J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Átírás

1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete október 28-án 14,00 órai kezdettel megtartott rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Szegi Emma polgármester, Borbély Gyula, Borbély Vilmosné, Csávás Antalné, dr. Kaszásné Sarkadi Anna, Dr. Kohári György, dr. Sáska Sándor, Dr. Nagy István, Váradi Istvánné képviselők Dr. Csabai Zsolt jegyző Csukás Irén aljegyző Györfi Sándorné ig.ov. Szegi Emma polgármester köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy az ülés határozatképes, mivel 9 képviselő jelen van. Megtárgyalásra javasolt még négy napirendet. A különfélék 13. napirend keretében javasolja megtárgyalásra az Estern Sugar Zrt.-vel kötendő adás-vételi szerződés -t, A különfélék 14. napirend keretében a Haladás-Coop Zrt. tulajdonában lévő felépítmény megvásárlása -t, a zárt ülés 2. napirendjében Deák Ferenc átmeneti segély ügyében érkezett fellebbezést, illetve egy felhatalmazást kér, elfogultságát bejelentve, hogy ebben az ügyben Borbély Vilmosné bizottsági elnök írhasson alá. A paprikatermesztéssel kapcsolatosan kiosztásra került egy tájékoztató, melyben a KITE Zrt-vel kötött szerződés alapján a következő törlesztés határideje lejár, ezért ebben is dönteni szükséges. A képviselő-testület a módosításokkal egyetértett. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 235/2010.(X.28.) Kvt.h. az ülés napirendjéről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a október 28-ai ülésének napirendjét az alábbiak szerint fogadja el: Napirend: 1. Egyes önkormányzati rendeletek módosítása névváltozás miatt Előadó: Szegi Emma polgármester 2. Települési Esélyegyenlőségi Program elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester 3. Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Program és Intézkedési Terv elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester 4. Karácsonyi támogatás Előadó: Szegi Emma polgármester 5. Általános Művelődési Központ Alapító Okiratának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 6. Kabai Óvoda Alapító Okiratának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 7. Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ szabályzatának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 8. Gonda Ferenc Város Könyvtár Alapító Okiratának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester

2 2 9. Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítása. Előadó: Szegi Emma polgármester 10. Az Általános Művelődési Központ Sári Gusztáv Tagiskolájában a sportosztály működési feltételeinek biztosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 11. Hozzájárulás az Általános Művelődési Központ pedagógiai-művelődési programjának általános szabályoktól történő eltéréséhez Előadó: Szegi Emma polgármester 12. ÁMK Raffay Lajos tagiskola akadálymentesítéséhez kapcsolódóan együttműködési megállapodás elfogadása, projektmenedzser és közbeszerzési tanácsadó cég kiválasztása Előadó: Szegi Emma polgármester 13. Állásfoglalás piac jövőbeni üzemeltetése tárgyában Előadó: Szegi Emma polgármester 14. Az Estern Sugar Zrt.-vel kötendő adás-vételi szerződés Előadó: Szegi Emma polgármester 14. Haladás-Coop Zrt. tulajdonában lévő felépítmény megvásárlása Előadó: Szegi Emma polgármester Zárt 1. Önkormányzati bérlakás iránt érkezett kérelmek Előadó: Szegi Emma polgármester 2. ifj. Deák Ferenc Kaba, Benedek E. u. 6. szám alatti lakos fellebbezése Előadó: Borbély Vilmosné Szociális- és Egészségügyi Bizottság elnöke 3. Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. kérelme pénzügyi kötelezettség teljesítéséhez Előadó: Szegi Emma polgármester Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester A bizottságok nem képviselő tagjai meghívást kaptak az ülésre. Kéri, hogy tegyék le az esküt. A bizottsági tagok letették az esküt. A polgármester jó munkát kívánt minden bizottsági tagnak. 1. Egyes önkormányzati rendeletek módosítása névváltozás miatt. Előadó: Szegi Emma polgármester Dr. Sáska Sándor A napirendet a Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta, és elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal megalkotta a 21/2010. (X.29.) Ör.sz. rendeletét az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2010. (X.29.) Ör.sz. önkormányzati rendelet egyes önkormányzati rendeletek módosításáról

3 3 Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 44/A.. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról a következőket rendeli el: 1.. A talajterhelési díjról szóló 37/2004. (XI.22.) rendelet 10.. (2)-(3) bekezdésében a (Településgondnokság Kaba Kht) szövegrész helyébe a ( Városgazdálkodás Kaba Kht) szöveg lép. 2.. A közművelődésről szóló 1/2006. (I.20.) rendelet 6.. a.) pontjában a Mácsai Sándor Művelődési Ház (Kaba, Szabadság tér 9.) szövegrész helyébe az Általános Művelődési Központ ( Kaba, Kossuth u. 2.) szöveg lép. 3.. A köztisztasággal összefüggő tevékenységről és a helyi környezet védelméről szóló 22/2006. (VIII.18.) rendelet 4.. (2) bekezdésében és 8.. (3) bekezdésében a Településgondnokság Kaba Kht. szövegrész helyébe a Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. szöveg lép. 4.. Az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletének, elidegenítésének szabályairól szóló 25/2007. (VI.22.) Ör.sz. rendelet 1.. (2) bekezdésében a (Településgondnokság Kaba Kht; Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola) szövegrész helyébe a ( Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft.; Általános Művelődési Központ) szöveg lép. 5.. Kaba város önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 26/2007. (VI.22.) Ör.sz. rendelet 6.. (3) bekezdésében a Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szövegrész helyébe az Általános Művelődési Központ, a Településgondnokság Kaba Kht. szövegrész helyébe a Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. szöveg lép. 6.. A sporttal kapcsolatos önkormányzati feladatokról és a sport támogatásról szóló 13/2009.(V.22.) Ör.sz. rendelet 6.. (1) bekezdésében a Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szövegrész helyébe az Általános Művelődési Központ szöveg lép. 7.. Az alapfokú művészeti iskolában alkalmazandó térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól szóló 22/2009. (VIII.28.) Ör.sz. rendelet 1.. a.) pontjában, 2.. (3)-(4) bekezdésében, 4.. (2) bekezdés első francia bekezdésében, a Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola szövegrész helyébe az Általános Művelődési Központ szöveg lép. 8.. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kaba, október 28. Szegi Emma sk. Polgármester Dr. Csabai Zsolt sk. jegyző A rendeletet kihirdettem: október 29. Dr. Csabai Zsolt jegyző 2. Települési Esélyegyenlőségi Program elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester

4 4 Szegi Emma A programban lesznek kisebb változások, ezeket módosítani fogjuk, de a határidő rövidsége miatt kéri ennek elfogadását. Dr. Sáska Sándor A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, a módosításokkal együtt javasolta elfogadásra. Dr. Csabai Zsolt Az anyagot szerkeszthető formában megkapja, és a melléklet már kijavított formában lesz a határozat mellett. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 236/2010. (X.28.) Kvt.h. a Települési Esélyegyenlőségi Program elfogadásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a határozat mellékletét képező Települési Esélyegyenlőségi Programot elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: október 29.-től folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester 3. Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Program és Intézkedési Terv elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester Váradi Istvánné A Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság megtárgyalta az előterjesztést, és javasolta elfogadásra a képviselő-testületnek a Társulási Közoktatási, Esélyegyenlőségi Programot és Intézkedési Tervet. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 237 /2010.(X.28.) Kvt.h. Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Program és Intézkedési Terv elfogadásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a Szegedi György közoktatási szakértő (2700, Cegléd, Dózsa György út 56.) által készített és Hága Antónia esélyegyenlőségi szakértő által támogatott és elfogadott Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot és Intézkedési Tervet. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző

5 5 4. Karácsonyi támogatás Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma Az elmúlt években megszokott mértékű támogatást javasol az idei évben is, a 62. életévet betöltött személyek részére, egy magas jövedelmi határhoz kötve, Ft-os utalványt kapnának. A gyermekek részére ajándékcsomag kiosztására kerül sor, szintén az elmúlt években megszokott módon a Mindenki Karácsonya ünnepségen. Borbély Vilmosné A Szociális- és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta a napirendet, és a tavalyi évhez hasonlóan javasolta az idősek karácsonyi segélyezését, illetve a gyermekek részére az ajándékcsomagok kiosztását. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 238/2010. (X. 28.) Kvt.h évi karácsonyi támogatásról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális előirányzaton belül elkülönített eFt előirányzatból az idősek 2010 évi karácsonyi segélyezésére eFt-ot biztosít, mely összeg felhasználásának szabályairól rendeletet alkot. Az oktatási-nevelési intézménnyel jogviszonyban álló (iskola: 500 fő, óvoda: 182 fő, bölcsőde: 27 fő) gyermeket nevelő családok részére ajándékcsomagra és a Mindenki Karácsonya ünnepségre 800.-eFt-ot biztosít. Az oktatási- nevelési intézményben elhelyezett gyermekek részére ajándékcsomagot készít a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ. A csomagok kiosztásának módjáról az érintett intézményvezetők egyeztetnek. A csomagok kiosztásának legkésőbb december 22-én meg kell történnie. A Mindenki Karácsonya ünnepséget az ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központtal együttműködve szervezi meg. Határidő: december 22. Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Kaszásné Sarkadi Anna, Kovácsné Vágó Emese Váradi Istvánné, Borbély Vilmosné intézményvezetők A képviselő-testület 9 igen szavazattal elfogadta a 22 /2010. (X.29.) Ör.sz. rendeletet az idősek évi karácsonyi rászorultsági támogatásról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2010. (X.29.)Ör. sz. rendelete az idősek évi karácsonyi rászorultsági támogatásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A (2) bekezdése, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV törvény 16 -a, az évi III törvény 26 -ában kapott felhatalmazása alapján az idősek évi karácsonyi rászorultsági támogatásról a következőket rendeli el:

6 6 1 Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete egy alkalommal támogatásban részesíti a településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkező 62 év feletti, szociálisan rászorult lakosokat. 2 Szociálisan rászorultnak kell tekinteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét, egyedül élő esetében a hatszorosát. 3 A támogatás mértéke személyenként Ft, melyet vásárlási utalvány formájában biztosít az önkormányzat. A vásárlási utalványt a jogosult a Polgármesteri hivatalban veheti át november 29. és december 10. között. 4 A támogatás odaítéléséről kérelem alapján a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt. 5 Ez a rendelet november 29. napján lép hatályba és december 31. napján hatályát veszti. Kaba, október 28. Szegi Emma sk. polgármester Dr. Csabai Zsolt sk. jegyző A rendeletet kihirdettem: Kaba, október 29. Dr. Csabai Zsolt jegyző 5. Általános Művelődési Központ Alapító Okiratának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt Jogszabály módosítása miatt szükséges az intézményeknél az alapító okiratot módosítani. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 239/2010.(X.28.) az Általános Művelődési Központ alapító Okiratáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Általános Művelődési Központ Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: A pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: 12.1,3 Az iskolai intézményegységek befogadóképessége: e) Alapfokú művészeti oktatásban résztvevők száma: maximum 650 fő - ebből: Kabán 260 fő Sápon: 110 fő Bárándon: 150 fő Tetétlenen: 130 fő

7 7 Csoportok átlaglétszáma zeneművészeti ágon: minimum 8 fő Csoportok átlaglétszáma a többi ágon: minimum 10 fő Telephelyenként és művészeti áganként maximálisan felvehető tanulók létszáma: Székhely: 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Képző és iparművészeti ág: 20 fő Telephelyei: 4183 Kaba, Kossuth u. 3. Táncművészeti ág: 40 fő 4183 Kaba, Szabadság tér 5. Képző és iparművészeti ág: 40 fő Zeneművészeti ág: 50 fő Táncművészeti ág: 70 fő Báb- és színművészeti ág: 40 fő 4161 Báránd, Kossuth utca Képző és iparművészeti ág: 20 fő Zeneművészeti ág: 50 fő Táncművészeti ág: 60 fő Báb- és színművészeti ág: 20 fő 4176 Sáp, Fő út 18. Képző és iparművészeti ág: 20 fő Zeneművészeti ág: 30 fő Táncművészeti ág: 20 fő Báb- és színművészeti ág: 40 fő 4184 Tetétlen, Kossuth utca 55. Képző és iparművészeti ág: 40 fő Zeneművészeti ág: 30 fő Táncművészeti ág: 40 fő Báb- és színművészeti ág: 20 fő A képviselő-testület az Általános Művelődési Központ egységes szerkezetbe foglalt Alapító okiratát az alábbiak szerint hagyja jóvá: Alapító Okirat Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Általános Művelődési Központ Alapító Okiratát a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 9.. (4) bekezdése, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 37.. (5) bekezdése, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 88/A-90..-aiban, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet 10.. (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelően egységes szerkezetben az alábbi tartalommal adja ki: 1. Az intézmény neve: Általános Művelődési Központ Rövid neve: ÁMK 2. OM azonosítója: Székhelye: 4183 Kaba, Kossuth u Elérhetősége: Telefon: 06/ , 06/ , 06/ Fax: 06/ iskolatitkar@kaba-iskola.t-online.hu 4. Tagintézményei: 4.1. Általános Művelődési Központ Sári Gusztáv Tagiskolája

8 8 Rövid neve: Sári Gusztáv Tagiskola Címe: 4183 Kaba, Kossuth u Elérhetősége: Telefon: 06/ / / Fax.: 06/ Általános Művelődési Központ Raffay Lajos Tagiskolája Rövid neve: Raffay Lajos Tagiskola Címe: 4161 Báránd, Kossuth utca Elérhetősége: Telefon: 06/ Fax: 06/ Általános Művelődési Központ Sápi Tagiskolája Rövid neve: Sápi Tagiskola Címe: 4176 Sáp, Fő út Elérhetősége: Telefon: 06/ Általános Művelődési Központ Zichy Géza Tagiskolája Rövid neve: Zichy Géza Tagiskola Címe: 4184 Tetétlen, Kossuth utca Elérhetősége: Telefon: 06/ Általános Művelődési Központ Alapfokú Művészeti Iskolája Rövid neve: Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 4183 Kaba, Kossuth u Elérhetősége: Telefon: 06/ / / Fax.: 06/ Általános Művelődési Központ Mácsai Sándor Művelődési Háza Rövid neve: Mácsai Sándor Művelődési Ház Címe: 4183 Kaba, Szabadság tér Elérhetősége: Telefon: 06/ Fax: 06/ Telephelyei: Címe Funkciója Tulajdonos 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Általános iskola 2-8. évfolyam, Kaba Város Önkormányzata alapfokú művészetoktatás 4183 Kaba, Szabadság tér 5. Általános iskola 1-2. évfolyam, alapfokú művészetoktatás Kaba Város Önkormányzata

9 Kaba, Kossuth u. 3. Általános Iskola 3-4. évfolyam, Kaba Város Önkormányzata alapfokú művészetoktatás 4161 Báránd, Kossuth utca Általános iskola 1-8. évfolyam, Báránd Község Önkormányzata alapfokú művészetoktatás 4176 Sáp, Fő út 18. Általános iskola 1-8. évfolyam, Sáp Község Önkormányzata alapfokú művészetoktatás 4184 Tetétlen, Kossuth utca 55. Általános iskola 1-8. évfolyam, Tetétlen Község Önkormányzata alapfokú művészetoktatás 4184 Tetétlen, Hajnal utca 8. Alapfokú művészetoktatás Tetétlen Község Önkormányzata 4183 Kaba, Szabadság tér 9. Közművelődési alapfeladatok, Kaba Város Önkormányzata alapfokú művészetoktatás 4183 Kaba, Szabadság tér 3. Helytörténeti gyűjtemény Kaba Város Önkormányzata 6. Típus szerinti besorolása: - tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv - közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény - feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő és gazdálkodó évi LXXIX.tv (1) bekezdés c.) pontja alapján többcélú intézmény általános művelődési központ (ÁMK). Gazdálkodással összefüggő jogosítványai: - Ellátja az alábbi önállóan működő szervek pénzügyi-gazdasági feladatait: 1.) Kabai Óvoda 2.) Gonda Ferenc Városi Könyvtár A fenntartó önkormányzatok a székhely iskola és a tagiskola fenntartásával biztosítják a településen bejelentett lakóhellyel rendelkező tanköteles korú személyek közigazgatási területükön történő nevelésétoktatását. 7. Működési köre: 7.1. Közoktatási feladat tekintetében: Kaba város közigazgatási területe Báránd község közigazgatási területe. Sáp község közigazgatási területe Tetétlen község közigazgatási területe 7.2. Közművelődési feladat tekintetében: Kaba város közigazgatási területe. 8. Alapító szerve: Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Közoktatási Intézményi Társulása ( 4183 Kaba, Szabadság tér 1.) tagjai: - Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1. - Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4161 Báránd, Kossuth tér 1. - Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4176 Sáp, Fő út Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4184 Tetétlen, Kossuth u Fenntartó szerve: Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Közoktatási Intézményi Társulása 4183 Kaba, Szabadság tér 1. A társulás tagjai: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4161 Báránd, Kossuth tér 1. Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4176 Sáp, Fő út 24. Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4184 Tetétlen, Kossuth u. 65.

10 10 A társulási megállapodást a fenntartó önkormányzatok az alábbi határozattal fogadták el: Kaba Város Önkormányzata: 138/2007. (VII. 24.) Kvt. h.., módosítás: 103/2010. (V.11.) Kvt.h. Báránd Község Önkormányzata: 82/2007. (VII..27.) KT.hat., módosítás: 45/2010.(V.14.) KT.hat Sáp Község Önkormányzata: 87/2007. (VII. 30.) KT.hat, módosítás: 60/2010.(V.13.)KT.hat. Tetétlen Község Önkormányzata 81/2008. (VII. 24.) ÖKT. Módosítva 63/2010. (V.10.) ÖKT. 10.Irányító szerve: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő testülete 4183 Kaba, Szabadság tér Az intézmény alapításának dátuma: 1980.február Az intézmény által ellátandó alaptevékenység és az ezzel összefüggő feladatok intézményegységenként: Az Általános Művelődési Központ Sári Gusztáv Tagiskolája az Általános Művelődési Központ Raffay Lajos Tagiskolája az Általános Művelődési Központ Sápi Tagiskolája és az Általános Művelődési Központ Zichy Géza Tagiskolája alapfokú oktatási intézményegység és az Általános Művelődési Központ Alapfokú Művészeti Iskolája által ellátott feladatok. Szakágazati besorolás: Alapfokú oktatás Szakfeladat Tevékenység megnevezése: száma: Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon: Az általános iskolában 1-4. évfolyamon általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. A felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti. Testi, érzékszervi ( látás, hallás), beszédfogyatékos, autista, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően és organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése és oktatása. Idegen nyelv oktatás, korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, tanulói szakkörök, tanulmányi, művészeti- és sportjellegű vetélkedők, versenyek, tehetségkutatás és gondozás Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása 1-4. évfolyamon: Iskolánk ellátja az enyhe fokban sérült, a nem fogyatékos tanulókkal együtt haladni nem tudó, de képezhető gyermekek oktatását 1-4. évfolyamon összevont csoportban. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel való foglalkozás külön foglalkozási terv szerint történik Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon Nemzeti- etnikai kisebbségi feladatok ellátása kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatással. A nemzeti-etnikai kisebbségi oktatás formája a jogszabályi előírások és a működési területen lévő településeken fennálló demográfiai adatok valamint nemzeti-etnikai kisebbség képviselői és a szülők által megfogalmazott igények figyelembe vételével kerül meghatározásra Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon: Az általános iskolában 5-8. évfolyamon általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik, ahol a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra és pályaválasztásra, valamint a társadalmi beilleszkedésre készül fel. A felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti.

11 11 Testi, érzékszervi ( látás, hallás), beszédfogyatékos, autista, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően és organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése és oktatása. Idegen nyelv oktatás, csoportos oktatás a felső évfolyamokon, korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, tanulói szakkörök, tanulmányi, művészeti- és sportjellegű vetélkedők, versenyek, tehetségkutatás és gondozás. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Ez a végzettség továbbtanulásra jogosít Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása 5-8. évfolyamon: Iskolánk ellátja az enyhe fokban sérült, a nem fogyatékos tanulókkal együtt haladni nem tudó, de képezhető gyermekek oktatását 5-8 évfolyamon összevont csoportban. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel való foglalkozás külön foglalkozási terv szerint történik Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon Nemzeti- etnikai kisebbségi feladatok ellátása kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatással. A nemzeti-etnikai kisebbségi oktatás formája a jogszabályi előírások és a működési területen lévő településeken fennálló demográfiai adatok valamint nemzeti-etnikai kisebbség képviselői és a szülők által megfogalmazott igények figyelembe vételével kerül meghatározásra Általános iskolai felnőttoktatás 5-8. évfolyamon Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Nemzeti és etnikai kis3ebbségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Pedagógiai szakszolgálat: logopédia, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadáson belüli terápiás gondozás Iskolai intézményi étkeztetés Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Integrációs pedagógiai rendszer működtetése, képesség kibontakoztató program. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása Múzeumi gyűjteményi tevékenység Iskolai diáksport tevékenység és támogatása, diákönkormányzat Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Tankönyv forgalmazás költségvetési szervnél Alapfokú művészetoktatási feladatok: Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon: 12 évfolyamon zongora, hegedű, furulya, fuvola, klarinét, gitár és citera (népzene), szolfézs tanszak. Célja: alapfokú művészeti ismeretek oktatása, a tanulók művészeti képességének fejlesztése Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban: 12 évfolyamon képző- és iparművészeti ág: kerámia, festészet és makett- és papírtárgy készítő tanszak, táncművészeti ág: néptánc, társastánc, balett és moderntánc tanszak, báb- és színművészeti ág: színjáték tanszak. Célja: alapfokú művészeti ismeretek oktatása, a tanulók művészeti képességének fejlesztése. Kiegészítő tevékenység: Pedagógiai szakmai szolgáltatások

12 12 A kiegészítő tevékenység arányának felső határa az intézményegység kiadásaiban legfeljebb 1 %. Kisegítő tevékenység: Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás A kisegítő tevékenysége arányának felső határa az intézményegység kiadásaiban legfeljebb 8% Tagozat megnevezése: nappali tagozat Az iskolai intézményegységek befogadóképessége: Összesen maximum 1230 fő - ebből: Kabán 700 fő Sápon: 140 fő Bárándon: 210 fő Tetétlenen: 180 fő a.) Az eltérő tantervű csoportokban: maximum 40 fő a.) Az évfolyamok száma: 8 b.) A csoportok átlaglétszáma: 20 fő c.) Az eltérő tantervű csoportok átlaglétszáma: 8 fő Az iskolai intézményegységek befogadóképessége: e) Alapfokú művészeti oktatásban résztvevők száma: maximum 650 fő - ebből: Kabán 260 fő Sápon: 110 fő Bárándon: 150 fő Tetétlenen: 130 fő Csoportok átlaglétszáma zeneművészeti ágon: minimum 8 fő Csoportok átlaglétszáma a többi ágon: minimum 10 fő Telephelyenként és művészeti áganként maximálisan felvehető tanulók létszáma: Székhely: 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Képző és iparművészeti ág: 20 fő Telephelyei: 4183 Kaba, Kossuth u. 3. Táncművészeti ág: 40 fő 4183 Kaba, Szabadság tér 5. Képző és iparművészeti ág: 40 fő Zeneművészeti ág: 50 fő Táncművészeti ág: 70 fő Báb- és színművészeti ág: 40 fő 4161 Báránd, Kossuth utca Képző és iparművészeti ág: 20 fő Zeneművészeti ág: 50 fő Táncművészeti ág: 60 fő Báb- és színművészeti ág: 20 fő 4176 Sáp, Fő út 18. Képző és iparművészeti ág: 20 fő Zeneművészeti ág: 30 fő Táncművészeti ág: 20 fő Báb- és színművészeti ág: 40 fő 4184 Tetétlen, Kossuth utca 55. Képző és iparművészeti ág: 40 fő

13 13 Zeneművészeti ág: 30 fő Táncművészeti ág: 40 fő Báb- és színművészeti ág: 20 fő 12.2.A Mácsai Sándor Művelődési Ház közművelődési intézményegység feladatai: Szakágazati besorolás: Máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység Szakfeladat száma: Tevékenység megnevezése Film, video és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános helyeken Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás M.n.s. egyéb felnőttoktatás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása Alkotóművészeti tevékenység Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Közművelődési tevékenységek és támogatások Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Múzeumi gyűjteményi tevékenység M.n.s. egyéb szórakoztatási tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység Kisegítő tevékenysége: Szakfeladat száma: Tevékenység megnevezése: Egyéb távközlés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Médiareklám Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás A kisegítő tevékenysége arányának felső határa az intézményegység kiadásaiban legfeljebb 22 % Jogszabályban meghatározott közfeladatai: - iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése; - a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása; - az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása; - a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése; - a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése; - a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása; - egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. 15. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: ( A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8.. (1) bekezdése és a A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény alapján) - alapfokú nevelés-oktatás; - alapfokú művészetoktatás - művelődési központok, házak tevékenysége - múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme Önként vállalt feladata: alapfokú művészetoktatás 16. Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 17. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog:

14 14 Ssz. Ingatlan Funkciója 1. a kabai 141/2 hrsz-ú Kossuth u. Általános iskola és művészeti iskola 2.sz. alatt lévő épület (ingatlan) 2. A kabai 6/3 hrsz-ú Kossuth u. 3.sz. Általános iskola és művészeti iskola alatt lévő épület (ingatlan) 3. a kabai 1671 hrsz-ú Szabadság tér Általános iskola és művészeti iskola 5.sz. alatt lévő épület (ingatlan) 4. A bárándi 3/2 hrsz-ú Kossuth utca Általános iskola és művészeti iskola sz. alatt lévő épület 5. A sápi 418 hrsz-ú Fő út 18.sz. alatt Általános iskola és művéseti iskola lévő épület 6. A tetétleni 432 hrsz-ú Kossuth utca Általános iskola és művészeti iskola 55.szám alatt lévő épület 7. A tetétleni 193 hrsz-ú Hajnal utca Tájház 8.szám alatt lévő épület 8. A kabai 150 hrsz-ú Szabadság tér Művelődési ház 9.sz. alatt lévő épület és udvar 9. A kabai 1676 hrsz-ú Szabadság tér 3. sz. alatt lévő épület és udvar Helytörténeti gyűjtemény A rendelkezésre álló vagyont az intézmény feladatainak ellátásához a vagyonról és a vagyongazdálkodásról szóló jogszabályok, valamint Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló 26/2007. (VI.22.) Ör.számú rendeletben, Báránd Község Önkormányzata 6/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelet, Sáp Község Önkormányzata 15/2004. (V.18.) ÖKT. Rendeletben, Tetétlen Község Önkormányzata a 16/2001. (XI.29.) OKT. rendeletben foglaltaknak megfelelően végzi. A nevelő-oktató munkát az intézményi leltárban nyilvántartott tárgyi eszközök segítik, melyeket az iskola szabadon használ A vagyon feletti rendelkezési jog: A vagyon feletti rendelkezési jog a feladat-ellátás helyi szerinti önkormányzatot illeti meg a Társulási Megállapodásban foglaltak szerint. Az intézmény részére a használati jogot teljes terjedelemben biztosítja a fenntartó. Kaba Város Önkormányzata a tulajdonában lévő 1-3. és 8-9. pontban felsorolt ingatlanok kezelésével az intézmény vezetőjét bízza meg. 18. A vezető kinevezési, megbízási, választási rendje: Vezetőjét, az ÁMK. főigazgatóját Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bízza meg a társult települések önkormányzati képviselő-testületei véleményének kikérésével és figyelembe vételéve. A pályázat alapján Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, illetve a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletek alapján - az ÁMK Sári Gusztáv Tagiskola esetében 1 fő igazgató, - az ÁMK Raffay Lajos Tagiskola esetében 1 fő, igazgató - az ÁMK Sápi Tagiskola esetében 1 fő, igazgató, - az ÁMK Zichy Géza Tagiskola esetében 1 fő, igazgató, - az ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája 1 fő intézményegység-vezető, igazgató - az ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Ház intézményegységében 1 fő intézményegység-vezető kerül kinevezésre. 19. Az intézmény egyéb jellemzői: Az intézmény bélyegzőinek felirata: (Bélyegző nyilvántartást, bélyegzők használati rendjét külön füzetben vezetni kell.) Hosszú bélyegző: Általános Művelődési Központ 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Hosszú bélyegző: Általános Művelődési Központ 4183 Kaba, Kossuth u. 2.

15 15 Adószám: Számlaszám: Körbélyegző: Általános Művelődési Központ 4183 Kaba, Kossuth u. 2. KABA Hosszú bélyegző: ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolája 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Tel.: 06/ Hosszú bélyegző: Körbélyegző: ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolája 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Tel.: 06/ Adószám: Számlaszám: ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolája 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Hosszú bélyegző: ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Tel.: 06/ ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája Hosszú bélyegző: 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Tel.: 06/ Adószám: Számlaszám: Körbélyegző: ÁMK Alapfokú Művészeti Iskolája 4183 Kaba, Kossuth u. 2. Hosszú bélyegző: ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza 4183 Kaba, Szabadság tér 9. Tel.: 06/ Hosszú bélyegző: ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza 4183 Kaba, Szabadság tér 9. Tel.: 06/ Adószám: Számlaszám: Körbélyegző: ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza 4183 Kaba, Szabadság tér 9.

16 16 BÁRÁND Hosszú bélyegző: ÁMK Raffay Lajos Tagiskolája 4161 Báránd, Kossuth u Tel.: 06/ ÁMK Raffay Lajos Tagiskolája Hosszú bélyegző: 4161 Báránd, Kossuth u Tel.: 06/ Adószám: Számlaszám: Körbélyegző: ÁMK Raffay Lajos Tagiskolája 4161 Báránd, Kossuth u SÁP Hosszú bélyegző: ÁMK Sápi Tagiskolája 4176 Sáp, Fő út 18. Tel.: 06/ Hosszú bélyegző: ÁMK Sápi Tagiskolája 4176 Sáp, Fő út 18. Tel.: 06/ Adószám: Számlaszám: Körbélyegző: ÁMK Sápi Tagiskolája 4176 Sáp, Fő út 18. TETÉTLEN Hosszú bélyegző: ÁMK Zichy Géza Tagiskolája 4184 Tetétlen, Kossuth u. 55. Tel.: 06/ Hosszú bélyegző: ÁMK Zichy Géza Tagiskolája 4184 Tetétlen, Kossuth u. 55. Tel.: 06/ Adószám: Számlaszám:

17 17 Körbélyegző: ÁMK Zichy Géza Tagiskolája 4184 Tetétlen, Kossuth u Az intézmény kiadmányozási rendje: Az intézmény kiadmányozási rendjét az Iratkezelési Szabályzatban kell meghatározni. 21. Az alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok: Az alapító okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 8 napon belül be kell jelenteni a felügyeleti szervnek. Ezen alapító okirat adatai csak a fenntartó hozzájárulásával módosíthatók. 22. Az intézmény irányítása: Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Az intézmény képviseletére az intézményvezető az ÁMK. főigazgatója jogosult. 23. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapvetően közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonya a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény ( pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Kaba, október 28. Szegi Emma polgármester Záradék: Az alapító okirat módosítását (s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot) október 28-ai hatállyal Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a október 28-ai ülésén a 239./2010.(X.28.) Kvt. határozatával fogadta el. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte a 197/2010.(VIII.5.) Kvt. határozattal elfogadott alapító okiratot. 6. Kabai Óvoda Alapító Okiratának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 240 /2010. (X.28.) Kvt.h. a Kabai Óvoda Alapító Okiratának elfogadásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 10.. (1) bekezdés g.) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Kabai Óvoda Alapító Okiratát november 1. napjával az alábbiak szerint módosítja: - Az Alapító Okirat preambuluma helyébe az alábbi megfogalmazás lép: Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 43.. (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény 8. -a, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 85.. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 87. -a alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki:

18 18 - Telephelyeinél a Báránd, Kossuth u és a Báránd, Vörösmarty u. 35. szám elhagyása. - Felvehető maximális gyermeklétszám: 445 fő Kabai Óvoda 200 fő Kabai Óvoda Bárándi Tagóvodája: 125 fő Kabai Óvoda Sápi Tagóvodája: 60 fő Kabai Óvoda Tetétleni Tagóvodája: 60 fő - Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő. Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait az Általános Művelődési Központ látja el. - A feladatellátást szolgáló vagyonból kimarad a A bárándi 1092 hrsz-ú Vörösmarty utca 35.sz. alatt lévő épület. Fenti vagyontárgyak közül az 1-2. pontban szereplők Kaba Városi Önkormányzat, a 3-4. pontban szereplő Báránd Község Önkormányzata az 4.pontban szereplő Sáp Község Önkormányzata és az 5. pontban szereplő Tetétlen Község önkormányzata tulajdonában vannak. A Kabai Óvoda Alapító Okiratának módosításokkal egybeszerkesztett szövege: Kabai Óvoda Alapító Okirata Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 43.. (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény 8. -a, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 85.. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 87.. bekezdése alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: Az intézmény neve: Kabai Óvoda OM azonosítója: Székhelye: 4183 Kaba, Batthyány u. 8. Tagintézményei: Elérhetőségek: Tel.: ; ; ; Fax: postmaster@ovodakaba.t-online.hu Kabai Óvoda Bárándi Tagóvodája Rövid neve: Bárándi Tagóvoda Címe: 4171 Báránd, Kossuth utca 6. Elérhetőségek: Tel.: Fax: ovodabarand@gmail.com Kabai Óvoda Sápi Tagóvodája Rövid neve: Sápi Tagóvoda Címe: 4176 Sáp, Fő utca 29. Elérhetőségek: Tel.: ; ; Kabai Óvoda Zichy Géza Tagóvodája Rövid neve: Zichy Géza Tagóvoda Címe: 4184 Tetétlen, Rákóczi utca 1. Elérhetőségek: Tel.: ; ; Telephelyei: 4183 Kaba, Rákóczi u Báránd, Kossuth tér 6.

