Agroökológia és agrometeorológia
|
|
- Andor Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (levelező képzés)
2 Meteorológiai sugárzástan Agroökológia és agrometeorológia 2013/2014. II.
3 A sugárzástan alapjai Az éghajlati rendszer energia forrása: a Napban lejátszódó termonukleáris reakció. A Nap felszínét elektromágneses és korpuszkuláris sugárzás hagyja el. Minden 0 K-nél magasabb hőmérsékletű test elektromágneses sugárzást hullámokat bocsát ki és nyel el, miközben saját tömegének és energiájának egy része sugárzási energiává alakul. Meteorológiai szempontból napsugárzáson csak a Napból érkező elektromágneses sugárzást értjük.
4 Az elektromágneses sugárzás jellemzői az elektromágneses sugárzás az elektromágneses mező rezgése az energiaszállítást az elektromágneses hullámok végzik az elektromágneses hullám elnyelődésekor a sugárzási energia hőenergiává alakul minden irányban terjed a forrásából, közvetítő közeg nélkül is a hőenergiává alakuláshoz anyag szükséges anyagi és hullámhossz természete is van a hullámhossz a két szomszédos hullámcsúcs távolsága a frekvencia az adott idő alatt elhaladó hullámcsúcsok száma a kettő között fordított arány jellegű kapcsolat áll fenn
5 Az elektromágneses sugárzás jellemzői hullámhossz(λ), periódusidő(t p )frekvencia(v=1/t p ) terjedési sebesség(c)(vákuumban c= km/s) Spektruma, hullámhossza: 10-9 µm-től10 9 µm-igterjed (elméletileg 0-tól -ig, 1 µm=10-6 m ). Meteorológiaiszempontbólenneka10-1 µmésa10 2 mközéesőrésze érdekes: az ultraibolya sugárzás, látható fény és az infravörös sugárzás.
6 Rövidhullámú sugárzás: a Napból jövő(szoláris) sugárzás Hosszúhullámú sugárzás: a földi(terresztriális) sugárzás A napsugárzás a légkörön való áthaladáskor számos módosulást, veszteséget szenved: elnyelődés(abszorpció), szóródás(diffúzió), visszaverődés(reflexió) 1: direkt 2: diffúz 3: visszavert napsugárzás
7 Meteorológiai sugárzástani paraméterek Spektrum szerint: Mérése: Rövidhullám (λ < 3.5 μm) PIRANOMÉTER Hosszúhullám (λ > 10 μm) PIRGEOMÉTER Teljes sugárzás PIRRADIOMÉTER Lefelé haladó Mérése: 1. Globál sugárzás 2. Diffúz sugárzás 3. Direkt sugárzás PIRHELIOMÉTER, AKTINOMÉTER 6. Légköri visszasugárzás 9. Teljes lefelé haladó sugárzási áramsűrűség Felfelé haladó 4. Visszavert sugárzás 7. Felszíni kisugárzás 10. Teljes felfelé haladó sugárzási áramsűrűség Egyenleg 5. Rövidhullámú sugárzási egyenleg 8. Hosszúhullámú sugárzási egyenleg 11. Teljes sugárzási egyenleg
8 A felszín sugárzási egyenlege A rövidhullámú sugárzás a légkörben közvetlen(direkt) és szórt (diffúz) sugárzás formájában éri el a felszínt Globálsugárzás(S) összetevői: közvetlen és szórt sugárzás összege A beérkező és visszavert rövidhullámú sugárzás hányadosa az albedó.azalbedó(a)0és1közöttiértéketvehetfel.(0maradéktalan elnyelést jelent) Rövidhullámú sugárzási egyenleg: a besugárzásból kivonjuk a felszínáltalvisszavertsugárzásmennyiségét. R rh =R g -R refl Hosszúhullámú sugárzási egyenleg: a légköri visszasugárzás és akisugárzáskülönbsége. R hh =R lv -E ki
9
10 A sugárzás mérése Agroökológia és agrometeorológia 2013/2014. II.
11 A sugárzásmérés jelentősége 1. Sugárzás mérése során a teljes sugárzási egyenleg komponenseit (időbeli-területi alakulásukat) és a napfénytartamot határozzuk meg. AsugárzáserősségétW/m 2 -ben,anapfénytartamotanapsütéses órák számában adjuk meg. 2. A sugárzás alapvető fontosságú a földi élet számára, adott hely klímájában objektív adottság előrejelző és alkalmazott meteorológiai modellek bemenő paraméterei megújuló energiaforrás műholdas mérések felszíni verifikálásához (ellenőrzéséhez) elengedhetetlenek a spektrális intenzitás mérések információt adhatnak különböző hullámhossztartományban elnyelő légköri anyagok koncentrációjáról,pl.: légköri ózon, SO 2, aeroszol optikai mélység.
12 Sugárzás mérés Napsugárzás intenzitás mérés Napfénytartam mérés a) Direkt sugárzás a) Campbell-Stokes Pirheliométer-direkt (Abbot-féle, Angström-féle) Aktinométer relatív (Michelson-Martin, Linke-Feussner) b) Rövidhullámú sugárzás Piranométer(Kipp&Zonen, Moll-Gorczynski) c) Hosszúhullámú sugárzás Pirgeométer d) Teljes sugárzás Pirradiométer b) intenzitás mérésekből
13 Sugárzás intenzitásának mérése A sugárzás erőssége jellemezhető azzal a hőmennyiséggel, amely akkor keletkezik, ha a sugárzást egy tökéletesen elnyelő testtel elnyeletjük. A sugárzás mértéke az a hőmennyiség, amely a sugárzás irányára merőlegesen állított egységnyi felületen egységnyi idő alatt keletkezne, ha az a ráeső sugárzást teljesen elnyelné. Mértékegysége:W/m 2 Alkalmazott mérési elvek: Hőmérsékletmérésre vezethető vissza a sugárzásmérés: egy abszolút fekete test hőmérsékletét mérjük. Feszültség mérésre vezethető vissza: a termoelektromosság jelenségét használja ki. Termoelem termooszlop
14 Abbot-féle Direkt sugárzás Pirheliométer-direkt Angström-féle Felül nyitott fémhenger, belső fala feketére van festve Ebben diafragmák (1-6) csak a direkt sugárzást engedik be A henger falán spirál alakban, ismert sebességgel víz áramlik, ez felmelegszik, hőmérsékletét a henger falával való érintkezés előtt (A), majd a falától való távozáskor mérik (A ) A víz mennyisége és fajhője ismert, a felmelegedésből számítható a sugárzás hőegyenértéke Abszolút fekete test A műszer egy teleszkóphoz hasonló és pontosan a Napkorongra kell irányítani. Két egymás mellett fekvő fekete fémszalag termoelem aktív és passzív forrasztási pontjai Az egyik ki van téve napsütésnek, a másik nincs, ez utóbbit az előbbi hőmérsékletére melegítjük fel Az ehhez szükséges áram mennyisége egyenlő azzal, amit a napsütötte elnyel, ez A-mérővel mérhető (az áram hőegyenértéke adja a sugárzás erősségét Kevésbé tökéletes sugárzáselnyelő
15 Abbot-féle pirheliométer Angström-féle pirheliométer
16 Direkt sugárzás Aktinométerek-relatív Michelson-Martin-féle Nemzetközileg elfogadott alapműszer Érzékelője: feketére festett bimetall szalag Ez meggörbülve kvarcszálat mozgat, ezt nagyítón keresztül olvashatjuk le egy skálán Teljes színkép és egy-egy tartományból érkező sugárzás mérhető A mérés menete:az érzékelő részt t ideig sugárzásnak tesszük ki, ekkor T hőmérsékletre melegszik. Ezután t ideig árnyékoljuk, ekkor T1 hőmérsékletre hűl. T-T1 arányos a sugárzás erősségével. Linke-Feussner-féle(Inszolációs hőmérő) Közelítő értéket ad, már nem használják Korommal bevont gömbű higanyos hőmérő, ez mutatja az elnyelt sugárzást maximumhőmérőként működik
17 Rövidhullámú sugárzás mérése Piranométer Termoelektromos elven mérnek. Érzékelőjük vízszintes, üvegburával fedett szétválasztja a rövid és hosszúhullámú sugárzást Az érzékelő által meghatározott féltérből érkező rövidhullámú sugárzást méri Alkalmas szórt és globálsugárzás, lefelé fordítva a felszíni kisugárzás rövidhullámú részének mérésére
18 Érzékelőjük vízszintes és felületét a teljes félgömbi tartományból érkező sugárzás szabadon éri. Az érzékelő két koncentrikus ezüstgyűrűből áll. A belső feketére, a külső fehérre van festve. A két gyűrű hőmérsékletkülönbségét egy úgynevezett termo-oszlop méri. Az itt ébredő termo feszültség arányos a beérkező rövidhullámú globálsugárzással.
19 Moll-Gorczynski-félesugárzásmérő Direkt, szórt, globálsugárzás mérésére alkalmas Felfogó feje egy több, sorba kapcsolt termoelemből álló termo-oszlop A termoelem aktív(sugárzásnak kitett) és inaktív(leárnyékolt) forrasztási helyei között a sugárzás erősségével arányos feszültség- Különbség keletkezik. Ezt millivolt mérő, vagy pontíró műszer mutatja.
20 Hosszúhullámú sugárzás mérése Pirgeométerek Hosszúhullámú sugárzás mérésére szolgálnak: légkör visszasugárzása, vagy a felszín kisugárzása Matt fekete szenzorral rendelkeznek(alsó és felső részükön), aszenzorképesfelfognia0,3μm a100μm spektrumtartományba eső sugárzást.
21 Teljes sugárzás mérése Pirradiométerek Szerkezetileg hasonlít a piranométerre, azonban lupolenanyagú búrájavan, amely egyaránt átengedi a rövid- és hosszúhullámú sugarakat.
22 A napfénytartam mérése A légkör jelenléte és annak folytonosan változó sugárzásátbocsátó képessége miatt szükségesek a folyamatos sugárzásmérések Napfénytartam mérés egyszerű módon a direkt és szórt sugárzás időtartamának az elkülönítését teszi lehetővé Napfénytartam függ: Csillagászati tényezők: földrajzi szélesség, Nap deklinációja - nappal hossza, Orográfiai tényezők: horizontkorlátozás Meteorológiai tényezők: felhőzet, a légkör áteresztőképessége
23 Campbell-Stokes-féle fémállványra szerelt, 96 mm átmérőjű üveggömb a direkt sugárzást egy gyújtópontban gyűjti össze a napsugarak napi irányváltásai miatt egy gyújtófelületet adnak a gömböt körülfogó a gömböt körülfogó gömbhéj-részlet belső oldalán lévő papírszalagot pörkölik meg a direkt sugarak. Intenzitásmérésekből A folyamatos mérésekből a 120 W/m 2 -nél nagyobb értékek előfordulásának időtartamát kell meghatározni.
