció legszorosabban az ÉAOP 5. prioritásához, a Térségfejlesztéshez kapcsolódik. Ezen belül a projekt közvetlenül illeszkedik az épített környezet minőségének javítása operatív célhoz, amely a vonzó, biztonságos, egészséges lakó- és munkahelyi környezet megteremtésére irányul. A városrehabilitációnak köszönhetően alapvetően megújul egy városrész épített környezete az ott található közintézményektől kezdve a köztereken át a társasházakig. Mindez pozitív hatást fejt ki a városrész társadalmi és gazdasági felzárkózására, amivel csökkenthetők a településen belüli különbségek. A beruházások által nemcsak az érkerti lakótelep vonzereje emelkedik, hiszen azok egész Nyíregyháza fejlődésére kedvező hatást fejtenek ki. Közvetett a kapcsolat a prioritás másik két operatív céljával (természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése, civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése): 8. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere a városi zöldfelületek kialakítása indirekt módon javítja a település légszennyezettségi állapotát, egészségesebb életfeltételeket, valamint rekreációs lehetőségeket biztosít a lakosság és a turisták számára; azzal, hogy a város több és jobb közösségi teret biztosít a város lakosságának, erősíti a civil öntudatot, a társadalmi önszerveződés formáit, valamint lehetőséget és helyszínt teremt számukra közösségi rendezvények szervezéséhez elősegítve ezáltal a civil szféra erőteljesebb társadalmi szerepvállalását. Az érkerti rehabilitáció végrehajtásához az ÉAOP-hoz kapcsolódó regionális akcióterveken belül az konstrukció (Város- és településfejlesztési akciók) B komponense (Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések a megyei jogú városokban) nyújt támogatást. A támogatás alapvető célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 58

59 megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a varos fejlődésébe. A lakótelep átfogó fejlesztésével a belváros közelében elhelyezkedő terület teljes mértékben bekapcsolódik a település vérkeringésébe kibővítve a város rekreációs övezetét is funkcionális és térbeli szempontból egyaránt. A fenti célhierarchia mellett az ÉAOP külön fejezetet szán a régió gazdasági, társadalmi életében kiemelt szerepet játszó, térszervező erejű városhálózat fejlesztésének. A nyíregyházi városrehabilitáció több szempontból megfelel a regionális városfejlesztés deklarált alapelveinek: maximálisan figyelembe veszi a településszerkezet sajátosságait, kiszolgálja a kistérség, valamint a tágabb vonzáskörzet településeit (a Nyírségi Civilház fejlesztésével), valamint erőteljes szinergiát mutat a közszolgáltatások újjászervezésével, amely elsősorban kistérségi szinten próbálja koncentrálni a humán szolgáltatásokat. A szociális városrehabilitáció a tervezett fejlesztések révén, valamint az érkerti lakótelepen jelentkező társadalmi problémák miatt az ÉAOP-on belül más prioritások, illetve az ÉAOP-on kívül más operatív programok intézkedéseihez, konstrukcióihoz, komponenseihez is illeszkedik, ami a további lehetséges támogatási források feltárása miatt kiemelten fontos, jóllehet ilyen komplex módon, az összes projektelemre kiterjedően más programból a projekt nem valósítható meg. 5.3 Az akcióterület beavatkozásai Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával a kitűzött célok elérhetők, és amelyeket az Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek megvalósítását jelentik. Az akcióterületi beavatkozások kijelölésére a problémákra és a célcsoportok igényeire adható válaszok, valamint a város és az akcióterület adottságainak minél jobb hasznosítása alapján került sor. A beavatkozások kiválasztásának további feltétele volt, hogy a fejlesztéspolitikai keretek lehetőségei között feleljenek meg az akcióterület és a városfejlesztés céljainak. A. Városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat és partnerei által megvalósítani tervezett fejlesztések: A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Kiegészítő, soft tevékenységek megvalósítása o Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program o Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 59

60 o o o o Az én házam az én váram - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) B. Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán B1. A magánszféra akcióterületi fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó (pályázattal párhuzamosan megvalósuló) fejlesztései: Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztés B2. A magánszféra akcióterületi fejlesztéseket kiegészítő, indirekt fejlesztési elképzelései (az akcióterületi fejlesztések hatásaként) Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztés C. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani (nem a ROP támogatott projekt része) Érpatak rehabilitációja (A fenti vonal jelzi a ROP pályázathoz közvetlenül kapcsolódó és az azon túlmutató akcióterületi fejlesztések viszonyát.) 5.4 Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi elvárt nem fejlesztési tevékenységek végrehajtását tervezi a városrehabilitáció kapcsán annak érdekében, hogy a volumenét tekintve elsősorban beruházásokban realizálódó fejlesztések hatékonysága növekedjen. Beépítési javaslat készítése: Az akcióterület kiemelt közterei esetében új beépítési javaslat készül a magánszféra esetleges befektetéseinek ösztönzése céljából. A konkrét épület-felújítások esetében fontos a szabályozási terv előírásainak betartatása a városképet zavaró beépítések elkerülése érdekében. Műszaki támogatás: az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Előzetes ben megfogalmazott fejlesztési célok szempontjából feltárásra kerültek a módosítási szükségletek a településrendezési terv aktuális felülvizsgálatakor. Beruházói igények egyeztetése: a városrész lakófunkciója miatt nem számít a magántőke elsődleges célterületének. Ettől függetlenül meg kell vizsgálni a magántőke bevonásának lehetőségét és az erre irányuló szándékokat, ami hozzájárulhat az önkormányzat által biztosítandó sajáterő összegének csökkentéséhez. Amennyiben ez megvalósul, célszerű anyagi hozzájárulást kérni a közterek tervezett rekonstrukciójához, mert a rehabilitáció értékesebbé teszi a környező ingatlanokat. Városmarketing stratégia elkészítése: a célcsoport-orientált stratégia megalapozza a városrehabilitáció lakossági kommunikációs koncepcióját, amelynek célja egyrészt a városrehabilitációs tevékenységek elfogadottságának és ismertségének növelése a helyi társadalom körében, másrészt a megújított létesítmények minél nagyobb fokú kihasználtsága. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 60

61 Kiskereskedelmi egységek tudatos vonzása az akcióterületre: az alapvetően lakófunkciójú akcióterületen elsősorban a helyi lakosság kiszolgálására fókuszáló kiskereskedelmi egységek működnek. Alapos felmérést követően meghatározhatók a hiányfunkciók a kereskedelmi-szolgáltatási területen. A jövőben arra kell törekedni, hogy a lakossági igények minél magasabb fokú kielégítése történjen meg az Érkertben. Ösztönző lehet a parkolási lehetőségek javítása, valamint a portálfelújítóknak a helyi adó visszatérítése. Hatóságokkal való együttműködés a szakágazati elképzelésekkel való összhang megteremtése céljából: megvalósult a hatóságokkal való együttműködés projekt eredményes lebonyolítása érdekében. A városrehabilitáció előkészítése során megkeresett szakhatóságok listája a Mellékletek között található. Lakossági konzultáció: a város korábbi gyakorlatának és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltaknak megfelelően a városrehabilitáció előkészítése és megvalósítása során is kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek és a lakosság bevonására. A rendszeres konzultációra a hagyományos lakossági fórumokon kívül az online lakossági fórumok is lehetőséget teremtenek. A lakosság véleményének beépítését szolgálják a már megvalósított és tervezett kérdőíves felmérések is. A városrehabilitáció jellegének megfelelően kiemelt szerepet játszanak a város életében meghatározó civil szervezetek, az érintettek aktív bevonása érdekében támogatói csoport alakult. 5.5 Beavatkozási típusok és tevékenységek A Városfejlesztési kézikönyv iránymutatásának megfelelően az akcióterületen tervezett vagy folyamatban lévő beavatkozások három kategóriába sorolhatók: az EAOP-5.1.1/B komponens keretében megvalósítandó tevékenységek; magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások; kapcsolódó, közszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések (folyamatban lévő, illetve az akcióterületi fejlesztés következő ütemében tervezett beavatkozások). Az érkerti akcióterület megújítása nem öncélú fejlesztések halmaza, hanem egymáshoz kapcsolódó és egymás hatásait kiegészítő beavatkozások sorozata, amelyek célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. A fejlesztéseket integráltan, logikus egymásra építésével kívánja a bevonandó partnerekkel szoros együttműködésben megvalósítani, oly módon, hogy azok további fejlesztések kiinduló, mozgató elemei lehessenek. A kijelölt beavatkozások egymáshoz való térbeli és funkcionális kapcsolódásuk, szinergikus hatásuk révén hozzájárulnak a helyzetelemzés során feltárt problémák megoldásához. Az alábbi térkép bemutatja az akcióterületet, valamint azon belül az egyes projektelemek elhelyezkedését, a fenti kategóriánként csoportosítva. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 61

62 9. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése 1. Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 2. Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása 3. Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása 4. Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása 5. Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése 6. A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása A megvalósuló fejlesztések hozzájárulását az akcióterület specifikus céljaihoz, a tevékenységek megvalósítási feltételeit és tervezett időszakait következő GANTT diagram foglalja össze. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 62

63 Beavatkozás típusa ROP támogatással Magánforrással Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként 23. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) Akcióterületi Megvalósítás Projekt neve részcélhoz való feltétele hozzájárulás Nyírségi Civilház épületének nem építési engedély 2. és 4. részcél felújítása köteles Érkerti Rendőrőrs épületének nem építési engedély 2. és 4. részcél felújítása köteles Móricz Zsigmond Általános Iskola nem építési engedély Vécsey Károly Tagintézmény külső 2. és 4. részcél köteles felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása 2. és 4. részcél 2. és 4. részcél 3. és 4. részcél 1. részcél nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles engedélyes terv, kiviteli terv nem építési engedély köteles Soft tevékenységek 2. és 4. részcél programterv Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztési elképzelés - - Érpatak rehabilitációja 3. részcél szükséges tervek, engedélyek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 63

64 5.6 Az Észak-alföldi operatív program között városrehabilitációs célú pályázat tartalma Tevékenységek bemutatása Ebben e fejezetben részletesen bemutatjuk az érintett létesítmények jelenlegi helyzetét és az ott tervezett fejlesztéseket. A beavatkozások tervezése az alábbi szempontok figyelembevételével történt: a beavatkozások eredményeként létrejönnek az akcióterületen a fizikai kereteik minősége szempontjából megújult funkciók, közösségi szolgáltatások; az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes városkép kialakulását; a fejlesztések illeszkednek a városképbe esztétikai-építészeti minőségük alapján; a beavatkozások révén a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatások, a meglévő szolgáltatások kibővített területen, magasabb minőségben valósulnak meg, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni; tekintettel van a fejlesztés a természeti és épített értékek megóvására; a fejlesztés során a projektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő épületállomány átalakítását az új létesítmények kialakításánál; a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az akcióterületen, és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez; a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hogy a fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség. Az egyes tevékenységek összefoglaló bemutatását a következő táblázat tartalmazza. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 64

65 Tevékenység típusa Finanszírozó alap Projekt neve Projekt helyszíne hrsz Gazdasági célú Városi funkciót erősítő Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása 24. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Közösségi célú Közszféra funkcióit erősítő Lakás célú Soft tevékenység Magánberuházás a projekttel párhuzamosan ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Nem támogatott Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Toldi utca, Damjanich utca, közterületek, Érpatak 6580, 6592/40, 6521/20, 6462, 6463, 6465/3, 6464, 6624/1, 6578, 6579 Nyírségi Civilház felújítása Érkerti Rendőrőrs felújítása Damjanich u Damjanich u /2 6593/2 Gyermekek Háza Déli Óvoda Projekt neve Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Projekt Árpád u helyszíne hrsz 6638 Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey Projekt neve közi Telephely külső felújítása Projekt Vécsey köz 29. helyszíne hrsz 6465/2 Projekt neve Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Toldi u /5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/8, 6593/6 Városmarketing tevékenységek Felújított épületek, közterületek Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Felújított épületek, közterületek Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Felújított épületek, közterületek Az én házam az én váram - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Felújított épületek, közterületek Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 65

66 Tevékenység típusa Gazdasági célú Városi funkciót erősítő Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Közösségi célú Közszféra funkcióit erősítő Lakás célú Soft tevékenység Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Finanszírozó ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Nem támogatott alap Projekt Felújított épületek, Vécsey köz 27. helyszíne közterületek hrsz 6465/4 További soft elemek Projekt neve közvetett eljárásrend szerint (programalap) Projekt helyszíne hrsz Felújított épületek, közterületek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 66

67 Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az érintett létesítmények jelenlegi állapotáról, a felmerült szükségletekről, a jövőbeli funkciókról, valamint az egyes tevékenységek főbb ismérveiről. A fejlesztések részletes műszaki leírását a pályázati dokumentáció tartalmazza A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása A Nyírségi Civilház épülete a vasútállomás közelében a város Érkerti lakótelepének központi részén található, négy- és tízemeletes panelházak környezetében. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, az OTP Bank Rt. építtette egy nyíregyházi fióknak. Az épület 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába, a földszint vagyonkezelője a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Az épület két részre osztása a valósan használt nettó alapterület alapján történt. Az épület földszintjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a használatbavételkor saját igényeire átalakította és abban az Érkerti Rendőrőrs kapott helyett. Az egész emeletet a Város kisebb átalakítás után a civil szervezetek rendelkezésére bocsátotta. A kéttulajdonú rész külön bejárata úgy lett megoldva, hogy a rendőrség használja az északi homlokzat közepén lévő régi főbejáratott, míg az emeleten lévő civil szervezetek egy másik ajtón keresztül a lépcsőházon keresztül jutnak fel az emeletre. Az épület első emeletén 6 irodahelyiség, egy 50 fő befogadására alkalmas előadóterem, melegítőkonyha és mosdók találhatók. Az emelet hasznos alapterülete 365,28 m 2. Az emeleti szint már meglehetősen lelakott, a beköltözés előtti felújításkor a régi burkolatokra PVC padlót, vagy padlószőnyeget ragasztottak, melyek már elhasználódtak. A szociális helységekben részben az eredeti mettlachi burkolat található, részben PVC-vel van leragasztva. A fali csempék és a szerelvények csak részlegesen voltak kicserélve. 9. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 67

68 Nyírségi Civilház felújítása 25. táblázat A Nyírségi Civilház épületének felújítása Tevékenység neve Nyírségi Civilház épületének felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Damjanich u /2 hrsz. A tevékenység Rendezett. helyszínének tulajdoni viszonyai Önkormányzat tulajdona 54/100 arányban A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága meghatározott támogatható tevékenységekhez: Külső felújítás és belső átalakítás bővítés támogatható: Az akcióterület szociális kohéziójának és társadalmi kapcsolatainak erősítése érdekében non-profit információs, adatgyűjtő, kapcsolatépítő tevékenységet ellátó szolgáltató helyiségek, épületrészek kialakítása, felújítása, átalakítása Közösségi funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése. Felújított középület száma output db 1 A tevékenység keretében megvalósul a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása, melynek emeleti részén működik a Nyírségi Civilház (Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ). A fejlesztés keretében az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. A falak külső oldalára és a tetőre polisztirol hőszigetelés kerül. Az ablakok hőszigetelt üvegezésű műanyag szerkezetűre lesznek kicserélve. Az emeleti szinten a szociális blokkok teljes mértékben felújításra kerülnek. Mind a két szint átfestésre kerül. Az új bejárat úgy kerül kialakításra, hogy a két tulajdonrész továbbra is egymástól teljesen függetlenül használható legyen. A felújítással az épület teljes mértékben megközelíthetővé válik akadálymentesen, meg fog felelni a hőtechnikai előírásoknak, gazdaságosan lesz fűthető, részben klimatizált lesz és megszűnnek az egyre gyakoribb beázások. Helyi, kistérségi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az akcióterületen, valamint Nyíregyháza és környéke egészén társadalmi igény van a civil szolgáltatások fejlesztésére, a kulturált szolgáltatási környezet kialakítására. A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 68

69 Megvalósítás tervezett kezdete Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. A tető hőszigetelése olyan rossz, hogy a nyári időszakban délutánra az emeleti helységek több mint 30 C o -ra melegszenek fel, télen pedig a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Tételes tervezői költségvetés és közbeszerzési kiírásra alkalmas műszaki helyzete dokumentáció Adminisztratív és eljárási Homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel kötelezettségek Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 26. táblázat Az Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Tevékenység neve Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Tevékenység gazdájának Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Damjanich u /2 hrsz. A tevékenység Rendezett. helyszínének tulajdoni viszonyai Magyar Állam tulajdona 46/100 arányban (kezelője: Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság) A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban Illeszkedés az meghatározott támogatható tevékenységekhez: útmutatóban meghatározott A települési biztonság megőrzéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó állami és civil szervezetek épületei közül az alábbiak felújítása: a támogatható rendőrség területi és helyi szervei (megyei rendőr-főkapitányság, tevékenységekhez valamint városi rendőrkapitányság, rendőrőrs) amely révén a közösségi típusú rendőrség megerősödik az akcióterületen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 69

70 Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése. Felújított középület száma output db 1 A tevékenység keretében megvalósul a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása, melynek földszinti részén működik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti Rendőrőrse. A fejlesztés keretében az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. A falak külső oldalára és a tetőre polisztirol hőszigetelés kerül. Mind a két szint átfestésre kerül. A földszinten kicserélésre kerülnek a homlokzati nyílászárók. Az új bejárat úgy kerül kialakításra, hogy a két tulajdonrész továbbra is egymástól teljesen függetlenül használható legyen. A felújítással az épület teljes mértékben megközelíthetővé válik akadálymentesen, meg fog felelni a hőtechnikai előírásoknak, gazdaságosan lesz fűthető, részben klimatizált lesz és megszűnnek az egyre gyakoribb beázások. Helyi, kistérségi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az akcióterület lakossága körében egyértelmű igény jelentkezik a közbiztonság növelésére, amely nagyban befolyásolja az itt élők életminőségét. A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül ,00 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 70

71 költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Tételes tervezői költségvetés és közbeszerzési kiírásra alkalmas műszaki helyzete dokumentáció Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Az önkormányzati intézmény mai külső megjelenési formáját többszöri hozzáépítések során kapta. Megalakulásakor 1963-ban 13 tanteremmel, konyhával, ebédlővel, tornateremmel, sportudvarral és szolgálati lakással épült. Ekkor a 12. sz. Általános Iskola nevet kapta ben, majd 1988-ban tovább bővült ben vette fel Vécsey Károly nevét. Az iskola neve 2011-ben az intézményi átszervezések után Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézményre változott. 10. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola Az iskola több épületből áll, az A jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a B jelű épülettel, melyben 12x24 m-es tornaterem található. A két épület 3431 m 2 alapterületű. A C jelű épület kétszintes, hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült, 376 m 2 alapterületű. Az iskolában 23 osztályterem, 2 szaktanterem, 2 kiscsoportos szoba, egy fejlesztő szoba, 2 nevelői szoba, 5 iroda, 2 tornaterem, 4 szertár, egy könyvtárszoba, egy orvosi szoba, egy 100 fős étkező és a szükséges kiszolgáló helyiségek vannak. Az iskola jelenlegi 19 osztályába 433 tanuló jár, 11 napközis csoportban 276 tanuló van. A hátrányos tanulók száma 208 fő, a halmozottan hátrányos tanulók száma 57 fő. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 71

72 27. táblázat A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása projekt összefoglalása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső Tevékenység neve felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Vécsey köz /4 hrsz. A tevékenység Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: meghatározott Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása Közszféra funkció funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú ERFA tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma output db 1 A tevékenység keretében megvalósul az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hő- és vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje A meglévő lapostetőszigetelés kavicsréteg és rögzítések felbontását, majd újra készítését kell elvégezni, páraszellőzők, tetőösszefolyók, lombkosarak cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. A tornatermi magastető héjazat műanyag bevonatú horganyzott acél cserepeslemezre lesz cserélve. A homlokzatokra új nikecell keményhablemez kerül, nemesvakolattal ellátva. Megtörténik a tornaterem régi acél szerkezetű homlokzati nyílászáróinak műanyag szerkezetűekre való cseréje. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az iskola több épületből áll, az A jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a B jelű épülettel, melyben tornaterem található. A C jelű épület kétszintes, hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült. Korábban megújult az intézmény belső világító, fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók, azonban a külső felújítás halaszthatatlan. Az épületek külső szigetelése csökkenti az energiafelhasználást. A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a homlokzati hőszigeteléssel (5200 m 2 ) a hőtechnikai problémák megoldódnak. A lapostetős épületrész (1060 m 2 ) hőszigetelését és átfedését meg kell oldani MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 72

73 Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Tételes tervezői költségvetés és közbeszerzési kiírásra alkalmas műszaki helyzete dokumentáció Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület. Az óvodában 4 foglalkoztató csoportszoba található, amelyek mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, emellett van egy tornaszoba, két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Az intézmény jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. 11. ábra A Kincskereső Óvoda Az udvari járdák balesetveszélyesek, ezért későbbi fejlesztések keretében ezek feltörése és új betonjárda építése (100 m 2 ) indokolt. Az EU szabvány szerinti megfeleltetés, valamint az amortizáció indokolttá teszi az óvoda mind a négy csoportja udvari részének teljes körű felújítását, a játszószerek cseréjét, és ütésgátló burkolattal való ellátását (100 m 2 ). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 73

74 28. táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása projekt összefoglalása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső Tevékenység neve felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Árpád u hrsz. A tevékenység Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: meghatározott Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása Közszféra funkció funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú ERFA tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma output db 1 A tevékenység keretében megvalósul a homlokzati nyílászáró csere befejezése (lépcsőházi portálok korszerű műanyagra történő cseréje), a homlokzat és a födém (680 m 2 ) hőszigetelése. A meglévő lapostetőszigetelés kavicsréteg és rögzítések felbontását, majd újra készítését kell elvégezni, páraszellőzők, tetőösszefolyók, lombkosarak cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. A homlokzatokra új nikecell keményhablemez kerül, nemesvakolattal ellátva. Megtörténik a lépcsőházi üvegfal régi acél szerkezetű homlokzati nyílászáróinak műanyag szerkezetűekre való cseréje. A beépülő nyílászárók a már korábban kicserélt nyílászárókkal megegyező kialakításúak és színűek lesznek, a homlokzati rendszer így egységes marad. A kazánházi nyílászárók felújításra kerülnek. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az óvoda 1980-ban épült, jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezettel, B-30-as vázkitöltő falazattal épült, héjazata hagyományos kavicsolt bitumenes lemezfedés A homlokzati nyílászárók cseréje 2007 évben 90%-ban elkészült, a lépcsőházi portálok cseréjének kivételével. Szükséges a nyílászáró csere befejezése és az épület hőszigetelése. A felújítással az épület hőtechnikai problémái megoldódnak, energia megtakarítást eredményezve MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 74

75 igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Tételes tervezői költségvetés és közbeszerzési kiírásra alkalmas műszaki helyzete dokumentáció Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Az óvoda épülete1965-ben épült, kétszintes, összesen nettó 733 m 2 alapterületű épület. 4 foglalkoztató csoportszobájának mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, van egy tornaszoba, továbbá két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, melyek kihasználtsága teljes. 12. ábra A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephelye 29. táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása projekt összefoglalása Tevékenység neve Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Vécsey köz /2 hrsz. A tevékenység Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 75

76 meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma output db 1 A tevékenység keretében megvalósul a lapos tető hő és vízszigetelésének felújítása, valamint a homlokzat hőszigetelése. A meglévő lapostetőszigetelés kavicsréteg és rögzítések felbontását, majd újra készítését kell elvégezni, páraszellőzők, tetőösszefolyók, lombkosarak cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. A homlokzatokra új nikecell keményhablemez kerül, nemesvakolattal ellátva. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az óvoda 1965-ben épült, 100 férőhellyel rendelkezik, melyek kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezetű, B-30 tégla vázkitöltő falazattal. A tető kavicsolt háromrétegű bitumenes lemezszigetelésű lapos tetővel, kehelyalapozással készült. Az épületen 2007 évben az egyesített szárnyú nyílászárók és az acélszerkezetű bejárati ajtók kicserélésre kerültek korszerű műanyag nyílászárókra (3 kamrás LOW-E kétrétegű üvegezés). Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése , ,00 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 76

77 További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Tételes tervezői költségvetés és közbeszerzési kiírásra alkalmas műszaki helyzete dokumentáció Adminisztratív és eljárási Homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel kötelezettségek Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Érkert közterületeinek jellemzése A nagyrészt panelházakkal és az ún. beton-blokkos 4 emeletes épületekkel beépített terület megközelítésére és kiszolgálására épült utak, járdák állapota a éves kort hűen tükrözik. Az aszfalt burkolatú utak elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. A rendkívül nagy, és egyre növekvő agresszív hatású forgalom, az időjárási tényezők, valamint a fejlesztésekkel együtt járó közműépítések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az útburkolatok tönkrementek. Jellemzőek a burkolatokon a hossz-, és keresztirányú repedések, süllyedések. A süllyedéseket különféle technológiai módszerekkel már javították, de ezekkel homogén felületeket nem sikerül kialakítani. A burkolatokon évről-évre egyre több kátyú keletkezik. A burkolatok szélét megtámasztó szegélykövek szintén elöregedtek, töredezettek, egy részük megsüllyedt, így néhol vízelvezető funkciójukat sem tudják betölteni. 13. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota Hasonló képet mutat a járdák állapota. A területen túlnyomórészt aszfalt burkolatú járdák vannak, de ezeknek egy része nem a szabványos aszfaltjárda rétegrenddel épült. Jellemző a korábbi betonjárdák utólagos vékonyaszfalttal történő lezárása, melyek az idők során elkoptak, elhasználódtak. Nagyon sok helyen tányérszerű kikopások és mozaikszerű repedések vannak. Az útburkolat és a járda közötti zöldfelületbe ültetett fák gyökerei a járda aszfaltburkolatát helyenként felnyomta, mely igen balesetveszélyes. Bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, mégis feltűnő, hogy nem képes a megnövekedett számú személygépjármű befogadására. Különösen gondot okoz a Toldi utcán lévő orvosi rendelőbe érkező betegek parkolása, mert a rendelő épülete körül mindössze 4-5 autó tud egy időben parkolni. (A néhány száz méterre lévő gyógyszertár előtt mindösszesen 2 autó.) Erre a problémára megoldást jelent, ha további parkolók kerülnek kialakításra. Ugyanez a probléma igaz a Vécsey Károly Általános Iskola melletti területre, a Deák Ferenc utcán. Itt az iskola, óvoda és kiserdő által határolt területen további parkolók létesítése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 77

78 szükséges. Az iskolai parkolás megoldására a tervek között szerepel egy magántulajdonú családi házas ingatlan megvásárlása. 14. ábra Gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán Érkert zöldfelületeinek jellemzése A lakótelepen lévő gyepfelület átlagéletkora több mint 25 év, jelentős része ősgyep, amely növény összetétel nem felel meg a pázsit összetételének. A gyepfelület így teljes egészében felújításra szorul. A területen lévő fák életkora év, több mint fele vágásérett (csavarfűz, nyárfa,) valamint a fák lombkoronája visszametszésre, ifjításra szorul. Az es évek fásítási programjában a lakosság által elültetett fák nem tervszerűen lettek ültetve, közel a lakásokhoz, utakhoz, közművekhez, ezek miatt a területen szegély és aszfalt elnyomódások, közműsérülések találhatóak. A területen lévő cserjék nagy része (kb.60 %-a) teljes cserére szorul életkoruk és fajösszetételük miatt. A játszóterek többsége az 1970-es években készült, emiatt azok nem felelnek meg a mai biztonságtechnikai szabvány előírásainak. Egyedül az Árpád utcán lévő fajátszótér komplexum felel meg a jelenleg érvényben lévő előírásoknak, de az ott lévő játszószerek is a folyamatos karbantartás ellenére felújításra szorulnak. 15. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota A zöldfelületen lévő sétányok elavultak, mivel a lakótelep építésekor épültek, kerti szegélyei töredezettek, gyöngykavicsos részein lévő anyagzáró réteg elhasználódott, így jelentős a gyomnövények kinövése, amely jelentősen megnöveli a fenntartás költségeit. A sétányok nagy részét az ott élő lakosok nem is használják, mivel a zöldterületen rövidebb úton járnak, ezzel kitaposva a gyepfelületet, így felújításkor, tervezéskor ezen nyomvonalakat figyelembe kell venni. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 78

79 A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, a vízfelületet magról kelt fák szegélyezik, ez teljes egészében rendezésre és felújításra szorul. Az Érpatak a gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját. A terület egészére jellemző, hogy a zöldfelület és parkolók közötti elzárás nem megoldott, így jelentős a parkoló autók miatt zöldfelület a kitaposása. A Toldi utcán lévő egyetlen szökőkút szocreál stílusban épült, esztétikailag és gépészetileg a mai kor igényeinek nem felel meg. Vízmélysége miatt fürdésre alkalmas, amit az ÁNTSZ nem tud megakadályozni. 16. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota Az alábbiakban bemutatjuk az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja keretében megvalósítani tervezett elemeket, melyek összköltsége Ft. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 79

80 30. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja a pályázat keretében tervezett elemek Terület Leírás 1. terület: Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszer bolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K- i lezárása a gyalogos híd, Ny- i lezárása az Árpád utca) Parkosítás (nem tartalmazza a vízjáték építést, csak a burkolatbontást és díszburkolat készítést) Közvilágítás (tartalmazza a meglévő lámpatestek bontását és újak kihelyezését) 2. terület: Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület (a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója Parkosítás 3. terület: Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D- i határa a Deák Ferenc utca 62. és 64. sz.- ú ingatlan közötti terület magasságában) Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és rendezvénytér kialakítását) Közvilágítás (tartalmazza a meglévő lámpatestek bontását és újak kihelyezését) 4. terület: 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és a felszerelések kihelyezését) 5. terület: Kosárpálya kialakítása, sportpálya felújítása Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és a felszerelések kihelyezését) 6. terület: Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása Parkosítás (tartalmazza a burkolatbontást és a díszburkolat készítését) 7. terület: A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az épületek közötti kikötések kialakítása Járdafelújítás, parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 8.,12. terület: Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (közpark északi végében található jelenlegi parkoló bővítése) Érpatak részleges lefedése új parkolók kialakítása céljából (műtárgy) Vécsey u.-i parkoló átépítése és bővítése + Toldi u. átépítése (parkolók a patak fölött) Parkosítás (tartalmazza a meglévő játszótér bontását) Közvilágítás (tartalmazza a meglévő lámpatestek bontását és újak kihelyezését) 9. terület: Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich sétány meghosszabbításában) 11. terület: Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása Burkolatfelújítás, parkolók kialakítása Parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése Hullámosított acéllemez áteresz- híd építése a Lehel utca folytatásában Műtárgy építés Vegyesforgalmú közlekedőfelület kialakítása Vécsey köz, parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D- re Parkolók építése Közvilágítás Parkosítás Az ÉAOP-5.1.1/B (Érkert) pályázat keretén belül megvalósítani tervezett tételek összköltsége: Ft MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 80

81 10. térkép A tervezett közterület-rehabilitáció területei MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 81

82 A következő táblázat összefoglalja az EAOP pályázat keretében megvalósítandó közterület-rehabilitáció legfontosabb jellemzőit. 31. táblázat A Városrész központ kialakítása tevékenység összefoglalása Tevékenység neve Városrész központ kialakítása, közterület-rehabilitáció Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Nyíregyháza, Toldi utca, Damjanich utca, Érkert közterületei Tevékenység helyszíne 6580, 6592/40, 6521/20, 6462, 6463, 6465/3, 6464, 6624/1, 6578, 6579 hrsz. A tevékenység Rendezett, a közterületek a konzorcium 100%-os tulajdonát képezik helyszínének tulajdoni Érpatak: állami tulajdon, kezelője a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi viszonyai és Vízügyi Igazgatóság Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése. Felszíni (fizetős és ingyenes) nyílt parkolók bővítése és kialakítása parkolási koncepció alapján, valamint felújítása a rehabilitált közterületekhez kapcsolódóan. Közlekedési fejlesztések A közbiztonság és a közlekedésbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek Városi funkció, közterületek fejlesztése ERFA A tevékenység célja Érkert köztereinek megújítása az élhető városrész megteremtése, az itt lakók életminőségének javítása érdekében. Megújított közterületek nagysága output m Megújított zöldfelület nagysága output m Megújított parkolóhelyek száma output db 65 Létrehozott új parkolóhelyek száma output db 115 A tevékenység keretében Érkert közterületeinek megújítása valósul meg, ennek keretében tereprendezés, parkosítás, zöldfelület rekonstrukció, díszburkolatok készítése, rendezvénytér kialakítása, parkolók megújítása és kialakítása, új lámpatestek, közvilágítási kábelek elhelyezése az alábbi területeken: Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszerbolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca); Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület (a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója; Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen; Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Toldi u. 66. számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti térrészen); Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása; A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az épületek közötti kikötések kialakítása; Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca folytatásában; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 82