19 Sáp, Fő út 29.helyett 4176 Sáp, Fő út 24. a felújítás idejére től 4184 Tetétlen, Rákóczi utca 1. Típusa: napközi otthonos óvoda Jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés Működési köre: Kaba város közigazgatási területe és vonzáskörzete Báránd község közigazgatási területe Sáp község közigazgatási területe Tetétlen község közigazgatási területe A fenntartó önkormányzatok a székhely óvoda és a tagóvodák fenntartásával biztosítják a településen bejelentett lakóhellyel rendelkező óvodás korú személyek közigazgatási területükön történő nevelését-oktatását. Alapító szerve: Kaba Nagyközségi Tanács 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Fenntartó szerve: Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Óvodai Intézményi Társulása 4183 Kaba, Szabadság tér 1. A társulás tagjai: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4161 Báránd, Kossuth tér 1. Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4176 Sáp, Fő út 24. Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4184 Tetétlen, Kossuth u. 65. A társulási megállapodást a fenntartó önkormányzatok az alábbi határozattal fogadták el: Kaba Város Önkormányzata: 141/2007. (VII. 24) Kvt.h. Báránd Község Önkormányzata: 82/2007. (VII.27.) KT.hat. Sáp Község Önkormányzata 88/2007. (VII.30.) KT.hat. Tetétlen Község Önkormányzata: 81/2008.(VII.24.) Kt. Irányító szerve: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Az intézmény alapításának dátuma: Felvehető maximális gyermeklétszám: Kabai Óvoda Kabai Óvoda Bárándi Tagóvodája Kabai Óvoda Sápi Tagóvodája Kabai Óvoda Tetétleni Tagóvodája 445 fő 190 fő 125 fő 60 fő 60 fő Az intézmény típus szerinti besorolása: Tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő. Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait az Általános Művelődési Központ látja el. Szakágazati besorolás: Óvodai nevelés A Kabai Óvoda alaptevékenysége: Tevékenységi köre: Óvodai ellátás, iskolai életmódra előkészítés Alaptevékenységének szakfeladatai december 31-ig: Óvodai nevelés - nemzeti, etnikai kisebbség integrált óvodai nevelése, felzárkóztatása -sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése

20 20 Alaptevékenység szakfeladatai január 1-től: -testi, érzékszervi ( látás, hallás), beszédfogyatékos, autista, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően és organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése-oktatása -halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs és képesség kibontakoztató Óvodai Fejlesztő Program szerinti nevelése, felkészítése; Óvodai intézményi közétkeztetés - óvodáskorúak étkeztetése Pedagógiai szakszolgálat - Nevelési tanácsadáson belüli terápiás gondozás - fejlesztő foglalkoztatás - logopédia Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Testi, érzékszervi ( látás, hallás), beszédfogyatékos, autista, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően és organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése és oktatása Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Óvodai intézményi étkeztetés Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység: logopédia, nevelési tanácsadáson belüli terápiás gondozás Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek, programok - Óvodai Fejlesztő Program működtetése, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, hátránykompenzációjára Vállalkozási tevékenységet nem folytat. A feladatellátást szolgáló vagyon: o A kabai 2141 hrsz.-ú Batthyány u. 8. sz. alatt lévő épület (ingatlan) o A kabai 186/1 hrsz.-ú Rákóczi u. 79. sz. alatt lévő épület (ingatlan) o A bárándi 644 hrsz-ú Kossuth tér 6. sz alatt lévő épület o A sápi 331 hrsz-ú Fő út 24. sz alatt lévő épület o A tetétleni 427 hrsz-ú Rákóczi utca 1. szám alatt lévő épület Egyéb vagyon a vagyonnyilvántartás szerint, és az éves költségvetésben biztosított pénzeszközök. Fenti vagyontárgyak közül az 1-2. pontban szereplők Kaba Városi Önkormányzat, a 3. pontban szereplő Báránd Község Önkormányzata a 4. pontban szereplő Sáp Község Önkormányzata és az 5. pontban szereplő Tetétlen Község önkormányzata tulajdonában vannak. A vagyon feletti rendelkezési jog: A vagyon feletti rendelkezési jog a feladat-ellátás helye szerinti önkormányzatot illeti meg. Az intézmény részére a használati jogot teljes terjedelemben biztosítja a fenntartó. Kaba Város Önkormányzata a tulajdonában lévő 1-2. pontban felsorolt ingatlanok kezelésével az intézmény vezetőjét bízza meg. Az intézményvezetői megbízás rendje: Az intézményvezető megbízása a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint történik. Az intézményvezetőt nyilvános pályázat alapján Kaba Város Önkormányzat Képviselő testülete a társulási megállapodásban rögzített eljárásrend betartásával határozott időre (5 évre) bízza meg a vezetői feladatok ellátásával. Az intézmény egyéb jellemzői: Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata (Bélyegző nyilvántartást, bélyegzők használati rendjét külön füzetben vezetni kell.) Hosszú bélyegző: Kabai Óvoda 4183 Kaba, Batthyány u. 8. Tel.: (54) Körbélyegző: Kabai Óvoda 4183 Kaba

21 21 Hosszú bélyegző: Kabai Óvoda Bárándi Tagóvodája 4161 Báránd, Kossuth tér 6. Tel.: 06/ Körbélyegző: Kabai Óvoda Bárándi Tagóvodája Hosszú bélyegző: Kabai Óvoda Sápi Tagóvodája 4176 Sáp, Fő út 29. Tel.: 06/ Körbélyegző: Kabai Óvoda Sápi Tagóvodája Hosszú bélyegző: Kabai Óvoda Zichy Géza Tagóvodája 4184 Tetétlen, Rákóczi utca 1. Tel.: 06/ Körbélyegző: Kabai Óvoda Zichy Géza Tagóvodája Az intézmény kiadmányozási rendje: Az intézmény kiadmányozási rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező Iratkezelési Szabályzatban kell meghatározni. Az alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok: Az alapító okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 8 napon belül be kell jelenteni a felügyeleti szervnek. Ezen alapító okirat adatai csak a fenntartó hozzájárulásával módosíthatók. Az intézmény irányítása: Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény ( pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Kaba október 19. Szegi Emma polgármester Záradék: Az alapító okirat módosítását ( s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot november 1-jei hatállyal Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a október 28-ai ülésén a 240/2010.(X.28.) Kvt. határozattal fogadta el. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 8/2010. (I.21.) Kvt. határozattal elfogadott alapító okirat. Határidő: október 31. Felelős: Szegi Emma polgármester 7. Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ szabályzatának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 241/2010. (X.28.)Kvt.h. a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Alapító Okiratának elfogadásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 10.. (1) bekezdés g.) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Támasz

22 22 Szociális Alapszolgáltatási Központ Alapító Okiratát november 1. napjával az alábbiak szerint módosítja: - Az alapító okirat preambulumának helyébe az alábbi megfogalmazás lép: Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 43.. (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény 8. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: - Az 5.) pontban Kaba településen a házi segítségnyújtás helyébe házi segítségnyújtás (144 ellátott) a gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde (20 férőhely) helyébe gyermekek napközbeni ellátása (26 férőhely), Tetétlen községben gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde (10 férőhely) helyébe gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde (12 férőhely) lép. Kaba, Báránd és Sáp településeknél kiegészül: január 1-től - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (320 készülék) - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény ( 40 férőhely) - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény (40 férőhely) Tetétlen és Földes településen kiegészül: január 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény Kiegészül továbbá: Püspökladány város, Bihardancsháza község, Biharnagybajom község, Bihartorda község, Nádudvar város, Nagyrábé község, Sárrétudvari község, Szerep község közigazgatási területe január 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény szöveggel. - A 8.) pontban az Étkeztetés Kabán 100 adagos melegítő konyhával helyébe Étkeztetés, Kabán és Bárándon adagos melegítő konyhával, Házi segítségnyújtás helyébe Házi segítségnyújtás (144 ellátott),, Közösségi ellátások helyébe Közösségi ellátások pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása, Gyermekek napközbeni ellátása, Kabán 20 férőhelyes bölcsődével, Tetétlenen 10 férőhelyes bölcsődével helyébe a Gyermekek napközbeni ellátása, Kabán 26 férőhelyes bölcsődével, Tetétlenen 12 férőhelyes bölcsődével lép. Ez a pont kiegészül az alábbi francia bekezdésekkel: jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (320 készülék) - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény ( 40 férőhely) - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény ( 40 férőhely). A 9. pont kiegészül: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax: , szoc.kaba@t-online.hu; Nappali ellátást nyújtó intézmény Idősek Klubja 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: , szoc.kaba@t-online.hu, 4161 Báránd, Kossuth tér 4., 4176 Sáp, Fő u. 24. Tel: , Pszichiátriai betegek nappali intézménye 4183 Kaba, Jóklai u. 4. Tel/fax.: , szoc.kaba@t-online.hu, Szenvedélybetegek nappali intézménye 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: , szoc.kaba@t-online.hu A 10.) pont helyébe a következő lép: 10.) Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: Illetékességi területén gondoskodik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény (továbbiakban: Szt) alapján 1. Étkeztetésről

23 23 2. Házi segítségnyújtásról 3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról 4. Családsegítésről 5. Nappali ellátásokról - Idősek klubja - Pszichiátriai betegek nappali intézmény - Szenvedélybetegek nappali intézménye 6. Támogató Szolgálatról 7. Közösségi ellátásokról - pszichiátriai betegek közösségi ellátása - szenvedély betegek közösségi ellátása A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított évi XXXI. törvény ( továbbiakban: Gyvt.) alapján 2. Gyermekjóléti szolgáltatásról 3. Gyermekek napközbeni ellátásáról (bölcsőde). A 12. pontban az Alaptevékenységen belüli főbb tevékenységek kiegészül a következő 4. ponttal 4. Az Szt 65. -ában meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátást. A jelenlegi 4. pont számozása 5. pontra, az 5. pont számozása 7.pontra, a 7.pont számozása 8. pontra, a 8. pont számozása 9. pontra változik. A 13. pontból törlésre kerül: Tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Alapító Okiratának módosításokkal egybeszerkesztett szövege: Alapító okirat Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 43.. (1) bekezdése, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény 8. -a alapján az alábbi ( egységes szerkezetbe foglalt ) alapító okiratot adja ki: 1.) Intézmény neve: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Az intézmény a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás keretében működik, a működés kereteit a Társulási Megállapodás tartalmazza. 2. ) Az intézmény székhelye: Kaba, Jókai u. 4. Elérhetősége: Tel.: Fax tamasz01@t-online.hu

24 24 Az intézmény telephelyei: 4183 Kaba, Hajdú u. 7.sz Báránd, Kossuth tér Sáp Fő u. 40/A Tetétlen, Rákóczi u. 1. Feladatellátást szolgáló további ingatlanok: 4161 Báránd, Kossuth u Az ellátottak számára nyitvaálló helyiségek: Földes, Rákóczi 5. 3.) Alapító szerv neve: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (4183. Kaba, Szabadság tér 1), Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (4161.Báránd, Kossuth tér 1), 4.) Alapítás ideje: október 1. 5.) Működési köre: Kaba város közigazgatási területe október 1-től - családsegítés, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás (144 ellátott) - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde (26 férőhely) január 1-től - nappali ellátás idősek klubja - (30 férőhely) - támogató szolgáltatás november 30-től - közösségi ellátások (szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek) január 1-től - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (320 készülék) - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény (40 férőhely) - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény (40 férőhely) Báránd község közigazgatási területe október 1-től - családsegítés, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde január 1-től - támogató szolgáltatás november 30-től - nappali ellátás idősek klubja - (30 férőhely) - közösségi ellátások (szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek) január 1-től - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény

25 25 Sáp község közigazgatási területe október 1-től - gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde 2006.január 31-től - családsegítés, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - támogató szolgálat - gyermekjóléti szolgáltatás, március 1-től - nappali ellátás Idősek klubja- (30 férőhely) november 30-től - közösségi ellátások (szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek) január 1-től - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény Tetétlen község közigazgatási területe szeptember 1-től - gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde (12 férőhely) január 1-től másodlagos feladatellátási hely - szenvedélybetegek közösségi ellátása január 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény Földes község közigazgatási területe január 1-től másodlagos feladatellátási hely - közösségi ellátások (szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek) január 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény Püspökladány város, Bihardancsháza község, Biharnagybajom község, Bihartorda község, Nádudvar város, Nagyrábé község, Sárrétudvari község, Szerep község közigazgatási területe január 1-től - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény 6.) Az intézmény fenntartó szerve: Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartási Társulás 4183 Kaba, Szabadság tér 1. A társulás tagjai: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

26 Báránd, Kossuth tér 1. Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4176 Sáp, Fő út 24. Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4184 Tetétlen, Kossuth u ) Irányító szerve: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1. 8.) Az intézmény szervezeti egységei: - Étkeztetés, Kabán és Bárándon adagos melegítő konyhával - Házi segítségnyújtás (144 ellátott) - Családsegítés - Nappali ellátás (idősek klubja) Kabán Bárándon valamint Sápon férőhellyel - Támogató Szolgálat - Közösségi ellátások - pszichiátriai betegek közösségi ellátása - szenvedélybetegek közösségi ellátása - Gyermekjóléti szolgáltatás - Gyermekek napközbeni ellátása, Kabán 26 férőhelyes bölcsődével, Tetétlenen 12 férőhelyes bölcsődével - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (320 készülék) - pszichiátriai betegek nappali ellátását nyújtó intézmény (40 férőhely) - szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmény (40 férőhely) 9.) Szervezeti egységek, feladatellátás helye: Étkeztetés 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: szoc.kaba@t-online.hu 4161 Báránd, Kossuth tér 4.sz. Tel: Sáp Fő u. 40/A. Házi segítségnyújtás 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: szoc.kaba@t-online.hu 4161 Báránd, Kossuth tér 4. Tel: Sáp Fő u. 40/A. Tel: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: szoc.kaba@t-online.hu Családsegítés 4183 Kaba, Jókai u.4.

27 27 Tel/fax.: Báránd, Kossuth tér 4. Tel.: Sáp Fő u. 24. Tel: Nappali ellátást nyújtó intézmény Idősek klubja Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: Báránd, Kossuth tér Sáp Fő u. 24. Tel: Pszichiátriai betegek nappali intézménye Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: Szenvedélybetegek nappali intézménye Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.: Közösségi ellátások 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: Báránd, Kossuth tér Sáp, Fő u Tetétlen, Rákóczi u. 1.sz. (másodlagos feladatellátási hely, csak szenvedélybetegek közösségi ellátása) 4177 Földes, Rákóczi u. 5.sz. (másodlagos feladatellátási hely) Támogató Szolgálat 4183 Kaba, Jókai u.4. Tel/fax.: Báránd, Kossuth tér Sáp Fő u. 24. Gyermekóléti szolgáltatás 4183 Kaba, Jókai u. 4. Tel/fax.:

28 Báránd, Kossuth tér 4. Tel.: Sáp Fő u. 24. Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde) 4183 Kaba, Hajdú u. 7.sz. Tel.: Tetétlen,.Rákóczi u. 1. Tel.: 54/ , ) Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: Illetékességi területén gondoskodik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III törvény ( továbbiakban: Szt) alapján 1. Étkeztetésről 2. Házi segítségnyújtásról 3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról 4. Családsegítésről 5. Nappali ellátásokról - Idősek klubja - Pszichiátriai betegek nappali intézménye - Szenvedélybetegek nappali intézménye 6. Támogató Szolgálatról 7. Közösségi ellátásokról - pszichiátriai betegek közösségi ellátása - szenvedély betegek közösségi ellátása A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított évi XXXI törvény ( továbbiakban: Gyvt) alapján - Gyermekjóléti szolgáltatásról - Gyermekek napközbeni ellátásáról (bölcsőde) 11.) Szakágazati besorolás: Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 12.) Alaptevékenysége: Alaptevékenységének szakfeladatai Bölcsődei ellátás Házi segítségnyújtás Családsegítés Szociális étkeztetés Nappali szociális ellátás Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás Alaptevékenységének szakfeladatai október 1-től: Idősek nappali ellátása Bölcsődei ellátás Gyermekjóléti szolgáltatás Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás Pszichiátriai betegek nappali ellátása Szenvedélybetegek nappali ellátása Szociális étkeztetés

29 Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgáltatás Közösségi szolgáltatások Alaptevékenységen belüli főbb tevékenységek: Az Szt 62-ában meghatározott étkeztetés keretében a szociális rászorultaknak, koruk, egészségi állapotuk miatt önmaguk és családjuk étkeztetéséről gondoskodni nem tudóknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetés biztosítása Az Szt 63 -ában meghatározott házi segítségnyújtás keretében biztosítja az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködés, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, elhárításában való segítségnyújtás. Az Szt 64 -ában meghatározott családsegítés keretében biztosítja a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, családgondozást, veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, civil kezdeményezések elősegítését, családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, mediációs programokat, szolgáltatásokat. Az Szt 65. -ában meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátást. Az Szt. 65/A. -ában meghatározott közösségi ellátások keretében biztosítja a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését és figyelemmel kisérését, megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Az Szt. 65/C. -ában meghatározott támogató szolgáltatás keretében biztosítja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. Az Szt. 65/F.. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott nappali ellátás keretében biztosítja a hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére a lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint meg kell szervezni az ellátottak napközbeni étkeztetését.

30 30 A Gyvt ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A Gyvt 41-42/A. -ában meghatározott gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A feladat ellátása napos bölcsőde keretében történik. Időszakos gyermekfelügyelet biztosítása. 13.) Az intézmény típus szerinti besorolása: - Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: Önállóan működő. Pénzügyi-, gazdasági feladatait Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testület Polgármesteri Hivatala látja el. 14.) A feladatellátást szolgáló vagyon megnevezése: Kaba, Hajdú u. 7. Hrsz: 1514 Báránd község tulajdonában lévő 635 Hrsz-ú ingatlan Báránd, Kossuth tér hrsz. Sáp, Fő u hrsz. Sáp, Fő út 40/A. 338/1 hrsz. Tetétlen, Rákóczi u hrsz. 15.) Az intézményi vagyon feletti rendelkezés: A települési önkormányzatok által a feladatellátáshoz átadott vagyon feletti rendelkezési jogot az a képviselő-testület gyakorolja, melynek illetékességi területén a vagyon található. A közös beruházások, fejlesztések révén létrejövő vagyon feletti rendelkezés a Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testületét illeti meg a társulási megállapodásban foglaltak szerint. Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek eseti bérbeadására. A tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni 16.) Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: nyilvános pályázat útján Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg a társulási megállapodásban foglaltak szerint, 5 év időtartamra. 17.) Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII.

31 31 törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény ( pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Kaba, november 1. Szegi Emma Polgármester Záradék: Az alapító okiratot módosítását ( s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot) november 1-jei hatállyal Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a október 28.- ai ülésén a 241/2010.(X.28.) Kvt. határozatával fogadta el. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a 9/2010.(I.21.) Kvt. határozattal elfogadott alapító okiratot. Határidő: október 31. Felelős: Szegi Emma polgármester Szegi Emma Szavazásra tette fel a Kabai Bölcsőde Szakmai Programját. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 242/2010. (X.28.) Kvt.h. a Kabai Bölcsőde Szakmai Programjáról A TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT KABAI BÖLCSŐDÉJÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA Készítette: Dr.Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Zsófiné Dede Marianna bölcsődevezető Készült: október 19. a. A BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ ADATOK Bölcsőde neve: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéje Feladat ellátási hely: 4183 Kaba, Hajdú utca 7. szám tel: Az intézmény típusa: integrált intézmény 8. Szervezeti működése: többcélú, önálló szervezeti és szakmai egységeként működő, közös igazgatású intézmény Jellege: napos bölcsőde Külön szolgáltatás: időszakos gyermekfelügyelet Férőhely: 26 fő Csoportszám: 2 Csoportlétszám: 12 illetve 14 fő Bölcsődevezető: Zsófiné Dede Marianna Intézményvezető: Dr. Kaszásné Sarkadi Anna a. ELLÁTÁSI TERÜLET BEMUTATÁSA Földrajzi helyzet Kaba Magyarország észak-alföldi régiójában, Hajdú-Bihar megye Püspökladány kistérségében fekszik. a. b. Népességi adatok Állandó lakosok száma: 6339 fő 0-3 éves korosztály létszáma: 149 fő

32 32 c. Szociológiai tényezők A népesség elöregedése jellemző a településre. Jelenlegi öregedési indexünk 91,9 %. A kilencvenes évek végétől drasztikusan csökken a születések száma. Míg 2000 előtt gyermek született évente, addig az utóbbi 4-5 évben már csak 50. Mint országosan itt is megfigyelhető a családmodell megváltozása, a házasságkötések számának csökkenése, az élettársi kapcsolatok számának növekedése. Az elvándorlásokra több éve jellemző, hogy az egyedül álló fiatal, diplomás réteg, illetve a kisgyermekes családok költöznek el. Az országos és megyei adatokkal megegyező, hogy nemenkénti és korcsoportos bontás alapján különösen magas az 50-54, korcsoportba tartozó férfiak halálozási aránya. A településen a kisebbséget a romák képviselik. Integrált oktatásban jelenleg 148 gyermek részesül, ennek 24%- a tartozik a kisebbségez. d. Az ellátási terület kiemelt problémái - szülők alacsony iskolázottsága, - nő az általános iskolát nem befejező gyermekek száma, - országos, megyei átlagnál magasabb munkanélküliség (16 %-ot meghaladó), - a települési önkormányzat forráshiánya, - a lakosság alacsony jövedelme miatt az önkormányzati támogatás jelentős mértékű igénybevétele, - Kabán az utóbbi években egy nemkívánatos szegregációs folyamat indult meg azzal, hogy cigány-telep jött létre a település egyik külső utcáján. Ezzel a környezet rendezetlenné vált, az infrastruktúra nem megfelelő. Az itt élők többsége nagycsaládos, szegények, ezen belül is a legszegényebbek közé tartozó. Jövedelmüket a gyermekek után járó ellátások és szociális juttatások képezik. - a nők körében is terjed az alkoholizmus, csökken a szenvedélybetegek átlagéletkora, - nagy arányú bűnözés. I.A KABAI BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ SZAKMAI INFORMÁCIÓK A Kabai Bölcsőde rövid bemutatása Bölcsőde 1953-tól kezdődően működik Kabán, ugyan abban az épületben A férőhelyek száma az elhelyezési igény változásához igazodva többször módosult, jelenleg 26 férőhellyel működik. A szolgáltatást nyújtó épület életveszélyessé válása miatt 2007-ben teljesen fel lett újítva ben pedig új játszóudvart kaptak a gyermekek. A bölcsőde helyiségei: A gyermekek által használt épületrész: 2 csoportszoba, 1 fürdőszoba, 1 átadó, 2 előtér. Egyéb helyiségek: iroda, személyzeti öltöző-ebédlő, WC-k, főzőkonyha és helyiségei, mosókonyha, szárítóvasaló, raktárak. A játszóudvaron a napos és az árnyékos, illetve a füves és betonos rész aránya megfelelő. A zöld területen fák, bokrok, fűszernövények vannak ültetve. Az udvaron történő alvást, levegőztetést, illetve asztal melletti tevékenységet egy 40 m 2 nagyságú pavilon szolgálja. A bölcsődénkben elhelyezett gyermekek %-ának szülei munkavégzésük vagy tanulmány folytatási miatt kéri a szolgáltatás biztosítását, % közötti azon gyermekek száma, akik hátrányos helyzetük miatt lettek az intézményben elhelyezve. Személyi feltételek A kinevezett dolgozók létszáma: 5 fő, közülük 1 fő vezetői, és 4 fő gondozói munkakörben van foglalkoztatva. A kisegítő munkakörben foglalkoztatottak száma: 5 fő, akik közcélú foglalkoztatottként dolgoznak. Ezen kívül az élelmezésvezető és az orvos megbízási szerződés alapján látja el feladatát. A dolgozói létszám megoszlása munkakör szerint: 1 fő bölcsődevezető 4 fő gondozónő 1 fő orvos 1 fő élelmezésvezető 2 fő konyhai dolgozó 1 fő takarítónő

33 33 1 fő mosónő 1 fő udvari munkás A szakdolgozók iskolai végzettség és szakképzettség szerinti megoszlása Iskolai végzettség, szakképzettség: Létszám: Főiskolai végzettség (védőnő, mentálhigiénés) + szakgondozó 1 képzésre kötelezett Csecsemő- és kisgyermekgondozó (felsőfokú szakképzettség) 1 Csecsemő- és gyermekgondozó 3 Bölcsődekép Szemléletmódunk lényege: emberszámba vesszük a nevelésünkre-gondozásunkra bízott gyermeket, igyekszünk őt teljes mértékben megismerni, megérteni és elfogadni, segítőként állni mellette. Mivel a gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, alapvetően fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek befogadásra. Ahhoz, hogy az ember bátran és vidáman kiléphessen a hideg téli utcára, az kell, hogy előzőleg jól felmelegedhessék a meleg szobában. Aki hideg szobából lép ki, az az utcán is fázik. /Hermann Alice: Emberré nevelés/ Az ember fejlődésében meghatározóak azok a hatások, amelyek az élet korai szakaszában érik a kisgyermeket, ezért nagy a családi nevelés és az arra épülő bölcsődei nevelés felelőssége. A Kabai Bölcsőde erősségei: - jó megközelíthetőség, - felújított épület, - saját főzőkonyha, - újonnan kialakított, nagy területű játszóudvar, - nagyterületű udvari pavilon, - több fajhoz tartozó növényzet (fák, bokrok, fűszernövények), - működő alapítvány, - kialakult és működő kapcsolatrendszer, - együttműködés más bölcsődékkel, a Regionális Módszertani Bölcsődével. Gyengeségei, fejlesztésre váró területek: - benti játékok mennyisége és minősége, - készségfejlesztő eszközök hiánya, - alaptevékenységen túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások kezdetleges szintje, - internet hiánya (bekötése folyamatban), - szennyvízcsatorna hiánya (kiépítése folyamatban), - az épület nem akadálymentesített. A BÖLCSŐDÉKRE VONATKOZÓ SZAKMAI INFORMÁCIÓK A bölcsődei gondozás-nevelés célja A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi, etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembe vételével, tapasztalatok szerzésének biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. Hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni.

34 34 Feladata A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben meghatározottaknak megfelelően: A családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése. Ellátottak köre A szolgáltatás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 4. -ban megjelöltek szerint Kaba város, Báránd Sáp és Tetétlen község közigazgatási területén élő, és ott tartózkodó 20 hetesnél idősebb, de 3 éven aluli gyermekek ellátását biztosítja. Célcsoport Azon gyermekek számára kell az ellátást biztosítani, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt, napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Különösen az olyan gyermeket kell ellátni: - akinek fejlődéséhez állandó napközbeni ellátás szükséges, - akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, - akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, - kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül-, - akinek az ellátásáról a család szociális helyzete miatt nem tudnak gondoskodni. 9. A felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll Az ellátás igénybevételének módja, feltételei A gyermek bölcsődei felvételét írásban kérheti: - a szülő, - a törvényes képviseleti joggal rendelkező (gyám), - illetve hozzájárulásukkal : - a körzeti védőnő, - a házi gyermekorvos vagy háziorvos, - a szociális-, illetve családgondozó, - a gyermekjóléti szolgálat, - a gyámhatóság is kezdeményezheti. A bölcsődei felvétel iránti kérelemhez csatolni kell: - A házi gyermekorvos vagy háziorvos által kiállított orvosi igazolást arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható. - Nyilatkozatot arról, hogy a családban hány kiskorút tartanak el. A jogviszony megszűnése Az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augsztus 31.), ha a gyermek a 3. életévét betöltötte. Amennyiben a gyermek 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészégi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri. A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei ÁLTALÁNOS RÉSZ

35 35 - A családi nevelés elsődlegességének tisztelete: - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait megismerve, tiszteletben tartva, azt erősítve vesz részt a gyermekek napközbeni nevelésében, gondozásában. Feladatunk: a családi nevelés megismerése, értékeinek átültetése a bölcsődei gyakorlatba, a szülők számára lehetővé tenni, hogy megismerjék és bekapcsolódjanak a bölcsőde életébe. Megbeszéléseken, értekezleteken a nevelési-gondozási elvek és gyakorlat átadása a két nevelői szintér között. - Gyermeki személyiség tiszteletének elve: - A gyermeket mint fejlődő személyiséget a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye és ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. Feladatunk: a gyermek bölcsődei nevelése-gondozása alatti kompetenciák fejlesztése, az emberi jogok tiszteletben tartásával. - Egyéni bánásmód elve: - A gyermek kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Cél a gyermek egyéni kompetenciájának fejlesztése. Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot a fejlettségi szintben, jelentős individuális variabilitás tapasztalható az azonos életkorú csoportban is. A bölcsődei nevelésben-gondozásban kezelni kell a naptári kor és a funkcionális kor közötti diszkrepanciákat, az egyes gyermekek sajátos egyéni igényeit figyelembe kell venni, ugyanakkor az egészséges és a problémás fejlődésmenetek közötti különbséget a bölcsődei szakembernek fel kell ismernie. - A biztonság és a stabilitás elve: - A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, a napirend folyamatosságából, az egyes mozdulatok egymásra épüléséből adódó ismétlődések stabilitást, kiszámíthatóságot jelentenek a gyermeknek. Az új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatás segíti az alkalmazkodást, a változások elfogadását. Feladatunk: saját gondozónő rendszer, felmenő rendszer, csoportállandóság, fokozatos beszoktatás biztosítása. - A nevelés és a gondozás egységének elve: - A bölcsődében a nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkot, de a nevelés nem korlátozódik a gondozásra. Feladatunk: a gyermek bevonása a gondozás menetébe, biztosítsuk a próbálkozás lehetőségét számára. A gondozást, az együtt töltött időt élvezze a gyermek és a felnőtt is. - Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve: - A gyermeki próbálkozások elismerő, támogató segítése, a gyermek felé irányuló figyelem és elfogadó szeretet fokozzák az aktivitást. Feladataink: a biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozások bátorítása, az egyéni kompetenciának megfelelő döntési lehetőség biztosítása, az egyes élethelyzetek átláthatóvá, befogadhatóvá tétele. - Az egységes nevelői hatások elve: - A gyermekkel foglalkozó felnőtteknek alapvető nevelési elveiket egyeztessék, nevelési gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. - A pozitívumokra támaszkodás elve: - A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. - A rendszeresség elve: - Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. - A fokozatosság elve: - A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segítse alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.