24 Magyarország sugárzási jellemzői
25 A globálsugárzás(mj/m 2 ) átlagos évi összege Magyarországon ( ) A legtöbbbesugárzás a Tiszántúl déliterületein tapasztalható, Szeged környékén eléri a MJ/m 2 értéket is. Emellett a globálsugárzásnagy területeken meghaladja a 4500 MJ/m 2 -t. Legkevesebba besugárzás az Északi-középhegységtérségében, itt helyenként 4300 MJ/m 2 alatti globálsugárzásösszegek is előfordulnak.
26 Júliusbankapjuk a legtöbbbesugárzást -ugyan júniushoz képest ebben a hónapban a nappalok már valamivel rövidebbek, s a Nap delelési magassága kisebb, viszont a felhőzet mennyisége csekélyebb, mint nyár elején. A nagy (az évben a legnagyobb) borultság és a rövid nappalok miatt decemberbena legkisebba besugárzás.
27 A napsütéses órákszáma órakörül alakul. A sugárzás és a napfénytartam értékeit befolyásolja a felhőzet mennyisége, amelynek területi és havonkénti eltérései 35% és 78% között alakulnak. Legderültebbidőszakunk a nyár vége, legfelhősebbhónapunk a december. Évi átlagban legkisebb méretű a borultság az Alföld középső részén, ahol az évi középérték alig haladja meg az 50%-ot, míg legborultabb területünk az Alpokalja térsége, ahol az átlagos évi felhőzet 66% körül alakul.
28 Évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon ( közötti időszak alapján) A legtöbb, 2000 óra fölötti évi napsütés a déli, délkeleti országrészben jellemző. A legkevésbé napos területek az ország északi, északkeleti részében valamint az Alpokalján jelennek meg 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel. Télen magasabb hegyvidékeink 1,5-szer annyi napfényes órában részesülnek, mint az alföldi területek (gyakori inverziós helyzetek) Nyáron a hegységek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt mintegy 10%-al kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb fekvésű sík fekvésű területekhez viszonyítva.
29 A napfénytartam alakulását a földrajzi szélesség határozza meg. A napsütéses órák átlagos száma, legalacsonyabb az Alpokalján: 1950 és az Északi- Középhegységterületén ahol 2000 óra/év alatti. Míg a legmagasabb értékek a Duna-Tisza köze D-i részén mérhetők: 2150 óra/év felé is emelkedhet. Hazánkban a lehetséges napfénytartam júniusban a legmagasabb, és decemberben a legalacsonyabb.
30 A levegő és a felszín hőmérséklete, hőgazdálkodása
31 A hőmérséklet mint fizikai mennyiség az anyag részecskéinek hőmozgásával arányos állapothatározó intenzitást jelölő mennyiség nagysága a testek/anyagok közötti hőközlési folyamatok egyenlege: -Hősugárzás (radiáció, pl. a Nap rövidhullámú sugárzása) - Hőáramlás (konvekció, pl. tengeráramlások, szél) - Hővezetés (kondukció, pl. talaj hőátadása a levegőnek) A hőközlés hatásfokának alapja a hőkapacitás, mely függ: - az anyag fajhőjétől - az anyag sűrűségétől
32 A hőmérséklet mint fizikai mennyiség Néhány anyag hőtani paraméterei:
33 A hőmérséklet mint fizikai mennyiség Számszerűsítésének fontosabb alapegységei: Kelvin (T [ K], abszolút hőmérséklet): T = t+273,15 C alappontja: víz hármasponti olvadáspontja alatt 273,15 K fokkal 1 K: a 0 K és a víz hármasponti o. p.-ja közötti különbség 1/273,15-része Celsius (t [ C]): alappontja: a víz olvadáspontja 1 C: a víz olvadás és forráspontja közötti különbség 1/100-része Fahrenheit (f [ F]): f = t*9/5+32 alappontja: a szalmiákszesz-keverék olvadáspontja (-17,78 C) 1 F: fenti keverék o.p.-jánakés az emberi test hőmérséklete közötti különbség 1/96-része
34 Hőmérséklet a talaj-légkör rendszerben A Föld felszínének energiaforgalma:
35 Hőmérséklet a talaj-légkör rendszerben A Föld hőforgalmát befolyásoló tényezők: gömb forma
36 Hőmérséklet a talaj-légkör rendszerben A Föld hőforgalmát befolyásoló tényezők: tengelyferdeség
37 Hőmérséklet a talaj-légkör rendszerben A Föld hőforgalmát befolyásoló tényezők: felszíni heterogenitás ~ albedó felhőzet, légköri hatások -víz/talajfelszín -domborzat -kőzet -talajtípus -talajállapot -növényzet -beépítettség foka
38 Hőmérséklet a talaj-légkör rendszerben A Föld hőforgalmát befolyásoló tényezők: lokális légkörzés
39 Hőmérséklet a talaj-légkör rendszerben A Föld hőforgalmát befolyásoló tényezők: globális légkörzés globális vízkörzés
40 A hőmérséklet mérése Az agrometeorológiában használt hőmérsékleti kategóriák: (tér-dimenzió szerint) Talajhőmérséklet: tipikus mérési szintjei: -Felszíni talajhőm.: -0,02 m -0,25 m -Mélységi talajhőm.: -0,5 m -2,0 m Felszíni hőmérséklet: - talajfelszín hőmérséklete - növényi felszínek hőmérséklete - állati testfelület hőmérséklete Léghőmérséklet Árnyékolt: -fűszinti ~ (0,05 m) -talajközeli ~ (0,5 m) - állomási ~ (nedves ill. száraz, 2,0 m) -magassági ~ (2,0 m<) Árnyékolatlan: -Radiációs minimum ~ (0,05 m) távérzékelt, infra-, illetve kata-hőmérséklet
41 A hőmérséklet mérése Az agrometeorológiában használt hőmérsékleti kategóriák: (idő-dimenzió szerint) Pillanatnyi hőmérséklet Átlaghőmérséklet(valódi azaz 24 adatos, ill. 2, 3, 4 adatos) Szélső értékek: minimum és maximum Hőingás Vonatkoztatási időszakok: 10 perces, 1 órás ~ 1 napos, pentád-, dekád-, havi ~ éves, sokéves ~ (jelenlegi referencia időszak: )
42 A hőmérséklet mérése Az agrometeorológiában használt hőmérsékleti kategóriák: (idő-dimenzió szerint) A vonatkoztatási időszakokkal kapcsolatos hibalehetőségek: (nem csak a hőmérséklet mérésénél) -valódi napi közepek, szélső értékek érvényességi időszaka szabvány szerint: UTC vs UTC vagy CET/HLT (!) - szélső értékek 12 illetve 24 órás időszakra értelmezése (06-06 UTC vs UTC vs (t min )és UTC (t max )
43 A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Hőmérők csoportosítása Kontakt hőmérők Nem kontakt hőmérők -Mechanikus - gázhőmérők - folyadékhőmérők - fém (bimetall) hőmérők -Elektromos - termoelem hőmérők - ellenállás hőmérők - termisztorok IR (infra) hőmérők - hagyományos infra hőmérők - infra kamerák
44 A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Az agrometeorológiában használt mérőeszközök Állomási hőmérő:
45 A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Az agrometeorológiában használt mérőeszközök Hőmérséklet-regiszterek: Termográf(hőmérséklet-író) Elektromos hőmérőelem + adatgyűjtő
46 A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Az agrometeorológiában használt mérőeszközök Minimum-maximum hőmérő: Six-féle Fuess-féle
47 A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Az agrometeorológiában használt mérőeszközök Talajhőmérő:
48 A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: Az agrometeorológiában használt mérőeszközök Infra hőmérő: Infra kamera:
49 A hőmérséklet mérése A hőmérséklet mérésének eszközei, műszerei: A hőmérséklet mérésének kiegészítő eszközei Árnyékolók: Stevenson-féle hőmérőház előny: tágas, sokféle műszer elhelyezhető hátrány: tömege, hőtehetetlensége nagy Tányéros árnyékoló előny: könnyű, kis hőtehetetlenségű, kis méretű, olcsó, könnyen szerelhető, mozgatható
50 A hőmérséklet változása időben és térben A hőmérséklet jellemző napi menete (frontmentes, derült napon) Energia bevétel Debrecen - Repülőtér y = n x y = n x Energiadeficit
51 A hőmérséklet változása időben és térben A hőmérséklet jellemző napi menete
52 A hőmérséklet változása időben és térben A hőmérséklet jellemző éves menete (adatok: Debrecen-Repülőtér)
53 A hőmérséklet változása időben és térben A hőmérséklet változása a magassággal: a troposzférában átlagosan 0,65 C/100 m
54 A hőmérséklet változása időben és térben A hőmérséklet napi változása a magassággal: Hőmérsékleti inverzió: A hőmérséklet a magassággal a légoszlop egy részében nem csökken, hanem emelkedik Agroökológia és agrometeorológia 2012/2013 II.
