Agroökológia és agrometeorológia
|
|
- Artúr Csonka
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (nappali és levelező képzés, partiumi levelező képzés)
2 Meteorológiai sugárzástan
3 Alapok Az éghajlati rendszer energia forrása a Napban lejátszódó termonukleáris reakció. A Nap sugárzási teljesítménye 3, W. A Nap felszínét elektromágneses és korpuszkuláris sugárzás hagyja el. Minden 0 K-nél magasabb hőmérsékletű test elektromágneses sugárzás hullámokat bocsát ki és nyel el, miközben saját tömegének és energiájának egy része sugárzási energiává alakul. Meteorológiai szempontból napsugárzáson csak a Napból érkező elektromágneses sugárzást értjük.
4 Elektromágneses sugárzás jellemzői az elektromágneses sugárzás az elektromágneses mező rezgése az energiaszállítást az elektromágneses hullámok végzik az elektromágneses hullám elnyelődésekor a sugárzási energia hőenergiává alakul minden irányban terjed a forrásából, közvetítő közeg nélkül is a hőenergiává alakuláshoz anyag szükséges anyagi és hullámhossz természete is van a hullámhossz a két szomszédos hullámcsúcs távolsága a frekvencia az adott idő alatt elhaladó hullámcsúcsok száma a kettő között fordított arány jellegű kapcsolat áll fenn
5 Az elektromágneses hullám jellemezhető: hullámhosszával (λ), periódus idővel (tp) frekvenciával (v = 1/tp) terjedési sebességgel (c) (vákuumban c= km/s) Nagyon széles a spektruma, hullámhossza gyakorlatilag 10-9 µm-től 109 µm-ig terjed (elméletileg 0-tól -ig, 1 µm=10-6 m ). Meteorológiai szempontból ennek a 10-1 µm és a 102 m közé eső része érdekes: az ultraibolya sugárzás, látható fény és az infravörös sugárzás.
6 A Napból jövő (szoláris) sugárzást rövidhullámú sugárzásnak, a földi sugárzást (terresztriális) hosszhullámú sugárzásnak nevezzük. A napsugárzás a légkörön való áthaladáskor számos módosulást, veszteséget szenved: elnyelődés (abszorpció), szóródás (diffúzió), visszaverődés (reflexió) 1: direkt 2: diffúz 3: visszavert napsugárzás
7 Meteorológiai sugárzástani paraméterek Spektrum szerint: Mérése: Rövidhullám (λ < 3.5 μm) PIRANOMÉTER Hosszúhullám (λ > 10 μm) PIRGEOMÉTER Teljes sugárzás Lefelé haladó 1. Globál sugárzás 2. Diffúz sugárzás 3. Direkt sugárzás PIRHELIOMÉTER, AKTINOMÉTER 6. Légköri visszasugárzás 9. Teljes lefelé haladó sugárzási áramsűrűség Felfelé haladó 4. Visszavert sugárzás 7. Felszíni kisugárzás 10. Teljes felfelé haladó sugárzási áramsűrűség Egyenleg 5. Rövidhullámú sugárzási egyenleg 8. Hosszúhullámú sugárzási egyenleg 11. Teljes sugárzási egyenleg Mérése: PIRRADIOMÉTER
8 A felszín sugárzási egyenlege A rövidhullámú sugárzás a légkörben közvetlen (direkt) és szórt (diffúz) sugárzás formájában éri el a felszínt Globálsugárzás (S) összetevői: közvetlen és szórt sugárzás összege A beérkező és visszavert rövidhullámú sugárzás hányadosa az albedó. Az albedó (a) 0 és 1 közötti értéket vehet fel. (0 maradéktalan elnyelést) Rövidhullámú sugárzási egyenleg: a besugárzásból kivonjuk a felszín által visszavert sugárzás mennyiségét. Er = S (1 a) Hosszúhullámú sugárzási egyenleg: a légköri visszasugárzás és a kisugárzás különbsége. Eh = Ef - E1 Ef = ε σ T4 ε = 0.95 az emisszióképesség
9
10 Sugárzási törvények 1. Minden sugárzási törvény az úgynevezett abszolút fekete test állapotra készült, ami annyit jelent hogy a testet idealizálva tekintjük. Azaz úgy vesszük, hogy a test az összes elnyelt sugárzást maradéktalanul vissza is sugározza. Ilyen test nincs, de ezen állapotot megközelítő test sok van, illetve a számításainkhoz elegendő az ilyen pontosság.