83 Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re; Az Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (a közpark É-i végében található jelenlegi parkoló bővítése); Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása. Helyi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az érkerti akcióterület közterületei, zöldfelületei nem töltik be jelenleg rekreációs funkciójukat. Az utak, járdák állapota nem megfelelő, burkolatuk elhasználódott, a lakótelepen gondot jelent a parkolóhelyek nem elegendő száma. A zöldterület gyepfelületei, a cserjék és a fák elöregedettek, a játszóterek és a sétányok elavultak. Az Érpatak partján lévő zöldfelület rendezetlen, felújításra szorul, az Érpatak gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját. Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának megerősítéséhez elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Engedélyezésre benyújtott műszaki dokumentáció és tételes tervezői helyzete költségvetés rendelkezésre ál Adminisztratív és eljárási Jogerős építési engedélyek kötelezettségek Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 83

84 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása A Toldi utcai 10 db tízemeletes épületben épületenként 87 db lakás található, összesen több mint 2300 lakóval. 17. ábra A felújítandó lakóházak Ezekben az épületekben lakókról elmondható, hogy az akcióterület átlagához viszonyítva magasabb a munkanélküliség, nagyobb az inaktívak aránya. A dolgozók az alacsonyabb presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgoznak. 32. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása projekt összefoglalása A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös Tevékenység neve részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és Nyíregyházi Lakásszövetkezet (Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek) Toldi u. 56. Társasház Toldi u. 60. Társasház Tevékenység gazdájának Toldi u. 62. Társasház megnevezése Toldi u. 64. Társasház Toldi u. 66. Társasház Toldi u. 68. Társasház Toldi u. 65. Társasház Toldi u. 69. Társasház Nyíregyháza, Toldi u Tevékenység helyszíne 6521/5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/8, 6593/6 hrsz. A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Rendezett, a konzorcium 100%-os tulajdona (Többlakásos társasházak és lakásszövetkezet) Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak alapító okiratban/alapszabályban nem külön tulajdonként definiált elemeinek energiahatékonyság javításával egybekötött felújítása: Az épület fő strukturális elemeinek felújítása: tartószerkezeti elemek, tető, homlokzat, födémek felújítása, szigetelése Lakófunkciót erősítő ERFA Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával. Felújított lakóépületek száma output db 10 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 84

85 mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) A tevékenység keretében megtörténik 10 db tízemeletes épület, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak, közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából: a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel és a tető utólagos hő- és vízszigetelése. A tervezett hőszigetelő rendszer alapja a hangszigetelő, páraáteresztő és tűzálló ásványgyapot lap. A tűzálló hőszigetelésnek a 10 emeletes lakóépület homlokzat magassága miatt igen fontos szerepe van. A felújítások keretében tervezett tevékenység a tető utólagos hő- és vízszigetelése is. Helyi lakosság A Toldi utcán épült 10 emeletes toronyházak házgyári panelből készültek, amelyekben a 4 cm-es hőszigetelés nem elégíti ki az érvényes hőtechnikai előírásokat. A hőszigetelő képesség javítása csak hőszigetelő bevonatrendszer alkalmazásával biztosítható. A homlokzati hőszigetelő rendszerrel az egész épületben jelentős energiamegtakarítás érhető el, a homlokzatképzés időtálló, hosszú élettartamú lesz. A lakóközösségek részvételi szándékát közgyűlési határozatok támasztják alá Ebből: Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Ebből: Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u , Ebből: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 85

86 Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Társasházak Önkormányzat Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Összesen: ,00 15,00 önkormányzati saját forrás 15,00 társasházak lakóinak saját ereje További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Tételes tervezői költségvetés és kivitelezési ajánlatkérésre alkalmas helyzete műszaki dokumentáció Adminisztratív és eljárási Homlokzatok színének egyeztetése a városi főépítésszel kötelezettségek Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása tervezett fejlesztései között az infrastrukturális, beruházási jellegű beavatkozások mellett számos kiegészítő ( soft ) tevékenység megvalósítása is történik, melyek hozzájárulnak a tervezett célkitűzések eléréséhez, az akcióterület közösségi funkcióinak erősítéséhez. A tervezett soft tevékenységek az alábbiak: Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Az én házam az én váram Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap): a módszertani előírásoknak megfelelően Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a soft tevékenységekre fordított költségek minimum 50%-át, de legfeljebb 50 millió Ft-ot közvetett eljárásrend szerint használja fel. A tevékenységek részletezését a következő alfejezetek mutatják be, a tervezett tevékenységek szakmai tartalma, végleges köre a projektfejlesztés időszakában kerül pontosításra. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 86

87 Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program 33. táblázat Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Tevékenység neve Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Tevékenység gazdájának Első Nyírségi Fejlesztési Társaság megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Érkerti akcióterület A tevékenység Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os helyszínének tulajdoni tulajdonában állnak viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek: Munkaerőpiaci beilleszkedést elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek ESZA A foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Megvalósult munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program output db 5 Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az Tervezett tevékenységek: Toborzás, kiválasztás Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő program - Munkaerő-piaci tréningek (munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák) - Klub-alkalmak (kötetlen formában beszélgetés munkáltatókkal, munkaügyi kirendeltség munkatársaival, önkormányzati dolgozókkal) - Digitális írástudás fejlesztése (alapvető számítástechnikai ismeretek, a számítógép és az internet szerepe az álláskeresésben) - Környezettudatos tréning (környezettudatos életmód, szemlélet kialakítása a fenntartható fejlődés érdekében) - OKJ-s szakképzettséget adó képzés Képzési támogatás Nyitó-, záró rendezvény, promóciós anyagok. Helyi lakosság Az érkerti városrészben élő regisztrált munkanélküliek, GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A város lakótelepein jellemző egyfajta népességcsere, amelynek eredményeként az Érkertben is lassan többségbe kerül az alacsonyabb társadalmi státuszú, csekély vásárlóerővel rendelkező lakosság. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 87

88 adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Programterv kialakítása, összeállítása helyzete Adminisztratív és eljárási Részletes specifikáció, tevékenységek végrehajtása kötelezettségek Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok 34. táblázat Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Tevékenység neve Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Tevékenység gazdájának Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Érkerti akcióterület A tevékenység Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os helyszínének tulajdoni tulajdonában állnak viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek Bűnmegelőzést elősegítő programok, bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek ESZA Bűnmegelőzési program keretében megvalósuló akciók révén az érkerti akcióterület közbiztonságának növelése. Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Megvalósult bűnmegelőzési program output db 5 Tevékenység szakmai leírása A tevékenység keretében bűnmegelőzési, közbiztonsági programok kerülnek megvalósításra. A célcsoportok vonatkozásában elsősorban az áldozattá válás megelőzése a cél, továbbá (az óvodás korosztályt kivéve) az elkövetővé válás elkerülése. A tevékenység keretében jelentős figyelmet fordítanak a minél szélesebb körű tájékoztatásra is a megtervezendő és elkészítendő MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 88

89 Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében szóróanyagok segítségével. Az óvodáskorúaknál elsősorban a megfelelő viselkedési minták elsajátítása a cél játékos formában, míg az iskolásoknál ezen túlmenően már az elkövetővé válás megelőzése is előtérbe kerül. A fiatalkorúak tekintetében mind a sértetté, mind az elkövetővé válás lehetőségeinek ismertetése az elsődleges cél. Korosztályuknál hangsúlyozottan megjelenik a kábítószer fogyasztás káros hatása, és jogi következményei. Részükre különböző szabadidős programok szervezése, előadások tartása, ill. az ismeretterjesztő tablók bemutatása a cél. A nők védelme tekintetében elsősorban a családon belüli erőszak megjelenési formái, felismerési technikái és a segítségnyújtás lehetőségei kerülnek előtérbe, valamint jelentős figyelmet szentelünk az emberkereskedelem és prostitúció megelőzésére. A hajléktalan ellátás lehetőségeinek népszerűsítésére, az érintettek megsegítésére, ill. a gyors segítségnyújtás fontosságára koncentrálunk. Az idős, egyedül élők biztonságának fokozására, a segítségnyújtás lehetőségeire, vagyonvédelmükre és felvilágításukra fordítunk jelentős hangsúlyt. A fenti célok elérése és megvalósítása érdekében különböző szóróanyagok készítése, előadások tartása, rendezvények megszervezése valósul meg a kapcsolódó szemléltető eszközök beszerzésével. A veszélyeztetett korcsoportok információs tablókon keresztül kerülnek megszólításra: pl. telefonfülkékre, kiskereskedelmi egységekbe, buszmegállókra, gyógyszertárba, orvosi rendelőbe, iskolába kihelyezett figyelemfelhívó táblák, plakátok, szóróanyagok révén, melyek megtalálhatóak a segítő szervezetek, ahová fordulhatnak problémáikkal. Helyi lakosság Óvodások Általános Iskolások Időskorúak Nők Fiatalkorúak Hajléktalanok Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A bűnmegelőzés olyan társadalmi együttműködés, közösségi védelmi rendszer, amely az állam és intézményei irányításával, a polgárok önszerveződéseinek támogatásával, az adott jogrendszer keretein belül biztosítja a jogkövető többség életviszonyának óvását a törvénysértő magatartások bekövetkezése ellen. A megelőzés eszközeinek tekintjük mindazokat a társadalmi és jogi eszközöket, amelyek összhatásukban közvetve vagy közvetlenül alkalmasak a bűnözés okainak korlátozására, a sértetté vagy elkövetővé válás akadályozására. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 89

90 igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Programterv kialakítása, összeállítása helyzete Adminisztratív és eljárási Részletes specifikáció, tevékenységek végrehajtása kötelezettségek Az én házam az én váram - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok 35. táblázat Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Az én házam az én váram A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző Tevékenység neve szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok Tevékenység gazdájának Gyermekjóléti Központ megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Érkerti akcióterület A tevékenység Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os helyszínének tulajdoni tulajdonában állnak viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés és az információ közzététele, különös tekintettel a fiatalabb generációkra Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.) Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek ESZA A helyi identitást, közösségformálást erősítő programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Megvalósult komplex output db 10 közösségfejlesztő program A tevékenység keretében a fiatalok alternatív szabadidő-eltöltését, a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai integrációját és felzárkóztatását elősegítő programok, szülősegítő foglalkozások, valamint a helyi MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 90

91 közösségi terek birtokbavételét, az értékmegőrző tulajdonosi személet erősítését szolgáló programok valósulnak meg. Tervezett programok: Alternatív Iskolai szabadidő integráció eltöltés Érkerti nyári foglalkozások Nevető Ünnepek Érkerti nyári foglalkozások Nevető Ünnepek I. ütem Szülősegítő programok Közösségi terek birtokbavétele Kedves Iskolám Családkonzultáció Játszótér-játéktár Resztoratív körök Resztoratív körök Komplex iskolai programok koprodukciós megvalósítása II. ütem Mediáció Családkonzultáció Önsegítő szülőcsoport Alma a fájától egyesületinkubátor program Játszótér-játéktár Az egyesületi programok támogatása, koprodukciós megvalósítása Érkerti nyári foglalkozások. Az érkerti gyermekek részére a nyár jelentős részére kiterjedő, heti húsz órás (5*4 óra) foglalkozás. Nevető Ünnepek. Az év kiemelkedő ünnepeihez kapcsolódóan főképpen a tanszünetekkel egybekötött ünnepekre koncentrálva alternatív szabadidős programok megvalósítása, a megemlékezéssel, bensőséges ünnepléssel egybekötve. Kedves Iskolám. Az Érkerti projekt keretében a bevont Vécsey Károly Ált. Iskolában integrációs programsorozat megvalósítása. Resztoratív körök. Ezt a speciális konfliktuskezelési és közösségépítési irányzatot munkatársaink leginkább a gyermek- és fiatalkorúak iskolai reszocializációja kapcsán alkalmazhatnak, részben integrációs, részben bűnmegelőzési, konfliktuskezelési célzattal. A resztoratív gyakorlatok fejlesztik a gyermekek és szakemberek közötti kapcsolatokat, csökkentik a fegyelmezési problémákat és építik a közösséget. Családkonzultáció. A családterápiával határos módszer elősegíti a résztvevő családok integritásának megerősödését, a konfliktuskezelő képességük javulását, és az önálló cselekvésre való képesség fejlesztését. Mediáció. A közvetített konfliktuskezelés módszerét az egyes családokon belül kialakult ellentétek, megoldatlan konfliktusok rendezésére, valamint a családok és iskolai- vagy lakókörnyezetük közötti konfliktusok kezelésére alkalmazzuk. Játszótér-játéktár. Utcai-játszótéri programsorozat a játszóterekjátékterek mind hatékonyabb kihasználása érdekében. A folyamat során nagy teret adunk a helyi kezdeményezéseknek, a fiatalok innovációinak is, melyet kölcsönözhető játéktár létesítésével kívánunk támogatni. Alma a fájától egyesület-inkubátor program. Érkerti ifjúságiszabadidős-kulturális egyesület létrehozása abból a célból, hogy a közösségi erőforrásokat bevonjuk a programok megvalósításába. Az alulról jövő kezdeményezések felkarolásával biztosított a kellő motiváció és alkotóerő. Az egyesület alakulását közösségfejlesztő szakember támogatja. Komplex iskolai programok koprodukciós megvalósítása. Az I. ütemben kialakított intenzív együttműködésre építve komplex iskolai programok megvalósítása a Vécsey Károly Általános Iskola szakembereivel együttműködésben. Önsegítő szülőcsoport. Az önsegítő szülőcsoport azon szülők számára MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 91

92 Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása nyújt közösségi élményt, természetes támogatórendszert, akik súlyos életvezetési problémákkal küszködnek, illetve gyermekeik deviáló magatartásával kapcsolatban kerülnek kilátástalan helyzetbe. A szülőcsoport rugalmas keretek között más önsegítő csoportokhoz hasonlóan hosszú távon fennmaradhat. Az egyesületi programok támogatása, koprodukciós megvalósítása. Az I. ütemben megalakított ifjúsági egyesülettel közösen kidolgozott helyi programok megvalósítása. Az egyesület a későbbiekben saját pályázataiból tudja működtetni önmagát, miközben a nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szakmai támogatásárára mindvégig számíthat. Helyi lakosság Hátrányos helyzetű gyermekek Hátrányos helyzetű szülők A területen élő, vagy másutt élő, de annak tereit használó fiatalok, fiatal csoportok Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Programterv kialakítása, összeállítása helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Részletes specifikáció, tevékenységek végrehajtása MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 92

93 Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok 36. táblázat Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és Tevékenység neve cselekvőképességének fejlesztését segítő programok Tevékenység Szociális Gondozási Központ gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Érkerti akcióterület A tevékenység Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os helyszínének tulajdoni tulajdonában állnak viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.) Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek ESZA A helyi identitást, közösségformálást erősítő programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Megvalósult közösségfejlesztő output db 10 program Közösség, közös probléma, közös cselekvés ezek a fogalmak a közösségi munka történeti gyökerei. Egy-egy azonos szomszédságban, lakóközösségben, városrészben élők közös érdekeinek megfogalmazása. Számos probléma, amely az egyén szintjén jelenik meg, megelőzhető lenne egy jól működő közösség kialakítása és működtetése révén. Az Érkerti nyitott ajtók program általános célja: egy hátrányos helyzetű településrészen lehetőséget teremteni elsősorban közösségek, a lakosság fejlesztését elősegítő feladatok ellátására, amely elsősorban a közösség, a lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztésére irányul. Célkitűzés: idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése képzés, helyi kezdeményezések, életmód-programok, önszerveződő tevékenységek révén. Tervezett tevékenységek: KÉPZÉS Az élethosszig tartó tanulás alapját a rohamosan változó gazdaság megállás nélkül módosuló szükségletei jelentik. Megvalósulásának alapvető feltétele pedig az, hogy az érintettek egyéni szinten értsék meg és éljék meg a szemlélet lényegét, s legyenek birtokában a folyamatos változás, fejlődés és megújulni vágyás igényének és képességénekélethosszig. A tanulás, a képzés, a kíváncsiság az új ismeretekre meghatározó elemei agyunk karbantartásának. Ebben a modulban a képzést a legszélesebb értelemben használjuk: a játéktól az ismeretterjesztésen át, a nyelvi fejlesztésen keresztül a versmondó műhelyig sokféle fejlesztést ide tartózónak vélünk. MENTÁLIS EGÉSZSÉG Egyes nagy népegészségügyi jelentőségű mentális zavarok gyakorisága meredek emelkedést mutat, és egyre nagyobb terhet jelent a közösségre: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 93

94 Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága legmarkánsabb példa a depresszió, amely a WHO előzetes becslése szerint 2020-ra a második leggyakoribb egészségromlásért, és korai halálozásért felelős betegség lesz világszerte. Az életminőség, mint fogalom alatt sokszor csak az anyagi javak megszerzését értjük, pedig a jó életminőség fogalomkörébe az is beletartózik, hogy harmóniában vagyunk környezetünkkel, a körülöttünk lévő emberekkel, képesek vagyunk jó döntéseket hozni, el tudjuk érni céljainkat, tudunk krízishelyzeteket kezelni, problémákkal megküzdeni, tudjuk, miből nyerhetünk energiákat, melyekkel feltöltődhetünk. Ebben a modulban a lelki egészségvédelem mellett teret adunk a lélekerősítő támogatásoknak is, mint a vallás, vagy az önsegítő csoportok, önismereti konfliktuskezelő tréningek. MOZGÁS Életelemünk a mozgás, melynek célja az egészség megőrzése, a betegségek gyógyítása, a test ellenálló képességének növelése. Mozgás nélkül nincs élet és minden élőlénynek szüksége van a mozgásra. Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez, működéséhez jelentős mozgás szükséges. A technikai civilizáció fejlődésével azonban csökkent az elmúlt évtizedekben szerepe. A mai társadalmi életben a sport révén mozoghat /elsősorban/ az ember annyit és olyan intenzíven, ami egészsége szempontjából nélkülözhetetlen. A rendszeres testedzés, vagyis a sport erősíti a szervezet egyensúlya állapotát, vagyis az egészségét. Ma sportot /mozgást/ az életmód kötelező részének tartjuk. TÁPLÁLKOZÁS A táplálkozási szokások és tápanyagok minőségi mennyiségi összetétele nagyban befolyásolja a szervezet jólétét, energia ellátottságát, kiegyensúlyozott működését. A WHO adatai szerint Európában a hét legfőbb egészségügyi kockázat közül hat a helytelen étrenddel és a mozgásszegény életmóddal függ össze. Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód együttesen az elhízás és a cukorbetegség kialakulásának 60%-ban, a különböző rákbetegségek 35%-ban tehető felelőssé. Cél: radikálisan le kell győzni az örökölt, ránknevelt, elsajátított és megkedvelt, de káros és negatív étkezési szokásokat. Képzés Mentális Mozgás Táplálkozás Ismeretterjesztő életmód előadássorozat. egészség Életvezetési tanácsadás. Baba- mamanagymama torna. Játék. Tréningek. Gerinc torna, gyógytorna. Angol, németnyelvleckék. Versmondó Műhely Önkéntes segítők. Relaxációs technikák megtanítása. Stressz-gátló ter. Bibliaolvasó Kalauz. Szemléletformálás mentális egészség, hitélet. Passzív mozgásterápiák. /masszás/ Tánc népi, modern. Jóga. Reformkonyha napok. Zöldségpartik nagyszülők és unokák részére. Egészséges táplálkozásfőzőtanfolyam. Önkéntes segítők. Helyi lakosság: idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek Széles körben elfogadott nézet, hogy a már kialakult betegségek kezelése egyre növekvő ráfordítás ellenére az esetek egy igen jelentős részében szerényebb mértékben járul hozzá az egészségi állapot megtartásához, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 94

95 visszaállításához, mint a betegségek előidézésében legjelentősebb szerepet játszó környezeti ártalmak és az életmódbeli káros hatások időben történő, hatékony kivédése. Az idő előtti megbetegedések száma és súlyossága csökkenthető az egyéni és közösségi magatartás formálásával. A hatásos egészségfejlesztés tehát betegség megelőző és egészségmegtartó jelentőségénél fogva befektetés a jövő építésébe. Egyre inkább ismerjük fel Magyarországon is, hogy az állampolgárok öngondoskodó szerepére és a fokozott felelősségvállalására szükség van. Ebből adódóan az idősödő folyamat menedzselése nem más, mint a lehető legkorábbi életszakaszban kezdődő tudatos felkészülés az időskorra, egészséges életmóddal táplálkozás, mozgás, képzés, mentális egészség megőrzése. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Programterv kialakítása, összeállítása helyzete Adminisztratív és Részletes specifikáció, tevékenységek végrehajtása eljárási kötelezettségek Városmarketing tevékenységek Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az 37. táblázat Városmarketing tevékenységek Városmarketing tevékenységek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek 100%os önkormányzati tulajdonban állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 95

96 útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek (ERFA típusú és ESZA típusú tevékenységek): Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés (városmarketinghez, hagyományápoláshoz kapcsolódó kiadványok, holnaptartalom fejlesztése, éves program háttéranyagai) és az információ közzététele Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek ERFA A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Hozzájárulás a részcélokhoz: A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése Városmarketing akciók száma output db 1 A városmarketing tevékenység hosszú távú célja a városrész image-ének pozitív formálása, az Érkerti városrész iránti pozitív attitűd erősítése. Tekintettel arra, hogy a városban további akcióterületeken is történnek fejlesztések, fontos, hogy a lakosság értesüljön ezeknek az eredményéről is. A várhatóan alkalmazandó eszközök köre legalább a következőkre terjed ki: Közösségi információs portál: adatbázis alapú portál a beruházásról és az akcióterület közösségépítésére 1 db PR film forgatása a beruházás megvalósításáról, a főbb lépésekről 1 db 0,5 oldalas PR cikk megyei napilapban vagy TV kiadványban 3 db 0,5 oldal terjedelmű PR cikk megjelentetése hetilapban A fejlesztés és a hozzá kapcsolódó városmarketing céljainak megfelelően elkészített reklámajándékok (pl toll, 1400 kulcstartó, 1400 nyakpánt, 500 bögre) helyi lakosság részére 1 db online hirdetési kampány: google hirdetések elhelyezése tematikus oldalakon Az akcióterületet és a fejlesztések városon és térségen belüli elhelyezkedését is bemutató várostérkép (kb db) 1 db óriásplakát kihelyezése a közterület-rehabilitáció helyszínén Helyi, kistérségi lakosság Szolgáltató vállalkozások Civil szervezetek Potenciális befektetők, turisták Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A városmarketing akciók a szociális célú városrehabilitációs projekt marketing szempontú támogatását kívánják megvalósítani abból a célból, hogy a helyi lakosság számára is demonstrálásra kerüljön, hogy van lehetőség a fejlődésre, amelyek tudatos tenni akarással meghozzák gyümölcsüket. Ily módon a városmarketing ösztönzőleg hathat majd a helyi szereplők tevékenységére is, amely rendkívül fontos a városrész hagyományos szerepköreinek megtartása, megerősítése és fejlesztése érdekében MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 96

97 Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Koncepcionális terv helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Részletes specifikáció, szolgáltatók kiválasztása, városmarketing tevékenységek végrehajtása További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) 38. táblázat További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Tevékenység neve További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Érkerti akcióterület A tevékenység Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek 100%os önkormányzati helyszínének tulajdoni tulajdonban állnak viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek ESZA és ERFA A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Mini projektek száma output db 25 A közvetett támogatások eljárásrend értelmében a közvetítő szervezet által kiírt egyszerűsített pályázati feltételek teljesítése esetén juthat támogatáshoz a címzett. Elsősorban az alábbi témákhoz kapcsolódhatnak mini projektek, azaz MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 97

98 Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás programok, rendezvények, konferenciák, szemléletformáló képzések, tájékoztatók, és ezek sorozatai: a városok megújításába az érintett lakosság bevonását célzó akciók. közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.). munkaerőpiaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkózását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása. alternatív szociális, gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása. bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. A mini-projektek konkrét tartalma a pályázatok eredménye alapján kerül pontosításra. Közvetlen célcsoport: Címzettek (civil szervezetek) Közvetett célcsoport: a megrendezett programokon résztvevők, a szolgáltatásokat igénybe vevő helyi lakosság Az érkerti lakótelepen szükséges a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása, szociális típusú városrehabilitációs beavatkozások segítségével. A közvetett támogatási rendszer lehetővé teszi olyan pályázói körök bevonását a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni olyan térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó kisebb közösségi programok (kulturális rendezvények, sportesemények, stb.) megvalósítására, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját. Városrehabilitáció esetén fontos, hogy a pályázatokban meghatározott soft tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a helyi célcsoport igényeinek megfelelően, a helyi lakosságot mobilizálva valósuljanak meg, ennek érdekében a közvetett eljárásrend révén helyi civil és egyéb társadalmi szervezetek kerüljenek bevonásra MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 98

99 nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Tervezett tevékenységek körének összeállítása, Működési Kézikönyv és helyzete mellékletei Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közvetett eljárásrend alkalmazása Részletes pályázati felhívás és útmutató megjelentetése Címzettek kiválasztása, rendezvények megvalósítása További kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek a pályázati előírásoknak megfelelően A beavatkozásokhoz kapcsolódó kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek az alábbiak: kidolgozása: Az célja, hogy megfelelő információval lássa el a döntéshozókat a projektjavaslat támogatására, módosításra vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozatalához. Az kidolgozása két fázisból áll: az I. fázisban egy szűkebb tartalmú Előzetes Akcióterületi Tervet kellett benyújtani, a II. fázisban a részletesen kidolgozott végeleges et. Műszaki tervek elkészítése: A projekt előkészítésének egyik legfontosabb eleme a műszaki tervek, dokumentációk, költségbecslések kidolgozása, engedélyeztetése. Ennek keretében a megbízott építészek: Felmérik és egy műszaki leírás keretében bemutatják a fejlesztendő épületek, illetve közterek jelenlegi állapotát; Javaslatokat fogalmaznak meg az épületek és közterek funkcióival kapcsolatosan; Engedélyes terveket készítenek az egyes létesítményekről, amelyek alapján kidolgozzák a szükséges költségbecsléseket; Lebonyolítják a szükséges engedélyeztetési folyamatokat; A jogszabályi előírásoknak és a tervezett funkcióknak megfelelően kidolgozzák a kiviteli tervdokumentációt. Közbeszerzési tevékenység: A projekt nagyobb volumenű tevékenységeihez kapcsolódó közbeszerzési eljárások a hatályos közbeszerzési törvény előírásainak megfelelő lefolytatásához szükséges külső közbeszerzési szakértő szolgáltatásainak igénybevétele az alábbi területeken: közbeszerzési dokumentációk előkészítése, a közbeszerzési eljárás lefolytatása a közzététellel és annak költségeivel együtt, bírálati szempontrendszer kialakítása, részvétel a bírálatban, ajánlattevők kiértesítése a döntésről, szerződés előkészítése. A közbeszerzési eljárás lefolytatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet a programozási időszakban az Európai regionális MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 99

100 Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről dokumentum nak való megfelelésre. Műszaki ellenőri tevékenység: A tevékenység célja, hogy a kedvezményezett érdekeinek szem előtt tartásával a projekt építési, bővítési, felújítási tevékenységeinek megvalósítása a hatályos jogszabályoknak és a pályázati útmutatónak megfelelően menjen végbe. A műszaki ellenőr a munkafázisokhoz kapcsolódó tervezési, építési, szerelési, üzemeltetési stb. tevékenységet a kivitelezés teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi. Ezen belül kiemelt figyelmet fordít az engedélyköteles tevékenységnek, létesítménynek az engedélyező hatóságok által jóváhagyott (engedélyezett) műszaki dokumentáció szerint történő megvalósítására, a vonatkozó jogszabályok, valamint a beruházó tervező kivitelező közötti szerződés betartására. Könyvvizsgálói feladatok ellátása: A pályázathoz kapcsolódó pályázati útmutató az 50 millió forint feletti támogatási összeg esetén előírja külön könyvvizsgálat lebonyolítását, amelyhez külső szakértő szolgáltatásainak igénybevétele szükséges. Nyilvánosság: A tájékoztatás és nyilvánosság biztosítását, valamint a beavatkozások helyi elfogadását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek az ÚSZT előírásai alapján. Projektmenedzsment tevékenység: A tervezett fejlesztések projektmenedzsment feladataival az önkormányzati munkatársakkal aktív napi munkakapcsolatban együttműködő, de független, 100%-os saját tulajdonú városfejlesztő társaságát bízza meg az önkormányzat. A projektmenedzsment feladatokat a városfejlesztő társaság szakmailag felkészült és hasonló projektek lebonyolításában tapasztalt munkatársai látják el az önkormányzat kapcsolattartójával együttműködésben. Tartalék: Az építés jellegű tevékenységekhez kapcsolódóan esetlegesen felmerülő, de előre nem látható tevékenységekre fordítható keret. Felhasználása a szakmai standardok alapján valamely előre nem látható esemény bekövetkezéséhez kötött. Ilyen esemény lehet pl. átlagosnál magasabb talajvízszint kezelése, eredményes régészeti feltárás miatt szükséges kutatás, stb. 39. táblázat Kötelezően megvalósítandó, kiegészítő tevékenységek költségei A tevékenység neve Támogatás intenzitása (%) Támogatás (Ft) Önerő (Ft) Összesen (Ft) Akcióterületi terv 85,00% Tervezés 85,00% Közbeszerzés 85,00% Ingatlanvásárlás 85,00% Műszaki ellenőr 85,00% Könyvvizsgáló 85,00% Tájékoztatás és nyilvánosság 85,00% Projektmenedzsment 85,00% Tartalék 85,00% Kiegészítő tevékenységek összesen 85,00% MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 100

101 5.6.2 Összefoglaló indikátor táblázatok 40. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális városrehabilitációra) Mutató Célérték az 5 Minimálisan Célérték Célérték a Mutató mérésének típusa Mértékegyséérték Bázis- éves kötelező Mutató Mutató neve elvárt elérésének megvalósítási módszere és (output/ célérték fenntartási forrása időpontja időszak végén gyakorisága eredmény) időszak végén A pályázat kötelező indikátorai: A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Teremtett munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma - nők Teremtett munkahelyek száma hátrányos helyzetűek eredmény db PH output fő PH output ha PH eredmény fő PH eredmény fő PH eredmény fő PH Megőrzött munkahelyek száma eredmény fő PH Az akcióterületen a pályázat benyújtása és a jelentéstétel között bejegyzett új telephellyel rendelkező vállalkozások Önkormányzati nyilvántartás alapján a projekt végrehajtás lezárásakor Alaptérkép alapján a megvalósítást követően Munkahelyek éves átlagos száma (tényérték) Munkahelyek száma (bázisérték) Indikátor mérési és célérték számítási útmutató alapján A kedvezményezetteknél megtartott, vagy az újonnan teremtett munkahelyeken (álláshelyeken) foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma FTE-ben számítva A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás eredmény TJ/év PH Önkormányzati nyilvántartás alapján Támogatással felújított lakóépületek száma output db PH Önkormányzati nyilvántartás alapján MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 101

102 Mutató neve Támogatással felújított lakások száma Támogatással felújított önkormányzati bérlakások száma Új közösségi funkciók betelepedése a projekt által érintett településrészen Mutató típusa (output/ eredmény) Mértékegység Bázisérték Minimálisan elvárt célérték Célérték elérésének időpontja Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása output db PH output db PH eredmény db * 0 PH A pályázat további szakmai indikátorai: A projekt révén megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett településrészen eredmény db Létrehozott közösségi szintterületek nagysága A szociális rehabilitáció akcióterületén az egy lakásra eső szociális segélyben (rendszeres szociális támogatások, pl ben RÁT, RGYK) részesülők lakásszámhoz viszonyított aránya a települési átlaghoz képest 6 Megnevezése: óvoda iskola rendőrség civilház lakóépületek közterek 6 PH eredmény m PH hatás % PH Mutató mérésének módszere és gyakorisága Önkormányzati nyilvántartás alapján Önkormányzati nyilvántartás alapján A fejlesztés eredményeként Újonnan betelepedő új funkciók, elérhetővé váló új szolgáltatások száma. Funkciók önkormányzati felmérése A fejlesztés eredményeként megerősített, minőségileg bővített funkciók, megőrzött szolgáltatások száma. Funkciók önkormányzati felmérése. A projekt keretében létrejövő közösségi célú épület épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete, ide értve az új építés, átalakítás, bővítés eseteit. Önkormányzati nyilvántartás alapján MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 102