55 A hőmérséklet változása időben és térben A hőmérsékleti inverzió agrometeorológiai jelentősége: Típusai kialakulás szerint: kisugárzási (tavasszal és ősszel) zsugorodási (téli hidegpárnás helyzet) Gyakorlati jelentősége: Fagylefolyás: -passzív fagyvédekezés -termőterület helyes megválasztása (hegylábi, dombvidéki termőterületeken) - aktív fagyvédelem - légterelés, melioráció - termőhelyi adottságok módosítása Köd-, inverziós záróréteg képződés - aktív fagyvédelem ( helyi ködképzés, füstölés) - vegetációban növényvédelmi vonatkozások
56 A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek Az évi középhőmérséklet területi eloszlása ( )
57 A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek
58 A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek Az évi közepes hőingásterületi eloszlása ( )
59 A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek
60 A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek v.ö.: plant-hardiness - zónatérképekkel*
61 A hőmérséklet változása időben és térben * USDA plant hardiness zónatérkép
62 A hőmérséklet változása időben és térben *USDA-ekvivalens plant hardiness zónatérkép
63 A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja
64 A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek Az első őszi fagy átlagos határnapja
65 A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek A tenyészidőszak (az utolsó tavaszi és az első őszi fagy közötti szakasz) átlagos hossza
66 A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek Agronómiai (termeszthetőségi, illetve hőstressz) szempontból lényeges hőmérsékleti jelzőszámok:
67 A hőmérséklet változása időben és térben Magyarország klímájára jellemző kardinális hőmérsékleti értékek Magyarország klímájának eddig feldolgozott hőmérsékleti szélsőértékei: Legmagasabb sokévi átlagos középhőmérséklet: 11,4 C (Bp. II.) Legalacsonyabb sokévi átlagos középhőmérséklet: 5,7 C (Kékestető) Legalacsonyabb sokévi átlagos középhőmérséklet 300 m alatt: 8,2 C (Borsodnádasd) Legmagasabb évi középhőmérséklet: 13,0 C (Bp. II., 2007.) Legalacsonyabb évi középhőmérséklet: 4,2 C (Kékestető, 1980.) Legalacsonyabb évi középhőmérséklet 300 m alatt: 6,7 C (Parádfürdő, 1940.) Legalacsonyabb napi maximumhőmérséklet: -23,0 C (Kecskemét, ) Legmagasabb napi minimumhőmérséklet: 27,9 C (Pécs, ) Legmagasabb napi minimumhőmérséklet 300 m alatt: 27,1 C (Szeged, ) Abszolút maximumhőmérséklet: 41,9 C (Kiskunhalas, ) Abszolút minimumhőmérséklet: -35,0 C (Miskolc-Görömbölytapolca, ) Az abszolút hőingás abszolút maximuma: 75,1 C (Baja)
68 A hőmérséklet hatása az élő szervezetekre A biológiai aktivitás jeles hőmérsékleti értékei: Minimum: az élőlény számára elviselhető legalacsonyabb hőmérséklet Maximum: az élőlény számára elviselhető legmagasabb hőmérséklet Optimum: tágabb értelemben a két fenti érték közötti intervallum (mind erősen életszakasz-, sőt szervfüggő érték, értelmezhető életben maradásra, vagy aktivitásra) Hőstresszek: Negatív hőstressz: -Hűlés: 0 C feletti alacsony hőmérséklet okozza, lehet reverzibilis, vagy letális -Megfagyás: visszafordíthatatlan szöveti károsodás 0 C alatt -Felfagyás: a talaj térfogatváltozása a gyökereket károsítja, a növényt a talajból kiemeli -Fulladás: tartós hó, vagy jégréteg alatti oxigénhiányos állapot kártétele -Élettani szárazság: télen is párologtató növények fagyott talajból történő vízfelvétele gátolt Pozitív hőstressz: - Sejtfehérjék, membránok károsodása: hőhalál, többnyire erős napsugárzás is súlyosbítja - Kiszáradás: a vízfelvétel nem fedezi párolgást, lankadás, majd hervadás lép fel
69 A hőmérséklet hatása az élő szervezetekre Hőegység-rendszerek: a hőmérséklet és a növényi növekedés összefüggésének, azaz a növényi hőigénynek a számszerűsítésére szolgálnak Tenyészidő hossz: a keléstől (kihajtástól) betakarításig (lombhullásig) tartó hasznos periódus alapján történő termőhely értékelés Hőösszegek: a bázishőmérsékletet meghaladó napi hőmérsékletek összege bázishőmérséklet: fajra, fajtára jellemző vitális aktivitási zéruspont Hőhatékonysági indexek: a hőösszegzésieljárások módosított változatai, a különböző termőtájak,éghajlati körzetek adott növényre szabott értékelésére szolgálnak Élettani indexek: a növény életszakaszainak változó hőigényét számszerűsítik, a klasszikus hőösszeg számításnál pontosabb hasznos hőösszeg értéket adnak
70 A hőmérséklettel kapcsolatos élettani fogalmak A termoperiodizmus: A növények és az állatok szervezetének reakciója a hőmérséklet ciklikus változásaira. Jarovizáció (vernalizáció): Az alacsony hőmérséklet virágzást indukáló hatása. Pl. őszi kalászosok Magnyugalom: egyes növények magvai csak hideg-,vagy meleg kezelés hatására indulnak csírázásnak, azaz hőmérsékleti indukcióhoz kötöttek. Hőingás hatása (termoperiodicitás): Egyes növények virágzása, terméskötése elmarad, ha az éjjeli és a nappali hőmérséklet között nincs számottevő különbség (pl. paradicsom). Az edződés (adaptáció, akklimatizáció): A hőtolerancia(hidegtűrés, fagytűrés) genetikailag kódolt, ám fenotípusos tulajdonság, így bizonyos mértékig módosulni képes, amennyiben a szervezet hosszabb ideig tűréshatár közeli értékeknek van kitéve.
71 A levegő mozgása: a légnyomás és a szél
72 A légkör általános viselkedését meghatározó alapvető tényezők 1. Termikus vezérlés A légkör mozgásai elsődlegesen a Napból származó hőközlés eredményeképpen jönnek létre. 2. A légkör méretei Kvázihorizontális rendszer A légkör mozgásait a sekély közegekre jellemző hidrotermodinamikai egyenletrendszerrel írjuk le. 3. A Föld forgása A légköri mozgásokat tartalmazó egyenletek tartalmazzák a Coriolis tagot. 4. Az áramlási rendszerek disszipatív természete. A levegő belső súrlódása miatt a különböző skálájú légköri mozgások turbulens jellegűekké válnak, idővel fokozatosan felaprózódnak és végül disszipálódva hővé alakulnak.
73 A száraz levegő termodinamikája - nyomás Egységnyi felületre ható nyomóerőn/m 2. p = h g ρ A légkör nyomásával a tengerszinten 760 Hgmm tart egyensúlyt = N/m 2 = 10 5 Pa= 1013,25 mbar
74 Légköri nyomás A légkör tömegének 90% alsó 15 km rétegben van
75 A légkörben ható erők Külső erők (légkör nélkül is hat) A Föld tömegéből következő gravitációs erő A Föld forgásából származó Coriolis erő Belső erők (légkör jelenlétéből következnek) Egyenlőtlen légnyomás eloszlásból származó nyomási gradiens erő Belső és külső súrlódásból származó súrlódási erő Görbült mozgások miatt fellépő centrifugális erő
76 A szél kialakulásának okai Föld gömbölyű Ráeső sugárzás különböző mértékben hasznosul nyomás különbségek Forog a tengelye körül Hőszállítás
77 Egyensúlyi mozgások a légkörben -Szabad légkörben Geosztrófikus szélmodell: Nyomási gradiens és Coriolis erők egyensúlya párhuzamos izobárokat feltételezve. A szél az izobárok irányába fúj és az alacsonyabb nyomás bal kéz felé esik (északi féltekén) Az egyenlítői övezetben a geosztrófikus szélmodell nem használható, C kicsi, a geosztrófikus szélsebességre végtelen nagy érték adódna
78 Egyensúlyi mozgások a légkörben -Szabad légkörben Gradiens szél: Nyomási gradiens erő Coriolis erő Centrifugális erők egyensúlya görbült izobárokat feltételezve. A szél izobárok mentén fúj: ciklonális és anticiklonális eset
79 Gradiens szél
80 Egyensúlyi mozgások a légkörben Súrlódási rétegben Talaj közeli rétegben: A szél az izobárokkal a szöget zár be. A nyomási gradiens erő, a Corioliserő és a súrlódási erő egyensúlya. G=-(C+S) Buys-Ballot bárikus széltörvény: ha a talaj menti légáramlással együtt haladunk, akkor az (É félgömbön) balra előre van az alacsony nyomású, jobbra hátra a magas nyomású hely
81 Globális áramlási rendszer Általános légkörzés: Az egész Földre ki- terjedő légköri áramlási rendszerek együttese.
82 A globális áramlási rendszer hajtóerői: Föld forgáságnak hatása a légáramlásokra Globális mérlegfeltételek követelménye
83 Globális áramlási rendszer
84 Tranziens mozgásrendszerek Skála Példák Horizontális méret Jellemző ciklus Ultra Makro Mezo(B) Mezo(C) Konvektív Mikro Molekuláris Kvázipermanens mozgásrendszer Rossbyhullám, mérsékelt övi ciklon Trópusi és szubtrópusi ciklon, frontok, squall-line-ok, lee hullámok Szupercellák tornádók, cellás konvekció Széllökések Porviharok Kisörvények Molekulák szabad úthossza km Év, évszak hónap km 1 hét, 100 óra km km 0,1-2 km 0,1-1 km m 1-10 m cm 1 mm óra 10 óra 10óra perc perc 10 perc 1 perc 1 mp
85 Légmozgás a talajmenti térben A talaj menti térben a levegő mozgása irányítja az érezhető (szenzibilis) hőenergia és a különböző anyagok (pl. CO 2, víz, pollen, szennyezőanyagok, stb.) terjedésének sebességét is. A szélsebesség alakulása a függőleges mentén: A szélsebesség alakulása a függőleges mentén: A felszín közelében a súrlódás lehet: felszíni súrlódás: mértékét a következők határozzák meg: - a felszín érdessége - a felszínnel érintkező gáz sűrűsége - az áramlás sebessége.
86 Átlagos szélprofil 2012 május szeptember között
87 Felszín érdessége
88
89 A mozgó levegő mikrostruktúrája a talaj menti térben
90 A turbulens kicserélődés a légmozgás örvényes jellegéből következik. A konvektív kicserélődés az a folyamat, amikor a talaj mentén felmelegedett levegő környezeténél könnyebbé válva felemelkedik, s helyébe a magasból hűvösebb levegő jut le (Nyáron és nappal). A sugárzási kicserélődés folyamata a levegő nyugalmi állapotában bontakozik ki. Ekkor az egyes levegőrétegek felfelé több energiát sugároznak, mint amekkora a visszasugárzás (inverzió).
91 Szél a növényállományban Az áramló levegő a növényállományhoz érve a sebesség megváltoztatására kényszerül: a sebességmezők megemelkednek. A sebesség rétegződésbeli módosulása cm növényzetmagasságnál indul meg, újabb aerodinamikai réteg alakul ki.
92 A belső határréteg kifejlődése A levegő sima, száraz kopár felszín felől áramlik növényzettel borított, érdesebb, hűvösebb felszín fölé
93 A szél igen fontos ökológiai tényező, hiánya vagy csökkent mértéke akadályozza a növények fejlődését és produktivitását.
94 A levegő mozgásának mérési elvei és eszközei
95 A szélsebességgel kapcsolatos definíciók A szél nagysággal és iránnyal rendelkező vektormennyiség, tehát két, vagy háromdimenziójú szélvektor segítségével írhatjuk le egzakt matematikai formában. Szélút:az a távolság, amelyet vízszintesen egy képzeletbeli pont egységnyi idő alatt a légáramlás segítségével megtesz. A választott átlagolási időegységen belül mért legnagyobb szélsebesség a széllökés, amely a felszín közeli légmozgások turbulens jellegéből adódik. A maximális széllökés nagysága jellemzi a turbulens áramlásban jellemző örvények méretét, intenzitását. A szélnyomásnagysága a szélsebesség négyzetével arányos. A szélnyomás hatását magas, nagy légellenállású építmények tervezésénél is számításba kell venni.