11 Sugárzási törvények 2. Planck törvénye: hullámhosszúsági tartományonként határozza meg a kisugárzott energia mennyiségét. Kirchoff törvénye: a sugárzás elnyelés és a sugárzás kibocsátás mennyisége közötti összefüggést fejezi ki. A kibocsátott és az elnyelt energia hányadosa nem függ a test anyagi minőségétől, csak a test hőmérsékletétől és a sugárzás hullámhosszától. Stefan-Boltzmann törvény: kimondja, hogy bármely sugárzó test által kibocsátott energia a test hőmérsékletének negyedik hatványával arányos. Wien-féle törvény: azaz a sugárzás eltolódási törvény. A test által kisugárzott maximális energiahozamú hullámhossz és a test hőmérsékletének szorzata állandó.
12 A sugárzás mérése
13 A sugárzásmérés feladata, fontossága 1. Sugárzás mérése során a teljes sugárzási egyenleg komponenseit (időbeli-területi alakulásukat) és a napfénytartamot határozzuk meg. A sugárzás erősségét W/m2-ben, a napfénytartamot a napsütéses órák számában adjuk meg. 2. A sugárzás alapvető fontosságú a földi élet számára, adott hely klímájában objektív adottság, a globális klímaváltozást előrejelző modellek bemenő paraméterei, megújuló energiaforrás, műholdas mérések felszíni verifikálásához (ellenőrzéséhez) elengedhetetlenek, a spektrális intenzitás mérések információt adhatnak különböző hullámhossztartományban elnyelő légköri anyagok koncentrációjáról, pl.: légköri összózon, SO2, aeroszol optikai mélység.
14 Sugárzás mérés Napsugárzás intenzitás mérés Napfénytartam mérés a) Direkt sugárzás a) Campbell-Stokes Pirheliométer - direkt (Abbot-féle, Angström-féle) Aktinométer relatív (Michelson-Martin, Linke-Feussner) b) intenzitás mérésekből b) Rövidhullámú sugárzás Piranométer (Kipp&Zonen, Moll-Gorczynski) c) Hosszúhullámú sugárzás Pirgeométer d) Teljes sugárzás Pirradiométer
15 Sugárzás intenzitásának mérése A sugárzás erőssége jellemezhető azzal a hőmennyiséggel, amely akkor keletkezik, ha a sugárzást egy tökéletesen elnyelő testtel elnyeletjük. A sugárzás mértéke az a hőmennyiség, amely a sugárzás irányára merőlegesen állított egységnyi felületen egységnyi idő alatt keletkezne, ha az a ráeső sugárzást teljesen elnyelné. Mértékegysége: W/m2 Alkalmazott mérési elvek: Hőmérsékletmérésre vezethető vissza a sugárzásmérés: egy abszolút fekete test hőmérsékletét mérjük. Feszültség mérésre vezethető vissza: a termoelektromosság jelenségét használja ki. Termoelem termooszlop
16 Direkt sugárzás Pirheliométer - direkt Abbot-féle Angström-féle Felül nyitott fémhenger, belső fala feketére van festve A műszer egy teleszkóphoz hasonló és pontosan a Napkorongra kell irányítani. Ebben diafragmák (1-6) csak a direkt sugárzást engedik be Két egymás mellett fekvő fekete fémszalag termoelem aktív és passzív forrasztási pontjai A henger falán spirál alakban, ismert sebességgel víz áramlik, ez felmelegszik, hőmérsékletét a henger falával való érintkezés előtt (A), majd a falától való távozáskor mérik (A ) Az egyik ki van téve napsütésnek, a másik nincs, ez utóbbit az előbbi hőmérsékletére melegítjük fel A víz mennyisége és fajhője ismert, a felmelegedésből számítható a sugárzás hőegyenértéke Az ehhez szükséges áram mennyisége egyenlő azzal, amit a napsütötte elnyel, ez A-mérővel mérhető (az áram hőegyenértéke adja a sugárzás erősségét Abszolút fekete test Kevésbé tökéletes sugárzáselnyelő
17 Abbot-féle pirheliométer Angström-féle pirheliométer
18 Direkt sugárzás Aktinométerek - relatív Michelson-Martin-féle Linke-Feussner-féle (Inszolációs hőmérő) Nemzetközileg elfogadott alapműszer Közelítő értéket ad, már nem használják Érzékelője: feketére festett bimetall szalag Korommal bevont gömbű higanyos hőmérő, ez mutatja az elnyelt sugárzást maximumhőmérőként működik Ez meggörbülve kvarcszálat mozgat, ezt nagyítón keresztül olvashatjuk le egy skálán Teljes színkép és egy-egy tartományból érkező sugárzás mérhető A mérés menete: az érzékelő részt t ideig sugárzásnak tesszük ki, ekkor T hőmérsékletre melegszik. Ezután t ideig árnyékoljuk, ekkor T1 hőmérsékletre hűl. T-T1 arányos a sugárzás erősségével.