36 36 A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai - Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása: - A harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. - A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése. - Az alapvető kulturhigiénés szokások kialakulásának segítése, életkori igényeknek megfelelő napirend kialakítása. - Szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. - Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése: - Derűs légkör biztosítása, adaptációval járó nehézségek csökkentése. - Szoros személyes kapcsolat kialakítása a gondozónővel. - Egyéni szükségletek kielégítése csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése. - Bizalmon és elfogadáson alapuló kapcsolatok kialakulásának segítése, az együttélés szabályainak elfogadásának, az empátia és tolerancia fejlődésének segítése. - Közös élmények szerzésének támogatása. - Kommunikatív képességek fejlődésének segítése (meghallgatás, értő figyelem, kérdések megválaszolása). - Speciális nevelési igényű gyermekek nevelése többletfigyelem ráfordításával, szükség esetén szakember bevonásával. - A megismerési folyamatok fejlődésének segítése: - Az érdeklődés felkeltése, az érdeklődési kör bővülésének segítése - A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. - A gyermek tevékenységéhez igazodó élmények, helyzetmegoldási minták biztosítása. - Az önállóság és a kreativitás támogatása. - Az önálló választás képességének támogatása. - Ismeretnyújtás, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése. - A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségének megteremtése. A bölcsődei élet megszervezésének elvei Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családokat is segíti gyermekük nevelésében. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük: - beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor, - szülői értekezletek: - hagyományos értekezletek, - szülőcsoportos beszélgetések - hirdetőtábla, - üzenőfüzet, - írásos tájékoztatás, napló, - nyílt napok, - időpont-egyeztetés után egyéni beszélgetés, - szervezett programok. Családlátogatás Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A gondozónő: - ismerje a családlátogatás jelentőségét, - a családlátogatáson hivatásának megfelelően viselkedjen, - a szülők felé hitelesen képviselje azt, hogy a családlátogatás előnyös a gyermek szempontjából.

37 37 Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének bevezetése, a bölcsődei gondozó-nevelő munka egyik fontos feladatát, a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl. étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar, stb.). A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei: - a bölcsődevezető és a gondozónő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit - a szülő részéről a módszer elfogadása, és együttműködő részvétele - a beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább 2 hét legyen - a beszoktatás első hetében az anyával /szülővel/ együtt, a második héten már az anya /szülő/ állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel történjen - a beszoktatás első hetében úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a gondozónő ezeket megfigyelhesse - a gyermek együttműködésétől függően a gondozónő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében /kínálás, orrtörlés/ - a harmadik-negyedik naptól a gondozónő fokozatosan veszi át az anyától a gondozási műveleteket - a gyermek ébrenléti ideje alatt az anya rövidebb-hosszabb ideig távozhat a csoportszobából - az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya még a második hét végéig is tartózkodjon a bölcsődében az elaltatás ideje alatt, illetve az ébredés várható időpontjában - célszerű beszoktatási terv készítése, hogy a csoportban dolgozó gondozónők összehangolhassák a beszoktatás sorrendjét és a gyermekek által ott töltött időt - egy gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra, hogy az adott gyermekkel tudjon foglalkozni - a gyermek bölcsődei életének kialakításánál, a szakmai elvek megszabta kereteken belül, figyelembe kell venni az otthoni szokásokat - a beszoktatás során a gondozónőnek az egész családot, nem "csak" a gyermeket kell segítenie. "Saját gondozónő" - rendszer A "saját gondozónő" - rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik a bölcsődei csoportban. A csoport gyermekeinek egy része /5-6 gyermek/ tartozik egy gondozónőhöz. A gondozás-nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A gondozónő az ún. ölelkezési időben - az az időszak, amikor mindkét gondozónő jelen van - idejét elsősorban a "saját" gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A "saját gondozónő" szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője, (felmenőrendszer). A "saját gondozónő"rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a "saját" gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszáma maximum 12 fő, 2 évesnél idősebb gyermekek csoportjában maximum 14 fő. A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Egy gondozónő max. 6-7 "saját" gyermeket láthat el. A csak fogyatékos kisgyermekeket gondozó speciális csoport létszáma 6 gyermek. Ha sérült gyermeket egészséges bölcsődei csoportban, (integráltan) helyezünk el, ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. Napirend

38 38 A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit, úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg - s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozó-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS A feladatellátás szakmai tartalma, módja 10. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell a gondozás-nevelés feltételeit, így különösen: - a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, - a megfelelő textíliát és bútorzatot, - a játéktevékenység feltételeit, - a szabadban való tartózkodás feltételeit, - az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint. 11. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai: - a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése. 12. Az egészséges testi fejlõdés elősegítéséhez kapcsolódó feladatok: - egészséges és biztonságos környezet megteremtése, - primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése, - egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése. 13. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítéséhez kapcsolódó feladatok: - derűs légkör biztosítása, a közösségbe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, csökkentése, a gyermekek segítése átélt nehézségeik feldolgozásában, - a gondozónő- gyermek között szeretetteljes kapcsolat kialakulásának segítése, - az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az én tudat egészséges fejlődésének segítése, - a társas kapcsolatok alakulásának segítése, - az együttélés szabályainak elfogadtatása, - a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése. 14. A megismerési folyamatok fejlődésének segítéséhez kapcsolódó feladatok: - a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása, - az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, - ismeretnyújtás, - a gyermek tevékenységének támogató, bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése.

39 39 A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei A gondozás (öltözködés, tisztábatevés, illetve WC-használat, kézmosás, étkezés) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. Gondozás Bensőséges interakciós helyzet a gondozónő és a gyermek között, melynek elsődleges célja: a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. Cél: - primer szükségletek kielégítése - kultúrhigiénés szokások kialakítása - önállósodási törekvések támogatása Területei: etetés fürdetés tisztábatevés öltözés Fürdetés, tisztábatevés Cél: d.) a gyermek jól érezze magát a gondozási műveletek során e.) az együttlét örömet jelentsen f.) kultúrhigiénés szokások kialakítása g.) a gyermeki aktivitás, önállósodás elősegítése h.) testséma kialakítása i.) szobatisztaságra nevelés (tipegőknél) Gondozónői feladat - tárgyi és személyi feltételek biztosítása - derűs, nyugodt légkör megteremtése - a gondozási műveletek elvégzéséhez elegendő idő biztosítása a jó napirend kialakításával Szobatisztaságra nevelés Cél: a szobatisztává válás segítése a gyermek egyéni érettségét figyelembe véve. Gondozónői feladat: - támogató együttműködés a gyermekkel - bátorítás, megerősítés - a lehetőség felkínálása a gyermek egyéni fejlettségének figyelembevételével szükségleteinek elvégzésére a fürdőszoba használata során - elegendő idő biztosítása kivárás Etetés: Cél: - korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal előállított táplálékkal a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, fiziológiás szükségletének kielégítése - önállósodás támogatása - kultúrhigiénés szokások kialakítása - az önálló étkezés kialakulásának elősegítése Gondozónői feladat:

40 40 - étkezések során kellemes, nyugodt légkör megteremtése - gondozási sorrend kialakítása a gyermekek fejlettségét figyelembe véve - a gondozási sorrend következetes betartása - az önálló étkezés elősegítése kétkanalas módszer alkalmazásával - tárgyi feltételek biztosítása - elegendő idő biztosítása az étkezésekhez Öltöztetés: Cél: - a gyermekek az időjárásnak megfelelően legyenek öltöztetve - önállósodási törekvések támogatása Gondozónői feladat: - tárgyi, személyi feltételek biztosítása - bátorító, támogató együttműködés a gyermekkel - elegendő idő biztosítása kivárás Mozgás A mozgás a kisgyermek lételeme, a mozgásos tapasztalatok jelentik számukra az igazán érthető és feldolgozható információt, a világ megismerése, a gondolkodás fejlődése ebben a korban érzékszervi-mozgásos sémákon keresztül történik. A mozgásfejlődés fiziológiás menetének minden lépése a gyermek belső késztetésén alapul. Nincs szükség arra, hogy a fejlődés menetébe gyakoroltatással, bizonyos fejlettebb helyzetekbe helyezéssel, tanítással beavatkozzunk. Az, hogy a fejlődés menetébe nem avatkozunk be, nem jelenti azt, hogy nincsenek feladataink a feltételek biztosításával kapcsolatban. A felnőttnek nem az a feladata, hogy kedvet csináljon a mozgáshoz, hanem az, hogy nyújtsa mindazt, ami a gyermek jó közérzetéhez, biztonságérzetéhez, fejlődéséhez szükséges. Fő feladatok: - Széleskörű mozgáslehetőség biztosításával a mozgástapasztalatok megszerzésének segítése. - A kötetlen szabad mozgástevékenység feltételeinek biztosítása (hely, idő, eszköz), csoportszobában és a játszóudvaron egyaránt: csúszda, alagutak, tricikli, pad, ugráló labdák, pónik, stb. - Az eszközök használata a gyermek saját belső késztetésén, igényén alakuljon, azokkal bármikor játszhasson a gyermek a kialakított szokásokon belül. - A nagymozgások fejlődésnek biztosítása mellet a finommotorika fejlődéshez is feltételeket kell biztosítani a csoportban és a szabadban egyaránt. - Közös játékos mozgással örömforrást, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára. - A nagymozgások és finommotorika fejlesztése, a játékos lábtorna a lábboltozat kialakítását előnyösen befolyásolja. - A mozgásos játékok mindig a természetes mozgásformákra épüljenek. - A rendelkezésre álló tér kitágítása: az udvari pavilon alatt esős időben olyan mozgásos tevékenységre is sor kerülhet, amire a csoportszobában nincs lehetőség. - A szabadban való mozgást minden évszakban biztosítani kell az épületben és az udvaron egyaránt. Játék A játék a kisgyermekkor legjellemzőbb tevékenységi formája, elsődleges szerepe van a gyermek fejlődésében, játékban történik az élményfeldolgozás, a megértés folyamata. A játékban nyilvánulnak meg az érzelmek, jelzi az adott fejlettségi szintet. Tehát a nevelésben a játék a fejlődés-fejlesztés legfőbb biztosítéka. A játék kiemelt jelentőségének a bölcsőde napirendjében is meg kell jelennie! Szakmai programunkban a játék helye, szerepe az Alapprogram szellemiségét tükrözi. Hangsúlyt helyezünk a gyermeki játék védelmére, a feltételek megfelelő alakítására, az öntevékeny szabad játék megnyilvánulásainak tiszteletben tartására. Fő feladatok: - Szabad játéktevékenység feltételeinek biztosítása. A belső késztetésből induló szabad játéktevékenység feltételeinek biztosítása. A játék feltételein értjük mindazon tényezőket, amelyek a játék kibontakozására, menetére hatással vannak. A játék szabadsága azt jelenti, hogy

41 41 szabadon választja és külső kényszertől mentesnek éli meg, a gyermek önként vesz részt a játékban, maga választja meg mit, mivel, hogyan, hol, meddig és kivel játszik. - Eszközök biztosítása: Alapvető feltétele a szabad játéktevékenységnek. Különböző játékfajták biztosítása formában, színben, anyagban, méretben, funkcióban. Bölcsődei csoportban az azonos játékeszközökből legalább a csoport 2/3 résznek elegendő mennyiség biztosítása szükséges (konfliktusok elkerülése). A játék egyes színterei eltérő játékkészletet feltételeznek (csoportszoba, udvar). A játékeszközöket nyitott polcon kell elhelyezni. A játékokat célszerű csoportosítani, mert a gyermekek így könnyebben megtanulják, hogy az egyes játékok hol találhatók, azokkal hol tudnak legzavartalanabbul tevékenykedni, kialakít bennük bizonyos rendszerességet. A csoportban játéksarkokat, pihenésre, elkülönülésre alkalmas puha sarkokat kell kialakítani. A készen vásárolható játékokon kívül ötletes játékok készíthetők házilag is, s ennek lehetőségével a gondozónőknek élni kell (bábok, kiegészítők, stb.) Az alapjátékokat minden csoportban biztosítani kell évszaktól függetlenül. Jó a játékkészlet, ha: - megfelel a gyermekek életkorának, fejlettségének érdeklődésének, - többféle, gazdag tevékenységre ad lehetőséget, - aktivitásra, szabad választásra lehetőséget nyújt. - Elegendő idő biztosítása: A rugalmas folyamatos napirendet úgy kell megszervezni, hogy minden olyan időt, amit a gondozás nem foglal el, szabad játékkal tölthessék a gyermekek. Akkor elegendő a játékidő, ha minél hosszabb, összefüggő idő áll rendelkezésre, ha az indokolatlanul nincs megszakítva. - Nyugodt, biztonságos környezet biztosítása: A gyermeket feltétel nélkül elfogadó, védő-támogató környezet, a szoros személyi kötődés az őt nevelő-gondozó felnőtthöz biztosítja azt az érzelmi háttért, ami szükséges az önfeledt szabad játéktevékenységhez. A kisgyermekek képesek hosszú percekig elmélyülten játszani, de igénylik és nagyon élvezik, amikor a felnőtt együtt játszik velük. Ez a közös tevékenység kellemes élmény a gyermek számára. A közös játék már egészen fiatal kortól a jó együtt élményét adják a gyermek és felnőtt számára (ölbeli játékok: tapsoltatók, lovagoltatók, tenyeresdik, táncoltatók ) Bár a felnőtt közelségét később is igénylik a bölcsődés korú gyermekek de a szimmetrikus kapcsolatok is egyre nagyobb szerepet kapnak. A másokkal való játszás során megtanulja a gyermek a társas együttlét szabályait, megtanul másokhoz alkalmazkodni, saját akaratának érvényesítésében tapasztalatokat szerez. - A felnőtt részvétele a gyermek játékában: A bölcsődei nevelésben, a gyermek játékában a felnőttnek szerepet kell kapnia, hiszen odafigyelése, esetenként ötletek, viselkedési és helyzetmegoldási minták adása a fejlődés fontos segítői. A felnőtt támogató odafigyelése, a gyermek pillanatnyi igényéhez igazodó részvétele a játékban erősíti a játék örömét. A felnőtt sokféleképpen kapcsolódhat a gyermek tevékenységébe, de optimális határok között. A játékban való részvétel formái: - kezdeményezés, - együttjátszás, - megerősítés, - Segítségnyújtás, - ötletadás, - konfliktusok megoldás. - A csoporthelyzet kezelése: A bölcsődei életben gyakori jelenség, hogy egy gyermekkel folytatott játék felkelti más gyermekek érdeklődését. Fontos, hogy minden gyermek saját érdeklődésének, igényeinek megfelelően vehessen részt az adott játékban. Fontos az egymás iránti figyelem, tapintat felkeltése, a társas kapcsolatok fejlődését pozitív irányba befolyásolják. Vers, mese, mondóka, ének Az érzelmi biztonság kialakulásában, az anyanyelvi nevelésben egyaránt fontos szerepe van a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt, mondókáknak, énekeknek, verseknek. A kisgyermek korai életszakasztól szívesen hallgatja a rövid meséket, történeteket, énekeket, mondókákat.

42 42 Feladatok: - A magyar zenei nevelés alapja az éneklés, a gyermek élvezi a dallamát, ritmusát, hangulatát. - Amikor csak lehet, énekeljen a gondozónő, az ének, zene személyiségfejlődésre gyakorolt hatása mással nem pótolható. A gondozónő éneke még ha nem is tiszta az énekhangja többet ér minden gépi zenénél. - A gyermek szívesen énekel együtt a gondozónővel, társakkal, de figyelni kell a hangterjedelemre (5 hang). Fő cél a zene iránti érzékenység felkeltése. - Használjon a gondozónő hangszert, jó ha a gyermek is próbálkozhat azzal - Csendes énekléssel, dúdolgatással az érzelmi állapot pozitívan befolyásolható. - Elalvás előtt nyugtató hatású a megfelelő, igényes bébimuzsika halk lejátszása. - Ének, vers, zene bármilyen játékhelyzethez kapcsolódhat, a különböző alkalmakhoz illő éneket válasszunk. - A mondóka, ritmikus szövegek egyben mozgásos játékok is. A gyermekeket a mondókában a hangzás, a hangulat és a hozzá kapcsolódó ritmikus mozgások ragadják meg. - A vers, mondóka játék a nyelvvel mondani kell és nem tanítani. - A mesélés, képeskönyv nézegetés az érzelmi, értelmi és szociális fejlődésre nagy hatással van, gazdagodik ismeret anyaga, könnyebben tud eligazodni az őt körülvevő világban, önmagáról szóló történetek hatására könnyebben feldolgozza saját élményeit. - A mesélést a gyermek érdeklődésére, aktivitására építsük. A mesét soha ne kérdezzük vissza, annak hatását a gyermek játékában, viselkedésében, beszédében mérheti le a gondozónő. - A meséléshez mesefüzet szerkesztése jól hasznosítható zsebes megoldással, pálcikabábokkal kiegészítve. Kezdetben célszerű a hónap meséihez elkészíteni, később egyéb mesékkel is bővíthető. - A versek, énekek, mondókák és a mesék köré a csoportra jellemző szokások kialakítása (mesesarok, mesezsák, stb). Ismeretek szerzése, tanulás Az ismeretek, tapasztalatok megszerzése iránti vágy belső motívum, a gyermek abban örömét leli,magában a folyamatban és annak eredményében egyaránt. A bölcsődében a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, átszövi a bölcsődei élet egészét. A spontán tanulás fenntartói: Feladatok: - a kíváncsiság, - a kompetenciára törekvés, - a mintakövetés. - Elsődleges a fizikai és érzelmi biztonság megteremtése, amely alap ahhoz, hogy a kisgyermek érdeklődéssel forduljon a környezete felé, kedve legyen aktívan tevékenykedni. - Optimálisan inger-gazdag környezet kialakítása, ezen belül a megfelelő játékkészlet biztosítása. - Az élményszerzés lehetőségének biztosítása, az egyes helyzetek átláthatóvá tétele. - Minta és modell nyújtása a gyermek számára, amit követhet. - A tapasztalatok feldolgozásának segítése (a helyzethez és a gyermek fejlettségéhez igazodó magyarázat, a próbálkozások bátorítása, elismerése, segítség adása). - A helyes szabadság biztosítása: kényszer nélkül történjen, csak annyit segítsen a felnőtt, amennyi szükséges, de azt mindenképpen. A helyes tanulási-tanítási folyamat során a gyermek saját aktivitására épülő tevékenysége útján sajátítja el a szükséges tudást. Amit kerülni kell: - Erőltetett, direkt ismeretnyújtás (elveszi a spontán tanulás örömét). - A spontán, felnőtt nélküli tanulás mítosza: a felnőtt jelenléte a környező világ megismerésében a gyermek számára nélkülözhetetlen. A nevelő-gondozó munka tervezése A bölcsődében a nevelés-gondozás tervezése hosszú múltra tekint vissza, mégis a tervezés az egyik legvitatottabb kérdése szakmai munkánknak: kell-e és milyen tartalommal kell tervezni a nevelési munkát.

43 43 A nevelési munka keret jellegű tervezése szükséges, mert biztonságot ad, irányt mutat. A Szakmai Programhoz igazodva elkészített játékos programok tervezete segíti a nevelési munkát, csökkenti az ad hoc jellegű megoldásokat. A program megvalósulása a gyermekek számára nem jelenthet kényszert, azokban való részvételük saját akaratuktól, érdeklődésüktől, hangulatuktól függ. A programkészítéshez egy hónapra kell meghatározni a fő nevelési célokat, azok megvalósítását segítő módszereket, eszközöket (mozgás, finommotorika, alkotó tevékenység, vers, mese, mondóka, aktuális ünnepek) Feladatok: - A legkisebbek gyermekeknél a tervezés azoknak a tevékenységeknek (játékos mozgásoknak, mondókáknak, énekeknek) a számba vétele, amelyek az adott csoport és azon belül az egyes gyermekek fejlettségi szintjének megfelelnek. - A nagyobb gyermekeknél is a gyermekek fejlettségi szintjének figyelembe vételével történik a programok tervezése. - A programokra a gondozónőknek fel kell készülni (anyagok, eszközök, módszerek) - A havi, ezen belül heti bontásban készített programtervet októbertől májusig készítjük. Az összeállítás ideje a tárgyhót megelőző hónap utolsó péntekje. A programterv írásban (számítógéppel) készül 3 példányban, 1 példány a csoportban marad, egy kifüggesztésre kerül az átadóban, egy példány a szakmai program melléklete. - A programtervek készítése előtt célszerű az előző havi terv megvalósulását áttekinteni. - A programot nem szabad mereven kezelni, annak rugalmas változtatása a gyermekek igényétől függően szükséges. - Fontos, hogy a programtervek sokféle élmény, tapasztalat és ismeret nyújtására adjanak lehetőséget. Minden évszak sajátos tevékenységet kínál, ezt a programkészítésnél fel kell használni. - A játszóudvaron sem elég a felügyeletet biztosítani, ötletekkel az udvari játékot is színesebbé lehet és kell tenni. - A havi nevelési célkitűzés készítésénél célszerű meghatározni azokat az énekeket, mondókákat, verseket, amelyeket az évszakokhoz, ünnepekhez, aktualitásokhoz igazodva többször szándékozunk ismételni. - Minden hónapra határozzuk meg a hónap meséjét, s a feldolgozás módját is (képek, bábok, stb.) A fejlődés jellemzői bölcsődés kor végére Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot, hisz a pszichoszomatikus fejlődésben és a fejlettségi szintben jelentős egyéni különbségeket mutatnak. Egy-egy korosztályban azonban általában megfigyelhetőek bizonyos életkori sajátosságok, amelyek az adott populáció többségét jellemzik. Ha ezeket nem kezeljük merev kategóriákként, akkor segíthetnek a fejlettségi színt megítélésében. Bölcsődés kor végére: - Sok területen önálló a gyermek: egyedül vagy kis segítséggel étkezik, öltözködik, tisztálkodik. - Nemcsak felnőtt társaságában érzi jól magát, szívesen játszik társaival is. - Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent számára nehézséget. - Környezet iránt nyitott, érdeklődő, szívesen vesz részt közös tevékenységekben. - Elsősorban verbálisan kommunikál, szókincse széles, beszéde nyelvtani struktúrája kialakulóban van. - Többségük megbízhatóan szobatiszta. - Szomatikus fejlettség. A KABAI BÖLCSŐDE JELLEMZŐ SAJÁTOS TEVÉKENYSÉG MEGFOGALMAZÁSA A bölcsőde sajátos arculata A sajátos arculat kialakítása nem történt meg a korábbi években bölcsődénkben. Az alkotó tevékenységre, a környezet megismerése nem volt hangsúly fektetve. A mostani vezetés azonban elsődleges feladatnak tartja, hogy ezeknek a tevékenységeknek a megerősítésével sajátos arculata legyen az intézménynek. A kollektívának is fontos, mert segíti a közös célokkal való azonosulást, a megvalósításért vállal felelősséget, erősíti az így csináljuk mi érzését.

44 44 A sajátos arculatban meghatározó szerepe van a Szakmai Programnak, az abban meghatározott kiemelt tevékenyégi formának. Bölcsődénkben az általános nevelési és gondozási feladatokon túl kiemelt figyelmet szánunk az alkotó tevékenységnek és a környezet tevékeny megismerésének. Alkotó tevékenység A firkálás (rajzolás), a festés, a plasztikai ábrázolás kezdeti formái fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlődésének. E tevékenységek a gondozónő által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva a képi-plasztikai kifejezőképesség kialakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását, a képi gondolkodás kialakulását és fejlődését, esztétikai érzékenységük, a szépség iráni fogékonyságuk kialakulását és fejlődését szolgálja. - A rajzfejlődés szakaszai bölcsődés korban: - Motívum szakasz: 2 éves kor körül jellemző: a gyermek rájön arra, hogy az eszközökkel nyomot hagyhat, az alapfirkák begyakorlása folyik, s ezt a funkció gyakorlást funkcióöröm kíséri. (kb. húsz alapfirkát különböztethetünk meg). - Kezdetben a rajzolás inkább motoros tevékenység, amelyben az egész testrészt vesz, de alapja azoknak a próbálkozásoknak, amellyel valamit ábrázolni akar hónapos korban megjelennek a zárt firkák, ami egybeesik az én-tudat kialakulásával, a gyermek önmagát perceptuálisan elhatárolja a külvilágtól. - Forma szakasz: a harmadik életévben kezdi kombinálni a gyermek az alapfirkákat, kezdetben csak kettőt kapcsol össze, majd több firka összekapcsolásából kialakulnak a kombinátumok. - Kompozíciós szakasz: a 3. életév betöltése körül kezdődik, de csak óvodás korban teljesedik ki. A kombinátumokból egyre bonyolultabb alakzatokat hoz létre, ezek az olyan mintha alkotások. A gyermek lassan megtanulja, hogy az ábrázolathoz jelentés is tartozik, először csak utólag ad jelentést a rajznak- s ez a jelentés önkényes, többször módosíthatja-, majd rajzolás közben megnevezi alkotását. - A plasztikai ábrázolás fejlődése bölcsődés korban: - Ábrázolás előtti szakasz: 1,5-2 éves kor között a gyurmányok időszaka. Már az első ujjnyomatok a gyurmában jelentős élménnyel ajándékozzák meg a gyermeket, felismeri az anyag formálhatóságát. Élvezettel gyúrja, gyömöszöli az anyagot, ismerkedik az anyag tulajdonságaival. Maga az alakítás és nem az alakzat létrehozása az öröm, ezért azonnal szét is rombolja, amit létrehozott. - Az első emberi figurák időszaka: általában az első jelentéssel bíró figura a plasztikai ábrázolásban az ember. A spontán megjelenő figurák hosszú fejlődésen mennek át, a teljes emberfigura kialakítása az iskolás korra alakul ki. A plasztikai ábrázolás során sem késztetjük a gyermeket a kész minta követésére. Fejlesztési célok, feladatok: - Alkotó tevékenységgel, művészeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken részvétel. - Tapasztalatcseréken szerzett ötletek hasznosítása. - A gyermek környezetének ízléses berendezésével a szép iránti fogékonyság fejlesztése. - Közös alkotó délutánok szervezése a család bevonásával. - A gyermeki alkotásokból legalább évente egy alkalommal házi kiállítás szervezése: Bölcsi Galéria, amelyre meghívjuk a szülőket, testvéreket, nagyszülőket. - A gyermekek számára biztosítjuk, hogy a nap folyamán szabadon rajzolhassanak, festhessenek, ragaszthassanak és gyurmázhassanak. A feltételek biztosításánál figyelembe vesszük a csoportba tartozó gyermekek fejlettségi szintjét. - E tevékenység során a felnőtt óvó-segítő figyelmét kell biztosítani. - A gondozónő a technikákat, az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot megmutatja, de soha nem mondja meg, hogy mit alkossanak. - A felnőtt nem ösztönzi a mintakövetést, kész vizuális panelek másolására nem késztetjük a gyermeket. - Az alkotó tevékenységhez minden lehetséges anyagot és eszközt felhasználunk: ceruza, ecset, dugó, szivacs, kréta, zsírkréta, fa, kő, termény, különböző színű és minőségű papír. - A tevékenységek kezdeményezésénél alkalmazkodunk az aktualitásokhoz (ünnepek, évszakok).

45 45 - A gyermeki alkotásokat tiszteletben tartjuk, a kis alkotó dönt annak sorsáról: kiteszi az alkotások közé vagy hazaviszi. A környezet tevékeny megismerése A bölcsődés gyermek számára is ösztönző erő a természet, amelynek a gyermeki személyiség fejlődésére rendkívül nagy hatása van. A természeti környezet kifogyhatatlan tárháza a játéknak, alkotásnak, az ezekhez kapcsolódó ismeretszerzésnek. Csak az egészen fiatal korban elkezdett környezeti nevelés lehet biztosíték arra, hogy a gyermekben pozitív viszonyulás alakuljon ki a környezet, az élőlények iránt. A bölcsődés gyermeket a természetből elsősorban az állatok érdeklik, érdeklődve figyelik azokat, utánozzák hangjukat, mozgásukat, testi közelségbe is szívesen kerülnek velük, pl. bátran megfognak férgeket, rovarokat (az azoktól való utálkozás már felnőttől tanult viselkedés). A növények élőlényként való elfogadása a bölcsődés korú gyermek számára még nem egyszerű, de egy csírázó mag, egy rügyező ág megfigyelése felkelti érdeklődésüket, ismereteket szerezhetnek az évszakok szerint változó természetről. A természeti jelenségek megfigyelése is érdekes tapasztalatot jelenthet. Az élettelen környezettel a gyermekek kapcsolata sokrétű. A föld, a víz a levegő természetes módon jelen van életükben. A rögös föld, a száraz és vizes homok tapintása, markolászása, a kavicsok gyűjtögetése lehetőséget ad a környezet megismerésére. Az így megszerzett ismeretekre lehet alapozni a későbbi környezeti nevelést. A természet megismertetésével a gyermekek élmény és fantáziavilága gazdagodik, kialakul az esztétikum iránti érzékenységük, fejlődik kommunikációjuk, tág teret kap a belülről fakadó motiváció, kreativitás, kialakul bennük a természet szeretete (nem tördelik le az ágakat, nem tépdesik a virágokat,, nem tapossák el a bogarakat stb. ) fejlődik én-tudatuk, nyitottabbá, érdeklődővé válnak környezetükkel szemben. Elősegítik azt is, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről életkoruknak megfelelő, biztonságos eligazodást és tájékozódást, tapasztalatokat szerezzenek. Célunk, hogy játszva tanulják meg érteni és elfogadni az őket körülvevő világot, szeretni és kímélni a környezetüket. A bölcsődénk új udvarát 2009-ben adták át. Az udvar kialakításának tervezésében és annak építésében kertészek vettek részt, akik figyelemmel voltak a szakmai előírások betartására. Ennek köszönhetően több fajta fa, cserje, fűszernövény lett telepítve, amelyek folyamatosan fejlődnek, hajtanak, virágoznak, termést hoznak, illetve ősszel hullajtják levelüket. A sok növény vonzza a bogarakat, rovarokat, a fából épített pavilon tetőszerkezetébe már madarak építettek fészket, a későbbiekben pedig a növekedő fák reményeink szerint még több madarat csalnak ide. Fejlesztési célok, feladatok: - A bölcsőde udvarán madarak, rovarok, csigák megfigyelése (külső tulajdonságok, mozgás, hang), a bölcsőde kerítésén túli állatok, kutyák, macskák megfigyelése. - Képeken a szabadban látott állatok keresése, hangjuk utánzása, képeskönyv nézegetése közben énekek mondókák az állatokhoz kapcsolódva. - Állat bábokkal tevékenység közben a tapasztalatok felidézése, hangutánzás. - Ismerkedés a háziállatokkal, vadállatokkal képekről. - Madarak etetése télen. - Rügyező, virágzó ágak megfigyelése. Lombkorona kialakulás, a levelek sokfélesége, lomhullás megfigyelése az udvaron. - Virágok megfigyelése, locsolása, gyűjtése, azokkal a csoportszobák díszítése. - Bab, kukorica csíráztatása. - Zöldségekkel, gyümölcsökkel ismerkedés (szín, forma, nagyság, íz, illat) - zöldség és gyümölcsnapok. - Virágok, levelek préselése, ragasztása. - Levél gereblyézése, talicskába gyűjtése. - Kavicsok, termények gyűjtögetése, megfigyelése. - Homokkal, vízzel tevékenykedés, ismerkedés tulajdonságaikkal, kölcsönhatásaikkal. - Időjárás megfigyelése (szél, csapadék különböző formái, napsütés, zivatar).

46 46 - Hódombépítés, hólapátolás. - Jég keresése. - Nyomhagyás a hóban, annak megfigyelése, összehasonlítás más nyomokkal. - Olvadás a meleg szobában. - A gondozónők természetismeretének gyarapítása - Megfelelő minta adás a természet lényeinek elfogadásával kapcsolatban. - A taktilis információ szerzés lehetőségének biztosítása, óvó-vigyázó felügyelet és higiénés szabályok betartásával. - A természet változásából adódó ismeretszerzés lehetőségének jobb kihasználása, nem a gyermeki kíváncsiság és érdeklődés kielégítését kell feleslegesen akadályozni, hanem megfelelő felügyelet mellett támogatni a tapasztalatok szerzését. - Szeles játékok (szélforgó készítése és megfigyelése, szappanbuborék fújása) - Keresni kell a bölcsőde kapuinak nyitását: kisebb séták, közös kirándulások szervezése a családdal. Hagyományok ápolása A sajátos arculat alakításában fontos szerepe van a hagyományoknak. Az ünnepeket és a hagyományok ápolását nem lehet kihagyni a bölcsőde életéből sem, hiszen játékos formában viselkedési formák, magatartási módok átadására van lehetőség, a gyermekek számára megkülönböztethetővé válnak a hétköznapok és a jeles napok. A szokások, hagyományok megtartása a kulturális örökség ápolását jelenti, amelyre a korai életszakasztól kell szocializálnunk a gyermekeket. A bölcsődei nevelés felelőssége azért is hangsúlyos, mert napjainkban e hagyományokból egyre kevesebben éltet a család. Csak élet közeli ünnepek és hagyományok ápolása lehet a cél ebben a korosztályban. Fontos, hogy ezeknek a hagyományoknak talaja legyen a közösségben, mert a múlt örökségéhez csak így közelíthetünk. Az ünnepek nem műsorok szervezését jelentik, hanem rákészülést, közös ünneplést. Minden ünnepi készülődés, a felfokozott várakozás erősíti az ünnep élményét, segíti az ünnepi hangulat megteremtését. A bölcsődés korú gyermek számára minden ünnep egyedi, egyszeri, az ismétlődő ünnep minden alkalommal más és más. Hagyományos ünnepeink: - Születésnap szervezeti keret: csoporton belül, egyéni megünneplés az ünnepelt gyermek születésnapja körüli napon. Az ünnepelt apró, a gondozónők által készített ajándékot, léggömböt kap. Az életkornak megfelelő számú gyertya gyújtása jelképes tortán történik. A rágcsálni valót és az ivólét a szülők hozzák. - Mikulás szervezeti keret: gondozási egységenként érkezik a beöltözött Mikulás. A gyermekek csomagot kapnak, amit hazavisznek és minden csoport új játékokat is kap. - Farsang szervezeti keret: gondozási egységenként ünnepelünk. Jelmezbe öltözés a gyermek és a szülők kívánságától függ. (a bölcsőde rendelkezik saját jelmeztárral, abból is választhat a szülő és a gyermek, de otthonról hozott jelmezben is érkezhetnek). - Húsvét szervezeti keret: a gondozási egység együtt ünnepel. Minden gyermek húsvéti édesség csomagot kap, amit a játszóudvaron rejtenek el a gondozónők, a fűben apró tojásokat dobálnak el, amit összegyűjteni nagy élményt jelent a gyermekek számára. - Anyák napja szervezeti keret: gondozási egységenként az anyák és a nagymamák meghívásával történik (egyéni meghívót ad minden gyermek az anyának). Rövid megemlékezés, közös ének, vers, amelyet vendéglátás követ. - Gyermeknap szervezeti keret: családdal közös rendezvény, ünnepi programok biztosításával, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek. - Ballagás szervezeti keret: családdal közös rendezvény, közös ének, vers, vendéglátás, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek. Fejlesztési célok, feladatok:

47 47 - Keresni kell annak a lehetőségét, hogy több olyan programot szervezzünk, amibe bevonható a család. - Felméréssel, véleménykutatással megismerni, hogy milyen programokban vennének szívesen részt a szülők, milyen időpontot tartanak alkalmasnak. - Néphagyományok ápolása, jeles napok megtartása-hagyományőrzés, ünnepi jelképek készítése. Sokunk gyermekkora felejthetetlen élménye a szőlőskert: az érett szőlőfürtök, a végtelennek tűnő tér a maga ezernyi tapasztalatával, a szüretek, a must illata. A mai gyermekek csak egy része tapasztalhatja meg ezeket. A bölcsődében is tervezhető szüreti program, amely keretében gyümölcsöket, terményeket gyűjthetünk, díszíthetünk azokkal, szőlőt szemezgethetnek a gyermekek, amelyhez énekek, mondókák kapcsolhatók. Megkóstolhatják a kipréselt szőlő ízét. - Segítheti a napi munkát, ha a gondozási egységben az év elején ünneplapozót készítenek a gondozónők, amelyben felsorolják hónapokra bontva a jeles napokat, ünnepeket, amelyről meg akarnak emlékezni, felsorolni az azokhoz kapcsolódó énekeket, mondókákat, meséket. - A felvételre jelentkező gyermekek szülei számára bemutatkozó füzetet adunk, ennek frissítése a bölcsődei jelentkezések előtt fontos feladat. Környezet kialakítása A sajátos arculatban fontos szerepe van a környezet kialakításának, a tárgyi felszereltségnek. A bölcsődei környezet berendezésével, felszerelésével az intézményre jellemző ízlésvilágot közvetítünk. A csoportszobák berendezése és a dekoráció mindig visszatükrözi a gondozónők esztétikai értékrendjét. Fejlesztési célok, feladatok: - A tartós berendezési tárgyak legyenek tartósak, célszerűek és színben visszafogottak. - A játékok elhelyezése nyitott polcon történik, de a tároló eszközök cseréjénél törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint természetes anyagból készült, küllemre összeillő tároló edényeket vásároljunk. - A csoportszobák díszítése igazodik az évszakokhoz, aktualitásokhoz, de fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben arra, hogy a vizuális ingerek tömege zavaró a kisgyermek számára. - Az alaphangulat kialakításában a burkolatok és a meglevő bútorok stílusa és színe mellett figyelni kell a textíliák (szőnyegek, függönyök, párnák, terítők) színére, amik lehetnek színesek, de nem harsányak, harmonizáljanak az egyéb berendezéssel, mert csak így varázsolható fészek-meleggé a bölcsődei környezet. - A csoportszobák díszítésénél törekedni kell a természetes anyagok használatára, amelyek egyszerűségükben szépek és esztétikusak. Nem lehet minden természetes anyagból, de kellemes világot teremthetünk a gyermekek számára, ha a különböző anyagokat jól válogatjuk össze. ALAPELLÁTÁSON TÚLI, A CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK Időszakos gyermekfelügyelet A bölcsődékkel szemben támasztott társadalmi elvárások változásával egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alapfeladatokon túli szolgáltatások. Amennyiben a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsőde, térítési díj ellenében külön szolgáltatást biztosíthat a gyermek 6. életévének betöltéséig. Az intézmény szeptember 1. napjától időszakos gyermekfelügyelet biztosít azoknak a szülők (gondozók) gyermekeinek részére akik elfoglaltságuk miatt nem tudják gyermekük felügyeletlét biztosítani. A szolgáltatás a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban nyújtható a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein. Az időszakos gyermekfelügyeletben részesülő gyermek nem rendelkezhet ellátotti jogviszonnyal, így ellátására állami normatív támogatás sem igényelhető. A szolgáltatás térítésköteles (óradíj + étkezés igénybevétele esetén étkezési térítési díj), amit az igénybevételt követően be kell fizetni a házipénztárba. A szolgáltatás iránti igényt legalább az igénybevételt megelőző nap a bölcsőde vezetőjének kell jelezni, aki dönt, hogy tudják-e vállalni a gyermekfelügyeletet. Külön nyilvántartás szolgál a felügyeletet igénybevevő gyermekek számára, amelyben a bölcsődevezető, illetve a gondozónő a gyermek személyi adatain kívül rögzíti a szolgáltatás igénybevételének a napját, időtartamát (mettől-meddig) az igénybe vett étkeztetéseket és azt, hogy kinek adható ki a gyermek, kit és hol lehet értesíteni sürgős esetben.

48 48 Ezek az adatok képezik a szolgáltatás térítési díját, amit a szülő a gyermek távozásakor aláírásával igazol. Az időszakos gyermekfelügyelet biztosításakor a személyi és tárgyi feltételek kialakításánál a kisgyermek gondozás-nevelés elveit és gyakorlatát kell követni, figyelembe véve a szolgáltatás eltérő jellegét. A csoportösszetétel változékonysága és a széles skálán mozgó elvárások kezelése a gondozónőtől kiemelkedően magas szintű ismereteket, rugalmasságot igényel. A gondozónő feladatai, munkarendje a bölcsődei gondozásnevelés elvei és a napi gyakorlat alapján szervezendő. Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történik a kisgyermek beszoktatása. A szolgáltatásokat a gyermekek orvosi igazolás nélkül vehetik azt igénybe. A szülő nyilatkozatot ír alá, hogy gyermeke egészséges, és bemutatja a kötelező védőoltásokról szóló igazolást, illetve a Gyermekegészségügyi kiskönyvet. BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai dokumentumai és azok egymásra épülése Alapdokumentumok: - A Bölcsődei Nevelés-Gondozás Alapprogramja, amely szakmai munka szabályozásának legmagasabb színtű dokumentuma, iránymutatást ad a helyi programok elkészítéséhez, az egységes nevelés-gondozási elvek érvényesítéséhez. - Az Alapprogram a hazai bölcsődei nevelés-gondozás értékeire épít, és keretjelleggel határozza meg a nevelés-gondozás fő céljait, helyzeteit, feladatait. - A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szakmai Programja, amely rögzíti az intézmény célját, feladatát, a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, az intézmény működésére vonatkozó szervezeti kérdéseket. - A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata, amely tartalmazza az intézmény adatait, szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait, jogkörét, az intézmény működési szabályait. - A fenti dokumentumra épülve dolgoztuk ki a helyi szakmai programot, amely a Kabai Bölcsődére jellemző. A program készítésénél figyelembe vettük a korábbi szakmai program megvalósításának tapasztalatait, a változó környezet igényeit, az igénybe vevők szociokultúrális hátterét, a működés tárgyi és személyi feltételeit. A saját program készítésénél átvettük az alapprogram egyes elemeit, bár cél a sajátos arculat kialakítása, de vannak olyan nevelés-gondozási elvek, amelyet minden bölcsődének be kell tartania munkája során. A helyi program célja: - sajátos, csak a Kabai Bölcsődére jellemző arculat kialakítása, - változatos, az életkorhoz igazodó tevékenység, - játék feltételeinek megteremtése, - a próbálkozások támogatása, - a pozitívumok elismerése, - a felfedező, a külső kényszer nélküli ismeretszerzés biztosítása. A bölcsődei nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gyermekek fejlődését, azt dokumentálni kell. A gondozónők által vezetett dokumentációk: - Csoportnapló: a gyermekcsoport napi életének fő történéseit rögzíti, abba be kell írnia mindkét gondozónőnek. Tartalmazza a hiányzók nevét, az aktuális eseményeket a gyermekcsoportban, minden olyan történést, ami az egyes gyermek, vagy a csoport életét befolyásolta. - Beszoktatós füzet: Első lapjain rögzíti a gondozónő a családlátogatás tapasztalatait. A beszoktatás ideje, de legalább tíz nap történéseit tartalmazza az adott gyermekre vonatkozóan. A beszoktatás végén röviden össze kell foglalni a beszoktatás tapasztalatait. - Gyermekegészségügyi törzslap: A beszoktatási idő végén, később három havonta, valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a gondozónő a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait. - Üzenő füzet: A család és a bölcsőde kapcsolttartásának egyik írásos formája. A szülőket tájékoztatja a gyermek bölcsődei életének történéseiről, fejlődéséről. Igazából nem egyirányú bejegyzések adják igazi

49 49 tartalmát, jó ha a szülő is válaszol, informálja a gondozónőt gyermekek otthoni életének történéseiről. Vezetése rendszeresen történik, ha olyan esemény volt, amiről a szülőt tájékoztatni kell/illik, de három havonta össze kell foglalni a gyermek fejlődését is. A bölcsődés korú gyermek fejlettségi szintjének megállapítása A gyermeki személyiség fejlettségét az alábbi területeken figyelhetjük meg (a felsorolt területek csak elméletileg, a nyomon követés szempontjából választhatók szét, a személyiség fejlődésében szorosan összefüggnek): - mozgásfejlettség, - az érzelmi-akarati élet fejlettsége, - szociális érettség, - értelmi fejlettség. Feladatok: - A hónapos gyermek fejlődését három havonta kell dokumentálni, természetesen ennél rövidebb időszakonként fellelhetők változások, amit célszerű rögzíteni, mert csak így valósulhat meg a fejlődés folyamatos nyomon követése. - A személyiségfejlődés egyes területeinek pontos leírása szükséges, azt kell leírni, hogy az adott területen hol tart a gyermek. - A gyermek fejlettsége tevékenységében és viselkedésében figyelhető meg - miután a játék a legjellemzőbb tevékenységi formája - a legtöbb információt ezen keresztül kaphatjuk. - Célszerű megfigyelési szempontsort összeállítani, ami megkönnyíti a fejlettségi szint dokumentálását. A BÖLCSŐDE KAPCSOLATRENDSZERE Kapcsolat a szülőkkel A bölcsődei nevelés-gondozás eredményességének feltétele a család és a bölcsőde kapcsolata. Csak megfelelő szintű és folyamatos kapcsolattartás biztosítja a személyre szóló nevelési-gondozási módszerek érvényesülését. - A család és a bölcsőde kapcsolatának középpontjában mindig a gyermeknek kell állnia. - Tartós és eredményes kapcsolat csak akkor alakulhat ki a szülő és a gondozónő között, ha a kompetencia határok betartásával egymást partnernek tekintik, folyamatos tájékoztatják a gyermek életével, fejlődésével kapcsolatban. A tájékoztatás mindig hiteles, személyes hangvételű (nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó legyen. - Az együttműködésben mellérendelt szerepnek kell kialakulni, ez a partneri viszony alapja. - A nevelési tapasztalatokat kölcsönösen ki kell cserélni. - Nevelési tanácsokat soha ne direkt formában adjon a gondozónő, megoldási lehetőségeket vázoljon fel, amelyből a szülő választhat. Kapcsolattartási formák - szülővel történő beszoktatás, - családlátogatás, - szülői értekezletek, - fogadó óra, - napi beszélgetések érkezéskor, hazamenetelkor, - időpont egyeztetés után személyes beszélgetés, - üzenőfüzet, - hirdetőtábla, - közös rendezvények. SAJÁTOS FELADATOK Gyermekvédelem a bölcsődében A gyermekvédelmi feladatok ellátását a bölcsődében a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, évi XXXI. tv. illetve a végrehajtás tárgyában kiadott A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,

50 50 gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet szabályozza. A gyermekvédelmi feladatokat az intézményben: - A veszélyeztetettség felismerése és jelzése. - A gyermekbántalmazás jeleinek felismerése, jelzése. A felismerést segítő jelek: - külső jelek, sérülések, - a fejlődés elmaradás, - a gyermek inadekvát viselkedése, - elhanyagolásra utaló szülői magatartás. - A családtámogatási formák megismertetése. Minőségi munkavégzés a bölcsődében A bölcsődei nevelésben-gondozásban minőségnek nevezzük az ott folyó munka azon jellemzőit és sajátosságait, amelyek biztosítják az elhelyezett gyermekek egészséges fejlődését, az életkori sajátosságoknak és egyéni igényeknek megfelelő bánásmódot, a gyermekközpontúságot jól felszerelt intézményben. Feladatok: - A bölcsődék működését szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelő munkavégzés ( Alapprogram, az intézmény szakmai programja, A bölcsődei gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai, SZMSZ, belső szabályzatok). - Az elvégzett munka rendszeres és igényes dokumentációja. - A szülők elvárásainak megismerése, kompetenciájuk biztosítása, új együttműködési formák keresése. - A működés tárgyi feltételeinek javítása érdekében pályázati lehetőségek keresése. - A dolgozók érdekeltté tétele a minőségi munkavégzésben. TÉRÍTÉSI DÍJ A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díjak megállapítására hatályban lévő önkormányzati rendeletek az irányadóak. A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg. Alapellátás A bölcsődében fizetendő intézményi térítési díjat a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot tájékoztatni kell. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díjat az intézményvezető jogszabályban meghatározott mértékű normatív kedvezmény figyelembevételével állapítja meg. A normatív kedvezmény megállapításához a térítési díj fizetésére kötelezett nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a fizetésre kötelezettel közös háztartásban élő vagy intézményben elhelyezett - 16 éven aluli, - 25 évesnél fiatalabb és oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, valamint - súlyos fogyatékos gyermekeinek számát. A gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni. Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a változást követő hónap első napjától kell megfizetni. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik, illetve a jogszabályokban meghatározott esetekben.

51 51 Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról. Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. A személyi térítési díjat legfeljebb egy havi időtartamra előre kell fizetni. Időszakos gyermekfelügyelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 11. (4) bekezdése alapján a bölcsőde és hetes bölcsőde alapellátáson túli gyermeknevelést segítő szolgáltatásáért (speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel stb.) legfeljebb a szolgáltatás önköltségét meg nem haladó mértékű térítés kérhető. A térítési díj óradíjból (minden megkezdett óra egy óra) és étkeztetés igénybevétele esetén az alapellátással megegyező étkeztetési térítési díjból (nyersanyagköltség) tevődik össze. A szülő (gondozó) a szolgáltatásért minden igénybevétel befejezését követően a házipénztárba fizeti be a térítési díjat. Tájékoztatási kötelezettség A bölcsődei ellátás feltételeiről, a házirendről az elhelyezés iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőt írásban kell tájékoztatni. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény tárgyévi költségvetése és az ellátás igénybevételére vonatkozó megállapodás tervezet. A Szakmai Program Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület../2010.(..) kvt.h. számú, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...)Kt. számú, Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...) Kt. számú éstetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...) Kt. számú határozata alapján november 1-től lép hatályba. A Szakmai Program hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központnak a Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete.../2009.( ) sz. határozatával jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, október 19. Záradék: Dr..Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Ezen Szakmai Programot Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület../2010.(..) kvt.h. számú, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...)Kt. számú, Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...) Kt. számú és Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...) Kt. számú határozatával jóváhagyta, amely november 1. napjával lép hatályba. Kaba, Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester Tetétlen Községi Önkormányzat Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester

52 52 Szegi Emma Szavazásra tette fel a Tetétleni Bölcsőde Szakmai Programjáról szóló határozatot. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 243/2010. (X.28.) Kvt.h. a Tetétleni Bölcsőde Szakmai Programjáról TÁMASZ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT TETÉTLENI BÖLCSŐDÉJÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA Készítette: Dr.Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető Zsófiné Dede Marianna bölcsődevezető Készült: október 19. a. A BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ ADATOK Bölcsőde neve: Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Bölcsődéje Feladat ellátási hely: 4184 Tetétlen, Rákóczi utca 1. szám tel: Az intézmény típusa: integrált intézmény 15. Szervezeti működése: többcélú, önálló szervezeti és szakmai egységeként működő, közös igazgatású intézmény Jellege: napos bölcsőde Külön szolgáltatás: időszakos gyermekfelügyelet Férőhely: 12 fő Csoportszám: 1 Bölcsődevezető: Zsófiné Dede Marianna Intézményvezető: Dr. Kaszásné Sarkadi Anna a. ELLÁTÁSI TERÜLET BEMUTATÁSA Földrajzi helyzet Tetétlen Magyarország észak-alföldi régiójában, Hajdú-Bihar megye Püspökladány kistérségében fekszik. a. b. Népességi adatok Állandó lakosok száma: 1420 fő 0-3 éves korosztály létszáma: 50 fő c. Szociológiai tényezők A népesség elöregedése jellemző a településre. Jelenlegi öregedési indexünk 91,9 %. A kilencvenes évek végétől drasztikusan csökken a születések száma. Míg 2000 előtt gyermek született évente, addig az utóbbi 4-5 évben már csak Mint országosan itt is megfigyelhető a családmodell megváltozása, a házasságkötések számának csökkenése, az élettársi kapcsolatok számának növekedése. Az elvándorlásokra több éve jellemző, hogy az egyedül álló fiatal, diplomás réteg, illetve a kisgyermekes családok költöznek el, az idősek, a cigányok, a hátrányos helyzetű fiatalok maradnak a településen. A munkanélküliségi ráta többszöröse az országosénak. d. Az ellátási terület kiemelt problémái - szülők alacsony iskolázottsága, - nő az általános iskolát nem befejező gyermekek száma, - országos, megyei átlagnál magasabb munkanélküliség - a települési önkormányzat forráshiánya, - a lakosság alacsony jövedelme miatt az önkormányzati támogatás jelentős mértékű igénybevétele, - a nők körében is terjed az alkoholizmus, csökken a szenvedélybetegek átlagéletkora, - nagy arányú bűnözés.

53 53 I.A TETÉTLENI BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ SZAKMAI INFORMÁCIÓK A Tetétleni Bölcsőde rövid bemutatása Bölcsőde 2005-től kezdődően működik Tetétlenen az óvoda épületén belül. A férőhelyek száma ekkor 20 fő volt, jelenleg 12 fő szeptember 2-től csatlakozott a bölcsőde a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központhoz. A bölcsőde helyiségei: A gyermekek által használt épületrész: 1 csoportszoba, fürdőszobából külön rész van kialakítva a bölcsődések számára, 1 átadó, 1 előtér. Egyéb helyiségek: személyzeti öltöző, WC-k, mosókonyha, szárító-vasaló, raktárak.(a gyermekek számára a tetétleni központi konyha főz, ami szorosan kapcsolódik az óvoda épületével. A bölcsődés gyermekek számára szükséges ételkészítéshez minden tárgyi feltételt biztosított a fenntartó, a konyha igyekezett egy külön területet elkülöníteni ezen ételek elkészítéséhez.) A játszóudvaron a napos és az árnyékos, illetve a füves és betonos rész aránya megfelelő. A talaj egyenetlenségének javítása és fák, bokrok telepítése szükséges még ahhoz, hogy a gyermekek szebb, baleset mentesebb, ingerdúsabb környezetben nőjenek fel. A bölcsődénkben elhelyezett gyermekek %-ának szülei munkavégzésük vagy tanulmány folytatási miatt kéri a szolgáltatás biztosítását, % közötti azon gyermekek száma, akik hátrányos helyzetük miatt lettek az intézményben elhelyezve. Személyi feltételek A kinevezett dolgozók létszáma: 2 fő, gondozói munkakörben vannak foglalkoztatva. A kisegítő munkakörben foglalkoztatottak száma: 1 fő, akik közcélú foglalkoztatottként dolgoznak. Ezen kívül az orvos megbízási szerződés alapján látja el feladatát. A bölcsődevezető a két településen látja el vezetői feladatát. A dolgozói létszám megoszlása munkakör szerint: 2fő gondozónő 1 fő orvos 1 fő kisegítő személy A szakdolgozók iskolai végzettség és szakképzettség szerinti megoszlása Iskolai végzettség, szakképzettség: Bölcsődevezető: védőnő, mentálhigiénés szakember (szakirányú szakképesítésre kötelezett) Gondozók : csecsemő- és kisgyermekgondozó Létszám: 1 2 Bölcsődekép Szemléletmódunk lényege: emberszámba vesszük a nevelésünkre-gondozásunkra bízott gyermeket, igyekszünk őt teljes mértékben megismerni, megérteni és elfogadni, segítőként állni mellette. Mivel a gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, alapvetően fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek befogadásra. Ahhoz, hogy az ember bátran és vidáman kiléphessen a hideg téli utcára, az kell, hogy előzőleg jól felmelegedhessék a meleg szobában. Aki hideg szobából lép ki, az utcán is fázik /Hermann Alice: Emberré nevelés/ Az ember fejlődésében meghatározóak azok a hatások, amelyek az élet korai szakaszában érik a kisgyermeket, ezért nagy a családi nevelés és az arra épülő bölcsődei nevelés felelőssége. A Tetétleni Bölcsőde erősségei:

54 54 - jó megközelíthetőség, - felújított épület, - újonnan kialakított csoportszoba, - újonnan kialakított játszóudvar, - felújított fürdőszoba és wc, - megkönnyíti a bölcsőde-óvoda átmenetet, főként a szokásrendszer összehangolása és a gyermekismeret révén, - könnyebb és folyamatosabb kapcsolattartás a szülőkkel, - kialakult és működő kapcsolatrendszer, - együttműködés más bölcsődékkel, a Regionális Módszertani Bölcsődével. Gyengeségei, fejlesztésre váró területek: - benti játékok mennyisége és minősége, - készségfejlesztő eszközök hiánya, - alaptevékenységen túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások hiánya, illetve kezdetleges szintje, - szennyvízcsatorna hiánya, - az épület nem akadálymentesített, - fürdőszoba, wc, mosdó közelebbi kialakítása. A BÖLCSŐDÉKRE VONATKOZÓ SZAKMAI INFORMÁCIÓK A bölcsődei gondozás-nevelés célja A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi, etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembe vételével, tapasztalatok szerzésének biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. Hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. Feladata A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben meghatározottaknak megfelelően: A családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése. Ellátottak köre A szolgáltatás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 4. -ban megjelöltek szerint Kaba város, Báránd, Sáp és Tetétlen község közigazgatási területén élő, és ott tartózkodó 20 hetesnél idősebb, de 3 éven aluli gyermekek ellátását biztosítja. Célcsoport Azon gyermekek számára kell az ellátást biztosítani, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt, napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Különösen az olyan gyermeket kell ellátni: - akinek fejlődéséhez állandó napközbeni ellátás szükséges, - akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, - akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, - kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül-, - akinek az ellátásáról a család szociális helyzete miatt nem tudnak gondoskodni.

55 A felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll Az ellátás igénybevételének módja, feltételei A gyermek bölcsődei felvételét írásban kérheti: - a szülő, - a törvényes képviseleti joggal rendelkező (gyám), - illetve hozzájárulásukkal : - a körzeti védőnő, - a házi gyermekorvos vagy háziorvos, - a szociális-, illetve családgondozó, - a gyermekjóléti szolgálat, - a gyámhatóság is kezdeményezheti. A bölcsődei felvétel iránti kérelemhez csatolni kell: - A házi gyermekorvos vagy háziorvos által kiállított orvosi igazolást arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható. - Nyilatkozatot arról, hogy a családban hány kiskorút tartanak el. A jogviszony megszűnése Az ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén (augsztus 31.), ha a gyermek a 3. életévét betöltötte. Amennyiben a gyermek 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészégi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, gondozónő stb.) véleményét is kikéri. ÁLTALÁNOS RÉSZ A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei - A családi nevelés elsődlegességének tisztelete: - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés értékeit, hagyományait megismerve, tiszteletben tartva, azt erősítve vesz részt a gyermekek napközbeni nevelésében, gondozásában. Feladatunk: a családi nevelés megismerése, értékeinek átültetése a bölcsődei gyakorlatba, a szülők számára lehetővé tenni, hogy megismerjék és bekapcsolódjanak a bölcsőde életébe. Megbeszéléseken, értekezleteken a nevelési-gondozási elvek és gyakorlat átadása a két nevelői szintér között. - Gyermeki személyiség tiszteletének elve: - A gyermeket mint fejlődő személyiséget a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye és ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. Feladatunk: a gyermek bölcsődei nevelése-gondozása alatti kompetenciák fejlesztése, az emberi jogok tiszteletben tartásával. - Egyéni bánásmód elve: - A gyermek kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Cél a gyermek egyéni kompetenciájának fejlesztése. Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot a fejlettségi szintben, jelentős individuális variabilitás tapasztalható az azonos életkorú csoportban is. A bölcsődei nevelésben-gondozásban kezelni kell a naptári kor és a funkcionális kor közötti diszkrepanciákat, az egyes gyermekek sajátos egyéni igényeit figyelembe kell venni, ugyanakkor az egészséges és a problémás fejlődésmenetek közötti különbséget a bölcsődei szakembernek fel kell ismernie. - A biztonság és a stabilitás elve: - A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot, a napirend folyamatosságából, az egyes mozdulatok egymásra épüléséből adódó ismétlődések stabilitást, kiszámíthatóságot jelentenek a gyermeknek. Az új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatás segíti az alkalmazkodást, a változások elfogadását.

56 56 Feladatunk: saját gondozónő rendszer, felmenő rendszer, csoportállandóság, fokozatos beszoktatás biztosítása. - A nevelés és a gondozás egységének elve: - A bölcsődében a nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkot, de a nevelés nem korlátozódik a gondozásra. Feladatunk: a gyermek bevonása a gondozás menetébe, biztosítsuk a próbálkozás lehetőségét számára. A gondozást, az együtt töltött időt élvezze a gyermek és a felnőtt is. - Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve: - A gyermeki próbálkozások elismerő, támogató segítése, a gyermek felé irányuló figyelem és elfogadó szeretet fokozzák az aktivitást. Feladataink: a biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozások bátorítása, az egyéni kompetenciának megfelelő döntési lehetőség biztosítása, az egyes élethelyzetek átláthatóvá, befogadhatóvá tétele. - Az egységes nevelői hatások elve: - A gyermekkel foglalkozó felnőtteknek alapvető nevelési elveiket egyeztessék, nevelési gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. - A pozitívumokra támaszkodás elve: - A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. - A rendszeresség elve: - Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. - A fokozatosság elve: - A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segítse alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai - Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása: - A harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. - A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése. - Az alapvető kulturhigiénés szokások kialakulásának segítése, életkori igényeknek megfelelő napirend kialakítása. - Szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. - Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése: - Derűs légkör biztosítása, adaptációval járó nehézségek csökkentése. - Szoros személyes kapcsolat kialakítása a gondozónővel. - Egyéni szükségletek kielégítése csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése. - Bizalmon és elfogadáson alapuló kapcsolatok kialakulásának segítése, az együttélés szabályainak elfogadásának, az empátia és tolerancia fejlődésének segítése. - Közös élmények szerzésének támogatása. - Kommunikatív képességek fejlődésének segítése (meghallgatás, értő figyelem, kérdések megválaszolása). - Speciális nevelési igényű gyermekek nevelése többletfigyelem ráfordításával, szükség esetén szakember bevonásával. - A megismerési folyamatok fejlődésének segítése: - Az érdeklődés felkeltése, az érdeklődési kör bővülésének segítése - A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. - A gyermek tevékenységéhez igazodó élmények, helyzetmegoldási minták biztosítása. - Az önállóság és a kreativitás támogatása. - Az önálló választás képességének támogatása. - Ismeretnyújtás, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése.

57 57 - A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségének megteremtése. A bölcsődei élet megszervezésének elvei Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családokat is segíti gyermekük nevelésében. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van. Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük: - beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor, - szülői értekezletek: - hagyományos értekezletek, - szülőcsoportos beszélgetések - hirdetőtábla, - üzenőfüzet, - írásos tájékoztatás, napló, - nyílt napok, - időpont-egyeztetés után egyéni beszélgetés, - szervezett programok. Családlátogatás Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A gondozónő: - ismerje a családlátogatás jelentőségét, - a családlátogatáson hivatásának megfelelően viselkedjen, - a szülők felé hitelesen képviselje azt, hogy a családlátogatás előnyös a gyermek szempontjából. Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének bevezetése, a bölcsődei gondozó-nevelő munka egyik fontos feladatát, a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya vagy apa jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl. étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar, stb.). A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei: - a bölcsődevezető és a gondozónő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit - a szülő részéről a módszer elfogadása, és együttműködő részvétele - a beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább 2 hét legyen - a beszoktatás első hetében az anyával /szülővel/ együtt, a második héten már az anya /szülő/ állandó jelenléte nélkül, de rövidebb és fokozatosan emelt idővel történjen - a beszoktatás első hetében ugy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a gondozónő ezeket megfigyelhesse - a gyermek együttműködésétől függően a gondozónő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében /kínálás, orrtörlés/ - a harmadik-negyedik naptól a gondozónő fokozatosan veszi át az anyától a gondozási műveleteket - a gyermek ébrenléti ideje alatt az anya rövidebb-hosszabb ideig távozhat a csoportszobából - az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget, ezért az anya még a második hét végéig is tartózkodjon a bölcsődében az elaltatás ideje alatt, illetve az ébredés várható időpontjában - célszerű beszoktatási terv készítése, hogy a csoportban dolgozó gondozónők

58 58 összehangolhassák a beszoktatás sorrendjét és a gyermekek által ott töltött időt - egy gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra, hogy az adott gyermekkel tudjon foglalkozni - a gyermek bölcsődei életének kialakításánál, a szakmai elvek megszabta kereteken belül, figyelembe kell venni az otthoni szokásokat - a beszoktatás során a gondozónőnek az egész családot, nem "csak" a gyermeket kell segítenie. "Saját gondozónő" - rendszer A "saját gondozónő" - rendszer a személyi állandóság elvén nyugszik a bölcsődei csoportban. A csoport gyermekeinek egy része /5-6 gyermek/ tartozik egy gondozónőhöz. A gondozás-nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A gondozónő az ún. ölelkezési időben - az az időszak, amikor mindkét gondozónő jelen van - idejét elsősorban a "saját" gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A "saját gondozónő" szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője, (felmenőrendszer). A "saját gondozónő"-rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a "saját" gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken. Gyermekcsoportok szervezése Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszáma maximum 12 fő, 2 évesnél idősebb gyermekek csoportjában maximum 14 fő. A magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. Egy gondozónő max. 6-7 "saját" gyermeket láthat el. A csak fogyatékos kisgyermekeket gondozó speciális csoport létszáma 6 gyermek. Ha sérült gyermeket egészséges bölcsődei csoportban, (integráltan) helyezünk el, ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyermekcsoportba járjon. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit, úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg - s egyben kiiktatják a felesleges várakozási időt. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl. bölcsőde nyitása, zárása, stb.) is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozó-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele. A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS A feladatellátás szakmai tartalma, módja 17. A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell a gondozás-nevelés feltételeit, így különösen: - a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét, - a megfelelő textíliát és bútorzatot, - a játéktevékenység feltételeit, - a szabadban való tartózkodás feltételeit, - az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

59 A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai: - a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése. 19. Az egészséges testi fejlõdés elősegítéséhez kapcsolódó feladatok: - egészséges és biztonságos környezet megteremtése, - primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése, - egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése. 20. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítéséhez kapcsolódó feladatok: - derűs légkör biztosítása, a közösségbe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, csökkentése, a gyermekek segítése átélt nehézségeik feldolgozásában, - a gondozónő- gyermek között szeretetteljes kapcsolat kialakulásának segítése, - az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az én tudat egészséges fejlődésének segítése, - a társas kapcsolatok alakulásának segítése, - az együttélés szabályainak elfogadtatása, - a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése. 21. A megismerési folyamatok fejlődésének segítéséhez kapcsolódó feladatok: - a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása, - az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, - ismeretnyújtás, - a gyermek tevékenységének támogató, bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése. A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei A gondozás (öltözködés, tisztábatevés, illetve WC-használat, kézmosás, étkezés) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. Gondozás Bensőséges interakciós helyzet a gondozónő és a gyermek között, melynek elsődleges célja: a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. Lényeges az elegendő idő biztosítása, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. Cél: - primer szükségletek kielégítése - kultúrhigiénés szokások kialakítása - önállósodási törekvések támogatása Területei: etetés fürdetés tisztábatevés öltözés Fürdetés, tisztábatevés Cél: j.) a gyermek jól érezze magát a gondozási műveletek során k.) az együttlét örömet jelentsen l.) kultúrhigiénés szokások kialakítása

60 60 m.) a gyermeki aktivitás, önállósodás elősegítése n.) testséma kialakítása o.) szobatisztaságra nevelés (tipegőknél) Gondozónői feladat - tárgyi és személyi feltételek biztosítása - derűs, nyugodt légkör megteremtése - a gondozási műveletek elvégzéséhez elegendő idő biztosítása a jó napirend kialakításával Szobatisztaságra nevelés Cél: a szobatisztává válás segítése a gyermek egyéni érettségét figyelembe véve. Gondozónői feladat: - támogató együttműködés a gyermekkel - bátorítás, megerősítés - a lehetőség felkínálása a gyermek egyéni fejlettségének figyelembevételével szükségleteinek elvégzésére a fürdőszoba használata során - elegendő idő biztosítása kivárás Etetés: Cél: - korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal előállított táplálékkal a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, fiziológiás szükségletének kielégítése - önállósodás támogatása - kultúrhigiénés szokások kialakítása - az önálló étkezés kialakulásának elősegítése Gondozónői feladat: - étkezések során kellemes, nyugodt légkör megteremtése - gondozási sorrend kialakítása a gyermekek fejlettségét figyelembe véve - a gondozási sorrend következetes betartása - az önálló étkezés elősegítése kétkanalas módszer alkalmazásával - tárgyi feltételek biztosítása - elegendő idő biztosítása az étkezésekhez Öltöztetés: Cél: - a gyermekek az időjárásnak megfelelően legyenek öltöztetve - önállósodási törekvések támogatása Gondozónői feladat: - tárgyi, személyi feltételek biztosítása - bátorító, támogató együttműködés a gyermekkel - elegendő idő biztosítása kivárás Mozgás A mozgás a kisgyermek lételeme, a mozgásos tapasztalatok jelentik számukra az igazán érthető és feldolgozható információt, a világ megismerése, a gondolkodás fejlődése ebben a korban érzékszervi-mozgásos sémákon keresztül történik. A mozgásfejlődés fiziológiás menetének minden lépése a gyermek belső késztetésén alapul. Nincs szükség arra, hogy a fejlődés menetébe gyakoroltatással, bizonyos fejlettebb helyzetekbe helyezéssel, tanítással beavatkozzunk. Az, hogy a fejlődés menetébe nem avatkozunk be, nem jelenti azt, hogy nincsenek feladataink a feltételek biztosításával kapcsolatban. A felnőttnek nem az a feladata, hogy kedvet csináljon a mozgáshoz, hanem az, hogy nyújtsa mindazt, ami a gyermek jó közérzetéhez, biztonságérzetéhez, fejlődéséhez szükséges. Fő feladatok: - Széleskörű mozgáslehetőség biztosításával a mozgástapasztalatok megszerzésének segítése. - A kötetlen szabad mozgástevékenység feltételeinek biztosítása (hely, idő, eszköz), csoportszobában és a játszóudvaron egyaránt: csúszda, alagutak, tricikli, pad, ugráló labdák, pónik, stb.

61 61 - Az eszközök használata a gyermek saját belső késztetésén, igényén alakuljon, azokkal bármikor játszhasson a gyermek a kialakított szokásokon belül. - A nagymozgások fejlődésnek biztosítása mellet a finommotorika fejlődéshez is feltételeket kell biztosítani a csoportban és a szabadban egyaránt. - Közös játékos mozgással örömforrást, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára. - A nagymozgások és finommotorika fejlesztése, a játékos lábtorna a lábboltozat kialakítását előnyösen befolyásolja. - A mozgásos játékok mindig a természetes mozgásformákra épüljenek. - A rendelkezésre álló tér kitágítása: az udvari pavilon alatt esős időben olyan mozgásos tevékenységre is sor kerülhet, amire a csoportszobában nincs lehetőség. - A szabadban való mozgást minden évszakban biztosítani kell az épületben és az udvaron egyaránt. Játék A játék a kisgyermekkor legjellemzőbb tevékenységi formája, elsődleges szerepe van a gyermek fejlődésében, játékban történik az élményfeldolgozás, a megértés folyamata. A játékban nyilvánulnak meg az érzelmek, jelzi az adott fejlettségi szintet. Tehát a nevelésben a játék a fejlődés-fejlesztés legfőbb biztosítéka. A játék kiemelt jelentőségének a bölcsőde napirendjében is meg kell jelennie! Szakmai programunkban a játék helye, szerepe az Alapprogram szellemiségét tükrözi. Hangsúlyt helyezünk a gyermeki játék védelmére, a feltételek megfelelő alakítására, az öntevékeny szabad játék megnyilvánulásainak tiszteletben tartására. Fő feladatok: - Szabad játéktevékenység feltételeinek biztosítása. A belső késztetésből induló szabad játéktevékenység feltételeinek biztosítása. A játék feltételein értjük mindazon tényezőket, amelyek a játék kibontakozására, menetére hatással vannak. A játék szabadsága azt jelenti, hogy szabadon választja és külső kényszertől mentesnek éli meg, a gyermek önként vesz részt a játékban, maga választja meg mit, mivel, hogyan, hol, meddig és kivel játszik. - Eszközök biztosítása: Alapvető feltétele a szabad játéktevékenységnek. Különböző játékfajták biztosítása formában, színben, anyagban, méretben, funkcióban. Bölcsődei csoportban az azonos játékeszközökből legalább a csoport 2/3 résznek elegendő mennyiség biztosítása szükséges (konfliktusok elkerülése). A játék egyes színterei eltérő játékkészletet feltételeznek (csoportszoba, udvar). A játékeszközöket nyitott polcon kell elhelyezni. A játékokat célszerű csoportosítani, mert a gyermekek így könnyebben megtanulják, hogy az egyes játékok hol találhatók, azokkal hol tudnak legzavartalanabbul tevékenykedni, kialakít bennük bizonyos rendszerességet. A csoportban játéksarkokat, pihenésre, elkülönülésre alkalmas puha sarkokat kell kialakítani. A készen vásárolható játékokon kívül ötletes játékok készíthetők házilag is, s ennek lehetőségével a gondozónőknek élni kell (bábok, kiegészítők, stb.) Az alapjátékokat minden csoportban biztosítani kell évszaktól függetlenül. Jó a játékkészlet, ha: - megfelel a gyermekek életkorának, fejlettségének érdeklődésének, - többféle, gazdag tevékenységre ad lehetőséget, - aktivitásra, szabad választásra lehetőséget nyújt. - Elegendő idő biztosítása: A rugalmas folyamatos napirendet úgy kell megszervezni, hogy minden olyan időt, amit a gondozás nem foglal el, szabad játékkal tölthessék a gyermekek. Akkor elegendő a játékidő, ha minél hosszabb, összefüggő idő áll rendelkezésre, ha az indokolatlanul nincs megszakítva. - Nyugodt, biztonságos környezet biztosítása: A gyermeket feltétel nélkül elfogadó, védő-támogató környezet, a szoros személyi kötődés az őt nevelő-gondozó felnőtthöz biztosítja azt az érzelmi háttért, ami szükséges az önfeledt szabad játéktevékenységhez. A kisgyermekek képesek hosszú percekig elmélyülten játszani, de igénylik és nagyon élvezik, amikor a felnőtt együtt játszik velük. Ez a közös tevékenység kellemes élmény a gyermek számára. A közös játék már egészen fiatal kortól a jó együtt élményét adják a gyermek és felnőtt számára (ölbeli játékok: tapsoltatók, lovagoltatók, tenyeresdik, táncoltatók )

62 62 Bár a felnőtt közelségét később is igénylik a bölcsődés korú gyermekek de a szimmetrikus kapcsolatok is egyre nagyobb szerepet kapnak. A másokkal való játszás során megtanulja a gyermek a társas együttlét szabályait, megtanul másokhoz alkalmazkodni, saját akaratának érvényesítésében tapasztalatokat szerez. - A felnőtt részvétele a gyermek játékában: A bölcsődei nevelésben, a gyermek játékában a felnőttnek szerepet kell kapnia, hiszen odafigyelése, esetenként ötletek, viselkedési és helyzetmegoldási minták adása a fejlődés fontos segítői. A felnőtt támogató odafigyelése, a gyermek pillanatnyi igényéhez igazodó részvétele a játékban erősíti a játék örömét. A felnőtt sokféleképpen kapcsolódhat a gyermek tevékenységébe, de optimális határok között. A játékban való részvétel formái: - kezdeményezés, - együttjátszás, - megerősítés, - segítség nyújtás, - ötletadás, - konfliktusok megoldás. - A csoporthelyzet kezelése: A bölcsődei életben gyakori jelenség, hogy egy gyermekkel folytatott játék felkelti más gyermekek érdeklődését. Fontos, hogy minden gyermek saját érdeklődésének, igényeinek megfelelően vehessen részt az adott játékban. Fontos az egymás iránti figyelem, tapintat felkeltése, a társas kapcsolatok fejlődését pozitív irányba befolyásolják. Vers, mese, mondóka, ének Az érzelmi biztonság kialakulásában, az anyanyelvi nevelésben egyaránt fontos szerepe van a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt, mondókáknak, énekeknek, verseknek. A kisgyermek korai életszakasztól szívesen hallgatja a rövid meséket, történeteket, énekeket, mondókákat. Feladatok: - A magyar zenei nevelés alapja az éneklés, a gyermek élvezi a dallamát, ritmusát, hangulatát. - Amikor csak lehet, énekeljen a gondozónő, az ének, zene személyiségfejlődésre gyakorolt hatása mással nem pótolható. A gondozónő éneke még ha nem is tiszta az énekhangja többet ér minden gépi zenénél. - A gyermek szívesen énekel együtt a gondozónővel, társakkal, de figyelni kell a hangterjedelemre (5 hang). Fő cél a zene iránti érzékenység felkeltése. - Használjon a gondozónő hangszert, jó ha a gyermek is próbálkozhat azzal - Csendes énekléssel, dúdolgatással az érzelmi állapot pozitívan befolyásolható. - Elalvás előtt nyugtató hatású a megfelelő, igényes bébimuzsika halk lejátszása. - Ének, vers, zene bármilyen játékhelyzethez kapcsolódhat, a különböző alkalmakhoz illő éneket válasszunk. - A mondóka, ritmikus szövegek egyben mozgásos játékok is. A gyermekeket a mondókában a hangzás, a hangulat és a hozzá kapcsolódó ritmikus mozgások ragadják meg. - A vers, mondóka játék a nyelvvel mondani kell és nem tanítani. - A mesélés, képeskönyv nézegetés az érzelmi, értelmi és szociális fejlődésre nagy hatással van, gazdagodik ismeret anyaga, könnyebben tud eligazodni az őt körülvevő világban, önmagáról szóló történetek hatására könnyebben feldolgozza saját élményeit. - A mesélést a gyermek érdeklődésére, aktivitására építsük. A mesét soha ne kérdezzük vissza, annak hatását a gyermek játékában, viselkedésében, beszédében mérheti le a gondozónő. - A meséléshez mesefüzet szerkesztése jól hasznosítható zsebes megoldással, pálcikabábokkal kiegészítve. Kezdetben célszerű a hónap meséihez elkészíteni, később egyéb mesékkel is bővíthető. - A versek, énekek, mondókák és a mesék köré a csoportra jellemző szokások kialakítása (mesesarok, mesezsák, stb). Ismeretek szerzése, tanulás Az ismeretek, tapasztalatok megszerzése iránti vágy belső motívum, a gyermek abban örömét leli,magában a folyamatban és annak eredményében egyaránt. A bölcsődében a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, átszövi a bölcsődei élet egészét. A spontán tanulás fenntartói:

63 63 Feladatok: - a kíváncsiság, - a kompetenciára törekvés, - a mintakövetés. - Elsődleges a fizikai és érzelmi biztonság megteremtése, amely alap ahhoz, hogy a kisgyermek érdeklődéssel forduljon a környezete felé, kedve legyen aktívan tevékenykedni. - Optimálisan inger-gazdag környezet kialakítása, ezen belül a megfelelő játékkészlet biztosítása. - Az élményszerzés lehetőségének biztosítása, az egyes helyzetek átláthatóvá tétele. - Minta és modell nyújtása a gyermek számára, amit követhet. - A tapasztalatok feldolgozásának segítése (a helyzethez és a gyermek fejlettségéhez igazodó magyarázat, a próbálkozások bátorítása, elismerése, segítség adása). - A helyes szabadság biztosítása: kényszer nélkül történjen, csak annyit segítsen a felnőtt, amennyi szükséges, de azt mindenképpen. A helyes tanulási-tanítási folyamat során a gyermek saját aktivitására épülő tevékenysége útján sajátítja el a szükséges tudást. Amit kerülni kell: - Erőltetett, direkt ismeretnyújtás (elveszi a spontán tanulás örömét). - A spontán, felnőtt nélküli tanulás mítosza: a felnőtt jelenléte a környező világ megismerésében a gyermek számára nélkülözhetetlen. A nevelő-gondozó munka tervezése A bölcsődében a nevelés-gondozás tervezése hosszú múltra tekint vissza, mégis a tervezés az egyik legvitatottabb kérdése szakmai munkánknak: kell-e és milyen tartalommal kell tervezni a nevelési munkát. A nevelési munka keret jellegű tervezése szükséges, mert biztonságot ad, irányt mutat. A Szakmai Programhoz igazodva elkészített játékos programok tervezete segíti a nevelési munkát, csökkenti az ad hoc jellegű megoldásokat. A program megvalósulása a gyermekek számára nem jelenthet kényszert, azokban való részvételük saját akaratuktól, érdeklődésüktől, hangulatuktól függ. A programkészítéshez egy hónapra kell meghatározni a fő nevelési célokat, azok megvalósítását segítő módszereket, eszközöket (mozgás, finommotorika, alkotó tevékenység, vers, mese, mondóka, aktuális ünnepek) Feladatok: - A legkisebbek gyermekeknél a tervezés azoknak a tevékenységeknek (játékos mozgásoknak, mondókáknak, énekeknek) a számba vétele, amelyek az adott csoport és azon belül az egyes gyermekek fejlettségi szintjének megfelelnek. - A nagyobb gyermekeknél is a gyermekek fejlettségi szintjének figyelembe vételével történik a programok tervezése. - A programokra a gondozónőknek fel kell készülni (anyagok, eszközök, módszerek) - A havi, ezen belül heti bontásban készített programtervet októbertől májusig készítjük. Az összeállítás ideje a tárgyhót megelőző hónap utolsó péntekje. A programterv írásban (számítógéppel) készül 3 példányban, 1 példány a csoportban marad, egy kifüggesztésre kerül az átadóban, egy példány a szakmai program melléklete. - A programtervek készítése előtt célszerű az előző havi terv megvalósulását áttekinteni. - A programot nem szabad mereven kezelni, annak rugalmas változtatása a gyermekek igényétől függően szükséges. - Fontos, hogy a programtervek sokféle élmény, tapasztalat és ismeret nyújtására adjanak lehetőséget. Minden évszak sajátos tevékenységet kínál, ezt a programkészítésnél fel kell használni. - A játszóudvaron sem elég a felügyeletet biztosítani, ötletekkel az udvari játékot is színesebbé lehet és kell tenni. - A havi nevelési célkitűzés készítésénél célszerű meghatározni azokat az énekeket, mondókákat, verseket, amelyeket az évszakokhoz, ünnepekhez, aktualitásokhoz igazodva többször szándékozunk ismételni. - Minden hónapra határozzuk meg a hónap meséjét, s a feldolgozás módját is (képek, bábok, stb.)

64 64 A fejlődés jellemzői bölcsődés kor végére Az egyes gyermekek között teljesen egészséges fejlődés esetén sem látunk azonosságot, hisz a pszichoszomatikus fejlődésben és a fejlettségi szintben jelentős egyéni különbségeket mutatnak. Egy-egy korosztályban azonban általában megfigyelhetőek bizonyos életkori sajátosságok, amelyek az adott populáció többségét jellemzik. Ha ezeket nem kezeljük merev kategóriákként, akkor segíthetnek a fejlettségi színt megítélésében. Bölcsődés kor végére: - Sok területen önálló a gyermek: egyedül vagy kis segítséggel étkezik, öltözködik, tisztálkodik. - Nemcsak felnőtt társaságában érzi jól magát, szívesen játszik társaival is. - Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent számára nehézséget. - Környezet iránt nyitott, érdeklődő, szívesen vesz részt közös tevékenységekben. - Elsősorban verbálisan kommunikál, szókincse széles, beszéde nyelvtani struktúrája kialakulóban van. - Többségük megbízhatóan szobatiszta. - Szomatikus fejlettség. A TETÉTLENI BÖLCSŐDE JELLEMZŐ SAJÁTOS TEVÉKENYSÉG MEGFOGALMAZÁSA A bölcsőde sajátos arculata A sajátos arculat kialakítása nem történt meg a korábbi években bölcsődénkben. Fő célunk, hogy változtassunk ezen. A tetétleni bölcsődei csoport összetétele zömében halmozottan hátrányos helyzetű (kb.:80%-a) gyerekekből tevődik össze. A szakemberek felismerték, hogy a mély szegénységben élők, iskolázatlan, gyakran munkanélküli szülők által nevelt kicsi gyerekeknek elérhető külső segítség nélkül igen kevés esélyük van az egészséges fejlődéshez, a későbbi iskolai, majd munkaerőpiacon való helytálláshoz. Mit tehet, és azt hogyan tegye a kicsi gyerekekkel hivatásszerűen dolgozó szakember? Erre ad útmutatást a Biztos Kezdet modellprogram, amely alapelveket mi is beépítjük a mindennapi munkánkba és ezen alapelveket átültetjük a helyi adottságokra. Ezen gyermekekkel lépésről lépésre lehet haladni. A gyerekek többsége nem csak, hogy hátrányos helyzetű, de cigány gyermek is, ez maga után vonja a kultúrák tiszteletben tartását, toleranciáját, a családok fokozottabb mentális, érzelmi és szociális támogatását. A Biztos Kezdet modellprogram alapelvei. Az egyedi gyermek alapelv: A bölcsőde küldetési nyilatkozata: Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegeztettek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni: Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. Dorothy Law Noltte

65 65 A fejlődés bár univerzális menetet követ, mégis minden gyermek a rá jellemző módon és ritmusban fejlődik. A kicsi gyerekek is rendelkeznek csak rájuk jellemző sajátosságokkal, temperamentummal. Vérmérsékletük meghatározza azt a módot, ahogy a világot megismerik, ahogy kapcsolataikat alakítják, ahogy az őket ért hatásokra reagálnak. Mindenkinek, aki kisgyermekkel foglalkozik ismernie kell, és tiszteletben kell tartani az egyéni sajátosságokat. A gyermekek belső, egyéni fejlődési adottságait nem tudjuk drámai módon befolyásolni, de a fejlődési folyamat lefutását optimalizálni tudjuk az egyéni szükségletek megértésével, figyelembe vételével. Bármennyire is segítő a környezet, a fejlődés nem képzelhető el a nehéz helyzetekkel való önálló megküzdés, erőfeszítés nélkül. A kihívások értékesek, de ahhoz, hogy építő és önbizalom erősítő hatása lehessen elengedhetetlenül szükséges a támogató, értő felnőtt jelenléte. Pozitív kapcsolatok alapelv: A gyerekek nem izoláltan, hanem kapcsolati hálókban fejlődnek. Az optimális fejlődést erős, megbízható kapcsolatok biztosítják. Saját érzéseiket az emberi kapcsolatok tükrében tanulják meg felismerni. Mások társaságában érzékenyen figyelik az általuk kiváltott érzelmi reakciókat, és törekszenek azokat megérteni, sőt másolni, reprodukálni. Biztonságos kötődési viszonyok között a kicsi gyerek szabadon kifejezheti akaratát, ellenséges érzéseit is. Ezek a gyermeki heves negatív reakciók intenzívek, ijesztőek lehetnek, mégis fontos, hogy megértsük és elfogadjuk. A környezetnek segíteni a gyermekek először megérteni, majd később szabályozni is saját viselkedését. A pozitív, támogató kapcsolat a világ megismerése szempontjából is alapvető jelentőségű. A kisgyerekek csak akkor indulnak az őket körülvevő, még ismeretlen világ felfedezésére, ha biztonságban érzik magukat. Támogató környezet alapelv: A gyermeket körülvevő személyzet, a fizikai tér, az eszközök kiemelt fontosságúak a kicsi gyermek fejlődésének alakulása szempontjából. A gyereket körülvevő felnőttek dolga ezt a fizikai teret úgy alakítani, hogy az a tanulást elősegítő izgalmas, kihívásokkal teli, a gyermek fejlettségéhez igazodó, de mégis biztonságos legyen. Fontos, hogy a felnőtt ismerje és értékelje a gyermek aktuális érdeklődését. Fejlődés és tanulás alapelv: A gyermekek eltérő tempóban, és módon fejlődnek. Bár a gyermekek fejlődése komplex egész, fontos, hogy differenciálni tudjuk az egyes fejlődési területeket. Hat fejlődési részterületet különböztetünk meg: - személyes, szociális és érzelmi fejlődés, - kommunikáció, nyelv, írásbeliség, - problémamegoldás, ok-okozati összefüggés, számolás, - a világ megértése, - a testi fejlődés, - kreatív fejlődés. A részterületek egymással szoros összefüggésben fejlődnek. Ezt a fejlődés több tényező befolyásolja (biológiai, családi és szociális tényezők egyaránt). A legfontosabb fejlődést támogató tényező a kapcsolati: a gyermeknek kell, hogy legyen legalább egy fontos kötődési kapcsolata, akire támaszkodhat, és aki számára ő is kiemelten fontos személy. Ezen alapelveken túl fontos ismernünk a magyarországi cigányság kultúráját, íratlan törvényeiket, szabályaikat, hogy minél hatékonyabban tudjunk a szülőkkel kommunikálni és közeledésünk, segítésnyújtásunk a szülők számára ne kioktatás legyen. - A cigányok a társadalmi átlaghoz képest korábban kötnek házasságot vagy élettársi kapcsolatot, és magasabb a szülések száma is. - A cigányok igaz, hogy szaporák, de éppen azért van sok gyermek, mert gyermekszeretőek a maguk módján és a gyermekáldást szerencsének tartják, és attól cigány a cigány, hogy sok gyermeke van. - A legtöbb cigánycsalád ott és olyan módon él, ahol számára a társadalom és szűk, saját lehetőségei teret mutattak. Általában vizes, fűtetlen, zsúfolt, rossz minőségű lakásokban laknak. Bútoraik alig vannak, azok jobbára fekhelyekre korlátozódnak. A lakásokban a víz esetleg csak udvaron belül van, de többnyire még az udvarra sincs bevezetve, ezáltal a tisztálkodási lehetőségek sem igazán adottak. - A táplálkozási szokásaikra a rendszertelenség, az ínségeledelek fennmaradása és nemritkán az egyoldalú étkezés jellemző. Sajnos sokszor az éhezés is. Nem alakult ki az étkezések szigorú rendje, az együttétkezéseknek nincs náluk jelentősége, rituáléja. Nyáron és ősszel ritkán kínozza őket éhség, mert legalább gyümölcsöt szedhetnek, gombászhatnak. Táplálkozásukban jelentős szerepe van a természetes úton elhunyt állatoknak is. - Öltözködésük anyagi helyzetüktől függően szegényes.

66 66 Ezen ismeretek tudatában a bölcsődébe bekerülő cigány gyerekeknél nem a magasabb rendű szükségletek kielégítése kerül előtérbe, hanem lépésről lépésre haladva az alapvető szükségletek kielégítését kell megalapozni, megerősíteni, stabilizálni. A Maslow-féle szükségletelmélet kimondja, hogy a fiziológiás szükségletek a legerősebben jelentkező, legdominánsabb szükségletek. (Éhség, szomjúság, alvás, szobatisztaság, anyai reakciók, stb.) Ha ezen szükségletek nincsenek kielégítve, akkor minden egyéb szükséglet háttérbe szorul vagy megszűnhet. Ha például valaki éhezik, számára egy cél létezik az élelemszerzés. Célkitűzésünk: - Az előbb felsorolt alapelveket figyelembe véve egyénre szabott gondozás-nevelés folytatása. - Zavartalan testi-lelki fejlődés kibontakoztatása, úgy hogy először is a testi, fiziológiás szükségletek megerősítése, stabilizálása a cél, mert ezek tudatában tudunk csak építkezni és magasabb szükségleteket is kibontakoztatni. - A családi élet erősítése. - Törekszünk a családokkal aktívan együttműködni, őket támogatva részt venni a gyerekek személyiségének formálásában. - Tiszteljük az embert minden gyermekben és megbízunk benne. - Igyekszünk minden gyermeket minél mélyebben megismerni és megérteni. - Megtanítjuk a gyerekeket egymás tiszteletére és arra, hogy alkalmazkodjanak, megismerjék és elismerjék egymás értékeit. - Szeressék és védjék a természetet. - Szeressék a szép meséket, verseket, dalokat, zenét. Véleményünk szerint a mese, vers, ének talán a legfontosabb nevelési eszköz a bölcsődés korú gyermek számára. Az érzelmi biztonság nyújtásának, és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszköze. Pozitívan hatnak a gyermekek értelmi fejlődésére, gondolkodására, a szókincsre, segíti a gyermek egyéniségének kibontakoztatását. Fő feladatunk az érdeklődés felkeltése. - Hagyományok ápolása A sajátos arculat alakításában fontos szerepe van a hagyományoknak. Az ünnepeket és a hagyományok ápolását nem lehet kihagyni a bölcsőde életéből sem, hiszen játékos formában viselkedési formák, magatartási módok átadására van lehetőség, a gyermekek számára megkülönböztethetővé válnak a hétköznapok és a jeles napok. A szokások, hagyományok megtartása a kulturális örökség ápolását jelenti, amelyre a korai életszakasztól kell szocializálnunk a gyermekeket. A bölcsődei nevelés felelőssége azért is hangsúlyos, mert napjainkban e hagyományokból egyre kevesebben éltet a család. Csak élet közeli ünnepek és hagyományok ápolása lehet a cél ebben a korosztályban. Fontos, hogy ezeknek a hagyományoknak talaja legyen a közösségben, mert a múlt örökségéhez csak így közelíthetünk. Az ünnepek nem műsorok szervezését jelentik, hanem rákészülést, közös ünneplést. Minden ünnepi készülődés, a felfokozott várakozás erősíti az ünnep élményét, segíti az ünnepi hangulat megteremtését. A bölcsődés korú gyermek számára minden ünnep egyedi, egyszeri, az ismétlődő ünnep minden alkalommal más és más. Hagyományos ünnepeink: - Születésnap szervezeti keret: csoporton belül, egyéni megünneplés az ünnepelt gyermek születésnapja körüli napon. Az ünnepelt apró, a gondozónők által készített ajándékot, léggömböt kap. Az életkornak megfelelő számú gyertya gyújtása jelképes tortán történik. A rágcsálni valót és az ivólét a szülők hozzák. - Mikulás szervezeti keret: gondozási egységenként érkezik a beöltözött Mikulás. A gyermekek csomagot kapnak, amit hazavisznek és minden csoport új játékokat is kap. - Farsang szervezeti keret: gondozási egységenként ünnepelünk. Jelmezbe öltözés a gyermek és a szülők kívánságától függ. (a bölcsőde rendelkezik saját jelmeztárral, abból is választhat a szülő és a gyermek, de otthonról hozott jelmezben is érkezhetnek). - Húsvét szervezeti keret: a gondozási egység együtt ünnepel. Minden gyermek húsvéti édesség csomagot kap, amit a játszóudvaron rejtenek el a gondozónők, a fűben apró tojásokat dobálnak el, amit összegyűjteni nagy élményt jelent a gyermekek számára. - Anyák napja

67 67 szervezeti keret: gondozási egységenként az anyák és a nagymamák meghívásával történik (egyéni meghívót ad minden gyermek az anyának). Rövid megemlékezés, közös ének, vers, amelyet vendéglátás követ. - Gyermeknap szervezeti keret: családdal közös rendezvény, ünnepi programok biztosításával, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek. - Ballagás szervezeti keret: családdal közös rendezvény, közös ének, vers, vendéglátás, amit térítés nélkül vehetnek igénybe a bölcsődés gyermekek és a vendégek. Fejlesztési célok, feladatok: - Keresni kell annak a lehetőségét, hogy több olyan programot szervezzünk, amibe bevonható a család. - Felméréssel, véleménykutatással megismerni, hogy milyen programokban vennének szívesen részt a szülők, milyen időpontot tartanak alkalmasnak. - Néphagyományok ápolása, jeles napok megtartása-hagyományőrzés, ünnepi jelképek készítése. Sokunk gyermekkora felejthetetlen élménye a szőlőskert: az érett szőlőfürtök, a végtelennek tűnő tér a maga ezernyi tapasztalatával, a szüretek, a must illata. A mai gyermekek csak egy része tapasztalhatja meg ezeket. A bölcsődében is tervezhető szüreti program, amely keretében gyümölcsöket, terményeket gyűjthetünk, díszíthetünk azokkal, szőlőt szemezgethetnek a gyermekek, amelyhez énekek, mondókák kapcsolhatók. Megkóstolhatják a kipréselt szőlő ízét. - Segítheti a napi munkát, ha a gondozási egységben az év elején ünneplapozót készítenek a gondozónők, amelyben felsorolják hónapokra bontva a jeles napokat, ünnepeket, amelyről meg akarnak emlékezni, felsorolni az azokhoz kapcsolódó énekeket, mondókákat, meséket. - A felvételre jelentkező gyermekek szülei számára bemutatkozó füzetet adunk, ennek frissítése a bölcsődei jelentkezések előtt fontos feladat. Környezet kialakítása A sajátos arculatban fontos szerepe van a környezet kialakításának, a tárgyi felszereltségnek. A bölcsődei környezet berendezésével, felszerelésével az intézményre jellemző ízlésvilágot közvetítünk. A csoportszobák berendezése és a dekoráció mindig visszatükrözi a gondozónők esztétikai értékrendjét. Fejlesztési célok, feladatok: - A tartós berendezési tárgyak legyenek tartósak, célszerűek és színben visszafogottak. - A játékok elhelyezése nyitott polcon történik, de a tároló eszközök cseréjénél törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint természetes anyagból készült, küllemre összeillő tároló edényeket vásároljunk. - A csoportszobák díszítése igazodik az évszakokhoz, aktualitásokhoz, de fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben arra, hogy a vizuális ingerek tömege zavaró a kisgyermek számára. - Az alaphangulat kialakításában a burkolatok és a meglevő bútorok stílusa és színe mellett figyelni kell a textíliák (szőnyegek, függönyök, párnák, terítők) színére, amik lehetnek színesek, de nem harsányak, harmonizáljanak az egyéb berendezéssel, mert csak így varázsolható fészek-meleggé a bölcsődei környezet. - A csoportszobák díszítésénél törekedni kell a természetes anyagok használatára, amelyek egyszerűségükben szépek és esztétikusak. Nem lehet minden természetes anyagból, de kellemes világot teremthetünk a gyermekek számára, ha a különböző anyagokat jól válogatjuk össze. ALAPELLÁTÁSON TÚLI, A CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK Időszakos gyermekfelügyelet A bölcsődékkel szemben támasztott társadalmi elvárások változásával egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alapfeladatokon túli szolgáltatások. Amennyiben a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsőde, térítési díj ellenében külön szolgáltatást biztosíthat a gyermek 6. életévének betöltéséig. Az intézmény szeptember 1. napjától időszakos gyermekfelügyelet biztosít azoknak a szülők (gondozók) gyermekeinek részére, akik elfoglaltságuk miatt nem tudják gyermekük felügyeletlét biztosítani. A szolgáltatás a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban nyújtható a normál bölcsődei csoport üres férőhelyein. Az időszakos gyermekfelügyeletben részesülő gyermek nem rendelkezhet ellátotti jogviszonnyal, így ellátására

68 68 állami normatív támogatás sem igényelhető. A szolgáltatás térítésköteles (óradíj + étkezés igénybevétele esetén étkezési térítési díj), amit az igénybevételt követően be kell fizetni a házipénztárba. A szolgáltatás iránti igényt legalább az igénybevételt megelőző nap a bölcsőde vezetőjének kell jelezni, aki dönt, hogy tudják-e vállalni a gyermekfelügyeletet. Külön nyilvántartás szolgál a felügyeletet igénybevevő gyermekek számára, amelyben a bölcsődevezető, illetve a gondozónő a gyermek személyi adatain kívül rögzíti a szolgáltatás igénybevételének a napját, időtartamát (mettől-meddig) az igénybe vett étkeztetéseket és azt, hogy kinek adható ki a gyermek, kit és hol lehet értesíteni sürgős esetben. Ezek az adatok képezik a szolgáltatás térítési díját, amit a szülő a gyermek távozásakor aláírásával igazol. Az időszakos gyermekfelügyelet biztosításakor a személyi és tárgyi feltételek kialakításánál a kisgyermek gondozás-nevelés elveit és gyakorlatát kell követni, figyelembe véve a szolgáltatás eltérő jellegét. A csoportösszetétel változékonysága és a széles skálán mozgó elvárások kezelése a gondozónőtől kiemelkedően magas szintű ismereteket, rugalmasságot igényel. A gondozónő feladatai, munkarendje a bölcsődei gondozásnevelés elvei és a napi gyakorlat alapján szervezendő. Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történik a kisgyermek beszoktatása. A szolgáltatásokat a gyermekek orvosi igazolás nélkül vehetik azt igénybe. A szülő nyilatkozatot ír alá, hogy gyermeke egészséges, és bemutatja a kötelező védőoltásokról szóló igazolást, illetve a Gyermekegészségügyi kiskönyvet. BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai dokumentumai és azok egymásra épülése Alapdokumentumok: - A Bölcsődei Nevelés-Gondozás Alapprogramja, amely szakmai munka szabályozásának legmagasabb színtű dokumentuma, iránymutatást ad a helyi programok elkészítéséhez, az egységes nevelés-gondozási elvek érvényesítéséhez. - Az Alapprogram a hazai bölcsődei nevelés-gondozás értékeire épít, és keretjelleggel határozza meg a nevelés-gondozás fő céljait, helyzeteit, feladatait. - A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szakmai Programja, amely rögzíti az intézmény célját, feladatát, a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, az intézmény működésére vonatkozó szervezeti kérdéseket. - A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata, amely tartalmazza az intézmény adatait, szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait, jogkörét, az intézmény működési szabályait. - A fenti dokumentumra épülve dolgoztuk ki a helyi szakmai programot, amely a Kabai Bölcsődére jellemző. A program készítésénél figyelembe vettük a korábbi szakmai program megvalósításának tapasztalatait, a változó környezet igényeit, az igénybe vevők szociokultúrális hátterét, a működés tárgyi és személyi feltételeit. A saját program készítésénél átvettük az alapprogram egyes elemeit, bár cél a sajátos arculat kialakítása, de vannak olyan nevelés-gondozási elvek, amelyet minden bölcsődének be kell tartania munkája során. A helyi program célja: - sajátos, csak a Tetétleni Bölcsődére jellemző arculat kialakítása, - változatos, az életkorhoz igazodó tevékenység, - játék feltételeinek megteremtése, - a próbálkozások támogatása, - a pozitívumok elismerése, - a felfedező, a külső kényszer nélküli ismeretszerzés biztosítása. A bölcsődei nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gyermekek fejlődését, azt dokumentálni kell. A gondozónők által vezetett dokumentációk:

69 69 - Csoportnapló: a gyermekcsoport napi életének fő történéseit rögzíti, abba be kell írnia mindkét gondozónőnek. Tartalmazza a hiányzók nevét, az aktuális eseményeket a gyermekcsoportban, minden olyan történést, ami az egyes gyermek, vagy a csoport életét befolyásolta. - Beszoktatós füzet: Első lapjain rögzíti a gondozónő a családlátogatás tapasztalatait. A beszoktatás ideje, de legalább tíz nap történéseit tartalmazza az adott gyermekre vonatkozóan. A beszoktatás végén röviden össze kell foglalni a beszoktatás tapasztalatait. - Gyermekegészségügyi törzslap: A beszoktatási idő végén, később három havonta, valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a gondozónő a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait. - Üzenő füzet: A család és a bölcsőde kapcsolttartásának egyik írásos formája. A szülőket tájékoztatja a gyermek bölcsődei életének történéseiről, fejlődéséről. Igazából nem egyirányú bejegyzések adják igazi tartalmát, jó ha a szülő is válaszol, informálja a gondozónőt gyermekek otthoni életének történéseiről. Vezetése rendszeresen történik, ha olyan esemény volt, amiről a szülőt tájékoztatni kell/illik, de három havonta össze kell foglalni a gyermek fejlődését is. A bölcsődés korú gyermek fejlettségi szintjének megállapítása A gyermeki személyiség fejlettségét az alábbi területeken figyelhetjük meg (a felsorolt területek csak elméletileg, a nyomon követés szempontjából választhatók szét, a személyiség fejlődésében szorosan összefüggnek): - mozgásfejlettség, - az érzelmi-akarati élet fejlettsége, - szociális érettség, - értelmi fejlettség. Feladatok: - A hónapos gyermek fejlődését három havonta kell dokumentálni, természetesen ennél rövidebb időszakonként fellelhetők változások, amit célszerű rögzíteni, mert csak így valósulhat meg a fejlődés folyamatos nyomon követése. - A személyiségfejlődés egyes területeinek pontos leírása szükséges, azt kell leírni, hogy az adott területen hol tart a gyermek. - A gyermek fejlettsége tevékenységében és viselkedésében figyelhető meg - miután a játék a legjellemzőbb tevékenységi formája - a legtöbb információt ezen keresztül kaphatjuk. - Célszerű megfigyelési szempontsort összeállítani, ami megkönnyíti a fejlettségi szint dokumentálását. Kapcsolat a szülőkkel A BÖLCSŐDE KAPCSOLATRENDSZERE A bölcsődei nevelés-gondozás eredményességének feltétele a család és a bölcsőde kapcsolata. Csak megfelelő szintű és folyamatos kapcsolattartás biztosítja a személyre szóló nevelési-gondozási módszerek érvényesülését. - A család és a bölcsőde kapcsolatának középpontjában mindig a gyermeknek kell állnia. - Tartós és eredményes kapcsolat csak akkor alakulhat ki a szülő és a gondozónő között, ha a kompetencia határok betartásával egymást partnernek tekintik, folyamatos tájékoztatják a gyermek életével, fejlődésével kapcsolatban. A tájékoztatás mindig hiteles, személyes hangvételű (nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó legyen. - Az együttműködésben mellérendelt szerepnek kell kialakulni, ez a partneri viszony alapja. - A nevelési tapasztalatokat kölcsönösen ki kell cserélni. - Nevelési tanácsokat soha ne direkt formában adjon a gondozónő, megoldási lehetőségeket vázoljon fel, amelyből a szülő választhat. Kapcsolattartási formák - szülővel történő beszoktatás, - családlátogatás, - szülői értekezletek,

70 70 - fogadó óra, - napi beszélgetések érkezéskor, hazamenetelkor, - időpont egyeztetés után személyes beszélgetés, - üzenőfüzet, - hirdetőtábla, - közös rendezvények. SAJÁTOS FELADATOK Gyermekvédelem a bölcsődében A gyermekvédelmi feladatok ellátását a bölcsődében a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, évi XXXI. tv. illetve a végrehajtás tárgyában kiadott A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet szabályozza. A gyermekvédelmi feladatokat az intézményben: - A veszélyeztetettség felismerése és jelzése. - A gyermekbántalmazás jeleinek felismerése, jelzése. A felismerést segítő jelek: - külső jelek, sérülések, - a fejlődés elmaradás, - a gyermek inadekvát viselkedése, - elhanyagolásra utaló szülői magatartás. - A családtámogatási formák megismertetése. Minőségi munkavégzés a bölcsődében A bölcsődei nevelésben-gondozásban minőségnek nevezzük az ott folyó munka azon jellemzőit és sajátosságait, amelyek biztosítják az elhelyezett gyermekek egészséges fejlődését, az életkori sajátosságoknak és egyéni igényeknek megfelelő bánásmódot, a gyermekközpontúságot jól felszerelt intézményben. Feladatok: - A bölcsődék működését szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelő munkavégzés ( Alapprogram, az intézmény szakmai programja, A bölcsődei gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai, SZMSZ, belső szabályzatok). - Az elvégzett munka rendszeres és igényes dokumentációja. - A szülők elvárásainak megismerése, kompetenciájuk biztosítása, új együttműködési formák keresése. - A működés tárgyi feltételeinek javítása érdekében pályázati lehetőségek keresése. - A dolgozók érdekeltté tétele a minőségi munkavégzésben. TÉRÍTÉSI DÍJ A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődei ellátásért fizetendő térítési díjak megállapítására hatályban lévő önkormányzati rendeletek az irányadóak. A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg. Alapellátás A bölcsődében fizetendő intézményi térítési díjat a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot tájékoztatni kell. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díjat az intézményvezető jogszabályban meghatározott mértékű normatív kedvezmény figyelembevételével állapítja meg.

71 71 A normatív kedvezmény megállapításához a térítési díj fizetésére kötelezett nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a fizetésre kötelezettel közös háztartásban élő vagy intézményben elhelyezett - 16 éven aluli, - 25 évesnél fiatalabb és oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, valamint - súlyos fogyatékos gyermekeinek számát. A gyermekek számában történt változást az intézmény vezetőjének a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni. Az eltartott gyermekek számának megváltozása esetén az új térítési díjat a változást követő hónap első napjától kell megfizetni. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik, illetve a jogszabályokban meghatározott esetekben. Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról. Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. A személyi térítési díjat legfeljebb egy havi időtartamra előre kell fizetni. Időszakos gyermekfelügyelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 11. (4) bekezdése alapján a bölcsőde és hetes bölcsőde alapellátáson túli gyermeknevelést segítő szolgáltatásáért (speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel stb.) legfeljebb a szolgáltatás önköltségét meg nem haladó mértékű térítés kérhető. A térítési díj óradíjból (minden megkezdett óra egy óra) és étkeztetés igénybevétele esetén az alapellátással megegyező étkeztetési térítési díjból (nyersanyagköltség) tevődik össze. A szülő (gondozó) a szolgáltatásért minden igénybevétel befejezését követően a házipénztárba fizeti be a térítési díjat. Tájékoztatási kötelezettség A bölcsődei ellátás feltételeiről, a házirendről az elhelyezés iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőt írásban kell tájékoztatni. ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított létszám- és bérkeretet Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen önkormányzata az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A Szakmai Program mellékletét képezi az intézmény tárgyévi költségvetése és az ellátás igénybevételére vonatkozó megállapodás tervezet. A Szakmai Program Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület../2010.(..) kvt.h. számú, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...)Kt. számú, Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...) Kt. számú és Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...) Kt. számú határozata alapján november 1-től lép hatályba. A Szakmai Program hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központnak a Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete.../2009.( ) sz. határozatával jóváhagyott Szakmai Programja. Kaba, október 19. Záradék: Dr. Kaszásné Sarkadi Anna intézményvezető

72 72 Ezen Szakmai Programot Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testület../2010.(..) kvt.h. számú, Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...)Kt. számú, Sáp Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...) Kt. számú és Tetétlen Községi Önkormányzat Képviselő-testület.../2010. (...) Kt. számú határozatával jóváhagyta, amely november 1. napjával lép hatályba. Kaba, Kaba Városi Önkormányzat Szegi Emma polgármester Báránd Községi Önkormányzat Kiss Sándor polgármester Tetétlen Községi Önkormányzat Borbélyné Fülöp Hajnalka polgármester Sáp Községi Önkormányzat Karacs Imre polgármester 8. Gonda Ferenc Város Könyvtár Alapító Okiratának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 244 /2010.(X.28.) Kvt.h. Gonda Ferenc Városi Könyvtár Alapító Okiratának elfogadásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 10.. (1) bekezdés g.) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Gonda Ferenc Városi Könyvtár Alapító Okiratát november 1. napjával az alábbiak szerint módosítja: - Az intézmény preambuluma helyébe a következő szöveg lép: Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 10.. (1) bekezdés g.) pontja, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 87. -a, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 53. -a alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: - Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: Önállóan működő. Gazdálkodással kapcsolatos pénzügyigazdasági és nyilvántartási feladatait az Általános Művelődési Központ látja el. A Gonda Ferenc Városi Könyvtár Alapító Okiratának módosításokkal egybeszerkesztett szövege: Alapító Okirat aba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 10.. (1) bekezdés g.) pontja, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 87.. (1)-(2) bekezdése, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 53. -a alapján az alábbi ( egységes szerkezetbe foglalt ) alapító okiratot adja ki: Az intézmény neve: székhelye: Gonda Ferenc Városi Könyvtár 4183 Kaba, Szabadság tér 5. Alapításának éve: Alapító szerv: Működési köre: Fenntartó szerve: Kaba Községi Tanács Kaba város közigazgatási területe Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1.

73 73 Irányító szerve: Jogszabályban meghatározott közfeladata: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér 1. nyilatkozatban közé teszi az alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait; gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja; tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól; biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését; részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Típus szerinti besorolása: Helyi önkormányzati költségvetési szerv Tevékenység jellege alapján Közszolgáltató költségvetési szerv Közszolgáltató szerv fajtája Közintézmény Feladatellátáshoz Önállóan működő. Gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi-gazdasági és kapcsolódó funkciója nyilvántartási feladatait az Általános Művelődési Központ látja el. alapján: A feladat ellátását szolgáló vagyon: A Gonda Ferenc Város Könyvtár a Szabadság tér 5. szám alatti épületben működik, az ingatlan a Kabai Városi Önkormányzat tulajdonában van. Helyrajzi száma: Az intézmény vagyoni állapotát a mindenkori leltár tartalmazza. A könyvtár által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára a Kaba Város Önkormányzat vagyonáról és Vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó. Az intézményvezető kinevezésének rendje: Nyilvános pályázat alapján a Városi Önkormányzat bízza meg határozott időre 5 évre a vezetői feladatok ellátásával. Szakágazati besorolás: Könyvtári, levéltári tevékenység Az intézmény alaptevékenysége: A nagyközönségnek nyújtott mindenfajta könyvtári, olvasótermi, audiovizuális tári, közlevéltári szolgáltatás: - állománygyarapítás és gyűjteményszerzés, szakosodással vagy anélkül - katalóguskészítés - könyvek, térképek, periodikák, filmek, hanglemezek, kazetták, művészeti alkotások stb. kölcsönzése és raktározása - kérésre teljesített információ-visszakeresés - fényképtári, filmkönyvtári szolgáltatás Az intézmény Kaba város nyilvános könyvtára. Mint ilyen ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a vonatkozó országos jogszabályok és önkormányzatai határozatok számára előírnak. Ennek érdekében: - részletesen kidolgozott gyűjtőköri szabályzat alapján gyarapítja állományát, - a beszerzett dokumentumokat nyilvántartásba veszi és gondoskodik annak védelméről, a könyvtár állományát katalógusokban tárja fel. A gyermekek és felnőttek számára olvasószolgálatot működtet az alábbi szolgáltatásokkal, feladatokkal: kölcsönzés, tájékoztatás; a kézikönyvek, folyóiratok, hanglemezek helyben használatának biztosítása; könyvtárközi kölcsönzés; fénymásolás könyvtári anyagról; műsoranyagok, tájékoztatók, bibliográfiák összeállítása; könyvtári rendezvények szervezése

74 74 Alaptevékenység szakfeladata évben: Közművelődés, könyvtári tevékenység Vállalkozói tevékenység: Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. Alaptevékenysége évben: Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Kisegítő tevékenysége: Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Használtcikk bolti kiskereskedelme Könyv-kiskereskedelem Kisegítő tevékenység felső határa: Vállalkozói tevékenység: Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: A kisegítő tevékenység felső határa 15 % az intézmény kiadásainak százalékában. Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazott, akikre a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, akikre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó Kaba, október 20. Szegi Emma polgármester Záradék: Az alapító okirat módosítását ( s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot) november 1-jei hatályba lépéssel Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a október 28-ai ülésén a 244/2010.(X 28.) Kvt. határozattal fogadta el. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte a Gonda Ferenc Városi Könyvtár 205/2009.(VIII.27.) Kvt. határozattal elfogadott alapító okiratát. Határidő: október 31. Felelős: Szegi Emma polgármester 9. Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma Kéri a képviselő-testületet, hogy a Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát is fogadják el. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 245/2010. (X.28.) Kvt.h. a Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának elfogadásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát az alábbiak szerint fogadja el: Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 38.. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 66. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja

75 75 A költségvetési szerv: 1. Neve: Kaba Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2. Székhelye, címe: 4183 Kaba, Szabadság tér Alapításának ideje: Alapító szerv neve Kaba Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 5. Irányító szerv: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4183 Kaba, Szabadság tér Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása 7.Típus szerinti besorolása: helyi önkormányzati költségvetési szerv 8. Tevékenység jellege alapján: közhatalmi 9. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan működő és gazdálkodó. Ellátja a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ pénzügyi-gazdasági feladatai 10. Alaptevékenységének szakfeladatai december 31-ig: Alaptevékenységének szakfeladatai október 1-től: Helyi közutak, hidak, alagutak létesítése és felújítása Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulás igazgatási tevékenysége; Települési vízellátás Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Közvilágítási feladatok Önkormányzatok elszámolásai Helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Háziorvosi ellátás Fogorvosi ellátás Anya- gyermek és csecsemővédelem Védőnői szolgálat Kiegészítő alapellátási szolgáltatások Rendszeres szociális pénzbeli ellátások Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások Munkanélküli ellátások Eseti pénzbeli szociális ellátások Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások Szennyvízelvezetés és kezelés Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység Temetkezési szolgáltatás Fürdő és strandszolgáltatás Családi ünnepek szervezése Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás Helyi kisebbségi önkormányzat igazgatási tevékenysége

76 Út, autópálya építés Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Önkormányzati jogalkotás Országgyűlési képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzati képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek Európai Parlamenti képviselő választáshoz kapcsolódó tevékenységek Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Települési, kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés Önkormányzatok közbeszerzési eljárásának lebonyolításával összefüggő szolgáltatások Közvilágítás Város- és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Központi költségvetési befizetése Finanszírozási műveletek Önkormányzat elszámolásai költségvetési szerveivel Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Háziorvosi ügyeleti ellátás Járó betegek gyógyító szakellátása Fogorvosi alapellátás Fizioterápiás szolgáltatás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon Ápolási díj méltányossági alapon Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Közgyógyellátás Köztemetés Gyermektartásdíj megelőlegezése Önkormányzatok által nyújtott lakás támogatás Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések, programok,valamint támogatások Idősügyi önkormányzati kezdeményezések, programok, valamint támogatások Civil szervezetek működési támogatása Civil szervezetek program- és egyéb támogatása Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Közmunka

77 Szabadidős park, fürdő és strandszolgálat Köztemető-fenntartás és működtetés 11. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. 12. Illetékességi területe: Kaba Város közigazgatási területe 13. A feladat ellátását szolgáló vagyon: Kaba Városi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan ingó és egyéb vagyon kezelése és használata az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározottak szerint. Ingatlan: Kaba Szabadság tér /1 hrsz. 1/1 arányban A vagyoni állapotot a hivatal mindenkori leltára tartalmazza. A hivatal használatában lévő összes vagyon értékét a számviteli nyilvántartások alapján elkészített mindenkori éves leltár tartalmazza. 14. A vagyon feletti rendelkezési jog: A vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára Kaba Városi Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó. 15. A hivatal vezetőjének kinevezési rendje :A hivatalt vezető jegyzőt Kaba Városi Önkormányzat : Képviselő-testülete határozatlan időre a köztisztviselők jogállásáról szóló, módosított évi XXIII.tv-ben előírtak szerint nevezi ki. 16.Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben köztisztviselő, akikre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.évi XXIII.tv. az irányadó. Lehetséges továbbá közalkalmazotti jogviszony. Ezen munkavállalók tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény az irányadó. Foglalkoztathat Munka Törvénykönyvről szóló évi XXII. törvény alapján is munkavállalót. Egyéb foglalkoztatásra ( pl. megbízási jogviszony) irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény az irányadó. Kaba, október 28. Szegi Emma polgármester Záradék: Az alapító okirat módosítását (s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot) Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a október 28-ai ülésén a 245/2010.(X.28.) Kvt. határozattal fogadta el. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület 169/2009.(X.25.) Kvt. határozatával elfogadott Alapító Okirat. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: október 29-től folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző

78 Az Általános Művelődési Központ Sári Gusztáv Tagiskolájában a sportosztály működési feltételeinek biztosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma 4 évvel ezelőtt merült fel a sportosztály kérdése, és akkor abban maradtunk, hogy később visszatérünk rá. Az előzetes beszélgetések megtörténtek ezzel kapcsolatban, és a gyermeklétszám jelenleg nem indokolja a sportosztály létrehozását. Egyrészt anyagi megfontolásból sem, másrészt a gyerekek különböző sport szakosztályokban sportolnak, és mindenképpen hatékonyabb lehet a pénzfelhasználása a szakosztályoknál. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy egyre jobb a kapcsolat az iskola és a sportszakosztályok között, de még kívánatosabb szorosabbra fűzni ezt. Váradi Istvánné Sportosztályt működtetni nem lehet, ha nincs gyerek. Jövőre gyerek fog beiratkozni az iskolába, ez kevés egy sportosztályhoz. A környező településről nem fognak ide hozni gyerekeket, mert mindenki szeretné megőrizni a gyermeklétszámot az iskola fennmaradása érdekében. Amennyiben a képviselő-testület hozzájárul ehhez, akkor ezt az összeget tehetséggondozásra fordítaná az iskola, nem sportosztályt hozna létre. A bizottsági ülésen beszélgettek erről, hogyan lehetne ezt jól megoldani, és amennyiben nem az iskola végzi ezt a tevékenységet, hanem a sportkörön keresztül megy, akkor valószínűleg kevesebbe kerül. Ha úgy dönt a képviselő-testület, hogy a 3 millió forintot megítéli az iskolának, akkor szívesen vállalják ezt a munkát. Szabványtanterem nem lett az elmúlt 4 évben sem, örülne ha egy olyan pályázat lenne, amely keretében egy tornacsarnokot lehetne építeni. A Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság álláspontja, hogy szeptemberétől nem javasolja sportosztály indítását. Borbély Gyula Nemcsak a gyerekek hiányoznak a sportosztály létrehozásához, létesítmény sincs. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 246/2010. (X.38.) Kvt.h. az ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolájában a sportosztály működéséről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az ÁMK. Sári Gusztáv Tagiskolájában a 2011/2012. tanévtől sportosztályt nem indít, e helyett a sport területén is gondozást, tehetségnevelést folytat. A felmerülő költségeket az önkormányzat költségvetésében biztosítja, de az évenként nem haladhatja meg az egyébként sportosztályra fordítandó összeget. Megbízza a polgármestert és a főigazgatót a szükséges intézkedés megtételével. Határidő: október 29-től folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Váradi Istvánné főigazgató 10 Hozzájárulás az Általános Művelődési Központ pedagógiai-művelődési programjának általános szabályoktól történő eltéréséhez Előadó: Szegi Emma polgármester

79 79 Váradi Istvánné A nevelő testület a tanévnyitó értekezleten döntött arról, hogy az új jogszabály szerint járnának el, hogy osztályzattal értékeljék a tanulókat. A gyerekek második évvégén kapnának osztályzatot. Az első osztályban és a második osztály félévében szöveges értékelés lenne. Ahhoz, hogy már ennek a tanévnek a végén bevezethessük, kell a fenntartónak a hozzájárulása. A jelenlegi pedagógiai programban szöveges értékelés van, de az átdolgozott programot december 31.-ig kell benyújtani a fenntartónak. Amire ez elbírálódik, már a II. félév lesz. A Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság javasolta elfogadásra a határozati javaslatot. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 247/2010.(X.28.) Kvt. határozata hozzájárulása az Általános Művelődési Központ pedagógiai-művelődési programjának általános szabályoktól való eltéréséhez Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul ahhoz, hogy az átdolgozott ÁMK pedagógiai-művelődési programja a tanulók értékelésének módjára vonatkozóan az általános szabályoktól való eltéréssel, a változások felmenő rendszerben történő bevezetésének mellőzésével kerüljön bevezetésre. Határidő: október 28. Felelős: Szegi Emma polgármester Váradi Istvánné főigazgató 11. ÁMK Raffay Lajos tagiskola akadálymentesítéséhez kapcsolódóan együttműködési megállapodás elfogadása, projektmenedzser és közbeszerzési tanácsadó cég kiválasztása Előadó: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt Az együttműködési megállapodásban konkretizáltunk dolgokat. Belefoglaltuk azt is, hogy ha a szükséges önerőt határidőre nem szolgáltatják, jogunk legyen felszólítást követően inkasszót benyújtani. Eljárási cselekményt akkor foganatosítunk, ha ők az írásbeli állásfoglalásokat megadták irányunkba. Ez azért érdekes, hogy a pályázatot már augusztusában megnyerték, és nehogy az legyen, hogy miattunk lehetetlenedik el a pályázat megvalósítása. Azt nem szeretnénk, ha az önkormányzatunk kerülne hátrányos helyzetbe, másik önkormányzat miatt. Szegi Emma Mindent megteszünk, hogy a tagintézményeink pályázatait segítsük, de garanciát is szeretnénk kapni arra, hogy ha valamilyen anyagi nehézség lép fel valamely önkormányzatnál, mi ne legyünk annak vesztesei. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta:

80 80 248/2010.(X.28.) Kvt.h. határozata A Sári Gusztáv Általános és AMI Raffay Lajos Tagiskolájának komplex akadálymentesítése elnyert pályázathoz együttműködési megállapodás elfogadásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja és támogatja a Kaba Város Önkormányzata és a Báránd Község Önkormányzata között megkötendő, a mellékletben csatolt Együttműködési megállapodást az ÉAOP kódszámú, A Sári Gusztáv Általános és AMI Raffay Lajos Tagiskolájának komplex akadálymentesítése című projekt megvalósítására. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző Együttműködési Megállapodás az ÚMFT Észak-alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez ÉAOP azonosító számon, A Sári Gusztáv Általános és AMI Raffay Lajos Tagiskolájának komplex akadálymentesítése című pályázat lebonyolítására Amely létrejött egyrészről: Kaba Város Önkormányzata /4183, Kaba, Szabadság tér 1.sz. Képviseli: Szegi Emma polgármester /, mint a megállapodás tárgyát képező projekt kedvezményezettje /Gesztor önkormányzat/ másrészről: Báránd Községi Önkormányzata /4161 Báránd, Kossuth tér 1. sz. Képviseli: Kiss Sándor polgármester/, mint a projekt megvalósítással érintett ingatlan tulajdonosa (tulajdonos önkormányzat) között az alábbiak szerint: 1./ évben kiírásra került az ÉAOP kódszámú, Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés) elnevezésű felhívás, melyen pályázni kívánt Báránd Község Önkormányzata az intézményfenntartó társulás keretében működtetett Sári Gusztáv Általános és AMI Raffay Lajos Tagiskolájának (4161 Báránd, Kossuth utca hrsz: 3/2.) korszerűsítésére, komplex akadálymentesítésére. A pályázat beadására a kiírás szerint azonban az intézményfenntartó társulás gesztora - esetünkben Kaba Város Önkormányzata - volt jogosult. 2./ Ezt követően Kaba Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be az ÚMFT Észak-alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez ÉAOP azonosító számon, A Sári Gusztáv Általános és AMI Raffay Lajos Tagiskolájának komplex akadálymentesítése címmel. A pályázatot a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. vezetője támogatásra érdemesnek ítélt. Ennek alapján Kaba Város Önkormányzata az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, valamint a Magyar Köztársaság 2009.évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény XIX. fejezetében meghatározott jogcímből Ft., azaz huszonkilencmillió- nyolcszáznyolcvanegyezer kettőszázötven forint vissza nem térítendő támogatásban részesül. 3./ Felek rögzítik, hogy a fejlesztéssel érintett ingatlan (Raffay Lajos Tagiskola Báránd, Kossuth u ) Báránd Község Önkormányzatának tulajdonát képezi. 4./ A megállapodás célja azon szabályoknak, feladatoknak a rögzítése, amelyek lehetővé teszik a két önkormányzat közötti konstruktív együttműködést annak érdekében, hogy a projekt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, hatékony és gondos megvalósulása mellett Báránd Község Önkormányzat mint az ingatlan tulajdonos elképzelései érvényesülhessenek a projekt megvalósulásában.

81 81 5./ A megállapodás célja továbbá azon garanciák meghatározása, amelyek Báránd Község Önkormányzata számára a projekt zökkenőmentes lebonyolítását, Kaba Város Önkormányzat számára pedig a projekt zökkenőmentes lebonyolításán kívül a fizetési határidő pontos betartását, illetve esetleges nem fizetés esetén az általa más tulajdonára fordított összegek megtérülését garantálják 6./ A projekt főbb paraméterei: a Elszámolható költség /bruttó/: Ft. b; Vissza nem térítendő támogatás: Ft. c; Önerő: Ft. d; Támogatási intenzitás: 95% e; Kedvezményezett: Kaba Város Önkormányzata f; Megvalósulás helye: Báránd, Kossuth u g; Megvalósulás várható időpontja: február 7./ A projekt megvalósítása során alkalmazott pénzügyi finanszírozás módozatai: 7/1. utófinanszírozás: az építési kivitelezési projektelem kivételével minden más projektelemnél ez a finanszírozási mód valósul meg, melynek lényege, hogy a beérkező számlán szereplő teljes összeget kifizeti az önkormányzat, majd a pénzügyi elszámolás során az összeg 95%-át támogatás jogcímen visszakapja. 7/2. Szállítói finanszírozás: az építési kivitelezési projektelemnél megjelenő finanszírozási mód, melynek lényege, hogy a beérkező számlán szereplő nettó összeg (a fordított ÁFA-fizetési szabályok miatt) 5%-át, valamint az ÁFA t fizeti ki az önkormányzat, majd az ÁFA 95%-át visszakapja, és a nettó összeg 95%-át a Kincstár közvetlenül a kivitelezőnek utalja. 8./ Báránd Község Önkormányzata vállalja, hogy a teljesített és az általuk is írásban leigazolt szolgáltatásokat követően Kaba Város Önkormányzatához a projekt megvalósításában szerződés szerint résztvevő és teljesítő fél által benyújtott számlán szereplő összegeket - a 7/1. és 7/2. pontban meghatározott finanszírozási módokra vonatkozó szabályok figyelembe véve - a számlán szereplő fizetési határidő letelte előtt legalább 5 nappal korábban átutalja Kaba Város Önkormányzat sz. számlájára. 9./ Ha Báránd Község Önkormányzata a 8.pontban meghatározott fizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére Kaba Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, a fizetési határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési felszólítást küld, amelyben felszólítja a tartozás 8 napon belül történő kiegyenlítésére. Amennyiben a megadott határidőn belül nem egyenlíti ki tartozását, Kaba Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a lejárt idejű tartozás kamattal növelt összegének megfelelő inkasszót nyújt be Báránd Község Önkormányzata költségvetési számlájára. 9/1. Báránd Község Önkormányzata e megállapodás alapján felhatalmazza a projekt lebonyolításához kapcsolódó fizetési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékben Kaba Város Önkormányzatát inkasszó benyújtására. Báránd Község Önkormányzatának nyilatkozata, felhatalmazása ezen megállapodás mellékletét képezi. 10./ Kaba Város Önkormányzat vállalja, hogy Báránd Község Önkormányzatának munka elvégzésére vonatkozó igazolása nélkül a projekthez kapcsolódó számlát nem fogad be.

