AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV. Egyeztetési anyag december 1. LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV. Egyeztetési anyag. 2009. december 1. LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA"

Átírás

1 AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV Egyeztetési anyag december december 1. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

2 AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából Az elkészítésben közreműködő munkatársak: Csabai Lászlóné, Hajzer Gábor, Tóth Attila, Vattamány Terézia Készítette: A tanulmány kidolgozásában résztvevő szakértők: Barabás Eszter, Komádi Mónika, Ivánka-Tóth Dávid, Róka László december 1. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ EATT MÓDSZERTANA ÉS ILLESZKEDÉSE A FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA AZ AKCIÓTERÜLETI CÉLKITŰZÉSEK, FEJLESZTÉSEK ÉS HATÁSOK ÜTEMEZÉS PÉNZÜGYI TERV A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE AZ ELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA HELYZETELEMZÉS AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA Demográfiai helyzet Gazdasági helyzet Társadalmi helyzet Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet Jövedelmi helyzet Környezeti állapot Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Közbiztonság AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA Közlekedés Közműhálózat értékelése Lakáshelyzet Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis FUNKCIÓELEMZÉS TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE A TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE, INGATLANÁRAK BECSLÉSE FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI A CÉLOK ILLESZKEDÉSE AZ OPERATÍV PROGRAMOK RENDSZERÉBE AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAI AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA Tevékenységek bemutatása Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

4 5.6.2 Összefoglaló indikátor táblázatok Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében Konzorciumi partnerek Támogatói csoport A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN A PÁLYÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, DE AZON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN SZINERGIA VIZSGÁLAT A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ A lakosság A vállalkozások A civil szervezetek A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI Társadalmi-gazdasági hatások Esélyegyenlőségi hatások Környezeti hatások Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok A KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK PÉNZÜGYI TERV A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony Kompetenciák, felelősségi körök Intézményi együttműködés ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS MELLÉKLETEK KIVONAT NYÍREGYHÁZA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELETBŐL A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai Városfejlesztési kérdőív április Városfejlesztési kérdőív november A LAKOSSÁGI FÓRUM JELENLÉTI ÍVE A TÁMOGATÓI CSOPORTTAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról A TÁRSASHÁZAKKAL VALÓ EGYEZTETÉS DOKUMENTÁCIÓJA Jelenléti ív Emlékeztető A SZAKHATÓSÁGI EGYEZTETÉS KERETÉBEN DECEMBER 10-ÉN FELKERESETT SZERVEZETEK LISTÁJA TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

5 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A nyíregyházi érkerti lakótelep komplex rehabilitációjára vonatkozó Előzetes Akcióterületi Tervet (EATT) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott Városfejlesztési Kézikönyv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által megjelentetett Az akcióterületi terv módszertani szempontjai, valamint a Tervezési útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz című módszertani útmutatók alapján dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentuma januárjában elkészült, azt a Közgyűlés elfogadta. Az IVS-ben a város stratégiai céljain túl kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyeken belül a város különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS öt akcióterületet határoz meg, melyek közül jelen Előzetes Akcióterületi Terv az Érkerti lakótelep területére vonatkozik, és meghatározza azokat a konkrét fejlesztéseket, melyek a kétfordulós pályázati rendszer keretében benyújtásra kerülnek. Jelen tervezési dokumentum a kétfordulós pályázat első fordulójának benyújtásához szükséges Előzetes Akcióterületi Terv, amely több ponton hagy még kidolgozásra váró nyitott kérdéseket, mivel azok a tervezés jelen stádiumában még nem ismertek. Az itt részletesen ki nem fejtett kérdéseket a második fordulós pályázathoz benyújtandó részletes és végleges Akcióterületi Terv tartalmazza majd. 1.1 Az EATT módszertana és illeszkedése Az Előzetes Akcióterületi Tervvel szemben az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmaz meg, amelyek biztosítják a megvalósítás-orientált dokumentum belső koherenciáját, a fejlesztések szakmai megalapozottságát és megvalósíthatóságát, valamint a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát. Az Előzetes Akcióterületi Terv központi gondolata funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a célok megfogalmazása és a beavatkozások meghatározása során hangsúlyosan vizsgáltuk a város, az akcióterület és az egyes érintett létesítmények jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása. 1.2 A fejlesztési akcióterület kijelölése és helyzetének bemutatása Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: teljesítse az előírt feltételeket a szociális mutatók tekintetében; kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon; a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

6 A 0,31 km² kiterjedésű akcióterület Nyíregyháza belvárosától délnyugatra, a nagykörúton belül helyezkedik el, népessége a évi népszámlálás szerint 5708 fő, a jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő. Az elsősorban nagyvárosias lakóövezeteket magában foglaló, a városi átlaghoz képest többnyire kedvezőtlenebb gazdasági, társadalmi jellemzőkkel rendelkező akcióterület teljesíti az előírt kritériumokat (a megadott mutatók közül a következőket). Indikátor típusa Mutató megnevezése Érkert Referenciaérték Alacsony gazdasági Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban aktivitás foglalkoztatottak aránya (%) 32,5 min. 28 Munkanélküliség Munkanélküliek aránya az akcióterületen (%) 11,5 min. 10,5 magas szintje Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) 4,5 min. 4 Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás (%) Szegénység és 11,2 min. 10 kirekesztettség magas szintje Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyítva a városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra városi átlag 1,8- szorosa városi átlag legalább 1,3- szorosa Érkert városon belüli fekvése és megközelíthetősége kedvező: a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán, a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a helyi buszjáratok biztosítják, a közeli vasút- és buszállomás pedig a városon kívülről érkezők számára is könnyen megközelíthetővé teszik a városrészt. Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a 60-as és a 80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. A városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

7 A terület infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy az aszfalt burkolatú utak és járdák elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. Gondot okoz a parkolóhelyek hiánya, bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, azok nem képesek a megnövekedett számú személygépjárművek befogadására. A városrész zöldterületi rendszere hiányos, gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben. A zöldfelületen lévő sétányok elavultak. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, az jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót. Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára. A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. Az érkerti lakótelepen viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. 1.3 Az akcióterületi célkitűzések, fejlesztések és hatások A felvázolt problémák, valamint az elsődleges célcsoportok, azaz a lakótelep és a város lakossága, a civil szervezetek és a vállalkozások részéről jelentkező fejlesztési szükségletek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció átfogó célkitűzése a következő: Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. Ezt az alábbi részcélok elérésével lehet megvalósítani: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése A közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg (EAOP /B konstrukció keretében). A célok eléréséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi: Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: - Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: - Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központtal egy épületben működő Érkerti Rendőrörs külső felújítása - Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása - Kincskereső Óvoda külső felújítása - Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Városi funkciót erősítő tevékenységek: - Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

8 Lakó funkciót erősítő tevékenységek: - Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft elemek: - Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok - Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére - Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok - A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok - Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése - Városmarketing tevékenységek A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant, míg egy része magántulajdonú és állami tulajdonú ingatlanokat érint. 1. Vécsey Károly Általános Iskola 2. Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág Utcai Óvoda tagóvodája) 3. Kincskereső Óvoda 4. VIII. számú főfolyás (Érpatak) 5. Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ és Érkerti Rendőrörs épülete 6. Akcióterületen lévő közterületek Társasházak MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

9 Az ÉAOP pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek mellett további fejlesztések (magánforrással megvalósuló fejlesztések, illetve a közszféra további fejlesztései) is hozzájárulnak a városrehabilitáció céljainak eléréséhez. Beavatkozás típusa ROP támogatással Projektelem neve Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft tevékenységek Projekt rövid leírása A Nyírségi Civilháznak és az Érkerti Rendőrőrsnek helyet adó épület (Damjanich u. 4-6.) külső-belső felújítása - tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás Az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hőés vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje Az épület külső homlokzatának hőszigetelése, nyílászáró csere, lapostető hő- és vízszigetelése Az épület külső homlokzati hőszigetelése, lapostető szigetelése Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszerbolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca); Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); 1 db játszótér (kicsinyek játszótere) kialakítása a Toldi u. 64. számú épület előtti területen; Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Toldi u. 66. számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti térrészen); Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása; Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich sétány meghosszabbításában); Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca folytatásában; Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re. A Toldi utcai tízemeletes, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából (10 darab épület) - a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel, a tető utólagos hő- és vízszigetelése Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése Városmarketing tevékenységek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

10 Beavatkozás típusa Magánforrással (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként) Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Projektelem neve Nyílászáró-cserék a felújított lakó-épületekben Garázsok építése Marika presszó felújítása Őzike bölcsőde energiahatékonysági felújítása Érpatak mederrehabilitáció, víztisztító Parkolók kialakítása az Állomás téren Körforgalom kialakítása az Arany J. u.-szarvas u. kereszteződésben Nagykörút délnyugati szakaszának megépítése Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése Projekt rövid leírása A fejlesztés keretében megvalósuló társasház-felújítások nyomán a még ki nem cserélt ablakok kicserélése is megtörténik A fejlesztés keretében megvalósuló terület-előkészítési tevékenység nyomán új, egységes előírások szerinti garázsok épülnek az akcióterületen A közterületek megújítása nyomán a presszó felújítása is megtörténik. Őzike bölcsőde épületének felújítása A VIII. számú főfolyás (Érpatak) kezelője az akcióterületi fejlesztéssel párhuzamosan elvégzi a főfolyás rehabilitációját városképhez illeszkedő vízfolyásrendezés mederburkolat cserével, rézsű- és padkafűvesítéssel Az akcióterület közelében új parkolóhelyek kialakítása Az akcióterület közelében a közlekedési feltételek javítása körforgalom kialakításával A Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsítása, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út A telephely áthelyezésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatók ki Az akcióterület közterületeinek további rendezése Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész komplex szociális, esztétikai és környezeti megújulása várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, valamint az itt működő civil szervezetek és vállalkozások komfortérzetét, növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a település-szerkezet átfogó javításához. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

11 1.4 Ütemezés Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk augusztus 31-ig, illetve a soft elemek esetében augusztus 31-ig megtörténik. IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) 1. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok 2. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. Előkészítés Végrehajtás Közösségi funkció Közszféra funkció Városi funkció Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkció Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése Városmarketing tevékenységek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

12 1.5 Pénzügyi terv Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. Ssz A projekt neve Támogatás intenzitása (%) Támogatás (Ft) Költségvetés megoszlása Partneri (társasházak esetében lakossági) önerő (Ft) Önkormányza ti önerő (Ft) A projekt bruttó (16-os esetében nettó) ktg-e (Ft) Közösségi funkciók 1 Nyírségi Civilház felújítása 85,00% Közszféra funkciók 2 Érkerti Rendőrőrs felújítása 85,00% Vécsey Károly Általános Iskola külső 85,00% felújítása 4 Virág Utcai Tagóvoda külső felújítása 85,00% Kincskereső Óvoda külső felújítása 85,00% Városi funkciók Városrész-központ 6 kialakítása az Érkertben, közterületrehabilitáció 85,00% Lakófunkciót erősítő tevékenység Toldi utcai 10 emeletes 7 társasházak külső felújítása 65,00% Kapcsolódó soft elemek 8 Soft projektelemek 85,00% Projektelőkészítés, menedzsment, tájékoztatás 9 Tájékoztatás 85,00% Területelőkészítés 85,00% Projekt-előkészítés 85,00% Projekt menedzsment 85,00% Tartalék 85,00% ÉAOP /B pályázat költségvetése összesen 77,27% A részletes pénzügyi elemzésre a teljes és végleges Akcióterületi Terv kidolgozásakor kerül sor. 1.6 A megvalósítás intézményi kerete A projekt kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A megvalósítás a projekt komplexitása miatt széleskörű partnerségben valósul meg (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti Rendőrőrs, Nyíregyházi Lakásszövetkezet, érintett társasházak), a támogatásban részesülő partnerek konzorciumot alkotnak. A megyei jogú városokkal szemben elvárás 1, hogy városrehabilitációs projektjük végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg. Ezen elvárásnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság a Nyíregyházi 1 Irányadó útmutatók: - Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) - Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz - A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

13 Ipari Park Kft. alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében. 1.7 Az előkészítő tevékenységek Nyíregyháza Város Önkormányzata 2006 nyarától tudatosan készül az érkerti lakótelep szociális városrehabilitációjának megvalósítására. Az előkészítés keretében különböző típusú tevékenységeket végzett el. Szükségletfeltárás Tájékoztatás és nyilvánosság Stratégiaalkotás Projektfejlesztés Tevékenység Lakossági felmérés az Érkert lakótelepen a városrész rehabilitációjának tervezéséhez Városrehabilitációs kérdőívek Időszak Városfejlesztési fórumok Bencs-Program Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása Támogatói csoport megalakítása Műszaki tanulmánytervek és tervezői költségbecslések készítése Ahhoz, hogy szeptember 1-én el lehessen kezdeni a megvalósítást, júliusban le kell zárni a 2. szakasz előkészítő tevékenységeit, amelyek közül a legfontosabb a végleges Akcióterületi Terv és az engedélyes tervdokumentumok kidolgozása. A pontos útvonalterv meghatározására akkor kerül sor, ha a projektjavaslatot a kormány jóváhagyta. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

14 2 A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2 öt olyan fejlesztési akcióterületet jelölt ki a közötti időszakra, amelyek esetében a városrehabilitáció reálisan megvalósítható. Belváros és a Búza téri piac környéke Huszártelep Érkerti lakótelep Örökösfö ldi lakótelep Tiszavasvári út menti laktanyák 1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben Költségvetés Cél Funkció Célcsoport (millió Ft) A városmag élővé tétele a központi kereskedelmi és szolgáltatási funkcióinak megerősítésével A Huszártelep társadalmigazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával A megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével Az örökösföldi lakótelep élhetőbbé tétele a hiányzó közszolgáltatások kialakításával és a közösségi terek megújításával A Tiszavasvári út menti laktanyák területének gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból optimális hasznosítása gazdasági, közösségi, városi, közszféra lakó, közösségi, városi, közszféra lakó, közösségi, városi, közszféra lakó, közösségi, városi, közszféra gazdasági, közösségi, városi, közszféra, lakó a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, turisták, befektetetők a Huszártelep lakossága az érkerti lakótelep lakossága az örökösföldi lakótelep lakossága a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, befektetetők Önkormányzati forrás (%) , , ,2 kb. 5% A város többi részének fejlesztését más pályázati programok keretében és saját erőből kívánja végrehajtani. Az elsőként fejlesztendő akcióterületként a belvárost jelölte ki az IVS, ezt követték a szociális városrehabilitáció területei. Az akcióterületi rangsor meghatározása a következő szempontok alapján történt: indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága; hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a város egészére, a város lakófunkciójára; finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága. Az IVS hosszú távú, átfogó célja a településfejlesztési koncepció alapján a következő: 2 / Önkormányzat / IVS Integrált Városfejlesztési Stratégia _IVS_Nyiregyhaza.doc MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

15 Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ehhez teljes mértékben illeszkedik, hiszen a lakosság számára élhető, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó városrészközpont kerül kialakításra intézmények, lakások és közterületek felújításával, valamint ESZA-típusú programok megvalósításával annak érdekében, hogy a beindult szegregációs folyamatok visszafordíthatók legyenek. Az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztések eltérő módon és különböző mértékben az összes középtávú, tematikus cél megvalósulásához hozzájárulnak. 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz Tematikus cél Illeszkedés T1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása T2. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához T3. A gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrásfejlesztés T4. A(z inter)regionális szerepkör erősítése T5. A fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele T6. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme T7. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése T9. A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása T10. A szociális biztonság megteremtése Az Érkert északi része a vasúttal érkezők számára egyfajta kapu szerepet tölt be, ezért fontos a lakótelep településképi illeszkedése. Emellett kiemelten fontos a parkolókapacitás bővítése városi és városrészi szinten egyaránt. A helyi vállalkozói réteg elsősorban az érkerti lakosság szükségleteinek kiszolgálására épül. A vállalkozók számára is fontos emiatt az Érkert vonzerejének növelése, hiszen így hosszú távon nagyobb vásárlóerővel rendelkező lakosság célterületévé válhat a lakótelep. Az Érkert esetében kétféleképpen jelenhet meg a humánerőforrásfejlesztés, egyrészt a közösségi terek bővítése helyszínt biztosíthat a különböző felnőttképzések, önképző körök számára, másrészt javítani kell a közoktatás infrastrukturális feltételeit. Az Érkerti lakótelep elsősorban lakófunkciót tölt be, ezért közvetlenül kevéssé hat a város interregionális szerepkörére. Közvetett módon azonban hatása több tényező szempontjából is kimutatható: a már említett szomszédos vasútállomás révén, a térségi szinten is jelentős civilszervezetek jelenléte miatt, valamint annak köszönhetően, hogy kellemes lakókörnyezetet biztosít a városba beköltözni vágyók számára. Az Érkerti lakótelep esetében nem beszélhetünk turisztikai adottságokról és funkciókról. Egyedül az Érpatak megújult környezete jelenthet majd kuriózumot a városrészt felkeresők számára. Az érkerti épületek, közterek és zöldfelületek építészeti, energetikai és esztétikai rekonstrukciójával jelentős mértékben javul a településkép és a városi környezet. A környezeti fenntarthatóság kétféleképpen jelenik meg az akcióterületen: egyfelől a lakóépületek energetikai korszerűsítésével jelentős mértékben csökken a városrész környezetterhelése, másfelől az Érpatak rekonstrukciója hozzájárul a zöldfelületek bővüléséhez és az élővízfolyások megőrzéséhez. Az energetikai korszerűsítés és a zöldfelületek fejlesztése preventív módon hozzájárul a kedvezőbb környezeti feltételek csökkentéséhez és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulásához. Az akcióterületen található Civilház a helyi lakosság fontos közösségi, találkozási pontjává fejlődhet. Megfelelő ESZA típusú programokkal erősíthetők a lakosok közti kötelékek és a helyi identitástudat. A kiválasztott akcióterületen végrehajtott fejlesztések az életminőség növekedését eredményezik a lakótelep teljes népessége számára. A szociális intézményfejlesztés segíti a társadalmi felzárkózást és kohéziót. Az akcióterületi fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: V2. Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

16 3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 3.1 Akcióterület kijelölése Nyíregyháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Nyíregyháza teljes területét érinteni fogják. 1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi IVS-ben megfogalmazott alapelveket vettük figyelembe: az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók tekintetében; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

17 az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával. 2. térkép Az érkerti akcióterület MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

18 3. térkép Az érkerti akcióterület határai Az érkerti akcióterületet az alábbi utcák határolják: Állomás tér Huszár sor Móricz Zsigmond utca Szarvas utca Vécsey köz Vécsey utca Toldi utca Arany János utca. A város 275 km²-es területének 0,11%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 5708 fő volt (a város fős népességének 4,8%-a), ennek megfelelően népsűrűsége fő/km 2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a népesség fő. Az akcióterületen történő városrehabilitációt elsősorban a városi környezet minőségi javítása és a társadalmi kohézió, valamint közvetett módon a gazdaságélénkítés motiválja különböző fejlesztési problémákon, illetve célokon keresztül, amelyek fontossági sorrendben az alábbiak: a társadalmi szegregáció leküzdése az élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és egészségesebb lakáskörülmények, lakókörnyezet megteremtése révén; a helyi lakosságnak a szociális, oktatási-képzési, foglalkoztatási programok során megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozás, és a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez; a minőségi közösségi terek vonzzák az embereket és a tevékenységeket, hozzájárulnak a társadalmi elköteleződés erősödéséhez, erősítik a kulturális tevékenységeket, gyarapítják a társadalmi tőkét, növelik a gazdasági teljesítőképességet, kiterjesztik a zöldfelületi elemek rendszerét; MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

19 Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása a jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a zöldfelületi elemek növekedéséhez, a vandalizmus csökkenéséhez, a tisztább közterületekhez és a csapadékvíz megfelelő elvezetéséhez; az egyes területek vegyes hasznosítása hozzájárul a helyi létesítmények elérhetőségéhez, növeli a személyes biztonságérzetet, csökkenti az autóhasználatot; a lakosok megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozáshoz; helyi tudásbázis, készségbázis létének biztosítása, a helyi vállalkozások életképességének növelése a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez; a helyi létesítményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása; az adott terület, városrész értékeinek bővítése; a közösségi infrastruktúra vegyes használatának biztosítása; az adott terület kihasználtságának fokozása; a funkcionális sűrűség növelése a társadalmi kapcsolatok erősödése, a kulturális sokszínűség, valamint a hatékonyabb működtetés céljából; megfelelő számú parkoló kialakítása a helykímélés, az intenzitásnövelés és az adottságok miatt. 3.2 A jogosultság igazolása Az érkerti akcióterület teljes mértékben megfelel a megyei jogú városok kiemelt városrehabilitációs projektjeivel szemben támasztott elvárásoknak. A Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz című módszertani útmutatóban az alábbi, az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek szerepelnek, amelyek mindegyikének eleget tesz az érkerti akcióterület: Az akcióterület teljes területe belterületen van. Minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. Jogosult egy akcióterület támogatásra, amennyiben a lakónépessége min fő lakótelepek esetében (a évi népszámlálás alapján a lakosság száma 5708 fő). Az alábbi táblázat igazolja, hogy a Tervezési útmutatóban megfogalmazott 6 indikátor közül legalább hármat teljesít az akcióterület. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

20 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása Indikátor típusa Adatforrás Határérték a lakótelepeken Érkert Alacsony iskolázottság (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a KSH, éves népesség körében magas volt 2001-ben Népszámlálás min. 20% 17,3% Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében KSH, alacsony volt 2001-ben Népszámlálás max. 14% 14,2% Alacsony gazdasági aktivitás (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya KSH, 2001-ben Népszámlálás min. 28% 32,5% A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi KSH, lakónépességen belül magas volt 2001-ben Népszámlálás min. 60% 52,5% Munkanélküliség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben KSH, Számítás: munkanélküliek száma/ Népszámlálás (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) min. 10,5% 11,5% Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 nap) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) KSH, Népszámlálás min. 4% 4,5% Szegénység és kirekesztettség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest KSH, Népszámlálás Önkormányzati nyilatkozat Önkormányzati nyilatkozat min. 10% 11,2% min. 8% 5,9% városi átlag legalább 1,3- szorosa (városi átlag: 21,84) Önkormányzati városi átlag nyilatkozat max. 65%-a Erősen leromlott környezet (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Magas volt a maximum egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 2001-ben A lakóépületek alacsony energiahatékonysága Rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya Feltételek: december 31. előtt épült, energiakorszerűsítés nem történt; az január 1. után épült, eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein Önkormányzati nyilatkozat KSH, Népszámlálás KSH, Népszámlálás Önkormányzati nyilatkozat városi átlag 1,8- szorosa (39,65) n.a. min. 60% 40,35% nem releváns 2,8% nem releváns 6,3% min. 50% n.a. Jelmagyarázat: az akcióterület teljesíti a mutatószámot Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

21 4 HELYZETELEMZÉS 4.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése A településrendezési terv a lakótelepi karakterű Érkertre vonatkozó részei alapján a következők mondhatók el az akcióterületről, amelynek fejlesztését a településszerkezeti terv is előirányozza: Az akcióterület jelentős része a nagyvárosias lakóterület (Ln) kategóriájába tartozik, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) alapján sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az akcióterület néhány utcája kisvárosias lakóterület, amelyek annyiban különböznek az előzőtől, hogy az épületmagasság nem haladja meg a 12,5 métert. A lakótelep tengelye az Érpatak, amelynek besorolása közpark jellegű zöldsáv és jelentősebb vízfolyás, azaz a zöldterületek (Z) és a vízgazdálkodási területek (VG) előírásait kell rá alkalmazni. Az akcióterület területhasználati kategóriáinak jellemzőit a Mellékletek tartalmazzák. 4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

22 4.2 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása A városrehabilitációs tevékenységgel érintett terület történeti előzményeit vizsgálva látható, hogy a vasút és a régi város közötti hajdani mocsaras legelő, az Érkert hosszú időn keresztül a város külső kertségének számított. Beépítése 1906 után kezdődött meg és mintegy 25 év alatt egy új városrész jött létre. 5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888) Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város településrendezési terve (2003) Az akkor kialakult városkép 2 ütemben az 1960-as és az 1980-as években változott meg teljes mértékben a házgyári jellegű lakótelep kialakításával, azóta jelentősebb felújítás nem történt. Nyíregyháza az elmúlt időszakban számos városrehabilitációs jellegű projektet valósított meg, amelyeknek köszönhetően több városrész, épület, közterület megújulhatott. 4. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

23 Pályázat megnevezése Pályázati konstrukció: HU2002/ sz. PHARE program - Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése Cím: Esély Centrum : egykori laktanya hasznosítása a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének növelése érdekében Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program Városi Területek Rehabilitációja Cím: Jósaváros közterületeinek rehabilitációja I. ütem Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program Városi Területek Rehabilitációja (barnamezős rehabilitáció) Cím: A nyíregyházi Báthory I. és Vay Á. laktanyák hasznosítása a Vay Á. laktanya ÉK-i részén lehatárolt beavatkozási terület és épületeinek rehabilitációja az esélyegyenlőséget növelő oktatási intézmények korszerű működési feltételeinek megteremtése érdekében. Pályázati konstrukció: ÉAOP /B A megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai kidolgozása és megvalósítása Cím: A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán Beadás ideje november szeptember Igényelt támogatás (Ft) Elnyert támogatás (Ft) Saját erő május április Az Érkerti akcióterületen több városrehabilitációs tevékenység is megvalósult az elmúlt évek folyamán. A szelektív hulladékgyűjtés érdekében gyűjtőszigetek kerültek kialakításra, ahol a fehér üveg, a színes üveg, a PET palack és a papír hulladékok elkülönítve gyűjthetők. Az akcióterületen jelenleg 10 helyen található gyűjtősziget. 5. táblázat Gyűjtőszigetek az Érkerti akcióterületen Ssz. Cím Ssz. Cím 1 Árpád u Toldi u Árpád u Toldi u Árpád u Toldi u. ABC 4 Árpád u Vécsey köz ABC 5 Móricz Zs. u Vécsey köz Trafik Panel Program: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának állami támogatása mellé Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata is társult, az Önkormányzati Minisztérium által kiírt pályázati feltételeket elfogadó ill. teljesítő jelentkező lakóközösségek részére támogatást nyújt. Érkertben az akcióterületen 23 lakóközösség vett részt a programban és vállalta épületében az utólagos hőszigetelési feladatok elvégzését és az épületgépészeti rendszerek energiatakarékos felújítását. A programban összesen 913 akcióterületi lakás érintett. 6. táblázat Érkert akcióterületén panelprogramban résztvevő épületek Ssz. Pályázat Lakás- Felújítás bruttó Állami Önkormányzati Épület beadása szám költsége támogatás támogatás Árpád u Árpád u Árpád u (nyílászáró) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

24 Ssz. Pályázat Lakás- Felújítás bruttó Állami Önkormányzati Épület beadása szám költsége támogatás támogatás Árpád u Árpád u Árpád u Árpád u Árpád u Árpád u Damjanich u Móricz Zs. u Móricz Zs. u Móricz Zs. u Móricz Zs. u Szarvas u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Toldi u Vécsey köz Összesen: Árpád u (homlokzat) Árpád u Összesen: Nyitás Program: A Nyírtávhő Kft. műszaki és gazdasági megfontolások alapján ban kidolgozta a NYÍregyházi TÁvfűtési Szolgáltatások korszerűsítése (röviden: NYÍTÁS ) programot, amelyet a Közgyűlés 302/1996. (XI. 20.) számú határozatában elfogadott. A NYÍTÁS program keretén belül sor kerül a lakossági szekunder fűtőberendezés részleges átalakítására, mely radiátorszelep cserét, szükség szerint a radiátorkötések átalakítását, strangszabályozók beépítését, költségosztó készülékek elhelyezését tartalmazza. A beépített berendezések rendeltetésszerű használata során a lakóközösségek 10-25%-os hőenergia megtakarításokat tudtak elérni az elmúlt fűtési időszakokban. A program során sor kerül továbbá a hőközponti berendezések korszerűsítésére is, így rugalmasan és gazdaságosan elégíthetőek ki a változó fogyasztási elvárások. A korszerűsítés befejezéseként a lakóépületek külső homlokzatának termovíziós vizsgálatával hozzájárul a Kft. ahhoz, hogy a fogyasztók további energia-megtakarítást érhessenek el. Az Érkertben az akcióterületen 32 épületben összesen 1439 lakás vesz részt a programban. 7. táblázat Az érkerti akcióterületen NYITÁS programban résztvevő épületek Utca Házszámok Árpád u Móricz Zs. u Szarvas u Toldi u Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács decentralizált források felhasználására kiírt DEC-TEUT pályázati támogatásával 2006-ban az Érkertben felújításra kerültek az utak. Ebben a programban az akcióterületen a Deák Ferenc utca, Vécsey Károly utca, Árpád utca rekonstrukciója történt meg. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