19 Rövidhullámú sugárzás mérése Piranométer Termoelektromos elven mérnek. Érzékelőjük vízszintes, üvegburával fedett szét választja a rövid és hosszúhullámú sugárzást Az érzékelő által meghatározott féltérből érkező rövidhullámú sugárzást méri Alkalmas szórt és globálsugárzás, lefelé fordítva a felszín kisugárzásának rövidhullámú részének mérésére
20 Érzékelőjük vízszintes és felületét a teljes félgömbi tartományból érkező sugárzás szabadon éri. Az érzékelő két koncentrikus ezüstgyűrűből áll. A belső feketére, a külső fehérre van festve. A két gyűrű hőmérsékletkülönbségét egy úgynevezett termo-oszlop méri. Az itt ébredő termo feszültség arányos a beérkező rövidhullámú globálsugárzással.
21 Moll-Gorczynski-féle sugárzásmérő Direkt, szórt, globálsugárzás mérésére alkalmas Felfogó feje egy több, sorba kapcsolt termoelemből álló termo-oszlop A termoelem aktív (sugárzásnak kitett) és inaktív (leárnyékolt) forrasztási helyei között a sugárzás erősségével arányos feszültségkülönbség keletkezik. Ezt millivolt mérő, vagy pontíró műszer mutatja.
22 Hosszúhullámú sugárzás mérése Pirgeométerek Hosszúhullámú sugárzás mérésére szolgálnak: légkör visszasugárzása, vagy a felszín kisugárzása Matt fekete szenzorral rendelkeznek (alsó és felső részükön), a szenzor képes felfogni a 0,3 μm a 100 μm spektrumtartományba eső sugárzást.
23 Teljes sugárzás mérése Pirradiométerek Szerkezetileg hasonlít a piranométerre, azonban lupolen anyagú burája van, amely átengedi a rövid- és hosszúhullámú sugarakat.
24 Speciális mérések Az OMSZ-nél Brewer-spektrofotométer segítségével vizsgálható: a légköri ózontartalom UV-B sugárzás SO2-koncentráció aeroszol optikai mélység Nap fotométer - aeroszol optika mélység, - aeroszolok mikrofizikai és sugárzási tulajdonságainak kutatásokhoz - műholdas mérések hibáinak jellemzői, validálása - ezek hatása más adatbázisokra
25 Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1969 óta végez összózon (troposzférikus + sztratoszférikus) megfigyeléseket
26 A napfénytartam mérése A légkör jelenléte és annak folytonosan változó sugárzásátbocsátó képessége miatt szükségesek a folyamatos sugárzásmérések Napfénytartam mérés egyszerű módon a direkt és szórt sugárzás időtartamának az elkülönítését teszi lehetővé Napfénytartam függ: Csillagászati tényezők: földrajzi szélesség, Nap deklinációja - nappal hossza, Orográfiai tényezők: horizontkorlátozás Meteorológiai tényezők: felhőzet
27 Campbell-Stokes-féle Intenzitásmérésekből fémállványra szerelt, 96 mm átmérőjű üveggömb A folyamatos mérésekből a 120 W/m2-nél nagyobb értékek előfordulásának időtartamát kell meghatározni. a direkt sugárzást egy gyújtópontban gyűjti össze a napsugarak napi irányváltásai miatt egy gyújtófelületet adnak a gömböt körülfogó gömbhéj-részlet belső oldalán lévő papírszalagot pörkölik meg a direkt sugarak.