103 Mutató neve Az akció keretében képzési foglalkoztatási programban részt vevők száma Felújított városrész száma Mutató típusa (output/ eredmény) Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Minimálisan elvárt célérték Célérték elérésének időpontja Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása output fő PH output db PH * Az új funkció, szolgáltatás megnevezése: Szolgáltató iroda működtetése, amely a szociális célú városrehabilitációs projekt végrehajtását annak megvalósulása idején segíti Mutató mérésének módszere és gyakorisága Önkormányzati nyilvántartás alapján Helyszíni ellenőrzés, a projekt befejezését követően Tevékenység Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Városrész központ kialakítása Mutató neve Felújított középület száma Felújított középület száma Felújított középület száma Felújított középület száma Megújított közterületek nagysága Megújított zöldfelület nagysága Megújított parkolóhelyek száma 41. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat Mutató típusa Mértékegység Bázisérték Mértékegység Bázisérték Célérték elérésének időpontja Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása output db PH output db PH output db PH output db PH output m PH output m PH output db PH Mutató mérésének módszere és gyakorisága A projekt-előrehaladási jelentésekből és az egyéb projekt dokumentációkból nyomon követhető, ellenőrzése egyszer szükséges, a megvalósítás végén MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 103

104 Tevékenység A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása Soft tevékenységek Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági program Az én házam az én váram - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Mutató neve Létrehozott új parkolóhelyek száma Felújított lakóépületek száma Megvalósult munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Megvalósult bűnmegelőzési program Megvalósult komplex közösségfejlesztő program Megvalósult közösségfejlesztő program Városmarketing akciók száma Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Mutató típusa Mértékegység Bázisérték Célérték elérésének időpontja Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása output db PH output db PH output db PH output db PH output db PH output db PH output db PH Mini projektek száma output db PH Mutató mérésének módszere és gyakorisága A projekt-előrehaladási jelentésekből és az egyéb projekt dokumentációkból nyomon követhető, ellenőrzése egyszer szükséges, a megvalósítás végén MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 104

105 5.6.3 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében A szociális városrehabilitációs projekt gazdája Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Ez alapján az akcióterületi fejlesztés megvalósítása, és a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás, a szabályosság biztosítása, valamint a projekttel kapcsolatos elszámolások is az Önkormányzat felelősségi körébe tartozik. Az érkerti szociális városrehabilitációs fejlesztéshez kapcsolódó legfontosabb, stratégiai döntéseket az önkormányzat képviselőtestülete hozza meg, egyeztetve a megvalósításban résztvevő konzorciumi partnerekkel (további kedvezményezettek), és egyéb érintett szervezetekkel, támogatásban nem részesülő partnerekkel Konzorciumi partnerek A támogatásban részesülő partnerek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy az EAOP /B konstrukció keretében pályázatot nyújtsanak be, és a pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttműködéssel megvalósítsák. A konzorcium tagjai a pályázatban meghatározott célok megvalósításában a cselekvési és pénzügyi ütemtervnek, valamint a költségvetésnek megfelelően, konzorciumi megállapodás keretei között részt vállalnak. A támogatásban részesülő konzorciumi partnerek szerepét az alábbi táblázat foglalja össze. 42. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása Partner neve: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság A partner gazdálkodási/jogi formája: Egyesület A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program vesz részt a projektben? Nyírségi Civilház felújítása Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához Partner szerepe a végrehajtásban: soft tevékenység megvalósítása folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: további fejlesztési szükségletek beazonosítása, soft programok szakmai támogatása Nyírségi Civilház működtetése Partner neve: Szociális Gondozási Központ A partner gazdálkodási/jogi formája: Önkormányzati intézmény A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 105

106 Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése fejlesztési szükségletek beazonosítása részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához soft tevékenység megvalósítása folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során További fejlesztési szükségletek beazonosítása, programok szakmai támogatása Partner neve: Gyermekjóléti Szolgálat A partner gazdálkodási/jogi formája: Önkormányzati költségvetési szerv A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Az én házam az én váram A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához Partner szerepe a végrehajtásban: soft tevékenység megvalósítása folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: További fejlesztési szükségletek beazonosítása, programok szakmai támogatása Partner neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság A partner gazdálkodási/jogi formája: Költségvetési szerv A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) ( ) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) ( ) Biztosít-e önerőt? igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) ( ) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan Érkerti Rendőrőrs felújítása vesz részt a projektben? Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek megfogalmazása elképzelések megfogalmazása a közbiztonság javítását szolgáló beavatkozásokra MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 106

107 Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: részvétel az egyeztetéseken soft tevékenység megvalósítása saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken költségkalkulációhoz információk biztosítása folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során Érkerti Rendőrőrs épületének üzemeltetése Partner neve: Nyíregyházi Lakásszövetkezet A partner gazdálkodási/jogi formája: szövetkezet A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést Igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek, lakásszövetkezeti lakások külső felújítása energiahatékonyság céljából Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal Partner szerepe a végrehajtásban: saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek üzemeltetése Partner neve: Toldi u. 56. Társasház A partner gazdálkodási/jogi formája: társasház A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést Igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Toldi u. 56. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal Partner szerepe a végrehajtásban: saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Toldi u. 56. társasház épületének üzemeltetése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 107

108 Partner neve: Toldi u. 60. Társasház A partner gazdálkodási/jogi formája: társasház A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést Igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Toldi u. 60. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal Partner szerepe a végrehajtásban: saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Toldi u. 60. társasház épületének üzemeltetése Partner neve: Toldi u. 62. Társasház A partner gazdálkodási/jogi formája: társasház A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést Igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Toldi u. 62. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal Partner szerepe a végrehajtásban: saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Toldi u. 62. társasház épületének üzemeltetése Partner neve: Toldi u. 64. Társasház A partner gazdálkodási/jogi formája: társasház A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést Igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Toldi u. 64. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása az MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 108

109 Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 64. társasház épületének üzemeltetése Partner neve: Toldi u. 66. Társasház A partner gazdálkodási/jogi formája: társasház A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést Igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Toldi u. 66. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal Partner szerepe a végrehajtásban: saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Toldi u. 66. társasház épületének üzemeltetése Partner neve: Toldi u. 68. Társasház A partner gazdálkodási/jogi formája: társasház A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést Igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Toldi u. 68. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal Partner szerepe a végrehajtásban: saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Toldi u. 68. társasház épületének üzemeltetése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 109

110 Partner neve: Toldi u. 65. Társasház A partner gazdálkodási/jogi formája: társasház A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést Igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Toldi u. 65. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal Partner szerepe a végrehajtásban: saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Toldi u. 65. társasház épületének üzemeltetése Partner neve: Toldi u. 69. Társasház A partner gazdálkodási/jogi formája: társasház A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést Igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Toldi u. 69. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal Partner szerepe a végrehajtásban: saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Toldi u. 69. társasház épületének üzemeltetése Támogatói csoport Ebben a fejezetben rövid áttekintést adunk ez egyéb, előkészítést, megvalósítást támogató, de nem konzorciumi szintű partnerekről. A vonatkozó útmutatók értelmében szociális városrehabilitáció esetén kötelezettség a projekt kialakítása és megvalósítása érdekében széles körű támogatói csoportot létrehozni a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A támogatói csoport létrehozására azért volt szükség, mert a szociális városrehabilitációs projekt elsősorban társadalmi értelemben nagyon összetett, és a projekt hatékonyságához MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 110

111 nagyban hozzájárul, ha minden érintett szereplő, aki a projekt komplexitásán javítani tud, szerepet vállal az előkészítésben és a megvalósításban. A támogatói csoport tagjai között vannak konzorciumi és nem konzorciumi partnerek. Az Érkert szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportjának alakuló ülésén (a jelenléti ívet és a jegyzőkönyvet a Mellékletek tartalmazzák) a szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakítják Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját (rövidítve ÉTCS). A támogatói csoport tagjai az alábbi szervezetek: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Nyíregyháza, Damjanich u.4-6. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság, Nyíregyháza, Bujtos u. 2., Érkerti Rendőrőrs Nyíregyháza, Damjanich u.4-6 Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Periféria Egyesület, Nyíregyháza, Eötvös u.1. Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft., Nyíregyháza, Tüzér u Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény, Nyíregyháza, Vécsey köz 27. Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely, Nyíregyháza, Vécsey köz 29. Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény, Nyíregyháza, Árpád u Szociális Gondozási Központ, Nyíregyháza, Vécsey köz 2. Gyermekjóléti Szolgálat, Nyíregyháza, Báthory u. 10. Toldi utcai felújítandó lakóépületek lakóközösségei. A Támogató Csoport működési rendjére vonatkozóan a tagok az alábbiakban egyeztek meg: a Támogató Csoport tevékenységének koordinálásával Első Nyírségi Fejlesztési Társaság operatív igazgatóját bízzák meg; a Támogató Csoport legalább negyedévente tart megbeszéléseket; a megbeszéléseket a Nyíregyháza MJV Önkormányzata hívja össze, amelyen tájékoztatást ad a projekt állásáról; szükség szerint a koordinációs megbízott is kezdeményezheti a Támogató Csoport összehívását. A Támogató Csoport a projektfejlesztési időszakban tovább folytatta működését, a tagok áttekintették a projekt aktuális helyzetét és egyeztették további feladataikat. A Támogató Csoport üléseinek dokumentációja (jelenléti ívek, emlékeztetők) a Mellékletek között található A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Az alábbiakban az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódó, jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatokat ismertetjük. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 111

112 A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok és területelőkészítési feladatok: A rendezési terven alapuló projektek végrehajtásához szükséges az önkormányzat, vagy fejlesztő társasága számára új területek megszerzése. A pályázat keretében tervezett parkoló megépítéséhez szükséges egy magántulajdonú ingatlan megvásárlása. A program keretében tervezett városrészközpont kialakítás (közterület rehabilitáció) során szükséges a 6462 hrsz-ú magántulajdonban lévő ingatlan megszerzése a Vécsey Károly Általános Iskolától D- re megvalósítani tervezett parkoló építés és járda felújítás (Vécsey Köz) okán. Az EATT kidolgozása óta eltelt időszakban a rendezési terv szükséges módosítása (közterületté nyilvánítás) megtörtént. (Módosítás megindításáról szóló határozat száma: 122/2009. (XI.19.)) Az ingatlan adás-vétele megtörtént, új tulajdonosa Nyíregyháza Megyei Jogú Város önkormányzata. Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A településrendezési tervnek megfelelően vannak az önkormányzatnak útépítési és közműépítési feladatai, elsősorban a közterületrehabilitációhoz kapcsolódóan. A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A zöldterületek, zöldfelületek kialakítása a közterületeken a közszféra által megvalósítandó feladatok sorába tartozik. A fejlesztendő, újonnan kiépítendő, vagy felújítandó területeket tételesen és az azokon elvégzendő fejlesztések tartalmát a közterület-rehabilitációs tevékenység műszaki dokumentációja tartalmazza. Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A városfejlesztési akció végrehajtása során szükséges a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése érdekében bizonyos közösségi szolgáltatásokat nyújtó, közcélú létesítmények rehabilitációja. A projekt keretében ilyen tevékenység a Nyírségi Civilház és az oktatási-nevelési intézmények felújítása. A tervezett fejlesztések tartósan fennmaradó, valós igényeken alapulnak. Akadálymentesítés: A projekt keretében az önkormányzat feladata a felújítandó Nyírségi Civilház épületének akadálymentesítése. Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában: A tervezett fejlesztések minden infrastrukturális eleménél szem előtt tartott szempont az energiahatékonyság növelése Ez az önkormányzat által ellátandó feladat az alábbi tevékenységekhez kapcsolódik: o o o Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása, Oktatási intézmények (1 iskola és 2 óvoda) külső felújítása, Lakóépületek energiahatékonysági felújítása (10 épület, 870 lakás). 5.7 A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Az akcióterületen a városrehabilitációs fejlesztések hatásaként néhány további projekt megvalósítása várható a magánszféra részéről. Mivel ezek egyike sem tartozik a támogatható tevékenységek közé, ezért nem a pályázat keretében valósulnak meg, hanem attól függetlenül, de nagymértékben hozzájárulva az akcióterület további fejlesztéséhez. Jelenleg konkrét fejlesztési elképzelés nem azonosítható. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 112

113 5.8 A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A városrehabilitációs projektelemeken túl az akcióterület fejlődéséhez egyéb fejlesztések is hozzájárulhatnak, melyek egy része magán az akcióterületen, más része az akcióterület közelében valósulhatnak meg. Az akcióterületen jelenleg megvalósítás alatt lévő kapcsolódó projekt az Érpatak rehabilitációja: a Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja [Érpatak (VIII. sz. főfolyás) természetközeli vízrendezése] című projektet a FETIKÖVIZIG az ÉAOP 5.1.2/D konstrukció keretében valósítja meg. A projekt kezdete: , befejezése: A projekt tartalma: Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás első 18 km-es szakaszának illetve az érintett Nyíregyháza és Kótaj települések belvízvédelmének, biztonságos belvízelvezetésének biztosítása a főfolyás rehabilitációjával, természetközeli megoldások alkalmazásával a táji érték fokozásával. A projekt négy kiemelt munkafázisa: Szarvasszigeti (Nyíregyháza-Nyírszőlős) mederelfajulásos csatornaszakaszon természetközeli meder kialakítása elsősorban rőzsefonatos rézsű- és partvédelemmel. Városképhez illeszkedő vízfolyásrendezés Nyíregyháza belterületén, mederburkolat cserével és rézsű- illetve padkarendezéssel a legkritikusabb szakaszokon. Két hordalékfogó műtárgy felújítása. Vízminőség-kárelhárítási hely kialakítása Nyíregyházán A projekt december 31-én lezárult. 5.9 Szinergia vizsgálat Az érkerti akcióterületen a pályázat keretében tervezett beavatkozások, a megelőző városrehabilitációs tevékenységek, és a kapcsolódó további beruházások egymással szinergikus kapcsolatban állnak, együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlődéséhez, a városközpont rehabilitáció átfogó célkitűzésének és részcéljainak eléréséhez. Az elmúlt évtizedben tudatosan zajlott a város és az akcióterület rehabilitációjához kötődő fejlesztési elképzelések megvalósítása, melyek célja a területileg kiegyensúlyozott fejlesztések megvalósítása, a lakosság életminőségének javítása volt. Az elmúlt években az önkormányzat több olyan pályázatot is megvalósított, amelyek a város infrastrukturális fejlődését segítették elő (pl. jósavárosi lakótelep rehabilitációja, egykori laktanyák átalakítása, belváros rehabilitációja) és közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. Az akcióterületen eddig megvalósult fejlesztések elsősorban infrastrukturális beruházások megvalósítását jelentették (nyílászárócserék, fűtéskorszerűsítés a lakóházakban, kisebb közterület fejlesztések) amelyek a városközpont arculatát jelentős mértékben javították, a lakosság számára hiánypótló, hasznos, és kézzelfogható eredményekkel jártak. (A korábbi városrehabilitációs fejlesztéseket a Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása című fejezet mutatja be részletesen.) A jelenlegi fejlesztési célok és tervezett beavatkozások többek között az infrastrukturális elmaradások további kezelését célozzák akcióterületi szinten egyaránt, ugyanakkor a szociális városrehabilitáció keretében nagy teret kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a társadalmi fejlődést, a közszféra és magánszféra kapcsolatainak erősítését segítik elő. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 113

114 A korábbi, a jelenlegi és a tervezett városfejlesztési célú beavatkozások szinergiája egy összefoglaló táblázat segítségével kerül bemutatásra. A táblázat alapján látható, hogy a megelőző, folyamatban lévő, és előkészítés alatt álló fejlesztések túlnyomó többsége hatással van egymásra, közöttük szinergikus hatások állapíthatóak meg. Beavatkozás típusa Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen ROP támogatással ÉAOP B pályázat keretében megvalósítandó beavatkozások Sorszám 43. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia Kapcsolódó fejlesztések (kapcsolódó fejlesztés sorszáma) A: B: Tevékenység alacsony közepes mértékű mértékű szinergia szinergia C: erős szinergia Szelektív hulladékgyűjtés- E1 gyűjtőszigetek P5 E2 Panel program E3 P6 E3 NYITÁS program E2 P6 E4 Útfelújítások (DEC-TEUT) P5 Deák Ferenc utca E5 zöldfelületi felújítása E6 P5 E6 Játszótér felújítás E5 P5 Humán jellegű pályázatok a szolgáltatások E7 elérhetőségének és P1, P7 minőségének javítására P1 P2 P3 P4 P5 P6 Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása P5 P3, P4 P7 P2, P4 P7 P2, P3 P7 P7 Soft tevékenységek P2, P3, P4, P6 P1 P7 E7 P7 E1, E4, E5, E6 P7, K1 E2, E3 E7 P1, P5 A közszféra fejlesztése akcióterületi K1 Érpatak rehabilitációja P5 fejlesztés hatásaként A: alacsony mértékű, de érzékelhető szinergia B: közepes mértékű szinergia, a beavatkozások hozzájárulnak egymás eredményeinek megvalósulásához C: erős szinergia, egymást támogató fejlesztések A beavatkozások egymással térbelileg is összefüggésben állnak, a felújítandó lakóépületek egymás szomszédságában találhatóak, és valamennyi érintett tízemeletes lakóépület a kialakítandó városrészközpont és az Érpatak szomszédságában helyezkednek el. A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete szintén a megújuló közterek közvetlen közelében található. A térbeli összefüggések térképes megjelenítését a Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása és a Beavatkozási típusok és tevékenységek című fejezetek tartalmazzák. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 114

115 A megvalósult és tervezett beavatkozások együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlesztéséhez, együttesen olyan eredményeket érve el, amelyeket önmagukban egyedi projektekként nem lennének képesek elérni A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A városrehabilitáció célcsoportjainak azonosítása elsősorban a három típusú projektelem a lakóépület-felújítás, az intézményfejlesztés és a közterület-rekonstrukció mentén történhet meg, emellett meghatározhatók a projektelemek által közvetetten és közvetlenül érintett célcsoportok is. 44. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai Közvetlen célcsoportok Közvetett célcsoportok Lakóépület-felújítás érintett épületek lakói a beruházás környezetében élők a környező ingatlanok tulajdonosai Intézményfejlesztés Köztér-rekonstrukció a felújítandó intézmények szolgáltatásait igénybe vevők a beruházás környezetében élők a környező ingatlanok tulajdonosai az érkerti lakosság sportolók, kutyasétáltatók, autósok, kerékpárosok, a köztereken foglalkoztatottak a felújítandó közterek környezetében elhelyezkedő vállalkozások a város teljes lakossága egyéb helyi és térségi vállalkozások A városrehabilitáció fő célszegmenseit az Érkert és a környező városrészek lakossága alkotja, akik mind a felújított intézmények szolgáltatásait igénybe vehetik, mind a kialakított közterek használóiként szóba jöhetnek. Az alábbi táblázat beavatkozásonként mutatja be a legfontosabb célcsoportokat, azt követően pedig szövegesen jellemezzük az egyes célcsoportok jellemzőit, elvárásait, problémáit a fejlesztésekkel kapcsolatosan. A célcsoportokkal történt egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 115

116 Tervezett beavatkozás 1. Nyírségi Civilház felújítása, Érkerti Rendőrőrs felújítása 2. Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása 3. Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása 4. Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely felújítása 45. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként Érintett Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés Bevonhatóság, motiválhatóság célcsoportok szempontjából Az intézményekben foglalkoztatottak A beruházás környezetében élők A város teljes lakossága Civil szervezetek A beruházás környezetében lévő vállalkozások Egyéb vállalkozások A kivitelezés idejére gondoskodni kell átmeneti elhelyezésükről Az intézményekben dolgozók munkakörülménye és ezáltal a nyújtott szolgáltatások színvonala nagymértékben javul A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet Könnyen igénybe tudják venni az intézmény szolgáltatásait Az intézmények megújulásával és a szolgáltatások bővülésével a lakosság életminősége emelkedik A település épített környezetében jelentkező problémák csökkennek A civil önszerveződések számára az intézmény szolgáltatásokat, helyszínt és programokat egyaránt kínál, egyben a civil szervezetek is színesítik az intézmény kínálatát A hiányzó közösségi és bérelhető helyiségek rendelkezésre állásával a helyi civil szféra tovább erősödik A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet A fejlesztések miatt az akcióterületen megnövekedett (gyalogos-)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Részt vehetnek a kivitelezésben Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Motiválhatóságuk a fejlesztések megtervezésében és a létesítmények fenntartásában magas Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a működtetés során annak érdekében, hogy a célcsoport szükségleteinek megfelelő termeket, előadókat alakítsanak ki, és hogy azok kihasználtsága is magas legyen Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 116

117 Tervezett beavatkozás 5. Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Érintett célcsoportok A beruházás környezetében élők A város teljes lakossága Civil szervezetek A beruházás környezetében lévő vállalkozások Egyéb vállalkozások Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A kivitelezés, illetve rendezvények idején konfliktusok jelentkezhetnek Az ingatlanok ára a fejlesztés miatt emelkedhet A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak A lakófunkciójú területek csökkenő tranzitforgalma iránti elvárás A közösségi terek nyújtotta rekreációs lehetőségek elsődleges haszonélvezői A közterületek megújulásával és közösségi terek kialakításával a lakosság életminősége emelkedik A települési környezetben jelentkező problémák megoldódnak A civil önszerveződések számára a megújult közterek helyszínt biztosítanak programjaik számára, egyben a civil szervezetek is színesítik a lakótelep kulturális és szabadidős kínálatát A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet A fejlesztések miatt az akcióterületen (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Részt vehetnek a kivitelezésben és a közterek programmal való megtöltésében egyaránt Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Bevonhatóság, motiválhatóság Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a fenntartás során Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a fenntartás során Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges főként a kivitelezés és a fenntartás során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 117

118 Tervezett beavatkozás 6. Lakóingatlanok felújítása Érintett célcsoportok Felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai, üzemeltetői A nem felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai Vállalkozások A város lakossága Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A fejlesztés eredményeként alacsonyabb ingatlanfenntartási költségek jelentkezhetnek Ingatlanjaik értéke ennek köszönhetően emelkedik A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen Ingatlanjaik értéke a felújított ingatlanokhoz képest csökken A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen Részt vehetnek a kivitelezésben Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A jó minőségű lakások kínálata bővül A település épített környezetében jelentkező problémák megoldódnak Bevonhatóság, motiválhatóság Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során Motiválhatóságuk a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában magas Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során Fel kell tárni számukra a lehetséges pályázati forrásokat a lakások felújítására Motiválhatóságukat a fűtési árak várható változásai befolyásolják Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges a kivitelezés során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják A fejlesztésbe közvetlenül nem vonhatók be MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 118

119 A lakosság A lakosság jelentősége a projekt előkészítését és megvalósítását tekintve abban rejlik, hogy a célcsoport szükségleteit, elvárásait, motivációit és céljait alapvetően figyelembe kell venni. Az azonban, hogy a lakosság egyes csoportjai milyen mértékben és milyen formában érintettek akár a kivitelezés, akár a fejlesztés konkrét eredményeinek használata tekintetében, számos tényezőtől függ: a földrajzi érintettségtől, különböző demográfiai mutatóktól vagy a köztérhasználat céljától. Lakossági célcsoportok földrajzi lehatárolás szerinti jellemzése A tervezett fejlesztések nem azonos mértékben és nem azonos szempontokból érintik a város lakosságát. A felújítandó objektumokban vagy azok közvetlen környezetében élők számára a fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az ingatlanok felértékelődése, a lakókörnyezet minőségének nagyságrendi javulása várható. Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Emellett amennyiben egy területen jelentősebb forgalomcsillapítás vagy -elterelés következik be, úgy egyes ingatlanok elérhetőségi ideje hosszabbá válhat. Mindezek miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2008. december 31-én fő), a kép árnyaltabb: egyfelől javul az épített környezet, másfelől lesznek olyan csoportok, amelyek esetében a fejlesztésből származó kedvező eredményeket a negatív változások kiolthatják (pl. egyes városrészekben a lakóingatlanok értéke relatíve csökkenhet). A konfliktusok elkerülése érdekében célszerű az érintettekkel egyeztetve megoldásokat keresni a lehetséges problémákra. A környező települések lakosságának egy része tanulás, munkavállalás vagy bevásárlás céljából rendszeresen felkeresi Nyíregyházát (a napi ingázási adatok szerint 100 helyben lakó foglalkoztatottra 119,2 helyben dolgozó jut, az ingázók 5,5%-a más megyéből érkezik Nyíregyházára). Számukra a közterület-fejlesztések (Állomás tér és környéke) eredményezhetik a komfortérzet növekedését. Lakossági célcsoportok demográfiai lehatárolás szerinti jellemzése A város lakosságának egyes demográfiai csoportjai eltérő mértékben és a nap különböző időszakaiban használják az érintett épületek és közterek nyújtotta rekreációs és szórakozási lehetőségeket. A kor és a családi állapot szerinti megoszlás alapján napközben elsősorban az idősek és a kisgyermekes szülők a közösségi terek használói délután kiegészülve a diákokkal, akik az esti és az éjszakai órákban is jelen vannak a lakótelep közterein, hétvégén pedig a kör tovább bővül a családokkal. A közterek funkcióival kapcsolatos elvárások az egyes csoportok esetében gyakran különbözőek: az idősek főként a nyugodt, csendes környezetet részesítik előnyben (a 60 év felettiek száma a városban volt 2008-ban); a kisgyermekes családok többnyire olyan aktív, sokrétű, biztonságos kikapcsolódási lehetőséget keresnek, amelyek kifejezetten a gyermekekre irányulnak, pl. játszótér, gyermekrendezvények, vásárlási lehetőség, családbarát illemhelyek (2008-ban a 0 és 14 év közötti korcsoportba en tartoztak); a fiatalok a közösségi tereket elsősorban találkozóhelyként használják, de jelentős szerepet töltenek be az esti, éjszakai rendezvények is esetükben különösen fontos, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 119

120 hogy a közterek, közparkok, közösségi létesítmények megfelelő és biztonságos szórakozási alternatívát jelentsenek a számukra (2008-ban év közötti fiatal élt a városban). Az eltérő motivációk és célok valós vagy látens területhasználati konfliktusokhoz vezethetnek, amit úgy lehet feloldani, ha a különböző társadalmi csoportoknak megfelelő, multifunkcionális terek és zöldfelületek mellett olyan köztereket, helyiségeket is kialakítanak, amelyek egy-egy csoportra fókuszálnak (pl. játszótér, sportpálya stb.). Ezek a különböző funkciók ideális esetben a tér külső megjelenésében, berendezéseiben, utcabútoraiban is leképeződnek. Lakossági célcsoportok köztérhasználat szerinti jellemzése Az előbb bemutatott demográfiai csoportok (köz)térhasználati jellemzői mellett beazonosíthatók olyan további csoportok, amelyek speciális céllal és speciális igénnyel érkeznek a köztérre, közösségi létesítményekbe. Ezek egy része a terek rekreációs funkcióját használják ki (sportolók, kutyasétáltatók), más részük számára a tér munkahelyként funkcionál (művészek, kertészek, mozgóárusok, közmunkások). Mindkét esetben a közterek, közparkok megfelelő kialakítására és infrastrukturális felszereltségére kell hangsúlyt fektetni. A városi tér speciális használói az autósok és a kerékpárosok. Az autósok számára a közterek fejlesztése számos gyakorlati problémát okozhat abban az esetben, ha a forgalom elől elzárt területek helyett nem jelölnek ki megfelelő alternatív útvonalakat. Egyes közterek és közparkok, főként azok, amelyek jelentős átmenő forgalmat is lebonyolítanak, lehetőséget nyújtanak a kerékpárosok biztonságos és elkülönített közlekedésére, kitiltásuk a gyalogos övezetekből, ahogyan ez néhány hazai városban megtörtént, semmiképpen sem célszerű. Mindkét említett közlekedési eszköz számára elengedhetetlen a parkolóhelyek, illetve kerékpártárolók megfelelő számú kialakítása A vállalkozások Az érintett vállalkozások többsége helyileg, fizikai értelemben kötődik a megújítandó területekhez, így alapvetően befolyásolják a lakótelep jellegét, arculatát, hangulatát részben szolgáltatásaik, részben az általuk működtetett üzlethelyiségek külső, fizikai adottságai révén. Ide tartoznak a helyi lakosság kiszolgálását végző szolgáltatók, kereskedők és vendéglátók, a környező területek ingatlantulajdonosai, akik kiegészítő fejlesztéseket hajthatnak végre, a potenciális ingatlanfejlesztők és befektetők, akik tőkéjük mobilizálásával hosszú távon hozzájárulhatnak az akcióterület felzárkóztatásához, a társasházak fenntartásáért felelős vállalkozások, lakásszövetkezetek, a közterületeket fenntartó Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. alapvető fontosságú a városi környezet és kiemelten a zöldfelületek minőségének javításában, a reklámcégek, amelyek a minőségi hirdetőfelületek értékesítésével hozzájárulnak a közterek pénzügyi fenntarthatóságához, továbbá az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások (hírlapárus, stb.). A terek vonalas infrastruktúráját alapvetően a közműszolgáltatók határozzák meg (pl. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft., Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft., MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 120

121 Nyírségvíz Zrt., E-On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.), amelyek a közművek a megújítandó közterületek tervezett funkcióinak megfelelő kiépítését és üzemeltetését végzik el. Emellett jól behatárolható vállalkozói szegmenst jelentenek a városrehabilitáció előkészítésében és megvalósításában résztvevő vállalkozások (Nyíregyházi Ipari Park Kft. mint városfejlesztési társaság, építészek, tervező és tanácsadó cégek, kivitelezők stb.). A többi érintett vállalkozás elsősorban a projekttel kapcsolatos PR- és marketingtevékenységben, a közterek és intézmények ismertségének növelésében játszhatnak jelentős szerepet, kiemelten a helyi média képviselői (pl. Város-Kép Nonprofit Kft., Kölcsey Televízió, Figyelembe kell venni, hogy az akcióterületen működő vállalkozások fontosak a lokális munkaerőpiac megerősítése szempontjából, ezért ilyen szempontból is megfelelő figyelmet kell fordítani az aktivizálásukra. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanis a projekt eredményeként létrehozott/megújított kapacitások (közterek, szolgáltató házak stb.) fogyasztóiként jelennek meg. Partnerként is részt vehetnek a városrehabilitációban például saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról. Az akcióterületi kkv-k fő jellemzője, hogy a mozgósítható tőkéjük korlátozott, érdekérvényesítő képességük közepes. Fontos számukra a stabil, kiszámítható gazdasági környezet, a megfelelő irodák és üzlethelyiségek rendelkezésre állása, valamint a kereslet (pl. a kereskedelmi forgalom) növekedése. A projekt előkészítése és megvalósítása során a fentiek mellett célszerű azokra a vállalkozásokra is figyelmet fordítani, amelyek a fejlesztések potenciális vesztesei lehetnek. Ezek jellemzően azok a vállalkozások, amelyek kiesnek a lakosság tipikus haladási útirányaiból. A velük való egyeztetésre alkalmas lehet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, még akkor is, ha az abban való tagság jelenleg nem kötelező a vállalkozások számára (csak a kamarai regisztráció kötelező). Jóllehet a városrehabilitáció térbelileg koncentráltan, az érkerti lakótelep egy részén valósul meg, a beavatkozások hatóköre egyértelműen kiterjed az akcióterület határain túlra is. Ennek megfelelően a városrehabilitáció közvetett célcsoportjai közé sorolandóak általában a nyíregyházi vállalkozások (2009-ben működő vállalkozás, illetve 2010-ben regisztrált vállalkozás). Esetükben fontos felmérni fejlesztési és terjeszkedési szándékaikat. Ezt indirekt módon jelzi, hogy a nyíregyházi vállalkozások 2007 óta összesen csaknem 110 milliárd forint európai uniós támogatásban részesültek, ami összehasonlítva a régió két másik megyeszékhelyével kiemelkedő összeg (Debrecen: 59 milliárd forint; Szolnok: 12 milliárd forint). A nyíregyházi vállalkozások tőkeerőssége és foglalkoztatási kapacitása azért is fontos, mert az Érkert felzárkóztatásában az épített környezet megújítása mellett legalább akkora szerepet játszik a munkaerő-piaci (re)integráció. Ezt segíthetik a különböző foglalkoztatási és képzési célú soft elemek. A soft tevékenységek keretében olyan végzettségekhez és képességekhez juttathatóak az akcióterület lakosai, amelyek összeegyeztethetők a vállalkozások rövid- és középtávú szükségleteivel. A vállalkozások elérésének és aktivizálásának egyik kiemelt eszköze a célzott vállalkozói fórumok tartása. Ezek keretében tájékoztathatók a vállalkozások a városrehabilitáció folyamatáról, várható eredményeiről, meghatározhatók azok a pontok, ahol bekapcsolódhatnak a városrehabilitáció folyamatába, pontosan megismerhetők a vállalkozások különböző elvárásai és érdekei, azonosíthatók azok a vállalkozások, amelyek szerepet játszhatnak a városrehabilitáció hosszú távú eredményeinek fenntartásában. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 121