82 82 11./ Báránd Község Önkormányzata tudomásul veszi, hogy a projekt megvalósítása során minden projektelem tekintetében a szolgáltatást nyújtó személlyel, gazdasági társasággal Kaba Város Önkormányzata köt szerződést, ő lesz a pénzügyi teljesítő. Ennek megfelelően a projektelemek megvalósítása során a magasabb rendű jogszabályokon kívül Kaba Város Önkormányzat eljárásrendjének kell megfelelni. 12./ Kaba Város Önkormányzata tudomásul veszi, hogy Báránd Község Önkormányzata a tulajdonába lévő ingatlan fejlesztését a jogszabályok és ezen megállapodás adta kereteken belül irányítani, felügyelni és kontrolálni kívánja. 12/1. Ennek megfelelően Kaba Város Önkormányzata a projekt lebonyolítása során szükséges lépéseket Báránd Község Önkormányzat írásbeli útmutatása és előkészítése alapján végzi. Gesztor település vállalja, hogy a közreműködő szervezettől kapott küldeményeket haladéktalanul továbbítja Báránd Község Önkormányzat részére, annak érdekében, hogy a projektelem előkészítést és a lebonyolításához szükséges útmutatásait időben megadhassa. 12/2. Báránd Község Önkormányzata kötelezettsége a projekthez kapcsolódó eljárási cselekmény írásbeli előkészítése, írásbeli útmutatás adása és tudomásul veszi, hogy ezek hiányában Kaba Város Önkormányzata eljárási cselekményt nem tesz. 13./ Felek kinyilatkozzák, hogy a projekt megvalósításának időintervalluma alatt intenzív, precíz, korrekt információáramlást, kommunikációt biztosítanak egymás között. Ennek megvalósulásáért a jegyzők, ill. az általuk kijelölt kapcsolattartók a felelősek. 14./ Báránd Község Önkormányzatát terheli a felelősség mindazokért a történésekért, amelyek az ő érdekkörében felmerülő hibák, mulasztások következtében a projekt megvalósulását lehetetlenné teszik, a pénzügyi teljesítéseket késleltetik, akadályozzák, vagy a közreműködő szervezet részéről szabálytalansági eljárás megindítását eredményezik. 15./ Kaba Város Önkormányzatát terheli a felelősség mindazokért a történésekért, amelyek az ő érdekkörében felmerülő hibák, mulasztások következtében a projekt megvalósulását lehetetlenné teszik, a pénzügyi teljesítéseket késleltetik, akadályozzák, vagy a közreműködő szervezet részéről szabálytalansági eljárás megindítását eredményezik. Jelen megállapodást a Felek átolvasást, értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, aláírták. Kaba, október 28. SZEGI EMMA Kaba Város polgármestere Dr. CSABAI ZSOLT Kaba Város jegyzője KISS SÁNDOR Báránd Község polgármestere Dr. GYÖRGYI ZOLTÁN Báránd Község jegyzője A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 249/2010.(X.28.) Kvt.h. határozata A Sári Gusztáv Általános és AMI Raffay Lajos Tagiskolájának komplex akadálymentesítése elnyert pályázathoz projekt menedzsment feladatainak megbízásáról

83 83 Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza az Európa Terv Kft. (cím: 4024 Debrecen, Iparkamara u.8.fsz.3.)a Sári Gusztáv Általános és AMI Raffay Lajos Tagiskolájának komplex akadálymentesítése. című és ÉAOP azonosító számú pályázat megvalósításához szükséges projekt menedzsment feladatainak lebonyolításával Ft + 25 % ÁFA, azaz bruttó Ft összegben. A közbeszerzési munka fedezete rendelkezésre áll a Kaba Város Képviselő-testületének 248/2010. (X.28.) Kvt.h. számú határozatával elfogadott Együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 250/2010.(X.28.) Kvt.h. határozata A Sári Gusztáv Általános és AMI Raffay Lajos Tagiskolájának komplex akadálymentesítése elnyert pályázathoz közbeszerzési bonyolító megbízásáról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza az Matrix Audit Beruházásszervező és Pénzügyi Tanácsadó Kft. (cím: 4032 Debrecen, Kürtgyarmat u. 27.) a Sári Gusztáv Általános és AMI Raffay Lajos Tagiskolájának komplex akadálymentesítése. című és ÉAOP azonosító számú pályázat megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárás lebonyolításával Ft + 25 % ÁFA, azaz bruttó Ft összegben. A közbeszerzési munka fedezete rendelkezésre áll a Kaba Város Képviselőtestületének 248/2010. (X.28.) Kvt.h. számú határozatával elfogadott Együttműködési megállapodásban foglaltak szerint. Felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző 12. Állásfoglalás piac jövőbeni üzemeltetése tárgyában Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma A piac előző bérlője felhalmozott Ft hátralékot, a cég felszámolás alá került. Nem sok reményünk van arra, hogy ezt a pénzt be tudjuk hajtani rajtuk. A Települési- és Mezőgazdasági Bizottság megtárgyalta a napirendet. Megfogalmazódott az is, hogy a jövőben a Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. üzemeltesse a piacot, ne kerüljön ki vállalkozóhoz. Volt már arról szó, hogy hétköznapokon is nyisson ki a piac, és ne a kis piacon történjen az árusítás. Ha mi üzemeltetjük a piacot, akkor ez is könnyebben megoldható lenne. A piac felújítására ha lehetőségünk lesz, pályázni kell. Megfogalmazódik az is, hogy juthatott ez idáig, hogy ennyi hátralék gyűlt fel a vállalkozónak. A felelősségre vonást is foganatosítani kell. Ki ezért a felelős? A vállalkozó sem volt korrekt, ezt az adósságát nyár óta halmozta fel, időnként befizetett valamennyi összeget, jelezvén, hogy ő ezt törleszteni akarja. A vállalkozó az önkormányzatot hibáztatja, hogy nem segítjük a vállalkozásokat.

84 84 Váradi Istvánné Miért nem derült ki hamarabb, hogy növekszik a vállalkozó tartozása, és valamilyen intézkedés közben történt ebben az ügyben? Dr. Nagy István A Települési- és Mezőgazdasági Bizottság megtárgyalta a napirendet, és azonnali kérdésként merült fel, hogy történhetett ez meg, hogy ekkora adóssága van a vállalkozónak, és még csak most tud róla a bizottság. Erre néhány magyarázatot mondott az ügyvezető, de az nem volt elfogadható. A bizottság kéri, hogy vizsgálják meg, ki és hogyan nézte el ezt az adósságot, és derüljön ki ennek a felelőse, történjen felelősségre vonás az ügyben. Javasolja továbbá a bizottság, hogy a Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. üzemeltesse a továbbiakban a piacot. Ugyanis érkezett két üzemeltetési kérelem a piacra, ugyan abból a családból. A piacok üzemeltetésével kapcsolatban új szabályok léptek életbe, ezeket is át kell majd beszélni. Juhász László Számára is érthetetlen ez a tartozás felhalmozás. Minden tartozásról szóló felszólítást ő szokott aláírni, de ezt most nem íratta vele alá a kollégája. Tehát erről a tartozásról nem lett tájékoztatva. Szabadságon volt amikor a felszámoló biztos küldte a felszámolásról a tájékoztatót, tehát ezt sem látta, már a második levélváltáskor szembesült azzal, hogy ez a cég felszámolásra került. Az akkor érkezett levélről sem kapott tájékoztatást. A kollégája a mulasztásáért írásbeli fegyelmit fog kapni. Szegi Emma Ezt a magyarázatot nem tartja elfogadhatónak, mert egy cégnél lévő vezetőnek tudnia kell a kintlévőségekről, kevesebbről is, nemhogy ilyen magas összegről. Erről még beszélni kell, illetve a felelősségre vonásnak meg kell történnie. Dr. Nagy István A bizottság kérte, hogy az önkormányzatnál lévő kintlévőségekről is kapjanak tájékoztatást (vízdíj, szemétszállítási díj, stb.) illetve a megtett intézkedésekről. Dr. Csabai Zsolt Az önkormányzati adóknál a behajtás azt mutatja, hogy évente legalább kétszer megtörténik az ellenőrzés. Az adók kivetésekor látszik, hogy ki fizette be. Az önkormányzatnál rendszeresen zajlik a behajtás, igaz azért vannak kintlévőségek is. Azon vagyunk, hogy minél nagyobb mértékben tudjuk a kintlévőségeket behajtani, illetve, hogy a helyi vállalkozások létét az adóbefizetés ne veszélyeztesse, hosszú távon maradhassanak adózók. Váradi Istvánné Ki fogja kivizsgálni ezt az ügyet? Dr. Csabai Zsolt A cégen belül az ügyvezető vizsgálja meg ezt az ügyet, az ügyvezetővel kapcsolatban lesz-e felelősségre vonás, abban dönteni kell. A Felügyelő Bizottság is megvizsgálhatja ezt az ügyet, és ha tapasztal jogellenességet, akkor kezdeményezi a felelősségre vonást. Szegi Emma Javasolja, hogy a Felügyelő Bizottság vizsgálja ki az ügyet, illetve a Kft. egész működését vizsgálja át és tegye meg a megfelelő lépéseket, illetve a felelősségre vonást is. Javasolja

85 85 továbbá, hogy a piac jövőbeni üzemeltetője a Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. legyen. Erről kér szavazást a képviselő-testülettől. Borbély Gyula Meg kell próbálni behajtani a vállalkozótól a tartozást, igaz kevés az esély rá, de mindennek meg van a módja. Kérni kell egy vagyonosodási vizsgálatot is, hiszen épített egy nagyon szép új házat. Tudja, hogy több millióval tartoznak, sehol nem fizettek, pl. APEH-nek is. Érdekes, hogy a családból még is ki szeretnék venni a piacot bérbe, ez valószínű valamilyen manipuláció. Szegi Emma A vagyonosodási vizsgálatból még nem lesz meg az önkormányzat pénze. Dr. Csabai Zsolt Ennek a cégnek a vagyona nincs 100 eft sem. Természetesen meg kell próbálni behajtani a kintlévőséget. A vagyonosodási vizsgálat arra adhat az államnak lehetőséget, hogy megnézi, hogy volt-e olyan jövedelme annak a személynek, akit megvizsgál, amely után nem adózott. Ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzat kintlévősége behajtásra kerül. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 251/2010.(X.28.) Kvt.h. a piac üzemeltetéséről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a jövőben nem bérbeadás útján kívánja a piac üzemeltetését biztosítani, hanem ezen feladatokat a Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. (4183. Kaba, Szabadság tér 5.) látja el. Felkéri a Felügyelő Bizottságot, hogy a felelősség megállapítása érdekében vizsgálatot folytasson. Határidő: október 29.-től folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Juhász László ügyvezető 13. Az Estern Sugar Zrt.-vel kötendő adás-vételi szerződés Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma Az Eastern Sugar Zrt-vel kötött szerződés aláírás előtti állapotba került. Az általuk számolt iparűzési adó nem egyezett a mienkkel, így az összeg módosul. Ha ezt elfogadja a képviselőtestület, akkor átadja a 10 ingatlant, ha nem, akkor nem hajlandó tovább tárgyalni. Kérdés, vélemény nem hangzott el. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 252/2010.(X.28.) Kvt.h. az Eastern Sugar Zrt-vel kötendő adásvételi szerződésről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy a 167/2010.(VI.24.) Kvt. határozat 7. pontjában szereplő Ft összeg Ft-ra módosuljon és az

86 86 adásvétel így is megvalósulhat. Ennek megfelelően az önkormányzat visszafizetési kötelezettsége, fennálló tartozása Ft összegről Ft-ra módosul. Egyebekben a korábbi határozatban módosulás nem következik be. Határidő: december 31. Felelős: Szegi Emma polgármester 14. Haladás-Coop Zrt. tulajdonában lévő felépítmény megvásárlása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma A földterület az önkormányzaté, a felépítmény pedig a Haladás-Coop Zrt tulajdonában van. Az orvosi rendelő felújítása kapcsán szükség van erre a területre, illetve tárolás szempontjából is jó lesz ez a felépítmény. Először 526 eft volt az ajánlat, ma egyeztetés történt, és több mint felét a vételárnak elengedték. Ez már egy elfogadható ár, és a fedezetet a jövő évi költségvetésből biztosítjuk. Dr. Sáska Sándor Több alternatíva is szóba jött az orvosi rendelőben dolgozók problémájának megoldására, és összességében ez tűnt a legjobbnak, ott el tudják helyezni az ügyeleti gépkocsit, illetve a dolgozói kerékpárok elhelyezése is megoldott lesz. Kéri a képviselő-testületet, hogy támogassa a határozati javaslatot. A képviselő-testület 9 igen szavazattal a következő határozatot hozta: 253/2010.(X.28.) Kvt.h. a Haladás-Coop Zrt. tulajdonában lévő felépítmény megvásárlásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Béke u. 1. szám alatti Haladás-Coop Zrt. tulajdonában lévő felépítményt bruttó Ft összegért megvásárolja. A fedezetet a évi költségvetés terhére biztosítja. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: február 27. Felelős: Szegi Emma polgármester Más jegyzőkönyvbe foglalandó nem hangzott el, a polgármester asszony 15,00 órakor zárt ülést rendelt el. Kmft. Szegi Emma polgármester dr. Csabai Zsolt jegyző

87 /2010. (X.28.) Kvt. határozat melléklete Kaba Város Települési Esélyegyenlőségi Programja Central European Consulting Kemény Péter

88 88 Tartalomjegyzék Bevezető 88 A Püspökladányi kistérség bemutatása 89 Demográfiai adatok 89 Foglalkoztatási adatok 91 Képzettségi adatok 92 Szociális ellátások 93 Lakhatási körülmények 94 Egészségügyi ellátások 95 Kaba város közszolgáltatásainak bemutatása 95 A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai 102 A nők helyzetére, a nemek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó elemzés 102 A mélyszegénységben élők, romák helyzetére vonatkozó elemzés 104 A fogyatékos emberek helyzetére vonatkozó elemzés 105 Intézkedési terv 106 Kiemelt intézkedések 106 Általános jellegű beavatkozások 107 Mellékletek 109 Demográfia 109 Foglalkoztatás 110 Képzettség 112 Szociális 117 Lakhatás 122 Egészségi állapot 124 Nőkre vonatkozó adatok 125 a. Bevezető Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség biztosításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 63./A értelmében minden települési önkormányzatnak rendelkeznie kell a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi felzárkózásának elősegítését célzó esélyegyenlőségi programmal. A jogszabályban rögzítésre került, hogy a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet 2 évente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik.

89 89 A helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása abban az esetben részesülhet a fenti támogatásokból, ha a társulást alkotó helyi önkormányzatok mindegyike rendelkezik az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal. E rendelkezéseket a évi LXXVII. törvény 1. b) bekezdése szerint a december 31-ét követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni. A Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CIX. törvény július 21. napjáig hatályos rendelkezései szerint a külön jogszabály szerint leghátrányosabb helyzetű kistérségekben levő, valamint a húszezer lakos feletti településeknek október 1- től, míg egyéb településeknek január 1-től kell rendelkezniük az új szabályok szerinti települési esélyegyenlőségi programmal. A Püspökladányi kistérség a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. melléklete szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. Kaba Város Települési Esélyegyenlőségi Programját (továbbiakban: TEP) a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV. 16.) Kormányrendelet alapján állítottuk össze. A TEP célja a jogszabályokban meghatározott hátrányos helyzetű csoportok ismert és becsült adatok alapján azonosított problémáinak, az esélyegyenlőségüket hátráltató akadályozó tényezők kiemelt intézkedésekkel és általános jellegű beavatkozásokkal történő kezelése. b. A Püspökladányi kistérség bemutatása A Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzésének elkészítéséhez statisztikai adatgyűjtést végeztünk, hogy a jogszabályban meghatározott szempontok szerint elemezhető legyen a hátrányos helyzetű csoportok életminősége. A hazai adatgyűjtési rendszerek azonban nem teszik lehetővé, hogy települési szintű idősoros adatokkal dolgozva teremtsük meg az esélyegyenlőségi- szociálpolitikai elemzéshez szükséges viszonyítási alapot, ezért a TEP-ben a helyzetelemzést a kistérség releváns bemutatásával kezdjük. Az elemzés során a Központi Statisztikai Hivatal idősoros és microcenzus, a Területfejlesztési és Területrendezési Informatikai Rendszer, a Közoktatási Információs Rendszer, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a Szociális Ágazati Informatikai Rendszer, valamint a VÁTI adatgyűjtéseit használtuk fel. i. Demográfiai Kaba a Püspökladányi kistérség része, Hajdú-Bihar megyében, az Észak-Alföldi régióban található. A kistérség lakossága (a KSH TSTAR 2009-es adatai alapján) összesen fő, közülük kabai lakos 6421 személy. A kistérséghez tartozik még Báránd (2852 fő), Bihardancsháza (199 fő), Biharnagybajom (2978 fő), Bihartorda (1006 fő), Földes (4316 fő), Nádudvar (9338 fő), Nagyrábé (2335 fő), Püspökladány (15880 fő), Sáp (1052 fő), Sárrétudvari (3099 fő), Szerep (1696 fő), és Tetétlen (1443).

90 90 A kistérség területe 955 km 2, településeinek száma 13, ebből 3 város, 10 község; a kedvezményezett, társadalmi-gazdasági szempontú és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések száma 12. A Püspökladányi kistérségben a lakónépesség fogyása az elmúlt évtizedben jelentősen meghaladta az országos átlagot. A természetes fogyás aránya tízszerese az országosnak, ami javarészt az elvándorlásnak tudható be. A társadalmi és gazdasági szempontból is elmaradott térségbe 35%-kal kevesebben költöznek be, mint ahányan elhagyják azt.

91 91 A térség demográfiai mutatóit Hajdú-Bihar megye 6. számú választókerületére vonatkozó KSH adatállomány alapján is vizsgáltuk. Ezek alapján megállapítható, hogy a nemek és korosztályok aránya az országos átlaghoz közelít, 1000 férfira 1033 nő jut, 100 felnőtt korúra 33 gyermekkorú, illetve 35 időskorú. Sajnos azonban a természetes fogyás mutatóit látjuk, ha a gyermekkorúakra vetítjük az időskorúak számát: 100 gyermekkorúra 107 időskorú jut, míg a 100 nőre jutó élve született gyermek száma csak 196 fő. ii. Foglalkoztatási adatok A kistérségben az aktív korúak száma az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatai szerint szintén csökkenést mutat, miközben a munkanélküliségi ráta az országos átlagot jelentősen meghaladóan a 2005-ös 12%-ról 2009-re 16% fölé, majd 2010-re 17,06%-ra emelkedett (3150 fő). Mindeközben a foglalkoztatottak száma fő, az inaktívak száma fő, vagyis a foglalkoztatási ráta kiemelkedően alacsony 39,8%, továbbá az aktivitási arány 48%. Munkanélküliségi ráta Munkanélküliek száma Foglalkoztatottak száma Inaktívak száma Foglalkoztatási ráta Aktivitási ráta % % 50.7% % % 51.9% % % 47.9% % % 48% % % 51.5% % % 49.1% % % 50.1% % % 48.6% ,06 % ,8% 48%

92 92 Vagyis a foglalkoztatottak száma évről évre csökken, miközben az inaktív személyek száma közel stagnáló, de a munkanélküliek száma folyamatos növekedést mutat. Az APEH adatai alapján a fenti trendekkel párhuzamos, a térség leszakadó, elmaradott jellegét erősítő tendencia, hogy míg a megyében illetve régióban élő adófizetők száma nőtt (vagyis javultak a munkaerő-piaci és jövedelmi lehetőségek) 2003 és 2007 között, addig a vizsgált kistérségben ez a fejlődés alig érzékelhető, inkább stagnálás figyelhető meg. iii. Képzettségi adatok A térség munkaerő-piaci helyzetét jelentősen befolyásoló képzettségi viszonyokra vonatkozóan, a Hajdú-Bihar megye, 6. sz. választókerületre szűrt KSH 2005-ös Mikrocenzus adatai alapján, megállapítható, hogy a munkaképes korúak (15 X éves) legalább az általános iskola 8. évfolyamát 83.7 %-ban elvégezték, a 18 X évesekből legalább 23.3 % érettségizett is.

93 93 ORSZÁGGYŰLÉSI EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLET 7 éves és idősebb népesség összesen Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. osztály Középiskola érettségi és szakmai oklevél nélkül évfolyam Középiskola évfolyam érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségivel Egyetem, főiskola stb. oklevél nélkül oklevéllel 6. sz. választókerület % Megye összesen % A Mikrocenzus adatai alapján látható, hogy a 6. választókörzet (ami csak mintavételként, arányosítással feleltethető meg a Püspökladányi kistérségnek) iskolázottsági mutatói valamivel jobbak a megyei átlagnál: alacsonyabb a csak 8 osztálynál kevesebbel rendelkezők aránya, viszont némileg több a befejezett általános iskolai végzettséggel és a szakmai oklevéllel vagy érettségivel rendelkezők aránya. Az egyetemi végzettségűek aránya azonban kevesebb, ami a területi munkaerő-piac jellemzőit figyelembe véve hátrányosan jelentkezik a régió fejlődő, iparosodó területeihez képest. A lakosság képzettségi mutatóit nyilván befolyásolja, hogy mindössze 1 gimnázium és 1 szakközépiskola működik a kistérségben, ami a terület településeinek elrendeződése, a közlekedési lehetőségek miatt sokak számára leküzdhetetlen távolságot jelenthet. (KIR, 2008 adatok) Az alacsony ellátási szintre utal, hogy a kistérség 66 közoktatási intézményéből 42 alapfokú, vagyis óvoda (25 db) vagy általános iskola (17 db). iv. Szociális ellátások A szociális ágazati információs rendszer pénzben és természetben nyújtható támogatásokra vonatkozó adatai (OSAP 1206) alapján is látható a Püspökladányi kistérség lakóinak elszegényedése, és fogyása. A 2002-től 2008-ig tartó időszakban 1862-ről 2833-ra nőtt a rendszeres szociális segélyben részesített személyek száma, emelkedett az időskorúak járadékában részesülők, nőtt az ápolási díjat igénybe vevők és az átmeneti segélyt igénylők száma. (lásd: melléklet - szociális adatok) Ugyanebben az időszakban csökkent a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesülők száma. Ez részben a lakónépesség fogyásával is magyarázható, de mutatja a populáció elöregedését és a lehetőségek beszűkülését is. A munkalehetőségek beszűkülésére utal az ápolási díjban részesülők számának növekedése, mert a szűkös munkaerő-piaci lehetőségek és a nem elérhető szociális szakellátás a rászoruló családtag otthoni ellátására, és az ezzel járó lehetőség igénybevétele felé mozdítja az aktív korú népességet. A kistérség szociális szolgáltatásokkal alacsony számban rendelkezik. A közösségi alapú ellátások közül évek óta csupán 1 falugondnoki és 1 tanyagondnoki szolgálat működik csökkenő működési költségekkel. Ezenközben folyamatosan növekszik az ételt lakásra

94 94 szállíttatók száma azok körében, akik étkeztetésben, házi segítségnyújtásban részesülnek. (Lásd: mellékletek szociális) Az elmúlt nyolc év alatt megtízszereződött az étkezést igénybe vevők száma, és meghúszszorozódott a házi segítségnyújtást igénylőké. A támogató szolgálatok gépkocsijainak száma 3-ról 5-re növekedett 2006 és 2008 között, miközben az ellátottak száma 229-ről 215-re csökkent (növekvő normatív támogatás mellett!) A Szociális Ágazati Információs Rendszer nyilvántartása szerint a Püspökladányi kistérségben összesen 15 szociális alapszolgáltatás működik 11 fenntartónál. (lásd: mellékletek) v. Lakhatási körülmények A Püspökladányi kistérség lakhatási viszonyait a KSH 2005 Mikro cenzus adatai alapján elemezhetjük. A vidékre jellemző módon a lakások szinte kizárólag magántulajdonban vannak, 93%-ban a tulajdonos lakja. Az önkormányzati tulajdonú lakások száma elenyésző. Országgyűlési egyéni választókerület Lakás összesen együtt A lakás tulajdonosa természetes személy a lakás lakója más természetes személy együtt A lakás tulajdonosa jogi személy települési önkormányzat más jogi személyiségű szervezet 6. sz. választókerület Adatforrás: KSH 2005 Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a lakások 85%-a fürdőszobával ellátott, egy szobára 1,09 ember, egy lakásra pedig átlagosan 2,68 fő jut ami az idősödő népességre és a születések alacsony számára utal (A lakásokat 27%-ban időskorúak használják, magas az egyszemélyes háztartások aránya 24.4 %). A lakások 16%-a komfort nélküli, szükség- és egyéb lakás. Ami a mélyszegénység magas arányú jelenlétére utal. A lakáskörülmények minőségi jellemzőit a Területi Ágazati Információs Rendszer adatai alapján vizsgálhatjuk, a Püspökladányi kistérségre vetített adatok alapján. Vélhetően a demográfiai mozgások következményeként is, új lakás szinte alig épül a kistérségben, de a megszűnések száma sem jelentős. NEV Meglévő lakások száma Épített lakások száma Lakás megszűnések száma Hálózati gázzal fűtött lakások száma Hálózati vízvezetékkel ellátott lakások száma Közcsatornával ellátott lakások száma Adatforrás: TeIR, KSH Legszembetűnőbb minőségi jellemző, hogy jóllehet a meglévő lakások mindegyikében van már hálózati vízvezeték, a közcsatornába bekötött lakások száma jóval alacsonyabb, mindössze 76%, a korszerű gázfűtött lakások aránya még rosszabb: 66%.

95 95 vi. Egészségügyi ellátások A kistérség egészségügyre vonatkozó helyzetének elemzésére nem állnak rendelkezésre területi adatok, ezért a valós helyzet bemutatását csak a KSH Hajdú-Bihar megyére vonatkozó adatai alapján lehet becsülni. Dolgozó orvosok száma Területi egység a 2006a Hajdú-Bihar ezer lakosra jutó orvosok száma 44,2 46,5 48,2 39,7 40,4 30,5 35,8 Három minőségi mutató, az orvosok, a háziorvosok és házi gyermekorvosok, valamint a kórházi ágyak számát vizsgálva csökkenés tapasztalható. Háziorvosok és házi gyermekorvosok száma Területi egység Hajdú-Bihar orvosra jutó betegek száma Az egészségügyi ellátások színvonalának drasztikus csökkenését mutatja, hogy az ellátó személyzet és kórházi ágyak számának csökkenése az ellátottakra jutó szakemberek és szakellátási pontok számának a csökkenésével is járt, ami egyértelműen rontotta a hozzáférési lehetőségeket, különösen a nem városi környezetben élők esetében, ahol jó esetben is csak alapellátás működik. Működő kórházi ágyak száma Területi egység Hajdú-Bihar 10 ezer lakosra jutó ágyszám ,6 78,6 77,6 79,6 78,1 78,3 78,6 68,7 68,5 Polgármesteri Hivatal: c. Kaba közszolgáltatásainak bemutatása 1. A hivatal megnevezése, címe: Polgármesteri Hivatal 4183 Kaba, Szabadság tér A hivatal Kaba város közigazgatási területén ellátja: a.) a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatokat, közreműködik a polgármester államigazgatási feladatai ellátásában; b.) a képviselő-testület és bizottságai, valamint a polgármester döntései előkészítésével és végrehajtásával;

96 96 c.) az önkormányzati költségvetési szervek, önkormányzati érdekű szervezetek működésével kapcsolatos, jogszabályokban előírt, továbbá a képviselő-testület által vállalt és reá szabott feladatokat. 3. A Polgármesteri Hivatal jogi személy. A képviselő-testület által költségvetési rendeletben megállapított költségvetésből a hatályos jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik. ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolája: 1-8. osztály alapfokú nevelését, oktatását ellátó intézmény. Az iskola elődje hosszú ideig a református egyház iskolájaként működött, majd állami iskola lett. A több évszázados történet is arra kötelezi az intézmény pedagógusait, hogy nevelő- és oktatómunkánkban kiemelt figyelmet fordítsanak a lakóhely és a nemzet történelmének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Ilyen indíttatásból vette fel iskola augusztus 28-án ünnepélyes keretek között a kabai születésű Sári Gusztáv - Apáczai Csere János díjas - tanár, tanító, igazgató, tanfelügyelő, vezető szakfelügyelő, szaktanácsadó, tankönyvíró nevét. Az oktató-nevelő munkának helyet adó iskolaépületek a település központjában helyezkednek el tágas udvarokkal, elegendő zöldterülettel. A legújabb épület 28 éves a legrégibb közel 100 éves. A legújabb iskolánk a kor átlagos színvonalán épült, folyamatos karbantartása lényegében megoldott. Az épületek komfortosak, mindegyik gázfűtéses. Az általános iskolában 24 tanító és 26 tanár, míg a művészeti iskolában 11 nevelő tanít. Ebből napközis nevelő négy fő, könyvtáros egy fő, logopédus egy fő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős egy fő. Iskolánk eszközellátottsága közepes. A tagiskola négy település (Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen) intézményfenntartó társulása keretében működik, további öt tagintézménnyel. A társulás működési területe: Kaba város közigazgatási területe és vonzáskörzete. Báránd község közigazgatási területe. Sáp község közigazgatási területe Tetétlen község közigazgatási területe Az intézményben megoldott a testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékos, autista, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése és oktatása. Az iskola ellátja az enyhe fokban sérült, a nem fogyatékos tanulókkal együtt haladni nem tudó, de képezhető gyermekek oktatását 8 évfolyamon összevont csoportban. Nemzeti- etnikai kisebbségi feladatok ellátása kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás keretében zajlik. A nemzeti-etnikai kisebbségi oktatás formája a jogszabályi előírások és a működési területen lévő településeken fennálló demográfiai adatok valamint nemzeti-etnikai kisebbség képviselői és a szülők által megfogalmazott igények figyelembe vételével kerül meghatározásra. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel való foglalkozás külön foglalkozási terv szerint történik.

97 97 Kabai Óvoda: 1954-ben átadásra került a Pircsi néven közismertté vált 2-es számú Óvoda, mely az ban történt felújítását, bővítését követően - ma Hétszínvirág Óvodaként fogadja a város kisgyermekeit négy óvodai csoportban, 100 férőhellyel ban pedig megnyílt a 3-as számú Óvoda, mely az eredeti épület lebontása után 1985-től a korábban párt székházként funkcionáló, átalakított épületben - ma Napsugár Óvodaként - három csoportban, 75 férőhelyen szintén fogadja az óvodásokat. A mai társadalmi elvárásoknak megfelelő, racionális működtetés változásokat hozott a közelmúltban is az intézmény életében, ugyanis augusztus 1-jén megalakult Kaba gesztorságával a Kaba, Báránd és Sáp Települések Óvodai Intézményi Társulása augusztus 1-jétől már négy település óvodáit működtetik intézményfenntartó társulás keretében, mivel Tetétlen is csatlakozott a társuláshoz. A társulási megállapodásban és a jogszabályokban előírtak szerint a munkáltatói, gazdálkodási feladatokban korrekt, átlátható együttműködést alakítottunk ki, a szakmai önállóság megőrzése mellett. Jelenleg így a városban Kabai Óvoda néven hét csoportban, 175 férőhellyel biztosítjuk a településen élő kisgyermekek teljes körű óvodáztatását. A nevelő-oktató munkában felkészült, gyermekszerető, innovatív óvodapedagógusok, logopédus és dajkák gondoskodnak a gyerekek személyiségének komplex fejlesztéséről, a sikeres iskolakezdéshez szükséges kompetenciák kialakításáról. Óvodáink épülete egyre inkább korszerűsítésre szorul (nyílászárók, fűtés, vizesblokkok), de környezetük így is igényes és rendezett, külső-belső felszereltsége megfelelő, bővülő, a gyermekek fejlődésétfejlesztését jól szolgáló. Pedagógiai gyakorlatunkat gyermekközpontúság vezérli, az óvodában minden és mindenki a gyermekért van. A gyermekszeretet nálunk a gyermek feltétlen tiszteletét jelenti, alázatot a gyermekkel szemben belőled még minden lehet és jelenti a senki másra át nem hárítható felelősséget azért, hogy minden egyes óvodásunk lehetőségeihez és képességeihez mérten maximálisan fejlődhessen. Kiemelten kezeljük az egészséges életmódra nevelést, a környezettudatos magatartás megalapozását, a hagyományőrzést. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében befogadjuk a bármilyen hátránnyal küzdő és a sajátos nevelési igényű kisgyermekeket egyaránt. Segítjük őket hátrányaik leküzdésében, igyekszünk biztosítani a tárgyi és személyi feltételeket a speciális szükségletük kielégítéséhez, optimális fejlődésükhöz. A korszerű pedagógiai célokat, feladatokat is megfogalmazó Helyi Nevelési Programunk gyakorlati megvalósításában erre törekszünk, jó kapcsolatot ápolva külső-belső partnereinkkel, a szolgáltatásainkat igénybevevők és a fenntartónk által is elismerten. Városi Gyógyfürdő Csendes, nyugodt környezetben tölthet kellemes napokat, aki a Kabai Strandfürdőt választja. A Városi Gyógyfürdő a város centrumában, a Református templom szomszédságában helyezkedik el igényesen kialakított nyári bejáróval, rendezett parkosítással. A fürdő jelenleg négy medencével működik. Vízforgató berendezéssel ellátott úszó- és gyermekmedence, valamint két különböző hőfokú termál medence. Mindkét termál medencében élmény-, illetve látványelemek működnek. A látványelem a sziklazubogó, élményelem a nyakzuhany, a derékmasszázs és a pezsgőágy. A kabai 47C -os hévíz alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, mely összetételénél fogva mozgásszervi, elsősorban csípő és térdizületi megbetegedésekre, betegségek kezelésére alkalmas. A 2006-ban felújított fürdő szép, gondozott környezete, a

98 98 város nyugodt élete mind hozzájárulnak a tökéletes kikapcsolódáshoz. A korszerűsítés során két öltöző, masszírozó, infraszauna, zuhanyzó, kombinációs kád (tangentor), személyzeti öltöző, kádas fürdő, pénztárhoz csatlakozóan értékmegőrző, új női és férfi wc került kialakításra. A fürdőben található medencék vízének hőfoka: Úszómedence: 26 0 C Gyermek medence: 30 0 C Gyógy1.: C Gyógy2.: C Kabai Egészségügyi Intézmények: Nemrég fejeződött be a központi orvosi rendelő épületünk átalakítása, bővítése. Ezt megelőzően 2 háziorvosi, 1 gyermekorvosi rendelő és az ügyelet elhelyezésére szolgált az épület. Az átalakítás eredményeként az épületben kerül még elhelyezésre fentieken túl a fogorvosi, a reumatológiai és a szemészeti szakrendelés, továbbá a védőnői szolgálat. A gyermekek ellátását helyben lakó, a feladat ellátásához előírt végzettségű házi gyermekorvos végzi, aki egyben a bölcsődések, az óvodások és az iskolások egészségügyi ellátását is biztosítja. Felnőttek ellátása a településen 3 felnőtt háziorvosi körzetben történik, körzetenként 1 háziorvos szakorvos, 1 körzeti ápolónő és 1 orvos-írnok dolgozik. Egy körzet nem a Központi Orvosi Rendelőben működik. Bizonyos tevékenységek pl. terhes-tanácsadás, egyéb tanácsadás-felvilágosítás a Művelődési Ház épületében, preventív tevékenység, ill. szűrés különböző helyszíneken (orvosi rendelő, Művelődési Ház) történik. A gyermekorvos és a háziorvosok vállalkozásban végzik tevékenységüket. Üzemorvosi rendelés a Központi Orvosi Rendelő épületében valósul meg, képzett üzemorvos szakorvos és ápolónő által. Fogorvosi ellátás a beruházást követően szintén a központi orvosi rendelő épületében történik, amit nem helyben lakó fogorvos szakorvos végez, szakasszisztens segítségével. Feladatuk a város fogászati ellátása, valamint iskolafogászat és prevenciós tevékenység biztosítása. A településen 3 helyben lakó diplomás védőnő dolgozik 3 védőnői körzetben. Tevékenységük kiterjed a csecsemő- és gyermek tanácsadáson túl a terhes-tanácsadásra, valamint ők végzik a bölcsőde-, óvoda- és iskola-egészségügyi ellátást is. Tevékenységüket a beruházást követően szintén a központi orvosi rendelő épületében, illetve lakáson végzik. Kaba központtal működik összevont ügyeleti ellátás a térségben, amely 4 település ellátását (Kaba, Kaba, Báránd, Földes) végzi. A tevékenység a rendelőben, illetve szükség szerint a beteg lakásán történik. Reumatológiai szakrendelést 1 nem helyben lakó reumatológus-belgyógyász szakorvos végez, 1 helyben lakó szakasszisztens segítségével. A szakvizsgálatok az orvosi rendelő épületében történnek, a fizioterápiás kezelések a gyógyfürdő épületében zajlanak. Szemészeti szakrendelést 1 nem helyben lakó szemész szakorvos végez az orvosi rendelő épületében. Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. A kabai önkormányzat képviselő-testülete az Önkormányzat gazdálkodási rendjének átszervezésére vonatkozó 125/2001. (X.11.) számú határozatában döntött a Közhasznú társaság alapításáról.

99 99 A tulajdonos önkormányzat évi döntése óta a cég új neve"városgazdálkodás Kaba Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. A társaság célja az önkormányzati feladatok ellátásának hatékonyabbá, gazdaságosabbá tétele, a meglévő erőforrások jobb kihasználása. Átláthatóbb, olcsóbb, működőképesebb rendszer kialakítása, amelyen keresztül növelhetők a bevételek és csökkenthetők a működési költségek. Társaság feladata: Közhasznú feladatok: 1. Víz és csatornahálózat, vízműtelep, szennyvíztelep üzemeltetése bérleti szerződés alapján, közterületi parkok gondozása, köztéri padok karbantartása, javítása, játszóterek karbantartása, rágcsáló és rovarirtás. Köztisztasági feladatok ellátása, fásítás, parlagfű irtás, hó eltakarítás. 2. Önkormányzati épületek, lakások fenntartása, karbantartása, felújítása, 3. Intézmények kiszolgálása Vállalkozási feladatok: Üzletszerű vállalkozási tevékenységek ellátása. Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ december 16-án alakult meg. Az intézmény ekkor kizárólagosan Kabán látta el feladatait. négy fő foglalkoztatásával gondoskodtak a gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, házi segítségnyújtás, étkeztetés biztosításáról. Az ellátott szolgáltatások száma fokozatosan bővül tavaszától a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás tagjai között egy egyeztető tárgyalás sorozat kezdődött el, hogy melyik település kivel társul a közös feladatellátás érdekében. Ennek eredményeként Kaba, Báránd és Sáp képviselő-testülete intézményfenntartó társulást hozott létre és megalapította a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot. Az intézmény székhelye Kaba lett. Mindhárom településen önálló ingatlannal rendelkezik (összesen négy), melyek a helyi önkormányzatok tulajdonában vannak. Az épületek fel vannak újítva, a helyiségek száma, nagysága, berendezése maximálisan biztosítja a feladatellátást. Három gépjárművel rendelkezik, melyek közül az egyik alkalmas kerekesszékben történő utaztatásra. Jelenleg 40 főállású közalkalmazottat foglalkoztatnak, megbízási szerződéssel hét társadalmi gondozót, két pszichológust és egy háziorvost. Munkájukat öt közcélú illetve közhasznú munkás segíti. 1. Az intézmény célja, feladata A szociális alapszolgáltatások megszervezésével olyan segítségnyújtás biztosítása a települési önkormányzatok által a szociálisan rászorulók részére, hogy saját otthonukban és lakókörnyezetükben biztosítottá váljék az önálló életvitelük fenntartása, valamint egészségi és mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldása. A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez Étkeztetés Célja, hogy a rászorulók legalább napi egyszeri meleg étkezésben részesüljenek Házi segítségnyújtás

100 100 Célja, hogy az önmaguk ellátására nem képes személyek gondozása saját otthonukban történjen, illetve az, hogy a rászorulók az önálló életvitellel kapcsolatos feladatok ellátásához segítséget kapjanak Családsegítés Célja a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezetõ okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése Közösségi ellátások Célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése Támogató szolgáltatás Célja, hogy a fogyatékos személyek lakókörnyezetükben legyenek ellátva, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén Nappali ellátás Célja, hogy a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére napközbeni ellátást biztosítson Gyermekjóléti szolgáltatás Az alapellátás célja, hogy a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez Bölcsődei ellátás A gyermekek napközbeni ellátásának az a célja, hogy a gyermekek részére - akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni - biztosítva legyen az életkoruknak megfelelő nappali felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkoztatás és étkeztetés. Az időszakos gyermekfelügyeletnek az a célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a szülőknek akik alkalmankénti elfoglaltságuk miatt nem tudják gyermekük felügyeletét biztosítani. A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében működik az intézmény, Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen települések közigazgatási területén élők számára biztosítja az ellátást. Két fős csoportban folyik a gondozás. Az intézmény korszerű, életkornak megfelelő táplálkozást, gondosan összeállított étrendet, napi négyszeri étkezést (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) biztosít. A jól szervezett, rugalmas, folyamatos napirend, levegőzés, rendszeres gyermekorvosi felügyelet, a jó minőségű játékeszközök, fejlesztő-játékok biztosítják a gyermekek fejlődését. Gonda Ferenc Városi Könyvtár 2002-ben a művelődési házból a könyvtár átköltözött, a Szabadság tér 5. szám alatt található volt Tsz irodába, ahol 315 négyzetméter szolgálja a feladat ellátást ban az intézmény felvette a Gonda Ferenc nevét és még ugyanebben az évben a könyvtárpártoló pályázaton

101 101 elnyert pénzösszegből megtörtént a kölcsönzés gépesítése is ban a könyvtár e- Magyarország pont lett, ezzel a lakosság számára az internet elérés is lehetővé vált. A 21. század elején a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett a könyvtárosok rendelkezésére áll a világháló, a nagy könyvtárak OPAC-jai, a virtuális könyvtárak, adatbázisok, hogy ezekkel is bővíthessék szolgáltatásaikat. Művelődési Ház Az ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Ház elődje között a jelenlegi Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ épületében működött Jókai út 4. szám alatt. Az új művelődési ház építéséről a Kaba Nagyközségi Tanács döntött, Domokos Lajos akkori tanácselnök vezetésével. Az épületet Szauer Tibor építész tervezte. Az építést a helyi Vörös Csillag MGTSZ építőbrigádja végezte Váradi Zoltán vezetésével. Az ünnepélyes átadást a debreceni Művelődési Központ szervezte, amelyre 1973 tavaszán került sor. Első igazgatója között dr. Sári Mihály volt, majd őt követte Molnár Tamásné. Mácsai Sándor kabai születésű zeneszerző nevét október 17-én ünnepélyes keretek között vette fel az intézmény. Az épület a kezdeti időkben három intézménynek adott helyet, a Községi Könyvtárnak, a Béke Filmszínháznak és a Művelődési Háznak. Az épület hasznos alapterülete 904 m 2. Az épületben 200 fős színházterem, kiállító terem előadó és szakköri terem található. A volt könyvtár helyiség 2007-ben vette fel Barabás Samu lelkipásztor nevét, aki a kabai református kultúriskolát építette, amelyben iskola, mozi és színházterem, valamint tanítói lakás kapott helyet. A művelődési házban ben történt jelentősebb felújítás, megújult a homlokzat, a ház előtti park, az előcsarnok. Ekkor került kialakításra a földszinti internet helyiség. Kabai Helytörténeti Gyűjtemény A gyűjtemény augusztus 20-án került először bemutatásra Kaba várossá avatásának ötödik évfordulóján. A gyűjtemény anyagát Kaba város lakossága adta össze. A gyűjtéssel Molnár Tamásnét, a helyi művelődési ház akkori igazgatóját bízta meg a képviselő-testület, a szakmai rendszerezést Vajda Mária muzeológus végezte. A restaurálási munkákban oroszlán részt vállalt Molnár Tamás és a művelődési ház dolgozói. A kiállított anyag tárgyi (néprajzi) részből, írott és fotó dokumentumokból áll, melyek Kaba XIX-XX. századbeli társadalmi életét, kultúráját mutatják be. A kiállítást előzetes bejelentkezés alapján, illetve igény szerint tartja nyitva a Mácsai Sándor Művelődési Ház. Nyári időszakban a gyűjtemény hétfőtől péntekig 9-12, óráig látogatható.

102 102 e. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai 1) A nők és férfiak esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének és elismerésének hiányára, b) a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára, c) a nőket érő erőszakra, d) arra, hogy a reprodukciós jogok sérülésének elkerülése érdekében van-e megfelelő tájékoztatás és hatékony segítségnyújtás a településen a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén, e) a nők közéletben, gazdasági életben való aránytalan részvételére. 2) A mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a foglalkoztatási, egészségügyi, szociális helyzet tekintetében aa) a saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatottság növelésére, ab) a szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek alultápláltságának csökkentésére, b) a lakhatási szegregáció tekintetében ba) a területi szegregáció mértékére, bb) a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására, bc) a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programokra, bd) a tervezett beavatkozások és a településfejlesztési dokumentumok összhangjára, c) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége tekintetében ca) az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció mértékére, cb) az intézmények között az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre, cc) a tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérésekre, cd) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására. 3) A fogyatékos személyek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a közszférában és a versenypiacon a fogyatékos személyek teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására, b) az egészségügyi ellátások elérhetőségére, c) az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre, d) a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékos személyek rehabilitációjában, e) a közoktatási intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére, f) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében fa) az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére, fb) az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére, fc) az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában, fd) a helyi tömegközlekedés akadálymentesítésére. d. A nők helyzetére, a nemek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó elemzés A nemek közötti egyenlőség horizontális, minden közpolitikai területre kiterjedő érvényesítése az Európai Unió egyik alapvető elve és stratégiája, amely az 1997-es Amszterdami Szerződésben, s azon kívül is még számos közpolitikai dokumentumban megfogalmazódik. A jogegyenlőség az európai államok többségében természetesen már megvalósult, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nők és férfiak azonos mértékben vehetnek részt a közélet és a magánélet minden területén, és egyforma befolyással bírnak a társadalmi és politikai folyamatokra: nők és férfiak társadalmi egyenlősége a gyakorlatban még nem érvényesül.

103 103 Az EU ez irányú törekvéseinek legfontosabb eszköze a gender mainstreaming stratégia, amely röviden azt jelenti, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját minden szakmapolitikai intézkedésnél mérlegelni kell, a döntéshozatal minden szakaszában és annak minden szintjén. A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést néhány jogszabály tiltja ugyan (pl. Alkotmány 66 és 70, Munka Törvénykönyve 5, és természetesen az EbTv), de a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Nem könnyű fellépni ellene. Ahhoz, hogy egyáltalán szembenézhessünk a problémákkal, első és legfontosabb lépésként érzékeny háttérelemzéseket kell készíteni. Látnunk kell, hogy egy sor gazdasági, szociális, gyermekvédelmi, munkaügyi, bűnözési, egészségügyi problémának nincs megoldása, ha nem gender-érzékeny eszközökkel nyúlnak hozzájuk. Az adatok elemzése, az általuk tükrözött társadalmi folyamatok feltárása segít megérteni, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek a látszattal és a gyakran hangoztatott ideológiákkal szemben nem lelki, nem is biológiai alapokon nyugszanak elsősorban, hanem politikai, hatalmi, gazdasági természetük van. A nők társadalmi helyzetének vizsgálatát alátámasztó adatok hiányában az általános társadalmi helyzetből kell kiindulnunk. A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének és elismerésének hiányára utaló statisztikai jelzést nem kaptunk ez azonban elsősorban gender mainstreaming ügyének újdonsága miatt lehet, nem a tényleges problémák hiánya miatt. Adatgyűjtést az intézményeknél kutatás formájában lefolytatni nem volt lehetőségünk, ezért sem a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára, sem a nőket érő erőszak problémakörére nem lehetett reagálni. A nemi alapú esélyegyenlőtlenségi helyzetek értelmezésénél fontos szem előtt tartani, hogy: minden probléma a nemi alapú hatalommegosztásra vezethető vissza, tehát a nők mint társadalmi csoport javakból, szolgáltatásokból, döntéshozatalból való relatív kirekesztettségéből fakad, vagyis abból, hogy a férfiaknál jóval kevésbé részesülnek a gazdasági és politikai hatalomból a társadalmilag elfogadott nemi szerepek (sztereotípiák) különbözősége nő=gondoskodó anya, férfi=családfenntartó ezt az egyenlőtlen hatalommegosztást érvényesíti és örökíti tovább az intézményesült formák révén a nemek egyenlőtlen helyzete az élet minden területén megmutatkozik és összefüggő rendszert alkot, amelyben az egyenlőtlenségek különböző formái, megnyilvánulásai egymást erősítik a nők a közöttük fennálló egyéb társadalmi különbségek folytán nem egyforma módon és mértékben tapasztalják meg a hátrányokat (fokozottan veszélyeztetett csoportok: romák, szegények (HHH), kisgyermekes anyák, idős nők) adott esetben a nemeket társadalmilag megkülönböztető normák a férfiak számára jelentenek kockázatot (pl. stressz) A nők és férfiak közötti egyenlőtlenség fő területei: - munkaerő-piaci hátrányok - otthoni feladatmegosztás

104 104 - részvétel a közéletben - nők elleni erőszak e. A mélyszegénységben élők, romák helyzetére vonatkozó elemzés A mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a foglalkoztatási, egészségügyi, szociális helyzet javítására. Esélyegyenlőségük biztosításának elengedhetetlen feltétele lenne az önkormányzati intézményekre kiterjedő adatgyűjtés, ami az esélyegyenlőségi helyzetben bekövetkezett változásokat mérhetővé teszi. A jelenlegi szakaszban a tervkészítést megalapozó részletes adatgyűjtés még nem készült a városban, így nem megállapítható, hogy a 6421 lakosból hányan romák, egyenlőre annyit lehet az adatok alapján érzékelni, hogy 238 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek él a városban (lásd: mellékletek demográfiai adatok). A szociális természetbeli és pénzbeli ellátások igénybe vevői között nem találunk kiemelkedő, vagy aránytalanul magas számban roma embereket. A szociális alapellátást nyújtó intézmény az ügyfelek összetételére vonatkozó adatgyűjtéssel nem rendelkezett, szakellátó hely pedig nem működik Kabán. Az adatok hiányában azonban nem feltételezhetjük a mélyszegénységben élők körében a romák felülreprezentáltságának hiányát. Figyelemre méltóak a gyermekvédelmi alapellátás adatai. A védelembe vett 12 gyermek közül 8 roma, a nyolc családba fogadott közül 2, míg az átmeneti nevelésbe vett ugyancsak 12 gyermek közül 8 roma származású, vagyis az előbbi adatok alapján a gyermekek háromnegyede roma. Az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben a roma munkavállalók számának növelése, a munkavállalói adatok gyűjtésével kezdhető meg. Sem konkrét, sem becsült adatok nincsenek a foglalkoztatottak és inaktívak összetételéről. Az egészségügyi szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek alultápláltságának csökkentésére, is célzott adatgyűjtés bevezetése után lehet intézkedést tervezni, amit a meglévő életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések keretében lehet majd biztosítani. Egyelőre csupán annyi adat áll rendelkezésre, hogy az egészségügyi ellátás keretében végzett felvilágosító tevékenység által az elmúlt évben elért 1121 főből 282 volt roma származású. Lakhatási szegregációt a Sziget utca esetében lehet tapasztalni, ami a város déli pereménél, a mezőgazdasági területekre kivezető úttal párhuzamosan helyezkedik el. A mintegy 10 házra kiterjedő slum-os környezetben 9 házban hatnál többen laknak. Az alacsony komfortfokozatú házak aránya 90%, jól lehet a vezetékes víz be van kötve a házakba, de nincsenek csatornázva. A 18 darab önkormányzati bérlakásban 35 fő lakik, ebből 3 fő 1-1 szociális bérlakásban él, közülük csak 1 fő roma származású. A lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programok még nem indultak, ilyen pályázatba bekapcsolódni még nem volt lehetőség. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége érdekében a város egyetlen iskolája szeptember elsejétől használja az integrációs és képesség-

105 105 kibontakoztató rendszert. Intézmények közötti és az egyes intézményeken belüli szegregáció nem figyelhető meg, hiszen minden gyermek a saját lakhelyével azonos helyen jár közoktatási intézménybe, mindenhol vegyes összetételű csoportok működnek. A tanulók iskolai eredményességében az évfolyamismétlők körében kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű és HHH tanulók aránya, magántanulókén csak HHH gyermek tanult (2 fő) a 2009/2010-es tanévben. A továbbtanulási eredményeknél örvendetes, hogy az iskolából mindenki továbbtanul valamilyen irányba. Az iskola egy TÁMOP a pályázat nyerteseként december 1-jétől dolgozik a HHH-s gyermekek oktatási integrációját megvalósító nevelési-oktatási intézmények és velük együttműködő szervezetek hálózatának kiépítésén. Ennek érdekében létrehoztak egy olyan közoktatási intézményi hospitációs hálózatot, amelyben a pedagógiai integrációs kultúra széles körben multiplikálható. f. A fogyatékos emberek helyzetére vonatkozó elemzés Intézményi szintű adatgyűjtések hiányában a kabai fogyatékos emberek élethelyzete alig elemezhető érdemben. Ez a hiányosság a TEP keretében orvosolható, hiszen az önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású intézmények - mint foglalkoztatók - esélyegyenlőségi terv készítésére kötelezettek, ami legalább a munkavállalók tekintetében kiterjedtebb adatgyűjtést tesz lehetővé. Jelenleg a közszférában és a versenypiacon a fogyatékos személyek teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására nincsenek adatok. Az egészségügyi ellátások elérhetőségéről, általánosságban elmondható, hogy a város központjában található szolgáltatások megközelítése mindenki számára azonos mértékű kihívás, de a korlátozott mozgásképességű idős, babakocsi, kerekes-székes lakosok számára különöse nehezített, a szilárd útburkolatok alacsony száma miatt, és a meglévő utak hiányos akadálymentessége okán. A rehabilitációs intézmények közti információáramlás és együttműködés még nem kiépült rendszeres gyakorlat a szakemberek között legalábbis az adatok hiánya erre enged következtetni. A szociális szolgáltatások szerepe a fogyatékos személyek rehabilitációjában korlátozott, tekintettel arra, hogy csak alapszolgáltatás működik Kabán. Az alapszolgáltatást igénybe vevő 412 ügyfél közül 47-en, míg az időskorúak részére nyújtott nappali ellátást igénybe vevő 30 ügyfél közül 2-en fogyatékosok. A pénzbeli ellátásokat igénylők körében csupán az ápolási díjban részesülők körében látható, hogy megoldatlan a fogyatékos emberek ápoló-gondozó ellátása, rehabilitációja, hiszen a 74 igénylőből 59-en ápolnak fogyatékos személyt. A közoktatási intézmények épületei nem akadálymentesítettek, az épületek felújításra szorulnak (Kaba, Báránd). A felszereltség az átlagos képességű tanulók fejlesztéséhez általában megfelelő, a sajátos nevelési igényű és egyéb fejlesztésre szoruló gyermekek esetében bővítése szükséges.

106 106 Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében biztosítani kell az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek és az ezekben nyújtott közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítését. Az építésügyi hatóságok az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet akadálymentesítésre vonatkozó előírásait valamennyi építési engedély kiadásánál a jogszabályban előírt épületekre figyelembe veszi. Kabán helyi tömegközlekedés nincs, a helyközi járatok és a vasút akadálymentesítése a szolgáltató feladata. g. Intézkedési terv Az intézkedési terv célja különösen: 1) a lakhatási szegregáció felszámolása, integrált lakókörnyezet kialakítása, 2) a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képzettségi és foglalkoztatottsági szintjének növelése, 3) az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatása, 4) a közszolgáltatásokhoz, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése, 5) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése továbbra is a helyi önkormányzat döntéshozatalában, az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében, 6) a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban és a közügyek irányításában. I. Kiemelt intézkedések 1) A kabai közszolgáltatást nyújtó intézmények, szolgáltatások, programok és szociális támogatások tekintetében átfogó adatgyűjtési rendszert kell bevezetni, hogy a hátrányos helyzetű csoportok életkörülményei hosszú távon nyomon követhetők, az őket érintő önkormányzati intézkedések megalapozottan tervezhetők legyenek. a. feladat: önkormányzati rendeletben szabályozni az adatgyűjtés rendjét, felelőseit, az adattárolás és elemzés szabályait b. felelős: polgármester, képviselő-testület, jegyző c. forrás: az intézkedés többletforrást nem igényel, a meglévő személyi és tárgyi feltételekkel biztosítható d. határidő: június 30. 2) Biztosítani kell a lakosság hátrányos helyzetű csoportjainak életkörülményeire, életvitelüket akadályozó tényezők felmérésére irányuló vizsgálat, kutatás lefolytatásának feltételeit. a. feladat: forrásteremtés társadalomkutatás lebonyolításához b. felelős: polgármester, képviselőtestület, jegyző c. forrás: pályázati, vagy évi önkormányzati költségvetés d. határidő: június 30.

107 107 3) Biztosítani kell, hogy az Önkormányzat és intézményei által támogatott vagy megvalósított fejlesztések, programok tervezése során érvényesüljön a hátrányos helyzetű célcsoportokra vonatkozó esélyegyenlőség. a. feladat: a pályázati programok, fejlesztések tervezésébe, előkészítésébe be kell vonni a helyi cigány kisebbséget és a helyi fogyatékos személyeket tömörítő egyesület képviselőit véleményezési joggal b. felelős: valamennyi intézményvezető c. forrás: az intézkedés többletforrást nem igényel d. határidő: folyamatos 4) Biztosítani kell az önkormányzat által fenntartott közszolgáltatások infókommunikációs akadálymentesítését a látás-, hallás-, és értelmi sérült ügyfelek számára. a. feladat: ingatlanfejlesztési célú pályázatokon az teljeskörű akadálymentesítés lehetőségeinek biztosítása b. felelős: valamennyi intézményvezető c. forrás: pályázati d. határidő: (a megvalósításig) folyamatos II. Általános jellegű beavatkozások 1. A nők ellen irányuló, és a családon belüli erőszak áldozatainak védelme érdekében készüljön együttműködési protokoll a bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi, védőnői szolgáltatások szakembereinek bevonásával, ami kiterjed a szűrés, a krízis esetén szükséges azonnali beavatkozások és a prevenció eszközeire, meghatározza a szakemberek feladatait, felelősségét, a kapcsolattartás és információáramlás rendszerét. A protokoll legyen a szolgáltatás-szervezési koncepció része. a. felelős: valamennyi intézményvezető b. forrás: az intézkedés többletforrás bevonását nem igényli c. határidő: december A közszolgáltatást nyújtó intézményekben a munkaerő felvétele és kiválasztása során figyelemmel kell lenni az esélyegyenlőség szempontjaira, ezért minden intézmény az álláshirdetései során előzetesen határozza meg a munkakör betöltéséhez szükséges kulcsképességeket, az állásra jelentkezés módját, biztosítva a megváltozott munkaképességű munkavállalók jelentkezésének lehetőségét. Az intézmény biztosítsa a megváltozott munkaképességű munkavállalói munkavégzéséhez szükséges optimális, akadálymentes munkakörnyezetet. a. felelős: valamennyi intézményvezető b. forrás: az intézkedés többletforrás bevonását nem igényli c. határidő: folyamatos 3. A közszolgáltatást nyújtó intézmények munkavállalóinak továbbképzése során előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű célcsoportokkal, ellátásukkal kapcsolatos képzéseket; az ilyen tartalmú képzéseken résztvevő munkavállalók tanulmányait a lehetséges munkáltatói eszközökkel segíteni kell. a. felelős: valamennyi intézményvezető b. forrás: az intézkedés többletforrás bevonását nem igényli

108 108 c. határidő: folyamatos 4. Esélyegyenlőségi ezen belül gender mainstreamingre is felkészített munkatárs vagy munkacsoport kijelölése (képzésre küldés); feladatleírása tartalmazza a folyamatok gender szempontú elemzését is. a. felelős: jegyző b. forrás: az intézkedés többletforrás bevonását nem igényli c. határidő: folyamatos 5. A helyi rendeletek körében a helyi iparűzési adó, beruházási támogatások megállapítása során szükséges feltételül szabni a kedvezmények, támogatások igénylésékor a hátrányos helyzetű csoportok alkalmazásának növelését. a. felelős: jegyző b. forrás: az intézkedés többletforrás bevonását nem igényli c. határidő: folyamatos 6. Az önkormányzat és intézményei a közbeszerzések és helyi fejlesztések során előnyben részesíti a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak munkavállalóként alkalmazását vállaló pályázókat. a. felelős: jegyző b. forrás: az intézkedés többletforrás bevonását nem igényli c. határidő: folyamatos 7. Az önkormányzat és intézményei hivatalos kommunikációja minden szintjén, és az önkormányzati tisztségviselők illetve az önkormányzat által foglalkoztatott köztisztviselők és közalkalmazottak viselkedésükben esélytudatosságot fejeznek ki: elhatárolódnak minden gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilvánulástól és a szegregációtól, tudatosan közvetítenek a nőkkel, romákkal, fogyatékos személyekkel szembeni előítéleteket csökkentő szemléletet. Az intézmények saját hatáskörben állapítják meg a dolgozók helytelen viselkedésével szembeni szankcióit. a. felelős: valamennyi intézményvezető b. forrás: az intézkedés többletforrás bevonását nem igényli c. határidő: folyamatos 8. Az önkormányzat által bármilyen jellegű támogatásban részesített írott vagy elektronikus médium rendszeresen monitorozása, hogy az megfelel-e az előítéletmentességgel kapcsolatos elvárásoknak. a. felelős: jegyző b. forrás: az intézkedés többletforrás bevonását nem igényli c. határidő: folyamatos

109 109 j. Mellékletek I.Demográfia Összesen összes Roma összes HHH gyermek összes Fogyatékkal élő összes férfi nő népesség férfi nő roma fiú lány HHH férfi nő fogyatékk Lakónépesség száma Állandó népesség száma ebb a 0-2 évesek száma ől a 3-5 évesek száma a 6-14 évesek száma a évesek száma a évesek száma a évesek száma a évesek száma a évesek száma a 65 év felettiek száma a) 8 általánost nem végzettek b) 8 általánost végzettek c) szakmunkás /szakiskolai végzettség d) szakközép/technikus e) gimnáziumi érettségi f) egyetemi/főiskolai ISKOLAI VÉGZETTSÉGI ADATOK Fogyatékossági csoportok szerint differenciált demográfiai adatok Összesen Lakónépesség száma Állandó népesség ebbő 0-18 évesek száma 1238 l évesek száma év felettiek száma 1597 Látás fogyatékos (vak, aliglátó, gyengénlát ó) Hallási fogyatékos (siket, nagyothalló ) Fogyatékkal élő személyek Értelmi Autista, fogyatékos Autisztikus Mozgássze rvi fogyatékos Halmozotta n fogyatékos Iskolai végzettségi adatok a) 8 általánost nem végzettek b) 8 általánost végzettek c)szakmunkás/szakiskolai végzettség d) szakközép/technikus e) gimnáziumi érettségi f) egyetemi/főiskolai

110 110 II. Foglalkoztatás Lakosság Fogyatékkal élő férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓK 1. Regisztrált álláskeresők száma a településen a) legfeljebb 1 éve álláskereső b) több mint 1 éve álláskereső Álláskeresési támogatásban részesültek száma az adatszolgáltatást megelőző hónap zárónapján (ennek hiányában a legutóbbi adatközlés napján - dátummal): álláskeresési járadékban részesülők száma: álláskeresési segélyben részesülők száma: Álláskeresési támogatásból kilépők száma az adatszolgáltatást megelőző hónap zárónapján (ennek hiányában a legutóbbi adatközlés napján dátummal): 3.1. Álláskeresési járadékból kilépők száma Álláskeresési segélyből kilépők száma Közhasznú foglalkoztatottak száma Közmunka programban részt vevők Rehabilitációs járadékban részesülők száma A településen élő megváltozott munkaképességű személyek száma, ebből: a) 35 évnél fiatalabb b) év közötti c) 55 év feletti Akkreditációs tanusítvánnyal rendelkező foglakoztatónál (176/2005 (IX. 2.) Kormány rendelet szerint védett szervezet) foglakoztatott személyek száma Roma FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓK 1. A település lakóinak jellemző foglalkoztatási ágazatai: a) mezőgazdaság b) ipar c) szolgáltatás 2. A településen jellemző-e a minimálbéren történő foglalkoztatás? a) nyílt munkaerőpiacon b) közfoglalkoztatásban 3. A településen jellemző probléma-e a fekete foglalkoztatás? Összesen Fogyatékkal élő Roma férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen Foglalkoztatottak száma a Püspökladányi kistérségben Inaktív személyek száma a Püspökladányi kistérségben