96 Mértékegysége Az x, y és z tengelyeket tartalmazó derékszögű koordináta-rendszerben rendre u, v és w szélvektorok, a szél vízszintes és függőleges irányú összetevői a vektorszámítás szabályai szerint adják meg a szél erősségét. A szélsebesség mértékegysége : m/s, km/h, csomó(knots)/h, mérföld/óra. Érdemes tudni, hogy 1m/s = 3,6 km/h = mérföld/óra = 1,944 csomó.
97 Szélrózsa
98 Megfigyelt szélsebesség 5 csomóra kerekítve Alkalmazott szimbólum Megfigyelt szélsebesség 5 csomóra kerekítve Alkalmazott szimbólum 0-2 csomó 0-2 mérföld 0 csomó csomó (44-48 mérföld) 40 csomó 20 m/s 3-7 csomó (3-8 mérföld) 5 csomó csomó (50-54 mérföld) 45 csomó 8-12 csomó (9-14 mérföld) 10 csomó 5 m/s csomó (55-60 mérföld) 50 csomó 25 m/s csomó (15-20 mérföld) 15 csomó csomó (61-66 mérföld) 55 csomó csomó (21-25 mérföld) 20 csomó 10 m/s csomó (67-71 mérföld) 60 csomó 30 m/s csomó (26-31 mérföld) 25 csomó csomó (73-77 mérföld) 65 csomó csomó (32-37 mérföld) 30 csomó 15 m/s csomó ( mérföld) 100 csomó 50 m/s csomó (38-43 mérföld) 35 csomó csomó ( mérföld) 105 csomó
99 Beaufort szélerő skála 1805-ben Sir Francis Beaufort brit tengerészeti hivatalnok, hidrográfus szerkesztette. A hajózási célokra készült skála relatív szélviszonyokat jellemzett a rendszeres időjárási megfigyelések mellett, amely a tengerészekre váró kihívásokat tette egyszerű formában szemléletessé. v= B3/2 [m/s], ahol va szél sebessége m/s-ban, B a Beaufort skála értéke.
100 Beaufort kategória Szélsebesség kt km/h mph m/s Átlagos szélsebesség (kt / km/h / mph) Leírás Hullámmagasság m Tengeri viszonyok Szárazföldi viszonyok / 0 / 0 Szélcsend 0 Sima tenger. Szélcsend. A füst függőlegesen felszáll / 4 / 2 Gyenge légmozgás 0.1 Fodrozódik hab nélkül. A szélmozgás látható a füstön / 9 / 6 Könnyű szellő 0.2 Kis hullámok. A tarajok üvegesek, de nem buknak át. A szél érezhető a bőrön, a levelek suhognak / 17 / 11 Szelíd szél 0.6 Nagy hullámok. A hullámtarajok kezdenek átbukni, elszórtan fehér a teteje. Levelek és kisebb gallyak állandóan mozognak / 24 / 15 Mérséklet szél 1 A hullámok alacsonyak, de egyre hosszabbak. A füst és lebegő papír emelkedik. A kisebb ágak mozogni kezdenek / 35 / 22 Élénk szél 2 Mérsékleten (1.2m) hosszú hullámok Néhány taraja habzik és tajtékzik. Kisebb fák billegnek / 44 / 27 Erős szél 3 Nagy hullámok átbukó tarajjal, amelyek néha tajtékzanak. Nagyobb ágak mozognak Drótok felett fütyül a szél. Nehéz használni az esernyőt / 56 / 35 Nagyon erős szél 4 Viharos tenger. A tajtékzó hab csíkokba rendeződik Az egész fa mozog. Erőfeszítés kell a széllel szemben haladni / 68 / 42 Szélvihar 5.5 Mérsékleten magas, hosszú tarajú hullámhegyek, a tajtékzó hab egyértelműen csíkokba rendeződik Gallyak törnek le a fáról. Autók irányt változtatnak az úton / 81 / 50 Erős szélvihar 7 Magas hullámok (2.75 m) sűrűn tajtékkal. A hullámok teteje átfordulnak. A víz jelentősen szóródik és habzik. Enyhe veszély az épületekre / 96 / 60 Vihar 9 Nagyon magas hullámok. A tengerfelszín fehér és állandóan hánykolódik. A látótávolság csökken. A fák gyökerestől kifordulnak. Jelentékeny veszély az építményekre / 111 / 69 Heves vihar 11.5 Szokatlanul magas hullámok Minden építményre veszélyt jelent. 12 >63 >117 >72 >32.7 N/A Orkán, hurrikán 14+ Óriási hullámok. A levegő tele van tajtékzó vízzel és habbal. A tenger teljesen fehér. A látótávolság jelentősen csökken. Súlyos veszély minden építményre
101 Szélmérés elvei Szélsebesség és irány mérése: -külön -együttesen(kombinált műszerek) További lehetőség: az u, v, és w szélvektorok közvetlen mérése, majd ebből szélirány és sebesség számolása. Direkt és indirekt szélmérés lehetséges
102 Szélzászló Kiegyensúlyozott aszimmetrikus fémlap Szél nyomóereje fordítja irányba
103 igen olcsón teszi szemléletessé az áramló levegő tulajdonságait lökésességét repülőtereken, illetve Szélzsák- anemoszkóp olyan útszakaszok mellett, ahol nagy sebesség mellett közlekedő járművekre veszélyes lehet a hirtelen megjelenő erős oldalszél
104 Wild-féle nyomólapos szélzászló 150x300mm méretű és 200g súlyú fémlap kilendül 7 fokozatú Beaufort skála Szélzászló aszimmetrikus fémlap fordul a szél irányába
105 Szélirányjelző 360 vagy 540 beosztású potenciométerek, mindegyik irányhoz más más elektromos ellenállás tartozik, így ellenállásmérésre vezetjük vissza a széliránymérést. 2 pontosságúak pontos tájolás szükséges
106
107 Anemométerek 1. Közvetlen mérés -Rotációs anemométerek Kanalas Lapátkerekes Propelleres
108 Aerodinamikus szélsebességmérők Pitot-cső az áramló (dinamikus) és nyugalmi (statikus) helyzetű, azonos sűrűségű gáz közötti létrejövő nyomáskülönbséget használjuk az áramlás sebességének a meghatározására. ahol r a gáz sűrűsége, Dpa statikus és dinamikus nyomás közötti különbség. v p = 2 ρ
109 Fuess-féle szélíró A Fuess-rendszerű szélíró, vagy anemográf a szélirányba forduló dinamikus és szél hatás alatt nem álló statikus nyomás különbsége kerül áttételeken keresztül írókarra, amely forgódobra rögzített regisztrátumot rajzol.
110 Hődrótos-hőlapos szélsebességmérő A hődrótosanemométeregy szél hatásának kitett és attól védett ismert hőmérsékletre melegített vezeték, vagy lap közötti hőmérsékletkülönbség alapján határozza meg a légáramlás sebességét.
111 Szónikusanemométer A hang terjedési sebessége nyugalomban lévő levegőben a tér minden irányába azonos a talajfelszínhez viszonyítva. Azonban a levegő földfelszínhez viszonyított relatív elmozdulása a Doppler-effektus miatt módosítja ezt paramétert. A műszer kétfunkciójú, adó- és vevőként is működő érzékelőkből áll.
112 SODAR (SOund Detection And Ranging) A SODAR által kiadott hallható rövid hangimpulzusok a légkör magasságban áramló levegőrétegeiről eltérő időtartam alatt verődnek vissza. Az 1875Hz frekvenciájú, 340 m/s terjedési sebességű hanghullámok
113
114 SODAR (SOund Detection And Ranging) A visszaverődő hangok földfelszínre való visszaérkezésének időtartama és a Doppler effektus segítségével mérjük a talajfelszín fölött 30 métertől közel 300 méterig terjedő magasságban a szélvektorokat. A légrétegek áramlási sebességét és irányát az ismert szél összetevőkből számítjuk
115 Szélvektorok (wsp, wdir) különböző magasságokban
116 RadioAcousticSoundingSystem (RASS)
117 RadioAcousticSoundingSystem (RASS)
118 Windprofiler A szélradar antennájával mikrohullámú (1-10cm hullámhossz) elektromágneses sugárzást bocsát ki szabályos ciklusokban, amely a légkör különböző sebességgel mozgó rétegeiről visszaverődik. A visszaverődés időtartama és a hullámhossz frekvenciájának megváltozása segítségével kiszámítható, hogy hol, mekkora sebességgel és milyen irányba mozog a levegő.
119 Windprofiler A radarnál alkalmazott elektromágneses sugárzás légköri terjedési sebessége ( m/s) a fény terjedési sebességével egyezik meg, amely a SODAR (340m/s) hanghullámaihoz képest jó néhány nagyságrenddel gyorsabb.
120 LIDAR -LightDetectionAnd Ranging Lézer radar, optikai radar. A LIDAR hasonló elven működik, mint általában egy RADAR, azonban szer kisebb hullámhosszon, a látható fény tartományba tartozó elektromágneses sugárzást, azaz lézerfénynyalábot bocsát ki.
121 Földfelszíni és távérzékeléses technikák a légkör tulajdonságainak megfigyelésére Műhold 10 hpa m 100 hpa m 500 hpa m Földfelszíni műszerek LIDAR Rádiószonda SODAR Windprofilerek Repülőgépek
122 Követelmények szélméréssel kapcsolatban 10m magasságban mérjünk, környező turbulenciát okozó akadályoktól távol (z 0 : 0,03m) 0,5m/s vagy csomó pontosság szinoptikus gyakorlatban 5 m/s alatt, <10% 5m/s felett 10 perces átlagolás - vektorszámítás Szélirány 5-10 pontossággal Kitettség vizsgálata - exposure correction Szélsebesség és irány szórása és a 3s maximális széllökés értéke szükséges hozzá.