122 A civil szervezetek A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel kapcsolatosan megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük végzéséhez szükségesek. Nyíregyházán a honlap április 12-i adatai szerint összesen 1062 civil szervezet működött, amelyek közül 346 alapítvány. A nyíregyházi civil szervezetek nagy része kulturális, sport és szabadidős tevékenységekkel foglalkozik, de jelentős a szociális, az egészségügyi és az érdekvédelmi szervezetek jelenléte is. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 18. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása 0% Nyíregyháza Érkert egészségügy érdekképviselet környezetvédelem közbiztonság, polgárvédelem kultúra kutatás oktatás politika sport és szabadidő szociális szolgáltatások egyéb nincs adat A nyíregyházi szervezetek 3,3%-a rendelkezik érkerti székhellyel. A 35 érkerti civil szervezet jellemzője, hogy nagyobb arányban található közöttük szociális, egészségügyi és politikai jellegű, mint ahogy azt a városi szintű megoszlás mutatja. Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek és az intézmények használóiként szerepet játszhatnak a közösségi terek tartalommal való megtöltésében. Ezek közül a legjelentősebb az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a felújítandó Nyírségi Civilházat is működteti. A szervezet tevékenységi köre rendkívül széleskörű, a térségfejlesztéstől kezdve a foglalkoztatási programok megvalósításán át kiterjed a civil tanácsadásig és érdekképviseletig. A civil szervezetek egy további, elsősorban a közterek használatával szorosan összefüggő területen is aktívak, ez a közbiztonság és a bűnmegelőzés. (pl. polgárőrség). A szervezetek munkája több esetben kiegészül az ifjúságvédelemmel, ami a fejlesztendő objektumok szempontjából elsődleges területnek számít. A településfejlesztéssel foglalkozó egyesületeket, szervezeteket is célszerű bevonni az előkészítés és a megvalósítás folyamatába. A fentiek mellett a környezet- és természetvédelem az a terület, amely szintén szoros kapcsolatban áll a városrehabilitáció témakörével, elsősorban az Érpatak mederrehabilitációja és a zöldfelületek megújítása révén. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 122

123 Nyíregyháza Megyei Jogú Város közgyűlése 2011 januárjában fogadta el Civil Koncepcióját, amely a civil társadalom szervezeteivel való együttműködés irányelveit rögzíti. A helyi önkormányzatokról szóló (jelenleg még hatályos) évi LXV. törvény 8. (5) bekezdése értelmében a települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. Mindez a Civil Koncepció szerint nagymértékben befolyásolhatja a város fejlődését is. A Civil Koncepció célja az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat hosszú távú megalapozása. Nyíregyházán a kapcsolat jellemzője a kölcsönösség: az egyoldalú támogatás helyett az önkormányzat a sokszínű együttműködés feltételeit teremti meg úgy, hogy közben tiszteletben tartja a szervezetek autonómiáját. A Civil Koncepció feladata a társadalmi párbeszéd tudatosítása, a civil szervezetek bevonása a döntéshozatali folyamatokba. A párbeszéd intenzitása elsősorban a szervezetek aktivitásán, teljesítményén múlik. Az önkormányzat nem tesz különbséget a civil szervezetek között, kiemelt partnere nincs. Az önkormányzat hivatala főállású civil referenst alkalmaz, akinek a feladata az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat adminisztratív és dokumentációs hátterének, naprakészségének biztosítása, a civil szervezetek segítése abban, hogy javaslataik, kérdéseik, kéréseik a megfelelő formában és a megfelelő helyre eljussanak, együttműködés a Nyíregyházi Civil Fórum működését segítő Nyírségi Civilházzal. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában lehetőség szerint szerződéskötés vagy megállapodás keretében törekszik a civil szervezetek közreműködésére. Az önkormányzat lehetőségei szerint támogatást nyújt a civil szervezetek működéséhez, pl. kedvezményes helyiséghasználatot biztosít ben civil kezdeményezésre jött létre a Nyíregyházi Civil Fórum 27 taggal, jelenleg 241 tagja van. A Fórum fő célja a helyi civil társadalom erősítése és a civil szervezetek közötti együttműködések fejlesztése által bekapcsolódás a város hosszú távú fejlődését meghatározó döntéshozatali folyamatokba. A Fórum feladatai: kölcsönös kapcsolat, érdemi együttműködés kialakítása, folyamatos fejlesztése a civil szféra szereplői között, a civil szféra és a helyi önkormányzat, annak testületei, intézményei között, a civil szféra és a gazdasági élet szereplői között; szervezett keretek biztosítása az önszerveződés, az állampolgári öntevékenység, az érdekérvényesítés, a társadalmi ellenőrzés megalapozásához, fejlesztéséhez; a kölcsönös bizalomra és felelősségre épülő információcsere ösztönzése, a nyilvánosság szerepének fokozása, a helyi döntések előkészítésében, a határozatok végrehajtásában a közösségi támogatottság és a szerepvállalás erősítése. A Fórum legalább negyedévente találkozik, ülései nyitottak és nyilvánosak. Nem bejegyzett szervezet, a csatlakozás bárki számára adott, a bejelentkezett szervezetek szavazati joggal rendelkeznek. A Civil Fórum alkalmas arra, hogy a szervezetek közötti, illetve a szervezetek és az önkormányzat közötti információáramlást biztosítsa. A Fórumon belül szakmai munkacsoportokat hoztak létre az egységes ágazati álláspontok kialakítására. Az egyik ilyen munkacsoport feladata a közgyűlés tevékenységének figyelemmel kísérése, a véleményezése és témajavaslatok összeállítása a közgyűlés munkarendjéhez. A Fórum előkészítéséről az Ügyvivő Tanács gondoskodik az elnök, az alelnökök, a Nyírségi Civilház képviselője, az önkormányzati szakterületi felelősök és a civil referens részvételével. Az önkormányzat vezetői évente legalább egy alkalommal részt vesznek a Civil Fórum ülésén, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 123

124 illetve a Fórum vezetői személyes találkozót kezdeményezhetnek az önkormányzat vezetőivel a város lakosságát érintő tervek véleményezésével kapcsolatosan. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés nyilvánossága érdekében mindkét fél törekszik arra, hogy az együttműködésről beszámoljon a médiában is (többek között az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Nyíregyházi Városkép Kft. médiumaiban), az önkormányzat a város honlapján civil oldalt működtet, ahol megjelenést biztosít a helyi civil szervezetek számára A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész-központ funkció jelentős megerősödése várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás stb.) létrehozhatóak a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság és az itt működő vállalkozások, civil szervezetek komfortérzetét, valamint növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a településszerkezet átfogó javításához. A társadalmi hatások hátterében elsősorban az intézmények felújítása áll. A Nyírségi Civilház felújításával egy olyan létesítmény jön létre, amely megfelelő munkakörülményeket teremt a foglalkoztatottak számára; alkalmas rendezvények szervezésére; lehetőséget teremt a civil önszerveződések megerősödésére. Az Érkerti Rendőrőrs épületének felújításával egyrészt javulnak a foglalkoztatottak munkakörülményei, másrészt a rendészeti szerv jelenléte megerősödik az akcióterületen a kapcsolódó közbiztonsági, bűnmegelőzési programok révén. Az Érkerti Rendőrőrs és az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének köszönhetően erősödik a közszféra funkció, amely elsősorban a helyi lakosság igényeit elégíti ki. Mindez hozzájárul a lakosság településrészhez kötődő identitásának megerősödéséhez. Részben hasonló hatásokat idéz elő a közterek rekonstrukciója, ugyanis amellett, hogy helyszínt kínálnak különböző méretű és jellegű rendezvények számára, közösségi térként is funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A városrészközpont megújult közterén számos program és rendezvény lebonyolítására nyílik majd lehetőség, melyeknek pozitív társadalmi továbbgyűrűző hatásuk van, pozitívan hatnak a helyi civil szerveződésekre. A helyi identitást erősítő rendezvények révén növekszik a városrészben a lokálpatriotizmus, Érkertet az itt lakók egyre inkább magukénak fogják érezni. A közösségi élet szempontjából is jelentős városrész-központ kialakítás hozzájárul Érkert társadalmi és gazdasági fellendüléséhez, aminek hatására mérséklődnek a kedvezőtlen társadalmi folyamatok. A tervezett kapcsolódó soft tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, a bűnmegelőzési programok, a helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok, valamint az idős emberek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 124

125 és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése közösségformáló szerepet töltenek be, emellett emelik a helyi társadalom tudásszintjét és munkaerő-piaci adaptációs képességét is. A gazdasági hatások egyrészt a felújítandó intézmények és épületek energiahatékonyságának növekedéséhez, másrészt a felújított társasházak piaci értékének növekedéséhez, valamint a projekt keretein túli magánerős akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódnak. A felújított társasházak hozzájárulhatnak a jelenleg inkább stagnáló ingatlanpiac dinamizáláshoz, valamint újabb teret kínálhatnak a különböző profilú kis- és középvállalkozások megjelenésének, ami a városrész gazdasági diverzifikációjához is hozzájárul. A gazdasági és társadalmi valamint részben a környezeti hatások eredőjeként növekszik az Érkerti akcióterület attraktivitása, amely a szelektív elvándorlás csökkenésében is megmutatkozik. A kedvező folyamatoknak köszönhetően megerősödik a városrész térségi és gazdasági szerepköre Esélyegyenlőségi hatások Az intézmények és a közterek megújítása során szükséges kiemelt figyelmet fordítani az esélyegyenlőségi csoportok szükségleteire: A közterületek akadálymentesítése nemcsak a fogyatékossággal élők számára teszi lehetővé az érkerti létesítmények megközelíthetőségét és használatát, hanem a kisgyermekes szülők és az idősek számára is. Az akadálymentesség biztosításával olyan szolgáltatások is elérhetővé válnak a célcsoport számára, amelyeket korábban nem vagy csak segítséggel tudtak igénybe venni. A kivitelezési munkálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy hátrányos helyzetűek is bevonásra kerüljenek a megvalósításba közcélú, közhasznú és közmunka keretében növelve ezáltal az érintett társadalmi réteg foglalkoztatottságát. A fizikai környezet átalakítása mellett kiemelt figyelmet fordítunk a szolgáltatások szakmai fejlesztésére, tartalmi bővítésére is, amelynek több eszköze is van: - a megújult intézmények olyan programokat és foglalkozásokat kínálnak, amelyek részben vagy egészben esélyegyenlőségi csoportokat céloznak meg; - A Nyírségi Civilház emellett helyet biztosít különféle profilú civil szervezetek tevékenységére, amelyek között a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezetek is fontos szerepet játszanak. Mindezek a hatások hozzájárulnak a nagyobb mértékű társadalmi befogadáshoz és a helyi társadalom erősödő kohéziójához Környezeti hatások A kedvező környezeti hatások egy része az épületek fizikai megújításából fakad: az épületek átgondolt rekonstrukciójával kialakítható egy egységesebb, esztétikusabb településkép, és kiegyensúlyozottabbá tehető a lakótelep térszerkezete. Csökken az Érkert kihasználatlan vagy alulhasznosított közterületeinek száma, az újrahasznosított területek szervesen illeszkednek a városi szövetbe. Az egyes épületek energetikai rekonstrukciója (pl. homlokzatrekonstrukció, tetőszigetelés) jelentős energiamegtakarítást és ezáltal kedvezőbb emissziós értékeket eredményez, amely hosszú távon megmutatkozik a légszennyezettség csökkenő mértékében is. A közterek megújításával növekszik a város zöldterületeinek kiterjedése, valamint javul azok minősége és a növényzet összetétele. Mindez a fokozottabb transpiráció révén kedvezőbb városi mikroklímát is eredményezhet, valamint a növényzet oxigéntermelő és MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 125

126 széndioxid-megkötő képessége révén javítja a levegő minőségét is, ugyanis a légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes megkötni. A beavatkozások komplex környezeti hatásként a lakosság életminősége nagymértékben javulni fog. A pozitív környezeti hatások mellett szükséges figyelembe venni a negatív hatásokat is, amelyek bár jóval szerényebbek, időlegesen megzavarhatják a városlakók nyugalmát. A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés, zajterhelés ideiglenes növekedésével, az építkezések hatásaként. Ennek minimalizálása érdekében csak olyan kivitelezők kerülhetnek kiválasztásra, akik a környezetet védő módszereket, technológiákat (környezetbarát eszközök alkalmazása, védőfal stb.) alkalmaznak a beruházás során. A megújult közterek és parkok, valamint az új rendezvények időszakosan nagy számú látogatót vonzanak majd, így időnként a parkolóhelyek, valamint az utak túlzsúfolttá válhatnak. A fejlesztések egyenlege azonban mindenképpen pozitív, és hosszú távon a beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel nem kell számolni. Összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterületen tervezett fejlesztések eredményeként az akcióterület vonzereje növekszik, ami emelkedő lakásárakhoz vezet. Ezáltal csökkennek a városon belül kirajzolódó társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, amelynek finanszírozásához a helyi lakosság is hozzájárul a lakásfelújítások költségeinek egy részével. A megvalósításhoz szükséges költséggel szemben a városrehabilitáció közvetlenül nem eredményez jelentős bevételt az önkormányzat számára, azonban a pénzügyi eredményesség nem is tartozik az akcióterület adottságai, illetve a fejlesztés jellege miatt nem is tartozhat a program fő célkitűzései közé. Az érkerti beavatkozások pozitív előjelű gazdasági, társadalmi, környezeti egyenlege azonban a kedvező társadalmi folyamatoknak, az ingatlanállomány és a lakókörnyezet megújulásának, valamint a fűtésből származó emisszió csökkenésének az eredménye. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 126

127 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok Mutató neve Fajlagos vízfelhasználás teljes vízfelhasználás mértéke termelés v. szolgáltatás egysége Fajlagos teljes energiafelhasználás energiafelhasználás mértéke termelés v. szolgáltatás egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO 2 e) Ártalmatlanításra kerülő Ártalmatlanításra hulladék arányának kerülő hulladék mértéke Összes hulladék mennyisége A kistérségben élők Kistérségben élő foglalkoztatottságának foglalkoztatottak mértéke száma A foglalkoztatottak száma A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Akadálymentesített épületek száma 46. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok Mértékegység Típus Bázis érték Minimálisan elvárt célérték Célérték elérésének időpontja Célérték a projekt megvalósítási időszak végén Célérték a fenntartási időszak végén m 3 eredmény fő eredmény kwh eredmény fő eredmény t/év eredmény 534,3 534, ,3 534,3 t eredmény 28,18 28, ,18 28,18 t eredmény 28,18 28, ,18 28,18 fő eredmény fő eredmény Tudásmegosztásban résztvevők száma fő/év eredmény Össz munkavállalói létszám fő/év eredmény db eredmény db output Mutató forrása Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 127

128 5.12 A kockázatok elemzése Az érkerti lakótelep megújítására irányuló nyíregyházi szociális városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető kockázatok alapvetően két csoportra oszthatók: A megvalósítást akadályozó tényezőkre jellemző, hogy viszonylag csekély a bekövetkezésük valószínűsége, ellenben hatásuk a projekt megvalósítása szempontjából döntő jelentőségű. Az ilyen típusú kockázatok nagyobb része a pályázat előkészítési, tervezési folyamatára vonatkozik, amely kezelése elsődlegesen a város, másodsorban az általa igénybe vett szakértők és a pályáztató intézményrendszer hatáskörébe tartozik. A megvalósításhoz kapcsolódó többi kockázat megfelelő projektmenedzsment-tevékenységgel, körültekintő közbeszerzési eljárással megelőzhető. A megvalósítással kapcsolatosan a legnagyobb kockázat, hogy a város nem nyeri el a vissza nem térítendő támogatást. A másik kategóriába a fenntartást veszélyeztető folyamatok tartoznak, amelyekben alapvető szerepet játszik az Érkert és szolgáltatásai iránti kereslet alakulása. A tendenciák egy részére különösen a hazai és nemzetközi makrogazdasági-társadalmi folyamatokra a város csak korlátozott befolyással bír, azonban a kockázatok jelentős része megfelelő marketingkommunikációval és a helyi társadalom aktivizálásával kezelhető. A horizontális szemléletű kockázatok mindkét esetben ágazati megközelítésű kockázati területeket foglalnak magukban. A projekt kapcsán azonosításra került ágazati jellegű kockázatok a következők: Műszaki kockázatok: Ebbe a csoportba tartoznak az előkészítés, a kivitelezés kockázatai, a meghibásodások, valamint egyéb technikai jellegű károk. A városrehabilitáció keretében műszaki kockázatot jelenthet, hogy a kivitelező esetlegesen eltér a műszaki tartalomtól vagy ütemtervtől. Jogi szempontok: A jogi kockázatok közé a kapcsolódó jogszabályi környezet, a szabványok, a kibocsátási határértékek változása, és a további jogszabályváltozásokból eredő tényezők sorolhatóak. Ilyen változás lehet például a közbeszerzési törvény módosulása. A projekt esetében ilyen változás volt a két fázis között, a projektfejlesztési időszak során az ÁFA mértékének növekedése, amely jelentős többletterhet jelent a projektgazdának, és a rendelkezésre álló tartalék keretet csökkenti. Társadalmi szempontok: A társadalmi szempontú kockázatok közé a projekttel szembeni lakossági ellenállást, a közvélemény negatív megnyilvánulásait, illetve az általános társadalmi érdektelenséget sorolhatjuk. A szociális városrehabilitáció esetében nagyon fontos a társadalmi elfogadottság. Jelen fejlesztés előkészítése során nagymértékű társadalmi elfogadottság volt jellemző, azonban a megvalósítás és a fenntartás időszakában lehetséges, hogy egyes csoportok részéről csökken a támogatottság. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok: Ebbe a kategóriába a díjfizetési hajlandóság, és az üzemeltetői, fenntartói kockázatok tartoznak. A szociális városrehabilitáció legnagyobb pénzügyi kockázatát a társasház felújításokhoz kapcsolódó lakossági önerő biztosítása jelentheti, amely alapos előkészítéssel és szervezéssel kiküszöbölhető. További kockázatot jelenthet a támogatási források időben történő és megfelelő mértékű rendelkezésre bocsátása, de ezek vélhetően nem következnek be. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 128

129 Intézményi szempont: Az intézményi kockázatok körébe az új, konkurens szereplők megjelenése, a tervezett üzemeltetési struktúra változása, a közbeszerzés, valamint a közigazgatási átalakítás hatásai tartozhatnak. A fejlesztés tekintetében ilyen kockázati tényező felmerülése jelenleg nem várható. A projekt esetében speciális kockázatot jelenthet az Érpatak részleges befedésének esetleges szennyezési, illetve árvízi kockázata. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk ezeket a kockázatokat, illetve kezelésük módját. Szennyezési kockázat Az Érpatakhoz kapcsolódó gyakori szennyezettséggel kapcsolatos problémák előttünk is ismertek. Dr. Konecsny Károly Nyíregyháza vízrajza és vízgazdálkodása című összefoglalójában az alábbi megállapítások szerepelnek az Érpatak kapcsán: A főfolyások közül az Érpatak (VIII. sz. főfolyás) szennyezőanyag terhelése a legnagyobb, s vízminősége - különösen a vízfolyás alsóbb szakaszain - a legkedvezőtlenebb. Az oxigénháztartás mutatói közül az oldott oxigén mennyisége és az oxigén telítettség igen kedvezőtlen, gyakran tapasztalható súlyos oxigén hiányos állapot. A vízben igen nagy mennyiségben fordulnak elő szerves anyagok, melyek lebomlási folyamataihoz sok esetben, a vízben oldott oxigén teljes mennyisége elfogy. Az oxigénfogyasztás és biokémiai oxigénigény szempontjából a víz szennyezett, erősen szennyezett IV-V. osztályú. A tápanyagháztartás komponensei közül a különböző szervetlen nitrogénformák mennyisége alapján Újfehértónál még jó-tűrhető a vízminőség. Az alsóbb szakaszokon az oxidált nitrogénformák mennyisége csökken, a szennyvíz bevezetések miatt, az ammónium koncentráció 90 %-os gyakoriságú értéke tízszeresére emelkedik. A foszfor koncentrációk miatt a már fentebb is erősen szennyezett víz minősége Nyíregyháza város hatására tovább romlik. Az ortofoszfát ion koncentrációja Nyíregyháza alatt két nagyságrenddel haladja meg a tűrhető értéket. A mikrobiológiai mutatók közül a coliform baktériumok egyedszáma Nyíregyháza alatt több ezres nagyságrendű lesz, tehát a víz, erősen szennyezetté válik. A víz fekális baktériumokkal is erősen szennyezett. A szerves mikroszennyezők közül az ásványolaj származékok, a fenol és az anionaktív detergensek koncentrációi nagyságrendekkel megemelkednek a város alatti mérési szelvényben. A víz minősége e komponensek alapján tűrhető-erősen szennyezett kategóriákba sorolható. Az anionaktív detergensek maximum koncentrációja 2,5-szerese a IV. osztályú, szennyezett víz minőségi kategória határértékének. A szervetlen mikroszennyezők közül, kifogásolható a cink és a higany koncentrációja. A főfolyás vizének sótartalma magas, szennyezettnek tekinthető. A fentieket is figyelembe véve kimondható, hogy egy összetett vízminőségi kérdésről van szó, amely fontos fenntartási, vízügyi és városüzemeltetési feladat, és amely túlmutat a parkoló építés beruházásán, és összhangban kell lennie a Víz Keretirányelv által kitűzött célokkal is. Ehhez igazodva a parkolóknál a tervezési keretek között a vízminőséggel, hordalékkal kapcsolatos feladatokat úgy kezeljük, hogy az épülő parkolókban a tervezett víznyelők ülepítő térrel rendelkező aknák lesznek, így a biztonságos vízelvezetés mellett, a csapadékvíz hordalékának megfogását, a csatornahálózat ellenőrizhetőségét és tisztíthatóságát is megoldják, további előnye, hogy kevésbé tömődik el, tehát üzembiztos. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 129

130 Árvízi kockázat Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása A lefedés a vízügy által előírt és jóváhagyott vízhozamra, az alábbi kialakítás szerint történt. A lefedés szakaszán a fenékesés nagyobb, mint 1 ezrelék. 1 ezrelékes esésnél a 60 cm fenékszélességű 80 cm magasságú TB 60/126/80 jelű mederburkoló elem önmagában is 715 l/s vízhozamot képes elszállítani. A lapburkolattal ellátott mederrészek vízszállító kapacitása további ~4000 l/s-ot jelent. Amennyiben tehát ~4700 l/s vízmennyiség érkezik az Érpatakon, a vízszint akkor is csupán a burkolólapos kialakítás legfelső pontjáig ér. Ekkor az igénybevett vízszállító keresztmetszet további ~1,7 szerese még mindig szabadon rendelkezésre áll. Elmondható tehát, hogy nagyon nagy (akár havaria helyzetben előálló) vízmennyiség levezetésére is alkalmas a befedett rész. Emellett azt is fontos látni, hogy a teljes vízfolyás árvízkockázat kezelése szintén komplex feladat. A Európai Unió 2007/60/EK, az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvének az árvízkockázatok és az árvizek káros következményeinek csökkentése céljából jött létre, és amellyel kapcsolatos feladatok hazai megvalósítása jelenleg is zajlik, az előírt határidőkkel. Ettől függetlenül már korábban is volt olyan fejlesztés amely az árvízkockázat javítását, és a vízminőség-kárelhárítást is kezelte az Érpatakon. Ilyen például az Északalföldi Regionális Operatív Program keretében a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETI-VIZIG) Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja [Érpatak (VIII. sz. főfolyás) természetközeli vízrendezése], 2. forduló című pályázata is. (Lásd 5.8. fejezet, kapcsolódó fejlesztések). A felmerülő kockázatok részletes bemutatását bekövetkezési valószínűségét és hatását, kezelésének lehetséges módját a következő táblázat foglalja össze. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 130

131 A megvalósításra vonatkozó kockázatok Kockázat megnevezése Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása 47. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik Valószínűség Kockázatkezelés módja Hatás (1-7)* (1-7)* A pályázat szakmai tartalma nem éri el a kívánt minőséget. Nem tud a pályázó vissza nem térítendő támogatást bevonni a projekt megvalósításába. Hiányzik a projekt megvalósításához szükséges sajáterő. A projekt előkészítése elhúzódik. A helyi lakosság nem elég motivált a fejlesztésekben való részvételre. A projekt engedélyezési eljárása elhúzódik. Az elhúzódó közbeszerzési eljárás miatt csúszik a fejlesztések megvalósítása. Az igényelt támogatási részlet átutalása időben csúszik. A kivitelezés során előre nem látható műszaki problémák jelentkeznek. Nem az előírt műszaki tartalommal készül el az épület. Az indikátorok teljesítése nem lehetséges. A tartalék keret nem fedezi az esetlegesen felmerülő többletkiadásokat Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val Kiegyensúlyozott önkormányzati gazdálkodás Hitelfelvétel, magántőke bevonása A lakossági sajáterő bevonása érdekében rendszeres egyeztetések, tájékoztatók Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése a KSZ-szel Az érintett többlakásos társasházak részére rendszeres tájékoztatás nyújtása Folyamatos egyeztetés a projektelőkészítéstől a projekt lezárásáig a fejlesztendő ingatlanok lakóival, tulajdonosaival Támogatói csoport megalakítása és működtetése Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Kompetens építészek és tervezők kiválasztása Folyamatos együttműködés az érintett hatóságokkal Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Közbeszerzési szakértő alkalmazása Megfelelő projektmenedzsment szervezet kialakítása A projekt-előrehaladási jelentések megfelelő elkészítése Folyamatos együttműködés a KSZ-szel Részletes tanulmánytervek készítése az érintett épületek és közterületek állapotának alapos felmérésével Megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása A közbeszerzési felhívásban szigorú feltételek meghatározása Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása Részletesen megtervezett, átgondolt műszaki tervek, tervezői költségvetések Érintett tevékenység összes összes összes összes lakóingatlanok felújítása összes összes összes összes összes összes összes MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 131

132 A fenntartásra vonatkozó kockázatok Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Kockázat megnevezése A hasonló adottságú városrészek / intézmények konkurenciája tovább erősödik. Az energiaárak tovább emelkednek. A csökkenő reáljövedelmek miatt a lakáspiac stagnál. A lakosság folytatódó elvándorlása miatt csökken a kereslet a közösségi terek és szolgáltatások iránt. Sem a lakosság, sem a helyi civil szervezetek nem lesznek megelégedve a projekt eredményével. Nem sikerül aktivizálni a helyi lakosságot a szolgáltatások igénybevételére, a közösségi terek használatára. Az Érkert vonzereje továbbra sem erősödik. Csökken a kereslet a közösségi létesítmények szolgáltatásai iránt Fenntartási költségek jelentős mértékben emelkednek. Valószínűség (1-7)* Hatás (1-7)* A megújított közterek állapota a gyakori rongálások miatt gyors ütemben romlik. 2 4 Érpatak részleges befedésének szennyezési, illetve 1 4 árvízi kockázata * 1 leggyengébb, 7 legerősebb Kockázatkezelés módja Rendszeres konkurenciaelemzés végzése Részletesen megtervezett és következetesen végrehajtott marketingkommunikációs tevékenység Egyedi kínálati csomag összeállítása Szoros együttműködés az érdekelt szervezetekkel Korszerű, energetikailag hatékony technológiák alkalmazása Környezettudatos energiafogyasztásra való ösztönzés Részletesen megtervezett és következetesen végrehajtott marketingkommunikációs tevékenység a városrész vonzerejének növelésére Megfelelő közösségi kínálat összeállítása a helyi lakosság igényeinek megfelelően A helyi identitást erősítő eszközök alkalmazása Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosok és közösségek aktivizálása, bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos megismerése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése Rendszeres kommunikáció és promóció az elérhető szolgáltatásokról, programokról Alternatív energiaforrások bevonása a távhőellátásba Korszerű, energetikailag hatékony technológiák alkalmazása A foglalkoztatottak szemléletváltása a közüzemi szolgáltatások ésszerű használatára vonatkozóan Rendvédelmi szervek és bűnmegelőzési civil szervezetek hatékony (együtt)működése Térfigyelő kamerák kihelyezése a leginkább veszélyeztetett köztereken Átgondolt tervezés (biztonságos vízelvezetés tervezése) Érintett tevékenység Civilház fejlesztése, oktatási intézmények fejlesztése lakóingatlanok és intézmények felújítása lakóingatlanok felújítása összes összes összes összes közösségi helyszínek létrehozására, megújítására irányuló projektelemek önkormányzati intézmények és közterek közterek közterek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 132

133 5.13 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a szociális városrehabilitáció keretében tervezett projektelemek időbeli ütemezését. A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk év végéig, illetve a soft tevékenységek esetében év végéig megtörténik. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 133

134 IVS Előzetes (EATT) (ATT) 1. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok, tervek 2. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok, tervek A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások (műszaki ellenőr, nyilvánosság, könyvvizsgálat) Projektmenedzsment Nyírségi Civilház felújítása Érkerti Rendőrőrs felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Az én házam az én váram Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Érkerti nyitott ajtók A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) 48. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. Előkészítés Végrehajtás Közösségi funkció Közszféra funkció Városi funkció Lakó funkció Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 134

135 5.14 Lezajlott partnerségi egyeztetések Az érkerti városrehabilitációs program előkészítése 2006 nyarán indult egy részletes lakossági kérdőíves felméréssel, amely a legfontosabb problémák és fejlesztési szükségletek felmérésére irányult. Az igényfelmérés 2007 decemberében a városi és városrészi funkciók fokozottabb figyelembevételével folytatódott a Nyíregyházi Napló közreműködésével: lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város fejlesztési irányai mellett meghatározza az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. Mivel az IVS-ben megjelenített szempontok alapján az akcióterületek prioritási sorrendjét tekintve a legfontosabb a belvárosi akcióterület megvalósítása volt, ezért ezt követően, 2008 szeptemberében indultak meg az érkerti városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai az Előzetes kidolgozásával. Az IVS és az EATT nyilvánosságra hozatala nyilvános fórumok keretében megtörtént, a lakosság és a szakhatóságok tájékoztatása azóta is folyamatosan zajlik részben a helyi média, részben fórumok segítségével, és erre a tevékenységre a projekt teljes életciklusában szükség lesz. (Az IVS a város honlapján elérhető: Az EATT kidolgozása keretében két kérdőíves felmérés zajlott az érkerti akcióterületen felmerülő igények és szükségletek felmérése céljából egyrészt 2009 áprilisában (a Nyíregyházi Naplóban megjelentetett és internet alapú kérdőívekkel), másrészt 2009 novemberében (a célcsoportokhoz direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívekkel).a kérdőíves felmérések eredményei alátámasztják a tervezett fejlesztések szükségességét. Mindezek mellett több, interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. Az érkerti akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében tervezett fejlesztésekről április 15-én került megrendezésre lakossági fórum az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.). A következő lakossági fórum megrendezésére december 9-én került sor az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), ahol már a konkrét fejlesztésekről és költségekről is információkat kaptak a résztvevők február 17-én újabb lakossági fórum került megrendezésre az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), mivel az EAOP B konstrukció NFÜ általi évi felfüggesztése, majd újbóli megnyitása, valamint a tervezési útmutató módosítása miatt a projektjavaslat újbóli benyújtása vált szükségessé. A fórumon résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a tervezett tevékenységekről, és javaslatokat fogalmaztak meg a tervezett közterület-rehabilitáció elemeivel kapcsolatosan. A lakossági fórumok eredményeként megtörtént a tervezett fejlesztések újragondolása, és tervezett költségek ehhez igazítása, különös tekintettel a lakóépület felújítások és a közterület-rehabilitáció viszonylatában. A kérdőíves felmérések és lakossági fórumok mellett további partnerségi egyeztetések történtek az érintett civil szervezetek és további szervezetek, intézmények bevonásával: Támogatói csoport alakuló ülése október 28-án: a támogatói csoport alakuló ülésén a meghívott szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 135

136 ennek érdekében megalakították Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját (rövidítve ÉTCS). Többlakásos társasházak közös képviselőivel való egyeztetés november 17-én: a megjelentek egyeztették az akcióterületen tervezett lakóépület felújítások feltételeit, és megállapodtak arról, hogy az érintett lakók bevonása érdekében a közös képviselők lakógyűléseket szerveznek. A megjelentek csatlakoztak a támogatói csoporthoz. A támogatói csoport a projektfejlesztési időszakban is folytatta munkáját, a április 13-án megrendezett ülésen a résztvevők áttekintették a projekt aktuális helyzetét és a tagok feladatait. Ezeken a tájékoztató rendezvényeken a résztvevők véleményezhették és igényeik bemutatásával, és megfelelő alátámasztásával érdemben befolyásolhatták az akcióterületi fejlesztések végleges tartalmát. A kérdőíveket, a kérdőívek feldolgozásának eredményeit, a lakossági fórumok jelenléti íveit és a lezajlott egyeztetések dokumentációját (jelenléti ívek, jegyzőkönyvek) a Mellékletek tartalmazzák. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 136