28 Magyarország sugárzási jellemzői
29 Magyarország területén a napsugárzás évi összege MJ/m2. Területi eloszlását részben a földrajzi szélesség befolyásolja. A napsütéses órák száma óra körül alakul. A sugárzás és a napfénytartam értékeit befolyásolja a felhőzet mennyisége, amelynek területi és havonkénti eltérései 35% és 78% között alakulnak. Legderültebb időszakunk a nyár vége, legfelhősebb hónapunk a december. Évi átlagban legkisebb méretű a borultság az Alföld középső részén, ahol az évi középérték alig haladja meg az 50%-ot, míg legborultabb területünk az Alpokalja térsége, ahol az átlagos évi felhőzet 66% körül alakul.
30 A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon ( ) A legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, Szeged környékén eléri a MJ/m2 értéket is. Emellett a globálsugárzás nagy területeken meghaladja a 4500 MJ/m2-t. Legkevesebb a besugárzás az Északi-középhegység térségében, itt helyenként 4300 MJ/m2 alatti globálsugárzás összegek is előfordulnak.
31 Júliusban kapjuk a legtöbb besugárzást - ugyan júniushoz képest ebben a hónapban a nappalok már valamivel rövidebbek, s a Nap delelési magassága kisebb, viszont a felhőzet mennyisége csekélyebb, mint nyár elején. A nagy (az évben a legnagyobb) borultság és a rövid nappalok miatt decemberben a legkisebb a besugárzás.
32 Évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon ( közötti időszak alapján) A legtöbb, 2000 óra fölötti évi napsütés a déli, délkeleti országrészben jellemző. A legkevésbé napos területek az ország északi, északkeleti részében valamint az Alpokalján jelennek meg 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel. Télen magasabb hegyvidékeink 1,5-szer annyi napfényes órában részesülnek, mint az alföldi területek (gyakori inverziós helyzetek) Nyáron a hegységek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt mintegy 10%-al kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb fekvésű sík fekvésű területekhez viszonyítva.
33 A napfénytartam alakulását a földrajzi szélesség határozza meg. A napsütéses órák átlagos száma, legalacsonyabb az Alpokalján: 1950 és az ÉszakiKözéphegység területén ahol 2000 óra/év alatti. Míg a legmagasabb értékek a Duna-Tisza köze D-i részén mérhetők: 2150 óra/év felé is emelkedhet. Hazánkban a lehetséges napfénytartam júniusban a legmagasabb, és decemberben a legalacsonyabb.
34 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE
A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben
RészletesebbenTGBL1116 Meteorológiai műszerek. Meteorológiai sugárzásmérés
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév Meteorológiai sugárzásmérés Sugárzásmérések Minden 0 K-nél magasabb hőmérsékletű
RészletesebbenTGBL1116 Meteorológiai műszerek. Meteorológiai sugárzásmérés. Az elektromágneses sugárzás tulajdonságai: Sugárzásmérések. Sugárzási törvények
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Meteorológiai sugárzásmérés Debrecen, 2007/2008 II. félév Sugárzásmérések Minden 0 K-nél K magasabb hőmérsékletű
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA SUGÁRZÁS ÉS MÉRÉSE
A SUGÁRZÁS ÉS MÉRÉSE Sugárzási alapismeretek Energia 10 20 J Évi bejövő sugárzásmennyiség 54 385 1976-os kínai földrengés 5006 Föld széntartalékának energiája 1952 Föld olajtartalékának energiája 179 Föld
RészletesebbenNapsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály
Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály Miért van szükség napsugárzás mérésekre (1)? Az éghajlati rendszer működésének,
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS Általános jellemzıi: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítı közegre. Hıenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében
RészletesebbenSugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.
Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Szélmérés II. Sugárzásmérés
RészletesebbenBalatoni albedó(?)mérések
Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése
RészletesebbenA napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin
A NAPSUGÁRZÁS Dr. Lakotár Katalin Sugárzás: energiaátadás NAP elektromágneses hullámok FÖLD elektromágneses sugárzás = fotonok árama -minden irányba terjed -terjedéshez közvetítő közeg nem kell -hőenergiává
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenAgrometeorológia. Előadás II.
Agrometeorológia Előadás II. A légköri sugárzásforgalom jellemzői A légkör és a felszín fizikai, kémiai és biológiai folyamatait a Napból elektromágneses sugárzás formájában érkező sugárzási energia vezérli.
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenAz ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október
Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak
RészletesebbenA gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra
A gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra Lendvai József A sugárnyomás a teljes elektromágneses spektrumban ismert jelenség. A kutatás során olyan kísérlet készült, mellyel az alacsony hőmérsékleti
RészletesebbenVAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT?
VAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT? Tóth Zoltán Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Távérzékelési Osztály PLANETÁRIS ATMOSZFÉRÁK MŰKÖDÉSE PLANETÁRIS
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
RészletesebbenKipp & Zonen honlap - Tudástár témák fordítása _ Főoldal 1
Kipp & Zonen honlap - Tudástár témák fordítása _ Főoldal 1 Alapvető elméleti információk A holland Kipp & Zonen műszergyártó cég vezető szerepet játszik a napsugárzás és a légkör egyes tulajdonságai mérésének
RészletesebbenA felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*
A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenHőmérsékleti sugárzás
Ideális fekete test sugárzása Hőmérsékleti sugárzás Elméleti háttér Egy ideális fekete test leírható egy egyenletes hőmérsékletű falú üreggel. A fala nemcsak kibocsát, hanem el is nyel energiát, és spektrális
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenFOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS
FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer
RészletesebbenAZ UV SUGÁRZÁS ALAKULÁSA HAZÁNKBAN 2015 NYARÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HŐHULLÁMOS IDŐSZAKOKRA
AZ UV SUGÁRZÁS ALAKULÁSA HAZÁNKBAN 2015 NYARÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HŐHULLÁMOS IDŐSZAKOKRA Tóth Zoltán Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Légkörfizikai és Méréstechnikai
Részletesebben1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió
1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenHősugárzás Hővédő fóliák
Hősugárzás Hővédő fóliák Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Építészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A sugárzás alaptörvényei A az érkező energia E=A+T+R
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenA városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén
A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén A kutatás kezdetei: DE Meteorológiai Tanszék, 1999 ősze városklíma kutatási program. 2001-2004 OTKA T 034161
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN
A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
RészletesebbenNapenergia, mint megújuló energiaforrás magyarországi lehetőségek
Napenergia, mint megújuló energiaforrás magyarországi lehetőségek Bella Szabolcs 1,2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat Pf. 38., H 1525 Budapest; bella.sz@met.hu 2 Természetföldrajzi Tanszék, ELTE Pázmány
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
RészletesebbenA napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében
A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Könnyű, vagy nehéz feladat
Részletesebben2.3 Mérési hibaforrások
A fólia reflexiós tényezője magas és az összegyűrt struktúrája miatt a sugárzás majdnem ideálisan diffúz módon verődik vissza (ld. 2.3. ábra, az alumínium fólia jobb oldala, 32. oldal). A reflektált hőmérséklet
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ Az Általános klimatológia gyakorlat 2. zh-jában szereplő fogalmak jegyzéke Szeged 2008 A 2. ZH-ban
RészletesebbenA fény keletkezése. Hőmérsékleti sugárzás. Hőmérsékleti sugárzás. Lumineszcencia. Lézer. Tapasztalat: a forró testek Hőmérsékleti sugárzás
A fény keletkezése Hőmérsékleti sugárzás Hőmérsékleti sugárzás Lumineszcencia Lézer Tapasztalat: a forró testek Hőmérsékleti sugárzás Környezetének hőfokától függetlenül minden test minden, abszolút nulla
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenKOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051
KOGENERÁCIÓS NAPENERGIA HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS KIFEJLESZTÉSE VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA ELŐÁLLÍTÁSÁRA ÉMOP-1.3.1-12-2012-0051 A Mályiban székhellyel rendelkező, 2012-ben alakult Roligenergo Kft. műszaki kutatással,
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenINFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520. Használati útmutató
INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520 Használati útmutató TARTALOMJEGYZÉK 1. Biztonsági szabályok... 3 2. Megjegyzések... 3 3. A mérőműszer leírása... 3 4. LCD kijelző leírása... 4 5. Mérési mód...4 6. A pirométer
RészletesebbenNAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN
NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenLelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenSugárzáson, alapuló hőmérséklet mérés.
Sugárzáson, alapuló hőmérséklet mérés. Ha egy anyaggal energiát közlünk, belső energiája megnövekszik, molekuláinak és atomjainak mozgásállapota megváltozik: pl. a molekulákban az atomok egymás körüli
RészletesebbenAgrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása
1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenA Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.
Föld pályája a ap körül TVSZI TL TVSZ PJEGYELŐSG Márc. 21. világ országai P TLI PFORULÓ ec. 21. YÁRI PFORULÓ Jún. 22. ŐSZ YÁR ŐSZI PJEGYELŐSG Szept. 23. sinus és cosinus függvények III. Föld megvilágítása
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenFotointerpretáció és távérzékelés 1.
Fotointerpretáció és távérzékelés 1. A távérzékelés fizikai alapjai Verőné Wojtaszek, Malgorzata Fotointerpretáció és távérzékelés 1.: A távérzékelés fizikai alapjai Verőné Wojtaszek, Malgorzata Lektor:
RészletesebbenAgrometeorológiai összefoglaló
Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.
RészletesebbenErdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken
Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken Vig Péter, Drüszler Áron, Eredics Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézet A kutatások célja A faállományok ökológiai
RészletesebbenA SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN
A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés
RészletesebbenBenapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
RészletesebbenA napenergia alapjai
A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN- ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS, VALAMINT SZEMLÉLETFORMÁLÁS
RészletesebbenA debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai
A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenHULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28.
Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants HULLADÉKCSÖKKENTÉS Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem HU09-0015-A1-2013 1 Beruházás oka A vágóhidakról kikerülő baromfi nyesedék
RészletesebbenÉpület termográfia jegyzőkönyv
Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenOPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS
OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.
RészletesebbenMŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT
Városi Hősziget Konferencia Országos Meteorológiai Szolgálat 2013. szeptember 24. MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
Részletesebbene(λ,t) = E(λ,T) 2hc 1 E(λ,T) = hullámhossz, m LÁT- HATÓ. röntgen. mikrohullám
A METEOROLÓGA SUGÁRZÁSTAN ALAPJA z éghajlati rendszer energia forrása a Napban lejátszódó termonukleáris reakció. A Nap sugárzási teljesítménye 3,8 10 6 W. A Nap felszínét elektromágneses korpuszkuláris
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenMilyen színűek a csillagok?
Milyen színűek a csillagok? A fényesebb csillagok színét szabad szemmel is jól láthatjuk. Az egyik vörös, a másik kék, de vannak fehéren villódzók, sárga, narancssárga színűek is. Vajon mi lehet az eltérő
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenKircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet
RészletesebbenA modern fizika születése
MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,
RészletesebbenNapelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.
Napelemek és napkollektorok hozamának számítása Szakmai továbbképzés 2019. február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr. Horváth Miklós Napenergia potenciál Forrás: http://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html#pvp
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenA VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL
35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat Sugárzási fajták Napsugárzás: rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz
RészletesebbenA TERMOKAMERA, AVAGY A CSÖRGŐKÍGYÓ STRATÉGIÁJA
A TERMOKAMERA, AVAGY A CSÖRGŐKÍGYÓ STRATÉGIÁJA Sokszor használjuk a fényképezés infravörös tartományban kifejezést, ami után rögtön magyarázkodni kényszerülünk, hogy melyik tartományra is gondoltunk. Az
RészletesebbenA csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája
A csapadék nyomában bevezető előadás Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A csapadék fogalma A légkör vízgőztartalmából származó folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a földfelszínre kerül. Fajtái:
RészletesebbenSugárzási alapismeretek
Sugárzási alapismeretek Energia 10 20 J Évi bejövő sugárzásmennyiség 54 385 1976-os kínai földrengés 5006 Föld széntartalékának energiája 1952 Föld olajtartalékának energiája 179 Föld gáztartalékának energiája
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Az építés egyik célja olyan terek létrehozása, amelyekben a külső környezettől eltérő állapotok ésszerű ráfordítások mellett biztosíthatók. Adott földrajzi helyen uralkodó éghajlati
RészletesebbenAz éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)
Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ) Szalai.sandor@mkk.szie.hu Anomália az 1981-2010-es átlgahoz viszonyítva Éves középhőmérsékletek alakulása 1901-től Magyarországon
Részletesebben1. Az üregsugárzás törvényei
1. Az üregsugárzás törvényei 1.1. A Wien féle eltolódási törvény és a Stefan-Boltzmann törvény Egy zárt, belül üres fémdoboz kis nyílása az úgynevezett abszolút fekete test. A nyílás elektromágneses sugárzást
RészletesebbenAutomata meteorológiai mérőállomások
Automata meteorológiai mérőállomások Az automatizálás okai Törekvés a: Minőségre (hosszú távon megbízható műszerek) Pontosságra (minél kisebb hibaszázalék), Nagyobb sűrűségű mérésekre, Gazdaságosságra.
RészletesebbenDebrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
Részletesebben