123 Éves átlagos szélsebesség [m/s] 10m ( )
124 A víz a légkörben; A légnedvesség, felhőzet, csapadék és a párolgás
125 A víz a légkörben A talaj-légkör rendszer egyszerűsített vízmérlege: P+ET±D=0 P= csapadék ET= párolgás D= a talaj által raktározott víz A talaj-légkör rendszer vízforgalmi alapegyenlete: [P M + P m +RO + +RO u+ + CR+I] [ET+ RO - + RO u- + DP +In] = ΔR P M = hulló csapadék P m = felszín közelében képződő csap. RO + = felszíni hozzáfolyás RO u+ = felszín alatti hozzáfolyás CR= kapilláris vízemelés I= öntözővíz ET= párolgás RO - = felszíni elfolyás RO u- = felszín alatti elfolyás DP= mély leszivárgás In= növények által felfogott víz (intercepció) ΔR= a talaj /levegő rendszer vízkészletében beállt változás
126 A víz a légkörben A talaj-légkör rendszer vízmérlege:
127 A víz a légkörben A vízgőz a légkör változó részarányú, de állandó összetevője, nagy hatású üvegházgáz. Mindhárom halmazállapotában jelen lehet. A légnedvesség számszerűsítése: Páranyomás: a vízgőz parciális nyomása [mbar, kpa] Abszolút páratartalom: a légkör egységnyi térfogatában jelen lévő víz tömege [g/m 3 ] Relatív páratartalom: a levegő aktuális víztartalmának aránya a telített állapothoz viszonyítva [%] Telítési nedvességtartalom: egységnyi térfogat által maximálisan elnyelhető vízgőz tömege, illetve parciális nyomása [g/m 3 ; mbar, kpa]
128 A víz a légkörben A telítési páranyomás és a relatív nedvesség függése a hőmérséklettől: A hőmérséklettel nő a levegő lehetséges legmagasabb abszolút páratartalma (azaz párabefogadó képessége telítési páranyomása). A telítési (E) és az aktuális (e) páranyomás különbsége a telítési hiány, a levegő páraéhsége. Azonos páranyomás mellett a hőmérséklet növelésével csökken, csökkentésével nő a relatív páratartalom (RN).
129 A víz a légkörben A telítési páranyomás és a relatív nedvesség függése a hőmérséklettől: Azt a hőmérsékletet, ahol adott páranyomású (páratartalmú) levegő telítetté válik harmatpontnak nevezzük. Az aktuális t és a harmatpont (τ) különbsége a harmatpontdepresszió. Minél kisebb a harmatpontdepresszió, annál nagyobb a telítési arány, vagyis a páranyomás és a telítési páranyomás hányadosa (e/e). Ugyanez egyúttal nagyobb nedvességtartalmat is jelent azonos t mellett.
130 A víz a légkörben A levegő nedvességtartalmának energetikai értelmezése: A levegőben jelen lévő energia-(hő)mennyiség két fő részből tevődik össze: Szenzibilis hő (H): gyakorlatilag a mérhető hőmérséklettel egyezik meg Látens hő (LE): a levegő nedvességtartalmának és a víz párolgáshőjének szorzata másképpen: a nedvességgel együtt a levegőbe jutó energia Jelentősége: - párolgás (a felület, ill. növény hőt veszít, a levegő energiát vesz fel) - páralecsapódás során (a felület jut többlet energiához, ld. fagyvédelem)
131 A víz a légkörben A légnedvesség jellemző értékei, változékonysága A relatív páratartalom napi menete
132 A víz a légkörben A légnedvesség jellemző értékei, változékonysága A páranyomás napi menete
133 A légnedvesség mérése A víz a légkörben A légnedvesség mérésének eszközei: higrométerek Abszorpciós higrométerek: -Higroszkópos vegyületet tartalmazó ~ (CaCl 2, H 2 SO 4, P 2 O 5 ) - Hajszálas ~ (Fuess-állomáshigrométer, poliméter, higrográfok) - Membrános ~ - Ellenállás- és kapacitív ~ Pszichrométerek(August- és Assmann-féle pszichrométer) Kondenzációs vagy harmatpont ~
134 A légnedvesség mérése A víz a légkörben Higroszkópos vegyületet tartalmazó higrométer
135 A légnedvesség mérése A víz a légkörben Hajszálas higrométer
136 A légnedvesség mérése A víz a légkörben Higrográf(légnedvesség-író)
137 A légnedvesség mérése A víz a légkörben Ellenállás- és kapacitív higrométerek, termohigrométerek
138 A légnedvesség mérése A víz a légkörben Nedves-száraz hőmérőpár (August-féle pszichrométer)
139 A légnedvesség mérése A víz a légkörben Assmann-féle aspirált pszichrométer (szellőztetett nedves-száraz hőmérőpár
140 A víz a légkörben A légnedvesség időbeli és térbeli változása által meghatározott jelenségek: Felhőképződés: telített állapotban a magasabb szintek levegőjének nedvességtartalma kicsapódik, páracseppek keletkeznek Ködképződés: a felhőképződés folyamata a talaj közeli légrétegben zajlik le Csapadékképződés: felhőben vagy ködben az igen apró páracseppek kondenzációs magokra kicsapódva felhőelemeket hoznak létre Párolgás, párologtatás: a párolgó felületek, illetve a növényzet körüli levegő telítési hiánya megszabja a párolgási, párologtatási folyamat intenzitását
141 A víz a légkörben A felhő- és ködképződés: A levegőnek telített állapotot (relatív nedvesség=100%) kell elérnie: -t csökkentése - abszolút nedvességtartalom növelése Lehetséges módjai: Nedvesség-advekció, konvergencia (időjárási frontokhoz kapcsolódnak) Lehűlés - hideg advekció - emelkedés (frontok mentén, konvektív úton vagy orografikusan) - kisugárzás által (talaj közelében ködképződés)
142 A víz a légkörben Nedvesség advekció, -konvergencia: a relatív nedvesség emelkedése a magasabb légrétegekben
143 Advekció, frontális emelés A víz a légkörben
144 Orografikus(domborzati) emelés A víz a légkörben
145 Konvektív emelés A víz a légkörben
146 A víz a légkörben Köd képződésének módjai Kisugárzási Advektív
147 A víz a légkörben Csapadékképződés Feltétele: felhőelemek létrejötte - a felhő kétfázisúból (folyékony-légnemű) három fázisúvá válása (jégcsírák) - kicsapódási (kondenzációs) magvak jelenléte - kellő további nedvességtartalom a felhőelemek növekedéséhez A közbenső részfolyamatok: -ütközés -szétválás - kondenzáció - átpárolgás -párolgás - szublimáció Csapadék hullásának feltétele: Felfelé irányuló légmozgás Gravitáció
148 A víz a légkörben Csapadékformák osztályzása Halmazállapot Szilárd Átmeneti Folyékony havas eső Képződés szintje Magassági Talaj közeli hó jégeső dér zúzmara hódara ónos eső fagyott eső eső harmat
149 A víz a légkörben A csapadék jellemzésére szolgáló mutatók: Csapadékösszeg (leggyakrabban napi, havi, éves, sokéves) Intenzitás (mm/h) Gyakoriság (időszak csapadékos napjainak száma) Eloszlás: - térbeli (érintett területek nagysága, egybefüggősége) - időbeli (csapadékos és csapadékmentes időszakok aránya, egyenletessége) A csapadékmennyiség értelmezése: 1 mm csapadék elfolyás, elszivárgás nélkül a talajt 1 mm vastagságban borítaná be 1 mm csapadék = 1l víz/m 2 Hócsapadék vízegyenértéke: 1 cm friss hó kb. 0,3-1,5 mm csapadékvíznek felel meg
150 A víz a légkörben A csapadék jellemző értékei, változékonysága A havi csapadékösszegek átlagos évi menete
151 A víz a légkörben A csapadék jellemző értékei, változékonysága Az évi csapadékösszeg területi eloszlása ( )
152 A csapadék mérése A víz a légkörben Hulló csapadék mérése: Csapadékmérő gyűjtőedények - Hellmann-féle csapadékgyűjtő - Mougin-féle csapadékgyűjtő (totalizatőr) Csapadékíró műszerek(ombrográfok) - Hellmann-féle úszóhengeres csapadékíró - Anderkó-Bogdánffy-féle mérleges csapadékíró Automata csapadékmérők -Billenőcsészés csapadékregisztráló - Súlymérés elvén működő csapadékregisztráló - Elektromos csapadékjelző Mikrocsapadék mérésére szolgáló műszerek: Harmatmérlegek Zúzmaramérők
153 A csapadék mérése A víz a légkörben Hellmann-rendszerű csapadékmérő
154 A csapadék mérése A víz a légkörben Hellmann-féle úszóhengeres csapadékíró
155 A csapadék mérése A víz a légkörben Billenőcsészés csapadékmérő automata
156 A csapadék mérése A víz a légkörben Súlymérés elvén működő csapadékregisztráló + elektromos csapadékindikátor
157 A csapadék mérése A víz a légkörben Zúzmaramérő
158 A víz a légkörben A párolgás, párologtatás: Párolgás(evaporáció, E): a talaj, vizek, növényzet felületéről pusztán fizikai folyamatok által meghatározott módon levegőbe jutó vízpára Párologtatás(transpiráció, T): a növények szöveteiből a sztómákon át élettani folyamatok által szabályozott módon a levegőbe jutó vízpára Evapotranspiráció(ET): a növényzettel borított természetes felszínek párolgásának összessége; az evaporáció és a transpiráció összege Jellemző értékei: - potenciális evapotranspiráció(pet) - tényleges evapotranspiráció(tet)
159 A víz a légkörben Potenciális párolgás: Az a vízmennyiség, amely egy rövidre vágott gyepfelületről adott meteorológiai feltételek mellett időegység alatt elpárolog, miközben a folyamatot a víz hiánya nem akadályozza. Energiaigényes folyamat, ezért nagyságát elsődlegesen a sugárzási viszonyok szabják meg. A víz párolgáshője: λ=2450 kj/kg víz vagy λ=2,45 mm vízegyenérték/nap Meghatározói: - a felszín sugárzási egyenlege energetikailag lehetséges párolgás - szélsebesség - a levegő hőmérséklete - a levegő nedvességtartalma ( páraéhsége ) - a párolgó felület hőmérséklete - mikroadvekciós hatások
160 A víz a légkörben Potenciális párolgás: Becslési (számítási) módjai (a teljesség igénye nélkül): Empirikus (hőmérséklet-alapú) módszerek - Blaney-Criddle(1950.) -Szász (1973.) Mikrometeorológiaimódszerek Sugárzás-alapú - Makkink, FAO-24 (1957.) - Priestley-Taylor(1972.) Tömegáram-alapú -WMO(1966.) - Mahringer(1970.) Kombinált - Shuttleworth-Wallace(1985.) -Penman-Monteith FAO-56 (1998.) Kádas méréseken alapuló becslő módszerek -Pereira(1995.) -FAO-56 (1998.)