137 6 PÉNZÜGYI TERV Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. 49. táblázat A tervezett fejlesztések összefoglaló költségvetése A tevékenység neve Támogatás intenzitása (%) Támogatás (Ft) Költségvetés megoszlása Partneri (társasházak esetében lakossági) önerő (Ft) Önkormányzati önerő (Ft) A projekt bruttó költsége (Ft) Közösségi funkciók Nyírségi Civilház felújítása 85,00% Közszféra funkciók Érkerti Rendőrőrs felújítása 85,00% Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Városi funkciók Városrész-központ kialakítása az Érkertben, közterületrehabilitáció 85,00% ,00% ,00% ,00% Lakófunkciót erősítő tevékenység Toldi utcai 10 emeletes társasházak külső felújítása 70,00% Kapcsolódó soft elemek Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program 85,00% Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Az én házam az én váram - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Érkerti nyitott ajtók Közösségi kezdeményező képesség fejlesztése 85,00% ,00% ,00% Városmarketing tevékenységek 85,00% További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) 85,00% Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás Projekt-előkészítés tanulmányok, tervek, engedélyek 85,00% Közbeszerzési költségek 85,00% Terület előkészítés, ingatlanvásárlás 85,00% Műszaki ellenőr 85,00% Tájékoztatás 85,00% Könyvvizsgálói díjak 85,00% Projekt menedzsment 85,00% Tartalék 85,00% ÉAOP /B pályázat költségvetése összesen 79,84% MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 137

138 A fenti táblázat összefoglalóan mutatja be az egyes tevékenységek költségét, nem tartalmazza az horizontális költségek arányosítását az egyes tevékenységekre. A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása különböző funkciókhoz tartozik, itt a tevékenységekre jutó költségek alapterület arányosan kerültek megosztásra, 54:46 arányban. A pályázat keretében nem megosztható (85%-os támogatásintenzitású) költségek közé tartozik az ATT költsége, a projektmenedzsment költségek, a tájékoztatás és nyilvánosság költsége és a tartalékra elkülönített összeg. Az akcióterület fejlesztési költségei a tevékenységek jellegéből adódóan alapvetően négy fő csoportba sorolhatók be. Ezek a csoportok, valamint tartalmuk a következő módon alakul: Előkészítési költségek: Az előkészítés olyan dokumentumok, tervek kidolgozását jelenti, melyek egyrészt a vonatkozó útmutatók alapján kötelezőek (ide tartozik az kidolgozása), másrészt hatóságilag szükségesek a tervezett beruházások kivitelezéséhez. (ide tartoznak az engedélyezési, kivitelezési dokumentumok, egyéb műszaki tervek díjai). Projektmenedzsment költségei: A projektmenedzsment költségek a Városfejlesztő Társaságra vonatkozó költségeket tartalmazzák. Építési költségek: Az építési költségek magukban foglalják az épületek és közterek felújításához kapcsolódó költségeket. Ezek a költségek az akcióterületen a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújításával, 3 oktatási intézmény és 10 társasház külső felújításával, valamint az érkerti közterületek rehabilitációjával kapcsolatosan merülnek fel. A megvalósításhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások költségei 3 kategóriába sorolhatók: projektmegvalósításhoz kapcsolódó szakmai szolgáltatások: ide tartozik beruházási jellegű tevékenységekhez szorosan kapcsolódó építési műszaki ellenőr költsége, projektmegvalósításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások: a különböző pályázati útmutató vagy jogszabályok alapján kötelező tevékenységekhez kapcsolódnak, ide tartoznak a könyvvizsgálói díjak, tájékoztatás és nyilvánosság biztosításához szükséges szolgáltatások, közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban felmerülő költségek, a soft tevékenységekhez kapcsolódó költségek: rendezvények lebonyolításának költségei, városmarketing költségek, valamint a programalapra elkülönített költségek. A projekt megvalósítási időszaka három pénzügyi évet ( ) érint. Ennek megfelelően a beruházási költségek tervezése is e három évet fogja át. A költségek egyes évek közötti megosztását a projekt ütemtervnek megfelelő előrehaladás során, a felmerülés időszaka határozza meg. A beruházási költségek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint projektgazda tekintetében a projekt keretében való ÁFA státusza miatt a bruttó költségtételek alkalmazásával kerültek tervezésre. A pályázat pénzügyi tervének kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. Külön szerepelnek benne az egyes tevékenységekre, az előkészítésre, a projektmenedzsmentre és az egyéb igénybevett szolgáltatásokra tervezett költségek az előzetes ütemezésnek megfelelően. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 138

139 A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. A saját forrásokat a konzorcium biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. A társasházak, lakásszövetkezet esetében megvalósul a tulajdonosok egyéni hozzájárulásainak egy számlán való összegyűjtése. A részletes pénzügyi számításokat a Mellékletek között található költség-haszon elemzés tartalmazza. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 139

140 7 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 7.1 Az Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei A megyei jogú városokkal szemben elvárás 6, hogy városrehabilitációs projektjük végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg. Városfejlesztő Társaság létrehozását a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához szükséges feladatok megoldása teszi indokolttá. A Városfejlesztő Társaságot létrehozó megyei jogú város, így Nyíregyháza Megyei Jogú Város is a városfejlesztő társaság működtetésével ezen feladatok ellátásához hatékonyabb, rugalmasabb és átláthatóbb piaci szemléletű menedzsmentet biztosít, egyúttal pedig ezen fejlesztő társaság egyidejűleg az önkormányzati költségvetés tehermentesítésére is képes. Mindezzel Nyíregyháza Megyei Jogú Város a középtávú lehetőségeket mérlegelve olyan forrás- és tervezési koordinációt valósít meg, amelynek révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetőek és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik azon túl, hogy a Városfejlesztő Társaság magántőke bevonására is alkalmas szervezet. A városfejlesztő társaság gazdasági társaság, létrehozására a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény, míg a törvényességi felügyeleti, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásra pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény rendelkezései az irányadóak Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán A fentieknek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Ipari Park Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), mint gazdasági társaság alapító okiratát módosította úgy, hogy az összhangba kerüljön az elvárt szabályozással. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. székhelye 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1., egyszemélyi alapítója Nyíregyháza MJV Önkormányzata, fő tevékenysége 68.20'08 Saját tulajdonú bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, törzstőkéje Ft, amely teljes egészében pénzbeli betétből áll. A társaságnál felügyelő bizottság működik a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kötelezően. A gazdasági társaság alapító okirata figyelemmel arra, hogy a társaság egyszemélyi tulajdonosa Nyíregyháza MJV Önkormányzata a meghozott tulajdonosi határozatok alapján alkalmassá vált a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok teljesítésére. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a társaságnál sem működik taggyűlés, a taggyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben a döntési jogkört az alapító, Nyíregyháza MJV Önkormányzata gyakorolja, alapítói határozatok formájában. Az alapító okirat módosítása tárgyában Nyíregyháza MJV Önkormányzatának olyan alapítói döntést magába foglaló képviselőtestületi határozatot hozott, mely alapítói határozat 6 Irányadó útmutatók: Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 140

141 módosítja a Nyíregyházi Ipari Park Kft február 4. napján egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát, az alábbiak szerint: Feltétlenül szükséges az alapító okiratban a társaság célját meghatározó rendelkezés módosítása oly módon, hogy a társaság célja a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott követelményeknek, feladatoknak és célkitűzéseknek megfelelően kerüljön meghatározásra. A társaság célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója stratégiai céljainak mely stratégiai célok alkotják az integrált városfejlesztési stratégiát megvalósítása, ezen belül átfogó célként való megvalósítása a stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaságnak, valamint biztosítása a minőségi életkörülményeknek. A fentieken belül a társaság középtávú tematikus céljai az alábbiak: a külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés, a(z inter)regionális szerepkör erősítése, a fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele, kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme, a természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, a magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása, a szociális biztonság megteremtése. A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása: akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata, gazdaságfejlesztési elemek integrációja, a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása, fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), fenntartás koordinációja, további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 141

142 az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, az Irányító Hatósággal az érintett Közreműködő szervezettel, projekt partnerekkel, lakossággal, vállalkozókkal és a finanszírozásban résztvevő bankokkal), az Akcióterületen megvalósuló projektekkel kapcsolatos teljes körű projektmenedzsment: o o o o o o o o o o o o o a projekt megvalósulásának teljes körű adminisztratív feladatainak lefolytatása (elszámolások, dokumentációk elkészítése, beszerzése, felügyelete) projekt végrehajtásához szükséges koordinációs feladatok ellátása projekt költségek kontrollja kockázatkezelések változások menedzselése projekt szerződéskötésének előkészítése, lebonyolítása projekt időütemezés menedzselése kapcsolattartás a támogató szervezettel, megvalósítókkal, Közreműködő Szervezettel, az önkormányzattal egyeztetetten projekt menedzseléséhez kapcsolódó találkozók, workshop-ok szervezése projekt lezárása, értékelése kapcsolattartás a szállítókkal és a Közreműködő Szervezettel a projekt belső monitoringjának megszervezése tájékoztatási feladatok biztosítása. A társaság cégjegyzékbe bejegyzett és az alapító okirat 8./ pontjában megnevezett jelenlegi ügyvezetője megfelel a városfejlesztő társaság vezetőjével szemben támasztott kritériumnak melyek szerint ezen városfejlesztő társaság vezetőjének a városfejlesztési profilt kell képviselnie, ugyanakkor nem lehet vagyongazdálkodási, vagy üzemeltetési feladatokban érintett, és egyidejűleg a vezetőnek azon kritériumoknak is meg kell felelnie, miszerint ismeretekkel kell rendelkeznie műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, vagy közgazdasági területen. Az ügyvezetőt az alapító meghatározott időtartamra melynek maximális időtartama 5 év vagy határozatlan időtartamra is megbízhatja. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. meglévő korlátolt felelősségű társaság alapító okiratának fentiek szerinti módosítását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, így a módosított korlátolt felelősségű társaság megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott szervezeti, társasági jogi feltételeknek Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony A fentiek szerinti módosítással átalakított korlátolt felelősségű társaság a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott feladatok megvalósítása céljából megbízási szerződést köt az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Ez a szerződés megbízási MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 142

143 szerződés, mely szerződéstípusnak lényegi eleme, hogy a megbízott nem eredmény létrehozására, hanem gondos, a megbízó érdekeinek megfelelő képviseletre, eljárásra vállalkozik, tehát ez a szerződés nem eredmény, hanem gondossági kötelem. Ezen szerződéstípus alkalmazásával tehát a megbízási szerződés megkötésével a társaság meg tud felelni a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott azon kritériumnak, miszerint a társaság feladatait az Önkormányzat nevében és az ő számlájára végzi. A városfejlesztő társaságnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával megkötendő, fentiek szerinti megbízási szerződés vonatkozásában tekintettel kell lenni a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. számú törvény rendelkezéseire is. A megbízási szerződésbe valamennyi, az együttműködés keretében megvalósítani kívánt feladatot rögzíteni szükséges, a megvalósítani kívánt feladatok szerint szükséges a szerződés-szerű teljesítést ütemezni, a szerződés-szerű teljesítés esetére megállapított megbízási díjakat pedig az egyes ütemek teljesítéséhez kapcsolódóan kell kifizethetővé tenni, az egyes ütemek teljesítésigazolásával egyidejűleg. A Városfejlesztő Társaság és az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által megkötendő megbízási szerződésben szabályozza az alábbiakat: az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlásának módját, az akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozását, a vagyongyarapítás nyereségének felhasználását, az akcióterületi fejlesztések szabályozását, a Városfejlesztő Társaság jogosítványait és kötelezettségeit, az Önkormányzat jogosítványait és kötelezettségeit, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrást, a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal való esetleges együttműködés módját. A fentiek egyidejű teljesítése esetén az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata teljesítheti a városfejlesztő társasággal szemben támasztott követelményeket oly módon, hogy megfelel a vonatkozó jogi szabályozásnak is Kompetenciák, felelősségi körök A létrehozott Városfejlesztő Társaság szervezeti struktúrája, a működési rendszerben elfoglalt helye, és kapcsolatai úgy kerültek kialakításra, hogy az egyszerre szolgálja az Irányító Hatóság elvárásait, a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának érdekeit, és mindezekkel összhangban a megvalósítani kívánt városfejlesztési programok hatékony végrehajtását. A városfejlesztési programok megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó támogatási források felhasználása érdekében a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szerződést köt az Irányító Hatósággal. A kedvezményezett alapvető kötelezettsége a Városfejlesztési Társaság előírások szerinti megalapítása, működési feltételeinek biztosítása, valamint a Kft. működésének folyamatos ellenőrzése, és az önkormányzat érdekeinek érvényesítése. In house megbízási szerződés keretében megbízza a Társaságot a programok menedzselésével, és a rehabilitációs vagyonkezelési feladatok ellátásával. A társaság ezen elvárások szerinti működtetésének akkor tud leginkább megfelelni az önkormányzat, ha a rendszer szereplői részére megfelelő kompetenciákat alakít ki, a feladatok lehatárolását, és a számonkérés rendszerét a tevékenységek jellegéhez alakítja. Az Önkormányzat a Városfejlesztési Társaságot ugyan a belváros fejlesztési program keretében MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 143

144 hozta létre, de a társaság feladata az azt követően induló egyéb (köztük a jelenlegi) városfejlesztési programok menedzselése is. Az Önkormányzat képviselőtestülete mindenkor fenntartja magának a jogot arra, hogy állandó kontrollt gyakoroljon a fejlesztési programok vonatkozásában. Ennek megfelelően valamennyi stratégiai döntés meghozatala a testület joga és kötelezettsége, különös tekintettel az IVS és ek, a rehabilitációs rendelet, pénzügyi tervek elfogadására, valamint az IH-val és más szervezetekkel történő kötelezettségvállalásokra. Az operatív döntések meghozatala, a feladatok folyamatos nyomon követése a polgármester és rajta keresztül a polgármesteri hivatal, és illetékes osztályainak feladata. Különösen fontos szerep hárul e tekintetben a Polgármesteri Kabinetre, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztályra és a Főépítészre, akiknek alapvető feladata az IVS és ek kidolgozása és folyamatos felülvizsgálata, a megvalósítás nyomon követése, valamint a városfejlesztési koncepcióval való összhangjának megteremtése. A Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály háromoldalú információáramlást biztosít a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat és a Városfejlesztési Társaság között. Operatív szinten ellenőrzi a Városfejlesztési Társaság munkáját és azonnali jelzéseket tesz a döntéshozó számára az esetleges szabálytalan működés kapcsán. Előterjesztéseket készít az önkormányzat számára a városfejlesztési programok megvalósításához, valamint a Városfejlesztési Társaság szakmai és pénzügyi beszámolóit előkészíti és beterjeszti a képviselő testület számára. Az önkormányzat számára fontos napi szintű operatív ellenőrzést a Kft. Felügyelő Bizottságán, illetve annak elnökén keresztül képes ellenőrizni oly módon, hogy az alapszabályban meghatározott értékhatáron túl az ügyvezető csak a Felügyelő Bizottság elnökének ellenjegyzése mellett hozhat döntéseket. Ezzel a módszerrel rugalmasan és fennakadás nélkül valósíthatóak meg a programelemek, de nem sérül a tulajdonosi kontroll sem. A napi operatív munka biztosíthatósága érdekében szükséges olyan bizottsági elnököt választani, aki megfelelő szakmai képességekkel és gyakorlattal rendelkezik, és beosztásánál fogva napi szinten képes részt venni a városrehabilitációs programok végrehajtásában. A Kft. formában működő társaság ügyvezetője egyetemleges felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind pedig a MJV Önkormányzata irányába. Az ügyvezető kiválasztása kapcsán tekintettel szükséges lenni mindazokra a képességekre, melyek a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakmai gyakorlat megléte mellett fontos, hogy rendelkezzen pénzügyi, közgazdasági ismeretekkel, legyen projekt menedzsment tapasztalata és műszaki jártassága. Az ügyvezető szakmai munkáját pedig a társaságban alkalmazott szakemberek, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló szakmai szervezetek irányításán keresztül valósítja meg. A városfejlesztő társaságnál 2 fő asszisztens áll alkalmazásban, ők segítenek a megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott ügyvezetőnek a projektmenedzseri és a pénzügyi feladatok ellátásában, a műszaki és szociális/társadalmi feladatokat ellátó szakemberek szintén megbízási szerződéses viszonyban állnak a társasággal. Ügyvezető igazgató: feladata a társaság operatív irányítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, üzleti stratégia elkészítése, megvalósítása, új üzleti lehetőségek felkutatása, rendszeres beszámolás, jelentés a tulajdonos és a forrásgazdák (pl. IH, KSZ) felé, cégképviselet és kapcsolattartás a partnerekkel. Fentieken túl ellátja a folyamatban lévő programok esetében felmerülő projektmenedzseri és pénzügyi feladatokat is. Ennek során feladata a projekt elemeinek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések, illetve a kifizetés-igénylési dokumentáció összeállítása. Új projekt előkészítése, projekt dokumentáció elkészítésének koordinálása, összeállítása. A projektmenedzser felelős a Közreműködő Szervezet és a kiíró egyéb képviselői felé történő kapcsolattartásért is. Kompetenciák: felsőfokú MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 144

145 közgazdasági végzettség, minimum 5 év projekt menedzsment tapasztalat, műszaki jártasság, 1 idegen nyelv (angol vagy német) legalább középfokú, aktív ismerete. Műszaki menedzser: a projektek előkészítésében, a műszaki elemek kidolgozásában, ellenőrzésében, a megbízott tervezőkkel történő kapcsolattartásban játszik szerepet, ugyanakkor a tervek felülvizsgálata, esetleges átdolgozása során is szükséges a szakértelme. Szükség szerint kapcsolatot tart az érintett hatóságokkal, részt vesz a beruházások során összehívott kooperációkon és ellenőrzéseken. Kulcsszerepet játszik az Akcióterületen később megvalósuló fejlesztések kidolgozásában. A projektek megfelelő szintű előkészítéséhez és megvalósításához további műszaki szakértő közreműködésére is szükség lehet. Kompetenciák: felsőfokú műszaki végzettség és minimum 5 év hasonló területen szerzett gyakorlat. Szociális munkatárs: legfőbb feladata a szociális városrehabilitációs pályázati programok soft projektelemeinek szakmai felügyelete, a bevont partnerek programjainak koordinálása, a velük való folyamatos együttműködés. További fontos szerepe van a Programalap felhasználása során szükséges pályáztatási rendszer kidolgozásában, a mini-projektek kiközvetítésében, azok tervszerű megvalósulásának ellenőrzésében. Kompetenciák: felsőfokú, szociális területen szerzett végzettség (lehet szociológus, szociális munkás, szociálpolitikus, esélyegyenlőségi szakértő, andragógus, néprajzos, pedagógus, vagy pszichológus), legalább 3 év szociális szférában szerzett tapasztalat, 1 idegen nyelv (angol vagy német) legalább középfokú, aktív ismerete. Asszisztens: a Társaság titkársági és napi szintű ügyviteli feladatainak ellátása, az ügyvezető munkájának segítése, részvétel a jelentések készítésében, kifizetési kérelmek összeállításában, a projektekben résztvevő szakemberekkel és partnerekkel történő kapcsolattartásban, munkaszervezésben. Kompetenciák: középfokú végzettség, tárgyalóképes (angol vagy német) nyelvtudás. A közbeszerzési, bonyolítói, műszaki ellenőri, könyvvizsgálói, jogi és kommunikációs feladatokat külső megbízások alapján látja el a szervezet. A Városfejlesztési Társaság a programok megvalósítása kapcsán több irányú beszámolási kötelezettséggel tartozik az IH, mind a Polgármesteri Hivatal, a Felügyelő Bizottság és Közgyűlés irányába. Az IH-val történő operatív kapcsolattartás keretében a rendszeres beszámolókon túl eleget tesz az IH soron kívüli információ igényének, valamint tájékoztatást ad a program megvalósítása kapcsán fellépő változtatásáról, egyeztet azok megvalósításnak lehetőségeiről. A Közgyűlés számára negyedéves rendszerességgel pénzügyi és szakmai beszámolót készít a program megvalósításának állásáról, valamint azonnali jelzéssel él, amennyiben a stratégiai elemek megvalósításában változás áll elő. A polgármester számára havi rendszerességű megvalósulási jelentést ad, illetve egyeztet mindazokban a kérdésekben, melyek a projektelemek megvalósítása szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak. A Polgármesteri Hivatal kijelölt kapcsolattartójával napi szintű kapcsolatot tart, és egyeztet a programok megvalósítása kapcsán, leadja a Közgyűlés számára előterjesztendő beszámolókat, és tájékoztatja az IH-val történő kapcsolatok állásáról. A Felügyelő Bizottság elnökével operatív kapcsolatot tart, egyeztet a programok megvalósításáról. A Felügyelő Bizottság elnöke szükség szerint tájékoztatja a polgármestert és a Közgyűlést a programban bekövetkezett stratégiai változásokról, engedélyt kér azok megvalósítására. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 145

146 In house közbeszerzés/ Megbízási szerződés Operatív kapcsolattartás Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Az Ügyvezető személyesen, és munkaszervezetén keresztül napi kapcsolatot tart a kivitelezőkkel a feladatok végrehajtása érdekében, gondoskodik a fejlesztések szerződés szerinti műszaki tartalommal történő, időbeni végrehajtásáról, a teljesítmények igazolásáról, az elvégzett feladatok pénzügyi teljesítéséről. 19. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája Irányító Hatóság Szerződéskötés Felügyelő Bizottság Elnök FB tag 1. FB tag 2. Nyíregyháza MJV Önkormányzata Polgármester Városfejlesztésért felelős alpolgármester Képviselőtestület Bizottságok: Városstratégiai és környezetvédelmi Szociális, egészségügyi és ifjúsági Gazdasági és tulajdonosi Jogi, ügyrendi és etikai Nyíregyháza Polgármesteri Hivatal Projektpartnerek Konzorciumi partnerek Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr- Főkapitányság Érkerti Rendőrőrs Társasházak, lakásszövetkezet Soft tevékenységek megvalósításába bevont partnerek Polgármesteri Kabinet Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály Vagyongazdálkodási Osztály Főépítész Egyéb partnerek Támogatói csoport tagok Operatív kapcsolattartás Külső szakértők Könyvelő Közbeszerzési szakértő Műszaki ellenőr Lebonyolító Tervező (Kiviteli és engedélyes tervek) Jogi szakértő Kommunikációs szakértő Városfejlesztő Társaság Ügyvezető Műszaki menedzser Szociális munkatárs Asszisztensek Nyíregyházi Civil Fórum Elnök MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 146

147 A Városfejlesztő Társaság kritériumainak megfelelő korlátolt felelősségű társaság felügyelő bizottsága vonatkozásában megjegyzendő, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a felügyelő bizottság ellenőrzi a gazdasági társaság működését, ezen ellenőrzési tevékenység gyakorlása során a felügyelő bizottság kontrollt is gyakorolhat a társaság ügyvezetője, illetőleg az általa meghozott döntések felett, ezáltal tehermentesítve az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát, az ügyvezetői döntések feletti folyamatos ellenőrzés gyakorlásának kötelezettsége alól. A felügyelő bizottság jogkörének gyakorlása során pedig dönthet, hogy az ügyvezetői döntés jóváhagyása vonatkozásában kéri-e az alapító hozzájárulását, avagy sem. Ezen módszer alkalmazásával fenntartható a társaság folyamatos működése, ellenőrzésének lehetősége oly módon, hogy az operatív kontroll rugalmasan gyakorolható, tehát nem szükséges minden ügyvezetői döntés kontrolljaként az alapító önkormányzat képviselő testületét összehívni. A városfejlesztési programokban résztvevő szereplők ilyen jellegű együttműködése képes biztosítani a programok hatékony végrehajtását, az érintett szereplők érdekeinek érvényesülését, a város hosszú távú városfejlesztési elképzeléseinek és vagyongazdálkodásának megvalósítását Intézményi együttműködés A Városfejlesztő Társaságnak működése során számos intézménnyel kell együttműködnie az Akcióterületi fejlesztések sikeres lebonyolítása érdekében. A Társaság egyik legjelentősebb feladata a forrásgazdával (jelen eseten a ROP IH-val és KSZ-el), később a támogatóval való operatív kapcsolattartás, mely magában foglalja a Nyíregyháza MJV Önkormányzat nevében való jelentési kötelezettségeknek való megfelelést is. Operatív munkakapcsolatot épít ki a Társaság a Polgármesteri Hivatal különböző osztályaival is; elsősorban a Polgármesteri Kabinettel, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztállyal, a Vagyongazdálkodási Osztállyal, a Főépítésszel, amely egységekkel a tervezés és a megvalósítás, illetve az üzemeltetés során is szorosan együttműködik. A legszorosabb intézményi együttműködés a Társaság és a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály között alakul ki, hiszen a szakmai koordinációért az Önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság között a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály a felelős. A tervezés, de főként a megvalósítás és a fenntartás időszakában stratégiai partnerként jelentkezik a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. Az együttműködés szabályozott formában jön létre, melyet az egyes projektelemekre is kiterjedően a várossal kötendő megbízási szerződés szabályoz. A projekt megvalósításába Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata több partnert kíván bevonni. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. Az Önkormányzat bevonja és rendszeresen tájékoztatja a Nyíregyházi Civil Fórumot minden, a város életét meghatározó fejlesztésnél. A Civil Fórum és az Önkormányzat közötti kapcsolattartásért városfejlesztési ügyekben a felelős alpolgármester a felelős. A Városfejlesztő Társaság az Önkormányzati beszámolókon túl köteles a Nyíregyházi Civil Fórum rendezvényein is tájékoztatást adni a projekt megvalósulásáról, illetve a következő akcióterületi fejlesztések tervezésénél a Civil Fórummal egyeztetni a tervezett projektelemekről, különös tekintettel az ESZA típusú soft projektelemekre. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 147

148 Az alvállalkozókkal való napi szintű kapcsolattartás, szerződések előkészítése, a teljesítések ellenőrzése a Városfejlesztő Társaság feladata. A Társaság ugyancsak felelős a projekt megvalósulása során az úgynevezett kritikus út betartásáért, betartatásáért. Amennyiben ettől eltérését tapasztal az Önkormányzat, mint projektgazda felé, haladéktanul írásban jelentést készít és a beavatkozások lehetséges módozataira javaslatot tesz. 20. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája Irányító Hatóság Nyíregyháza MJV Önkormányzata Alvállalkozók Projektpartnerek Nyíregyháza Polgármesteri Hivatala Projekten kívüli partnerek Támogatói csoport Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. Városfejlesztő Társaság Egyéb partnerek (befektetők, lakosság) Pénzügyi partnerek A városrehabilitációs tevékenységek sikeres végrehajtásához külső szervezetek, szolgáltatók igénybevétele szükséges. A Városfejlesztő Társaság koordinálja a beszerzési eljárások keretében kiválasztott alábbi külső szakértői tevékenységeket: Tervezés Közbeszerzés Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Építési tevékenység megvalósítása (kivitelező) Tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása Városmarketing tevékenységek ellátása A projekt megvalósításában közreműködő külső szervezeteket, szolgáltatókat a beszerzési szabályok figyelembe vételével, a szakmai alkalmasság alapján a projektmenedzsment team választja ki. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 148

149 50. táblázat Külső szolgáltatásokat ellátó szereplőkkel szembeni szakmai elvárások Szakértő / Külső Képzettségi szolgáltató feltétel Szakmai gyakorlat Tapasztalati feltétel Tervezés Tervezői jogosultság Legalább 5 év tervezési gyakorlat Tervezőként legalább 2 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben Közbeszerzési szakértő Műszaki ellenőr Könyvvizsgálat Építési kivitelező Tájékoztatás és nyilvánosság Városmarketing tevékenység Hivatalos közbeszerzési tanácsadói minősítés Jogosult műszaki ellenőri szakvizsga Könyvvizsgáló engedély Kereskedelmi és iparkamarai kivitelezői regisztráció Felsőfokú végzettség Felsőfokú végzettség Legalább 3 éves szakmai gyakorlat közbeszerzési eljárások lebonyolítása területén Legalább a 244/2006 (XII.5.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti besorolás vagy Legalább 3 év szakmai tapasztalat Legalább 3 év szakmai tapasztalat Rendelkezik az alább meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberrel: - rendelkezzen legalább 5 éves szakmai tapasztalattal, amelyet magasépítési vagy mélyépítési beruházások megvalósítása során szerzett Legalább 1 éves szakmai gyakorlat Európai Uniós forrásból finanszírozott projekt tájékoztatás és nyilvánosság biztosításában Legalább 1 éves szakmai gyakorlat Európai Uniós forrásból finanszírozott projekt marketing tevékenységek megvalósításában való részvétel Közbeszerzési szakértőként legalább 2 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel Vezető tervezőként vagy műszaki ellenőrként szerzett tapasztalat Európai Uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósításában Könyvvizsgálóként szerzett tapasztalat Európai Uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósításában Az elmúlt 3 évben rendelkezik összesen legalább három újépítési, vagy felújítási, vagy bővítési, vagy átalakítási referenciával, melyek közül: - legalább 1 db európai uniós vagy hazai támogatásból valósult meg; Legalább 2 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel Legalább 1 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel A projekt megvalósításában közreműködő személyek és szervezetek a projekt megvalósítása időszakára az egymás közötti kapcsolattartás megkönnyítése érdekében kapcsolattartót, és egy helyettes kapcsolattartót jelölnek ki. Az egyes szervezetek kapcsolattartói lesznek felelősek a projekttel kapcsolatos információáramlás biztosításáért. A kapcsolattartók elsődlegesen írásban ( , fax és levél útján), illetve telefonon tartják a kapcsolatot egymással. Annak érdekében, hogy a végrehajtás minél rugalmasabban történjen, a megvalósítás egyes fázisaiban résztvevők havonta legalább egy alkalommal személyesen is egyeztetnek a projekttel kapcsolatosan. A találkozót az Önkormányzat által kijelölt kapcsolattartó hívja össze. A szóbeli egyeztetésről feljegyzés vagy emlékeztető készül, amelyet a részvevők is megkapnak, illetve szükség esetén a KSZ részére is továbbításra kerül. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 149

150 7.2 Üzemeltetés, működtetés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, hogy a létrehozott, illetve felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott magas színvonalú szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A szociális városrehabilitáció során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja Szervezeti terv A létrehozott/felújított épületek és közterek állapotának hosszú távú fenntarthatóságát a tulajdonos és a fenntartó/üzemeltető együttműködése garantálja. A támogatás kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által vezetett konzorcium, amely mind a beruházás, mind a működtetés során a tulajdonosi jogok gyakorlója (az Érkerti Rendőrőrs kivételével). A tulajdonos felelős a felújításáért, karbantartásáért, viseli annak terheit, jogosult annak hasznaira. Ezeket a jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat átruházhatja intézményeire vagy a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra. 51. táblázat A.projekt tevékenységei és azok tulajdonosai, üzemeltetői Tevékenységi elem Tulajdonos Üzemeltető Nyírségi Civilház épületének felújítása Nyíregyháza Megyei Jogú Első Nyírségi Fejlesztési Város Önkormányzata Társaság Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Magyar Állam Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Városrész központ kialakítása, közterület rehabilitáció Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft Móricz Zsigmond Általános Iskola Nyíregyháza Megyei Jogú Móricz Zsigmond Általános Vécsey Károly Tagintézmény felújítása Város Önkormányzata Iskola Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey Nyíregyháza Megyei Jogú közi Telephely felújítása Város Önkormányzata Gyermekek Háza Déli Óvoda Gyermekek Háza Déli Óvoda Nyíregyháza Megyei Jogú Kincskereső Tagintézmény felújítása Város Önkormányzata Gyermekek Háza Déli Óvoda A társasházak és lakásszövetkezeti Társasházak Társasházak lakói házak közös részeinek felújítása Nyíregyházi Lakásszövetkezet A megvalósításra vonatkozó szervezeti rendet az Konzorciumi partnerek és a 7.1. Akcióterületi menedzsment szervezet fejezetek mutatják be Az üzemeltetés működtetés pénzügyi terve, forrásai A fejlesztés tárgyát képező tevékenységek működési/működtetési költségei az Európai Uniós módszertani ajánlásoknak megfelelően három fő kategóriába sorolhatóak: Üzemeltetési költségek Karbantartási, fenntartási költségek Pótlási, felújítási költségek (későbbi évek beruházás jellegű költségei) A fejlesztéssel érintett létesítmények esetében a jelenlegi adatokból és a megvalósítást követően létrejött kapacitásokból kiindulva jelenértéken becsülhetőek meg a várható működési bevételek és kiadások. A működési költségek között csak azok a kiadások kerülnek számbavételre, amelyek tényleges kiadással járnak. Tényleges kiadást nem jelentő tétel mint amilyen az amortizáció nem kerül figyelembe vételre. A szociális városrehabilitáció keretében tervezett akcióterületi fejlesztés esetében nem kerül sor új létesítmények kialakítására, épületek és közterületek felújítása valósul meg, ezek a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 150