25 ban megvalósult a Deák Ferenc utca zöldfelületi felújítása. A járda és úttest közötti felhalmozódott föld nyesése, talajcsere, egységes fasor ültetése történt meg a Deák Ferenc utca Arany J. u.- Móricz Zs. u. közötti szakaszán Az akcióterületen lévő játszóterek folyamatos karbantartása mellett az Árpád utca végén lévő játszótér teljesen felújításra került, oda az Európai Uniós normáknak megfelelő játszószerek telepítése valósult meg. Az akcióterületen az alábbi város-rehabilitációs tevékenységek vannak jelenleg folyamatban: ÉAOP /B Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése pályázati felhívásra beadott Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése Nyíregyházán projektet támogatásra érdemesnek ítélték. A fejlesztés keretében tervezett tevékenységek: buszmegállók infrastruktúrájának felújítása, új esőbeállók építése, forgalomirányítói és utasforgalmi épület felújítása, utas tájékoztatás javítása. Ebben a programban az akcióterületet érintően két-két autóbusz megállóhely rekonstrukciója történik meg az Állomás téren és a Szarvas utcán. Előkészítés alatt áll az akcióterület déli részén a Nagykörút délnyugati szakaszának (Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsításával) megépítése, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út. A fejlesztés feltétele a jelenleg a Móricz Zsigmond utca túlsó oldalán található Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése. A körút megépítésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatóak ki. A fentiek mellett az önkormányzat és az akcióterületen működő szervezetek több olyan pályázatot is benyújtottak, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. A benyújtott pályázatok többsége nem infrastrukturális beruházás, hanem sokkal inkább humán jellegű fejlesztés, amelyek a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítását eredményezték. 8. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen Igényelt Elnyert Beadás Pályázat megnevezése támogatás támogatás ideje (Ft) (Ft) Saját erő Civil Szolgáltató Központ működtetése Nemzeti Civil Alapprogram Működési támogatás 2005 Felnőttképzési normatív támogatás szociálisgyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző képzéshez HEFOP Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képezhetőségének és foglalkoztathatóságának javítása Szociális asszisztens képzés ROP FORTE Regionális modell értékű program a nonprofit foglalkoztatás fejlesztéséért Civil Szolgáltató Központ Nemzeti Civil Alapprogram Működési támogatás Nemzeti Civil Alapprogram Nonprofit szolgáltatók szakmai tanulmányútja Sz-Sz-B MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

26 megyébe Pályázat megnevezése Beadás ideje Igényelt támogatás (Ft) Elnyert támogatás (Ft) Saját erő Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens képzés Közösen együtt a civil társadalom előmozdításáért Nemzeti Civil Alapprogram - A partneri együttműködés problémáinak kezelése című tréning az Észak-Alföldi régió civil szervezeteinek részvételével Felkészülés a civilek a kistérségben, nyelvi és informatikai képzés HEFOP Újra a munka világában 40 év feletti nők munkaerő-piaci reintegrációja HEFOP Segítés a segítőknek szociális területen dolgozó szakemberek képzése a nyírbátori kistérségben Nemzeti Civil Alapprogram Észak-alföldi Regionális Civil Tanácsadói Szolgálat Nemzeti Civil Alapprogram Működési támogatás Civil Szolgáltató Központ működtetése Nemzeti Civil Alapprogram Információs szolgáltató honlap kialakítása az Észak-alföldi Régió és Sz-Sz-B megyei civil szervezetek számára TÁMOP Perifériáról a társadalombaszektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért Nemzeti Civil Alapprogram Működési támogatás Civil Szolgáltató Központ működtetése Működési pályázat FVM Nemzeti Civil Alapprogram Észak-alföldi regionális Civil Tanácsadói Szolgálat Nemzeti Civil Alapprogram Partnerségben a kistérségért MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

27 6. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

28 4.3 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása Az Érkert az egyik legkisebb területű (0,31 km²), de az egyik legnagyobb népsűrűségű ( fő/km²) városrész, amely a nagykörúton belüli terület néhány utcából álló délnyugati részét foglalja el. Az Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező: a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán, a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a számos helyi buszjárat biztosítja, a közeli vasút- és buszállomás a városon kívülről érkezők számára is előnyössé teszi a városrész megközelíthetőségét Demográfiai helyzet A város 247,46 km² területének 0,12%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület népessége a évi népszámlálás alapján 5708 fő. A város lakosságának 4,8%-a, az IVS-ben lehatárolt városrésznek pedig 69,9%-a lakik az érkerti akcióterület határain belül. A legfrissebb önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő él az akcióterületen ( fő Nyíregyházán), ezért az indikátor célértékének megállapításánál is ezt vesszük alapul. Az akcióterületen élő lakosság korcsoportos összetétele a városi átlagnál kedvezőbb, a munkaképes korú lakosság aránya magasabb, míg a fiatalok és az idősek aránya alacsonyabb itt, mint Nyíregyháza egészén. 1. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%) 15,4 15,7 15,5 17,1 Nyíregyháza Forrás: KSH Népszámlálás Jóllehet viszonylag magas a munkaképes korúak aránya, az öregedési index (99,4 időskorú/100 gyermekkorú) a városi átlaghoz (91,8 időskorú/100 gyermekkorú) képest mégis kedvezőtlen értéket mutat. A háztartások átlagos létszáma alacsony, ellenben magas az egyszemélyes (nyugdíjas) háztartások aránya Gazdasági helyzet 67,2 69,0 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában a városi tendenciáknak megfelelően az Érkertben is a szolgáltatói ág dominál. Mindez megmutatkozik a nagyrészt egyéni vállalkozások esetében is: az összes városrész közül itt a legmagasabb a szolgáltatás jellegű ágazatokban tevékenykedő vállalkozások aránya (a teljes lakótelepen 86,3%). A vállalkozássűrűség évek óta az Érkertben az egyik legalacsonyabb, ami azt is jelezheti, hogy a foglalkoztatottak többsége alkalmazotti MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

29 státuszban van, illetve, hogy a dominánsan lakófunkciójú környezet nem biztosít megfelelő helyet és helyiséget a vállalkozások számára. A városrész részesedése a kiskereskedelmi üzletekből nem éri el azt az arányt, ami a népességszám alapján indokolt lenne. Ez elsősorban két tényezőnek tudható be: egyfelől a lakosság egy részének vásárlóereje csekély, másfelől a közeli városmag kereskedelmi egységeinek köszönhetően nem épültek ki jelentős párhuzamos kapacitások. A lakófunkció dominanciáját jelzi, hogy a kiskereskedelmi üzleteken belül magas az élelmiszerboltok aránya. Szintén a helyi lakosságra építenek a vendéglátóhelyek is, amelyek többsége az étterem kategóriába sorolható. Az akcióterület alacsony turisztikai vonzerejét jelzi, hogy szálláshely nem működik a lakótelepen. Az érkerti lakótelepen a KSH Nagyvárosok belső tagozódása című kiadványa alapján 708 vállalkozás található, amelynek 86,3%-a a lakosságot kiszolgáló szolgáltató szektorban tevékenykedik ez is jelzi a városrész elsődleges lakófunkcióját. Az (építő)ipari vállalkozások aránya 12,4%, a mezőgazdasági vállalkozásoké pedig mindössze 1,3% szemben a városi átlaggal, amely 15,7%, illetve 2,7%. Szintén eltérés mutatható ki az egyéni és társas vállalkozások megoszlása szempontjából: az előbbiek aránya az Érkertben csaknem 10 százalékponttal magasabb a városi értéknél (55,3%) Társadalmi helyzet A városrész lakóinak végzettség szerinti megoszlása többnyire megfelel a városi értékeknek. Érkert lakosságán belül folyamatosan csökken azok száma, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el, mivel több óvodai és általános iskolai feladat-ellátási hely is működik a városrészben, ahol kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az óvoda-, illetve tanköteles gyerekek mindenképpen bekerüljenek a nevelési-oktatási rendszerbe. Ennek ellenére még mindig a év közötti lakosság 17,3%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az akcióterület 25 év feletti népessége körében a városi átlagnál alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. 2. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) 25,0 20,0 15,0 19,8 18,1 16,2 16,1 17,3 14,2 10,0 5,0 0,0 Nyíregyháza Érkert városrész Érkert akcióterület Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Forrás: KSH Népszámlálás Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya összességében nőtt, azonban mivel számuk fokozatosan csökken, ezért abszolút értékben a tendenciák nem ilyen egyértelműek. Az MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

30 érettségizettek számát tekintve 10 évvel ezelőtt oktatáspolitikai célként fogalmazódott meg, hogy a korosztály legalább 75%-a érettségit szerezzen, ezt az arányt a városrész már elérte. A városi tendenciáknak megfelelően abszolút értékben és arányaiban is növekszik az egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezők aránya, de még így is csaknem 4 százalékponttal elmarad a városi átlagtól. A lakosság gazdasági aktivitását és szociális helyzetét a következő alfejezetek mutatják be Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet A 2001-es népszámlálási adatok alapján a városrész helyzete gazdasági aktivitás szempontjából kedvezőnek tekinthető: a foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva itt az egyik legnagyobb (57,4%), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legkisebb (29,7%) Nyíregyháza városrészei közül. Ennek megfelelően a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott száma is az érkerti lakótelepen az egyik legalacsonyabb. Szintén a munkaképes korosztály viszonylag magas arányának tudható be, hogy a háztartások 2/3-a rendelkezik foglalkoztatott személlyel. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak) viszonylag magas, 32,5%, meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárt. 9. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) Mutató megnevezése Érkerti Érkert akcióterület városrész Nyíregyháza Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 29,7 39,9 45,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 10,1 9,7 13,3 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 57,4 56,6 51,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33, ,5 Forrás: KSH Népszámlálás Az akcióterületen a munkanélküliség magas szintje jellemző: mind a munkanélküliek aránya, mind a tartós munkanélküliek aránya meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat. A munkanélküliségi ráta 2001-ben az akcióterületen (11,5%) nagymértékben meghaladta a települési átlagot: az ÁFSZ adatai alapján 2001 decemberében városi szinten csak 4,27% volt a munkanélküliségi ráta, azonban az eltérés egyrészt az adatfelvétel idejének, másrészt módszerének tudható be. A városra jellemző munkaerő-piaci tendenciákat tükrözi, hogy az állástalanok közül csak minden negyedik-ötödik tartós munkanélküli, ennél az akcióterületi adatok némileg rosszabb képet mutatnak: a tartós munkanélküliek aránya 4,5% volt végén az akcióterületen 286 fő munkanélkülit tartottak nyilván, a nyíregyházi munkanélküliek (4817 fő) 6%-a tehát érkerti lakos (miközben a város népességének 4.8%-a él itt). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

31 4.3.5 Jövedelmi helyzet Az érkerti akcióterületen a szegénység és kirekesztettség magas szintje jellemző, a vonatkozó mutatók értéke meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat: Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt ez az érték az akcióterületen 11,2% Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) az akcióterületen a városi átlag 1,8-szerese a mutató értéke (a városi átlag 21,84%, az érkerti átlag 39,65%) A szociális támogatások lakosságarányos számát figyelembe véve elmondható, hogy mind a szociális segélyben / támogatásban részesülők száma, mind a segélyek / támogatások összege meghaladja a városi átlagot. Ezt támasztja alá az is, hogy az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (855 db) megközelíti a városi érték ( db) 7,8%-át, miközben a népesség esetében az akcióterület részesedése csak 4,8%. 10. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2008-ban Abszolút érték Ezer lakosra jutó lakosságarányos érték Nyíregyháza Érkerti Érkerti Nyíregyháza akcióterület akcióterület Rendszeres szociális segélyben részesülők száma fő Rendszeres szociális segély összege Ft Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma fő Lakásfenntartási támogatás összege Ft Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma fő Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) db Környezeti állapot Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a 60-as és a 80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. Mindez már jelzi, hogy a városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

32 A lakótelep lakásállománya két szakaszban újult meg jelentősebben: a hatvanas és a nyolcvanas évek lakásépítésének köszönhető, hogy a második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% körüli, továbbá, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 2,9%, ellenben helyi vagy országos műemléki védettség alatt álló épület nincs az akcióterületen. A lakásállomány részletes bemutatását a Lakáshelyzet című alfejezet tartalmazza. A városrész zöldterületi rendszere hiányos ( m²), gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, jóllehet a parkfenntartásba bevont terület nagysága csaknem 18 hektár ( m²), azonban ennek egy része a külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik. Ezen az állapoton nagymértékben javítana a városrész természetes szerkezeti elemét jelentő, sokszor szennyezett vizű Érpatak és rendezetlen környezetének megújítása, amely jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót, ezzel szemben a környékét a városrész hiányos parkolási kapacitásának pótlására használja a lakosság. A rekreációs és közösségi funkciók megerősítését szolgálja a lakótelep 17 játszótere (6000 m²) és egy sportpályája. Az érkerti akcióterületen található az összes önkormányzati ingatlan több mint 1,7%-a, értékét tekintve azonban ennél nagyobb az akcióterület részesedése (2,9%). 11. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen Szám (db) Terület (m²) Becsült érték (ezer Ft) forgalomképes korlátozottan forgalomképes forgalomképtelen lakások intézmények közterületek egyéb Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter A forgalomképes ingatlanok nagyobb része lakófunkcióval rendelkezik, ezek értéke 20%- át teszi ki az összes akcióterületi ingatlan értékének. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közül a bölcsőde, a 2 óvoda és az általános iskola műszaki állapota nem megfelelő (részletesen lásd a Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota alfejezetben) Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára, néhány területen pedig speciális szolgáltatásokat is nyújtanak az intézmények (kivételt ez alól a centralizáltabban működő közigazgatás jelent). A városrész viszonylag kedvező fekvése miatt a közeli belvárosban egyébként is elérhető a közigazgatási, humán szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások széles köre. Az egészségügyi alapellátást egy gyógyszertár, illetve két orvosi rendelő 4-4 házi, illetve házi gyermekorvosa biztosítja, aminek köszönhetően kevés lakos jut egy orvosra (713,5 fő). A Drogambulancia a város egész lakossága számára nyújt speciális ellátást. Az akcióterületen egy általános iskola és két óvodai feladatellátási hely teszi elérhetővé a lakosság számára a közoktatást. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

33 Viszonylag széles a szociális szolgáltatások köre, a személyes gondozást egy bölcsőde, egy gyermekjóléti telephely, egy szociális gondozóház és két idősek nappali intézménye biztosítja (utóbbiak férőhelye 62 fő). A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A Civilházat 2000 óta az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság működteti, infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosítanak a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szerveznek, civil könyvtárat működtetnek, pályázati információkat, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert (Civil Almanach) jelentetnek meg. 12. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey köz 27. Oktatás Kincskereső Óvoda Árpád u Virág Utcai Óvoda Vécsey köz 29. Közművelődés KPVDSZ Művelődési Ház Szarvas u. 95. Szociális Nyírpazonyi Társulás Gyermekjóléti Központ Vécsey u. 15. szolgáltatások Őzike Bölcsőde Vécsey köz 31. Drogambulancia Árpád u. 41/a Fogorvosi Rendelőintézet Toldi u. 65/a Egészségügy Felnőtt- és gyermek körzeti orvosi rendelő Toldi u. 65/a Gyermek körzeti orvosi rendelő Vécsey köz 9. Érkert Gyógyszertár Toldi u. 51. Közbiztonság Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse Damjanich u Egyházak Arany Rózsakert Egyházközösség Vécsey u. 40. Civil szervezetek Nyírségi Civilház Damjanich u Közbiztonság Az érkerti lakótelep Nyíregyháza azon területei közé tartozik, ahol viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami mivel az utcán zajlik alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. Ezt ellensúlyozza a kihelyezett 3 térfigyelő kamera (főként az Állomás tér környékén), valamint a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse, ahol jelenleg 35 fő dolgozik (2007-ben 14 fő). 13. táblázat Közbiztonsági adatok 2008 Mértékegység akcióterület Érkerti Nyíregyháza Ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek száma db Bűnelkövetők száma db Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma db Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Az akcióterületen a bűnelkövetők száma 2007-ben 268 fő volt, ehhez képest nagymértékű javulást mutatnak a 2008-as adatok: 130 főre csökkent a bűnelkövetők száma, miközben a Nyíregyházán 2008-ban összesen több mint bűnelkövetőt tartottak nyilván. Míg a megelőző években lakosságarányosan az Érkertben lényegesen több volt a bűnelkövető, mint városi szinten, addig 2008-ban ez a tendencia megfordult, az akcióterületi bűnelkövetők aránya a városi átlag harmada volt. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

34 Az ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek száma 2008-ban 244 db volt, az akcióterület részesedése a városban elkövetett ilyen típusú bűncselekményekből 2,6% volt 2008-ban (ez az arány 2007-ben 6,7% volt). A közbiztonság javulásához nagymértékben hozzájárul a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrsének jelenléte az akcióterületen. 4.4 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása Közlekedés Az akcióterület déli és nyugati határoló szakasza a nagykörút, amelynek kiépítettsége azonban éppen ezen a szakaszon hiányos. A nagykörút délnyugati csomópontja balesetveszélyes, az útburkolat szélessége és állapota nem megfelelő. Mindez jelentős torlódást okoz az adott területen, valamint kismértékben hozzájárul ahhoz is, hogy az Érkert bizonyos észak-déli irányú utcái is egyfajta tranzitútként funkcionálnak. Emiatt egyes útszakaszok állapota nem megfelelő, valamint nehezíti a biztonságos közlekedést, hogy nincs kerékpárút a lakótelepen. 14. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője 2007-ben Mértékegység Érkerti akcióterület Kerékpárút hossza m 0 Gyűjtőutak hossza m Kiszolgáló és lakóutak hossza m Fizető parkolóhelyek száma db 0 Ingyenes parkolóhelyek száma db Kerékpártárolók száma db 0 Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Jóllehet közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban mind városi, mind városrészi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az Állomás tér gyakorlatilag Nyíregyháza egyik kapufunkciót betöltő területe, ezért is kiemelkedően fontos környezetének rendbetétele. Az akcióterület megközelíthetősége ennek köszönhetően helyi tömegközlekedéssel is viszonylag jó: a lakótelep belső részein buszmegálló nincs, de a határoló utcákon több buszjárat is megáll (Huszársor 6, 20; Toldi utca 7, 8, 8A, 18, 40; Arany János, Kígyó és Szarvas utcák 12, 16, 24). Jelentős lakótelepi szintű problémaként jelentkezik a szűk parkolókapacitás (főként az esti időszakban), amelyet a lakosság az Érpatak partjának parkolási célú kihasználásával próbál ellensúlyozni Közműhálózat értékelése Az akcióterületen található alap és középnyomású ivóvíz gerincvezetéki hálózat hossza közel 8 km. A terület ivóvíz gerincvezetéki hálózatának egy része Nyíregyháza közművesítésének első ütemében az 1960-as évek közepén, további részei pedig az es évek első felében épült ki, a korszak vízépítési gyakorlatának megfelelően azbesztcement és acél csőanyag felhasználásával. Az alapnyomású hálózat kibővült az 1970-es évek második felében épült 10 emeletes házak vízellátást biztosító fokozott nyomású rendszerrel, acél csőanyag felhasználásával, közműfolyosóban vezetve. A gerincvezetéki hálózat életkora ennek megfelelően a év, ami azbesztcement csőanyag várható élettartamát figyelembe véve 50-60%-os avultságot jelent. Az acél anyagú, földbe fektetett MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

35 csőanyagoknál ez az avultsági mutató 80-90%-os, a közműfolyosóban vezetett acél anyagú csöveknél 60-70%. Szükséges fejlesztések: A fentiek és a meghibásodási mutatók figyelembevételével a területre vonatkozóan az azbesztcement anyagú vezetékek tekintetében a bekötővezetékek cseréje, illetve a bekötés mellett a gerincvezeték kitakarás nélküli technológiával való rekonstrukciója javasolt. Elkerülhetetlen a talajban vezetett acél anyagú csövek cseréje. A Vécsey utcának a Toldi utca és Vécsey köz közötti szakaszán a hiányzó gerincvezeték kiépítése szükséges. A területen 2001-től 2008-ig a Nyírségvíz Zrt. rekonstrukciós program keretében elvégezte az Árpád utcán a DN 300-as vezetékről lecsatlakozó bekötések cseréjét, az Árpád utca nyugati oldalán lévő négyemeletes házak közműfolyosón kívül vezetett gerincvezeték cseréjét, a Toldi utcán az Érpatak keleti oldalán futó vezeték és bekötések cseréjét. Az akcióterületi szennyvízcsatornák jelenlegi állapota kielégítő. Az Árpád utcai tömbbelsőkben megoldandó az épületek előtti vakaknák tisztító nyílásokká való átépítése. A területen található betoncsatornák rekonstrukciója 15 éven belül szükséges. A Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetése és tisztítási programja tartalmaz a területen belül hálózatbővítéseket és rekonstrukciós munkálatokat is, melyek a városrehabilitáció idejéig valószínűsíthetően elkészülnek. Az Érkerti akcióterület gázellátását megvizsgálva a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. megállapította, hogy néhány helyen szükséges az üzemelő gázelosztó rendszereken beavatkozás (acél vezetékek cseréje, tolózár akna kiváltása). Az Érkerti városrész kisnyomású hálózat betáplálási pontja a Toldi utcai körzeti szabályozó állomás, amely a Lehel u., Toldi u., Huszár soron található társasházak gázellátását biztosítja. Az ellátott lakások száma kb. 400 db. Az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódva a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. tulajdonában lévő közműveken különböző ellenőrzési (vezetékek, illetve hőközpont) és kivitelezési (tereprendezés miatti átvezetések) munkálatokat kell elvégezni. Az Érkerti akcióterületen a közvilágítási fényforrások száma 469 db. A területen 8 db nyilvános távbeszélő-állomás található Lakáshelyzet Az érkerti lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll, ezek a négy- és ötemeletes házak, valamint 10 db tízemeletes ház két ütemben (a 60-as és a 80-as években) épültek. A második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% körüli. Mindezek következtében az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 2,9%. Az Érkerti akcióterületen 127 lakóépületben 2156 db lakás található, a város teljes lakásállományának 4,3%-a. A lakóingatlanok átlagmérete városi szinten az Érkertben a legalacsonyabb (55 m²), ezzel párhuzamosan pedig városi viszonylatban kiemelkedően magas, 70%-os a kétszobás ingatlanok aránya. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

36 3. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 5,6 8,3 16,6 9, , ,2 Érkert Nyíregyháza 3 szoba 2 szoba 1 szoba 4- szoba Az önkormányzati tulajdonú lakások száma az akcióterületen 128 db, itt található a nyíregyházi db önkormányzati lakás 6,4%-a. 15. táblázat A lakásállomány adatai, december 31. Mértékegység akcióterület Érkerti Nyíregyháza Lakások száma db Lakóépületek száma db Önkormányzati tulajdonú lakások száma db Az 5 szintnél magasabb lakóházak aránya % 0,25 7,87 Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások aránya % 9, Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata A közötti időszakban megtörtént néhány lakóház komplex fűtési-energetikai, valamint homlokzat- és födémszigetelési felújítása (lásd Megelőző városrehabilitációs fejlesztések fejezet), ám az épületek kora és szerkezeti állapota, valamint a felújítással nyerhető energia-megtakarítás egyaránt a lakótelep rehabilitációját sürgetik Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota A közcélú létesítmények közül az alábbiak vannak a legrosszabb műszaki állapotban, és szükséges felújításuk: Őzike Bölcsőde (Vécsey köz ): 2008-ban tetőhéjazat-csere történt 12 millió forint értékben, de teljes külső és belső felújítás szükséges az állagmegóvás és a fenntarthatóbb üzemeltetés érdekében. Kincskereső Óvoda (Árpád u ): Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület, előregyártott vasbeton vázas szerkezettel ben nyílászárócsere történt (90%- ban) 7 millió forint értékben, de homlokzati és födém hőszigetelés, valamint belső rekonstrukciók még szükségesek annak érdekében, hogy az épület hőtechnikai problémái megoldódjanak és az ellátás megfelelő körülmények között történjen. Virág utcai Óvoda tagóvodája (Vécsey köz 29.): A Virág Utcai Óvoda Tagóvodája 1965-ben épült, kétszintes, előregyártott vasbeton vázas szerkezettel. Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

37 Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Vécsey Károly Általános Iskola (Vécsey köz 27.): 2005-ben egy nagyobb belső felújítást hajtottak végre 41,3 millió forintos költségvetésből, megújult az intézmény belső világító, a fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók. Emellett ugyanakkor szükségesek nagyobb felújítások. Az épületek külső szigetelése csökkentené az energiafelhasználást. A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a homlokzati hőszigeteléssel (5200 m2) a hőtechnikai problémák megoldódhatnának. A lapostetős épületrész (1060 m 2 ) hőszigetelését és átfedését szükséges megoldani. Az udvari sportpálya (1140 m 2 ) burkolata balesetveszélyes, újra aszfaltozása szükséges. A salakpálya (1250 m 2 ) is felújításra szorul, a körülötte lévő terepet rendezni szükséges, megoldva a csapadékvíz elvezetését. A Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrörs közös épülete (Damjanich u. 4-6): az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába. Az épület földszintjén működik az Érkerti Rendőrörs, emeletén pedig a Nyírségi Civilház. Az épület az építés óta nem volt még felújítva, a homlokzat, a nyílászárók hőhidasak, a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Elengedhetetlen az épület tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása. A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapotának javítását az Önkormányzat jelen akcióterületi fejlesztés keretében tervezi megvalósítani Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis Erősségek Gyengeségek Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező Az akcióterületen a városi átlagnál alacsonyabb a fiatalok (0-14 évesek) aránya Az akcióterületen a városi átlagnál kissé magasabb munkaképes korú lakosság aránya Az akcióterület közbiztonsági helyzete javuló tendenciát mutat Az akcióterület közszolgáltatásokkal való ellátottsága kedvező A lakásállomány közművesítettsége megfelelő Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya alacsony Alacsony vállalkozássűrűség Magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya Az akcióterületen élők körében a városi átlagnál magasabb a munkanélküliség szintje Mind a szociális segélyezettek száma, mind a segélyek összege meghaladja a városi átlagot Az akcióterület zöldterületi rendszere hiányos, rendezetlen A parkolási lehetőségek szűkösek A lakóépületek rossz energiahatékonyságúak A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények többsége rossz állapotú A kerékpáros közlekedés feltételei hiányoznak Lehetőségek Veszélyek Pályázati források a városrehabilitációra Civil szervezetek megerősödése, szerepének felértékelődése Növekvő befektetői érdeklődés a város és az akcióterület iránt Multifunkciós közösségi terek iránti igény növekedése A fejlesztési források nem elegendőek a terület teljes rehabilitációjához és a hiányzó funkciók kiépítéséhez A gazdasági válság hatására csökkenő befektetői érdeklődés a terület iránt Népesség elöregedése, az inaktívak arányának emelkedése A hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése Más településrészek elszívó hatásának erősödése, elvándorlás MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

38 4.5 Funkcióelemzés Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv számba veszi és elemzi az akcióterületen található funkciókat. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be az akcióterületen található funkciókat (a Városfejlesztési Kézikönyvben található funkciócsoportok és funkciók szerinti bontásban), és azok hatókörét. A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt az Érkerti akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be. 16. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre Funkciók Nemzetközi / Országos Megyei / Regionális Mikroregionális Gazdasági funkciók kiskereskedelmi üzletek vendéglátó egységek (étterem, fagylaltozó) szolgáltató ház vasútállomás (az akcióterület közvetlen szomszédságában) Közlekedési, távközlési funkciók Közösségi funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Humán szolgáltatási funkciók Nyírségi Civilház rendezvények Szociális Gondozási Központ (az akcióterület közvetlen szomszédságában) zárt közcsatorna-hálózat közüzemi vízhálózat taxi szolgáltatás tömegközlekedés parkolók nyilvános telefon játszóterek sportpályák park, zöldterületek nyugdíjas klub egyházközösség rendőrség körzeti orvos (háziorvos) gyermekorvos fogorvos gyógyszertár bölcsőde óvodák (2 db) általános iskola A funkciók számbavétele alapján az Érkerti akcióterület mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt, az akcióterületen megtalálható funkciók nagy részének hatóköre az akcióterületre és annak közvetlen környezetére terjed ki. A nevelési-oktatási funkciók szerinti vonzáskörzet az oktatási szintnek megfelelő: a bölcsődébe, óvodákba és általános iskolába elsősorban az akcióterületen és annak közvetlen környezetében élő gyermekek járnak. Hasonló az egészségügyi szolgáltatások vonzáskörzete is: az alap ellátási formákat elsősorban az akcióterület lakosai veszik igénybe. Noha az oktatási-nevelési intézmények száma megfelelő, állapotuk azonban korszerűtlen, felújításra szorulnak. A lakótelepi akcióterületen annak jellegéből adódóan számos funkció nem található meg, ezek közül az állami, hatósági, közművelődési funkciókat az itt élők a közeli belvárosban vehetik igénybe, míg például posta az akcióterület közvetlen szomszédságában található. Bár közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban regionális, városi, és akcióterületi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az Érkerti akcióterület vonzáskörzete csupán a civil szolgáltatások esetében terjed ki az akcióterület és a város határain túlra. Az akcióterületen működő Nyírségi Civilház a megyei civil szervezetek számára kínál szolgáltatásokat: infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert jelentet meg. Ugyanakkor a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrörs MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

39 közös épülete korszerűtlen, nem biztosítja a szolgáltatások magas színvonalú ellátását, felújításra szorul. Az egyes funkciók sűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy a közlekedési funkciókon belül nem megfelelő az akcióterület parkolóhelyekkel való ellátottsága, jelentős problémát jelent a szűk parkolókapacitás. Funkcióhiány azonosítható a közterületek, zöldfelületek minősége terén: a zöldterületi rendszer hiányos, nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, (holott a parkfenntartásba bevont terület nagysága m², azonban ennek egy része a külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik). Az előzőek alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az érkerti akcióterület fejlesztésére meghatározott célkitűzése a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. A funkcióelemzés keretében megállapított funkcióhiányok pótlására az akcióterületi terv lehetőségeket teremt: a szociális városrehabilitációs pályázat keretében a projektgazda ezen hiányosságok felszámolását tűzi ki céljául. A közszféra és közösségi funkciók fejlesztésének szükségességét igényfelmérés is alátámasztja, gazdaságos fenntarthatóságukat pedig a kihasználtsági terv mutatja be. Az igényfelmérések és kihasználtsági tervek a mellékletek részét fogják képezni. 4.6 Tulajdonviszonyok értékelése Az akcióterület ingatlanviszonyait kiemelten kezelve az önkormányzati tulajdonú ingatlanállományt és a 4.8 fejezetek mutatják be részletesen. A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant érint, egy része állami illetve magántulajdon: a Damjanich u szám alatt található Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének tulajdonosai az önkormányzat és a magyar állam, VIII-as főfolyás (Érpatak) tulajdonosa a Magyar Állam, A felújítandó lakóépületek magántulajdonban, illetve magán és önkormányzati közös tulajdonban vannak. 17. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai Ingatlan Helyrajzi szám Cím Tulajdonviszony 1. Vécsey Károly Általános Iskola 6465/4 Vécsey K. köz 27. önkormányzati 2. Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág Utcai Óvoda 6465/2 Vécsey K. köz 29. önkormányzati tagóvodája) 3. Kincskereső Óvoda 6638 Árpád utca önkormányzati állami 4. VIII. számú főfolyás (kezelője: Felső-Tisza-vidéki 6579 Érpatak csatorna (Érpatak) Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) 5. Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ és Érkerti Rendőrörs épülete 6593/2 Damjanich út 4-6. önkormányzati és állami (kezelője: Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