161 A víz a légkörben Tényleges párolgás: Az a vízmennyiség, amely a rendelkezésre álló vízkészlet mint korlátozó tényező figyelembevételével ténylegesen képes a természetes felszínekről elpárologni. A párolgási folyamatot meghatározó tényezők: - a vizet tároló és hordozó talajréteg nedvessége - a közvetítő alrendszerként funkcionáló növényzet - a vízgőzt befogadó, növényzet körüli légtér A TET számításának lehetőségei: - aerodinamikus módszerek (kicserélődési folyamatok számolása) - energia-megmaradás elvére épülő módszerek (Rn=H+LE+G) /G=talajhőáramok/ - összetett módszerek (vízháztartási, biofizikai megközelítés)
162 A potenciális evapotranspiráció mérésének eszközei: Referenciafelület a szabad vízfelület: Párolgásmérő kádak: -A-típusú -G-típusú -U-típusú A víz a légkörben
163 A víz a légkörben A potenciális evapotranspiráció mérésének eszközei: Referenciafelület a csupasz, vagy növényzettel borított talaj felülete: Evaporiméter: edényben álló csupasz felületű talajmonolitvízbevételét és veszteségét mérve vízmérleg számolható Liziméterek: növényzettel borított talajszelvény párolgásának mérésére szolgálnak súlyliziméterek: a vízmérleg alapja súlymérés - mechanikus - elektronikus - hidraulikus -úszó térfogati liziméterek: a vízbevétel és vízveszteség térfogatának méréséből számítható a PET nagysága
164 A párolgás mérése A víz a légkörben Thornthwaite-rendszerű kompenzációs evapotranspirométer
165 A víz a légkörben A párolgás jellemző értékei, változékonysága A potenciális párolgás évi menete
166 A víz a légkörben A párolgás jellemző értékei, változékonysága Az évi potenciális párolgás területi eloszlása
167 A víz a légkörben A párolgás jellemző értékei, változékonysága Az évi tényleges párolgás területi eloszlása
168 A víz a légkörben A párolgás jellemző értékei, változékonysága Az tényleges és a potenciális párolgás éven belüli alakulásának viszonya
169 A víz a légkörben A párolgás jellemző értékei, változékonysága Az klimatikus vízmérleg éves területi megoszlása
170 A víz a légkörben A növényi vízellátottságot jellemző mutatók, fogalmak A szárazság ill. nedvesség-ellátottság klimatikus mérőszámai: A csapadék változékonysága: variációs koefficiens (CV) A hőmérséklet alakulása a csapadékosság függvényében (t-cs indexek) A kedvező csapadékú időszakok tartama Klimatikus vízmérleg (ariditási mutatók) - PET-csapadék -Sugárzási mérleg (Rn)-csapadék TET/PET-aránya A talaj relatív vízkészlete Komplex, több paraméteres indexek (pl. Szász-féle VE-index) Aszályossági indexek
171 A vízellátottság hatása az élő szervezetekre A növényi vízellátottságot jellemző mutatók, fogalmak Vízigény: élettani értelemben a zavartalan életműködéshez szükséges, egységnyi idő alatt felvett vízmennyiség, melynek mértéke időben változó A hőmérséklethez hasonlóan minimum, optimum és maximum jellemzi. A vízigény, -ellátottság és többlet fogalmainak kapcsolata
172 Vízstresszek: A vízellátottság hatása az élő szervezetekre Negatív vízstressz(vízhiány): -Lankadás: átmeneti és/vagy kis mértékű vízhiány, hatása visszafordítható -Hervadás: tartós, súlyos vízhiány következtében irreverzibilis szöveti károsodások lépnek fel Pozitív vízstressz: - növényeknél közvetve károsít, a levegő relatív hiányát okozva fulladás léphet fel A növények alkalmazkodása a nedvességviszonyokhoz Vízigény szempontjából megkülönböztethető növénycsoportok: Hidrofitonok: vízigényesek, rossz szárazságtűrők Mezofitonok: közepes vízigényűek Xerofitonok: kifejezetten szárazságtűrők
173 A vízellátottság hatása az élő szervezetekre A növényi vízellátottságot jellemző mutatók, fogalmak Vízigény formái: Statikus: csak víz-levegő arányt ad meg, értéke függ a talaj fizikai tulajdonságaitól Dinamikus: komplex fogalom, a növény által időegység alatt a levegőbe juttatott vízgőz vízegyenértéke (mm/h; g/m 2 /h), illetve annak időbeli változása Vízfogyasztás: az a vízmennyiség, melyet a növényállomány vegetációja során a levegőbe juttat, maximuma a potenciális evapotranspiráció (PET) Vízhasznosulás (a víz produktivitása, VH): egységnyi elpárologtatott vízmennyiségre jutó megtermelt biomassza vagy szárazanyag Számítható a csapadékösszegekre, illetve egyéb vízhasználati paraméterre is (öntözővíz, csapadék+öntözővíz, stb.) Reciprok értéke a vízellátottság (VE): a termés szárazanyag egységére vonatkoztatva a transpirációs koefficienst adja VH = PR mm mm VE= PR
174 A talaj agrometeorológiája: talajnedvesség és a talajok hőháztartása
175 A talajnedvesség szerepe közvetlen kapcsolat a talaj szilárd és légnemű fázisával, a növényzet gyökérrendszerével mennyisége, mozgékonysága és mennyisége, mozgékonysága és kémiai összetétele befolyásolja a talaj termékenységét
176 Nedvességformák a talajban I. Kötött víz II. Kapilláris víz 1. Szerkezeti víz (kémiailag kötött ) 2. Adszorbeált víz (fizikailag kötött) a) Erősen kötött víz b)lazán kötött víz 1. Támaszkodó kapilláris víz 2. Függő kapilláris víz 3. Elkülönült (izolált) kapilláris víz III. Szabad víz 1. Kapillárisgravitációs víz 2. Gravitációs víz 3. Talajvíz 4. Vízgőz Talaj-víz-növény kapcsolatrendszerben 1. Holtvíz (HV) (növények számára nem hasznosítható, gyökér szívóerejénél erősebben kötött) 2. Hasznosítható (diszponibilis) víz (DV) (növények számára hozzáférhető)
177 A talajnedvesség mérése 1. Mértékegységek a) tömeg % : a talajminta grammokban kifejezett nedvességtartalma 100 g talajra vonatkoztatva b) térfogat % : azt mutatja, hogy 100 cm 3 talajban hány cm 3 nedvesség van c) mm: 1 tf%= 1mm nedvességet jelent 10 cm vastag rétegben d) m 3 /ha: 1 mm vízborítás 1 ha-on= liter = 10 m 3, ezért a mm-ben kifejezett mennyiséget 10-zel szorozva megkapjuk a m 3 /ha-bankifejezett mennyiséget e) víztelítettségi % (relatív víztartalom %) : adott nedvességtartalomnál a pórustér hány %-a van vízzel, ill. levegővel kitöltve
178 2. Módszerek a) Szárítószekrényes (gravimetrikus) N t% = G n G G sz sz *100 N t% G n t% = nedvességtartalom tömeg %-ban = nedves talajminta tömeget G sz = száraz talajminta tömege. b) Tenziométeres A nyomásmérés mechanikus úton történik. Mérési tartomány: 0-99 cbar. A standard tenziométerek cm hosszúságban kaphatók. Jet-fill tenziométerek
179 c) TDR (Time Domain Reflectometry) talaj-nedvesség mérők 12 cm-es vagy 20 cm-es szonda rudak volumetrikusvíztartalom és öntözési menedzsment mód Elve: elektromágneses impulzusok visszatérési ideje függ a víztartalomtól d) Neutronszóródásos (γ-sugár-gyengítéses) Rendkívül pontos talajnedvesség mérés gyorsneutronok H atomokon ütköznek érzékelő a talajban A visszavert lassú neutronok száma arányos a vízmolekulák számával, vagyis a talajnedvességgel.