151 jelenleg is működő feladatok modernizálását célozzák. Az alábbiakban projektelemenként kerül bemutatásra a tervezett tevékenységek és szolgáltatások működése, az azokhoz kapcsolódó becsült kiadások és bevételek nagyságrendje, valamint a fenntartás szervezeti háttere Nyírségi Civilház épületének felújítása A Nyírségi Civilház fenntartója Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, üzemeltetője az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság kiadásai a megvalósítandó programok költségeiből, a fenntartási, működési költségekből, a személyi jellegű kiadásokból és egyéb kiadásokból tevődnek össze. A ráfordítások legnagyobb részét a pályázatokhoz kapcsolódó igénybe vett szolgáltatások, (oktatás, szakmai szolgáltatások) teszik ki. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az egyesület bevételei fedezik. A jelenlegi bevételek az alábbi elemekből tevődnek össze: legjelentősebb részét a kapott támogatások és pályázati bevételek és az alaptevékenység bevételei jelentik, emellett a tagdíjak és egyéb bevételek képezik. A bevételek nagysága döntően az előre nem tervezhető módon elnyert pályázati támogatásoktól függ. A Nyírségi Civilház felújítását követően a bevételek és kiadások infláció mértékű növekedése várható. Az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely a fűtés költségének csökkenésében nyilvánul meg: a fűtési alapdíj változatlansága mellett a felújítást követő első teljes évben fűtési díj 30%-os csökkenése prognosztizálható. Az üzemeltető egyesület nonprofit szervezetként a tevékenysége során keletkezett eredményt az alapító okiratban és az alapszabályban megfogalmazott cél szerinti tevékenységekre fordítja. A megvalósulást követően a tevékenység fenntartását, tervszerű karbantartását az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. A Nyírségi Civilház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) * 2012* 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1.Tagdíj Kapott támogatások Alaptevékenység bevétele Egyéb bevételek Összesen Kiadások (Ft) * 2012* 1. Üzemeltetési költségek 1.1.Anyagjellegű ráfordítás Fűtés Világítás Telefon Szemétszállítás Kisebb karbantartások anyag költségei Személyi jellegű ráfordítás Egyéb ráfordítások Összesen * Megjegyzés: évi adatok 1-3. negyedév alapján elkészített és közgyűlés által elfogadott pénzügyi beszámoló, évi adatok a közgyűlés által elfogadott évi pénzügyi terv alapján MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 151

152 52. táblázat A Nyírségi Civilház működésének előzetes pénzügyi becslése Nyírségi Civilház felújítása Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek 1.1.Tagdíj Kapott támogatások Alaptevékenység bevétele Egyéb bevételek Összesen Kiadások (Ft) * 2012* Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Anyagjellegű ráfordítás Fűtés Világítás Személyi jellegű ráfordítás Egyéb ráfordítások Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 152

153 7.2.4 Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Az Érkerti Rendőrőrs épületrészének tulajdonosa a Magyar Állam, üzemeltetője a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Az üzemeltetéshez az intézmény rendelkezik a szükséges eszközökkel és humán erőforrásokkal, a jelenlegi foglalkoztatottak száma 35 fő. Szervezeti változtatást a tevékenység végzése nem indokol. A megvalósítandó tevékenység hosszú távú fenntartása intézményi háttér szempontjából biztosított. A fejlesztés keretében megtörténik az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás. A Rendőrőrs üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségei jelenleg éves szinten mintegy 140 millió Ft-ot tesznek ki. Az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely a fűtés költségének csökkenésében nyilvánul meg: a fűtési alapdíj változatlansága mellett a felújítást követő első teljes évben fűtési díj 30%-os csökkenése prognosztizálható. A felújítások következtében a karbantartási költségek mértéke is csökken. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az Érkerti Rendőrőrs bevételei fedezik. A Rendőrőrs jelenlegi bevételei két nagyobb részből tevődnek össze: igazgatási szolgáltatási díjak, működési bevételekből és költségvetési támogatásból, ezek jelenleg nagyságrendileg 140 millió Ft-ot tesznek ki, és a pályázat megvalósítását követő években a bevételek kiadásokkal arányos növekedése várható. Az Érkerti Rendőrőrs üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Igazgatási szolgáltatási díjak, működési bevételek Egyéb bevételek 2.1. Pénzeszközátvétel költségvetési szervtől Költségvetési támogatás Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Papír, nyomtatvány Hajtó-, kenőanyag Szakmai anyagok Egyéb szolg. (posta, szemétszáll.) Egyéb anyagbeszerzés Állandó költségek Munkabér Munkaadókat terhelő járadékok Víz-, és csatorna Áramdíj Fűtés (alapdíj, melegvíz, víz és csat.díj) Fűtés díja Távközlési díjak Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek Gépek, berendezések karbantartása Pótlási költségek 3.1. Kis értékű tárgyi eszköz beszerzés Összesen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 153

154 53. táblázat Az Érkerti Rendőrőrs működésének előzetes pénzügyi becslése Érkerti Rendőrőrs felújítása Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Igazgatási szolgáltatási díjak, működési bevételek Egyéb bevételek 2.1. Pénzeszközátvétel költségvetási szervtől Költségvetési támogatás Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Papír, nyomtatvány Hajtó-, kenőanyag Szakmai anyagok Egyéb szolg. (posta, szemétszáll.) Egyéb anyagbeszerzés Állandó költségek Munkabér Munkaadókat terhelő járadékok Víz-, és csatorna Áramdíj Fűtés (alapdíj, melegvíz, víz és csat.díj) Fűtés díja Távközlési díjak Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek Gépek, berendezések karbantartása Pótlási költségek 3.1. Kis értékű tárgyi eszköz beszerzés Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 154

155 7.2.5 Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény tulajdonosa és fenntartója Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hő- és vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadásokkal együtt 240 millió Ft-os nagyságrendet tesznek ki. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan 15%-os költségmegtakarítást eredményez (alapdíj és hődíj összegéből számítva) a jelenlegi értékekhez képest, a felújítást követő első teljes évtől kezdődően. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az intézmény bevételei fedezik, amelyek két részből tevődnek össze: alaptevékenységből származó bevételekből és önkormányzati támogatásból (közel 90%). A fejlesztések megvalósulását követően a fenntartást, a tervszerű karbantartást az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. Szervezeti változtatást a tevékenység végzése nem indokol. A megvalósítandó tevékenység hosszú távú fenntartása intézményi háttér szempontjából biztosított. A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Tanulók étkezési térítési díj befizetés Alkalmazottak étkezési térítési díj elszámolás Tanulmányi versenyek nevezési díja Étkezés rezsihez kapcs. ÁFA visszatérülés Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Helyiségek bérbeadása Diákigazolvány, tájékoztató pótlás bev Továbbszámlázott közüzemi szolg. bevétele Egyéb bevételek Felügyeleti szervtől kapott támogatás Átvett működési célú pénzeszköz vállalkozástól Útravaló ösztöndíj - műkc.c. pénzeszköz átvétel Előző évi alulfinanszírozás miatti pénzm. Vissza Tanulóknak "sulialma" program könyvviteli elsz Összesen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 155

156 Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Kommunikációs szolgáltatások (telefon) Számítástechnikai programok nyomonkövetési díja Vásárolt élelmezés (tanulók és alkalm) Szállítási szolgáltatás (diáksporttal kapcs.) Víz- és csatornadíj Postaköltség Szemétszállítás és megsemmisítés ELAMEN felé továbbszámlázott közüzemi Pénzügyi szolgáltatás díja (OTP.) Rehabilitációs hozzájárulás Természetbeni hj. kifizetői adója Belföldi kiküldetés Reprezentáció Számlás óraadói díj Késedelmei kamat kiadás (vízdíj) Üzemanyag beszerzés (téves ei) Irodaszer, nyomtatvány beszerzés Könyv, folyóirat beszerzés Szakmai anyag beszerzés Gyógyszer, vegyszer beszerzés Állandó költségek Rendszeres és nem rendsz. személyi jutt Bérjárulékok Távhő- melegvíz hődíja Őrzés, védelem Karbantartási költségek Épület felújítás kiadása Karbantartási anyag beszerzés Tisztító és takarítószer beszerzés Épület karbantartás, kisjavítás Berendezések, gépek karbantart. kisjav Tűzoltókészülékek felülvizsgálata Rovarírtás kiadása Pótlási költségek Ügyviteli, számitástechnikai eszköz besz Tanulóknak tankönyv beszerzés Kisértékű tárgyi eszköz (berendezés, felszerelés) Munkaruha, védőruha beszerzés Egyéb Külterületen élő tanulók bérlettérítése Tanulók étkezési térítési díj hátralék elengedés Tanulóknak "sulialma" program ellenértéke Tanulók jutt.- ösztöndíj, versenyek díja, ajándék ÁFA befizetési kötelezettség Összesen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 156

157 54. táblázat A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény működésének előzetes pénzügyi becslése Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Tanulók étkezési térítési díj befizetés Alkalmazottak étkezési térítési díj elszámolás Tanulmányi versenyek nevezési díja Étkezés rezsihez kapcs.áfa visszatérülés Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Helyiségek bérbeadása Diákigazolvány, tájékoztató pótlás bev Továbbszámlázott közüzemi szolg. bevétele Egyéb bevételek Felügyeleti szervtől kapott támogatás Átvett müködési célú pénzeszköz vállalkozástól Útravaló ösztöndíj-mükc.c.pénzeszköz átvétel Előző évi alulfinanszírozás miatti pénzm. Vissza Tanulóknak "sulialma" program könyvviteli elsz Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Kommunikációs szolgáltatások (telefon) Számítástechikai programok nyomonkövetési díja Vásárolt élelmezés (tanulók és alkalm) Szállítási szolgáltatás (diáksporttal kapcs.) Víz- és csatornadíj Postaköltség Szemétszállítás és megsemmisítés ELAMEN felé továbbszámlázott közüzemi Pénzügyi szolgáltatás díja (OTP.) Rehabilitációs hozzájárulás Természetbeni hj.kifizetői adója Belföldi kiküldetés Reprezentáció Számlás óraadói díj Késedelmei kamat kiadás (vízdíj) Üzemanyag beszerzés (téves ei) Irodaszer, nyomtatvány beszerzés Könyv, folyóirat beszerzés Szakmai anyag beszerzés Gyógyszer, vegyszer beszerzés Állandó költségek Rendszeres és nem rendsz. személyi jutt Bérjárulékok Távhő- melegvíz hődíja Őrzés, védelem Karbantartási költségek Épület felújítás kiadása Karbantartási anyag beszerzés Tisztító és takarítószer beszerzés Épület karbantartás, kisjavítás Berendezések, gépek karbantart. kisjav Tűzoltókészülékek felülvizsgálata Rovarírtás kiadása Pótlási költségek Ügyviteli, számitástechnikai eszköz besz Tanulóknak tankönyv beszerzés Kisértékű tárgyi eszköz (berendezés, felszerelés) Munkaruha, védőruha beszerzés Egyéb Külterületen élő tanulók bérlettérítése Tanulók étkezési térítési díj hátralék elengedés Tanulóknak "sulialma" program ellenértéke Tanulók jutt.- ösztöndíj, versenyek díja, ajándék ÁFA befizetési kötelezettség Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 157

158 7.2.6 Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt a tető- és homlokzatszigetelés az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. Az óvoda üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadásokkal együtt 54 millió Ft-os nagyságrendet tesznek ki. Az óvoda dolgozóinak száma 14 fő. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan 15%-os költségmegtakarítást eredményez (alapdíj és hődíj összegéből számítva) a jelenlegi értékekhez képest, a felújítást követő első teljes évtől kezdődően. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az intézmény bevételei fedezik, amelyek két részből tevődnek össze: alaptevékenységből származó bevételekből és önkormányzati támogatásból (közel 85%). A fejlesztések megvalósulását követően a fenntartást, a tervszerű karbantartást az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. Szervezeti változtatást a tevékenység végzése nem indokol. A megvalósítandó tevékenység hosszú távú fenntartása intézményi háttér szempontjából biztosított. A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Egyéb bevételek (fenntartói hozzájárulás) Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek (vízdíj, telefon, tűzvédelmi, szemétszállítás) Állandó költségek (bérköltség, járulék) Karbantartási, pótlási költségek Összesen Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása A Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt a tető- és homlokzatszigetelés, valamint a nyílászárók cseréje az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. Az óvoda üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadásokkal együtt 55 millió Ft-os nagyságrendet tesznek ki. Az óvoda dolgozóinak száma 14 fő. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan 15%-os költségmegtakarítást eredményez (alapdíj és hődíj összegéből számítva) a jelenlegi értékekhez képest, a felújítást követő első teljes évtől kezdődően. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az intézmény bevételei fedezik, amelyek két részből tevődnek össze: alaptevékenységből származó bevételekből és önkormányzati támogatásból (aránya 93%). A fejlesztések megvalósulását követően a fenntartást, a tervszerű karbantartást az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. Szervezeti változtatást a tevékenység végzése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 158

159 nem indokol. A megvalósítandó tevékenység hosszú távú fenntartása intézményi háttér szempontjából biztosított. A Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Egyéb bevételek Fenntartói hozzájárulás Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek (vízdíj, telefon, tűzvédelmi, szemétszállítás) Állandó költségek (bérköltség, járulék) Karbantartási, pótlási költségek Összesen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 159

160 55. táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely működésének előzetes pénzügyi becslése Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Egyéb bevételek (fenntartói hozzájárulás) Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Állandó költségek ebből fűtés egyéb Karbantartási költségek Összesen Eredmény táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény működésének előzetes pénzügyi becslése Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Egyéb bevételek Fenntartói hozzájárulás Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Állandó költségek ebből fűtés egyéb Karbantartási, pótlási költségek Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 160

161 7.2.8 Városrész központ kialakítása, közterület rehabilitáció Az érkerti közterületek fejlesztése, mint városi funkció fejlesztéseként megvalósuló tevékenységek megvalósítási helyszíneinek mindegyike Nyíregyháza Megyei Jogú Város Város Önkormányzatának tulajdonában van. A fenntartási és üzemeltetési cél az, hogy a belváros megújított közterületei a rendszeres karbantartásnak és tisztításnak köszönhetően hosszú távon is alkalmasak legyenek a közösségi, közlekedési, rekreációs funkciók ellátására úgy, hogy lehetőség szerint ugyanannyi ráfordítással magasabb szolgáltatási színvonalat tudjon az adott közterület képviselni. A közterület rehabilitációs projektek megvalósítása után a kialakított zöldfelületek, burkolatok fenntartása rendszeres gondozást igényel. Az útfelújítási projektelemek, a megújult burkolatok a megvalósítást követően karbantartást igényelnek. A közterületek üzemeltetését, karbantartását a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. (100%-os önkormányzati tulajdonú társaság) látja el, ehhez a Társaság rendelkezik a szükséges eszközökkel és humán erőforrásokkal. A NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. tevékenységénél meghatározó a Nyíregyháza várossal kötött közszolgáltatási, vagyonkezelési szerződésben foglaltak végrehajtása. Az Önkormányzat az éves költségvetési rendeletében határozza meg azt az összeget, amelyet az Önkormányzat a Társaságnak a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellentételezéseként biztosít. A Társaság foglalkoztatottainak száma 240 fő. A Társaság árbevételének jelentős részét a város költségvetésében meghatározott feladatok jelentik, így a városüzemeltetés teljes vertikuma, a lakóingatlan és egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok. Piaci bevételei a vásárok és piacok árbevételéből származnak. Az akcióterületi fejlesztésekkel kapcsolatosan a Társaság tevékenységei közé tartozik az útkezelés (utak, hidak, járdák, kerékpárutak karbantartása és üzemeltetése), valamint a zöldfelületek fenntartása (zöldfelület fenntartás, közterületi és parki fák fenntartása, növényvédelem, játszótér karbantartás). A zöldfelület fenntartási feladatokat évről-évre folyamatosan csökkenő önkormányzati finanszírozás mellett kell megoldania a Társaságnak. A közterületekkel kapcsolatos legfontosabb tevékenységek a következők: Útkezelési és üzemeltetési feladatok szilárd burkolatú utak (aszfalt, beton), járdák sétányok üzemeltetése, karbantartása, takarítása: Üzemeltetés (pl.utak víztelenítése, korlátok pótlása, javítás, jelzőtáblák pótlása) Karbantartás (pl kátyúzás, hidak javítása, ellenőrzése, út és járda hibaelhárítás, jelzőtáblák kihelyezése, burkolatjel festése, hézagkiöntés) Takarítás, síktalanítás (síktalanítás, takarítás, szegélyezés, mosatás, locsolás, seprési hulladék elszállítása, megsemmisítése) Zöldfelület fenntartás: Parkfenntartás (gondozás, öntözés) Utcai és parki fák fenntartása (kivágás, gallyazás) Növényvédelem (utcai sorfák, parki fák, cserjék növényvédelmi munkái) Játszótér karbantartás (játszótéri berendezések javítása, karbantartása, festése) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 161

162 Akcióterületi utak, járdák üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Szilárd burkolatú utak Járdák, sétányok Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Változó költségek Szilárd burkolatú utak üzemeltetése Járdák, sétányok üzemeltetése Állandó költségek Szilárd burkoaltú utak üzemeltetése Járdák, sétányok üzemeltetése Karbantartási költségek Változó költségek Szilárd burkolatú utak karbantartása Járdák, sétányok karbantartása Állandó költségek Szilárd burkolatú utak karbantartása Járdák, sétányok karbantartása Összesen Akcióterületi zöldfelületek, játszóterek üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Önkormányzati hozzájárulás 1.1. Zöldfelület-fenntartás, utcai és parki fák fenntartása, növényvédelem 1.2. Játszótér Összesen Kiadások (Ft) Közvetlen költségek Üzemeltetés-fenntartás Zöldfelület-fenntartás, utcai és parki fák fenntartása, növényvédelem Karbantartás Játszótér Közvetett költségek Összesen A városrész rehabilitációja kapcsán az üzemeltetési, fenntartási, karbantartási feladatokra fordítandó kiadások számottevően nem növekednek. A NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft.által végzendő közszolgáltatási feladatok körét és az azok ellátásáért az Önkormányzat által nyújtandó ellentételezés (kompenzáció) feltételeit éves közszolgáltatási szerződés rögzíti. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 162

163 57. táblázat A városrész központ kialakítása működésének előzetes pénzügyi becslése Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Projektes változat Infláció 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Szilárd burkolatú utak Járdák, sétányok Zöldterület fenntartás, játszóterek Egyéb bevétel Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Szilárd burkolatú utak üzemeltetése Járdák, sétányok üzemeltetése Zöldfelület-fenntartás, utcai és parki fák fenntartása, növényvédelem Állandó költségek Szilárd burkoaltú utak üzemeltetése Járdák, sétányok üzemeltetése Zöldfelület-fenntartás közvetett költsége Karbantartási, pótlási költségek 2.1. Változó költségek Szilárd burkolatú utak karbantartása Járdák, sétányok karbantartása Játszótér karbantartás Állandó költségek Szilárd burkolatú utak karbantartása Járdák, sétányok karbantartása Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 163

164 7.2.9 A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása A tevékenység keretében megtörténik 10 db tízemeletes, iparosított technológiával épült épület (társasházak és lakásszövetkezeti házak) közös részeinek felújítása: a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel és a tető utólagos hő- és vízszigetelése. A felújítandó társasházak és lakásszövetkezeti házak magántulajdonban vannak, üzemeltetőjük 2 épület esetében a Nyíregyházi Lakásszövetkezet, 8 társasház esetében maga a társasház. A társasházak üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségei épületenként változóak, nagyságrendileg 6-8 millió Ft-ot tesznek ki évente épületenként, amelynek nagy részét a közüzemi díjak, takarítás, lift üzemeltetés költsége teszi ki. A társasházak és lakásszövetkezeti házak a működési-fenntartási költségeiket saját bevételeikből fedezik, melynek legnagyobb tételét a közös költség befizetések jelentik, éves szinten épületenként 6-7 millió Ft-os nagyságrendben, ezt egészítik ki közös helyiségek bérleti díjából származó bevételek. A működéshez, üzemeltetéshez kapcsolódó bevételek és kiadások nagyságrendje nem fog változni a felújítás hatására. A felújítások révén a tető- és homlokzat szigetelés eredményeként nő az érintett épületek energiahatékonysága. Az épületek hőszigetelése várhatóan az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely azonban nem jelenik meg a lakóházak költségvetésében, mivel a fűtésszámlát közvetlenül a lakók fizetik. A megtakarítás a társasházak lakóinál jelentkezik, így társasházi szinten az üzemeltetési költségeiben jelentős változás nem várható. Az épületek megújult homlokzata nem igényel fenntartási hozzájárulást Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről. Toldi u.58. szövetkezeti lakóépület üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Közös költség üzemeltetési része Közös költség felújítási alapképzés Egyéb bevételek Felújítási alap egyéb bevétele Üzemeltetés egyéb bevétele Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Változó költségek Szemétszáll+konténer Vízdíj Villany Fűtés Anyagvásárlás+egyéb ktg Állandó költségek Használati díj Tartalékalap Karbantartási költségek Változó költségek Karbantartás épületre Lift karbantartás Állandó költségek Bankköltség Biztosítás Felújítási alap felhasználása Összesen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 164

165 Toldi u.67. szövetkezeti lakóépület üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Közös költség üzemeltetési része Közös költség felújítási alapképzés Egyéb bevételek Felújítási alap egyéb bevétele Üzemeltetés egyéb bevétele Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Változó költségek Szemétszáll+konténer Vízdíj Villany Fűtés Anyagvásárlás+egyéb ktg Bér + járulék Állandó költségek Használati díj Tartalékalap Karbantartási költségek Változó költségek Karbantartás épületre Lift karbantartás Állandó költségek Bankköltség Biztosítás Pótlási költségek Felújítási alap felhasználása Összesen Toldi u.56. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Bérleti díj Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Áramdíj Vízdíj Karbantartási költségek Összesen Toldi u.60. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Társtulajdonosok befizetései Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Bérleti díj Egyéb bevételek Bank kamat Támogatások (pályázati, önkormányzati) Egyéb bevételek Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Közüzemi díjak Villany díj Víz és csatornadíj Távhő MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 165

166 Szemét szállítás Biztosítási díj Személyi jellegű költségek Munkabér Járulékok Közös k. díj Könyvelői díj Egyéb üzemeltetési-kezelési költségek Bankköltség Posta ktg Hitelkamat/hitelvisszafizetés Rovarirtás Pályázati/OTP LTP felújítás Könyvvizsgálat Jelzálog bejegyzés, végrehajtási ktg Egyéb ktg Karbantartási költségek Liftkarbantartás, javítások, ÉMI felülvizsgálatok Tisztítószer, felmosó, seprű, Izzó, fénycső Tüzivízvezeték javítás és nyomáspróba, jegyzőkönyv/ellenőrzés Műanyag nyílászáró Villanyszerelési, javítási munkák Kaputelefon javítás, zárjavítás Egyéb javítás Összesen Toldi u.62. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Kiegészítő tevékenységből származó bevételek (Bérleti díj) Egyéb bevételek Kamat Visszautalt áramdíj Összesen Kiadások (Ft) Víz- és csatornadíj (méretlen) Közös víz- és csatornadíj Közös áram Szemétszállítás és edénybérlet Takarítás és takarítószer Karbantartás Közös tulajdon biztosítása Egyéb költségek (banki-postai ktg., stb.) Felvonó karbantartás Felvonó kezelés Képviseleti díj Felújítás Összesen Toldi u.64. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Kiegészítő tevékenységből származó bevételek (Bérleti díj) Egyéb bevételek Kamat Biztosítási kártérítés Visszautalt áramdíj Összesen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 166

167 Kiadások (Ft) Víz- és csatornadíj (méretlen) Közös víz- és csatornadíj Közös áram Szemétszállítás és edénybérlet Takarítás és takarítószer Karbantartás Közös tulajdon biztosítása Egyéb költségek (banki-postai ktg., stb.) Felvonó karbantartás Felvonó kezelés Képviseleti díj Felújítás Összesen Toldi u.66. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Közös költségek Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Bérleti díj Egyéb bevételek Lakók befizetése felújításra Kamatok Visszatérítések (víz, villany) Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Változó költségek Közös vízdíjak Közös áramdíjak Közös fűtésdíjak Szemétszállítás Felvonó üzemeltetés Számlavezetési díjak Egyéb agyagok, szolgáltatások Állandó költségek Takarítás Épületbiztosítás Közös képviselő Járulékok Karbantartási költségek Közös helyiségek karbantartása Összesen Toldi u.68. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Társasházi közös költség Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Közös helyiség bérleti díj Egyéb bevételek Egyéb bevételek Lakás takarékpénztári kifizetés Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Változó költségek Házmester vállalkozói díja Banki költségek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 167

168 Képviseleti díj Egyéb anyagköltségek Lakás takarékpénztári megtakarítás Házmester lakás költsége Házmester munkabér Házmester munkabér járulékai Könyvelés költsége Állandó költségek Áramdíj Víz + csatornadíj Szemétszállítás díja Fűtésdíj Egyéb költségek Karbantartási költségek Változó költségek Szennyvíz rendszer javítása Egyéb karbantartás Állandó költségek Felvonó karbantartás Pótlási költségek Összesen Toldi u.65. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Társtulajdonosok befizetései Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Bérleti díj Egyéb bevételek Bank kamat Támogatások (pályázati, önkormányzati) Egyéb bevételek Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Közüzemi díjak Villany díj Víz és csatornadíj Szemét szállítás Biztosítási díj Személyi jellegű költségek Munka bér Járulékok Étkezési jegy és járulékai Közös k. díj Könyvelői díj Egyéb üzemeltetési-kezelési költségek Bankköltség Hitelkamat Rovarirtószer Egyéb adók Könyvvizsgálat Jelzálog bejegyzés, végrehajtási ktg, ügyvédi díj Egyéb ktg Karbantartási költségek Liftkarbantartás, javítások, ÉMI felülvizsgálatok Tisztítószer, felmosó, seprű, Izzó, fénycső Szennyvíz csatorna javítás, duguláselhárítás Villanyszerelési, ajtó javítási munkák Egyéb javítás Összesen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 168

169 Toldi u.69. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Közös költség Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Bérbeadás Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Változó költségek Lift, felülvizsgálat Szemétszállítás Villanyáram Vízdíj Tisztitószer, anyagvásárlás Rovarírtás Egyéb Állandó költségek Munkabér és járulékai Ügyintézés Biztosítás LTP Karbantartási költségek Változó költségek Karbantartás, javítás Állandó költségek Lift karbantartás Kaputelefon karbantartáa Összesen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 169

170 58. táblázat A társasházak, lakásszövetkezeti házak működésének előzetes pénzügyi becslése Nyíregyházi Lakásszövetkezet (Toldi u.58. épület) Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Közös költség üzemeltetési része Közös költség felújítási alapkézés Egyéb bevételek Felújítási alap egyéb bevétele Üzemeltetés egyéb bevétele Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Változó költségek Szemétszáll+konténer Vízdíj Villany Fűtés Anyagvásárlás+egyéb ktg Állandó költségek Használati díj Tartalékalap Karbantartási költségek Változó költségek Karbantartás épületre Lift karbantartás Állandó költségek Bankköltség Biztosítás Felújítási alap felhasználása Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 170

171 Nyíregyházi Lakásszövetkezet (Toldi u. 67. épület) Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Közös költség üzemeltetési része Közös költség felújítási alapkézés Egyéb bevételek Felújítási alap egyéb bevétele Üzemeltetés egyéb bevétele Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Változó költségek Szemétszáll+konténer Vízdíj Villany Fűtés Anyagvásárlás+egyéb ktg Bér + járulék Állandó költségek Használati díj Tartalékalap Karbantartási költségek Változó költségek Karbantartás épületre Lift karbantartás Állandó költségek Bankköltség Biztosítás Pótlási költségek Felújítási alap felhasználása Összesen Eredmény Toldi u. 56. Társasház Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Egyéb bevételek Bérleti díj Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Áramdíj Vízdíj Karbantartási költségek Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 171

172 Toldi u. 60. Társasház Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Társtulajdonosok befizetései Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Bérleti díj Egyéb bevételek Bank kamat Támogatások (pályázati, önkormányzati) Egyéb bevételek Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Közüzemi díjak Villany díj Víz és csatornadíj Távhő Szemét szállítás Biztosítási díj Személyi jellegű költségek Munka bér Járulékok Közös k. díj Könyvelői díj Egyéb üzemeltetési-kezelési költségek: Bankköltség Posta ktg Hitelkamat/hitelvisszafizetés Rovarirtás Pályázati/OTP LTP felújítás Könyvvizsgálat Jelzálog bejegyzés, végrehajtási ktg Egyéb ktg Karbantartási költségek Liftkarbantartás, javítások, ÉMI felülvizsgálatok Tisztítószer, felmosó, seprű, Izzó, fénycső Tüzivízvezeték javítás és nyomáspróba, jegyzőkönyv/ellenőrzés Műanyag nyílászáró Villanyszerelési, javítási munkák Kaputelefon javítás, zárjavítás Egyéb javítás Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 172

173 Toldi u. 62. Társasház Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Kiegészítő tevékenységből származó bevételek (Bérleti díj) Egyéb bevételek Kamat Visszautalt áramdíj Összesen Kiadások (Ft) Víz- és csatornadíj (méretlen) Közös víz- és csatornadíj Közös áram Szemétszállítás és edénybérlet Takarítás és takarítószer Karbantartás Közös tulajdon biztosítása Egyéb költségek (banki-postai ktg., stb.) Felvonó karbantartás Felvonó kezelés Képviseleti díj Felújítás Összesen Eredmény Toldi u. 64. Társasház Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Kiegészítő tevékenységből származó bevételek (Bérleti díj) Egyéb bevételek Kamat Biztosítási kártérítés Visszautalt áramdíj Összesen Kiadások (Ft) Víz- és csatornadíj (méretlen) Közös víz- és csatornadíj Közös áram Szemétszállítás és edénybérlet Takarítás és takarítószer Karbantartás Közös tulajdon biztosítása Egyéb költségek (banki-postai ktg., stb.) Felvonó karbantartás Felvonó kezelés Képviseleti díj Felújítás Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 173

174 Toldi u. 66. Társasház Projektes változat Infláció 4,9% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Közös költségek Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Bérleti díj Egyéb bevételek Lakók befizetése felújításra Kamatok Visszatérítések (víz, villany) Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Változó költségek Közös vízdíjak Közös áramdíjak Közös fűtésdíjak Szemétszállítás Felvonó üzemeltetés Számlavezetési díjak Egyéb agyagok, szolgáltatások Állandó költségek Takarítás Épületbiztosítás Közös képviselő Járulékok Karbantartási költségek Közös helyiségek karbantartása Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 174

175 Toldi u. 68. Társasház Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Társasházi közös költség Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Közös helyiség bérleti díj Egyéb bevételek Egyéb bevételek Fundamenta lakástakarékpénztári kifizetés Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Változó költségek Házmester vállalkozói díja Banki költségek Képviseleti díj Egyéb anyagköltégek Lakástakarékpénztári megtakarítás Házmester lakás költsége Házmester munkabér Házmester munkabér járulékai Könyvelés költsége Állandó költségek Áramdíj Víz + csatornadíj Szemétszállítás díja Fűtésdíj Egyéb költségek Karbantartási költségek Változó költségek Szennyvíz rendszer javítása Egyéb karbantartás Állandó költségek Felvonó karbantartás Pótlási költségek Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 175

176 Toldi u. 65. Társasház Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Társtulajdonosok befizetései Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Bérleti díj Egyéb bevételek Bank kamat Támogatások (pályázati, önkormányzati) Egyéb bevételek Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Közüzemi díjak Villany díj Víz és csatornadíj Szemét szállítás Biztosítási díj Személyi jellegű költségek Munka bér Járulékok Étkezési jegy és járulékai Közös k. díj Könyvelői díj Egyéb üzemeltetési-kezelési Bankköltség Hitelkamat Rovarirtószer Egyéb adók Könyvvizsgálat Jelzálog bejegyzés, végrehajtási ktg, ügyvédi díj Egyéb ktg Karbantartási költségek Liftkarbantartás, javítások, ÉMI felülvizsgálatok Tisztítószer, felmosó, seprű, Izzó, fénycső Szennyvíz csatorna javítás, duguláselhárítás Villanyszerelési, ajtó javítási munkák Egyéb javítás Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 176

177 Toldi u. 69. Társasház Projektes változat Infláció 4,9% 3,8% 4,2% 3,0% 3,0% 3,0% 2,9% 2,9% 2,8% 2,8% 2,7% 2,7% 2,7% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,6% 2,5% 2,5% 2,5% Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Közös költség Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Bérbeadás Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Változó költségek Lift, felülvizsgálat Szemétszállítás Villanyáram Vízdíj Tisztitószer, anyag vásárlás Rovarírtás Egyéb Állandó költségek Munkabér és járulékai Ügyintézés Biztosítás LTP Karbantartási költségek Változó költségek Karbantartás, javítás Állandó költségek Lift karbantartás Kaputelefon karbantartáa Összesen Eredmény MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 177

178 Kapcsolódó soft tevékenységek A projekt időtartama alatt megvalósuló programok, akciók vonatkozásában nem áll fenn fenntartási kötelezettség a projekt megvalósítási időszakot követően, ugyanakkor a projekt megvalósítási időszakát végigkísérik a soft tevékenységek. A tervezett programok városrehabilitációs programon túli további működtetése igény esetén pályázati forrásokból és szükség esetén önkormányzati támogatással is megvalósulhat. A működtetéssel kapcsolatos költség-haszon elemzést a Mellékletek tartalmazzák. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 178

179 8 MELLÉKLETEK 8.1 Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló rendeletből Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 19/2005.(V. 5.) KGY rendeletből az akcióterület építési használati övezeteire vonatkozóan 7 (1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) LAKÓZÓNA (L) 6. a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen - szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos építési telek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható. d) A zóna területén meglévő épület szintráépítéséhez az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati tervtanácsi véleményezésre kötelezett. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen - szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A zóna területén elhelyezhető rendeltetési egységek (r. e.) számát a telek területének (m2) x -el való elosztása utáni, lefelé kerekített egész szám adja. x értéke: - 7,50 m építménymagasságig: 60 m2/r.e 7 Forrás: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 21/2007. (VI. 12.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza 19/2005. (V. 5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról (Egységes szerkezetben a 16/2008. (IV. 1.) KGY, a 17/2008. (IV. 1.) KGY, a 11/2009. (III.3.) KGY, 16/2009. (V.26.) KGY, a 29/2009.(IX.29.) KGY, a 36/2009.(XI.24.) KGY a 36/2009.(XI.24.) KGY, a 18/2010.(VI.29.), a 7/2011.(II.11.) a 28/2011.(VIII.26.), 41/2011.(XI.25.) és az 51/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelettel) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 179

180 - 9,50 m építménymagasságig: 50 m2/r.e - 12,50 m építménymagasságig: 40 m2/r.e d) A lakások és a hozzájuk tartozó gépjármű tárolók egy rendeltetési egységnek számítanak. e) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés az építés helyét kivéve 10 m széles sávban biztosítható. (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) VEGYES ZÓNÁK 7. a) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen - lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő, helyezhető el. KÖZPARK ZÓNA (Z) 12. (1) A közparkok céljára kijelölt területen a terület min. 50%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak, szökőkutak létesíthetők. (2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, köztéri szobor, gyermekjátszótér, nyilvános WC) helyezhető el. (3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (4) A zóna területén épület újonnan nem helyezhető el. (5) A területen a) terepszint alatti garázsok közpark vagy köztér területén elhelyezhetők, melyeket legalább 50 cm földtakarással kell ellátni, b) a terepszint alatti garázsok földtakarással együtt is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedhetnek a terepcsatlakozás fölé. c) A terepszint alatti garázsok vagy parkolók részére építési telket kell kialakítani. A garázs fölötti zöldterületet közterületként kell kezelni. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 16. (1) Vízfelülethez, vízfolyáshoz kötődő vízgazdálkodási zóna (VGf) a) A területbe - az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 180

181 - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a. egyéni horgásztanyák csak a kezelő hozzájárulásával építhetők. b. Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 181

182 8.2 A szakhatósági egyeztetés keretében december 10-én felkeresett szervezetek listája 1) Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 4002 Debrecen, Pf.: 83., 4024 Debrecen, Piac u ) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u , 4401 Nyíregyháza, Pf.: ) ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Árok u. 41., 4401 Nyíregyháza, Pf.: ) BM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5. 5) Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. 6) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u ) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda 4025 Debrecen, Piac u. 79. II. emelet 8) Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága 4024 Debrecen, Sumen u. 2. 9) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 4400 Nyíregyháza, Báthory u ) Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Nyíregyházi Erdőfelügyeleti Osztály 4400 Nyíregyháza, Kótaji u ) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 1. 12) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényegészségügyi és Talajvédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33., 13) Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 1885 Budapest, Pf.: ) Nyíregyháza Rendőrkapitányság 4400 Nyíregyháza, Stadion u ) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Településfejlesztési Főosztály 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. 16) Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy K. u ) Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatóság 1675 Budapest, Pf.: ) Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Debreceni Igazgatóság MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 182

183 4025 Debrecen, Hatvan u. 43., 4001 Debrecen, Pf.: ) Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal Légiforgalmi és Repülőtér Felügyeleti Osztály 1885 Budapest, Pf.: ) Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Regionális Kirendeltség 4400 Nyíregyháza, Egyház u ) IRM Határőrség Nyírbátori Igazgatósága Határrendészeti Osztály 4300 Nyírbátor, Bocskai u ) Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala 1066 Budapest, Teréz krt. 38. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 183

184 8.3 A kérdőíves felmérések eredményei Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről (200 kérdőív = háztartások 7%-a) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Bencs Programja és Integrált Városfejlesztési Stratégiája tartalmazza a városban közötti időszakban megvalósítandó fejlesztéseket, amelyek között szerepel az Érkert városrész rehabilitációja is. A városrész rehabilitációjának megtervezésében kiemelt szerepet játszik az érkerti lakosság lakókörnyezetéről alkotott véleménye, amelynek megismerése egy kérdőíves felmérés keretében július-augusztus hónapban történt meg. Az interjúkat és az értékelést az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság készítette Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. A felmérés célja a lakótelepen élők jelenlegi lakótelepi problémáinak megismerése és a jövőbeli rehabilitációjával kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata volt. A felmérés földrajzi területe a véglegesen kijelölt akcióterületnél valamelyest nagyobb, az Arany János u. Állomás tér Huszár sor Móricz Zsigmond u. Virág u. Kígyó u. által határolt belső tömbre terjed ki. A kérdezőbiztosok az adatfelvételt a városrészben élő személyek lakásán végezték. A felmérés reprezentativitását biztosítja, hogy a lakótelep minden utcájában található lakások 2%-a került be a mintába. A kutatásban megkérdezettek 39%-a (78 fő) férfi, 61%-a (122 fő) pedig nő. A válaszadók életkori eloszlásánál az 51 év feletti korcsoport aránya emelkedik ki. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a felmérések legnagyobb részt napközben történnek, ilyenkor pedig az idősebb korosztály tartózkodik otthon. Az iskolai végzettséget tekintve a megkérdezettek 3,5%-ának nincs meg az alapfokú iskolai végzettsége. Ezzel szemben a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 80%, akik közül 31 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Mivel a városrész lakótelep jellege megkérdőjelezhetetlen, ezért nem meglepő, hogy az itt lakók 83%-a társasházban lakik. Főként a 3 emeletnél magasabb épületek dominálnak. A lakásokban a válaszadók kétharmada tulajdonosként él. A lakókörnyezetükkel kapcsolatos elégedettséget az érkerti lakók jelentős része (86%) elégedett lakókörnyezetével, az emberek szeretnek az Érkertben élni (átlag 3,155). A költözéssel kapcsolatos kérdésnél válaszadók 57%-a gondolja úgy, hogy az elkövetkező két évben nem fog elköltözni a környékről, 24,5% ellenben szeretne máshová költözni. Ennek a legfontosabb oka, hogy az elköltözni vágyók jelentős része albérlő (42,5%), viszont saját tulajdonú lakást szeretne vásárolni. Emellett az okok között szerepelt a biztonságosabb és kellemesebb környék utáni vágy is. A következő kérdések a lakótelepen előforduló problémákra és megoldásokra kérdeztek rá. A válaszadók egy 1-től 4-ig tartó skála alapján adták válaszaikat. Átlagértékek alapján a lakótelepi lakosok legsúlyosabb problémának a hajléktalanok jelenlétét tartják (3,42). Főként az Árpád és a Damjanich utca lakóinak jelent nagy gondot. Ezt követik a járdák és utak állapota, a munkalehetőség hiánya, illetve az utcai prostitúció (az értékek 3,33 és 3,23 között mozognak). Fontos problémaként merült még fel az elhanyagolt, szemetes közterületek, a játszóterek rossz állapota, az utcákon fellépő kábítószer-fogyasztás, valamint a biztonságérzet hiánya (2,90 és 2,59 közötti értékek). A lakosság véleménye szerint ezen az állapoton javítana, ha az önkormányzat elvégezné a közterületek teljes felújítását, új járdákat létesítene, valamint továbbra is támogatást nyújtana az épületek fizikai állapotának felújításához. Erre a beavatkozásra a válaszadók szerint a Szarvas és Virág utca közötti résznek, a Toldi utcának, valamint az Árpád és Damjanich utca környékének van legnagyobb szüksége. Erősítené az itt lakók biztonságérzetét, ha térfigyelő kamerákat helyeznének ki. Fontos lenne, hogy az önkormányzat támogatást nyújtson a hátrányos helyzetű családok speciális problémáinak kezelésére. Az alappopuláció 95,5%-a szerint fontos az akadálymentesítés megvalósítása a lakótelepen (átlag 3,74). A lakosok a közterület-fejlesztés szempontjából fontos feladatnak tartják az új fák/növények telepítését, elsősorban a Nagykörút mellett, az Állomás környékén, az Arany János utcán, az Érpatak MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 184

185 partján, valamint a játszóterek és egyéb utak környékén. Emellett további utcabútorok kihelyezését is szeretnék az itt élők. A válaszadók 46,5%-a szerint a parkolási problémák megszüntetésének a legjobb eszköze egy parkolóház megépítése lenne a lakótelep mellett, 39,5% szerint pedig mélygarázs építése a legjobb megoldás a lakótelepen belül. Parkolási problémák főként az állomás és a víztorony közelében valamint az érkerti rendőrőrs környékén jelentkeznek. Az Érpatak felújításának megítélése vegyes. A válaszadók legnagyobb aránya (36%) szerint az egész lakóterületen élők közérzete javulna. 20,5% szerint csak a Toldi, Deák és az Árpád út lakóit érintené a rehabilitáció. 13,5% meglátása szerint a közvetlenül a patak mellett élőknek lenne jó ez a beruházás, 11,5% gondolja csak azt, hogy az egész városrészen jelentkezne pozitív hatás. A válaszadók a felsorolt lehetőségek közül a legfontosabb beavatkozásnak a járdák, utak felújítását tartják (átlag 8,4 és 7,47). Ezután következik a lakóépületek felújítása (6,25), majd pedig a patakpart rekonstrukciója (5,89). Utolsó helyen a nagykörút melletti zöldfelület kialakítása található, a lakótelep lakói előtérbe helyezik a városrész infrastrukturális fejlesztését. Nagykörút mellett zöldfelületek kialakítása Platánsor megújítása Közösségi tér kialakítása Patakpart felújítása Járdák felújítása Utak felújítása Lakóépületek és környezetük felújítása Iskolák, óvodák környezetének megújítása az Állomás tér rekonstrukciója 3,99 4,01 4,65 5,89 6,25 5,45 4,83 7,47 8,4 A sportolási lehetőségeket tekintve a lakosok 76,5%-a bizonyos mértékig elégedett volt, ezzel szemben a válaszadók 7%-a egyáltalán nem. A legtöbb megkérdezett szerint új sportpályákat szükséges építeni (átlag 3,66), valamint az Érpatak melletti terület átalakítása is megoldhatja ezt a problémát (átlag 3,355). Jelentős számú ott lakó szerint elég lenne a jelenlegiek felújítása, modernizálása (átlag 2,905). Hatékony megoldásnak tartják az új sportolási formák számára megfelelő pályák kialakítását, főként a fiatalok körében rendkívül népszerű és elterjedt gördeszka, görkorcsolya sportok gyakorlásához szükséges speciális pályák építését (átlag 2,98). 35 fő szeretné, ha uszoda is lenne a városrészben. A lakosok egy része akár személyesen is hajlandó részt venni a lakótelepen beinduló felújításban. Elsősorban a kulturális/szociális intézmények szolgáltatásainak igénybevételében, illetve a felújítási tervek, elképzelések véleményezésében, továbbá viszonylag magas a zöldterületek, közösségi terek gondozásában való részvételi hajlandóság is. A megkérdezetteknek lehetőségük volt javaslatokat tenni a felmerült problémák kezelésére. Tematikáját tekintve 7 kulcsterület merült fel az alábbi táblázatnak megfelelően. Probléma / javaslat Említések száma Köztisztaság, parkosítás 46 Hajléktalanok elhelyezése 34 Közlekedés, utak javítása 30 Közbiztonság erősítése, járőrözés 20 Prostitúció kitiltása 16 Sportolási lehetőség bővítése 11 Csapadékvíz, szennyvíz elvezetése 6 Legtöbbször köztisztasággal, parkosítással kapcsolatos ötleteket adtak a válaszadók. Néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül: Több szeméttároló kuka MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 185

186 Betontömb elszállítása a Deák F. utcáról és a mellett lévő fa kivágása (allergia miatt) Szennyvíz és csapadékvíz elvezetése (Jósa A. és Vécsey köz) Érpatak (rossz szagot áraszt) rendbetétele, kotrása, fű lekaszálása Galambpiszok eltakarítása Közterületek gyakoribb takarítása (Fűnyírás után szemét van, a kukából a szél kifújja a szemetet, a buszmegálló tele csikkel, kevés a szemétgyűjtő) Az utcabútorok elhanyagoltak Játszóterek körülkerítése fa kerítéssel, a kutyák kizárása céljából Toldi u. játszótér helyén egy EU szabványoknak megfelelő játszótér létesítése Nagykörút mellett széles zöldfelület lésítése. Virágosítás, fásítás a parkokban (lakosság bevonásával) Állomás téren padokkal ellátott park kialakítása Szökőkutak építése A hajléktalanok elhelyezésével kapcsolatban néhány észrevétel: Hajléktalanszálló átköltöztetése A hajléktalanok és ingyenélők ellátásának csökkentése, és motivációjának növelése álláskeresésre és állástalálásra Fokozott ellenőrzés és gondozás a hajléktalanság megszüntetése érdekében Közlekedéssel kapcsolatos javaslatok: az utak, járdák felújítása Az Almatároló környékének felújítása, forgalomjelző rendőrlámpa segítésével Fessék fel a zebrát a rendőrségnél a parkolók közötti részen és a boltok előtt Buszmegállónál zebra létesítése Állomás tér rendezése (életveszélyes a közlekedés) Jobb tömegközlekedési kapcsolat biztosítása más városrészekkel (Sóstófürdő, Örökösföld, Borbánya, Oros) A Nagykörút teljes befejezése sokat segítene a lakókörnyezet rendbetételén Kerékpárút összeköttetés a belvárossal Körforgalom a Simai útnál (a kamionok elterelése) Buszmegállóba utcabútort Több parkolót Sűrűbb buszjáratok és korábban (pl. 4 4,30) Érpatak lefedése és parkoló ill. út alakítása a területén Közbiztonsággal kapcsolatos javaslatok: Határozottabb rendőri jelenlét, intézkedés, több járőrözés, éjszakánként is A lakosságot éjszaka zaklató romák megfékezése Éjszaka zajosak a motorosok, sok a csavargó és hajléktalan az utcán, a hajléktalanok a lépcsőházban telepednek meg Térfigyelő kamerák felszerelése, különösen a boltok környékén továbbá a Toldi utcára Közvilágítás bővítése (kiserdő) Fekete piac eltüntetése Prostitúció jelenlétével kapcsolatos javaslatok: Prostituáltak kitiltása Türelmi zóna kijelölése a városban Sportolási lehetőségekre tett javaslatok: Toldi u. focipálya bővítése Kosárlabdapálya, kosárpalánk Ping-pong asztalok Futópálya konditerem küzdősportok gyakorlásához hely kerékpár és gördeszka pálya kerékpárút teniszpálya uszoda MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 186

187 Összességében elmondható, hogy kevés áttörő ötlet született a kérdőíves felmérésből, csak azt lehet érzékelni, hogy a lakók az önkormányzatra hagyatkoznak, és tőle várják a segítséget még a saját épületük vonatkozásában is. Rendszerint ugyanazokra a problémákra, megoldandó feladatokra helyezték a hangsúlyt az egymást követő kérdéseknél: a köztisztaság javítására, a járdák és utak felújítására, további zöldfelületek kialakítására és a közbiztonság javítására. A korlátozott pénzügyi források ellenére van olyan belső potenciál a lakótelepen, amelyre mindenképpen érdemes odafigyelni, ez pedig maguk a lakosok és a bennük rejlő aktivitás. Viszonylag jelentős arányban állították magukról a lakók, hogy hajlandóak lennének együtt gondolkodni, együtt dolgozni az önkormányzattal a lakótelep sorsának jobbításáért. Természetesen az együttműködésre pozitív választ adóknak csak egy töredéke vonható be valóban a fejlesztésekbe, de még ez a töredék is nagy erőt képviselhet, és megerősítheti az egyelőre még fellelhető lakótelepi identitástudatot. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 187

188 8.3.2 A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozásában jelentős szerepet játszott a lakosság véleményének megismerése és beépítése a dokumentumba. Az Érkerttel kapcsolatos lakossági véleményekre vonatkozóan az alábbi főbb megállapítások tehetők. Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései között csak elvétve jelenik meg az érkerti lakótelepre vonatkozó fejlesztés. Főként egész Nyíregyházát érintő általános fejlesztések jelentek meg, mindössze az állomás felújítása jelent meg, mint az Érkerthez kapcsolható fejlesztés. Hasonló jelenség az általános érvényű fejlesztési szükségletek dominanciája figyelhető meg az elkövetkezendő 5 évre vonatkozóan is. Legtöbbször közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat tettek a válaszadók (út- és járdafelújítás, kerékpárút-hálózat bővítése). Fontos feladatnak tartják új parkolók létesítését, akár mélygarázs formájában is. A közösségi terek esetében kiemelték a játszóterek korszerűsítését. Közszolgáltatásokat tekintve elsősorban a tömegközlekedési viszonyok javítása jelent meg, emellett közvilágítással és csatornázással kapcsolatos javaslatok is érkeztek. Kifejezetten az Érkertre vonatkozóan a lakótelep általános fejlesztése, a panelprogram további folytatása és a Nagykörút délkeleti szakaszának kiépítése jelent meg a válaszok között. A válaszadóknak alkalmuk nyílt arra, hogy városrészenként jelöljenek meg néhány általuk leginkább szükséges fejlesztést. A válaszadók az Érkert esetében gyakorlatilag minden területen szükségesnek ítélik a fejlesztéseket. A lakosság által legfontosabb feladat a lakótelep általános megújítása, valamint a közterek és parkok fejlesztése. Az érkerti lakótelep élhetőségét javíthatja még a középületek felújítása és a parkolási lehetőségek bővítése. A kérdőívet kitöltőknek lehetőségük volt a városrészek rangsorolására a fejlesztési szükséglet szempontjából. Az Érkert többször is megjelent a második és harmadik helyen, ami elsősorban annak tudható be, hogy a városrehabilitáció során már érintett Jósavárost követően ez a legrégebbi és a legrosszabb infrastrukturális és társadalmi helyzetben lévő lakótelep Nyíregyházán. A beérkezett kérdőívek alapján összességében elmondható, hogy a lakosok tisztában vannak a városban eddig történt fejlesztésekkel. Rendre szinte ugyanazok a fejlesztési irányvonalak jelentek meg a következő évekre vonatkozóan, melyek elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket és az épületfelújításokat emelték ki. A megkérdezettek válaszai alapján az Érkert további fejlesztésekre vár elsősorban a lakótelepi környezet átfogó megújítása céljából. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 188

189 8.3.3 A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai A beérkezett kérdőívek alapján ágazatonként a következő fejlesztések megvalósítása szükséges: Az oktatással kapcsolatban a képviselők az iskolák felszereltségére, az oktatók megbecsülésére, illetve a szakképzés átszervezésére hívták fel elsősorban a figyelmet. Az egészségügyi és szociális ellátást illetően az alapellátás tárgyi feltételeinek javítására helyeznék a hangsúlyt. Kiemelték az idősotthonok szerepét és fontosságát, hálózatuk bővítését. Népesedéspolitikai szempontból a nagycsaládosok lakáshoz jutásának elősegítését és a fiatal, képzett szakmunkások letelepedésének ösztönzését emelték ki. A tömegközlekedés és a közlekedési infrastruktúra esetében a buszmenetrend újragondolását, villamos vonal bevezetését, fedett megállók építését, valamint több parkolási lehetőség kialakítását szorgalmazzák. A városképpel, közterekkel és környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatok között kiemelendő a fásítás, virágok ültetése, körforgalmak parkosítása, több játszótér és park kialakítása. A képviselőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a felsorolt lehetőségek közül városrészenként jelöljék meg az általuk leginkább szükségesnek tartott fejlesztést. Az Érkert esetében legtöbbször a szociális ellátórendszer fejlesztése, az utak, járdák állapotának javítása, illetve a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása fordult elő. Fontos feladat a parkolási és tömegközlekedési feltételek javítása, valamint a közterületek javítása. A képviselők maguk is megfogalmazhattak konkrét fejlesztési javaslatokat, melyek az egyes városrészek jövője szempontjából elengedhetetlenek. Az érkerti lakótelep esetében a parkok, közterületek, az utak és a járdák felújítása szerepelt a legfontosabbak között. Emellett fontos tényező a Nagykörút fejlesztésének befejezése, a panelprogram folytatása, illetve a közbiztonság javítása. A felmérés eredményeit összegezve elmondható, hogy a vizsgált városrész a képviselők szerint a fejlesztendő területek közé tartozik. Véleményük szerint elsősorban az infrastrukturális fejlesztések folytatása, valamint a környezetvédelem szempontjából a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása a követendő irányvonal. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 189

190 8.3.4 A áprilisban elvégzett lakossági kérdőíves felmérés VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés tartalmi elemei. A kérdőíves felmérés április 15-től április 30-ig tart. Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. A gyorsabb feldolgozás érdekében arra kérjük, hogy lehetőség szerint elektronikus úton töltse ki a kérdőívet, amely az alábbi címen érhető el: Amennyiben nincs lehetősége a kérdőív elektronikus továbbítására, akkor a kitöltött kérdőívet a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.) elhelyezett gyűjtődobozba is bedobhatja április 30-ig. 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!) Igen Nem 2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) kiváló jó elfogadható rossz Utak, utcák állapota Járdák állapota Parkolási lehetőségek a városrészben Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Egészségügyi intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Oktatás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Szociális ellátás színvonala Kulturális és szabadidős lehetőségek a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 190

191 városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben Parkok, közterek aránya a városrészben Parkok, közterek állapota Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Vállalkozási feltételek a városrészben Munkahelyek száma Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Hulladékgyűjtés szervezettsége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése A városrész közúti megközelíthetősége A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! igen nem Közterületek fejlesztése A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Játszóterek felújítása Érpatak környezetének rendezése Parkolási lehetőségek bővítése Utak, járdák állapotának javítása Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Egészségmegőrző programok szervezése 7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben? 8. Személyes adatok - Neme (kérjük, karikázza be): Férfi Nő - Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) Általános iskola - Életkor:. év Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány Középiskolai érettségi Egyetemi, főiskolai oklevél - Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) Köztisztviselő Közalkalmazott Fizikai foglalkozású alkalmazott Egyéb: Szellemi foglalkozású alkalmazott Vállalkozó Nyugdíjas Diák Egyéb: 9. Egyéb észrevételek, javaslatok: Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez! MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 191

192 A felmérés eredményei Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! Nyíregyháza Érkert városrész elmúlt öt év legfontosabb fejlesztésének a válaszadók többsége a rendőrőrs fejlesztését tartotta. Emellett említésre került a játszótér fejlesztés, parkolók felújítása, valamint a panelprogram. A válaszadók nagy része szerint nem történt fejlesztés ebben a városrészben. Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései (súlyozással) Nagykörút déli szakaszának kisajátítása Környezet tisztán tartása Fásítás Utak építése Szelektív hulaldékgyűjtés Orvosi rendelő Nem tudom Kutyák kitiltása Visszafejlődés Autópályák megközelíthetősége Panelprogram Parkolók felújítása Játszótér fejlesztés Nem volt Rendőrőrs fejlesztés Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! A kérdőívet kitöltők véleménye szerint a városrész legfontosabb és leginkább sürgető feladatként jelentkező problémája a meglévő utak, járdák rossz állapota. Ez a terület messze kiemelkedik a problémák közül. Ehhez kapcsolódóan a parkolási gondok, parkolók hiánya is problémát jelent. A válaszadók szerint az Érkert a városon belül elhanyagolt terület, jellemző a prostitúció. Ezek mellett további problémák is megfogalmazódtak, többek között például, hogy a szelektív hulladékgyűjtés csak a városrész egyes területein érhető el, rossz közbiztonság, a középületek, oktatási intézmények és a lakótömbök fizikai állapota nem megfelelő. Érkerti városrész legsúlyosabb problémái (súlyozással) Közvilágítás Kulturális lehetőségek hiánya Kukázók jelenléte Szolgáltatások hiánya Gyalogátkelőhely hiánya Középületek leromlott állapota Felújítatlan lakótömbök Bolthálózat, pékség/ papír-írószer hiánya Az oktatási intézmények műszaki állapota Túlzott autó forgalom a Huszár soron, kamion forgalom Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés Nagykörút déli szakaszának kétsávosítása A Deák Ferenc utca egyirányúsítása, fekvő rendőr elhelyezése Parkosítás Játszóterek, sportpályák hiánya Rossz közbiztonság Szelektív hulladékgyűjtés csak egyes részeken van Prostitúció Elhanyagolt városrész Parkolási problémák Járdák, utak rossz állapota MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 192

193 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 193

194 Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb fejlesztései az Érkerti városrészben? Nevezzen meg hármat! A válaszadók által a következő öt évben fontosnak tartott fejlesztések infrastrukturális jellegűek: kiemelt szerepet kapott a válaszok között az utak és járdák felújítása, valamint a parkolási lehetőségek bővítése. A javasolt fejlesztések között megjelentek a közterületeken (játszóterek, közterek, sportolásra alkalmas területek, zöldterületek), valamint a közszolgáltatások terén (középületek, bölcsőde, iskola) szükséges fejlesztések. A következő 5 év legfontosabb fejlesztései (súlyozással) Közlekedési rend helyreállítása Körút déli részének kiépítése Utak takarítása Közbiztonság javítása Vécsey közi iskolának nagyobb udvar biztosítása Szelektív hulladékgyűjtés Gyalogátkelőhely létesítése a Nagykörúton Szennyvíz és csapadékvíz-elvezető rendszer 6-os busz járatainak sűrítése Kamion forgalom elterelése Iskola felújítása Nagykörút déli szakaszának szélesítése Középületek felújítása Bölcsőde visszaállítása Szolgáltatások bővítése Munkahelyteremtés Közterület helyreállítása (padok) Sportolásra alkalmas terület kialakítása Lakótömbök felújítása, panelprogran Játszóterek helyreállítása Zöld terület kialakítása, rendben tartása Parkolás bővítése Járdák, utak javítása Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) A városrész különböző adottságainak megítélése a válaszadók véleménye alapján változó: A legjobbnak a közmű infrastruktúra hálózatot kiépítettségét és műszaki állapotát, valamint a hulladékgyűjtés szervezettségét és a szelektív hulladékgyűjtési rendszer működését tartják. Kedvező véleménnyel vannak a közszolgáltatásokról (egészségügy, oktatás), valamint a közúti és tömegközlekedéses megközelíthetőségről. Inkább negatív vélemény tükröződik az infrastrukturális állapot (utak, járdák), a kulturális és szabadidős tevékenységek, lehetőségek, valamint a munkahelyek számát illetően. A többi tényezőnél a pozitív és negatív válaszok többnyire egyensúlyban vannak. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 194

195 Különböző adottságokkal való elégedettség A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége A városrész közúti megközelíthetősége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése Hulladékgyűjtés szervezettsége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Munkahelyek száma Vállalkozási feltételek a városrészben Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Parkok, közterek állapota Parkok, közterek aránya a városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben Szociális ellátás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Oktatás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Egészségügyi intézmények műszaki állapota Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Parkolási lehetőségek a városrészben Járdák állapota Utak, utcák állapota Kiváló Jó Elfogadható Rossz 0% 20% 40% 60% 80% 100% Kérjük, jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! A kérdőívet kitöltők a városrészben tervezett valamennyi fejlesztést utak, járdák, zöldfelületek állapotának javítását, a közterületek fejlesztését, oktatási intézmények és panel lakóházak felújítását, különböző programok szervezését szükségesnek tartják, a felsorolt tevékenységek támogatottsága %-os. Tevékenységek szükségessége Egészségmegőrző programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Utak, járdák állapotának javítása Parkolási lehetőségek bővítése Érpatak környezetének rendezése Játszóterek felújítása A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Közterületek fejlesztése 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Igen Nem MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 195

196 A fent felsoroltakon kívül lehetőség nyílt más fejlesztések megfogalmazására. A válaszadók véleménye szerint szükséges lenne továbbá a Deák Ferenc utca egyirányúsítására, a patakon keresztül gyalogos hidak építésére, valamint sportolási lehetőségek biztosítására. Válaszadók neme Nő 50 % Férfi 50 % Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége Egyetemi, főiskolai oklevél 53 % Középiskolai érettségi 37 % Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány 10 % Válaszadók életkora (betöltött évek alapján) % % % % % % Válaszadók foglalkozási köre Diák 16 % Közalkalmazott 16 % Szellemi foglalkozású alkalmazott 16 % Vállalkozó 5 % Nyugdíjas 47 % MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 196

197 8.3.5 A novemberben elvégzett lakossági kérdőíves felmérés ÉRKERT VÁROSFEJESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés tartalmi elemei. Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. Kérjük a kitöltött kérdőívet november 30-ig jutassa el a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.) vagy a Nyírségi Civilházban (Damjanich u. 4-6.) elhelyezett gyűjtődobozba. Együttműködését köszönjük! 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!) Igen Nem 2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) Kiváló Jó Elfogadható Rossz Utak, utcák állapota Járdák állapota Parkolási lehetőségek a városrészben Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Egészségügyi intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Oktatás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Szociális ellátás színvonala Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 197

198 Parkok, közterek aránya a városrészben Parkok, közterek állapota Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Vállalkozási feltételek a városrészben Munkahelyek száma Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Hulladékgyűjtés szervezettsége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése A városrész közúti megközelíthetősége A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! Nagyon Nem Fontos Szükséges fontos fontos Közterületek fejlesztése A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Játszóterek felújítása Érpatak környezetének rendezése Parkolási lehetőségek bővítése Utak, járdák állapotának javítása Nyírségi Civilház felújítása Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Egészségmegőrző programok szervezése 7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben? 8. Személyes adatok - Neme (kérjük, karikázza be): Férfi Nő - Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) Általános iskola - Életkor:. év Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány Középiskolai érettségi Egyetemi, főiskolai oklevél - Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) Köztisztviselő Közalkalmazott Fizikai foglalkozású alkalmazott Egyéb: Szellemi foglalkozású alkalmazott Vállalkozó Nyugdíjas Diák Egyéb: Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez! MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 198

199 A felmérés eredményei Beérkezett kérdőívek száma: 237 db 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? A válaszadók 86%-a az Érkerti városrészben lakik. 3% 11% Igen Nem 86% Nem válaszolt 2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? (3 válasz volt adható) A nyitott kérdésre a válaszadók szabadon válaszolhattak, az általuk legfontosabbnak tartott 3 fejlesztés megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való rendezésével történt. A válaszadók szerint a legfontosabb fejlesztések között szerepel a közbiztonság növekedése (válaszadók 29%-a), a lakások, parkolók, utak felújítása, azonban a kérdőívet kitöltők közel 7%-a szerint semmilyen fejlesztés nem történt. Az elmúlt öt év legfontosabb fejlesztései Közbiztonság javítása, Érkerti Rendőörs fejlesztése, Játszótér felújítás Lakásfelújítás Parkoló kialakítása Útfelújítás, aszfaltozás Orvosi, gyerekorvosi rendelő felújítása MÁV állomás és környékének felújítása Nem volt fejlesztés Szelektív hulladékgyűjtés Parkosítás, tisztaság Hajléktalan nappalimelegedő lebontása Járda felújítás Buszmegállók felújítása Hídépítés, felújítás Óvoda felújítás Nyírségi Civilház létrehozása ABC Fekvőrendőr kihelyezése Iskola felújítás Digihálózat kiépítése Csatorna tisztítás Almatároló Érpatak szabályozása Folyóparton fűnyírás Épület felújítások 7,2 6,8 5,9 5,9 5,1 3,8 1,7 1,3 0,8 0,8 0,8 0,8 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 12,7 11,4 10,1 19,4 19,0 28,7 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 % MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 199

200 3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? (3 válasz volt adható) A nyitott kérdésre a válaszadók szabadon válaszolhattak, az általuk legfontosabbnak tartott 3 probléma megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való rendezésével történt. A válaszadók a legsúlyosabb problémának a parkolóhelyek alacsony számát tartják (a válaszadók 35%-a tartja ezt problémának), de jelentős azok száma is, akik az utak, járdák, közterek és a lakóházak rossz állapotát, valamint a közbiztonság helyzetét tartják. Az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái Kevés parkolóhely Utak állapota Közbiztonság, bűnözés Lakóházak állapota Járdák állapota Játszóterek hiánya, rossz állapota Elhanyagolt parkok Parkosítás hiánya Közvilágítás nem megfelelő OTP megszűnése Hajléktalanak jelenléte Köztisztaság Folyópart elhanyagoltsága Rendőrhiány Guszev közelsége Kutya piszok Prostitúció Köztér rendezés Munkanélküliség Romák nagy száma Csapadékvíz- és szennyvíz elvezető rendszer Iskola felújítás Rossz közlekedési viszonyok Óvoda felújítása Kevés sportolási lehetőség Szabadidős lehetőségek hiánya Autóbuszállomás állapota Italózó egységek késói nyitvatartása Körút folytatása Posta, postaláda hiánya Bölcsőde felújítása Kerékpárút hiánya Kóbor kutyák Telefonfülkék megújítása Bevásárló központ hiánya Zsúfolt óvodai-iskolai-bölcsődei csoportok Akadálymentesítés hiánya Környezetvédelem 7,2 6,3 6,3 5,5 4,2 3,4 3,4 3,4 3,4 3,4 3,0 2,5 2,1 1,7 1,7 1,3 1,3 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 10,1 10,1 17,7 16,0 24,9 22,4 29,1 35,4 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 % MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 200

201 4. Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? (3 válasz volt adható) A nyitott kérdésre a válaszadók szabadon válaszolhattak, az általuk legfontosabbnak tartott 3 fejlesztési szükséglet megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való rendezésével történt. A válaszadók 33%-a a legfontosabb fejlesztések között a lakóházak felújítását jelölte meg, emellett fontosnak tartják a parkolók bővítését, az utak, járdák, parkok megújítását és a közbiztonság növelését. A következő öt év legfontosabb fejlesztései Panelházak, lakóházak felújítása Parkolók bővítése, felújítása Utak felújítása Játszótér felújítás, bővítés Parkok megújítása Járdák felújítása Közbiztonság javítása Folyópart rendbe tétele Zöldterület növelés Térfigyelő rendszer bővítése Sportolási lehetőségek biztosítása Közterület fejlesztése Rendőrörs fejlesztése Kutyasétáltatásra kijelölt hely Közvilágítás korszerűsítése Köztisztaság Iskola bővítése, felújítása Gyalogátkelőhely létesítése Épületek megújítása Bevásárló üzlet létesítése OTP fiók visszahelyezése Munkahelyek létesítése Kultur központ kialakítása Közlekedési helyzet javítása Körforgalom építés Közösségi tér kialakítása Bűnmegelőzés Szociális bolt kialakítása Rendőrlámpa létesítése Polgárőrség Körút befejezése Környezetvédelem Kerékpárút építés Fekvőrendőr elhelyezése Könyvtár fejlesztés Civilház létesítése Közlekedési lámpa kihelyezése Kóbor kutyák eltávolítása Kispiac kialakítása Hajléktalanoknak létesítmény Életszínvonal fejlesztése Csatorna javítása 7,2 7,2 5,1 3,8 3,8 3,8 3,4 3,0 2,1 2,1 2,1 2,1 2,1 2,1 1,7 1,7 1,7 1,7 1,3 1,3 1,3 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 16,0 19,8 24,5 23,6 30,4 33,3 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 % MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 201

202 5. Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? Zárt kérdések kerültek felhasználásra a városrész funkcionális szerkezetét vizsgáló kérdés esetén. A válaszadók véleménye szerint a városrész különböző adottságai változóak: legkedvezőbbnek a városrész közúti és tömegközlekedéssel való megközelíthetőségét, a közmű infrastuktúra kiépítettségét és az egészségügyi intézmények állapotát tartják. A kérdőívet kitöltők legrosszabbnak a munkahelyekkel való ellátottságot, a kulturális, szabadidős és sportolási lehetőségeket, a parkolási lehetőségeket és az utak, járdák infrastrukturális állapotát ítélték.. Különböző adottságokkal való elégedettség A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 49,6 35,7 6,3 A városrész közúti megközelíthetősége 54,3 32,0 5,5 Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése 30,2 41,9 20,7 Hulladékgyűjtés szervezettsége 34,8 43,9 15,8 Kereskedelmi szolgáltatások színvonala 42,6 48,6 7,4 Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége 42,4 43,8 9,7 Munkahelyek száma 4,1 20,0 75,4 Vállalkozási feltételek a városrészben 14,2 30,1 55,2 Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége 25,7 40,6 32,2 Parkok, közterek állapota 13,2 43,4 43,0 Parkok, közterek aránya a városrészben 19,2 47,3 32,6 Sportolási lehetőségek a városrészben 7,1 21,4 71,0 Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben 8,1 24,4 67,5 Szociális ellátás színvonala 31,9 52,4 14,6 Szociális létesítmények műszaki állapota 24,6 63,1 11,7 Oktatás színvonala 50,5 39,1 6,3 Oktatási intézmények műszaki állapota 24,5 63,3 11,2 Egészségügyi ellátás színvonala 51,4 42,7 3,2 Egészségügyi intézmények műszaki állapota 59,5 31,4 2,7 Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) 44,7 47,4 5,6 Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) 59,6 28,9 5,3 Parkolási lehetőségek a városrészben 12,8 33,2 53,5 Járdák állapota 9,9 46,6 43,5 Utak, utcák állapota 9,9 44,8 45,3 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% kiváló jó elfogadható rossz MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 202

203 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! A tervezett fejlesztések iránti igényt vizsgálva megállapítható, hogy azok mindegyikét nagyon fontosnak, fontosnak vagy szükségesnek tartja a válaszadók jelentős többsége (80-100%-a). A legszükségesebbnek a megkérdezettek a panel lakóházak hőszigetelését, valamint a bűnmegelőzési programok szervezését ítélik, de emellett az utak, járdák, közterek fejlesztése is kiemelt fontosságú. Fejlesztések szükségessége Bűnmegelőzést elősegítő programok szervezése 61,5 28,8 8,8 Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő szemléletformáló akciók szervezése 29,2 34,0 30,2 Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő képzési, oktatási programok szervezése 32,4 34,8 25,7 Ifjúsági és szabadidős programok szervezése 23,6 37,3 32,5 Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése 67,1 21,9 10,5 Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése 30,2 36,6 29,3 Nyírségi Civilház felújítása 16,6 20,5 42,4 Utak, járdák állapotának javítása 50,4 35,4 11,5 Parkolási lehetőségek bővítése 51,2 25,3 18,9 Érpatak környezetének rendezése 47,3 34,1 16,4 Játszóterek felújítása 40,7 35,7 20,4 A zöldfelületek, parkok felújítása 45,1 35,7 17,4 Közterületek fejlesztése 40,5 38,1 19,1 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nagyon fontos Fontos Szükséges Nem fontos 7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben? A válaszadók szabadon megjelölhettek egyéb, általuk fontosnak tartott fejlesztéseket is a városrészre vonatkozóan, ezek az alábbiak (a válaszok számának sorrendjében): Bankfiók telepítése Közbiztonság megerősítése Parkolási feltételek javítása Munkahelyteremtés Zöldségpiac Járdák felújítása Játszótér bővítés Körút befejezése, fejlesztése A Simai út és Móricz Zs. u. kereszteződésének korszerűsítése, rendőrlámpa vagy körforgalom kiépítésével Közvilágítás javítása Panelházak felújítása Sportolási lehetőség kialakítása Útfelújítás MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 203

204 Zöldterület növelés Bevásárló központ létesítése Fásítás Kerékpárút kiépítése Kulturális, szabadidő centrum létrehozása Kutyasétáltatás kijelölt helyen Rendőrség épületének felújítása Környezettudatosság év közötti embereknek munkalehetőség biztosítása A Móricz Zs. út bővítése (4 sáv) és legalább egy zebra a buszmegálló közelében A Nyírségi Civilház környékének rendezése Átmenő forgalom csökkentése Fiatalok számára megszervezett előadások Késő esti rendőri jelenlét Padok kihelyezése a parkokba Patakparti sétány kialakítása Szociális bolt kialakítása Térfigyelő kamerák létesítése Utak takarítása Oktatási intézmények színvonalának emelése Kereskedelmi egység létrehozása Érpatak lefedése Óvoda, bölcsőde felújítása, bővítése Polgárőrség felállítása Útba igazító táblák kihelyezése 8. Személyes adatok A válaszadók demográfiai jellemzői: Neme: Nő 60 % Férfi 40 % Legmagasabb iskolai végzettség: Általános iskola 8,1 % Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány 28,1 % Középiskolai érettségi 42,5 % Egyetemi, főiskolai oklevél 21,3 % Életkor: év 0,9 % év 3,1 % év 8,4 % év 24,2 % év 12,8 % év 27,3 % év 15,4 % év 5,7 % év 2,2 % Foglalkozási kör: Diák 1,3 % Fizikai foglalkozású alkalmazott 19,4 % Közalkalmazott 15,2 % MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 204

205 Köztisztviselő 5,5 % Nyugdíjas 29,1 % Szellemi foglalkozású alkalmazott 16,5 % Vállalkozó 2,5 % Egyéb 10,5 % MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 205

206 8.4 A lakossági fórumok dokumentációja A április 15-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 206

207 A április 15-i lakossági fórum fotódokumentációja MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 207

208 8.4.2 A december 9-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 208

209 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 209

210 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 210

211 8.4.3 A február 17-i lakossági fórum jelenléti íve, fotódokumentációja és emlékeztetője MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 211

212 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 212

213 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 213

214 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 214

215 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 215

216 Emlékeztető Lakossági fórum Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása című pályázati program kapcsán Helyszín: Vécsey Károly Általános Iskola (Vécsey köz 27.) étterme Időpont: február :00 Résztvevők: mellékelt jelenléti ív szerint Kósa Tímea alpolgármester asszony köszöntötte a megjelenteket, felvázolta a fórum megrendezésének okát, majd átadta a szót Tormássi Géza önkormányzati képviselő úrnak. Tormássi Géza úr bemutatta a projekt előkészítésében résztvevő szakembereket, majd felkérte Barabás Esztert (MEGAKOM Tanácsadó iroda), hogy tartsa meg előadását. Barabás Eszter bemutatta a projekt előzményeit, az akcióterületet, a program tervezett elemeit, illetve kitért arra, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy a korábban (2010. januárban) benyújtott pályázatot a közeljövőben újra be kell nyújtani (az előadás nyomtatott változata az emlékeztető mellékleteként csatolva). Breuer András (Via Futura Kft.) tervező kiemelte, hogy a cége őszén nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként kapta meg az érkerti rehabilitációhoz kapcsolódó tervezési feladatokat. A közterületek fejlesztése/rendezése mellett fontos feladat volt a közlekedési kapcsolatok fejlesztése és a parkolási lehetőségek bővítése. Az engedélyes tervek elkészítése kb. egy évvel ezelőtt zárult le egyrészt számos szakági tervező bevonásával, másrészt az önkormányzat szakembereivel egyeztetve. Egyik legfőbb eleme a tervezésnek a közterületek rehabilitációja, így átadta a szót Kaposi Nórának (tervező). Kaposi Nóra (S-tér Kft.) elmondta, hogy ők készítették a tájépítési terveket. Áttekintő térképvázlat segítségével mutatja be a tágabb tervezési területet, illetve a pályázati programban szereplő szűkebb elemeket is. Kiemelte az Érpatakon átívelő gyalogos híd és vegyes forgalmú híd, illetve a játszóterek és a sportpályák létesítését/felújítását. (Az előadás nyomtatott változata szintén jelen emlékeztető mellékleteként található.) Tóth Attila pályázatkezelő referens vette át a szót azért, hogy bemutassa azokat a projektelemeket, amelyek a benyújtott pályázatban a közterület-rehabilitáció keretében szerepeltek. A kivetített térkép segítségével felvázolt elemek: Damjanich sétány rekonstrukciója (parkosítás, vízjáték építés, burkolatépítés, közvilágítás), lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (rendezvénytér kialakítása, parkosítás, medence már nincs benne), több korcsoportos játszótér létrehozása, kosárlabdapálya kialakítása, sportpálya felújítása, patakparti sétány kialakítása a deák F. utcára való átkötéssel, a Vécsey közben parkolóépítés, hullámosított acéllemez híd építése a Lehel utca folytatásában, a terület É-i oldalán lévő parkoló felújítása/bővítése és az Érpatak részleges lefedése, amely szintén a parkolóhelyek bővítését célozná. Breuer András elmondta, hogy az Árpád u. folytatásában egy vegyes forgalom áteresztésére alkalmas műtárgy, illetve ettől D-re a Lehel u. folytatásában szintén egy vegyes forgalom áteresztésére alkalmas műtárgy létesülne (gépjárművel és gyalogosan is). A terület É-i végében található parkoló jelenleg gépkocsi parkolási lehetőségét biztosítja (leromlott burkolat), a tervek megvalósulásával itt 68 db gépjármű elhelyezése válik lehetségessé. A Toldi u. É-i végében a pataklefedéssel együtt 47 db új parkoló létesülne. A Vécsey közben tervezett parkoló kialakításával pedig 43 db parkolóhely valósulna meg. Kaposi Nóra elmondta, hogy a korábban tervezett pergola kikerült a projektből (lakossági egyeztetés eredményeként). Kósa Tímea alpolgármester asszony javasolta, hogy próbáljuk rendezett mederbe terelni a kérdések feltevését és az azokra adott válaszokat, így arra kérte a résztvevőket, hogy akinek kérdése van, legyen kedves bemutatkozni, majd a kérdését feltenni, amire a szakértő kollegák megpróbálnak MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 216

217 választ adni. Ezek előtt kérte, hogy a programban szereplő panelfelújítások és az ún. panelprogram jelenlegi támogatási arányait (az összehasonlítás miatt) beszéljék meg. Molnárné Hevér Katalin erre reagálva közölte, hogy 2002 óta ő készítette a panelprogram nagyjából 80 %-át. Nagyon örül, hogy ebben a programban csak 15% lakossági saját erő szükséges, mivel a panelprogramban jelenleg már 50% a lakossági hozzájárulás aránya, sőt bizonyos esetekben (ha nincs önkormányzati társfinanszírozás), akkor akár 67%. Vinnai Győző országgyűlési képviselő úr kiemelte, hogy a teljes szociális városrehabilitációs program megvalósítása kiemelkedő lépés lenne az érkertiek számára, továbbá megjegyzendő, hogy az igények mentén alakult/alakul a program elemeinek kidolgozása. Ezen felül azt is látni kell, hogy az elmúlt időszak pályázatait egy kicsit át kellett strukturálni a gazdaságfejlesztési programok irányába, tehát nagy érték az ilyen pénztárcakímélő programok megvalósíthatósága. Gincsai Jánosné a Damjanich u.-i társasház közös képviselője kiemelte, hogy ők már egyszer megvívták a harcukat azért, hogy a vízjáték lehetőleg ne valósuljon meg az épületük előtt, viszont a fűzfák kivágását mindenképpen szeretnék elkerülni. A vízjátékra költendő pénzt az épületük és az óvoda közötti járda felújítására kellene fordítani (taps). Kósa Tímea közölte, hogy Dr. Kovács Ferenc polgármester úr korábban - a kérdéstől függetlenül is kiemelte számára, hogy a vízjáték megépítési költségén felül számításba kell venni annak fenntartási költségét is, így annak elmaradását támogatni tudja. Azzal is egyetért, hogy minden talpalatnyi zöldfelületre szükség van a lakótelepeken, arra kérte a tervezőket, hogy ez a rész kerüljön átalakításra a projektben. Kaposi Nóra: természetesen a burkolat felújításra kerül, és a kivágni tervezett fák helyére is pótlás kerülne. Kósa Tímea: akkor vágjunk ki fát, ha az mindenképpen indokolt, tehát ha elöregedett vagy balesetveszélyes, és akkor is pótolva (megfelelő méretben) a kivágott egyedeket. Ami menthető, azt pedig hagyjuk meg. Breuer András: a kiviteli terv esetében ezen kérésekre ki lehet térni. Gincsai Jánosné azt javasolta, hogy a fák kivágása előtt várják meg, hogy a pótolt egyedek megmaradnak-e, és csak ezt követően vágjanak. Kósa Tímea azt kérte, hogy e kérdéskör a tervezés során mindenképpen kapjon hangsúlyt és kerüljön egyeztetésre a városi főkertésszel. Názon Gyula jelezte, hogy írásban oda fogja adni a véleményét, de pár szóban elmondja azt. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a patak lefedésre kerüljön. Semmi előnyt nem hoz, nem lesz plusz parkoló, és nem lesz meg a kezelési technológiája. A rendőrség előtti két nagyon szép fenyőfa mindenképp maradjon meg, maradjon el a helyére tervezett lábmosó (vízjáték). A pavilonokat felesleges lebontani, vagy a bejáratukat átforgatni. Arról hallani sem akarunk, hogy vegyes használatú út alakuljon ki a Toldi utcán az orvosi rendelő előtt, mert két gyereket ütöttek el a közelmúltban. Miskolcon és Szegeden tudnak egy dolgot, azaz hogy 16 cm-es vastagságban kell hőszigetelni a házakat ahhoz, hogy az E kategóriából az A-ba kerüljenek. Amit a tervező mond, az hazugság. Bencsik Mihály egy nyugdíjas néni megbízásából kérdez, 15 % lesz-e a lakosság hozzájárulása, vagy 20, esetleg 50? Tóth Attila közölte, hogy a tervezési útmutató szigorúan szabályozza a projektelem tekintetében a hozzájárulás arányait, e szerint pedig a lakossági hozzájárulás maximális aránya lehet a 15 %, a pályázati támogatás 70%, így értelemszerűen önkormányzati saját erőként újabb 15%-kal számolhatunk. Kósa Tímea szintén kiemelte, hogy 15%-os önkormányzati és 15%-os lakossági saját erő szerepel a programban. Ha ez a későbbiekben másként alakul, akkor át kell értékelni. Az önkormányzat szempontjából a panelházak felújítása, az iskola, a két óvoda és a rendőrség/civilház közös MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 217

218 épületének felújítása élvez prioritást, nem pedig a parkfelújítás. Azonban ha márciusig nem nyújtjuk be a pályázatot, annál kisebb az esélyünk arra, hogy e fejlesztési pénzt lehívjuk. E fórum kapcsán pedig a legfontosabb, hogy a helyi lakosság magáénak érzi-e a projektet. Ha a lakók nem akarják, akkor a városnak nincs felesleges 200 milliója a beruházásra. Pokoraczki Jánosné (fagyizó üzemeltetője) egyetért azzal, amit az alpolgármester asszony elmondott. Olyan létesítmények kerüljenek kialakításra, amelyek kihasználhatóak és lehetőség szerint a zöldfelületek aránya ne csökkenjen. A pataklefedés és a díszmedence megvalósítását újra át kellene gondolni. Gáspárné Gabulya Éva kérdezte, hogy a tíz emeletes házak között lévő lépcsők felújítása része-e a programnak, mivel azok annyira rossz állapotúak, hogy az már balesetveszélyes. Kérjük a mozgólépcsők megszüntetését! Sipos Vilmos (Toldi u. 60.) kiemelte, hogy a parkolási lehetőségek hiánya megköveteli a sürgős lépéseket, mivel este 5 óra után érkezve szinte lehetetlen parkolóhelyet találni a lakótelep körbejárásával is. Ha lefedjük a patakot, ha nem, akkor is szükség volna parkolóhely kialakítására, még ha szerencsétlen esetben - a zöldfelület kárára is. Tóth Attila a tíz emeletes házak között lévő lépcsők kapcsán felvetett kérdésre jelezte, hogy a tágabb tervezési programnak része volt a házak közötti terület felújítása, azonban a pályázatba nem került be, mint megvalósítandó projektelem, egyrészt a tervezett pénzügyi keret szűkössége okán, másrészt pedig azért, mert a házak alatt/között a távhővezetékek (és egyéb közművek) elhelyezésére szolgáló közműalagút fut, amelynek kiváltása jelentősen növelné a költségeket. A felszínt érintő egyszerűbb beavatkozásoknak viszont sem tervezői, sem kivitelezési szinten nincs akadálya. Szilvási János (Toldi 90.) kérdezte, hogy milyen közlekedési kényszer indokolja azt, hogy közút épül a terület D-i végén? Nem látja értelmét a Lehel utcai híd megépítésének, csak akkor, ha a Körút forgalmát kell kivezetni, mert jelenleg is meg lehet közelíteni a körutat a csatorna mindkét oldaláról. Veres István (főépítész) közölte, hogy az indokolja az átvezetést, hogy a lakótelep D-i részéről a Körút felé az egyszerűbb kijárást biztosítsa, mivel jelenleg rendkívül zavaró a garázssor mentén a szűk keresztmetszetű szervízúton való kétirányú haladás a balesetveszély miatt. Átláthatatlan, kényszerközlekedést eredményez. Ezzel a híddal ezt a balesetveszélyes kényszerközlekedést lehet kiiktatni. Torma József (Toldi 69.) kérdezte, hogy az újbóli pályázatbeadás mennyiben befolyásolja a korábban beadott pályázatot, milyen újabb dokumentumok kellenek? Kiemelte továbbá, hogy az újabb hidak kiépítése az átmenő forgalom további növekedéséhez vezet, ami az itt lakók elleni bűncselekmény. Meg kell szüntetni az átmenő forgalmat, mert a balesetveszély nagy, mivel a lakóházak kijárata és az úttest között 3 méter a távolság. Nincsenek gyalogos átkelőhelyek. Milyen tevékenység folyik a Civilházban? Túl sokat költünk a programból ennek az épületnek a felújítására (taps). Tóth Attila közölte, hogy minden érintett közös képviselővel újra fel fogja venni a kapcsolatot, hogy a módosult adatlap és mellékletei kapcsán a partnerek részéről szükséges dokumentumokat beszerezze. Kósa Tímea javasolta, hogy amennyiben lehetséges, olyan lakógyűlésekre kerüljön sor, ahol a lakók újból kinyilatkoztatják, hogy akarják ezt a beruházást, tisztában vannak a feltételeivel, illetve a saját erő összegével. Lehetőleg ne 5-6 lakó döntsön az egész lépcsőház sorsáról, tehát a lakók is buzdítsák a lakótársaikat a részvételre. Volosinovszki László (Toldi 56.) közös képviselő úgy látja, hogy a kuratóriumi tagokat (közös képviselőket) kihagyták a mostani egyezkedésekről. Ez a pályázat egyszer már nyert, megbeszéltük a szigetelés anyagát, eldöntöttük a kőzetgyapot alkalmazását. Mai technika szerint már lehetséges ugyanolyan tűzálló képességű nikecellt feltenni, ami viszont tömegre sokkal kisebb és jóval olcsóbb. Másrészt, ha a kőzetgyapot véletlenül kivitelezés közben beázik, akkor a kőzetgyapot nedves, dohos lesz, soha nem szárad ki. Ha a folyó egyik partján lehet parkolni, akkor miért nem lehet parkolni a másik oldalon? Ott lehetne beültetni fákat és fűköveket, ahol parkolót lehet csinálni, nem kell lefedni több 10 vagy 100 millió forintért a folyót, ami utána büdösödik, algásodik, ezt mindenki tudja. A kutyasétáltatót pedig meg kellene szüntetni, a helyén pedig parkolót építeni (taps). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 218

219 Vinnai Győző kiemelte, hogy ő még támogatási szerződést nem látott. Ez a program az IVS-nek része, azonban a jelen pályázat nem jutott el a döntési fázisig, így a szerződés aláírásáig, tehát még nem nyert! Ő már a korábbi fórumon is kiemelte, hogy ha lehetőség van rá, akkor azon lesz, hogy ez a program megvalósuljon. Azt látni kell, hogy ilyen volumenű beruházások a közeljövőben nem várhatóak, ki kellene használni azt a lehetőséget, hogy a városrészre 1,4 milliárd forintot költhetünk. Korábban bírálta is a rehabilitációs programokat, hiszen véleménye szerint előbb a gazdaságot kell megerősíteni, csak azt követően kövekre fordítani a pénzt. Jogos az érkertiek igénye, mert rászorul a városrész a fejlesztésre, mivel a lakásokra is folyamatosan költeni kell ahhoz, hogy ne pusztuljanak le menthetetlenül (taps). Volosinovszki László kérte, hogy egy pontos dátumot jelöljünk meg arra vonatkozóan, hogy mikor várható a megvalósítás. Minden lakóközösség belátta, hogy előtakarékoskodni kell ahhoz, hogy a saját erőt biztosítani tudják, viszont sokakban felmerült, hogy meddig kell fizetniük az LTP-t, amikor nem is biztos a megvalósítás sikere. Minden közös képviselőnek és minden lakónak fontos, hogy részt vegyen a lakógyűlésen, mert ha valamelyik lakó kiesik, akkor a többieknek kell fedezni a kiesők hitelrészét is. Tormássi Géza válaszul közölte, hogy akkor fog elkezdődni, ha ez a pályázat március 31-én beadásra kerül, és minél kevesebb módosítást kell eszközölni a programban. Nem érinti az egész területet, viszont újabb lehetőségeket generál. Más területeken olyan gondokkal szembesülünk, hogy összedől az emberek háza a belvíz miatt, nem pedig a felújításról gondolkodnak. Közlekedéssel kapcsolatos kérdések: aki el akar jutni az Arany János utcáról a Móricz Zs. utcára, az nem az Érkerten keresztül teszi. Pokoraczki Jánosné kérdezte, hogy miért nem lehetett ezt a fórumot korábban megszervezni, ha ilyen kevés az idő? Názon Gyula kérte, hogy a megvalósítás terveit kellene bemutatni! Kósa Tímea válaszul közölte, hogy azért most kerül sor erre a fórumra, mert egy hete készült el a város ez évi költségvetése, korábban senki nem tudhatta, hogy sikerül-e a szükséges önerőt biztosítani. Most viszont már ki lehet jelenteni, hogy erre a programra rendelkezésre áll 208 millió forint önkormányzati önerő, ami sok más településrész esetén még ha ez sovány vigasz is nincs meg. A tervek kapcsán azt javasolta, hogy Tóth Attilát keressék a pályázattal kapcsolatos bármilyen kérdésekkel, illetve ha esetlegesen a tervekbe kívánnak betekinteni, akkor is. Az LTP hitel kapcsán nagyon jogos a felvetés, egyetért azzal, hogy a lakos feleslegesen ne fizessen. A tervezett határidők tekintetében: amennyiben sikerül összeállítani a pályázati dokumentációt, ezt követően kerül sor a mindenkori hiánypótlásokra, tehát legkorábban szeptemberben lehet pozitív támogatói döntés. Ezt követően indulhat meg a közbeszerzés folyamata, amivel kapcsolatosan mindenki tisztában van annak időigényével és esetleges buktatóival. A fizikai megvalósítás optimistán nézve tavasza előtt nem indulhat el. A partnerek kapcsán korábban fennálló párbeszédek ezután is meg fognak történni, sőt ennek bővítése, szélesítése indokolt. Lehetőség szerint ne csak a közös képviselők, hanem az érdeklődő lakók is vegyenek részt az egyeztetéseken, azok, akik építő jelleggel kívánnak a program mellé állni (taps). Ezt követően a résztvevők legnagyobb része felállt és elhagyta a termet. Egyéb felvetett problémák: A lakótelepen szükséges lenne postaládák kihelyezésére! Pásztorné Balázs Mária (Toldi u. 52.) kérte, hogy egy pici szökőkút legyen a területen, legyen kézzel nyomható ivókút, illetve ha le lesz fedve a patak, akkor magasvíz idején hogyan lesz megoldva a probléma? Ezen felül szeretné, ha nem szűnne meg a jelenlegi játszótér sem. Az emlékeztetőt összeállította: Tóth Attila pályázatkezelő referens MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 219

220 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 220

221 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 221

222 8.5 A Támogatói csoporttal kapcsolatos dokumentumok Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 222

223 8.5.2 Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 223

224 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 224

225 8.5.3 Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 225

226 8.5.4 Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 226

227 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 227

228 8.5.5 Jelenléti ív és fotódokumentáció a támogatói csoport üléséről (2012. április 13.) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 228

229 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 229

230 8.5.6 Emlékeztető a támogatói csoport üléséről (2012. április 13.) EMLÉKEZTETŐ Tárgy: Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása című pályázati program Támogatói Csoportjának üléséről Helyszín: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Bencs terem Időpont: április 13. Résztvevők: a mellékelt jelenléti ív szerint Tóth Attila, a Pályázatok és Projektmenedzsment Referatúra pályázatkezelő referense köszöntötte a megjelent tagokat, majd tekintettel a legutóbbi találkozó óta eltelt hosszú időre, rövid bemutatkozást kért mindenkitől. Jelezte, hogy a Támogatói Csoport vezetője az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság igazgatója, amely intézménynél azonban személyi változás van folyamatban, és mivel még nem történt meg az új igazgató kinevezése, így a jelenlegi csoportülést a Pályázatok és Projektmenedzsment Referatúra szervezte meg. Ezt követően elkezdte prezentációját, melyben kitért a projekt előzményeire, az első forduló sikerére, a pályázati konstrukció hátterére, annak országos tapasztalataira, majd projektelemenként részletesen bemutatta a programot. Ennek során a felmerülő kérdésekre válaszolva tisztázásra került, hogy a tavalyi évben történt, intézményeket érintő racionalizálás során a program kapcsán érintett két óvoda és egy általános iskola már az új hivatalos nevén szerepelhet a második fordulós dokumentációban. A Vécsey Károly Tagintézmény (iskola) vonatkozásában Kindruszné Stefán Erika jelezte, hogy a főépület nyílászárói már cserélve lettek, erre reagálva Tóth Attila közölte, hogy a nyílászárócsere kizárólag a tornaterem épületét érinti. A közterület-rehabilitációs elem kapcsán Versényi László kérdésére reagálva T.A. közölte, hogy az érintett vízügyi szervezetekkel a pataklefedés egyeztetése még az első fordulót megelőzően lezajlott, sőt a hatóság javaslatai hatására módosult a korábban tervezett lefedési technika. A program tényszerű bemutatását követően kitért a részletes projektjavaslat kidolgozásához szükséges feltételekre (pénzügyi fenntarthatóság részletes bemutatása, indikátorok pontosítása, a pataklefedés kockázatainak bemutatása, parkolási koncepció készítése, menedzsment tagjainak részletes bemutatása, stb.). A prezentáció végén felsorolásra került a projektben résztvevő partnerek részéről a 2. fordulós dokumentációhoz benyújtani szükséges mellékletek listája, kiemelve azokat az eseteket, amely szervezetek esetében személyi változások is történtek az egy évvel korábbi állapothoz képest. A szintén a partnerek részéről szükséges mellékletek kapcsán azt irányozták elő a jelenlévők, hogy április közepéig indokolt lenne a fontosabb nyilatkozatok és programtervek összeállítása és aláírása. Tóth Attila kiemelte, hogy az ÁFA-törvény módosítása miatt szükséges a tervezői költségbecslések módosítása, hiszen azok még 25%-os ÁFA-val kerültek kiadásra. Ráadásul az Irányító Hatóság szabályozása értelmében azon projektek esetében, ahol van tartalékkeret, ott annak terhére lehet a megnövekedett költségeket elszámolni, és csak annak kimerülése esetében lehet ÁFA kompenzációt kérni és alkalmazni. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 230

231 Lengyel János közös képviselő jelezte, hogy esetükben a Fundamentánál fizetett lakásfelújítási megtakarítást ebben az évben szükséges elkölteni. Erre reagálva T.A. közölte, hogy a közelmúltban kiállított nyilatkozat mintájára van lehetőség újabb kiadására, amely segíthet a pénzügyi intézetnél történő ügyintézésben. Szathmáry Imre aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy ha a panelházak felújítását egy kivitelezővel kívánják megvalósítani, akkor félő, hogy ilyen volumenű munkára nem lehet helyben megfelelő céget találni. Versényi László megjegyzésére reagálva Molnárné Hevér Katalin (tervező) kiemelte, hogy a társasházak képviselőit mindenképpen indokolt lesz bevonni a közbeszerzési eljárásba, hiszen az ő ismereteik fontosak lesznek a kiírás részletezéséhez (van-e tároló helyiség, villamosenergia használata, színek meghatározása, stb.). Kovács János kérdésére válaszolva a tervező közölte, hogy a műszaki tartalom vonatkozásában nincs változás a korábbi állapothoz képest, tehát marad a kőzetgyapot felhasználásával történő szigetelés. Versényi László kérte, hogy lehetőség szerint a közbeszerzési kiírás nyújtson lehetőséget arra, hogy esetlegesen az ajánlattevők a meghatározott vastagságú szigeteléstől jobb műszaki paraméterekkel rendelkezőt is ajánlhassanak, és ezt esetleg értékelési szempontként is alkalmazni lehetne. Barabás Eszter kérte a társasházak képviselőit, hogy adjanak információt arra vonatkozóan, hogy házanként van-e fűtés a közös helyiségekben, illetve az esetlegesen tervezett hitelfelvétel részleteiről. Az emlékeztetőt összeállította: Tóth Attila pályázatkezelő referens MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 231

232 8.6 A társasházakkal való egyeztetés dokumentációja Jelenléti ív MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 232

233 8.6.2 Emlékeztető Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 233