40 Ingatlan Helyrajzi szám Cím Tulajdonviszony , 6580 Toldi utca Akcióterületen lévő 6592/40, 6521/20, Érkerti lakótelep közterületek 6465/3 közterület önkormányzati 7. Társasház 6521/5 Toldi utca 56. magán és 14 db önkormányzati 8. Társasház 6521/9 Toldi utca 58. magán 9. Társasház 6521/11 Toldi utca Társasház 6521/6 Toldi utca Társasház 6521/7 Toldi utca Társasház 6521/13 Toldi utca 66. magán magán és 19 db önkormányzati magán magán 13. Társasház 6521/15 Toldi utca 68. magán és 2 db önkormányzati 14. Társasház 6593/4 Toldi utca 65. magán és 1 db önkormányzati 15. Társasház 6593/8 Toldi utca 67. magán 16. Társasház 6593/6 Toldi utca 69. magán és 1 db önkormányzati 7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

41 4.7 A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése A városrehabilitációs pályázat tervezését és végrehajtását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi szoros partnerségben az érintett városi, illetve akcióterületi szervezetekkel. Az együttműködés az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakára egyaránt kiterjed. Az akcióterületi fejlesztés teljes életciklusában részt vesznek a fejlesztéssel érintett létesítmények üzemeltetői, fenntartói, a helyi civil szervezetek, és a társasházak tulajdonosai. Pontos feladataikat az alábbi táblázat részletezi. 18. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában Szervezet Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Nyírségvíz Zrt. EON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nyíregyházi Civil Fórum és annak tagjai Város-Kép Nonprofit Kft. elképzelések a fejlesztendő közterek kialakításához szakmai és városképi szempontból fejlesztési szükségletek meghatározása, az akcióterületen található önkormányzati lakóingatlanok közötti rangsorolás felújítás céljából az akcióterületi vízi és közvilágítási közművek állapotának értékelése, a kapcsolódó fejlesztési szükségletek, lehetőségek feltárása a beruházáshoz szükséges közműfejlesztések tervezése, előkészítése az akcióterületi közművek állapotának értékelése, a kapcsolódó fejlesztési szükségletek, lehetőségek feltárása a beruházáshoz szükséges közműfejlesztések tervezése, előkészítése Érpatak mederrehabilitáció tervezése, előkészítése infrastrukturális és humán jellegű fejlesztési szükségletek meghatározása az akcióterületen a cég a évi CXXIX. törvény előírásainak betartásával részt vehet a közterek és parkok megújításában a cégek a évi CXXIX. törvény és a 16/2006. MeHVM-PM együttes rendelet közműberuházásra vonatkozó előírásainak betartásával részt vehetnek az akcióterületi közműfejlesztésekben Érpatak mederrehabilitáció, víztisztító részvétel a soft elemek megvalósításában, a fejlesztés nyomonkövetésében lakosság aktivizálása a megújított közterek és parkok fenntartása, gondozása, az utcabútorok karbantartása, szükség esetén javítása, pótlása, cseréje felújított önkormányzati tulajdonú lakóingatlanok fenntartása, karbantartása a cég hatáskörébe tartozó közművek fenntartása, karbantartása, szükség esetén javítása, pótlása, cseréje a cégek hatáskörébe tartozó közművek fenntartása, karbantartása, szükség esetén javítása, pótlása, cseréje rehabilitált Érpatak állapotának fenntartása, karbantartása Nyírségi Civilház működtetése rendezvények, programok szervezése a megújított létesítményekben a helyi társadalom folyamatos tájékoztatása az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás legfontosabb eseményeiről Nyíregyháza nyomtatott és elektronikus sajtótermékein keresztül MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

42 Szervezet Többlakásos társasházak tulajdonosai, lakásszövetkezeti házak Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban a fejlesztési szükségletek a lakóingatlanok beazonosítása a felújítására a felújított lakóingatlanokra vonatkozóan a lakóingatlanok vonatkozóan kivitelezés karbantartása a projektbe bevont megszervezése lakóingatlanok esetében a tervezés Az ingatlanfejlesztési szándékok felmérése keretében az akcióterület funkcióiból adódóan elsősorban a lakossági és közösségi jellegű beruházásokra célszerű figyelmet fordítani. Az üzleti célú fejlesztések szempontjából az akcióterületen működő kiskereskedelmi egységek tulajdonosainak beruházási, felújítási szándékai várhatóak a közterületek megújítása hatásaként. A soft elemek megvalósításában a város maximálisan épít a helyi civil szférára: a civil szervezetekkel mind az önkormányzat, mind annak intézményei szorosan együttműködnek. Ezt jelzik többek között a Nyíregyházi Civil Koncepcióban foglaltak: a civil szervezetek aktívan részt vesznek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában, az önkormányzat rendszeresen támogatást nyújt civil szervezetek számára főként a szakbizottságok által működtetett pályázati alapok pénzügyi forrásaiból, a civil szervezeteket bevonják a döntéshozatalba a Nyíregyházi Civil Fórum által delegált bizottsági tagokon keresztül. Legfontosabb partner az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a Civilházat működteti, és aktív kapcsolatot tart fenn a megyei, városi és akcióterületi civil szervezetekkel. A lakosság részéről várható egyrészt a fejlesztésekkel érintett társasházi tulajdonosok aktív együttműködése, másrészt a fejlesztések hatásaként hamarabb bekövetkezhet a tervezett lakossági fejlesztések kivitelezése, valamint az élénkülő közösségi életnek köszönhetően várható az akcióterületi lakosság aktívabb társadalmi részvétele is. A további együttműködési lehetőségekről és az egyes célcsoportok motiválhatóságáról, bevonhatóságáról a 40. táblázat nyújt részletes áttekintést. A partnerségi egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák. 4.8 Piaci igények, lehetőségek felmérése, ingatlanárak becslése A piaci viszonyok elemzésénél egy olyan területre térünk ki részletesen, amely a fejlesztések szempontjából releváns: az ingatlanárak változásának tendenciájára és a fejlesztések következtében várható alakulására. Az akcióterületi ingatlanok többsége magántulajdonban lévő lakóingatlan. Az akcióterületi ingatlanok árainak értékelése a KSH Ingatlanadattárára, a kínálati árak statisztikai elemzésére, valamint ingatlanpiaci helyzetjelentésekre épül. Mivel az ingatlanpiaci adatok megbízhatósága több tényező miatt (pl. a rendelkezésre álló adatok módszertani jellemzői, reprezentativitása, hitelessége, összehasonlíthatósága) nem minden esetben megfelelő, ezért több forrást is felhasználtunk a folyamatok bemutatására. Azonban a legnagyobb adatbázist tartalmazó kiadvány, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Ingatlanadattár sem teljes körű, az abból nyerhető adatok messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak, inkább csak tájékoztató jellegű megállapításokat lehet általuk tenni. Fontos MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

43 felhívni a figyelmet arra is, hogy csak olyan utcákra vonatkozó adatokat tartalmaz, ahol az ügyletek száma ingatlantípusonként legalább 3 volt. 19. táblázat Lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) Állomás tér n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. Arany János utca Árpád utca Damjanich utca 31 n.a n.a Deák Ferenc utca 40 n.a Huszár sor 23 n.a. n.a n.a. n.a. n.a. 209 n.a. Lehel utca n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Móricz Zsigmond utca 42 n.a Szarvas utca 42 n.a Toldi utca Vécsey köz n.a. n.a. 61 n.a. n.a n.a. n.a Vécsey utca 40 n.a. n.a Érkerti akcióterület 36, ,8 72,6 86, Nyíregyháza Forrás: Ingatlanadattár , KSH Összefoglalóan megállapítható, hogy az érkerti akcióterületen a lakások átlagos ára a év kivételével változó mértékben, 4,6-12,6%-kal elmarad a nyíregyházi átlagtól. Ennek oka elsősorban a lakások állapotában és az akcióterület szociális státuszában keresendő, amit a viszonylag előnyös elhelyezkedés sem képes ellensúlyozni. Az egyébként sem kedvező helyzetet tovább árnyalják azok az utcák, amelyek nem tartoznak teljes hosszukban az akcióterülethez, azonban nem lehet leválogatni az adatokat házszám szerint. Ezek jellemzően azok az utcák, amelyek a belváros irányában folytatódnak (pl. Szarvas utca, Deák Ferenc utca), így többnyire magasabb árakkal jellemezhetők az érkerti átlaghoz képest. Hasonlóak a különbségek a panellakások, illetve a többlakásos társasházakban található lakások ingatlanárai között az Érkert és Nyíregyháza viszonylatában is azzal a különbséggel, hogy az érkerti panellakások ára között és 2007-ben kismértékben meghaladta a nyíregyházi átlagot. Szembetűnő azonban a panel és az egyéb társasházi lakások árai közötti országosan is jellemző különbség, amely leginkább 2003 óta követhető nyomon: 2008-ban egy ugyanakkora panellakásért 15-20%-kal fizettek kevesebbet. Ezért is nagyon fontos a házgyári technológiával épült lakások minimálisan energetikai korszerűsítése, mivel a nyílászárók cseréjével és hőszigeteléssel a tapasztalatok szerint az energiafelhasználás 40-60%-kal csökkenthető. Az így olcsóbb fenntartásúvá váló lakások piaci értéke is magasabb lesz. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

44 4. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és Nyíregyházán (Ft/m²) panel - Érkert , panel - Nyíregyháza többlakásos társasház - Érkert többlakásos társasház - Nyíregyháza 36,6 37,7 48,8 74,9 96, Általánosságban kijelenthető, hogy az országos tendenciáknak megfelelően a jelentős részben befektetési célra használt aránytalan lakástámogatási rendszer által teremtett konjunktúra megszűnt. A feltételek megváltozásával a kisbefektetők szabadulni igyekeznek az ilyen céllal vásárolt ingatlanjaiktól, így a kínálat meghaladja a keresletet. A városrészek közötti különbségek jelentősek, ami az árak mellett az értékesítések dinamikájában is megmutatkozik. Forgalmat jellemzően az egzisztenciájukat megteremtő első lakásvásárlók generálnak, akik számára alacsonyabb árfekvésével az Érkert is megfelelő kiindulási helyet jelenthet, de az akcióterületre összességében inkább az ingatlanpiaci stagnálás jellemző mind a forgalom, mind az árak tekintetében. Ezt a kedvezőtlen folyamatot ellensúlyozhatja a városrehabilitáció következtében előrejelezhető 5-10%-os áremelkedés (a rehabilitált közterek közelében fekvő és a felújított lakások esetében), amelyet jól példáz a jósavárosi lakótelep megújítása is, ahol a megújult települési környezet a kereslet fokozódását és az ingatlanárak emelkedését idézte elő. A nyíregyházi ingatlanpiac sajátossága, hogy a bokortanyákkal és a város központi belterületétől viszonylag távol található, viszonylag különálló városrészekkel jellemezhető településszerkezetnek köszönhetően a szuburbanizáció folyamata a közigazgatási határon belül megy végbe. Ez a szokásosnál nagyobb fokú rugalmasságot jelent a lakosság számára, ami miatt a városrészek vonzereje közötti különbségek az árakban is gyorsan érzékelhetőek. Az albérleti piac szempontjából az Érkert viszonylag kedvezőtlen helyzetben van: a keresletet elsősorban a főiskola generálja, amely a város északi részén, az Érkerttől MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

45 viszonylag távol helyezkedik el. Emiatt az albérleti díjak némileg alacsonyabbak a jósavárosi vagy az örökösföldi árakhoz viszonyítva (2008. szeptemberi adatok alapján egy átlagos méretű, 1,5-2 szobás lakás díja ezer forint körül mozog). Az akcióterületen élő lakosok fejlesztések iránti igényének felmérése a partnerségi egyeztetések (tájékoztatók, fórumok és kérdőíves felmérések) keretében történt meg (erről részletesebben lásd a Partnerségi egyeztetések című fejezetet.) A felmérések eredményei a Mellékletek között találhatóak. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

46 5 FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 5.1 Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai Annak érdekében, hogy a szociális városrehabilitáció céljait meghatározzuk, elengedhetetlen a háttérben meghúzódó szükségletek és problémák beazonosítása. Erre lehetőséget kínál a problémafa, amely az akcióterület gyengeségeit rendezi logikai, ok-okozati összefüggésbe. A gyengeségek közti logikai kapcsolat egy központi problémában öltött testet a problémaelemzés során, ez pedig az, hogy az Érkert által nyújtott életminőség nem megfelelő a város többi részéhez képest, ez csökkenti a lakótelep vonzerejét, ami egy szociális spirálhoz, a hátrányosabb helyzetű lakosság koncentrációjához, szegregációhoz vezethet. Az okok sokfélék, de alapvetően három fő csoportba rendezhetők erre reagálhatnak a tervezett beavatkozások. Egyrészt a közszolgáltatásokat nyújtó intézmény elavult műszaki állapota és hiányos infrastrukturális adottságai nem teszik lehetővé a magas színvonalú szolgáltatást, még akkor sem, ha egyébként a megfelelő képzettséggel és elhivatottsággal jellemezhető humán erőforrás rendelkezésre áll. Másrészt a közterületek minőségi és mennyiségi mutatói több tekintetben nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyek a közterek multifunkcionalitását biztosítják (gondozott zöldfelületek, egyedi utcabútorok, Érpatak rehabilitációja stb.). Ezekhez járulnak hozzá olyan szociális kimenetelű problémák, mint az iparosított technológiával épített lakóépületek leromlott állapota és a közbiztonság veszélyeztetettsége. A városrehabilitációra irányuló projekt szükségességét tehát egyértelmű társadalmi igények, elvárások indokolják. Amennyiben az egyes projektelemek szükségességét vesszük figyelembe, akkor a társadalmi igényeken kívül az érintett intézmények 5.6 fejezetben bemutatott műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége is előtérbe kerül, ami az intézmények fenntarthatóságát is kedvezőtlenül befolyásolja. A jogszabályi kényszer elsősorban az akadálymentesítéssel kapcsolatban merül fel: a közintézményekben jelenleg sem a külső megközelíthetőség, sem a belső terek fizikai használata nem megoldott, valamint hiányzik az infokommunikációs akadálymentesítés is. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

47 5. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség nem megfelelő, emiatt a városrész attraktivitása csökken Az érintett intézmények nem korszerűek Szociális konfliktusok és problémák megjelenése A közterületek alulhasznosítottak, nem működnek valódi közösségi térként Magas üzemeltetési, fenntartási költségek Intézmények alacsony energiahatékonysága Egyes köztereknél jellemző a monofunkcionalitás, a közlekedési funkció dominanciája Intézmények elavult műszaki állapota Intézmények hiányos infrastrukturális felszereltsége Rossz állapotú panelházak jelenléte Hajléktalanság és prostitúció miatt nem megfelelő közbiztonság Érpatak leromlott környezete, ami parkolóként funkcionál a szűk kapacitás miatt Utcabútorok alacsony száma Kevés és leromlott állapotú zöldfelület A szociális városrehabilitáció célkitűzéseit a problémafa tükörképeként értelmezendő célfa segítségével ábrázoljuk. 6. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség emelkedik, emiatt a városrész attraktivitása erősödik Az érintett intézmények korszerűek A szociális konfliktusok és problémák csökkennek Az Érkert közterületei valódi közösségi térként működnek Reális üzemeltetési, fenntartási költségek A közterek többségénél jellemző a multifunkcionalitás Az intézmények energiahatékonysága magas Intézmények műszaki állapota jó Intézmények infrastrukturális felszereltsége magas A panelházak egy része műszakilag megújul A közbiztonság javul Érpatak környezete megújul Elegendő és jó minőségű utcabútor A zöldfelület kiterjedése nő, minősége javul MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

48 Ezek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció általános, átfogó célkitűzése a következőképpen fogalmazható meg: Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. Az Érkert esetében az alapvető célkitűzés a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását. Mindez hozzájárul a lakótelepi környezet oldásához, az egyre nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi kohézió erősödéséhez, ami által megakadályozható egy újabb szegregátum kialakulása. Mivel a városrész a belváros elérhető közelségében helyezkedik el, ezért olyan jellegű közszolgáltatások fejlesztésére célszerű hangsúlyt fektetni, amelyeket a lakossághoz a lehető legközelebb kell ellátni, vagyis a vegyes területhasználat csak az Érkert egyes részein szükségesek. A beavatkozások elsődleges célcsoportját a helyi lakosság alkotja, mivel azonban a városrész Nyíregyháza egyik kapuja, a vasútállomás mellett helyezkedik el, ezért közvetetten az ide érkezők is a fejlesztések haszonélvezőinek tekintendők. Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások egyik legfontosabb célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A város lakótelepein jellemző egyfajta népességcsere, amelynek eredményeként az Érkertben is lassan többségbe kerül az alacsonyabb társadalmi státuszú, csekély vásárlóerővel rendelkező lakosság. A lakótelep nagy részét lefedő akcióterület felértékelődéséhez olyan fejlesztések megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban az életminőség és a lakókörnyezet javítását célozzák meg: A város korábbi panelrekonstrukciós tapasztalait felhasználva sor kerül a Toldi utcai lakóépületek közös részeinek felújítására és energetikai korszerűsítésére. Jelenleg a növekvő motorizáció és a helyhiány miatt a lakótelep több pontján gondot okoz a parkolás. A probléma megoldásához emelni kell a parkolóhelyek számát elsősorban a lakások, valamint az önkormányzati és civil intézmények közelében. A jelenleg elhanyagolt, de városszerkezeti szempontból nagy jelentőségű Érpatakot a város és a lakótelep részévé kell tenni úgy, hogy a lakossági véleményekkel ellentétben ne csak az Érpatak közelében élők, hanem az akcióterület teljes lakossága a fejlesztés haszonélvezője legyen. A mederrehabilitáció elvégzésével lehetővé válik egy sétány létrehozása térburkolat kialakításával és gyaloghíd építésével. 7. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza Az érkerti oktatási, szociális és rendészeti intézmények esetében egyrészt infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani, másrészt a szolgáltatások körét és MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

49 Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása minőségét bővíteni, javítani kell (többek között ESZA-típusú beavatkozások megvalósításával), ami lehetővé teszi a városrész központi funkcióinak megerősítését is. Az Érkert sajátossága Civilháznak köszönhetően a civil szervezetek nagyarányú és intenzív jelenléte. A projekt keretében kiemelt jelentősséggel bír a civil programok megvalósítása és a civil szervezetek közötti együttműködések bővítése, erősítése. A fentieknek megfelelően a városrehabilitáció specifikus célja a magasabb minőségű lakókörnyezet és széleskörű szolgáltatások biztosítása a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások számára intézmény- és közterület-fejlesztéssel. Az érkerti lakótelep köztereinek és zöldfelületeinek megújítása, az intézmények fizikai rekonstrukciója és tartalmi fejlesztése hozzájárul a (köz)szolgáltatások minőségének javulásához, a közösségi élet lehetőségeinek bővüléséhez. A komplex célkitűzés megvalósulásához az alábbi részcélok kapcsolódnak: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság közvetlen életminősége javuljon azáltal, hogy az iparosított technológiával épült panelházak homlokzata, szigetelése, közös részei megújításra kerüljenek. Mindezek a főként energetikai korszerűsítések hozzájárulnak a költséghatékonyabb fenntartáshoz és a lakások értékének emelkedéséhez, ami megakadályozza az akcióterület társadalmi szegregációját. 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése Az Érkertben számos közszolgáltatást nyújtó intézmény található, amelyek infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatások színvonalasabbá tétele a civil és a közszféra funkcióinak megerősítését szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek megújult külsővel történő ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra, eszközpark korszerűsítése. Az esélyegyenlőségi követelményeket is maximálisan figyelembe vevő korszerűsítések nyomán az érintett intézmények által nyújtott elsősorban oktatási és közösségi szolgáltatások a lakótelep teljes lakossága számára könnyebben elérhetővé válik. A főként önkormányzati tulajdonú épületek részben energetikai korszerűsítése a fenntartási költségek csökkentésével az üzemeltetők gazdálkodását is javítja. A civil és közszolgáltatások korszerűsítését az akcióterületi fejlesztések közül az oktatási intézmények, valamint a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épületének megújítása szolgálja, amelyekhez ESZA-típusú tevékenységek kapcsolódnak. Az átfogó cél érdekében az akcióterületi beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók támogatása, amely az érintett épületek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását, ezáltal pedig a helyi közösségi identitást erősíti. 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának megerősítéséhez a meghatározó épületek rekonstrukciója mellett elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása is, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére. A közterületek megújításához kapcsolódik a lakótelep közlekedési feltételeinek javítása útfelújítással és parkolók kialakításával. 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

50 Az érkerti lakótelep átfogó fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Egyrészt a zaj- és légszennyezettségi szint csökkentése irányába hatnak a környezetbarát közlekedés feltételrendszerének javítását célzó intézkedések, a városi zöldövezetek nagyarányú növelése a közterületek rekonstrukciós programján keresztül (a kialakított és/vagy megújított zöldfelületek), valamint a közintézmények energiahatékonysági fejlesztése. Másrészt valamennyi beruházás az esélyegyenlőségi szempontok maximális figyelembevételével valósul meg, amelyek mind a fizikai környezet megfelelő kialakításában, mind a biztosított szolgáltatásokban megnyilvánulnak (intézmények energetikai korszerűsítése, akadálymentesítése, köztereken a zöldfelületek arányának növelése és minőségének javítása stb.). MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

51 Átfogó cél Részcélok Cél/részcél Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása 20. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai Mutató megnevezése Mutató típusa Mértékegység Bázisérték (2008) Célérték Célérték elérésének időpontja Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs Városrehabilitációs beavatkozások által érintett output m² 0 * 2013 Polgármesteri Hivatal folyamatok megállítása és terület nagysága visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészen eredmény fő Polgármesteri Hivatal közszolgáltatások fejlesztésével. Lakossági elégedettség hatás % Polgármesteri Hivatal 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése Forrás Felújított lakóépületek száma output db Polgármesteri Hivatal Felújítással érintett lakások száma output db Polgármesteri Hivatal Támogatás eredményeként elért energiamegtakarítás eredmény KJ 0 * 2013 Polgármesteri Hivatal Felújított civil és közintézmények száma output db Polgármesteri Hivatal Felújított oktatási intézmények száma output db Polgármesteri Hivatal A fejlesztés nyomán újonnan kialakított / megerősített köz-, közösségi és profitorientált eredmény db * * 2013 Polgármesteri Hivatal szolgáltatások száma a projekt által érintett akcióterületen Rehabilitált közterek és parkok nagysága output m² 0 * 2013 Polgármesteri Hivatal Felújított zöldfelület nagysága output m² 0 * 2013 Polgármesteri Hivatal Akadálymentesített önkormányzati intézmények száma az akcióterületen Levegőszennyezettség mértékének csökkenése * - az indikátor értéke később kerül meghatározásra output db 0 * 2013 Polgármesteri Hivatal eredmény % 0 2% 2013 Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

52 5.2 A célok illeszkedése az operatív programok rendszerébe A közötti költségvetési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg. Ennek megfelelően elsősorban ezt a programot mutatjuk be a stratégiai célrendszer felépítését követve. A projekt az ÉAOP átfogó célkitűzését tekintve elsősorban a területi különbségek csökkentéséhez járul hozzá. Az ÉAOP specifikus céljai közül a projekt legerősebben az épített és természeti környezet állapotának javításához kapcsolódik: a fejlesztések a települési életminőség és a lakókörnyezet kedvező irányú befolyásolásával elősegíti a régió funkciógazdag városhálózatának kialakulását. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítését a számukra biztosított szolgáltatások teszik lehetővé. A rehabilitáció legszorosabban az ÉAOP 5. prioritásához, a Térségfejlesztéshez kapcsolódik. Ezen belül a projekt közvetlenül illeszkedik az épített környezet minőségének javítása operatív célhoz, amely a vonzó, biztonságos, egészséges lakó- és munkahelyi környezet megteremtésére irányul. A városrehabilitációnak köszönhetően alapvetően megújul egy városrész épített környezete az ott található közintézményektől kezdve a köztereken át a társasházakig. Mindez pozitív hatást fejt ki a városrész társadalmi és gazdasági felzárkózására, amivel csökkenthetők a településen belüli különbségek. A beruházások által nemcsak az érkerti lakótelep vonzereje emelkedik, hiszen azok egész Nyíregyháza fejlődésére kedvező hatást fejtenek ki. Közvetett a kapcsolat a prioritás másik két operatív céljával (természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése, civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése): 8. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere a városi zöldfelületek kialakítása indirekt módon javítja a település légszennyezettségi állapotát, egészségesebb életfeltételeket, valamint rekreációs lehetőségeket biztosít a lakosság és a turisták számára; azzal, hogy a város több és jobb közösségi teret biztosít a város lakosságának, erősíti a civil öntudatot, a társadalmi önszerveződés formáit, valamint lehetőséget és helyszínt teremt számukra közösségi rendezvények szervezéséhez elősegítve ezáltal a civil szféra erőteljesebb társadalmi szerepvállalását. Az érkerti rehabilitáció végrehajtásához az ÉAOP-hoz kapcsolódó regionális akcióterveken belül az konstrukció (Város- és településfejlesztési akciók) B komponense (Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések a megyei jogú városokban) nyújt támogatást. A támogatás alapvető célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

53 megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a varos fejlődésébe. A lakótelep átfogó fejlesztésével a belváros közelében elhelyezkedő terület teljes mértékben bekapcsolódik a település vérkeringésébe kibővítve a város rekreációs övezetét is funkcionális és térbeli szempontból egyaránt. A fenti célhierarchia mellett az ÉAOP külön fejezetet szán a régió gazdasági, társadalmi életében kiemelt szerepet játszó, térszervező erejű városhálózat fejlesztésének. A nyíregyházi városrehabilitáció több szempontból megfelel a regionális városfejlesztés deklarált alapelveinek: maximálisan figyelembe veszi a településszerkezet sajátosságait, kiszolgálja a kistérség, valamint a tágabb vonzáskörzet településeit (a Nyírségi Civilház fejlesztésével), valamint erőteljes szinergiát mutat a közszolgáltatások újjászervezésével, amely elsősorban kistérségi szinten próbálja koncentrálni a humán szolgáltatásokat. A szociális városrehabilitáció a tervezett fejlesztések révén, valamint az érkerti lakótelepen jelentkező társadalmi problémák miatt az ÉAOP-on belül más prioritások, illetve az ÉAOP-on kívül más operatív programok intézkedéseihez, konstrukcióihoz, komponenseihez is illeszkedik, ami a további lehetséges támogatási források feltárása miatt kiemelten fontos, jóllehet ilyen komplex módon, az összes projektelemre kiterjedően más programból a projekt nem valósítható meg. 21. táblázat A projektelemek illeszkedése más operatív programokhoz Operatív program Konstrukció/komponens Önkormányzati utak fejlesztése Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése Közösségi és rekreációs intézmények fejlesztése Észak-alföldi operatív program Akadálymentesítés A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése Tudásdepó-Expressz Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúrafejlesztése Érdekképviseleti szervezetek kapacitásfejlesztése Esélyegyenlőségi programok végrehajtása Gyermekek és fiatalok integrációs programjai Társadalmi infrastruktúra Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci operatív program integrációja Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása Egyedül nem megy" a társadalmi kohéziót erősítő civil szervezetek programjainak és hálózatosodásának fejlesztésére Társadalmi bűnmegelőzési célok megvalósítása Iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának Egyéb forrás támogatására (Panel program) 5.3 Az akcióterület beavatkozásai Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával a kitűzött célok elérhetők, és amelyeket az Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

54 elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek megvalósítását jelentik. Az akcióterületi beavatkozások kijelölésére a problémákra és a célcsoportok igényeire adható válaszok, valamint a város és az akcióterület adottságainak minél jobb hasznosítása alapján került sor. A beavatkozások kiválasztásának további feltétele volt, hogy a fejlesztéspolitikai keretek lehetőségei között feleljenek meg az akcióterület és a városfejlesztés céljainak. A középtávon (2-7 év) tervezett akcióterületi beavatkozások között a közszféra és a magánszféra tevékenységei egyaránt megtalálhatóak. Ezek a következők: A. Városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat és partnerei által megvalósítani tervezett fejlesztések: Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs közös épületének felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Kiegészítő, soft tevékenységek megvalósítása o Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok o Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére o Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok o A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok o Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése o Városmarketing tevékenységek B. Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán B1. A magánszféra akcióterületi fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó (pályázattal párhuzamosan megvalósuló) fejlesztései: Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztés B2. A magánszféra akcióterületi fejlesztéseket kiegészítő, indirekt fejlesztési elképzelései (az akcióterületi fejlesztések hatásaként) Nyílászáró-cserék a felújított lakó-épületekben Garázsok építése Marika presszó felújítása C. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani (nem a ROP támogatott projekt része) Őzike bölcsőde energiahatékonysági felújítása Érpatak rehabilitációja Parkolók kialakítása MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

55 Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Körforgalom kialakítása az Arany J. u. Szarvas u. Kígyó u. kereszteződésében Nagykörút délnyugati szakaszának megépítése Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése (A fenti vonal jelzi a ROP pályázathoz közvetlenül kapcsolódó és az azon túlmutató akcióterületi fejlesztések viszonyát.) 5.4 Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi elvárt nem fejlesztési tevékenységek végrehajtását tervezi a városrehabilitáció kapcsán annak érdekében, hogy a volumenét tekintve elsősorban beruházásokban realizálódó fejlesztések hatékonysága növekedjen. Beépítési javaslat készítése: Az akcióterület kiemelt közterei esetében új beépítési javaslat készül a magánszféra esetleges befektetéseinek ösztönzése céljából. A konkrét épület-felújítások esetében fontos a szabályozási terv előírásainak betartatása a városképet zavaró beépítések elkerülése érdekében. Műszaki támogatás: az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztési célok szempontjából feltárásra kerülnek az esetleges módosítási szükségletek a településrendezési terv aktuális felülvizsgálatakor. Beruházói igények egyeztetése: a városrész lakófunkciója miatt nem számít a magántőke elsődleges célterületének. Ettől függetlenül meg kell vizsgálni a magántőke bevonásának lehetőségét és az erre irányuló szándékokat, ami hozzájárulhat az önkormányzat által biztosítandó sajáterő összegének csökkentéséhez. Amennyiben ez megvalósul, célszerű anyagi hozzájárulást kérni a közterek tervezett rekonstrukciójához, mert a rehabilitáció értékesebbé teszi a környező ingatlanokat. Városmarketing stratégia elkészítése: a célcsoport-orientált stratégia megalapozza a városrehabilitáció lakossági kommunikációs koncepcióját, amelynek célja egyrészt a városrehabilitációs tevékenységek elfogadottságának és ismertségének növelése a helyi társadalom körében, másrészt a megújított létesítmények minél nagyobb fokú kihasználtsága. Kiskereskedelmi egységek tudatos vonzása az akcióterületre: az alapvetően lakófunkciójú akcióterületen elsősorban a helyi lakosság kiszolgálására fókuszáló kiskereskedelmi egységek működnek. Alapos felmérést követően meghatározhatók a hiányfunkciók a kereskedelmi-szolgáltatási területen. A jövőben arra kell törekedni, hogy a lakossági igények minél magasabb fokú kielégítése történjen meg az Érkertben. Ösztönző lehet a parkolási lehetőségek javítása, valamint a portálfelújítóknak a helyi adó visszatérítése. Hatóságokkal való együttműködés a szakágazati elképzelésekkel való összhang megteremtése céljából: az alábbi hatóságokkal való együttműködés projekt eredményes lebonyolítása érdekében elengedhetetlen (zárójelben az egyeztetés tárgya): - Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész (településrendezési terv módosítása), MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

56 - Önkormányzati Minisztérium (településpolitikai kérdések), - Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság (területfejlesztési kérdések), - Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ (helyi foglalkoztatási kezdeményezések), - Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Érpatak mederrehabilitáció). A városrehabilitáció előkészítése során megkeresett szakhatóságok listája a Mellékletek között található. Lakossági konzultáció: a város korábbi gyakorlatának és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltaknak megfelelően a városrehabilitáció előkészítése és megvalósítása során is kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek és a lakosság bevonására. A rendszeres konzultációra a hagyományos lakossági fórumokon kívül az online lakossági fórumok is lehetőséget teremtenek. A lakosság véleményének beépítését szolgálják a már megvalósított és tervezett kérdőíves felmérések is. A városrehabilitáció jellegének megfelelően kiemelt szerepet játszanak a város életében meghatározó civil szervezetek, az érintettek aktív bevonása érdekében támogatói csoport alakult. 5.5 Beavatkozási típusok és tevékenységek A Városfejlesztési kézikönyv iránymutatásának megfelelően az akcióterületen tervezett vagy folyamatban lévő beavatkozások három kategóriába sorolhatók: az EAOP-5.1.1/B komponens keretében megvalósítandó tevékenységek; magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások; kapcsolódó, közszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések (folyamatban lévő, illetve az akcióterületi fejlesztés következő ütemében tervezett beavatkozások). Az érkerti akcióterület megújítása nem öncélú fejlesztések halmaza, hanem egymáshoz kapcsolódó és egymás hatásait kiegészítő beavatkozások sorozata, amelyek célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. A fejlesztéseket integráltan, logikus egymásra építésével kívánja a bevonandó partnerekkel szoros együttműködésben megvalósítani, oly módon, hogy azok további fejlesztések kiinduló, mozgató elemei lehessenek. A kijelölt beavatkozások egymáshoz való térbeli és funkcionális kapcsolódásuk, szinergikus hatásuk révén hozzájárulnak a helyzetelemzés során feltárt problémák megoldásához. Az alábbi térkép bemutatja az akcióterületet, valamint azon belül az egyes projektelemek elhelyezkedését, a fenti kategóriánként csoportosítva. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

57 8. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése 1. Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása 2. Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 3. Kincskereső Óvoda külső felújítása 4. Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása 5. Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése 6. A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása 7. Marika presszó felújítása 8. Ablakcserék a felújított lakóépületekben 9. Körút (Huszár sor Móricz Zs. u.) fejlesztése (négynyomúsítás, új útvonal) 10. Érpatak mederrehabilitáció, víztisztító 11. Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése 12. Őzike bölcsőde energia hatékonysági felújítása 13. Állomás tér parkolók építése 14. Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése A háromféle beavatkozás típus keretében megvalósuló fejlesztések hozzájárulását az akcióterület specifikus céljaihoz, a projektek megvalósítási feltételeit és tervezett időszakait következő GANTT diagram foglalja össze. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

58 Beavatkozás típusa ROP támogatással Magánforrással (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként) Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként 22. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) Akcióterületi Projekt neve részcélhoz való Megvalósítás feltétele hozzájárulás Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 2. és 4. részcél nem építési engedély köteles 2. és 4. részcél nem építési engedély köteles Kincskereső Óvoda külső felújítása 2. és 4. részcél nem építési engedély köteles Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. nem építési engedély 2. és 4. részcél tagóvoda) külső felújítása köteles Városrész központ kialakítása, engedélyes terv, kiviteli 3. és 4. részcél Érpatak környezetének rendezése terv A többlakásos társasházak és nem építési engedély lakásszövetkezeti házak közös 1. részcél köteles részeinek felújítása Soft tevékenységek 2. és 4. részcél programterv Marika presszó felújítása 3. részcél magánforrás, szükséges tervek, engedélyek Garázsok építése 3. részcél magánforrás, szükséges tervek, engedélyek Ablakcserék a felújított lakóépületekben Körút (Móricz Zs. u.) fejlesztése (négynyomúsítás, új útvonal) Érpatak rehabilitációja Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése Körforgalom kialakítása (Arany J. u. Szarvas u. kereszteződés) Őzike bölcsőde energia hatékonysági felújítása Állomás tér parkolók építése Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése 1. részcél magánforrás 3. és 4. részcél 3. részcél 3. részcél 3. és 4. részcél 2. és 4. részcél 3. részcél 3. részcél állami döntés, szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek pénzügyi források, szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek szükséges tervek, engedélyek állami döntés, szükséges tervek, engedélyek Jelmagyarázat: megvalósítás MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

59 5.6 Az Észak-alföldi operatív program között városrehabilitációs célú pályázat tartalma Tevékenységek bemutatása Ebben e fejezetben részletesen bemutatjuk az érintett létesítmények jelenlegi helyzetét és az ott tervezett fejlesztéseket. A beavatkozások tervezése az alábbi szempontok figyelembevételével történt: a beavatkozások eredményeként létrejönnek az akcióterületen a fizikai kereteik minősége szempontjából megújult funkciók, közösségi szolgáltatások; az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes városkép kialakulását; a fejlesztések illeszkednek a városképbe esztétikai-építészeti minőségük alapján; a beavatkozások révén a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatások, a meglévő szolgáltatások kibővített területen, magasabb minőségben valósulnak meg, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni; tekintettel van a fejlesztés a természeti és épített értékek megóvására; a fejlesztés során a projektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő épületállomány átalakítását az új létesítmények kialakításánál; a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az akcióterületen, és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez; a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hogy a fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség. Az egyes tevékenységek összefoglaló bemutatását a következő táblázat tartalmazza. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

60 Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt neve Projekt helyszíne hrsz Gazdasági célú Városi funkciót erősítő Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása 23. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Közösségi célú Közszféra funkcióit erősítő Lakás célú Soft tevékenység Magánberuházás a projekttel párhuzamosan ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Nem támogatott Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Toldi utca, Damjanich utca, közterületek, Érpatak 6578, /40, 6521/20, 6465/3, 6579 Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása Érkerti Rendőrörs felújítása Damjanich u Damjanich u /2 6593/2 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Toldi u /5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/6, 6593/8 Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok Felújított épületek, közterületek Szociális tevékenység a Projekt neve hátrányos helyzetű csoportok Kincskereső Óvoda társadalmi külső felújítása esélyegyenlőségének elősegítésére Projekt helyszíne Árpád u Felújított épületek, közterületek hrsz 6638 Projekt neve Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Projekt helyszíne Vécsey köz 29. Felújított épületek, közterületek hrsz 6465/2 Projekt neve Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok Projekt helyszíne Vécsey köz 27. Felújított épületek, közterületek hrsz 6465/4 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

61 Tevékenység típusa Gazdasági célú Városi funkciót erősítő Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Közösségi célú Közszféra funkcióit erősítő Lakás célú Soft tevékenység Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Finanszírozó strukturális alap ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Nem támogatott Projekt neve Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése Projekt helyszíne Felújított épületek, közterületek hrsz Projekt neve Városmarketing tevékenységek Projekt helyszíne Felújított épületek, közterületek hrsz MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

62 Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az érintett létesítmények jelenlegi állapotáról, a felmerült szükségletekről, a jövőbeli funkciókról, valamint az egyes tevékenységek főbb ismérveiről. A fejlesztések részletes műszaki leírását a pályázati dokumentáció tartalmazza Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása A Nyírségi Civilház épülete a vasútállomás közelében a város Érkerti lakótelepének központi részén található, négy- és tízemeletes panelházak környezetében. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, az OTP Bank Rt. építtette egy nyíregyházi fióknak. Az épület 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába, a földszint vagyonkezelője a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Az épület két részre osztása a valósan használt nettó alapterület alapján történt. Az épület földszintjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a használatbavételkor saját igényeire átalakította és abban az Érkerti Rendőrörs kapott helyett. Az egész emeletet a Város kisebb átalakítás után a civil szervezetek rendelkezésére bocsátotta. A kéttulajdonú rész külön bejárata úgy lett megoldva, hogy a rendőrség használja az északi homlokzat közepén lévő régi főbejáratott, míg az emeleten lévő civil szervezetek egy másik ajtón keresztül a lépcsőházon keresztül jutnak fel az emeletre. Az épület első emeletén 6 irodahelyiség, egy 50 fő befogadására alkalmas előadóterem, melegítőkonyha és mosdók találhatók. Az emelet hasznos alapterülete 365,28 m 2. Az emeleti szint már meglehetősen lelakott, a beköltözés előtti felújításkor a régi burkolatokra PVC padlót, vagy padlószőnyeget ragasztottak, melyek már elhasználódtak. A szociális helységekben részben az eredeti mettlachi burkolat található, részben PVC-vel van leragasztva. A fali csempék és a szerelvények csak részlegesen voltak kicserélve. 9. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrörs közös épülete 24. táblázat A Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs közös épületének felújítása projekt összefoglalása Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Tevékenység neve Érkerti Rendőrörs épületének felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

63 Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Megvalósítás tervezett Nyíregyháza, Damjanich u /2 hrsz. Rendezett. Önkormányzat tulajdona 54/100 arányban Magyar Állam tulajdona 46/100 arányban (kezelője: Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság) A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Külső felújítás és belső átalakítás bővítés támogatható: Az akcióterület szociális kohéziójának és társadalmi kapcsolatainak erősítése érdekében non-profit információs, adatgyűjtő, kapcsolatépítő tevékenységet ellátó szolgáltató helyiségek, épületrészek kialakítása, felújítása, átalakítása Külső felújítás és belső átalakítás, bővítés támogatható: Igazgatási és rendészeti szervek közül: rendőrség, rendőrkapitányság, rendőrőrs amennyiben alternatív közbiztonsági programhoz kapcsolódik a fejlesztés, és így a rendészeti szerv jelenléte megerősödik az akcióterületen közösségi funkció közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése. Felújított középület száma output db 1 Megvalósul a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrörs közös épületének felújítása. A fejlesztés keretében az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. Helyi, kistérségi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az akcióterületen, valamint Nyíregyháza és környéke egészén társadalmi igény van a civil szolgáltatások fejlesztésére, a kulturált szolgáltatási környezet kialakítására. Az akcióterület lakossága körében egyértelmű igény jelentkezik a közbiztonság növelésére, amely nagyban befolyásolja az itt élők életminőségét. A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. A tető hőszigetelése olyan rossz, hogy a nyári időszakban délutánra az emeleti helységek több mint 30 C o -ra melegszenek fel, télen pedig a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

64 kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre közösségi funkció közszféra funkció vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) közösségi funkció közszféra funkció Jelen pályázat keretében közösségi funkció közszféra funkció igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás közösségi funkció 85,00 közszféra funkció 85,00 összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) közösségi funkció közszféra funkció Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ közösségi funkció 15,00 közszféra funkció 15,00 összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki dokumentáció Adminisztratív és eljárási tervek, homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel kötelezettségek Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Az önkormányzati intézmény mai külső megjelenési formáját többszöri hozzáépítések során kapta. Megalakulásakor 1963-ban 13 tanteremmel, konyhával, ebédlővel, tornateremmel, sportudvarral és szolgálati lakással épült. Ekkor a 12. sz. Általános Iskola nevet kapta ben, majd 1988-ban tovább bővült ben vette fel Vécsey Károly nevét. 10. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola Az iskola több épületből áll, az A jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a B jelű épülettel, melyben 12x24 m-es MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

65 tornaterem található. A két épület 3431 m 2 alapterületű. A C jelű épület kétszintes, hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült, 376 m 2 alapterületű. Az iskolában 23 osztályterem, 2 szaktanterem, 2 kiscsoportos szoba, egy fejlesztő szoba, 2 nevelői szoba, 5 iroda, 2 tornaterem, 4 szertár, egy könyvtárszoba, egy orvosi szoba, egy 100 fős étkező és a szükséges kiszolgáló helyiségek vannak. Az iskola jelenlegi 19 osztályába 449 tanuló jár, 11 napközis csoportban 276 tanuló van. A hátrányos tanulók száma 207 fő, a halmozottan hátrányos tanulók száma 63 fő. 25. táblázat A Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása projekt összefoglalása Tevékenység neve Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Vécsey köz /4 hrsz. A tevékenység Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: meghatározott Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása Közszféra funkció funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma output db 1 A tevékenység keretében megvalósul az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hő- és vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a homlokzati hőszigeteléssel (5200 m 2 ) a hőtechnikai problémák megoldódnak. A lapostetős épületrész (1060 m 2 ) hőszigetelését és átfedését meg kell oldani. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az iskola több épületből áll, az A jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a B jelű épülettel, melyben 12x24 m-es tornaterem található. A két épület 3431 m 2 alapterületű. A C jelű épület kétszintes, hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült, 376 m 2 alapterületű. A XXI. századi iskola felújítási programban megújult az intézmény belső világító, fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók, azonban a külső felújítás halaszthatatlan. Az épületek külső szigetelése csökkenti az energiafelhasználást MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

66 Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki helyzete dokumentáció Adminisztratív és eljárási homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel kötelezettségek Kincskereső Óvoda külső felújítása Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület. Az óvodában 4 foglalkoztató csoportszoba található, amelyek mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, emellett van egy tornaszoba, két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Az intézmény jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. 11. ábra A Kincskereső Óvoda Az udvari járdák balesetveszélyesek, ezért későbbi fejlesztések keretében ezek feltörése és új betonjárda építése (100 m 2 ) indokolt. Az EU szabvány szerinti megfeleltetés, valamint az amortizáció indokolttá teszi az óvoda mind a négy csoportja udvari részének teljes körű felújítását, a játszószerek cseréjét, és ütésgátló burkolattal való ellátását (100 m 2 ). 26. táblázat A Kincskereső Óvoda külső felújítása projekt összefoglalása Tevékenység neve Kincskereső Óvoda külső felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

67 Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Nyíregyháza, Árpád u hrsz. Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények Közszféra funkció ERFA Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma output db 1 A tevékenység keretében megvalósul a homlokzati nyílászáró csere befejezése (lépcsőházi portálok korszerű műanyagra történő cseréje), a homlokzat és a födém (680 m 2 ) hőszigetelése. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az óvoda 1980-ban épült, jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezettel, B-30-as vázkitöltő falazattal épült, héjazata hagyományos kavicsolt bitumenes lemezfedés A homlokzati nyílászárók cseréje 2007 évben 90%-ban elkészült, a lépcsőházi portálok cseréjének kivételével. Szükséges a nyílászáró csere befejezése és az épület hőszigetelése. A felújítással az épület hőtechnikai problémái megoldódnak, energia megtakarítást eredményezve. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

68 További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek - Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki dokumentáció homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása A Virág Utcai Óvoda Tagóvodája 1965-ben épült, kétszintes, összesen nettó 733 m 2 alapterületű épület. 4 foglalkoztató csoportszobájának mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, van egy tornaszoba, továbbá két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, melyek kihasználtsága teljes. 12. ábra A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) 27. táblázat A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása projekt összefoglalása Tevékenység neve Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Vécsey köz /2 hrsz. A tevékenység Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: meghatározott Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása Közszféra funkció funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma output db 1 A tevékenység keretében megvalósul a lapos tető hő és vízszigetelésének felújítása, valamint a homlokzat hőszigetelése. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

69 Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az óvoda 1965-ben épült, 100 férőhellyel rendelkezik, melyek kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezetű, B-30 tégla vázkitöltő falazattal. A tető kavicsolt háromrétegű bitumenes lemezszigetelésű lapos tetővel, kehelyalapozással készült. Az épületen 2007 évben az egyesített szárnyú nyílászárók és az acélszerkezetű bejárati ajtók kicserélésre kerültek korszerű műanyag nyílászárókra (3 kamrás LOW-E kétrétegű üvegezés). Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése. Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki dokumentáció homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Érkert közterületeinek jellemzése A nagyrészt panelházakkal és az ún. beton-blokkos 4 emeletes épületekkel beépített terület megközelítésére és kiszolgálására épült utak, járdák állapota a éves kort hűen tükrözik. Az aszfalt burkolatú utak elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. A rendkívül nagy, és egyre növekvő agresszív hatású forgalom, az időjárási tényezők, valamint a fejlesztésekkel együtt járó közműépítések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az útburkolatok tönkrementek. Jellemzőek a burkolatokon a hossz-, és keresztirányú repedések, süllyedések. A MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

70 süllyedéseket különféle technológiai módszerekkel már javították, de ezekkel homogén felületeket nem sikerül kialakítani. A burkolatokon évről-évre egyre több kátyú keletkezik. A burkolatok szélét megtámasztó szegélykövek szintén elöregedtek, töredezettek, egy részük megsüllyedt, így néhol vízelvezető funkciójukat sem tudják betölteni. 13. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota Hasonló képet mutat a járdák állapota. A területen túlnyomórészt aszfalt burkolatú járdák vannak, de ezeknek egy része nem a szabványos aszfaltjárda rétegrenddel épült. Jellemző a korábbi betonjárdák utólagos vékonyaszfalttal történő lezárása, melyek az idők során elkoptak, elhasználódtak. Nagyon sok helyen tányérszerű kikopások és mozaikszerű repedések vannak. Az útburkolat és a járda közötti zöldfelületbe ültetett fák gyökerei a járda aszfaltburkolatát helyenként felnyomta, mely igen balesetveszélyes. Bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, mégis feltűnő, hogy nem képes a megnövekedett számú személygépjármű befogadására. Különösen gondot okoz a Toldi utcán lévő orvosi rendelőbe érkező betegek parkolása, mert a rendelő épülete körül mindössze 4-5 autó tud egy időben parkolni. (A néhány száz méterre lévő gyógyszertár előtt mindösszesen 2 autó.) Erre a problémára megoldást jelent, ha további parkolók kerülnek kialakításra. Ugyanez a probléma igaz a Vécsey Károly Általános Iskola melletti területre, a Deák Ferenc utcán. Itt az iskola, óvoda és kiserdő által határolt területen további parkolók létesítése szükséges. Az iskolai parkolás megoldására a tervek között szerepel egy magántulajdonú családi házas ingatlan megvásárlása. 14. ábra Gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán Érkert zöldfelületeinek jellemzése A lakótelepen lévő gyepfelület átlagéletkora több mint 25 év, jelentős része ősgyep, amely növény összetétel nem felel meg a pázsit összetételének. A gyepfelület így teljes egészében MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

71 felújításra szorul. A területen lévő fák életkora év, több mint fele vágásérett (csavarfűz, nyárfa,) valamint a fák lombkoronája visszametszésre, ifjításra szorul. Az es évek fásítási programjában a lakosság által elültetett fák nem tervszerűen lettek ültetve, közel a lakásokhoz, utakhoz, közművekhez, ezek miatt a területen szegély és aszfalt elnyomódások, közműsérülések találhatóak. A területen lévő cserjék nagy része (kb.60 %-a) teljes cserére szorul életkoruk és fajösszetételük miatt. A játszóterek többsége az 1970-es években készült, emiatt azok nem felelnek meg a mai biztonságtechnikai szabvány előírásainak. Egyedül az Árpád utcán lévő fajátszótér komplexum felel meg a jelenleg érvényben lévő előírásoknak, de az ott lévő játszószerek is a folyamatos karbantartás ellenére felújításra szorulnak. 15. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota A zöldfelületen lévő sétányok elavultak, mivel a lakótelep építésekor épültek, kerti szegélyei töredezettek, gyöngykavicsos részein lévő anyagzáró réteg elhasználódott, így jelentős a gyomnövények kinövése, amely jelentősen megnöveli a fenntartás költségeit. A sétányok nagy részét az ott élő lakosok nem is használják, mivel a zöldterületen rövidebb úton járnak, ezzel kitaposva a gyepfelületet, így felújításkor, tervezéskor ezen nyomvonalakat figyelembe kell venni. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, a vízfelületet magról kelt fák szegélyezik, ez teljes egészében rendezésre és felújításra szorul. Az Érpatak a gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját. A terület egészére jellemző, hogy a zöldfelület és parkolók közötti elzárás nem megoldott, így jelentős a parkoló autók miatt zöldfelület a kitaposása. A Toldi utcán lévő egyetlen szökőkút szocreál stílusban épült, esztétikailag és gépészetileg a mai kor igényeinek nem felel meg. Vízmélysége miatt fürdésre alkalmas, amit az ÁNTSZ nem tud megakadályozni. 16. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

72 Az alábbiakban bemutatjuk az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja keretében tervezett valamennyi elemet, amely összesen 896,95 MFt nagyságrendű. Ebből az EAOP /B pályázat keretén belül megvalósítani tervezett tételek összköltsége 402,35 M Ft. 28. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja a pályázat keretében tervezett elemek Terület Leírás Költség A pályázati program közterület-rehabilitációja során tervezett elemek: 1. terület: Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszer bolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca) Pergolaépítés I. ütem Burkolatbontás és díszburkolat készítés Vízjáték létrehozása gépészettel Meglévő pavilonok felújítása Parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 3. terület: Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Deák Ferenc utca 62. és 64. sz.-ú ingatlan közötti terület magasságában) Tereprendezés Pergolaépítés II. ütem Rendezvénytér kialakítása Új kávézó pavilon építése Parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 4. terület: 1 db játszótér (kicsinyek játszótere) kialakítása Tereprendezés Játszószerek kihelyezése Parkosítás 5. terület: Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Deák Ferenc utca 66. sz.-ú ingatlan előtti járda és a patakparti sétány közötti térrész) Tereprendezés Játszószerek és fitness elemek kihelyezése Parkosítás Parkoló burkolatának felújítása 6. terület: Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása Burkolatbontás és díszburkolat készítés Parkosítás Stégek kialakítása Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 9. terület: Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich sétány meghosszabbításában) Hullámosított acéllemez áteresz- híd építése a Lehel utca folytatásában Vécsey köz, parkoló építése és járda felújítása Az ÉAOP-5.1.1/B (Érkert) pályázat keretén belül megvalósítani tervezett tételek összesen 102,65 MFt + elektromos költség 14,8 MFt Összesen: 117,45 MFt 102,3 MFt + elektromos költség 15,3 MFt Összesen: 117,6 MFt 27,1 MFt 34,5 MFt 34,7 MFt 13,7 MFt 21,3 MFt 36,0 MFt 402,35 MFt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

73 9. térkép A tervezett közterület-rehabilitáció területei MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

74 29. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja II. ütemben tervezett elemek Terület Leírás Költség Egyéb forrásból (II. ütemben) megvalósítani tervezett elemek: 2. terület: Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti 9,8 MFt zöldfelület (a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója Parkosítás 4. terület: 1 db játszótér (tizenévesek játszótere) kialakítása 11,9 MFt Tereprendezés Játszószerek és fitness elemek kihelyezése Parkosítás 7. terület: A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az épületek közötti kikötések kialakítása Járdafelújítás Parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 8. terület: Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (közpark északi végében található jelenlegi parkoló bővítése) Ér- patak részleges lefedése új parkolók kialakítása céljából Parkoló bővítése Meglévő játszótér bontása Parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása Burkolatfelújítás Parkolók kialakítása Parkosítás Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése Állomás tér rekonstrukciója Tereprendezés Burkolatbontás Aszfalt- és térkőburkolat építés Virágbolt áttelepítése és átépítése Csapadékvíz- elvezetés Parkosítás Volt Marika presszó felújítása Új garázssor kialakítása a Huszár soron Tervezett Állomás tér, felszíni új parkoló kialakítása egyéb Állomás tér, PROFI parkoló bővítése parkolók: Toldi utca sz.- ú lakótömbök előtt új parkoló kialakítása Vécsey utca, parkoló átépítése és bővítése Érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja II. ütem 23,6 MFt + elektromos költség 7,2 MFt Összesen: 30,8 MFt 159,0 MFt + elektromos költség 6,0 MFt Összesen: 165,0 MFt 50,4 MFt 44,7 MFt 25,6 MFt 46,9 MFt 33,1 MFt 36,3 MFt 1,9 MFt 38,2 MFt 494,6 MFt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

75 30. táblázat A Városrész központ kialakítása projekt összefoglalása Tevékenység neve Városrész központ kialakítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Nyíregyháza, Toldi utca, Damjanich utca, Érkert közterületei Tevékenység helyszíne 6578, 6580, 6592/40, 6521/20, 6465/3, 6579 hrsz. A tevékenység Rendezett, a közterületek a konzorcium 100%-os tulajdonát képezik helyszínének tulajdoni Érpatak: állami tulajdon, kezelője a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi viszonyai és Vízügyi Igazgatóság Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: - Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése. - Felszíni (fizetős és ingyenes) nyílt parkolók bővítése és kialakítása parkolási koncepció alapján, valamint felújítása a rehabilitált közterületekhez kapcsolódóan. - Közlekedési fejlesztések - A közbiztonság és a közlekedésbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek Városi funkció, közterületek fejlesztése ERFA A tevékenység célja Érkert köztereinek megújítása az élhető városrész megteremtése, az itt lakók életminőségének javítása érdekében. Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megújított közterületek nagysága output m 2 * Megújított zöldfelület nagysága output m 2 * Megújított parkolóhelyek száma output db * * * * * A megvalósuló tevékenységek: - Damjanich sétány rekonstrukciója - Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása - Játszótér (kicsinyek játszótere) kialakítása - Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása - Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása - Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich sétány meghosszabbításában) - Hullámosított acéllemez áteresz- híd építése (a Lehel utca folytatásában) - Parkoló építése és járda felújítása (Vécsey köz) Helyi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az érkerti akcióterület közterületei, zöldfelületei nem töltik be jelenleg rekreációs funkciójukat. Az utak, járdák állapota nem megfelelő, burkolatuk elhasználódott, a lakótelepen gondot jelent a parkolóhelyek nem elegendő száma. A zöldterület gyepfelületei, a cserjék és a fák elöregedettek, a játszóterek és a sétányok elavultak. Az Érpatak partján lévő zöldfelület rendezetlen, felújításra szorul, az Érpatak gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját. Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának megerősítéséhez elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

76 megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés engedélyezés benyújtására alkalmas műszaki dokumentáció helyzete Adminisztratív és eljárási engedélyes tervek kötelezettségek A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása A Toldi utcai 10 db tízemeletes épületben épületenként 87 db lakás található, összesen több mint 2300 lakóval. 17. ábra A felújítandó lakóházak Ezekben az épületekben lakókról elmondható, hogy az akcióterület átlagához viszonyítva magasabb a munkanélküliség, nagyobb az inaktívak aránya. A dolgozók az alacsonyabb presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgoznak. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

77 31. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása projekt összefoglalása A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös Tevékenység neve részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Nyíregyháza, Toldi u Tevékenység helyszíne 6521/5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/6, A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága 6593/8 hrsz. Rendezett, a konzorcium 100%-os tulajdona (Többlakásos társasházak és lakásszövetkezet) A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak alapító okiratban/alapszabályban nem külön tulajdonként definiált elemeinek energiahatékonyság javításával egybekötött felújítása: Az épület fő strukturális elemeinek felújítása: tartószerkezeti elemek, tető, homlokzat, födémek felújítása, szigetelése Lakófunkciót erősítő ERFA Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 65,00 Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával. Felújított lakóépületek száma output db 10 A tevékenység keretében megtörténik 10 db tízemeletes épület, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak, közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából felújítása: a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel és a tető utólagos hő- és vízszigetelése. A tervezett hőszigetelő rendszer alapja a hangszigetelő, páraáteresztő és tűzálló ásványgyapot lap. A tűzálló hőszigetelésnek a 10 emeletes lakóépület homlokzat magassága miatt igen fontos szerepe van. A felújítások keretében tervezett tevékenység a tető utólagos hő- és vízszigetelése is. Helyi lakosság A Toldi utcán épült 10 emeletes toronyházak házgyári panelből készültek, amelyekben a 4 cm-es hőszigetelés nem elégíti ki az érvényes hőtechnikai előírásokat. A hőszigetelő képesség javítása csak hőszigetelő bevonatrendszer alkalmazásával biztosítható. A homlokzati hőszigetelő rendszerrel az egész épületben jelentős energiamegtakarítás érhető el, a homlokzatképzés időtálló, hosszú élettartamú lesz. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

78 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása ,00 15,00 önkormányzati saját forrás 20,00 társasházak lakóinak saját ereje További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Tételes tervezői költségvetés és kivitelezési ajánlatkérésre alkalmas műszaki dokumentáció Adminisztratív és eljárási kötelezettségek homlokzatok színének egyeztetése a városi főépítésszel Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek Az infrastrukturális fejlesztések kiegészítéseként hat különböző ESZA-típusú soft tevékenység valósul meg az akcióterületi fejlesztések keretében. 32. táblázat Az ESZA típusú beavatkozások összefoglalása Tevékenység neve Soft tevékenységek Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Érkerti akcióterület A tevékenység Rendezett, 100%os önkormányzati tulajdon helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: útmutatóban Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) meghatározott elemek (ERFA típusú és ESZA típusú tevékenységek) támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő ( soft ) elemek funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja ESZA A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Képzési-foglalkoztatási output fő programokban résztvevők száma Megvalósult programok száma output db Városmarketing akciók száma output db Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő program: Munkaerőpiaci tréningek, digitális írástudás fejlesztése, környezettudatos tréning Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére: Az állampolgárok ismereteinek bővítése, a hajléktalanok problémáinak, élethelyzetének megismertetése, szolidaritás erősítése. Az állampolgárok információhoz juttatása az igényelhető szociális és egyéb ellátásokról, az azokhoz való hozzájutás segítése MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

79 Bűnmegelőzési, közbiztonsági program: áldozattá válás megelőzése, elkövetővé válás elkerülése. Célcsoportok minél szélesebb körű tájékoztatása. A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése képzés, helyi kezdeményezések, életmód-programok, önszerveződő tevékenységek révén Városmarketing tevékenységek Helyi lakosság - Az érkerti városrészben élő regisztrált munkanélküliek, GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők Célcsoport bemutatása - Hátrányos helyzetű gyermekek, szülők Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az 85,00 összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás 15,00 aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) - További források - megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Programstruktúra kialakítása, összeállítása Adminisztratív és eljárási kötelezettségek Közvetett támogatások eljárásrend MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

80 5.6.2 Összefoglaló indikátor táblázatok 33. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális városrehabilitációra) Mutató Célérték az 5 Minimálisan Célérték Célérték a Mutató mérésének típusa Mértékegyséérték fenntartási forrása Bázis- éves kötelező Mutató Mutató neve elvárt elérésének megvalósítási módszere és (output/ célérték időpontja időszak végén gyakorisága eredmény) időszak végén A pályázat kötelező indikátorai: A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Teremtett munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma - nők Teremtett munkahelyek száma hátrányos helyzetűek eredmény db * * PH output fő PH output ha PH eredmény fő * * PH eredmény fő * * PH eredmény fő * * PH Megőrzött munkahelyek száma eredmény fő * * * PH A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás eredmény TJ * * PH Az akcióterületen a pályázat benyújtása és a jelentéstétel között bejegyzett új telephellyel rendelkező vállalkozások Önkormányzati nyilvántartás alapján a projekt végrehajtás lezárásakor Alaptérkép alapján a megvalósítást követően Munkahelyek éves átlagos száma (tényérték) Munkahelyek száma (bázisérték) Indikátor mérési és célérték számítási útmutató alapján A kedvezményezetteknél megtartott, vagy az újonnan teremtett munkahelyeken (álláshelyeken) foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma FTE-ben számítva Önkormányzati nyilvántartás alapján A pályázat további szakmai indikátorai: Új közösségi funkciók eredmény db * * PH A fejlesztés MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

81 Mutató neve betelepedése a projekt által érintett településrészen A projekt révén megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett településrészen Létrehozott közösségi szintterületek nagysága A szociális rehabilitáció akcióterületén az egy lakásra eső szociális segélyben (rendszeres szociális támogatások, pl ben RÁT, RGYK) részesülők lakásszámhoz viszonyított aránya a települési átlaghoz képest Támogatással felújított lakóépületek száma Mutató típusa (output/ eredmény) Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Mértékegység Bázisérték Minimálisan elvárt célérték Célérték elérésének időpontja eredmény db eredmény m Célérték a megvalósítási időszak végén Az újfunkciók, szolgáltatások megnevezése: Civil szolgáltatások 5 Megnevezése: óvoda iskola rendőrség lakóépületek közterek * Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrs épületének felújítása Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása 5 PH * PH hatás % * * PH Mutató mérésének módszere és gyakorisága eredményeként Újonnan betelepedő új funkciók, elérhetővé váló új szolgáltatások száma. Funkciók önkormányzati felmérése A fejlesztés eredményeként megerősített, minőségileg bővített funkciók, megőrzött szolgáltatások száma. Funkciók önkormányzati felmérése. A projekt keretében az érintett akcióterületen, településen végrehajtott közösségi célú ingatlanfejlesztés eredményeként létrejövő közösségi célú épület épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete, ide értve az új építés, átalakítás, bővítés eseteit. Önkormányzati nyilvántartás alapján Önkormányzati output db PH nyilvántartás alapján Az akció keretében képzési output fő 0 10 * * * PH Önkormányzati MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

82 Mutató neve foglalkoztatási programban részt vevők száma Mutató típusa (output/ eredmény) Mértékegység Bázisérték Minimálisan elvárt célérték Célérték elérésének időpontja Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása Mutató mérésének módszere és gyakorisága nyilvántartás alapján * - az indikátor értéke a pályázat kidolgozásakor kerül meghatározásra Tevékenység Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti Rendőrörs épületének felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Városrész központ kialakítása Mutató neve Felújított középület száma Felújított középület száma Felújított középület száma Felújított középület száma Megújított közterületek nagysága Megújított zöldfelület nagysága Megújított parkolóhelyek száma Létrehozott új parkolóhelyek száma 34. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat Mutató Célérték az 5 Célérték Célérték a típusa Mértékegyséérték fenntartási Bázis- éves kötelező elérésének megvalósítási (output/ időpontja időszak végén eredmény) időszak végén Mutató forrása output db PH output db PH output db PH output db PH output m * * PH output m * * PH output db 2013 * * PH output db 2013 * * PH Mutató mérésének módszere és gyakorisága A projekt-előrehaladási jelentésekből és az egyéb projekt dokumentációkból nyomon követhető, ellenőrzése egyszer szükséges, a megvalósítás végén A többlakásos társasházak és Felújított lakóépületek száma output db PH MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

83 Tevékenység lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Soft tevékenységek Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése Városmarketing tevékenységek Mutató neve Bázisérték Képzésifoglalkoztatási programokban résztvevők száma Képzésifoglalkoztatási programokban résztvevők száma Képzésifoglalkoztatási programokban résztvevők száma Képzésifoglalkoztatási programokban résztvevők száma Képzésifoglalkoztatási programokban résztvevők száma Városmarketing akciók száma Mutató típusa (output/ eredmény) * - az indikátor értéke a pályázat kidolgozásakor kerül meghatározásra Mértékegység Célérték elérésének időpontja Célérték a megvalósítási időszak végén Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén Mutató forrása output fő * * PH output fő * * PH output fő * * PH output fő * * PH output fő * * PH output db * * PH Mutató mérésének módszere és gyakorisága MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

84 5.6.3 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében A szociális városrehabilitációs projekt gazdája Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Ez alapján az akcióterületi fejlesztés megvalósítása, és a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás, a szabályosság biztosítása, valamint a projekttel kapcsolatos elszámolások is az Önkormányzat felelősségi körébe tartozik. Az érkerti szociális városrehabilitációs fejlesztéshez kapcsolódó legfontosabb, stratégiai döntéseket az önkormányzat képviselőtestülete hozza meg, egyeztetve a megvalósításban résztvevő konzorciumi partnerekkel (további kedvezményezettek), és egyéb érintett szervezetekkel, támogatásban nem részesülő partnerekkel Konzorciumi partnerek A támogatásban részesülő partnerek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy az EAOP /B konstrukció keretében pályázatot nyújtsanak be, és a pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttműködéssel megvalósítsák. A konzorcium tagjai a pályázatban meghatározott célok megvalósításában a cselekvési és pénzügyi ütemtervnek, valamint a költségvetésnek megfelelően, konzorciumi megállapodás keretei között részt vállalnak. A támogatásban részesülő konzorciumi partnerek szerepét az alábbi táblázat foglalja össze. 35. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása 1. Partner neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság A partner gazdálkodási/jogi formája: Költségvetési szerv A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Érkerti Rendőrőrs felújítása Bűnmegelőzést elősegítő soft tevékenységek Partner szerepe a tervezésben: fejlesztési szükségletek megfogalmazása elképzelések megfogalmazása a közbiztonság javítását szolgáló beavatkozásokra részvétel az egyeztetéseken Partner szerepe a végrehajtásban: saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken költségkalkulációhoz információk biztosítása folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Érkerti Rendőrőrs épületének üzemeltetése 2. Partner neve: Nyíregyházi Lakásszövetkezet A partner gazdálkodási/jogi formája: szövetkezet A partner által végzett tevékenységek teljes Ft összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Ft Biztosít-e önerőt? igen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

85 Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 3. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 4. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Ft Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek, lakásszövetkezeti lakások külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek üzemeltetése Toldi u. 56. Társasház társasház Ft Igen Ft Igen Ft Toldi u. 56. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 56. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 60. Társasház társasház Ft Igen Ft Igen Ft Toldi u. 60. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

86 Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 5. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 6. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 7. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 60. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 62. Társasház társasház Ft Igen Ft Igen Ft Toldi u. 62. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 62. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 64. Társasház társasház Ft Igen Ft Igen Ft Toldi u. 64. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 64. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 66. Társasház társasház Ft Igen Ft Igen MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

87 Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 8. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 9. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Ft Toldi u. 66. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 66. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 68. Társasház társasház Ft Igen Ft Igen Ft Toldi u. 68. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 68. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 65. Társasház társasház Ft Igen Ft Igen Ft Toldi u. 65. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

88 Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 10. Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: szükséges információk biztosítása Toldi u. 65. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 69. Társasház társasház Ft Igen Ft Igen Ft Toldi u. 69. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal együttműködés az önkormányzattal szükséges információk biztosítása Toldi u. 69. társasház épületének üzemeltetése Támogatói csoport Ebben a fejezetben rövid áttekintést adunk ez egyéb, előkészítést, megvalósítást támogató, de nem konzorciumi szintű partnerekről. A vonatkozó útmutatók értelmében szociális városrehabilitáció esetén kötelezettség a projekt kialakítása és megvalósítása érdekében széles körű támogatói csoportot létrehozni a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A támogatói csoport létrehozására azért volt szükség, mert a szociális városrehabilitációs projekt elsősorban társadalmi értelemben nagyon összetett, és a projekt hatékonyságához nagyban hozzájárul, ha minden érintett szereplő, aki a projekt komplexitásán javítani tud, szerepet vállal az előkészítésben és a megvalósításban. A támogatói csoport tagjai között vannak konzorciumi és nem konzorciumi partnerek. Az Érkert szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportjának alakuló ülésén (a jelenléti ívet és a jegyzőkönyvet a Mellékletek tartalmazzák) a szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakítják Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját (rövidítve ÉTCS). A támogatói csoport tagjai az alábbi szervezetek: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Nyíregyháza, Damjanich u.4-6. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság, Nyíregyháza, Bujtos u. 2., Érkerti Rendőrőrs Nyíregyháza, Damjanich u.4-6 Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Periféria Egyesület, Nyíregyháza, Eötvös u.1. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

89 Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyháza, Tüzér u Vécsey Károly Általános Iskola, Nyíregyháza, Vécsey köz 27. Vécsey Óvoda, Nyíregyháza, Vécsey köz 29. Kincskereső Óvoda, Nyíregyháza, Árpád u Szociális Gondozási Központ, Nyíregyháza, Vécsey köz 2. Gyermekjóléti Szolgálat, Nyíregyháza, Báthory u. 10. Toldi utcai felújítandó lakóépületek lakóközösségei. A Támogató Csoport működési rendjére vonatkozóan a tagok az alábbiakban egyeztek meg: a Támogató Csoport tevékenységének koordinálásával Első Nyírségi Fejlesztési Társaság operatív igazgatóját, Váradi Zsuzsannát bízzák meg; a Támogató Csoport megbeszéléseinek helyszíne a Nyírségi Civilház tárgyalóterme (Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6.); a Támogató Csoport legalább negyedévente tart megbeszéléseket; a megbeszéléseket a Nyíregyháza MJV Önkormányzata hívja össze, amelyen tájékoztatást ad a projekt állásáról; szükség szerint a koordinációs megbízott is kezdeményezheti a Támogató Csoport összehívását A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Az alábbiakban az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódó, jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatokat ismertetjük. A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok és területelőkészítési feladatok : A rendezési terven alapuló projektek végrehajtásához szükséges az önkormányzat, vagy fejlesztő társasága számára új területek megszerzése. A pályázat keretében tervezett parkoló megépítéséhez szükséges egy magántulajdonú ingatlan megvásárlása. A program keretében tervezett városrészközpont kialakítás (közterület rehabilitáció) során szükséges a 6462 hrsz-ú, jelenleg magántulajdonban lévő ingatlan megszerzése a Vécsey Károly Általános Iskolától D- re megvalósítani tervezett parkoló építés és járda felújítás (Vécsey Köz) okán. Ennek során szükséges feladatok: o 2009 novemberében a rendezési Terv módosítását kezdeményezte az önkormányzat arra vonatkozóan, hogy az érintett ingatlan közterületi besorolást kapjon. E módosítás tervezett időszükséglete kb. 6 hónap. o Ezzel párhuzamosan történhet meg igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő felkérése szakvélemény készítésére, amely alapján egyezségi tárgyalás kezdődhet a tulajdonos és az önkormányzat között. Ennek eredményessége esetén adás-vételi szerződés aláírására kerülhet sor. Amennyiben nem történik megegyezés, akkor a Rendezési Terv alapján a Közigazgatási Hivatal kisajátítási eljárást indíthat. o Mindezeket követően kerülhet sor az ingatlanon elhelyezkedő épületre vonatkozó bontási terv elkészítésére, az engedély megszerzését követően az épület bontására, majd a tereprendezésre. Szintén szükséges a földhivatali nyilvántartásban való átvezetés is. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

90 Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A településrendezési tervnek megfelelően vannak az önkormányzatnak útépítési és közműépítési feladatai, elsősorban a közterületrehabilitációhoz kapcsolódóan. A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A zöldterületek, zöldfelületek kialakítása a közterületeken a közszféra által megvalósítandó feladatok sorába tartozik. A fejlesztendő, újonnan kiépítendő, vagy felújítandó területeket tételesen és az azokon elvégzendő fejlesztések tartalmát a közterület-rehabilitációs tevékenység műszaki dokumentációja tartalmazza. Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A városfejlesztési akció végrehajtása során szükséges a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése érdekében bizonyos közösségi szolgáltatásokat nyújtó, közcélú létesítmények rehabilitációja. A projekt keretében ilyen tevékenység a Nyírségi Civilház és az oktatási-nevelési intézmények felújítása. A tervezett fejlesztések tartósan fennmaradó, valós igényeken alapulnak. Akadálymentesítés: A projekt keretében az önkormányzat feladata a felújítandó Nyírségi Civilház épületének akadálymentesítése. Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában: A tervezett fejlesztések minden infrastrukturális eleménél szem előtt tartott szempont az energiahatékonyság növelése Ez az önkormányzat által ellátandó feladat az alábbi tevékenységekhez kapcsolódik: o Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrörs közös épületének felújítása o Oktatási intézmények (1 iskola és 2 óvoda) külső felújítása o Lakóépületek energiahatékonysági felújítása 5.7 A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Az akcióterületen a városrehabilitációs fejlesztések hatásaként néhány további projekt megvalósítása várható a magánszféra részéről. Mivel ezek egyike sem tartozik a támogatható tevékenységek közé, ezért nem a pályázat keretében valósulnak meg, hanem attól függetlenül, de nagymértékben hozzájárulva az akcióterület további fejlesztéséhez. Projekt neve 36. táblázat A magánszféra által megvalósítandó projektek Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Megvalósítás lehetséges kezdete és vége Nyílászárócserék a felújított lakóépületekben A fejlesztés keretében megvalósuló társasházfelújítások nyomán a még ki nem cserélt ablakok kicserélése is megtörténik Toldi utca magánszemélyek projektelképzelés Garázsok építése A fejlesztés keretében megvalósuló területelőkészítési tevékenység nyomán új, egységes előírások szerinti garázsok épülnek az akcióterületen Árpád u. Huszár sor közötti terület magánszemélyek projektelképzelés Marika presszó felújítása A közterületek megújítása nyomán a presszó felújítása is megtörténik. Érkerti lakótelep közterület magánszemély projektelképzelés MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

91 5.8 A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A városrehabilitációs projektelemeken túl az akcióterület fejlődéséhez egyéb fejlesztések is hozzájárulnak, melyek egy része magán az akcióterületen, más része az akcióterület közelében tervezett tevékenység. A következő táblázat részletesen bemutatja a megvalósítás alatt lévő, illetve a tervezett és lehetséges projekteket az akcióterületen. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

92 Projekt neve Őzike bölcsőde energiahatékonysági felújítása Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja [Érpatak (VIII. sz. főfolyás) természetközeli vízrendezése] Parkolók kialakítása Körforgalom kialakítása Nagykörút délnyugati szakaszának megépítése Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése Projekt rövid leírása Őzike bölcsőde épületenergetikai felújítása A VIII. számú főfolyás (Érpatak) kezelője az akcióterületi fejlesztéssel párhuzamosan fejlesztést végez mederburkolat cserével és rézsűilletve padkarendezéssel 3 Az akcióterület közelében új parkolóhelyek kialakítása Az akcióterület közelében a közlekedési feltételek javítása körforgalom kialakításával A Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsítása, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út A telephely áthelyezésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatók ki Az akcióterület közterületeinek további rendezése 37. táblázat A közszféra által megvalósítandó egyéb tevékenységek Projekt helyszíne Projekt gazda Megvalósítás alatt lévő projektek Vécsey köz 29. Nyíregyháza Megyei Jogú Város VIII. számú főfolyás (Érpatak) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Tervezett és lehetséges projekt Nyíregyháza Állomás tér Megyei Jogú Város Arany J. u. Szarvas u. Kígyó u. kereszteződés Móricz Zsigmond utca és Huszár sor Móricz Zsigmond utca VIII. számú főfolyás, Érkert közterületek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Nyíregyháza Megyei Jogú Város Előkészítettség KEOP pályázat-készítés folyamatban ÉAOP D A pályázatot a második fordulóra befogadták és értékelésre bocsátották. Tervezett összköltség eft Megvalósítás lehetséges kezdete és vége projekt-elképzelés terv kész, engedélyezés alatt Újratervezés szükséges MÁV egyeztetés folyamatban Nyíregyháza Megyei Jogú Város projekt-elképzelés Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás első 18 km-es szakaszának illetve az érintett Nyíregyháza és Kótaj települések belvízvédelmének, biztonságos belvízelvezetésének biztosítása a főfolyás rehabilitációjával, természetközeli megoldások alkalmazásával a táji érték fokozásával. A projekt négy kiemelt munkafázisa: - Szarvasszigeti (Nyíregyháza-Nyírszőlős) mederelfajulásos csatornaszakaszon természetközeli meder kialakítása elsősorban rőzsefonatos rézsű- és partvédelemmel. - Városképhez illeszkedő vízfolyásrendezés Nyíregyháza belterületén, mederburkolat cserével és rézsű- illetve padkarendezéssel a legkritikusabb szakaszokon. - Két hordalékfogó műtárgy felújítása. - Vízminőség-kárelhárítási hely kialakítása Nyíregyházán MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

93 Mindennek eredményeként az akcióterület vonzereje növekszik, ami emelkedő lakásárakhoz vezet. Ezáltal csökkennek a városon belül kirajzolódó társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, amelynek finanszírozásához a helyi lakosság is hozzájárul a lakásfelújítások költségeinek egy részével. A megvalósításhoz szükséges 1,357 milliárd forint költséggel szemben a városrehabilitáció közvetlenül nem eredményez jelentős bevételt az önkormányzat számára, azonban a pénzügyi eredményesség nem is tartozik az akcióterület adottságai, illetve a fejlesztés jellege miatt nem is tartozhat a program fő célkitűzései közé. Az érkerti beavatkozások pozitív előjelű gazdasági, társadalmi, környezeti egyenlege azonban a kedvező társadalmi folyamatoknak, az ingatlanállomány és a lakókörnyezet megújulásának, valamint a fűtésből származó emisszió csökkenésének az eredménye. 5.9 Szinergia vizsgálat Az érkerti akcióterületen a pályázat keretében tervezett beavatkozások, a megelőző városrehabilitációs tevékenységek, és a kapcsolódó további beruházások egymással szinergikus kapcsolatban állnak, együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlődéséhez, a városközpont rehabilitáció átfogó célkitűzésének és részcéljainak eléréséhez. Az elmúlt évtizedben tudatosan zajlott a város és az akcióterület rehabilitációjához kötődő fejlesztési elképzelések megvalósítása, melyek célja a területileg kiegyensúlyozott fejlesztések megvalósítása, a lakosság életminőségének javítása volt. Az elmúlt években az önkormányzat több olyan pályázatot is megvalósított, amelyek a város infrastrukturális fejlődését segítették elő (pl. jósavárosi lakótelep rehabilitációja, egykori laktanyák átalakítása, belváros rehabilitációja) és közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. Az akcióterületen eddig megvalósult fejlesztések elsősorban infrastrukturális beruházások megvalósítását jelentették (nyílászárócserék, fűtéskorszerűsítés a lakóházakban, kisebb közterület fejlesztések)amelyek a városközpont arculatát jelentős mértékben javították, a lakosság számára hiánypótló, hasznos, és kézzelfogható eredményekkel jártak. (A korábbi városrehabilitációs fejlesztéseket a Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása című fejezet mutatja be részletesen.) A jelenlegi fejlesztési célok és tervezett beavatkozások többek között az infrastrukturális elmaradások további kezelését célozzák akcióterületi szinten egyaránt, ugyanakkor a szociális városrehabilitáció keretében nagy teret kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a társadalmi fejlődést, a közszféra és magánszféra kapcsolatainak erősítését segítik elő. A korábbi, a jelenlegi és a tervezett városfejlesztési célú beavatkozások szinergiája egy összefoglaló táblázat segítségével kerül bemutatásra. A táblázat alapján látható, hogy a megelőző, folyamatban lévő, és előkészítés alatt álló fejlesztések túlnyomó többsége hatással van egymásra, közöttük szinergikus hatások állapíthatóak meg. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

94 Beavatkozás típusa Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen ROP támogatással ÉAOP B pályázat keretében megvalósítandó beavatkozások Magánforrással (ROP projekttel párhuzamosan, vagy ROP projekt hatásaként) A közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként Sorszám 38. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia Kapcsolódó fejlesztések (kapcsolódó fejlesztés sorszáma) Tevékenység A: alacsony mértékű szinergia B: közepes mértékű szinergia C: erős szinergia Szelektív hulladékgyűjtés- E1 gyűjtőszigetek P5 E2 Panel program E3 P6 E3 NYITÁS program E2 P6 E4 Útfelújítások (DEC-TEUT) P5 Deák Ferenc utca E5 zöldfelületi felújítása E6 P5 E6 Játszótér felújítás E5 P5 Humán jellegű pályázatok a szolgáltatások E7 elérhetőségének és P1, P7 minőségének javítására P1 P2 P3 P4 P5 P6 Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) és Érkerti P5 Rendőrörs közös épületének felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása P3, P4 P7 Kincskereső Óvoda külső felújítása P2, P4 P7 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső P2, P3 P7 felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása K1, K4, K7 P1 M2 P7 Soft tevékenységek P2, P3, P4, P6 P7 E7 P7 E1, E4, E5, E6 P7 M1 K2, K3 E2, E3 M3 E7 P1, P5 M1 Marika presszó felújítása P5 M2 Garázsok építése K6 P5 M3 K1 K2 K3 K4 K5 K6 K7 Ablakcserék a felújított lakóépületekben Körút (Móricz Zs. u.) fejlesztése (négynyomúsítás, új útvonal) Érpatak rehabilitációja Érpatak további lefedése, az akcióterület közterületeinek további rendezése Körforgalom kialakítása (Arany J. u. Szarvas u. kereszteződés) Őzike bölcsőde energia hatékonysági felújítása Állomás tér parkolók P5 P5 P2, P3, P4 E2, E3 P6 P5 K3 P5 K2 építése M2 P5 Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése P5 A: alacsony mértékű, de érzékelhető szinergia B: közepes mértékű szinergia, a beavatkozások hozzájárulnak egymás eredményeinek megvalósulásához MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

95 C: erős szinergia, egymást támogató fejlesztések A beavatkozások egymással térbelileg is összefüggésben állnak, a felújítandó lakóépületek egymás szomszédságában találhatóak, és valamennyi érintett tízemeletes lakóépület a kialakítandó városrészközpont és az Érpatak szomszédságában helyezkednek el. A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrörs közös épülete szintén a megújuló közterek közvetlen közelében található. A térbeli összefüggések térképes megjelenítését a Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása és a Beavatkozási típusok és tevékenységek című fejezetek tartalmazzák. A megvalósult és tervezett beavatkozások együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlesztéséhez, együttesen olyan eredményeket érve el, amelyeket önmagukban egyedi projektekként nem lennének képesek elérni A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A városrehabilitáció célcsoportjainak azonosítása elsősorban a három típusú projektelem a lakóépület-felújítás, az intézményfejlesztés és a közterület-rekonstrukció mentén történhet meg, emellett meghatározhatók a projektelemek által közvetetten és közvetlenül érintett célcsoportok is. 39. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai Közvetlen célcsoportok Közvetett célcsoportok Lakóépület-felújítás érintett épületek lakói a beruházás környezetében élők a környező ingatlanok tulajdonosai Intézményfejlesztés Köztér-rekonstrukció a felújítandó intézmények szolgáltatásait igénybe vevők a beruházás környezetében élők a környező ingatlanok tulajdonosai az érkerti lakosság sportolók, kutyasétáltatók, autósok, kerékpárosok, a köztereken foglalkoztatottak a felújítandó közterek környezetében elhelyezkedő vállalkozások a város teljes lakossága egyéb helyi és térségi vállalkozások A városrehabilitáció fő célszegmenseit az Érkert és a környező városrészek lakossága alkotja, akik mind a felújított intézmények szolgáltatásait igénybe vehetik, mind a kialakított közterek használóiként szóba jöhetnek. Az alábbi táblázat beavatkozásonként mutatja be a legfontosabb célcsoportokat, azt követően pedig szövegesen jellemezzük az egyes célcsoportok jellemzőit, elvárásait, problémáit a fejlesztésekkel kapcsolatosan. A célcsoportokkal történt egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

96 Tervezett beavatkozás 1. Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása, Érkerti Rendőrörs felújítása 2. Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 3. Kincskereső Óvoda külső felújítása 4. Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása 40. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként Érintett célcsoportok Az intézményekben foglalkoztatottak A beruházás környezetében élők A város teljes lakossága Civil szervezetek A beruházás környezetében lévő vállalkozások Egyéb vállalkozások Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A kivitelezés idejére gondoskodni kell átmeneti elhelyezésükről Az intézményekben dolgozók munkakörülménye és ezáltal a nyújtott szolgáltatások színvonala nagymértékben javul A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet Könnyen igénybe tudják venni az intézmény szolgáltatásait Az intézmények megújulásával és a szolgáltatások bővülésével a lakosság életminősége emelkedik A település épített környezetében jelentkező problémák csökkennek A civil önszerveződések számára az intézmény szolgáltatásokat, helyszínt és programokat egyaránt kínál, egyben a civil szervezetek is színesítik az intézmény kínálatát A hiányzó közösségi és bérelhető helyiségek rendelkezésre állásával a helyi civil szféra tovább erősödik A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet A fejlesztések miatt az akcióterületen megnövekedett (gyalogos-)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Részt vehetnek a kivitelezésben Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Bevonhatóság, motiválhatóság Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Motiválhatóságuk a fejlesztések megtervezésében és a létesítmények fenntartásában magas Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a működtetés során annak érdekében, hogy a célcsoport szükségleteinek megfelelő termeket, előadókat alakítsanak ki, és hogy azok kihasználtsága is magas legyen Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

97 Tervezett beavatkozás 5. Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Érintett célcsoportok A beruházás környezetében élők A város teljes lakossága Civil szervezetek A beruházás környezetében lévő vállalkozások Egyéb vállalkozások Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A kivitelezés, illetve rendezvények idején konfliktusok jelentkezhetnek Az ingatlanok ára a fejlesztés miatt emelkedhet A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak A lakófunkciójú területek csökkenő tranzitforgalma iránti elvárás A közösségi terek nyújtotta rekreációs lehetőségek elsődleges haszonélvezői A közterületek megújulásával és közösségi terek kialakításával a lakosság életminősége emelkedik A települési környezetben jelentkező problémák megoldódnak A civil önszerveződések számára a megújult közterek helyszínt biztosítanak programjaik számára, egyben a civil szervezetek is színesítik a lakótelep kulturális és szabadidős kínálatát A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet A fejlesztések miatt az akcióterületen (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Részt vehetnek a kivitelezésben és a közterek programmal való megtöltésében egyaránt Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Bevonhatóság, motiválhatóság Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a fenntartás során Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a fenntartás során Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges főként a kivitelezés és a fenntartás során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

98 Tervezett beavatkozás 6. Lakóingatlanok felújítása Érintett célcsoportok Felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai, üzemeltetői A nem felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai Vállalkozások A város lakossága Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A fejlesztés eredményeként alacsonyabb ingatlanfenntartási költségek jelentkezhetnek Ingatlanjaik értéke ennek köszönhetően emelkedik A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen Ingatlanjaik értéke a felújított ingatlanokhoz képest csökken A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen Részt vehetnek a kivitelezésben Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása A jó minőségű lakások kínálata bővül A település épített környezetében jelentkező problémák megoldódnak Bevonhatóság, motiválhatóság Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során Motiválhatóságuk a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában magas Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során Fel kell tárni számukra a lehetséges pályázati forrásokat a lakások felújítására Motiválhatóságukat a fűtési árak várható változásai befolyásolják Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges a kivitelezés során Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják A fejlesztésbe közvetlenül nem vonhatók be MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

99 A lakosság A lakosság jelentősége a projekt előkészítését és megvalósítását tekintve abban rejlik, hogy a célcsoport szükségleteit, elvárásait, motivációit és céljait alapvetően figyelembe kell venni. Az azonban, hogy a lakosság egyes csoportjai milyen mértékben és milyen formában érintettek akár a kivitelezés, akár a fejlesztés konkrét eredményeinek használata tekintetében, számos tényezőtől függ: a földrajzi érintettségtől, különböző demográfiai mutatóktól vagy a köztérhasználat céljától. Lakossági célcsoportok földrajzi lehatárolás szerinti jellemzése A tervezett fejlesztések nem azonos mértékben és nem azonos szempontokból érintik a város lakosságát. A felújítandó objektumokban vagy azok közvetlen környezetében élők számára a fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az ingatlanok felértékelődése, a lakókörnyezet minőségének nagyságrendi javulása várható. Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Emellett amennyiben egy területen jelentősebb forgalomcsillapítás vagy -elterelés következik be, úgy egyes ingatlanok elérhetőségi ideje hosszabbá válhat. Mindezek miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2008. december 31-én fő), a kép árnyaltabb: egyfelől javul az épített környezet, másfelől lesznek olyan csoportok, amelyek esetében a fejlesztésből származó kedvező eredményeket a negatív változások kiolthatják (pl. egyes városrészekben a lakóingatlanok értéke relatíve csökkenhet). A konfliktusok elkerülése érdekében célszerű az érintettekkel egyeztetve megoldásokat keresni a lehetséges problémákra. A környező települések lakosságának egy része tanulás, munkavállalás vagy bevásárlás céljából rendszeresen felkeresi Nyíregyházát (a napi ingázási adatok szerint 100 helyben lakó foglalkoztatottra 119,2 helyben dolgozó jut, az ingázók 5,5%-a más megyéből érkezik Nyíregyházára). Számukra a közterület-fejlesztések (Állomás tér és környéke) eredményezhetik a komfortérzet növekedését. Lakossági célcsoportok demográfiai lehatárolás szerinti jellemzése A város lakosságának egyes demográfiai csoportjai eltérő mértékben és a nap különböző időszakaiban használják az érintett épületek és közterek nyújtotta rekreációs és szórakozási lehetőségeket. A kor és a családi állapot szerinti megoszlás alapján napközben elsősorban az idősek és a kisgyermekes szülők a közösségi terek használói délután kiegészülve a diákokkal, akik az esti és az éjszakai órákban is jelen vannak a lakótelep közterein, hétvégén pedig a kör tovább bővül a családokkal. A közterek funkcióival kapcsolatos elvárások az egyes csoportok esetében gyakran különbözőek: az idősek főként a nyugodt, csendes környezetet részesítik előnyben (a 60 év felettiek száma a városban volt 2008-ban); a kisgyermekes családok többnyire olyan aktív, sokrétű, biztonságos kikapcsolódási lehetőséget keresnek, amelyek kifejezetten a gyermekekre irányulnak, pl. játszótér, gyermekrendezvények, vásárlási lehetőség, családbarát illemhelyek (2008-ban a 0 és 14 év közötti korcsoportba en tartoztak); a fiatalok a közösségi tereket elsősorban találkozóhelyként használják, de jelentős szerepet töltenek be az esti, éjszakai rendezvények is esetükben különösen fontos, MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

100 hogy a közterek, közparkok, közösségi létesítmények megfelelő és biztonságos szórakozási alternatívát jelentsenek a számukra (2008-ban év közötti fiatal élt a városban). Az eltérő motivációk és célok valós vagy látens területhasználati konfliktusokhoz vezethetnek, amit úgy lehet feloldani, ha a különböző társadalmi csoportoknak megfelelő, multifunkcionális terek és zöldfelületek mellett olyan köztereket, helyiségeket is kialakítanak, amelyek egy-egy csoportra fókuszálnak (pl. játszótér, sportpálya stb.). Ezek a különböző funkciók ideális esetben a tér külső megjelenésében, berendezéseiben, utcabútoraiban is leképeződnek. Lakossági célcsoportok köztérhasználat szerinti jellemzése Az előbb bemutatott demográfiai csoportok (köz)térhasználati jellemzői mellett beazonosíthatók olyan további csoportok, amelyek speciális céllal és speciális igénnyel érkeznek a köztérre, közösségi létesítményekbe. Ezek egy része a terek rekreációs funkcióját használják ki (sportolók, kutyasétáltatók), más részük számára a tér munkahelyként funkcionál (művészek, kertészek, mozgóárusok, közmunkások). Mindkét esetben a közterek, közparkok megfelelő kialakítására és infrastrukturális felszereltségére kell hangsúlyt fektetni. A városi tér speciális használói az autósok és a kerékpárosok. Az autósok számára a közterek fejlesztése számos gyakorlati problémát okozhat abban az esetben, ha a forgalom elől elzárt területek helyett nem jelölnek ki megfelelő alternatív útvonalakat. Egyes közterek és közparkok, főként azok, amelyek jelentős átmenő forgalmat is lebonyolítanak, lehetőséget nyújtanak a kerékpárosok biztonságos és elkülönített közlekedésére, kitiltásuk a gyalogos övezetekből, ahogyan ez néhány hazai városban megtörtént, semmiképpen sem célszerű. Mindkét említett közlekedési eszköz számára elengedhetetlen a parkolóhelyek, illetve kerékpártárolók megfelelő számú kialakítása A vállalkozások Az érintett vállalkozások többsége helyileg, fizikai értelemben kötődik a megújítandó területekhez, így alapvetően befolyásolják a lakótelep jellegét, arculatát, hangulatát részben szolgáltatásaik, részben az általuk működtetett üzlethelyiségek külső, fizikai adottságai révén. Ide tartoznak a helyi lakosság kiszolgálását végző szolgáltatók, kereskedők és vendéglátók, a környező területek ingatlantulajdonosai és a potenciális ingatlanfejlesztők, a közterületeket fenntartó Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. alapvető fontosságú a városi környezet és kiemelten a zöldfelületek minőségének javításában, a reklámcégek, amelyek a minőségi hirdetőfelületek értékesítésével hozzájárulnak a közterek pénzügyi fenntarthatóságához, továbbá az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások (hírlapárus, stb.). A terek vonalas infrastruktúráját alapvetően a közműszolgáltatók határozzák meg (pl. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft., Nyírségvíz Zrt., E-On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.), amelyek a közművek a megújítandó közterületek tervezett funkcióinak megfelelő kiépítését és üzemeltetését végzik el. A többi érintett vállalkozás elsősorban a projekttel kapcsolatos PR- és marketingtevékenységben, a közterek és intézmények ismertségének növelésében MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

101 játszhatnak jelentős szerepet, kiemelten a helyi média képviselői (pl. Város-Kép Kht., Nyíregyházi Városi Televízió Kht., A projekt előkészítése és megvalósítása során a fentiek mellett célszerű azokra a vállalkozásokra is figyelmet fordítani, amelyek a fejlesztések potenciális vesztesei lehetnek. Ezek jellemzően azok a vállalkozások, amelyek kiesnek a lakosság tipikus haladási útirányaiból. A velük való egyeztetésre alkalmas lehet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, még akkor is, ha az abban való részvétel nem kötelező a vállalkozások számára A civil szervezetek A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel kapcsolatosan megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük végzéséhez szükségesek. Nyíregyházán a honlap november 16-ai adatai szerint összesen 1081 civil szervezet működött, amelyek közül 354 alapítvány. A nyíregyházi civil szervezetek nagy része kulturális, oktatási, sport és szabadidős tevékenységekkel foglalkozik, de jelentős a szociális és az érdekvédelmi szervezetek jelenléte is. 100% 18. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nyíregyháza Érkert egészségügy jog- és érdekvédelem környezetvédelem közbiztonság, polgárvédelem kultúra kutatás oktatás politika sport és szabadidő szociális szolgáltatások egyéb nincs adat A nyíregyházi szervezetek közül minden 20. érkerti székhellyel rendelkezik. Az 55 érkerti civil szervezet jellemzője, hogy nagyobb arányban található közöttük szociális és oktatási jellegű, mint ahogy azt a városi szintű megoszlás mutatja. Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek és az intézmények használóiként szerepet játszhatnak a közösségi terek tartalommal való megtöltésében. Ezek közül a legjelentősebb az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a felújítandó Nyírségi Civilházat is működteti. A szervezet tevékenységi köre rendkívül széleskörű, a térségfejlesztéstől kezdve a foglalkoztatási programok megvalósításán át kiterjed a civil érdekképviseletig. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

102 A civil szervezetek egy további, elsősorban a közterek használatával szorosan összefüggő területen is aktívak, ez a közbiztonság és a bűnmegelőzés. (pl. polgárőrség). A szervezetek munkája több esetben kiegészül az ifjúságvédelemmel, ami a fejlesztendő objektumok szempontjából elsődleges területnek számít. A településfejlesztéssel foglalkozó egyesületeket, szervezeteket is célszerű bevonni az előkészítés és a megvalósítás folyamatába. A fentiek mellett a környezet- és természetvédelem az a terület, amely szintén szoros kapcsolatban áll a városrehabilitáció témakörével, elsősorban az Érpatak mederrehabilitációja és a zöldfelületek megújítása révén A tervezett fejlesztések várható hatásai Társadalmi-gazdasági hatások Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész-központ funkció jelentős megerősödése várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás stb.) létrehozhatóak a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság és az itt működő vállalkozások, civil szervezetek komfortérzetét, valamint növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a településszerkezet átfogó javításához. A társadalmi hatások hátterében elsősorban az intézmények felújítása áll. A Nyírségi Civilház felújításával egy olyan létesítmény jön létre, amely megfelelő munkakörülményeket teremt a foglalkoztatottak számára; alkalmas rendezvények szervezésére; lehetőséget teremt a civil önszerveződések megerősödésére. Az Érkerti Rendőrörs épületének felújításával egyrészt javulnak a foglalkoztatottak munkakörülményei, másrészt a rendészeti szerv jelenléte megerősödik az akcióterületen a kapcsolódó közbiztonsági, bűnmegelőzési programok révén. Az Érkerti Rendőrörs és az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének köszönhetően erősödik a közszféra funkció, amely elsősorban a helyi lakosság igényeit elégíti ki. Mindez hozzájárul a lakosság településrészhez kötődő identitásának megerősödéséhez. Részben hasonló hatásokat idéz elő a közterek rekonstrukciója, ugyanis amellett, hogy helyszínt kínálnak különböző méretű és jellegű rendezvények számára, közösségi térként is funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A városrészközpont megújult közterén számos program és rendezvény lebonyolítására nyílik majd lehetőség, melyeknek pozitív társadalmi továbbgyűrűző hatásuk van, pozitívan hatnak a helyi civil szerveződésekre. A helyi identitást erősítő rendezvények révén növekszik a városrészben a lokálpatriotizmus, Érkertet az itt lakók egyre inkább magukénak fogják érezni. A közösségi élet szempontjából is jelentős városrész-központ kialakítás hozzájárul Érkert társadalmi és gazdasági fellendüléséhez, aminek hatására mérséklődnek a kedvezőtlen társadalmi folyamatok. A tervezett kapcsolódó soft tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, a bűnmegelőzési programok, a helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok, valamint az idős emberek és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése közösségformáló szerepet MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

103 töltenek be, emellett emelik a helyi társadalom tudásszintjét és munkaerő-piaci adaptációs képességét is. A gazdasági hatások egyrészt a felújítandó intézmények és épületek energiahatékonyságának növekedéséhez, másrészt a felújított társasházak piaci értékének növekedéséhez, valamint a projekt keretein túli magánerős akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódnak. A felújított társasházak hozzájárulhatnak a jelenleg inkább stagnáló ingatlanpiac dinamizáláshoz, valamint újabb teret kínálhatnak a különböző profilú kis- és középvállalkozások megjelenésének, ami a városrész gazdasági diverzifikációjához is hozzájárul. A gazdasági és társadalmi valamint részben a környezeti hatások eredőjeként növekszik az Érkerti akcióterület attraktivitása, amely a szelektív elvándorlás csökkenésében is megmutatkozik. A kedvező folyamatoknak köszönhetően megerősödik a városrész térségi és gazdasági szerepköre Esélyegyenlőségi hatások Az intézmények és a közterek megújítása során szükséges kiemelt figyelmet fordítani az esélyegyenlőségi csoportok szükségleteire: A közterületek akadálymentesítése nemcsak a fogyatékossággal élők számára teszi lehetővé az érkerti létesítmények megközelíthetőségét és használatát, hanem a kisgyermekes szülők és az idősek számára is. Az akadálymentesség biztosításával olyan szolgáltatások is elérhetővé válnak a célcsoport számára, amelyeket korábban nem vagy csak segítséggel tudtak igénybe venni. A kivitelezési munkálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy hátrányos helyzetűek is bevonásra kerüljenek a megvalósításba közcélú, közhasznú és közmunka keretében növelve ezáltal az érintett társadalmi réteg foglalkoztatottságát. A fizikai környezet átalakítása mellett kiemelt figyelmet fordítunk a szolgáltatások szakmai fejlesztésére, tartalmi bővítésére is, amelynek több eszköze is van: - a megújult intézmények olyan programokat és foglalkozásokat kínálnak, amelyek részben vagy egészben esélyegyenlőségi csoportokat céloznak meg; - A Nyírségi Civilház emellett helyet biztosít különféle profilú civil szervezetek tevékenységére, amelyek között a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezetek is fontos szerepet játszanak. Mindezek a hatások hozzájárulnak a nagyobb mértékű társadalmi befogadáshoz és a helyi társadalom erősödő kohéziójához Környezeti hatások A kedvező környezeti hatások egy része az épületek fizikai megújításából fakad: az épületek átgondolt rekonstrukciójával kialakítható egy egységesebb, esztétikusabb településkép, és kiegyensúlyozottabbá tehető a lakótelep térszerkezete. Csökken az Érkert kihasználatlan vagy alulhasznosított közterületeinek száma, az újrahasznosított területek szervesen illeszkednek a városi szövetbe. Az egyes épületek energetikai rekonstrukciója (pl. homlokzatrekonstrukció, tetőszigetelés) jelentős energiamegtakarítást és ezáltal kedvezőbb emissziós értékeket eredményez, amely hosszú távon megmutatkozik a légszennyezettség csökkenő mértékében is. A közterek megújításával növekszik a város zöldterületeinek kiterjedése, valamint javul azok minősége és a növényzet összetétele. Mindez a fokozottabb transpiráció révén kedvezőbb városi mikroklímát is eredményezhet, valamint a növényzet oxigéntermelő és széndioxid-megkötő képessége révén javítja a levegő minőségét is, ugyanis a légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes megkötni. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

104 A beavatkozások komplex környezeti hatásként a lakosság életminősége nagymértékben javulni fog. A pozitív környezeti hatások mellett szükséges figyelembe venni a negatív hatásokat is, amelyek bár jóval szerényebbek, időlegesen megzavarhatják a városlakók nyugalmát. A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés, zajterhelés ideiglenes növekedésével, az építkezések hatásaként. Ennek minimalizálása érdekében csak olyan kivitelezők kerülhetnek kiválasztásra, akik a környezetet védő módszereket, technológiákat (környezetbarát eszközök alkalmazása, védőfal stb.) alkalmaznak a beruházás során. A megújult közterek és parkok, valamint az új rendezvények időszakosan nagy számú látogatót vonzanak majd, így időnként a parkolóhelyek, valamint az utak túlzsúfolttá válhatnak. A fejlesztések egyenlege azonban mindenképpen pozitív, és hosszú távon a beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel nem kell számolni. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

105 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok Mutató neve 41. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok Mértékegység Típus Bázis érték Minimálisan elvárt célérték Célértéke elérésének időpontja Célérték a projekt megvalósítási időszak végén Célérték a fenntartási időszak végén Fajlagos teljes vízfelhasználás m 3 eredmény * * * * * * vízfelhasználás termelés v. mértéke fő eredmény * * * * * * szolgáltatás egysége Fajlagos teljes kwh eredmény * * * * * * energiafelhasználás energiafelhasználás mértéke termelés v. fő eredmény * * * * * * szolgáltatás egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának t/év eredmény * * * * * mértéke (CO 2 e) Ártalmatlanításra Ártalmatlanításra t eredmény * * * * * * kerülő hulladék kerülő hulladék arányának mértéke Összes hulladék t eredmény * * * * * * mennyisége A kistérségben élők Kistérségben élő foglalkoztatottságának foglalkoztatottak fő eredmény * * * * * * mértéke száma A foglalkoztatottak fő eredmény * * * * * * száma A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma Tudásmegosztásban résztvevők száma fő/év eredmény * * * * * * Össz munkavállalói létszám fő/év eredmény * * * * * * Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma db eredmény * * * * * Akadálymentesített épületek száma db output * * * * * * - a pályázat kidolgozásakor kerül meghatározásra Mutató forrása MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

106 5.12 A kockázatok elemzése Az érkerti lakótelep megújítására irányuló nyíregyházi szociális városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető kockázatok alapvetően két csoportra oszthatók: A megvalósítást akadályozó tényezőkre jellemző, hogy viszonylag csekély a bekövetkezésük valószínűsége, ellenben hatásuk a projekt megvalósítása szempontjából döntő jelentőségű. Az ilyen típusú kockázatok nagyobb része a pályázat előkészítési, tervezési folyamatára vonatkozik, amely kezelése elsődlegesen a város, másodsorban az általa igénybe vett szakértők és a pályáztató intézményrendszer hatáskörébe tartozik. A megvalósításhoz kapcsolódó többi kockázat megfelelő projektmenedzsment-tevékenységgel, körültekintő közbeszerzési eljárással megelőzhető. A megvalósítással kapcsolatosan a legnagyobb kockázat, hogy a város nem nyeri el a vissza nem térítendő támogatást. A másik kategóriába a fenntartást veszélyeztető folyamatok tartoznak, amelyekben alapvető szerepet játszik az Érkert és szolgáltatásai iránti kereslet alakulása. A tendenciák egy részére különösen a hazai és nemzetközi makrogazdasági-társadalmi folyamatokra a város csak korlátozott befolyással bír, azonban a kockázatok jelentős része megfelelő marketingkommunikációval és a helyi társadalom aktivizálásával kezelhető. A horizontális szemléletű kockázatok mindkét esetben ágazati megközelítésű kockázati területeket foglalnak magukban. A projekt kapcsán azonosításra került ágazati jellegű kockázatok a következők: Műszaki kockázatok: Ebbe a csoportba tartoznak az előkészítés, a kivitelezés kockázatai, a meghibásodások, valamint egyéb technikai jellegű károk. A városrehabilitáció keretében műszaki kockázatot jelenthet, hogy a kivitelező esetlegesen eltér a műszaki tartalomtól vagy ütemtervtől. Jogi szempontok: A jogi kockázatok közé a kapcsolódó jogszabályi környezet, a szabványok, a kibocsátási határértékek változása, és a további jogszabályváltozásokból eredő tényezők sorolhatóak. A projekt esetében ilyen változás volt az előkészítés során például az ÁFA mértékének változása, amely jelentős többlet terhet jelentett a projektgazdának. A megvalósítás során előreláthatólag nem várható ilyen változás, azonban ad hoc jelleggel mégis van rá esély. Társadalmi szempontok: A társadalmi szempontú kockázatok közé a projekttel szembeni lakossági ellenállást, a közvélemény negatív megnyilvánulásait, illetve az általános társadalmi érdektelenséget sorolhatjuk. A szociális városrehabilitáció esetében nagyon fontos a társadalmi elfogadottság. Jelen fejlesztés előkészítése során nagymértékű társadalmi elfogadottság volt jellemző, azonban a megvalósítás és a fenntartás időszakában lehetséges, hogy egyes csoportok részéről csökken a támogatottság. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok: Ebbe a kategóriába a díjfizetési hajlandóság, és az üzemeltetői, fenntartói kockázatok tartoznak. A szociális városrehabilitáció legnagyobb pénzügyi kockázatát a társasház felújításokhoz kapcsolódó lakossági önerő biztosítása jelentheti, amely alapos előkészítéssel és szervezéssel kiküszöbölhető. További kockázatot jelenthet a támogatási források időben történő és megfelelő mértékű rendelkezésre bocsátása, de ezek vélhetően nem következnek be. Intézményi szempont: Az intézményi kockázatok körébe az új, konkurens szereplők megjelenése, a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

107 tervezett üzemeltetési struktúra változása, a közbeszerzés, valamint a közigazgatási átalakítás hatásai tartozhatnak. A fejlesztés tekintetében ilyen kockázati tényező felmerülése jelenleg nem várható. A felmerülő kockázatok részletes bemutatását bekövetkezési valószínűségét és hatását, kezelésének lehetséges módját a következő táblázat foglalja össze. 42. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik Valószínűség Kockázatkezelés módja Hatás Érintett Kockázat megnevezése (1-7)* tevékenység (1-7)* A megvalósításra vonatkozó kockázatok A pályázat szakmai tartalma nem éri el a kívánt minőséget. Nem tud a pályázó vissza nem térítendő támogatást bevonni a projekt megvalósításába. Hiányzik a projekt megvalósításához szükséges sajáterő. A projekt előkészítése elhúzódik. A helyi lakosság nem elég motivált a fejlesztésekben való részvételre. A projekt engedélyezési eljárása elhúzódik. Az elhúzódó közbeszerzési eljárás miatt csúszik a fejlesztések megvalósítása. Az igényelt támogatási részlet átutalása időben csúszik. A kivitelezés során előre nem látható műszaki problémák jelentkeznek. Nem az előírt műszaki tartalommal készül el az épület. Az indikátorok teljesítése nem lehetséges Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val Kiegyensúlyozott önkormányzati gazdálkodás Hitelfelvétel, magántőke bevonása A lakossági sajáterő bevonása érdekében rendszeres egyeztetések, tájékoztatók Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése a KSZ-szel Az érintett többlakásos társasházak részére rendszeres tájékoztatás nyújtása Folyamatos egyeztetés a projektelőkészítéstől a projekt lezárásáig a fejlesztendő ingatlanok lakóival, tulajdonosaival Támogatói csoport megalakítása és működtetése Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Kompetens építészek és tervezők kiválasztása Folyamatos együttműködés az érintett hatóságokkal Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Közbeszerzési szakértő alkalmazása Megfelelő projektmenedzsment szervezet kialakítása A projekt-előrehaladási jelentések megfelelő elkészítése Folyamatos együttműködés a KSZ-szel Részletes tanulmánytervek készítése az érintett épületek és közterületek állapotának alapos felmérésével Megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása A közbeszerzési felhívásban szigorú feltételek meghatározása Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása összes összes összes összes lakóingatlanok felújítása összes összes összes összes összes összes MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

108 A fenntartásra vonatkozó kockázatok Kockázat megnevezése A hasonló adottságú városrészek/intézmény ek konkurenciája tovább erősödik. Az energiaárak tovább emelkednek. A csökkenő reáljövedelmek miatt a lakáspiac stagnál. A lakosság folytatódó elvándorlása miatt csökken a kereslet a közösségi terek és szolgáltatások iránt. Sem a lakosság, sem a helyi civil szervezetek nem lesznek megelégedve a projekt eredményével. Nem sikerül aktivizálni a helyi lakosságot a szolgáltatások igénybevételére, a közösségi terek használatára. Az Érkert vonzereje továbbra sem erősödik. Csökken a kereslet a közösségi létesítmények szolgáltatásai iránt Fenntartási költségek jelentős mértékben emelkednek. Valószínűség (1-7)* Hatás (1-7)* A megújított közterek állapota a gyakori rongálások miatt gyors ütemben romlik. 2 4 * 1 leggyengébb, 7 legerősebb Kockázatkezelés módja Rendszeres konkurenciaelemzés végzése Részletesen megtervezett és következetesen végrehajtott marketingkommunikációs tevékenység Egyedi kínálati csomag összeállítása Szoros együttműködés az érdekelt szervezetekkel Korszerű, energetikailag hatékony technológiák alkalmazása Környezettudatos energiafogyasztásra való ösztönzés Részletesen megtervezett és következetesen végrehajtott marketingkommunikációs tevékenység a városrész vonzerejének növelésére Megfelelő közösségi kínálat összeállítása a helyi lakosság igényeinek megfelelően A helyi identitást erősítő eszközök alkalmazása Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosok és közösségek aktivizálása, bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos megismerése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése Rendszeres kommunikáció és promóció az elérhető szolgáltatásokról, programokról Alternatív energiaforrások bevonása a távhőellátásba Korszerű, energetikailag hatékony technológiák alkalmazása A foglalkoztatottak szemléletváltása a közüzemi szolgáltatások ésszerű használatára vonatkozóan Rendvédelmi szervek és bűnmegelőzési civil szervezetek hatékony (együtt)működése Térfigyelő kamerák kihelyezése a leginkább veszélyeztetett köztereken Érintett tevékenység Civilház fejlesztése, oktatási intézmények fejlesztése lakóingatlanok és intézmények felújítása lakóingatlanok felújítása összes összes összes összes közösségi helyszínek létrehozására, megújítására irányuló projektelemek önkormányzati intézmények és közterek közterek MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

109 5.13 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a szociális városrehabilitáció keretében tervezett projektelemek időbeli ütemezését. 43. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. Előkészítés IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) 1. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok 2. forduló benyújtásához szükséges dokumentumok Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása Érkerti Rendőrörs felújítása Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása Kincskereső Óvoda külső felújítása Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása Közösségi funkció Közszféra funkció Városi funkció Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkció Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok Szociális tevékenység a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésére Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése Városmarketing tevékenységek A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk augusztus 31-ig, illetve a soft tevékenységek esetében augusztus 31- ig megtörténik. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

110 Ahhoz, hogy szeptember 1-én el lehessen kezdeni a megvalósítást, júliusban le kell zárni a 2. szakasz előkészítő tevékenységeit, amelyek közül a legfontosabb a végleges Akcióterületi Terv és az engedélyes tervdokumentumok kidolgozása. A pontos útvonalterv meghatározására akkor kerül sor, ha a projektjavaslatot a kormány jóváhagyta Lezajlott partnerségi egyeztetések Az érkerti városrehabilitációs program előkészítése 2006 nyarán indult egy részletes lakossági kérdőíves felméréssel, amely a legfontosabb problémák és fejlesztési szükségletek felmérésére irányult. Az igényfelmérés 2007 decemberében a városi és városrészi funkciók fokozottabb figyelembevételével folytatódott a Nyíregyházi Napló közreműködésével: lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város fejlesztési irányai mellett meghatározza az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. Mivel az IVS-ben megjelenített szempontok alapján az akcióterületek prioritási sorrendjét tekintve a legfontosabb a belvárosi akcióterület megvalósítása volt, ezért ezt követően, 2008 szeptemberében indultak meg az érkerti városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával. Az IVS és az EATT nyilvánosságra hozatala nyilvános fórumok keretében megtörtént, a lakosság és a szakhatóságok tájékoztatása azóta is folyamatosan zajlik részben a helyi média, részben fórumok segítségével, és erre a tevékenységre a projekt teljes életciklusában szükség lesz. (Az IVS a város honlapján elérhető: /Önkormányzat /IVS Integrált Városfejlesztési Stratégia _IVS_Nyiregyhaza.doc) Az EATT kidolgozása keretében két kérdőíves felmérés zajlott az érkerti akcióterületen felmerülő igények és szükségletek felmérése céljából egyrészt 2009 áprilisában (a Nyíregyházi Naplóban megjelentetett és internet alapú kérdőívekkel), másrészt 2009 novemberében (a célcsoportokhoz direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívekkel). Mindezek mellett több, interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. Az érkerti akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében tervezett fejlesztésekről április 15-én került megrendezésre lakossági fórum az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.). A következő lakossági fórum megrendezésére december 9-én kerül sor az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), ahol már a konkrét fejlesztésekről és költségekről is információkat kapnak a résztvevők. A kérdőíves felmérések és lakossági fórumok mellett további partnerségi egyeztetések történtek az érintett civil szervezetek, és további szervezetek, intézmények bevonásával: Támogatói csoport alakuló ülése október 28-án: a támogatói csoport alakuló ülésén a meghívott szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakították Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját (rövidítve ÉTCS). Többlakásos társasházak közös képviselőivel való egyeztetés november 17-én: a megjelentek egyeztették az akcióterületen tervezett lakóépület felújítások feltételeit, és megállapodtak arról, hogy az érintett lakók bevonása érdekében a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

111 közös képviselők lakógyűléseket szerveznek. A megjelentek csatlakoztak a támogatói csoporthoz. Ezeken a tájékoztató rendezvényeken a résztvevők véleményezhették és igényeik bemutatásával, és megfelelő alátámasztásával érdemben befolyásolhatták az akcióterületi fejlesztések végleges tartalmát. A kérdőíveket, a kérdőívek feldolgozásának eredményeit, a lakossági fórumok jelenléti íveit és a lezajlott egyeztetések dokumentációját (jelenléti ívek, jegyzőkönyvek) a Mellékletek tartalmazzák. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

112 6 PÉNZÜGYI TERV Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. 44. táblázat A pályázat összefoglaló költségvetése Költségvetés megoszlása Ssz. A projekt neve Támogatás Partneri intenzitása (társasházak Támogatás Önkormányza (%) esetében (Ft) ti önerő (Ft) lakossági) önerő (Ft) Közösségi funkciók 1 Nyírségi Civilház felújítása Közszféra funkciók 2 Érkerti Rendőrőrs felújítása Vécsey Károly 3 Általános Iskola külső felújítása 4 Virág Utcai Tagóvoda külső felújítása 5 Kincskereső Óvoda külső felújítása A projekt bruttó (16-os esetében nettó) ktg-e (Ft) 85,00% ,00% ,00% ,00% ,00% Városi funkciók Városrész-központ 6 kialakítása az Érkertben, közterületrehabilitáció 85,00% Lakófunkciót erősítő tevékenység Toldi utcai 10 emeletes 7 társasházak külső 65,00% felújítása Kapcsolódó soft elemek 8 Soft projektelemek 85,00% Projektelőkészítés, menedzsment, tájékoztatás 9 Tájékoztatás 85,00% Területelőkészítés 85,00% Projekt-előkészítés 85,00% Projekt menedzsment 85,00% Tartalék 85,00% ÉAOP /B pályázat költségvetése összesen 77,27% A saját forrásokat a konzorcium biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. A társasházak, lakásszövetkezet esetében megvalósul a tulajdonosok egyéni hozzájárulásainak egy számlán való összegyűjtése. A részletes pénzügyi számításokat, költség-haszon elemzéseket a Városfejlesztési kézikönyv előírásainak megfelelően a teljes Akcióterületi Terv fogja tartalmazni. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

113 7 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 7.1 Az Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei A megyei jogú városokkal szemben elvárás 4, hogy városrehabilitációs projektjük végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg. Városfejlesztő Társaság létrehozását a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához szükséges feladatok megoldása teszi indokolttá. A Városfejlesztő Társaságot létrehozó megyei jogú város, így Nyíregyháza Megyei Jogú Város is a városfejlesztő társaság működtetésével ezen feladatok ellátásához hatékonyabb, rugalmasabb és átláthatóbb piaci szemléletű menedzsmentet biztosít, egyúttal pedig ezen fejlesztő társaság egyidejűleg az önkormányzati költségvetés tehermentesítésére is képes. Mindezzel Nyíregyháza Megyei Jogú Város a középtávú lehetőségeket mérlegelve olyan forrás- és tervezési koordinációt valósít meg, amelynek révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetőek és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik azon túl, hogy a Városfejlesztő Társaság magántőke bevonására is alkalmas szervezet. A városfejlesztő társaság gazdasági társaság, létrehozására a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény, míg a törvényességi felügyeleti, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásra pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény rendelkezései az irányadóak Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán A fentieknek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Ipari Park Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), mint egyszemélyes gazdasági társaság alapító okiratát módosította úgy, hogy az összhangba kerüljön az elvárt szabályozással. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. székhelye 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9., egyszemélyi alapítója Nyíregyháza MJV Önkormányzata, fő tevékenysége 68.10'08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele, törzstőkéje ,- Ft, amely teljes egészében pénzbeli betétből áll. A társaság ügyvezetője Diczkó József, a társaságnál felügyelő bizottság működik a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kötelezően. A társaság könyvvizsgálatával kapcsolatos teendőket az INTER REAL AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Rt., Szendrői Jenő könyvvizsgáló látja el. A gazdasági társaság alapító okirata figyelemmel arra, hogy a társaság egyszemélyi tulajdonosa Nyíregyháza MJV Önkormányzata a meghozott tulajdonosi határozatok alapján alkalmassá vált a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok teljesítésére. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében az egyszemélyes alapítású gazdasági társaságnál, így a fentebb részletesen megjelölt korlátolt felelősségű társaságnál sem működik taggyűlés, a taggyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben a döntési jogkört az alapító, Nyíregyháza MJV Önkormányzata gyakorolja, alapítói határozatok formájában. 4 Irányadó útmutatók: - Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) - Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz - A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

114 Az alapító okirat módosítása tárgyában Nyíregyháza MJV Önkormányzatának olyan alapítói döntést magába foglaló képviselőtestületi határozatot hozott, mely alapítói határozat módosítja a Nyíregyházi Ipari Park Kft február 4. napján egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát, az alábbiak szerint: Feltétlenül szükséges az alapító okiratban a társaság célját meghatározó rendelkezés módosítása oly módon, hogy a társaság célja a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott követelményeknek, feladatoknak és célkitűzéseknek megfelelően kerüljön meghatározásra. A társaság célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója stratégiai céljainak mely stratégiai célok alkotják az integrált városfejlesztési stratégiát megvalósítása, ezen belül átfogó célként való megvalósítása a stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaságnak, valamint biztosítása a minőségi életkörülményeknek. A fentieken belül a társaság középtávú tematikus céljai az alábbiak: a külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés, a(z inter)regionális szerepkör erősítése, a fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele, kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme, a természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, a magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása, a szociális biztonság megteremtése. A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása: akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata, gazdaságfejlesztési elemek integrációja, a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása, fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), fenntartás koordinációja, további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

115 Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, az Irányító Hatósággal az érintett Közreműködő szervezettel, projekt partnerekkel, lakossággal, vállalkozókkal és a finanszírozásban résztvevő bankokkal), az Akcióterületen megvalósuló projektekkel kapcsolatos teljes körű projektmenedzsment: o a projekt megvalósulásának teljes körű adminisztratív feladatainak lefolytatása (elszámolások, dokumentációk elkészítése, beszerzése, felügyelete) o projekt végrehajtásához szükséges koordinációs feladatok ellátása o projekt költségek kontrollja o kockázatkezelések o változások menedzselése o projekt szerződéskötésének előkészítése, lebonyolítása o projekt időütemezés menedzselése o kapcsolattartás a támogató szervezettel, megvalósítókkal, Közreműködő Szervezettel, az önkormányzattal egyeztetetten o projekt menedzseléséhez kapcsolódó találkozók, workshop-ok szervezése o projekt lezárása, értékelése o kapcsolattartás a szállítókkal és a Közreműködő Szervezettel o a projekt belső monitoringjának megszervezése o tájékoztatási feladatok biztosítása. A társaság cégjegyzékbe bejegyzett és az alapító okirat 8./ pontjában megnevezett jelenlegi ügyvezetője megfelel a városfejlesztő társaság vezetőjével szemben támasztott kritériumnak melyek szerint ezen városfejlesztő társaság vezetőjének a városfejlesztési profilt kell képviselnie, ugyanakkor nem lehet vagyongazdálkodási, vagy üzemeltetési feladatokban érintett, és egyidejűleg a vezetőnek azon kritériumoknak is meg kell felelnie, miszerint ismeretekkel kell rendelkeznie műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, vagy közgazdasági területen. Az ügyvezetőt az alapító meghatározott időtartamra melynek maximális időtartama 5 év vagy határozatlan időtartamra is megbízhatja, jelen esetben célszerű a meghatározott időtartamú ügyvezetői megbízatás alkalmazása. Az alapító okirat felügyelő bizottságra vonatkozó 10./ pontjában meghatározott, cégjegyzékbe bejegyzett felügyelő bizottsági tagok amennyiben nem felelnek meg a városfejlesztő társaság felügyelő bizottsága tagjaival szemben támasztott azon követelménynek, mely szerint a városfejlesztő társaság felügyelő bizottsága tagjai az alapító képviselő testületének tagjai közül kell, hogy kikerüljenek visszahívása és új felügyelő bizottsági tagok, felügyelő bizottsági elnök megbízatása válik szükségessé. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatását abban az esetben is célszerű és szükséges az ügyvezető MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

116 megbízatásával összhangba hozni, ha és amennyiben a jelenleg cégjegyzékbe bejegyzett felügyelő bizottsági tagok a fenti kritériumnak megfelelnek. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. meglévő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okiratának fentiek szerinti módosítását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, így a módosított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott szervezeti, társasági jogi feltételeknek Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony A fentiek szerinti módosítással átalakított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott feladatok megvalósítása céljából megbízási szerződést köt az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Ez a szerződés megbízási szerződés, mely szerződéstípusnak lényegi eleme, hogy a megbízott nem eredmény létrehozására, hanem gondos, a megbízó érdekeinek megfelelő képviseletre, eljárásra vállalkozik, tehát ez a szerződés nem eredmény, hanem gondossági kötelem. Ezen szerződéstípus alkalmazásával tehát a megbízási szerződés megkötésével a társaság meg tud felelni a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott azon kritériumnak, miszerint a társaság feladatait az Önkormányzat nevében és az ő számlájára végzi. A városfejlesztő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával megkötendő, fentiek szerinti megbízási szerződés vonatkozásában tekintettel kell lenni a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. számú törvény rendelkezéseire is. A megbízási szerződésbe valamennyi, az együttműködés keretében megvalósítani kívánt feladatot rögzíteni szükséges, a megvalósítani kívánt feladatok szerint szükséges a szerződés-szerű teljesítést ütemezni, a szerződés-szerű teljesítés esetére megállapított megbízási díjakat pedig az egyes ütemek teljesítéséhez kapcsolódóan kell kifizethetővé tenni, az egyes ütemek teljesítésigazolásával egyidejűleg. A Városfejlesztő Társaság és az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által megkötendő megbízási szerződésben szabályozza az alábbiakat: az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlásának módját, az akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozását, a vagyongyarapítás nyereségének felhasználását, az akcióterületi fejlesztések szabályozását, a Városfejlesztő Társaság jogosítványait és kötelezettségeit, az Önkormányzat jogosítványait és kötelezettségeit, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrást, a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal való esetleges együttműködés módját. A fentiek egyidejű teljesítése esetén az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata teljesítheti a városfejlesztő társasággal szemben támasztott követelményeket oly módon, hogy megfelel a vonatkozó jogi szabályozásnak is Kompetenciák, felelősségi körök A létrehozott Városfejlesztő Társaság szervezeti struktúrája, a működési rendszerben elfoglalt helye, és kapcsolatai úgy kerültek kialakításra, hogy az egyszerre szolgálja az Irányító Hatóság elvárásait, a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

117 érdekeit, és mindezekkel összhangban a megvalósítani kívánt városfejlesztési programok hatékony végrehajtását. A városfejlesztési programok megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó támogatási források felhasználása érdekében a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szerződést köt az Irányító Hatósággal. A kedvezményezett alapvető kötelezettsége a Városfejlesztési Társaság előírások szerinti megalapítása, működési feltételeinek biztosítása, valamint a Kft. működésének folyamatos ellenőrzése, és az önkormányzat érdekeinek érvényesítése. In house megbízási szerződés keretében megbízza a Társaságot a programok menedzselésével, és a rehabilitációs vagyonkezelési feladatok ellátásával. Az egyszemélyes társaság ezen elvárások szerinti működtetésének akkor tud leginkább megfelelni az önkormányzat, ha a rendszer szereplői részére megfelelő kompetenciákat alakít ki, a feladatok lehatárolását, és a számonkérés rendszerét a tevékenységek jellegéhez alakítja. Az Önkormányzat a Városfejlesztési Társaságot ugyan a belváros fejlesztési program keretében hozta létre, de a társaság feladata az azt követően induló egyéb (köztük a jelenlegi) városfejlesztési programok menedzselése is. Az Önkormányzat képviselőtestülete mindenkor fenntartja magának a jogot arra, hogy állandó kontrollt gyakoroljon a fejlesztési programok vonatkozásában. Ennek megfelelően valamennyi stratégiai döntés meghozatala a testület joga és kötelezettsége, különös tekintettel az IVS és Akcióterületi Tervek, a rehabilitációs rendelet, pénzügyi tervek elfogadására, az IH-val és más szervezetekkel történő kötelezettségvállalásokra, valamint a társasági és személyi ügyekkel kapcsolatos döntések meghozatalára. Az operatív döntések meghozatala, a feladatok folyamatos nyomon követése a polgármester és rajta keresztül a polgármesteri hivatal, és illetékes osztályainak feladata. Különösen fontos szerep hárul e tekintetben a Városfejlesztési Irodára és a Főépítészre, akiknek alapvető feladata az IVS és Akcióterületi Tervek kidolgozása és folyamatos felülvizsgálata, a megvalósítás nyomon követése, valamint a városfejlesztési koncepcióval való összhangjának megteremtése. A Városfejlesztési Iroda háromoldalú információáramlást biztosít a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat és a Városfejlesztési Társaság között. Operatív szinten ellenőrzi a Városfejlesztési Társaság munkáját és azonnali jelzéseket tesz a döntéshozó számára az esetleges szabálytalan működés kapcsán. Előterjesztéseket készít az önkormányzat számára a városfejlesztési programok megvalósításához, valamint a Városfejlesztési Társaság szakmai és pénzügyi beszámolóit előkészíti és beterjeszti a képviselő testület számára. Az önkormányzat számára fontos napi szintű operatív ellenőrzést a Kft. Felügyelő Bizottságán, illetve annak elnökén keresztül képes ellenőrizni oly módon, hogy az alapszabályban meghatározott értékhatáron túl az ügyvezető csak a Felügyelő Bizottság elnökének ellenjegyzése mellett hozhat döntéseket. Ezzel a módszerrel rugalmasan és fennakadás nélkül valósíthatóak meg a programelemek, de nem sérül a tulajdonosi kontroll sem. A napi operatív munka biztosíthatósága érdekében szükséges olyan bizottsági elnököt választani, aki megfelelő szakmai képességekkel és gyakorlattal rendelkezik, és beosztásánál fogva napi szinten képes részt venni a városrehabilitációs programok végrehajtásában. A Kft. formában működő társaság ügyvezetője egyetemleges felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind pedig a MJV Önkormányzata irányába. Az ügyvezető kiválasztása kapcsán tekintettel szükséges lenni mindazokra a képességekre, melyek a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakmai gyakorlat megléte mellett fontos, hogy rendelkezzen pénzügyi, közgazdasági ismeretekkel, legyen projekt menedzsment tapasztalata és műszaki jártassága. Az ügyvezető szakmai munkáját pedig a társaságban alkalmazott szakemberek, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló szakmai szervezetek irányításán keresztül valósítja meg. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

118 A városfejlesztő társaságnál 2 fő ügyvezető, titkárságvezető alkalmazásban áll, a pénzügyi és műszaki feladatokat ellátó szakemberek megbízási szerződéses viszonyban állnak a társasággal. Ügyvezető igazgató: feladata a társaság operatív irányítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, üzleti stratégia elkészítése, megvalósítása, új üzleti lehetőségek felkutatása, rendszeres beszámolás, jelentés a tulajdonos és a forrásgazdák (pl. IH, KSZ) felé, cégképviselet és kapcsolattartás a partnerekkel. Kompetenciák: felsőfokú pénzügyi, közgazdasági végzettség, minimum 5 év projekt menedzsment tapasztalat, műszaki jártasság, 1 idegen nyelv (angol) középfokú aktív nyelvismeret. Műszaki menedzser: a projekt előkészítésében, a műszaki elemek kidolgozásában játszik szerepet, ugyanakkor a tervek felülvizsgálatára, esetleges átdolgozására a későbbiekben is szükség lehet. Kulcsszerepet játszik az Akcióterületen később megvalósuló fejlesztések kidolgozásában. A projektek megfelelő szintű előkészítéséhez további műszaki szakértő közreműködésére is szükség lehet. Kompetenciák: felsőfokú műszaki végzettség és minimum 5 év hasonló területen szerzett gyakorlat. Projekt menedzser: feladata a projekt elemeinek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések összeállítása, a kifizetés-igénylési dokumentáció összeállítása. A támogatási tanácsadó felelős az RFÜ és az NFÜ felé történő kapcsolattartásért is. Új projekt előkészítése, projekt dokumentáció elkészítésének koordinálása, összeállítása. Kompetenciák: felsőfokú (gazdasági) végzettség, minimum 1 idegen nyelv (angol) középfokú ismerete, 5 éves projektmenedzselési tapasztalat. Titkárságvezető: a Társaság titkársági és napi szintű ügyviteli feladatainak ellátása, az ügyvezető munkájának segítése, részvétel a jelentések készítésében. Kompetenciák: felsőfokú végzettség, minimum 1 idegen nyelv (angol) középfokú ismerete, minimum 2 év titkársági és ügyviteli gyakorlat. A közbeszerzési, bonyolítói, műszaki ellenőri, könyvvizsgálói, jogi és kommunikációs feladatokat külső megbízások alapján látja el a szervezet. A Városfejlesztési Társaság a programok megvalósítása kapcsán több irányú beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind a Polgármesteri Hivatal és Városfejlesztési Iroda, a Felügyelő Bizottság és Közgyűlés irányába. Az IH-val történő operatív kapcsolattartás keretében a rendszeres beszámolókon túl eleget tesz az IH soron kívüli információ igényének, valamint tájékoztatást ad a program megvalósítása kapcsán fellépő változtatásáról, egyeztet azok megvalósításnak lehetőségeiről. A Közgyűlés számára negyedéves rendszerességgel pénzügyi és szakmai beszámolót készít a program megvalósításának állásáról, valamint azonnali jelzéssel él, amennyiben a stratégiai elemek megvalósításában változás áll elő. A polgármester számára havi rendszerességű megvalósulási jelentést ad, illetve egyeztet mindazokban a kérdésekben, melyek a projektelemek megvalósítása szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak. A Városfejlesztési Irodával napi szintű kapcsolatot tart, és egyeztet a programok megvalósítása kapcsán. Az Iroda számára leadja a Közgyűlés számára előterjesztendő beszámolókat, és tájékoztatja az IH-val történő kapcsolatok állásáról. A Felügyelő Bizottság elnökével napi szintű operatív kapcsolatot tart, egyeztet a programok megvalósításáról, és engedélyezteti a hatáskörét meghaladó kifizetéseket. A Felügyelő Bizottság elnöke szükség szerint tájékoztatja a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

119 polgármestert és a Közgyűlést a programban bekövetkezett stratégiai változásokról, engedélyt kér azok megvalósítására. Az Ügyvezető személyesen, és munkaszervezetén keresztül napi kapcsolatot tart a kivitelezőkkel a feladatok végrehajtása érdekében, gondoskodik a fejlesztések szerződés szerinti műszaki tartalommal történő, időbeni végrehajtásáról, a teljesítmények igazolásáról, az elvégzett feladatok pénzügyi teljesítéséről. 19. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája Operatív kapcsolattartás Irányító Hatóság Külső szakértők Könyvelő Közbeszerzési szakértő Műszaki ellenőr Projektmenedzsment szakértő (soft) Lebonyolító Tervező (Kiviteli és engedélyes tervek) Jogi szakértő Kommunikációs szakértő Szerződéskötés Felügyelő Bizottság Elnök FB tag 1. FB tag 2. Nyíregyháza MJV Önkormányzata Polgármester Városfejlesztésért felelős alpolgármester Képviselőtestület Bizottságok: Városfejlesztési és környezetvédelmi Városüzemeltetési Gazdasági Jogi Nyíregyháza Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Iroda irodavezető Vagyongazdálkodási Iroda irodavezető Főépítész Operatív kapcsolattartás Városfejlesztő Társaság Igazgató Titkárságvezető In house közbeszerzés/ Megbízási szerződés Műszaki menedzser Projektmenedzser Projektpartnerek Konzorciumi partnerek Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr- Főkapitányság Érkerti Rendőrőrs Lakástulajdonosok, lakásszövetkeze tek Egyéb partnerek Nyíregyházi Civil Fórum Elnök MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

120 A Városfejlesztő Társaság kritériumainak megfelelő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság felügyelő bizottsága vonatkozásában megjegyzendő, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a felügyelő bizottság ellenőrzi a gazdasági társaság működését, ezen ellenőrzési tevékenység gyakorlása során a felügyelő bizottság kontrollt is gyakorolhat a társaság ügyvezetője, illetőleg az általa meghozott döntések felett, ezáltal tehermentesítve az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát, az ügyvezetői döntések feletti folyamatos ellenőrzés gyakorlásának kötelezettsége alól. A felügyelő bizottság jogkörének gyakorlása során pedig dönthet, hogy az ügyvezetői döntés jóváhagyása vonatkozásában kéri-e az alapító hozzájárulását, avagy sem. Ezen módszer alkalmazásával fenntartható az egyszemélyes társaság folyamatos működése, ellenőrzésének lehetősége oly módon, hogy az operatív kontroll rugalmasan gyakorolható, tehát nem szükséges minden ügyvezetői döntés kontrolljaként az alapító önkormányzat képviselő testületét összehívni. A városfejlesztési programokban résztvevő szereplők ilyen jellegű együttműködése képes biztosítani a programok hatékony végrehajtását, az érintett szereplők érdekeinek érvényesülését, a város hosszú távú városfejlesztési elképzeléseinek és vagyongazdálkodásának megvalósítását Intézményi együttműködés A Városfejlesztő Társaságnak működése során számos intézménnyel kell együttműködnie az Akcióterületi fejlesztések sikeres lebonyolítása érdekében. A Társaság egyik legjelentősebb feladata a forrásgazdával (jelen eseten a ROP IH-val és KSZ-el), később a támogatóval való operatív kapcsolattartás, mely magában foglalja a Nyíregyháza MJV Önkormányzat nevében való jelentési kötelezettségeknek való megfelelést is. Operatív munkakapcsolatot épít ki a Társaság a Polgármesteri Hivatal különböző intézményeivel is; elsősorban a Városfejlesztési Irodával, a Főépítésszel, a Vagyongazdálkodási Irodával, amely egységekkel a tervezés és a megvalósítás, illetve az üzemeltetés során is szorosan együttműködik. A legszorosabb intézményi együttműködés a Társaság és Városfejlesztési Iroda között alakul ki, hiszen a szakmai koordinációért az Önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság között a Városfejlesztési Iroda vezetője a felelős. A tervezés, de főként a megvalósítás és a fenntartás időszakában stratégiai partnerként jelentkezik a Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. Az együttműködés szabályozott formában jön létre, melyet az egyes projektelemekre is kiterjedően a várossal kötendő megbízási szerződés szabályoz. A projekt megvalósításába Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata több partnert kíván bevonni. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. Az Önkormányzat bevonja és rendszeresen tájékoztatja a Nyíregyházi Civil Fórumot minden, a város életét meghatározó fejlesztésnél. A Civil Fórum és az Önkormányzat közötti kapcsolattartásért városfejlesztési ügyekben a felelős alpolgármester a felelős. A Városfejlesztő Társaság az Önkormányzati beszámolókon túl köteles a Nyíregyházi Civil Fórum rendezvényein is tájékoztatást adni a projekt megvalósulásáról, illetve a következő akcióterületi fejlesztések tervezésénél a Civil Fórummal egyeztetni a tervezett projektelemekről, különös tekintettel az ESZA típusú soft projektelemekre. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

121 Az alvállalkozókkal való napi szintű kapcsolattartás, szerződések előkészítése, a teljesítések ellenőrzése a Városfejlesztő Társaság feladata. A Társaság ugyancsak felelős a projekt megvalósulása során az úgynevezett kritikus út betartásáért, betartatásáért. Amennyiben ettől eltérését tapasztal az Önkormányzat, mint projektgazda felé, haladéktanul írásban jelentést készít és a beavatkozások lehetséges módozataira javaslatot tesz. 20. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája Irányító Hatóság Nyíregyháza MJV Önkormányzata Alvállalkozók Projektpartnerek Nyíregyháza Polgármesteri Hivatala Projekten kívüli partnerek Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. Városfejlesztő Társaság Nyíregyházi Civil Fórum Egyéb partnerek (befektetők, lakosság) Pénzügyi partnerek 7.2 Üzemeltetés, működtetés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, hogy a létrehozott, illetve felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott magas színvonalú szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A szociális városrehabilitáció során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. A létrehozott/felújított épületek és közterek állapotának hosszú távú fenntarthatóságát a tulajdonos és a fenntartó/üzemeltető együttműködése garantálja. A támogatás kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által vezett konzorcium, amely mind a beruházás, mind a működtetés során a tulajdonosi jogok gyakorlója. A tulajdonos felelős a felújításáért, karbantartásáért, viseli annak terheit, jogosult annak hasznaira. Ezeket a jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat átruházhatja intézményeire vagy a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

122 Infrastrukturális fejlesztések: Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ (Nyírségi Civilház) felújítása, Érkerti Rendőrörs külső felújítása, érkerti oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése (Vécsey Károly Általános Iskola, Kincskereső Óvoda és Vécsey Károly utcai Óvoda külső felújítása): a megvalósulást követően a projektelemek fenntartását, tervszerű karbantartását az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése: A közterület rehabilitációs projektek megvalósítása után a kialakított zöldfelületek, burkolatok fenntartása rendszeres gondozást igényel. Az útfelújítási projektelemek, a megújult burkolatok a megvalósítást követően karbantartást igényelnek. A pontos költségek a műszaki tervek birtokában számíthatóak ki. A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása: A felújítások révén nő az érintett épületek energiahatékonysága. Az épületek megújult homlokzata nem igényel fenntartási hozzájárulást az önkormányzat részéről. Kapcsolódó ESZA-típusú beavatkozások: Az ifjúsági és szabadidős programok, a képzési, oktatási programok, a helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók, valamint az egészségmegőrző programok városrehabilitációs programon túli további működtetése igény esetén pályázati forrásokból és szükség esetén önkormányzati támogatással is megvalósulhat. 45. táblázat Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása c. projekt tevékenységei és azok üzemeltetői Tevékenységi elem Üzemeltető Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ és Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Rendőrőrs külső és belső felújítása Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Városrész központ kialakítása, közterület Nyíregyháza Városüzemeltetési és rahabilitáció Vagyonkezelési Kft Vécsey Károly Általános Iskola felújítása Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey közi tagóvoda felújítása Virág utcai Óvoda Kincskereső Óvoda felújítása A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása A működési költségek az alábbiak lehetnek: üzemeltetési költség karbantartási / fenntartási költség Kincskereső Óvoda Társasházak Nyíregyházi Lakásszövetkezet pótlási / felújítási költség (későbbi évekre vonatkozóan) A pontos üzemeltetési költségek a műszaki tervek ismeretében kalkulálhatóak. A működtetéssel kapcsolatos részletes számításokat a Városfejlesztési kézikönyvnek megfelelően a teljes Akcióterületi Terv fogja tartalmazni. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

123 8 MELLÉKLETEK 8.1 Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló rendeletből Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 19/2005.(V. 5.) KGY rendeletből az akcióterület építési használati övezeteire vonatkozóan (1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) LAKÓZÓNA (L) 6. a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen - szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos építési telek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható. d) A zóna területén meglévő épület szintráépítéséhez az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati tervtanácsi véleményezésre kötelezett. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen - szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A zóna területén elhelyezhető rendeltetési egységek (r. e.) számát a telek területének (m2) x -el való elosztása utáni, lefelé kerekített egész szám adja. x értéke: - 7,50 m építménymagasságig: 60 m2/r.e - 9,50 m építménymagasságig: 50 m2/r.e - 12,50 m építménymagasságig: 40 m2/r.e d) A lakások és a hozzájuk tartozó gépjármű tárolók egy rendeltetési egységnek számítanak. e) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés az építés helyét kivéve 10 m széles sávban biztosítható. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

124 KÖZPARK ZÓNA (Z) 12. (1) A közparkok céljára kijelölt területen a terület min. 50%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak, szökőkutak létesíthetők. (2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, köztéri szobor, gyermekjátszótér, nyilvános WC) helyezhető el. (3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (4) A zóna területén épület újonnan nem helyezhető el. (5) A területen a) terepszint alatti garázsok közpark vagy köztér területén elhelyezhetők, melyeket legalább 50 cm földtakarással kell ellátni, b) a terepszint alatti garázsok földtakarással együtt is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedhetnek a terepcsatlakozás fölé. c) A terepszint alatti garázsok vagy parkolók részére építési telket kell kialakítani. A garázs fölötti zöldterületet közterületként kell kezelni. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 16. (1) Vízfelülethez, vízfolyáshoz kötődő vízgazdálkodási zóna (VGf) a) A területbe - az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a. egyéni horgásztanyák csak a kezelő hozzájárulásával építhetők. b. Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

125 8.2 A kérdőíves felmérések eredményei Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről (200 kérdőív = háztartások 7%-a) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Bencs Programja és Integrált Városfejlesztési Stratégiája tartalmazza a városban közötti időszakban megvalósítandó fejlesztéseket, amelyek között szerepel az Érkert városrész rehabilitációja is. A városrész rehabilitációjának megtervezésében kiemelt szerepet játszik az érkerti lakosság lakókörnyezetéről alkotott véleménye, amelynek megismerése egy kérdőíves felmérés keretében július-augusztus hónapban történt meg. Az interjúkat és az értékelést az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság készítette Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. A felmérés célja a lakótelepen élők jelenlegi lakótelepi problémáinak megismerése és a jövőbeli rehabilitációjával kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata volt. A felmérés földrajzi területe a véglegesen kijelölt akcióterületnél valamelyest nagyobb, az Arany János u. Állomás tér Huszár sor Móricz Zsigmond u. Virág u. Kígyó u. által határolt belső tömbre terjed ki. A kérdezőbiztosok az adatfelvételt a városrészben élő személyek lakásán végezték. A felmérés reprezentativitását biztosítja, hogy a lakótelep minden utcájában található lakások 2%-a került be a mintába. A kutatásban megkérdezettek 39%-a (78 fő) férfi, 61%-a (122 fő) pedig nő. A válaszadók életkori eloszlásánál az 51 év feletti korcsoport aránya emelkedik ki. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a felmérések legnagyobb részt napközben történnek, ilyenkor pedig az idősebb korosztály tartózkodik otthon. Az iskolai végzettséget tekintve a megkérdezettek 3,5%-ának nincs meg az alapfokú iskolai végzettsége. Ezzel szemben a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 80%, akik közül 31 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Mivel a városrész lakótelep jellege megkérdőjelezhetetlen, ezért nem meglepő, hogy az itt lakók 83%-a társasházban lakik. Főként a 3 emeletnél magasabb épületek dominálnak. A lakásokban a válaszadók kétharmada tulajdonosként él. A lakókörnyezetükkel kapcsolatos elégedettséget az érkerti lakók jelentős része (86%) elégedett lakókörnyezetével, az emberek szeretnek az Érkertben élni (átlag 3,155). A költözéssel kapcsolatos kérdésnél válaszadók 57%-a gondolja úgy, hogy az elkövetkező két évben nem fog elköltözni a környékről, 24,5% ellenben szeretne máshová költözni. Ennek a legfontosabb oka, hogy az elköltözni vágyók jelentős része albérlő (42,5%), viszont saját tulajdonú lakást szeretne vásárolni. Emellett az okok között szerepelt a biztonságosabb és kellemesebb környék utáni vágy is. A következő kérdések a lakótelepen előforduló problémákra és megoldásokra kérdeztek rá. A válaszadók egy 1-től 4-ig tartó skála alapján adták válaszaikat. Átlagértékek alapján a lakótelepi lakosok legsúlyosabb problémának a hajléktalanok jelenlétét tartják (3,42). Főként az Árpád és a Damjanich utca lakóinak jelent nagy gondot. Ezt követik a járdák és utak állapota, a munkalehetőség hiánya, illetve az utcai prostitúció (az értékek 3,33 és 3,23 között mozognak). Fontos problémaként merült még fel az elhanyagolt, szemetes közterületek, a játszóterek rossz állapota, az utcákon fellépő kábítószer-fogyasztás, valamint a biztonságérzet hiánya (2,90 és 2,59 közötti értékek). A lakosság véleménye szerint ezen az állapoton javítana, ha az önkormányzat elvégezné a közterületek teljes felújítását, új járdákat létesítene, valamint továbbra is támogatást nyújtana az épületek fizikai állapotának felújításához. Erre a beavatkozásra a válaszadók szerint a Szarvas és Virág utca közötti résznek, a Toldi utcának, valamint az Árpád és Damjanich utca környékének van legnagyobb szüksége. Erősítené az itt lakók biztonságérzetét, ha térfigyelő kamerákat helyeznének ki. Fontos lenne, hogy az önkormányzat támogatást nyújtson a hátrányos helyzetű családok speciális problémáinak kezelésére. Az alappopuláció 95,5%-a szerint fontos az akadálymentesítés megvalósítása a lakótelepen (átlag 3,74). A lakosok a közterület-fejlesztés szempontjából fontos feladatnak tartják az új fák/növények telepítését, elsősorban a Nagykörút mellett, az Állomás környékén, az Arany János utcán, az Érpatak MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

126 partján, valamint a játszóterek és egyéb utak környékén. Emellett további utcabútorok kihelyezését is szeretnék az itt élők. A válaszadók 46,5%-a szerint a parkolási problémák megszüntetésének a legjobb eszköze egy parkolóház megépítése lenne a lakótelep mellett, 39,5% szerint pedig mélygarázs építése a legjobb megoldás a lakótelepen belül. Parkolási problémák főként az állomás és a víztorony közelében valamint az érkerti rendőrőrs környékén jelentkeznek. Az Érpatak felújításának megítélése vegyes. A válaszadók legnagyobb aránya (36%) szerint az egész lakóterületen élők közérzete javulna. 20,5% szerint csak a Toldi, Deák és az Árpád út lakóit érintené a rehabilitáció. 13,5% meglátása szerint a közvetlenül a patak mellett élőknek lenne jó ez a beruházás, 11,5% gondolja csak azt, hogy az egész városrészen jelentkezne pozitív hatás. A válaszadók a felsorolt lehetőségek közül a legfontosabb beavatkozásnak a járdák, utak felújítását tartják (átlag 8,4 és 7,47). Ezután következik a lakóépületek felújítása (6,25), majd pedig a patakpart rekonstrukciója (5,89). Utolsó helyen a nagykörút melletti zöldfelület kialakítása található, a lakótelep lakói előtérbe helyezik a városrész infrastrukturális fejlesztését. Nagykörút mellett zöldfelületek kialakítása Platánsor megújítása Közösségi tér kialakítása Patakpart felújítása Járdák felújítása Utak felújítása Lakóépületek és környezetük felújítása Iskolák, óvodák környezetének megújítása az Állomás tér rekonstrukciója 3,99 4,65 4,01 5,89 6,25 5,45 4,83 7,47 8, A sportolási lehetőségeket tekintve a lakosok 76,5%-a bizonyos mértékig elégedett volt, ezzel szemben a válaszadók 7%-a egyáltalán nem. A legtöbb megkérdezett szerint új sportpályákat szükséges építeni (átlag 3,66), valamint az Érpatak melletti terület átalakítása is megoldhatja ezt a problémát (átlag 3,355). Jelentős számú ott lakó szerint elég lenne a jelenlegiek felújítása, modernizálása (átlag 2,905). Hatékony megoldásnak tartják az új sportolási formák számára megfelelő pályák kialakítását, főként a fiatalok körében rendkívül népszerű és elterjedt gördeszka, görkorcsolya sportok gyakorlásához szükséges speciális pályák építését (átlag 2,98). 35 fő szeretné, ha uszoda is lenne a városrészben. A lakosok egy része akár személyesen is hajlandó részt venni a lakótelepen beinduló felújításban. Elsősorban a kulturális/szociális intézmények szolgáltatásainak igénybevételében, illetve a felújítási tervek, elképzelések véleményezésében, továbbá viszonylag magas a zöldterületek, közösségi terek gondozásában való részvételi hajlandóság is. A megkérdezetteknek lehetőségük volt javaslatokat tenni a felmerült problémák kezelésére. Tematikáját tekintve 7 kulcsterület merült fel az alábbi táblázatnak megfelelően. Probléma / javaslat Említések száma Köztisztaság, parkosítás 46 Hajléktalanok elhelyezése 34 Közlekedés, utak javítása 30 Közbiztonság erősítése, járőrözés 20 Prostitúció kitiltása 16 Sportolási lehetőség bővítése 11 Csapadékvíz, szennyvíz elvezetése 6 Legtöbbször köztisztasággal, parkosítással kapcsolatos ötleteket adtak a válaszadók. Néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

127 Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Több szeméttároló kuka Betontömb elszállítása a Deák F. utcáról és a mellett lévő fa kivágása (allergia miatt) Szennyvíz és csapadékvíz elvezetése (Jósa A. és Vécsey köz) Érpatak (rossz szagot áraszt) rendbetétele, kotrása, fű lekaszálása Galambpiszok eltakarítása Közterületek gyakoribb takarítása (Fűnyírás után szemét van, a kukából a szél kifújja a szemetet, a buszmegálló tele csikkel, kevés a szemétgyűjtő) Az utcabútorok elhanyagoltak Játszóterek körülkerítése fa kerítéssel, a kutyák kizárása céljából Toldi u. játszótér helyén egy EU szabványoknak megfelelő játszótér létesítése Nagykörút mellett széles zöldfelület lésítése. Virágosítás, fásítás a parkokban (lakosság bevonásával) Állomás téren padokkal ellátott park kialakítása Szökőkutak építése A hajléktalanok elhelyezésével kapcsolatban néhány észrevétel: Hajléktalanszálló átköltöztetése A hajléktalanok és ingyenélők ellátásának csökkentése, és motivációjának növelése álláskeresésre és állástalálásra Fokozott ellenőrzés és gondozás a hajléktalanság megszüntetése érdekében Közlekedéssel kapcsolatos javaslatok: az utak, járdák felújítása Az Almatároló környékének felújítása, forgalomjelző rendőrlámpa segítésével Fessék fel a zebrát a rendőrségnél a parkolók közötti részen és a boltok előtt Buszmegállónál zebra létesítése Állomás tér rendezése (életveszélyes a közlekedés) Jobb tömegközlekedési kapcsolat biztosítása más városrészekkel (Sóstófürdő, Örökösföld, Borbánya, Oros) A Nagykörút teljes befejezése sokat segítene a lakókörnyezet rendbetételén Kerékpárút összeköttetés a belvárossal Körforgalom a Simai útnál (a kamionok elterelése) Buszmegállóba utcabútort Több parkolót Sűrűbb buszjáratok és korábban (pl. 4 4,30) Érpatak lefedése és parkoló ill. út alakítása a területén Közbiztonsággal kapcsolatos javaslatok: Határozottabb rendőri jelenlét, intézkedés, több járőrözés, éjszakánként is A lakosságot éjszaka zaklató romák megfékezése Éjszaka zajosak a motorosok, sok a csavargó és hajléktalan az utcán, a hajléktalanok a lépcsőházban telepednek meg Térfigyelő kamerák felszerelése, különösen a boltok környékén továbbá a Toldi utcára Közvilágítás bővítése (kiserdő) Fekete piac eltüntetése Prostitúció jelenlétével kapcsolatos javaslatok: Prostituáltak kitiltása Türelmi zóna kijelölése a városban Sportolási lehetőségekre tett javaslatok: Toldi u. focipálya bővítése Kosárlabdapálya, kosárpalánk Ping-pong asztalok Futópálya konditerem küzdősportok gyakorlásához hely kerékpár és gördeszka pálya kerékpárút teniszpálya MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

128 uszoda Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Összességében elmondható, hogy kevés áttörő ötlet született a kérdőíves felmérésből, csak azt lehet érzékelni, hogy a lakók az önkormányzatra hagyatkoznak, és tőle várják a segítséget még a saját épületük vonatkozásában is. Rendszerint ugyanazokra a problémákra, megoldandó feladatokra helyezték a hangsúlyt az egymást követő kérdéseknél: a köztisztaság javítására, a járdák és utak felújítására, további zöldfelületek kialakítására és a közbiztonság javítására. A korlátozott pénzügyi források ellenére van olyan belső potenciál a lakótelepen, amelyre mindenképpen érdemes odafigyelni, ez pedig maguk a lakosok és a bennük rejlő aktivitás. Viszonylag jelentős arányban állították magukról a lakók, hogy hajlandóak lennének együtt gondolkodni, együtt dolgozni az önkormányzattal a lakótelep sorsának jobbításáért. Természetesen az együttműködésre pozitív választ adóknak csak egy töredéke vonható be valóban a fejlesztésekbe, de még ez a töredék is nagy erőt képviselhet, és megerősítheti az egyelőre még fellelhető lakótelepi identitástudatot. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

129 8.2.2 A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozásában jelentős szerepet játszott a lakosság véleményének megismerése és beépítése a dokumentumba. Az Érkerttel kapcsolatos lakossági véleményekre vonatkozóan az alábbi főbb megállapítások tehetők. Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései között csak elvétve jelenik meg az érkerti lakótelepre vonatkozó fejlesztés. Főként egész Nyíregyházát érintő általános fejlesztések jelentek meg, mindössze az állomás felújítása jelent meg, mint az Érkerthez kapcsolható fejlesztés. Hasonló jelenség az általános érvényű fejlesztési szükségletek dominanciája figyelhető meg az elkövetkezendő 5 évre vonatkozóan is. Legtöbbször közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat tettek a válaszadók (út- és járdafelújítás, kerékpárút-hálózat bővítése). Fontos feladatnak tartják új parkolók létesítését, akár mélygarázs formájában is. A közösségi terek esetében kiemelték a játszóterek korszerűsítését. Közszolgáltatásokat tekintve elsősorban a tömegközlekedési viszonyok javítása jelent meg, emellett közvilágítással és csatornázással kapcsolatos javaslatok is érkeztek. Kifejezetten az Érkertre vonatkozóan a lakótelep általános fejlesztése, a panelprogram további folytatása és a Nagykörút délkeleti szakaszának kiépítése jelent meg a válaszok között. A válaszadóknak alkalmuk nyílt arra, hogy városrészenként jelöljenek meg néhány általuk leginkább szükséges fejlesztést. A válaszadók az Érkert esetében gyakorlatilag minden területen szükségesnek ítélik a fejlesztéseket. A lakosság által legfontosabb feladat a lakótelep általános megújítása, valamint a közterek és parkok fejlesztése. Az érkerti lakótelep élhetőségét javíthatja még a középületek felújítása és a parkolási lehetőségek bővítése. A kérdőívet kitöltőknek lehetőségük volt a városrészek rangsorolására a fejlesztési szükséglet szempontjából. Az Érkert többször is megjelent a második és harmadik helyen, ami elsősorban annak tudható be, hogy a városrehabilitáció során már érintett Jósavárost követően ez a legrégebbi és a legrosszabb infrastrukturális és társadalmi helyzetben lévő lakótelep Nyíregyházán. A beérkezett kérdőívek alapján összességében elmondható, hogy a lakosok tisztában vannak a városban eddig történt fejlesztésekkel. Rendre szinte ugyanazok a fejlesztési irányvonalak jelentek meg a következő évekre vonatkozóan, melyek elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket és az épületfelújításokat emelték ki. A megkérdezettek válaszai alapján az Érkert további fejlesztésekre vár elsősorban a lakótelepi környezet átfogó megújítása céljából. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

130 8.2.3 A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai A beérkezett kérdőívek alapján ágazatonként a következő fejlesztések megvalósítása szükséges: Az oktatással kapcsolatban a képviselők az iskolák felszereltségére, az oktatók megbecsülésére, illetve a szakképzés átszervezésére hívták fel elsősorban a figyelmet. Az egészségügyi és szociális ellátást illetően az alapellátás tárgyi feltételeinek javítására helyeznék a hangsúlyt. Kiemelték az idősotthonok szerepét és fontosságát, hálózatuk bővítését. Népesedéspolitikai szempontból a nagycsaládosok lakáshoz jutásának elősegítését és a fiatal, képzett szakmunkások letelepedésének ösztönzését emelték ki. A tömegközlekedés és a közlekedési infrastruktúra esetében a buszmenetrend újragondolását, villamos vonal bevezetését, fedett megállók építését, valamint több parkolási lehetőség kialakítását szorgalmazzák. A városképpel, közterekkel és környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatok között kiemelendő a fásítás, virágok ültetése, körforgalmak parkosítása, több játszótér és park kialakítása. A képviselőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a felsorolt lehetőségek közül városrészenként jelöljék meg az általuk leginkább szükségesnek tartott fejlesztést. Az Érkert esetében legtöbbször a szociális ellátórendszer fejlesztése, az utak, járdák állapotának javítása, illetve a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása fordult elő. Fontos feladat a parkolási és tömegközlekedési feltételek javítása, valamint a közterületek javítása. A képviselők maguk is megfogalmazhattak konkrét fejlesztési javaslatokat, melyek az egyes városrészek jövője szempontjából elengedhetetlenek. Az érkerti lakótelep esetében a parkok, közterületek, az utak és a járdák felújítása szerepelt a legfontosabbak között. Emellett fontos tényező a Nagykörút fejlesztésének befejezése, a panelprogram folytatása, illetve a közbiztonság javítása. A felmérés eredményeit összegezve elmondható, hogy a vizsgált városrész a képviselők szerint a fejlesztendő területek közé tartozik. Véleményük szerint elsősorban az infrastrukturális fejlesztések folytatása, valamint a környezetvédelem szempontjából a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása a követendő irányvonal. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

131 8.2.4 Városfejlesztési kérdőív április VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés tartalmi elemei. A kérdőíves felmérés április 15-től április 30-ig tart. Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. A gyorsabb feldolgozás érdekében arra kérjük, hogy lehetőség szerint elektronikus úton töltse ki a kérdőívet, amely az alábbi címen érhető el: Amennyiben nincs lehetősége a kérdőív elektronikus továbbítására, akkor a kitöltött kérdőívet a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.) elhelyezett gyűjtődobozba is bedobhatja április 30-ig. 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!) Igen Nem 2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) kiváló jó elfogadható rossz Utak, utcák állapota Járdák állapota Parkolási lehetőségek a városrészben Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Egészségügyi intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Oktatás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Szociális ellátás színvonala Kulturális és szabadidős lehetőségek a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

132 városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben Parkok, közterek aránya a városrészben Parkok, közterek állapota Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Vállalkozási feltételek a városrészben Munkahelyek száma Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Hulladékgyűjtés szervezettsége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése A városrész közúti megközelíthetősége A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! igen nem Közterületek fejlesztése A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Játszóterek felújítása Érpatak környezetének rendezése Parkolási lehetőségek bővítése Utak, járdák állapotának javítása Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Egészségmegőrző programok szervezése 7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben? 8. Személyes adatok - Neme (kérjük, karikázza be): Férfi Nő - Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) Általános iskola - Életkor:. év Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány Középiskolai érettségi Egyetemi, főiskolai oklevél - Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) Köztisztviselő Közalkalmazott Fizikai foglalkozású alkalmazott Egyéb: Szellemi foglalkozású alkalmazott Vállalkozó Nyugdíjas Diák Egyéb: 9. Egyéb észrevételek, javaslatok: Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez! MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

133 8.2.5 Városfejlesztési kérdőív november ÉRKERT VÁROSFEJESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés tartalmi elemei. Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. Kérjük a kitöltött kérdőívet november 30-ig jutassa el a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.) vagy a Nyírségi Civilházban (Damjanich u. 4-6.) elhelyezett gyűjtődobozba. Együttműködését köszönjük! 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!) Igen Nem 2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) Kiváló Jó Elfogadható Rossz Utak, utcák állapota Járdák állapota Parkolási lehetőségek a városrészben Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Egészségügyi intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Oktatás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Szociális ellátás színvonala Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

134 Parkok, közterek aránya a városrészben Parkok, közterek állapota Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Vállalkozási feltételek a városrészben Munkahelyek száma Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Hulladékgyűjtés szervezettsége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése A városrész közúti megközelíthetősége A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! Nagyon Nem Fontos Szükséges fontos fontos Közterületek fejlesztése A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Játszóterek felújítása Érpatak környezetének rendezése Parkolási lehetőségek bővítése Utak, járdák állapotának javítása Nyírségi Civilház felújítása Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Egészségmegőrző programok szervezése 7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben? 8. Személyes adatok - Neme (kérjük, karikázza be): Férfi Nő - Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) Általános iskola - Életkor:. év Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány Középiskolai érettségi Egyetemi, főiskolai oklevél - Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) Köztisztviselő Közalkalmazott Fizikai foglalkozású alkalmazott Egyéb: Szellemi foglalkozású alkalmazott Vállalkozó Nyugdíjas Diák Egyéb: Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez! MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

135 8.3 A lakossági fórum jelenléti íve MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

136 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

137 8.4 A Támogatói csoporttal kapcsolatos dokumentumok Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

138 8.4.2 Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről Jegyzőkönyv Készült: október 28. (szerda) órakor a Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatala, I. em. Kistermében (Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) Tárgy: Érkert szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportjának alakuló ülésén Jelen vannak: Mellékelt jelenléti ív szerint Vattamány Terézia (Nyíregyháza MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala. Városfejlesztési Iroda vezető helyettese) tájékoztatja a megjelenteket, az Érkert szociális városrehabilitációs projekt tervezése és megvalósítása során alapkövetelmény, hogy a támogatható tevékenységek összeállításába és a megvalósításhoz kapcsolódó egyeztetésekbe bevonásra kerüljenek az érintett szervezetek, valamint a lakosság. A projektet támogató, a megvalósítást elősegítő szereplők részvételével úgynevezett támogatói csoportot kell létrehozni, amelynek tagjai szervesen részt vesznek az előkészítésben, és tevékenységükkel támogatják, kiegészítik a megvalósítást. Fontos, hogy Nyíregyháza MJV Önkormányzata fel tudjon mutatni megfelelő partneri támogatást az Érkert szociális városrehabilitációs program akcióterületének fejlesztése érdekében, és a tervezés során végzett nyilvánosságmunka és partnerség-építés során el tudja végezni a fejlesztési elképzelések társadalmi egyeztetését. A jelen ülést közvetlenül megelőző Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítő megbeszélésen elhangzottak alapján az alábbi szervezetek együttműködésére számítunk: 1. Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Nyíregyháza, Damjanich u Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság, Nyíregyháza, Bujtos u.2., Érkerti Rendőrőrs Nyíregyháza, Damjanich u Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nyíregyháza, Széchenyi u Periféria Egyesület elnök Nyíregyháza, Eötvös u Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Nyíregyháza, Tüzér u Vécsey Károly Általános Iskola Nyíregyháza, Vécsey köz Vécsey Óvoda Nyíregyháza, Vécsey köz Kincskereső Óvoda Nyíregyháza, Árpád u Szociális Gondozási Központ Nyíregyháza, Vécsey köz Gyermekjóléti Szolgálat Nyíregyháza, Báthory u Toldi utcai felújítandó lakóépületek lakóközösségei MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

139 A mellékelt Jelenléti íven szereplő szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozzák, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakítják Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját (rövidítve ÉTCS). A Támogató Csoport működési rendjére vonatkozóan a tagok az alábbiakban egyeztek meg: a Támogató Csoport tevékenységének koordinálásával Első Nyírségi Fejlesztési Társaság operatív igazgatóját, Váradi Zsuzsannát bízzák meg; a Támogató Csoport megbeszéléseink helyszíne a Nyírségi Civilház tárgyalóterme (Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6.); a Támogató Csoport legalább negyedévente tart megbeszéléseket; a megbeszéléseket a Nyíregyháza MJV Önkormányzata hívja össze, amelyen tájékoztatást ad a projekt állásáról; szükség szerint a koordinációs megbízott is kezdeményezheti a Támogató Csoport összehívását. k.m.f.t. A jegyzőkönyvet készítette: Vattamány Terézia s.k. Hitelesítette: Váradi Zsuzsanna s.k MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

140 8.4.3 Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

141 8.4.4 Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

142 MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

143 8.5 A társasházakkal való egyeztetés dokumentációja Jelenléti ív MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

144 8.5.2 Emlékeztető Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Támogatás intenzitása (%) 85,00% 23 159 389 0 4 086 951 27 246 340 épületgépészeti felújítás (54%-ban önkormányzati tulajdon)

Támogatás intenzitása (%) 85,00% 23 159 389 0 4 086 951 27 246 340 épületgépészeti felújítás (54%-ban önkormányzati tulajdon) 1. számú melléklet a 1990/2011/X. számú előterjesztéshez "Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása" című (ÉAOP-5.1.1/B - Szociális városrehabilitáció) projekt tervezett elemei

Részletesebben

LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA. Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. Készítette:

LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA. Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. Készítette: AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA AKCIÓTERÜLETI TERV ÉAOP-5.1.1/B-09-1F-2011-0001 Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából Készítette:

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

A HUSZÁRTELEP TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI

A HUSZÁRTELEP TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI A HUSZÁRTELEP TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI REINTEGRÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV ÉAOP-5.1.1/B-09-1F-2011-0002 Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából Készítette: A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Egyeztetési anyag 2010. szeptember 10.

Egyeztetési anyag 2010. szeptember 10. A HUSZÁRTELEP TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI REINTEGRÁCIÓJA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV Egyeztetési anyag 2010. szeptember 10. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 1 - A HUSZÁRTELEP TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez

ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez POLGÁRMESTE~I HIVATALA TELEFON: +36 42 524-553; FAX; +36 42 311-041 SZOCIÁLIS ÉS KŐZNEV E LÉS I OSZTALY TELEFON: +36 42 524''585i FAX: '3642524-586 E-MAIL: NYHSZOC@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: PKAB/S/2014

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

RegGov. Local Action Plan. City of Nyíregyháza, Hungary. Regional Governance of Sustainable Integrated Development of Deprived Urban Areas

RegGov. Local Action Plan. City of Nyíregyháza, Hungary. Regional Governance of Sustainable Integrated Development of Deprived Urban Areas RegGov Regional Governance of Sustainable Integrated Development of Deprived Urban Areas Local Action Plan City of Nyíregyháza, Hungary April 2011 A HUSZÁRTELEP TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI REINTEGRÁCIÓJA ELŐZETES

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS A L P O L G Á R M E S T E R E 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-553, Fax: (42) 524-546 E-mail: totha@nyirhalo.hu Ügyiratszám: 249-10/2009.X. Ügyintéző:

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Szociális városrehabilitáció megvalósítása

Szociális városrehabilitáció megvalósítása SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS Szociális városrehabilitáció megvalósítása Szárazrét városrészben Integrált városrehabilitációs program -mérföldkövek 1. IVS elfogadása: 2008. március 2. Funkcióbővítő

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Kőbányai Önkormányzat Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitáció

Kőbányai Önkormányzat Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitáció A kőbányai Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitációja az URBACT II RegGov alapján készült, a KMOP-2009-5.1.1/A jelű, a Közép-magyarországi Operatív Programon belüli szociális városrehabilitációs

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések 78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó

Részletesebben

Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek

Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek I. PLANNET Konferencia 2010. január 22. - Nyíregyháza

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 50/2009. (IX.11.) rendelete a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Előterjesztés I. Előzmények támogatásra alkalmasnak

Előterjesztés I. Előzmények támogatásra alkalmasnak Előterjesztés "Funkcióbővítő rehabilitáció KMOP-2009-5.2.2/B kódszámú Pest megyei településközpontok fejlesztése integrált településfejlesztés Pest Megyében című pályázattal összefüggő kérdésekről I. Előzmények

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS lk t. sz.: IV 273-29 12014. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS lk t. sz.: IV 273-29 12014. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VAROS lk t. sz.: IV 273-29 12014. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Előadó: Marik Tibor Mell.: Akcióterületi Terv, közgyűlési határozat, Korm. határozat Postacím:

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt CIVIL RÉSZVÉTEL MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN Szociális és környezetvédelmi fejlesztés a közösségi funkció megvalósítása során JAKUBINYI LÁSZLÓ SZIMBIÓZIS ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Önkormányzati pályázati elképzelések, eredmények 2008-2009. években Berhidán

Önkormányzati pályázati elképzelések, eredmények 2008-2009. években Berhidán i pályázati elképzelések, eredmények 2008-2009. években Berhidán Sorszám Pályázati cél pályázó Projekt helyzete Támogatási igény- összeg Megjegyzés 1 TIOP-1.1.1/07/1 Informatikai infrastruktúra fejlesztése

Részletesebben

Tóth Illés. Nyírtávhő Kft.

Tóth Illés. Nyírtávhő Kft. Tóth Illés műszaki igazgató Nyírtávhő Kft. Társaságunkról Lakásszám 15 647 db Közületi fogyasztó 1 003 db A fűtött légtérfogat g A melegvíz mennyiség 3 951 ezer lm 3 505 ezer m 3 /év A forró víz hőszállító

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének ADAPT2DC INTERREG IVB CENTRAL EUROPE projekt Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének bemutatása Balázsy Eszter, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Demográfiai változások kezelése Magyarország régióiban 2012. július

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM. Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM. Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére c. konstrukciójához Kódszám: ÉMOP-3.1.3-11 1 A. támogatás célja ÉS HÁTTERE

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY. Szociális város-rehabilitáció Szárazréten KDOP-3.1.1/D2-13-k2-2013-0004

TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY. Szociális város-rehabilitáció Szárazréten KDOP-3.1.1/D2-13-k2-2013-0004 TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY Szociális város-rehabilitáció Szárazréten KDOP-3.1.1/D2-13-k2-2013-0004 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális város-rehabilitáció Szárazréten címmel projektet valósít

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

KIEGÉSZÍTÉS. 11. napirendi pontjához

KIEGÉSZÍTÉS. 11. napirendi pontjához KIEGÉSZÍTÉS a Közgyűlés 2006. május 12-én tartandó ülésének 11. napirendi pontjához a Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései című előterjesztéshez Tisztelt Közgyűlés! I.) Tájékoztatás Szeged Megyei

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám

A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képezõ dokumentumok Értékeléshez rendelhetõ pontszám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9609 4 3. Tervadatok értékelése II. A vállalkozás 1 fõre jutó árbevételének a vizsgálata 5 4. Pénzügyi terv üzemeltetésihatékonysági vizsgálata Ha a vállalkozás

Részletesebben

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért - a társadalmi vállalkozások működetésében rejlő lehetőségek c. konferencia A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta

Részletesebben

J A V A S L A T. Város-rehabilitációs pályázathoz EU Önerő Alap támogatás igénylésre

J A V A S L A T. Város-rehabilitációs pályázathoz EU Önerő Alap támogatás igénylésre VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155 FAX: (06-32) 460-918 E-mail: forum@paszto.hu Szám: 1-125/2010. A határozat meghozatala egyszerű szavazattöbbséget

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. -a Közgyléshez- a 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklus alatt megvalósítandó

TÁJÉKOZTATÓ. -a Közgyléshez- a 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklus alatt megvalósítandó 1 TÁJÉKOZTATÓ -a Közgyléshez- a 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklus alatt megvalósítandó nagyberuházások, valamint az els ütemben benyújtandó pályázatok állapotáról, az ebbl adódó feladatokról

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése

Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képező dokumentumok 1. A fejlesztés kapcsolódik az ügyfél által működtetett már meglévő

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év június 21.-i ülésére Tárgy: TEKI pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés A KEOP-energetikai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ

AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ AKCIÓTERÜLETI TERV SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉMOP-3.1.1-12 PÁLYÁZATI KIÍRÁSRA BENYÚJTOTT PROJEKTJÉHEZ Jóváhagyva, 2013.02.15 Kiegészítve, 2013.11.06. Szamosvölgyi Péter Polgármester Sátoraljaújhely

Részletesebben

KMOP-5.1.1/A-09-2f-2011-0001 PROJEKT A kőbányai Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitációja A KIS- PONGRÁC PROJEKT

KMOP-5.1.1/A-09-2f-2011-0001 PROJEKT A kőbányai Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitációja A KIS- PONGRÁC PROJEKT A KIS- PONGRÁC PROJEKT Hogyan jutottunk el a Kis-Pongrác projekt megvalósításához? Urbact városfejlesztési hálózat RomaNet projekt Kőbánya Kis-Pongrác lakótelep Bihari út 8./c 3 CÉLOK: 1. A KIS-PONGRÁC

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Alsózsolca Város Önkormányzatának. Akcióterületi Terve. Szociális célú városrehabilitáció

Alsózsolca Város Önkormányzatának. Akcióterületi Terve. Szociális célú városrehabilitáció Alsózsolca Város Önkormányzatának Akcióterületi Terve Szociális célú városrehabilitáció ÉMOP-3.1.1-12 KÉSZÜLT: ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: PROJMEN PROJEKTMENEDZSELŐ, PÁLYÁZATÍRÓ

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált városfejlesztési programjának bemutatása

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált városfejlesztési programjának bemutatása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált városfejlesztési programjának bemutatása Előadó: Veres István főépítész Nyíregyháza, 2010. január 22-23 Nyíregyháza hosszú távú, átfogó célja: Stabil alapokon nyugvó,

Részletesebben