180 e) Dielektromos állandó mérése a kondenzátor lemezek közötti vezetőképesség a lemezek közötti talaj nedvességtartalmával szorosan összefügg +egyszerű és gyors eljárás -nagy sótartalmú pl. szikes talajokon a mérés megbízhatatlan AQUATERR talajnedvesség mérő kézi működtetésű nyomószonda a mérendő talajnedvességgel arányosan a dielektromos állandó mérhető
181 A talaj vízkapacitása Vízkapacitás: az a vízmennyiség, amit a talaj különböző körülmények között befogadni és/vagy visszatartani képes Szabadföldi (VK sz ) Maximális(VK max ) Minimális (VK min ) VK sz VK min Kapilláris (VK kap ) (10 cm magas oszlopban)
182 A talajok nedvességforgalma 1. Beszivárgás Szakaszai: 1. Felületi beázás, a talajfelszín benedvesedése, a víz összegyülekezése a felszíni egyenlőtlenségekben. 2. Gravitációs beszivárgása nagy pórusok, repedések, a gyökér-és állatjáratok feltöltődését jelenti. Ezzel egy időben, esetleg időben kissé eltolódva történik a kapilláris beszivárgás a kisebb járatokba. 3. Beszivárgás a réteg teljes telítődése esetén, amikor a beszivárgás minimumra csökken, lassan megállapodik és gyakorlatilag egy állandó értéket vesz fel. A Horton féle beszivárgási modell
183 Vízbefogadás szakaszai: 1) Vízelnyelés 2) Áteresztés-vezetés Beázási profilok
184 A nedvesség eloszlása a talaj profilban 1=eredeti nedvességprofil, 2= közvetlenül a vízadagolás megszüntetése után, 3=a víz szétoszlása után (24 óra múlva) 4= 3nappal a beázás után; A = vályog; B = homokos vályogtalaj
185 A nedvesség eloszlása a talaj profilban A talajnedvesség mélység szerinti profiljának évi menete száraz (a) és nedves (b) évjáratban
186 2. Száradás Oka: evaporáció (talaj párolgása) transzspiráció (növények párologtatása) növényzettel borított területen - evapotranszspiráció Befolyásolja: talaj mozgékony vízkészlete és kapilláris vezetőképessége légmozgás(szél) felszínt érő hősugárzás intenzitása és időtartama növényzet (faj-fajta, fejlettségi állapot, állománysűrűség)
187 A párolgás folyamata
188 A vízháztartás típusát a talajszelvényre ható input és output elemek számszerű értéke és egymáshoz viszonyított mennyisége(a vízmérlegek) alapján lehet megállapítani. Egy terület egyszerűsített vízmérlege a következő elemekből áll: [P M + P m +RO + +RO u+ + CR+I] [ET+ RO - + RO u- + DP +In] = ΔR M m + u+ - u- P M = hulló csapadék P m = felszín közelében képződő csap. RO + = felszíni hozzáfolyás RO u+ = felszín alatti hozzáfolyás CR= kapilláris vízemelés I= öntözővíz ET= párolgás RO - = felszíni elfolyás RO u- = felszín alatti elfolyás DP= mély leszivárgás In= növények által felfogott víz (intercepció) ΔR= a talaj /levegő rendszer vízkészletében beállt változás
189 A talaj vízforgalmának és vízmérlegének elemei
190 A talajok vízforgalmának alaptípusai: Erős felszíni lefolyás típusa Kilúgozásos típus Egyensúlyi vízmérleg típusa Párologtató vízforgalmi típus
191 A talajok vízgazdálkodása Vízgazdálkodás Talajtermékenység Termesztett növények víz- és levegőellátottsága Talaj biológiai aktivitása Agrotechnikai módszerek meghatározása (cél: termékenység fokozása) Pl. talajművelés, öntözés, vízelvezetés, talajjavítás
192
193 Szerepe: A talajok hőháztartása növények csírázása, növekedése, légzése, tápanyagfelvétele mikrobiológiai folyamatok intenzitása tápanyagfeltáródás üteme talajképződés folyamatainak sebessége A talaj hőmérsékletét befolyásolja: beérkező és távozó hő egyensúlya talaj hőtani jellemzőit kialakító tulajdonságok
194 A talaj hőtani jellemzői a) Fajlagos hőkapacitás (C) (egységnyi térfogatú vagy tömegű talaj hőmérsékletét 1 C-kal emeli) b) Hővezetőképesség (λ) (egységnyi hőm.-igradiens esetén, a talaj egységnyi keresztmetszetű felületén 1 sec. alatt áramlik át) c) Hőmérsékletvezető képesség (K T ) hődiffuzivitás (egységnyi hőm.-i gradiens hatására időegység alatt hány C-kal változik meg a talajhőmérséklet) Hőáramlás a talajban a) Hősugárzás (elektromágneses, talajfelszínen) b) Hővezetés (részecskék, hőmérsékleti gradiens) c) Hőáramlás (konvekció) (áramló folyadékkal vagy gázzal)
195 Érkező energia forrása: a) napsugárzás intenzitása függ: - földrajzi helyzet - tengerszint feletti magasság - lejtős területen kitettség befolyásolja: - növényi fedettség -talajfelszín színe és szerkezete b) talajban lejátszódó kémiai és biológiai folyamatok c) kéreg mélyebb rétegeiből hővezetéssel érkező geotermikus energia (geotermikus gradiens) átlagban 33 m-ként 1 C nálunk m-ként 1 C
196 Hőveszteség: -atmoszférába történő hosszú hullámhosszú sugárzás - talajfelszínről történő párolgás -mélyebb rétegekbe történő hővezetés Hőfelvevő képesség függ: Hőfelvevő képesség függ: - víz- és levegőtartalom -hővezető képesség száraz talaj: C cm -1 min -1 nedves talaj: C cm -1 min -1 -talajt borító élő és élettelen anyagok (növényzet, avar, hó) - kitettség, lejtőszög
197 A talajhőmérséklet napi és éves menete A talajhőmérséklet időbeli fáziseltolódása és mélységi profilja az év folyamán
198 Talajhőmérséklet mérése - Talajhőmérők Cél: talajhőmérséklet különböző mélységekben való meghatározása Elhelyezési mélység alapján: A) Felszíni talajhőmérők leolvasás naponta UTC
199 B) Mélységi talajhőmérők leolvasás naponta 12 UTC
200 A talajok hőgazdálkodása Befolyásolja: talaj szerkezete talaj víztartalma talaj levegőzöttsége Laza szerkezetű, levegős talaj gyorsan felmelegszik, de gátolja az alsóbb rétegek felmelegedését és lehűlését nagy, de kis mélységig terjedő hőmérsékletingadozás Aprómorzsás felszín csökkenti a talaj felmelegedését gátolja a gyors hőmérsékletváltozást
201 Különböző talajtípusok hőgazdálkodása Homoktalajok Vályogtalajok Agyagtalajok Kis belső felület Kis vízmennyiséget ( mm/m) képesek visszatartani mm/m víz visszatartása a nehézségi erővel szemben Nagy az abszorbeáló felület mm/m víz visszatartása Kicsi hővezető képesség és hőkapacitás Szélsőséges hőmérsékletek kialakulása a felső talajrétegben Harmonikus hővezető képesség és hőkapacitás Kiegyenlített hőmérsékletek Leghosszabb tenyészidőszak Magas hővezető képesség és hőkapacitás Hideg talajok Legrövidebb tenyészidőszak
202 Hőháztartási egyenleg = R n A felszínen maradó energia felhasználása R n = Q Q Q LE t lev. Q F Q LE : párolgásra fordított energia (kb. 70%) Q T : a talaj felmelegítésére fordított energia (kb %) Q L : a levegő felmelegítésére fordított energia (kb %) Q F : a fotoszintézisben megkötött energia (1% alatt)
203 Talajhőmérséklet hétköznapi alkalmazásban Izotermikus talajrétegfogalma Magyarország: 10 C m mélyen Talajfagy határa - vízvezeték helye Mezőgazdasági jelentőség: Vetési időpont tavasz Kelés intenzitása Víz- és tápanyag-felvétel - folyamatos
204 A növényállományok klímája, klímaeffektusok; Fenológia, fenometria
205 A növényállományok mikroklímája Állományklíma fogalma: A növényállomány energia-és anyagforgalmát meghatározó folyamatok rendszere Jellemzésének paraméterei: A főbb meteorológiai elemek napi menete az állomány egyes rétegeiben A főbb meteorológiai elemek függőleges profilja az állományban A főbb meteorológiai elemek közötti különbség a növényzet nélküli környezethez képest Az energiamérleg alakulása az állomány szintjén A fotoszintetikus aktivitást meghatározó meteorológiai paraméterek alakulása, a fotoszintézis intenzitása
206 A növényállományok mikroklímája Az állományklímát kialakító tényezők: Meteorológiai tényezők - Sugárzási viszonyok - Szélviszonyok - Csapadékviszonyok -Párolgási viszonyok Biológiai tényezők -A növény faja, fajtája - Fejlettségi állapot - Egészségi állapot -Az állomány egybefüggő területe Termőhelyi tényezők - Talaj fizikai félesége - Talaj vízforgalmi helyzete - Talaj termőképessége -Az állomány területének kitettsége, domborzata Termesztési (agrotechnikai) tényezők - Állománysűrűség - Tápanyagellátottság -Öntözés
207 A sugárzási viszonyok A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban Csupasz felszín Állomány Aktív felszín: az elnyelést és kisugárzást végző felület Relatív energiamérlege: - nappal: energiatöbblet -éjjel: energiahiány Az energiamérleg függ: - az aktív felszín minőségétől - az aktív felszín hajlásszögétől - albedo(talaj és lombozat esetében) - domborzat (talaj esetében) - LAI (levélfelületi index, lombozat esetében) - levelek hajlásszöge (lombozat esetében) Sugárzás Kisugárzás Aktív felszín Kisugárzás Sugárzás Aktív felszín Kisugárzás Sugárzás Visszaverődés LAI
208 A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban A globálsugárzásnapi alakulása zárt, idealizált állományban (LAI max alatti rétegben) W/m R állomány R környezet h 08h 12h 16h 20h 00h
209 A hőmérsékleti viszonyok A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban A sugárzás szempontjából aktív felületek egyben a Csupasz felszín Állomány hőforgalom akciócentrumai is: - Elnyelés révén: nappali energia (hő)többlet - Kisugárzás révén: éjszakai energia (hő)hiány Állományok típusai hőeloszlás alapján: A: nyílt, félig nyílt állomány, aktív felszín a talaj (fiatal, kis levélfelületű állományok) B: félig zárt, zárt állomány (közepes LAI, maximuma középmagasan) C: zárt, viszonylag alacsony állományok (nagy LAI, maximuma a talaj közelében) + Sugárzás Kisugárzás Aktív felszín - - Kisugárzás Sugárzás Aktív felszín Kisugárzás Sugárzás Visszaverődés + LAI
210 A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban A hőmérséklet napi alakulása zárt, idealizált állományban (LAI max alatti rétegben) C T állomány 25 T környezet h 08h 12h 16h 20h 00h
211 A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban A hőm. anomáliák idő-és térbeli alakulása különböző szerkezetű állományokban
212 A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban A növényi szervek felszínihőmérséklete radiációs hőmérsékletnek felel meg. Nappal: a levegőnél melegebb Éjjel: a levegőnél hidegebb Jelentősége: káros hőstressz(vízstressz) esetén gátolt transpiráció fagyveszély esetén ugyanakkor a károsodási küszöb nem feltétlenül esik egybe a fagyponttal
213 A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban Fagy a növényállományokban: A növényállomány éjszakai minimum hőmérsékletét meghatározó tényezők: állományt körülvevő léghőmérséklet kisugárzás erőssége (légnedvesség, felhőzet) lejtőviszonyok a talaj nedvességi állapota felszíni talajhőmérséklet a talaj borítottsága állománysűrűség állománystruktúra
214 Fagy a növényállományokban: A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban Fagyvédelem módjai: Passzív: Aktív: termőhely, fajta megválasztása takarás légterelés, fagylefolyás javítása fűtés késleltetett metszés füstölés fagyvédő öntözés szélkeltés (átkeverő ill. fagylevezető) A fagyok kialakulásának aerodinamikai alapjelenségei
215 A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban A hőeloszlásaz állományban nappal.és az éjszaka folyamán Gyümölcsfajok hőküszöb értékei fagykár szempontjából
216 A légnedvességi viszonyok A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban Az állományokban a legnagyobb páranyomás (e) a legnagyobb levélfelületű zónához tartozik. Csupasz felszín Állomány Sz A relatív nedvesség (RH) állománytípus és napszak szerint a környezethez képest: A: nappal kisebb, éjjel nagyobb RH (min. és max. értéke a talaj közelében) B: nappal kisebb, éjjel nagyobb RH (min. az állomány felett, max. a legnagyobb LAI szintjében) C: nappal nagyobb, éjjel kisebb RH (min. az állomány felett, max. a legnagyobb LAI szintje alatt) Sz Sugárzás Kisugárzás Aktív felszín N Kisugárzás Sugárzás Aktív felszín Kisugárzás Sugárzás Visszaverődés LAI N
217 A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban A légnedvesség (páranyomás) napi alakulása zárt, idealizált állományban (LAI max alatti rétegben) mbar e állomány 18 e környezet h 08h 12h 16h 20h 00h
218 A szélviszonyok A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban Csupasz felszín Állomány Az állományban mérhető légmozgás a magassággal növekszik. h Szélseb. h Szélseb. Meghatározója: a felszíni súrlódás A növényállományban mérhető ellenállás függ: - a szélsebességtől - a levélfelületi index nagyságától - a levélfelület függőleges architektúrájától - a légréteg stabilitási mutatóitól LAI u u
219 A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban Az átlagszél napi alakulása zárt, idealizált állományban (LAI max alatti rétegben) m/s 2,5 u állomány u környezet 2 1, h 08h 12h 16h 20h 00h
220 A növényállományok mikroklímája A főbb meteorológiai paraméterek alakulása az állományban A meteorológiai elemek függőleges eloszlása kukoricaállomány belsejében és az afeletti légtérben
221 A növényállományok mikroklímája Főbb növénycsoportok állományklíma-határozó paraméterei Kalászos gabonafélék (rozs, őszi és tavaszi árpa, -búza): Tenyészidő: [szept-okt-(febr-márc)]-[jún-júl] Kifejlett állományszerkezet: zárt Záródás átlagos ideje: márc-ápr Megnyílás átlagos ideje: - Levélforma: keskeny LAI átlagos maximális értéke: 2-3 m 2 /m 2 LAI max átlagos rétegmagassága: cm Hőmérséklet rétegződési típus: kezdetben A, majd B (rozs: C) Ajánlott sorirány: -
222 A növényállományok mikroklímája Főbb növénycsoportok állományklíma-határozó paraméterei Kalászos növényállományok hőmérsékleti többlete és hiánya: a) hőmérséklet napi menete búzában b) a hőmérsékleti hiány és többlet függőleges profilja Agroökológia és agrometeorológia 2012/2013 II.
223 Főbb növénycsoportok állományklíma-határozó paraméterei Kukorica: A növényállományok mikroklímája Tenyészidő: Kifejlett állományszerkezet: Záródás átlagos ideje: Megnyílás átlagos ideje: Levélforma: [ápr vége-máj eleje]-[aug-okt] zárt jún eleje-közepe szept-okt keskeny, lándzsás LAI átlagos maximális értéke: 3-6 m 2 /m 2 LAI max átlagos rétegmagassága: Hőmérséklet rétegződési típus: Ajánlott sorirány: cm kezdetben A, majd B É-D (alsó szintek kevésbé árnyékoltak)
224 A növényállományok mikroklímája Főbb növénycsoportok állományklíma-határozó paraméterei A hőmérséklet eloszlása kukoricaállomány belsejében, virágzás idején
225 A növényállományok mikroklímája Főbb növénycsoportok állományklíma-határozó paraméterei Szántóföldi kapás kultúrák (burgonya, cukorrépa): Tenyészidő: Kifejlett állományszerkezet: Záródás átlagos ideje: Megnyílás átlagos ideje: Levélforma: [ápr]-[szept-okt] részben zárt márc-ápr aug-szept változó LAI átlagos maximális értéke: 3-10 m 2 /m 2 LAI max átlagos rétegmagassága: Hőmérséklet rétegződési típus: Ajánlott sorirány: cm K-Ny, az uralkodó szélirányra merőleges C
226 A növényállományok mikroklímája Főbb növénycsoportok állományklíma-határozó paraméterei Hőmérsékleti profilok cukorrépa-állományban és környezetében
227 A növényállományok mikroklímája Főbb növénycsoportok állományklíma-határozó paraméterei Alacsony növekedésű zöldségfélék (paprika, paradicsom, zöldbab): Tenyészidő: [máj]-[aug-szept] Kifejlett állományszerkezet: nyílt, ritkábban zárt Záródás átlagos ideje: jún-júl Megnyílás átlagos ideje: - Levélforma: változó LAI átlagos maximális értéke: 1-4 m 2 /m 2 LAI max átlagos rétegmagassága: (100) cm Hőmérséklet rétegződési típus: A Ajánlott sorirány: -
228 A növényállományok mikroklímája Főbb növénycsoportok állományklíma-határozó paraméterei A hőmérséklet napi menete 10 cm magasságban és 5 cm mélységben, paprikaállományban, virágzás idején
229 A növényállományok mikroklímája Főbb növénycsoportok állományklíma-határozó paraméterei Fás szárú gyümölcskultúrák: Tenyészidő: [ápr]-[okt-nov] Kifejlett állományszerkezet: nyitott Záródás átlagos ideje: - Megnyílás átlagos ideje: - Levélforma: változó LAI átlagos maximális értéke: 2-8< m 2 /m 2 LAI max átlagos rétegmagassága: Hőmérséklet rétegződési típus: Ajánlott sorirány: cm domborzattól, művelési módtól erősen függő A
230 A növényállományok mikroklímája Főbb növénycsoportok állományklíma-határozó paraméterei A hőmérséklet függőleges profiljának napi menete Moser-művelésű szőlőültetvényben A hőmérsékleti többlet alakulása középmagas szőlőállományban, 50 cm magasságban, sorközökben
A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE
A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben
RészletesebbenAgroökológia és agrometeorológia
DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (nappali és levelező képzés, partiumi levelező képzés) A levegő
RészletesebbenAgroökológia és agrometeorológia
DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (nappali és levelező képzés, partiumi levelező képzés) Meteorológiai
RészletesebbenTGBL1116 Meteorológiai műszerek. A levegő mozgásának mérési elvei és eszközei. A szél definíciója. A szél definíciója. Mértékegysége.
TGBL1116 Meteorológiai műszerek A levegő mozgásának mérési elvei és eszközei Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A szél definíciója A levegő
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA felhőzet megfigyelése
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenAgroökológia és agrometeorológia
DEBRECENI EGYETEM - ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc. II. évfolyam Levelező tagozat - Partium Meteorológiai sugárzástan
RészletesebbenAgroökológia és agrometeorológia
DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (nappali és levelező képzés, partiumi levelező képzés) A levegő
RészletesebbenTGBL1116 Meteorológiai műszerek. Meteorológiai sugárzásmérés. Az elektromágneses sugárzás tulajdonságai: Sugárzásmérések. Sugárzási törvények
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Meteorológiai sugárzásmérés Debrecen, 2007/2008 II. félév Sugárzásmérések Minden 0 K-nél K magasabb hőmérsékletű
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.
VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenLégköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek
Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenAgroökológiaés agrometeorológia
DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológiaés agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (nappali és levelező képzés, partiumi levelező képzés) A talaj
RészletesebbenNapsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály
Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály Miért van szükség napsugárzás mérésekre (1)? Az éghajlati rendszer működésének,
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenTGBL1116 Meteorológiai műszerek. Meteorológiai sugárzásmérés
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév Meteorológiai sugárzásmérés Sugárzásmérések Minden 0 K-nél magasabb hőmérsékletű
RészletesebbenVízgazdálkodástan Párolgás
Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenAgroökológia és agrometeorológia
DEBRECENI EGYETEM - ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc. II. évfolyam Nappali és levelező tagozat Meteorológiai sugárzástan
RészletesebbenA csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája
A csapadék nyomában bevezető előadás Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A csapadék fogalma A légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Fajtái:
RészletesebbenMagyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenErdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken
Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken Vig Péter, Drüszler Áron, Eredics Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézet A kutatások célja A faállományok ökológiai
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Az építés egyik célja olyan terek létrehozása, amelyekben a külső környezettől eltérő állapotok ésszerű ráfordítások mellett biztosíthatók. Adott földrajzi helyen uralkodó éghajlati
RészletesebbenFüggőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin
Függőleges mozgások a légkörben Dr. Lakotár Katalin A függőleges légmozgások keletkezése -mozgó levegőrészecske pályája változatos görbe függőlegestől a vízszintesen át : azonos irányú közel vízszintes
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenMéréstechnika. Hőmérséklet mérése
Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 07 Csapadék és párolgás Tározók (ezer km 3 ) Áramok (ezer km 3 /év) Tengerek, óceánok Krioszféra Szárazföldi víz Légkör Párolgás Csapadék
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat Sugárzási fajták Napsugárzás: rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor
RészletesebbenFMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02..
FMO Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02.. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Mottó: minden meteorológiai tevékenység alapja a megfigyelés Földfelszíni Megfigyelések
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK 05 02 Az adatgyűjtés, A levegő áramlása adattovábbítás nemzetközi hálózatai Miért szükséges mérni? Hajózás Szélmalmok Mozgásrendszerek
RészletesebbenFDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:
Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.
RészletesebbenAgrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása
1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenA SUGÁRZÁS ÉS MÉRÉSE
A SUGÁRZÁS ÉS MÉRÉSE Sugárzási alapismeretek Energia 10 20 J Évi bejövő sugárzásmennyiség 54 385 1976-os kínai földrengés 5006 Föld széntartalékának energiája 1952 Föld olajtartalékának energiája 179 Föld
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenTantárgy neve. Éghajlattan I-II.
Tantárgy neve Éghajlattan I-II. Tantárgy kódja FDB1301; FDB1302 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
RészletesebbenA július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenTestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor
1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha
RészletesebbenDebrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Szélmérés II. Sugárzásmérés
RészletesebbenLelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenSZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II.
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II. Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Elsődleges aktív felszín: levél
RészletesebbenAutomata meteorológiai mérőállomások
Automata meteorológiai mérőállomások Az automatizálás okai Törekvés a: Minőségre (hosszú távon megbízható műszerek) Pontosságra (minél kisebb hibaszázalék), Nagyobb sűrűségű mérésekre, Gazdaságosságra.
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK 03 02 Termodinamika Az adatgyűjtés, állapothatározók adattovábbítás mérése nemzetközi Hőmérséklet hálózatai Alapfogalmak Hőmérséklet:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
Részletesebben1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai
1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai kis léghőmérséklet (+ 5 (-65 0 C)) o időjárástól védett hely, fűtéssel (fagyás ellen védett); o időjárástól nem védett hely vagy időjárástól
Részletesebben: Éghajlattan I., FDB1301, KVB hét: I. dolgozat
Tantárgy megnevezése: Éghajlattan I., FDB1301, KVB2003 A tantárgy felelőse: Dr. Tar Károly Heti óraszám: 2+0 a kredit értéke: 3 A számonkérés módja: gyakorlati jegy Elsajátítandó ismeretek 1. hét A meteorológia
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenA debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,
RészletesebbenA nyomás. IV. fejezet Összefoglalás
A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
Részletesebben100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F
III. HőTAN 1. A HŐMÉSÉKLET ÉS A HŐ Látni fogjuk: a mechanika fogalmai jelennek meg mikroszkópikus szinten 1.1. A hőmérséklet Mindennapi általános tapasztalatunk van. Termikus egyensúly a résztvevők hőmérséklete
RészletesebbenLESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK. Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás.
LESZÁLLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Trimm, ívelőlap, féklap, csúsztatás, leszállás, szél, szélnyírás. TRIMM A kitérített állású kormánylapot a levegő megpróbálja visszatolni, ez az erő a kitérítés mértékével
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben