FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI (FÁBF 2016 és FKBF 2016)

Átírás

1 FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI (FÁBF 2016 és FKBF 2016) A Felelősségbiztosítás Általános Biztosítási Feltételei (FÁBF) és a Felelősségbiztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételei (FKBF) érvényesek mindaddig, amíg az azokban foglaltakról a biztosítási szerződésben másképp nem rendelkeznek. Tartalomjegyzék Felelősségbiztosítás Általános Biztosítási Feltételei (FÁBF) 1 fejezet Biztosítási esemény és biztosítási fedezet 2 fejezet A biztosított kockázat növekedése a biztosítási szerződés hatálya alatt 3 fejezet A biztosítás területi hatálya 4 fejezet A biztosítás időbeli hatálya 5 fejezet A biztosítási fedezet összegszerű mértéke (kártérítési limit) 6 fejezet Környezetszennyezés által okozott dologi károkra vonatkozó biztosítás 7 fejezet Kizárások 8 fejezet Kötelesség; a Biztosító felhatalmazása 9 fejezet A biztosítási igény átruházása 10 fejezet Más érdekére szóló biztosítás 11 fejezet A biztosítási időszak; díj, a kockázatviselés kezdete; díjelszámolás 12 fejezet A szerződés időtartama, felmondása, a kockázat megszűnése 13 fejezet Bírósági illetékesség 14 fejezet A szerződő nyilatkozatainak írásbeli formája A Felelősségbiztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételei (FKBF) A rész: Az üzemi kockázatokra vonatkozó felelősségbiztosítás általános rendelkezései 1. A biztosítási fedezet kiterjesztése 2. Termékfelelősség kockázat 3. Az előírások tudatos megszegése 4. Az üzem harmadik fél általi átvétele B rész: Kiegészítő szabályok a speciális üzemi és nem üzemi kockázatokra 1. Tiszta vagyoni kár fedezet 2. Iparvágányok és bérelt vasúti tárolóhelyek 3. Építőipari és építő szakipari tevékenység 4. Ház és telekbirtok 5. Állattartás 6. Tűzoltók és tűzoltóságok FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

2 A Felelősségbiztosítás Általános Biztosítási Feltételei (FÁBF) 1. Biztosítási esemény 1. Fejezet Biztosítási esemény és biztosítási fedezet 1.1 A biztosítási esemény olyan (a Biztosítón illetve a szerződőn/biztosítotton kívüli) harmadik félnek okozott kár vagy személyiségi jogsértés miatti kártérítési vagy sérelemdíj fizetési kötelezettség bekövetkezése, amelyért az irányadó jog szerint e szerződés biztosítottja tartozik helytállni, s e fejezet 2. pontjában foglaltak alapján annak a Biztosító által történő megtérítését követelheti. 1.2 Sorozatkárok Jelen szerződési feltételek alkalmazásában a sorozatkárok egyetlen biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból és okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, eltérő időpontokban bekövetkező károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásokban fennáll. 2. A kockázatviselés tárgya 2.1 Biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító a biztosítási szerződésben (biztosítási fedezetigazolásban) meghatározott biztosítási összeg (kártérítési limit) erejéig átvállalja a szerződőt a biztosítási szerződésben megjelölt minőségében terhelő azon kártérítési vagy sérelemdíj fizetési kötelezettség teljesítését, amelyeket harmadik fél személyi sérülése, dologi kára és az ezekre visszavezethető vagyoni károk miatt támasztanak, amelyekért a szerződő az irányadó jog szabályai szerint felelősséggel tartozik (a továbbiakban Kártérítési Kötelezettség). A jelen szerződés szempontjából tisztán vagyoni károkra (amelyek sem személyi sérülésre, sem dologi kárra nem vezethetők vissza), csak akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosítási szerződés erről külön rendelkezik; harmadik fél által feltételezett Kártérítési Kötelezettség megállapításának és elhárításának költségeit az 5. Fejezet 5. pontja szerint, ide értve különösen a károsult kárigényének elhárításával összefüggésben és a Biztosító útmutatásai alapján, vagy előzetes jóváhagyásával felmerülő jogvédelmi költségeket, és azokat a költségeket, amelyeket a bíróság jogerős határozata alapján a Biztosított köteles a károsultnak megtéríteni. 2.2 A fenti és pontokban megjelölt kártérítés, sérelemdíj, költség és ezek késedelmi kamata a biztosítási összeg részét képezik és kifizetésük a kártérítési limitet csökkenti. Amennyiben a kártérítési igény meghaladja a vonatkozó kártérítési limitet, a Biztosító olyan arányban térít, amilyen mértékben a kártérítési limit a kárigény teljes összegéhez aránylik. 2.3 Tárgyak elvesztéséből, eltűnéséből eredő kártérítési kötelezettségekre a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki, ha erre vonatkozóan a Biztosítóval a Felelősségbiztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételei (FKBF) szerinti külön megállapodást kötöttek, vagy a biztosítási szerződéshez csatolt külön feltétel rendelkezik róla. Az ilyen károknál a dologi károk rendezésével kapcsolatos szabályok kerülnek alkalmazásra. 2.4 Személyi sérüléses kár az ember halála, testi sérülése, vagy egészségkárosodása. Dologi kár a tárgyak károsodása, vagy megsemmisülése. Az elektronikus egységeken tárolt adatok megsemmisülése, elvesztése, módosulása vagy használhatatlanná válása nem minősül dologi kárnak. FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

3 2. Fejezet A biztosított kockázat növekedése a biztosítási szerződés hatálya alatt 1. A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított kockázat növekedésére, valamint mennyiségi és minőségi bővülésére is. 2. Ha a Biztosító kockázatviselésének terjedelmét új jogszabály megalkotása vagy hatályos jogszabály módosítása bővítette, akkor a Biztosító a jogszabály hatálybalépésétől számított egy éven belül ajánlott levél útján egy hónapos határidő betartásával felmondhatja a biztosítási szerződést. 3. Fejezet A biztosítás területi hatálya 1. Eltérő értelmű megállapodás hiányában a biztosítási fedezet a Magyarországon bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozik. Nincsenek biztosítva az olyan károkból és személyiségi jogsértésekből származó kártérítési és sérelemdíj igények, melyek USA-beli, kanadai vagy ausztrál jog alapján bármely joghatóság alapján peres úton kerülnek érvényesítésre. 2. Kártérítési kötelezettségek (visszkereseti kötelezettségek) a magyar Társadalombiztosítással szemben akkor is biztosítási védelem alá esnek, ha a biztosítási esemény külföldön következett be. 4. Fejezet A biztosítás időbeli hatálya 1. A biztosítás olyan biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek a biztosítási fedezet érvényessége (a biztosítási szerződés hatálya) alatt következtek be. Azok a biztosítási események, melyek ugyan a biztosítási fedezet érvényessége alatt következtek be, de bekövetkezésük kiváltó oka mégis a biztosítási szerződés megkötése előtti időre esik, csak akkor esnek a biztosítási fedezet hatálya alá, ha a szerződő, vagy biztosított a biztosítási szerződés megkötéséig nem tudott és kellő gondosság tanúsítása esetén sem kellett volna tudnia arról az okról, ami a biztosítási eseményhez vezetett. 2. A sorozatkár bekövetkezésének időpontjaként a sorozat első káreseményének idejét kell tekinteni. A sorozatkárra az első káresemény időpontjában hatályos biztosítási feltételek és kártérítési limitösszeg vonatkoznak. Amennyiben a Biztosító a biztosítási szerződést a 12. Fejezet szerint felmondja vagy kockázatviselése megszűnik (12. Fejezet, 4. pont), akkor a biztosítási fedezet nemcsak a biztosítási szerződés ideje alatt bekövetkező, hanem a szerződés megszűnése utáni (de a szerződés ideje alatt kezdődött sorozatkárhoz tartozó) káreseményekre is kiterjed. Amennyiben egy sorozat első káreseménye a biztosítási szerződés megkötése előtt következik be és a szerződőnek vagy biztosítottnak a sorozatkárról nem volt és nem is lehetett tudomása, akkor a sorozatkár első, a biztosítási fedezet hatálya alatt bekövetkező káreseményének idejét kell a sorozatkár bekövetkezési időpontjának tekinteni, amennyiben a biztosított egy másik biztosítási szerződése erre nem nyújt fedezetet. Ha a sorozat első káreseménye egy olyan időszakban következik be, amelyre a szerződő vagy biztosított nem rendelkezik biztosítási fedezettel és a sorozatkár bekövetkezéséről egyiknek sem volt és nem is lehetett tudomása, akkor a sorozatkár első káreseményének azt a kárt kell tekinteni, amely biztosítási fedezet hatályba lépését követően először következik be. 3. Személyi sérüléses kár esetén, a biztosítási esemény bekövetkezésének idejével kapcsolatos vita esetén, az egészségkárosodás tényének első igazolható, orvos általi megállapítását kell a káresemény bekövetkezése idejének tekinteni. FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

4 5. Fejezet A biztosítási fedezet összegszerű mértéke (Kártérítési limit) 1. A káreseményenkénti biztosítási összeg (kártérítési limit) képezi a Biztosító helytállási kötelezettségének felső határát egy adott biztosítási esemény és a 2.1 pont szerinti kártérítés, sérelemdíj, költség és ezek késedelmi kamata vonatkozásban. A biztosítási összeget a kártérítési összeg akkor sem haladhatja meg, ha a biztosítási fedezet több kártérítésre kötelezett személyre, mint biztosítottra is kiterjed, illetve ha károsultként több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben a biztosítási szerződés szerint a biztosítási összeg átalányösszegben került kikötésre, akkor ez összevontan magában foglalja a személyi sérüléses, dologi és azon vagyoni károk biztosítási összegét, amelyek egy biztosított személyi sérüléses vagy dologi kárra vezethetők vissza. 2. A Biztosító a biztosítási éven belül fellépő biztosítási eseményekre legfeljebb a mindenkori káreseményenkénti biztosítási összeg háromszorosáig nyújt fedezet. A biztosítási évet a biztosítás hatályba lépésének napja naptári évfordulójától kell számítani. 3. Amennyiben egy káreseménnyel összefüggésben a szerződőnek jogszabály, vagy bírósági határozat olyan óvadék vagy letétfizetési kötelezettséget ír elő, amelynek a kártérítési kötelezettség fedezetét kell szolgálnia, akkor a biztosító e költségekből ugyanolyan mértékben részesedik, mint a kártérítésből. 4. Amennyiben a szerződőnek járadékot kell fizetnie és a járadék tőkeértéke meghaladja a biztosítási összeget, vagy az esetleges egyéb, ugyanebből a biztosítási eseményből történő levonások után a biztosítási összeg még fennmaradó részét, akkor a fizetendő járadék csak a biztosítási összeg ill. a levonások után fennmaradó összegének a járadék tőkeértékéhez viszonyított arányában kerül megtérítésre. A járadék tőkeértéke e célból a megegyezés szerinti járadéktáblázat és évi 3 %-os kamatláb alapján kerül megállapításra. 5. A biztosítási összeg (kártérítési limit) a folyó biztosítási évre fizetett kártérítés, illetve jogvédelmi költség, eljárási költség és kamat összegével csökken. A fedezet feltöltésének lehetőségét a Biztosító kizárja. 6. Mentési költségek; költségek 6.1 A biztosítás fedezi a mentési költségek megtérítését. 6.2 A biztosítás a biztosítási összeg erejéig fedezi továbbá az adott körülmények szerint szükséges, egy harmadik fél által feltételezett kártérítési kötelezettség megállapításának és elhárításának bírósági és a peren kívüli költségeit, még akkor is, ha a kártérítési igény nem bizonyul jogilag megalapozottnak. 6.3 A biztosítás a biztosítási összeg erejéig fedezi továbbá a Biztosító útmutatásai alapján folytatott polgári és büntető eljárásokkal kapcsolatos jogi védekezés költségeit. (lásd 8. Fejezet 1.5.). A pontok szerinti költségek és kamatok a biztosítási összeg részeként kerülnek megtérítésre. 7. Amennyiben a Biztosító a káreseményt kártérítési kötelezettség elismerése és kiegyenlítése, vagy egyezség útján szeretné rendezni, amely azonban a szerződő ellenállása miatt meghiúsul, de a Biztosító a kártérítésből és a költségekből a szerződés szerinti ráeső részt rendelkezésre tartja és erről a szerződőt ajánlott levél útján értesíti, a Biztosítónak nem kell megtéríteni az említett levél kézhezvételét követően a perrel kapcsolatosan keletkező többletráfordításokat, ill. kamatokat és költségeket. 8. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

5 6. Fejezet Környezetszennyezés által okozott dologi károkra vonatkozó biztosítás A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás alapján, az alább felsorolt feltételek szerint terjed ki a környezetszennyezésből beleértve a talaj és a természetes vizek szennyeződését is eredő dologi károkra: 1. Környezetszennyezés a levegő, föld vagy víz minőségének csökkenése külső behatás által. 2. Környezetszennyezés által okozott károkra vonatkozó biztosítási fedezet beleértve a földben, vagy vízben keletkező károkat csak abban az esetben áll fenn, amennyiben a környezetszennyezés egyszeri, a normális, zavartalan üzemi folyamatoktól eltérő, előre nem látható, hirtelen bekövetkező eseményre vezethető vissza. Ennek értelmében a biztosítási fedezet nem terjed ki azokra az eseményekre, amikor több, hatásában hasonló esemény (pl. lassú szivárgás, rendszeres gőzbehatás, stb.) okoz olyan környezetszennyezést, amely hasonló, egyszeri eseteknél nem lépett volna fel. Fejezet 11. pont nem kerül alkalmazásra. 3. Kiegészítő szabályok a 2. pont szerinti biztosítási fedezethez. 3.1 Biztosítási esemény A biztosítási eseményként, eltérően az 1. Fejezet 1. pontjában meghatározottaktól, a környezetszennyezés tényének első vizsgálati eredményekkel igazolható megállapítását kell tekinteni, amely következtében a szerződőnek kártérítési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezhet Sorozatkárok Az 1. fejezet 1.2. pontjától eltérően több, egyazon okra visszavezethető esemény által okozott környezetszennyezési károk egy káreseménynek minősülnek. Továbbá egy biztosítási eseménynek tekintendők azon környezetszennyezési károk, melyek hasonló, időben összefüggő okokra vezethetőek vissza, ha ezen okok között jogi, gazdasági vagy műszaki összefüggés áll fenn. Az FÁBF 4. fejezet 2. pontja értelemszerűen vonatkozik erre a pontra is. 3.2 Területi hatály A 3. fejezetben meghatározottaktól eltérően a biztosítási fedezet a környezetszennyezés Magyarország területén bekövetkező károsító hatásaira terjed ki; Az FÁBF 3. fejezet, pontok szerinti korlátozás érvényes. 3.3 Időbeli hatály A 4. Fejezetben meghatározottaktól eltérően a biztosítási fedezet arra a környezetszennyezési kárra terjed ki, amelyet a biztosítási fedezet érvényessége alatt, vagy ennek leteltét követő két éven belül állapítanak meg és jelentenek be ( pont). A fedezet kizárólag azokra a káreseményekre terjed ki, amelyek a fedezet hatálya alatt következett be. Azok a környezetszennyezési károk, melyeket ugyan a biztosítási fedezet hatálya alatt észleltek, de a szerződéskötést megelőzően bekövetkezett káreseményre vezethetők vissza, csak akkor vannak biztosítva, ha az esemény legkorábban két évvel a szerződéskötést megelőzően következett be, és a szerződőnek vagy a biztosítottnak a biztosítási szerződés megkötéséig nem volt és nem is lehetett tudomása káreseményről vagy a környezetszennyezésről. Az FÁBF 4. fejezet 2. pontja értelemszerűen vonatkozik erre a pontra is. FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

6 3.4 Kötelezettségek A szerződő köteles: a rávonatkozó törvényeket, rendeleteket, szabványokat hatósági előírásokat és meghagyásokat, jogszabályokat betartani; a környezetet veszélyeztető létesítményeket és egyéb környezetet veszélyeztető berendezéseket szakszerűen javítani, vagy javíttatni, a szükséges javítási és karbantartási munkálatokat haladéktalanul elvégezni vagy elvégeztetni. Ezen létesítményeket és berendezéseket ha jogszabály vagy hatóság rövidebb határidőt nem ír elő, minimum 5 évente szakemberekkel át kell vizsgáltatni. Ez a határidő a biztosítás kezdetétől függetlenül, a létesítmény vagy berendezés üzembe helyezésével, vagy annak legutolsó átvizsgálásával kezdődik. 3.5 Önrész A szerződő önrészesedése biztosítási eseményenként a kár és a FÁBF 5. fejezet 5. pont értelmében a költségek 10%-a, de maximum , Ft. 3.6 Kizárások A biztosítási fedezet nem terjed szennyvíztisztító berendezésekre, derítőberendezésekre és hulladékkezelő berendezésekre, továbbá veszélyes hulladékok közbenső, valamint bármilyen típusú hulladék végső tárolására (raktározására). 1. Az 1. Fejezet szerinti biztosítás nem fedezi 1.1 hibák szavatosságára vonatkozó igényeket; 7. Fejezet Kizárások 1.2 azokat az igényeket, amelyek a törvényes kártérítési kötelezettség mértékét meghaladóan, egy szerződés vagy külön megállapodás alapján támasztanak. 1.3 a szerződések teljesítését és a teljesítés helyébe lépő kártérítést. 2. A biztosítás nem terjed ki a szándékosan okozott károkra és személyiségi jogsértésekre. Szándékosságnak minősül 2.1 az a cselekvés vagy mulasztás, melynek következményeként valószínűsíthető a kár bekövetkezése (pl. egy idő és költségkímélő munkafolyamat kiválasztása) 2.2 az előállított vagy leszállított termék, vagy az elvégzett munka hiányosságainak, hibáinak, vagy károkozó tulajdonságainak ismerete. 3. Nem terjed ki a biztosítás azokra a kártérítési kötelezettségekre, amelyekért hatósági és közszolgálati szervek hatáskörükben eljárva okozott kár címén tartoznak felelősséggel. 4. A biztosítás nem terjed ki azokra a károkra, melyek közvetlen vagy közvetett összefüggésben állnak az atomenergia hatásával, különösen 4.1 hasadó vagy olvadó nukleáris fűtőanyagok reakciójával; FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

7 4.2 radioaktív anyagok sugárzásával, valamint azon sugárzások hatásával, amelyeket a feltöltött részecskék gyorsításával kerülnek előállításra; 4.3 radioaktív anyagok által okozott szennyeződésekkel. 5. A biztosítás nem terjed ki azon káreseményekből származó kártérítési kötelezettségekre, melyeket a szerződő, vagy a megbízásából eljáró személyek okoztak 5.1 légi járművek illetve, 5.2 egyéb repülő, lebegő berendezések, készülékek üzemeltetésével vagy használatával, valamint 5.3 olyan gépjárművek, vagy pótkocsik üzemeltetésével vagy használatával, amelyek gyártási típusuk és felszerelésük vagy felhasználásuk szerint hatósági rendszámot kell viseljenek, vagy ténylegesen viselnek. Ez a kizárás azonban nem vonatkozik a helyhez kötött erőforrásként üzemelő gépjárművek használatára. A légi közlekedési eszközök, berendezések és készülékek körének, a gépjárművek és utánfutók körének meghatározása tekintetében a mindenkori hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók. 6. Biztosítási fedezet nem áll fenn azokra a károkra, amelyeket a 6.1 szerződő, biztosított maga (szerződők, biztosítottak maguk) szenved (szenvednek) el; 6.2 a szerződő a hozzátartozóinak okozott (hozzátartozó a házastárs, rokonok, lemenő és felmenő ágban, após, anyós, adoptáló és mostoha szülők, közös háztartásban élő testvérek, házasságon kívüli életközösség a házassággal egyenértékűnek felel meg); 6.3 a szerződő a tulajdonosainak illetve azok hozzátartozóinak (6.2 pont) okoz; 6.4 a szerződő olyan vállalkozásoknak okoz, amelyekben a szerződő, vagy hozzátartozói (6.2 pont) tulajdonosi hányaddal bírnak, mégpedig a szerződőnek és hozzátartozóinak (6.2. pont) ebben a társaságban való százalékos arányában; továbbá a szerződő olyan vállalkozásoknak okoz, amelyekkel egy cégcsoporthoz tartozik, vagy amelyek a hozzátartozója érdekeltségébe tartozó(6.2) cégcsoporthoz tartoznak, mégpedig a szerződő tulajdonosának vagy a hozzátartozó (6.2. pont) érdekeltségébe tartozó cégcsoport ezekben a társaságokban való közvetlen és/vagy közvetett részesedése százalékos arányában Jogi személyeknél, cselekvőképtelen, vagy korlátozott cselekvőképességű személyeknél azok törvényes képviselői és hozzátartozói azonos elbírálás alá esnek a szerződővel és annak hozzátartozóival. 7. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon károkra, amelyek emberi csírasejtek vagy embriók örökletes anyagának módosulása következtében keletkeznek, függetlenül attól, hogy a módosulás transzgén örökletes anyag átvitelére vagy közvetett behatására ill. közvetlen gén- vagy szaporodástechnikai beavatkozásra vezethető vissza. Nem állnak biztosítási védelem alatt a géntehnikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos károk. 8. A biztosító nem nyújt kártérítést olyan károkra, melyek az egyes államok erőszakos cselekedeteivel, vagy az azok illetve szerveik ellen irányuló erőszakos cselekedetekkel, politikai és terrorista szervezetek erőszakos cselekedeteivel, nyilvános összejövetelek, népgyűlések és felvonulások, valamint sztrájkok és zavargások, felkelések, forradalmak erőszakos cselekedeteivel összefüggésben álltak elő. 9. A biztosítás nem terjed ki olyan károk kártérítési kötelezettségére, amelyek a szerződő (vagy meghatalmazásával a nevében eljáró személy) által gyártott, forgalomba helyezett vagy szállított FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

8 tárgyakon, munkákon, a gyártásra vagy szállításra visszavezethető okok miatt keletkezett kár címén támasztanak. 10. A biztosítás nem terjed ki olyan károk kártérítési kötelezettségére, amelyek 10.1 olyan tárgyakon keletkeztek, melyeket a szerződő, vagy meghatalmazásával a nevében eljáró személy kölcsönzött, bérelt, lízingelt, haszonbérbe vett; 10.2 olyan tárgyakon keletkeztek, melyeket a szerződő, vagy meghatalmazásával a nevében eljáró személy megőrzés céljából átvett, még akkor sem, ha a megőrzés mellékkötelezettségnek számít (pl. egy tárgy javítás céljából történő átvétele); 10.3 olyan tárgyakon keletkeztek, melyek csupán szívességből lettek a szerződő vagy az ő meghatalmazásával a nevében eljáró személy részére átadva; 10.4 mozdítható tárgyakon keletkeztek azok használata, szállítása, feldolgozása során vagy egyéb, rajtuk vagy velük végzett tevékenység következtében; 10.5 mozdíthatatlan tárgyak azon részein keletkeztek, melyek a feldolgozás, használat vagy egyéb tevékenység közvetlen tárgyai. 11. A biztosítás nem terjed ki olyan károk kártérítési kötelezettségére, melyek lassú emisszió, illetve a hőmérséklet, gázok, gőzök, folyadékok, nedvesség, vagy nem atmoszférikus csapadékok (mint füst, korom, por stb.) hatására lassú folyamat során károsodott dolgok miatt keletkeztek. 12. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon dologi károkból adódó kártérítési kötelezettségére, amelyek a tárgyak természetes vagy mesterséges folyó- vagy állóvizek általi elárasztásából adódnak, amennyiben a kárt a szerződőnek olyan berendezése, intézkedése okozta, ami a hatályos törvények értelmében engedélyköteles. Éppígy nem terjed ki a biztosítási fedezet olyan kártérítési igényekre sem, melyek a szerződőnek ilyen berendezések előállításában, szállításában, karbantartásában vagy javításában történő közvetlen közreműködéséből erednek. 13. A biztosítási fedezet nem terjed ki olyan károk kártérítési kötelezettségeire, amelyek elektromágneses mezők hatásaival közvetlen vagy közvetett összefüggésben állnak. 14. Nem biztosítottak az olyan károkból eredő kártérítési kötelezettségek, melyek közvetlenül vagy közvetve visszavezethetők azbesztre vagy azbeszt tartalmú anyagokra vagy ezekkel összefüggésben állnak. 15. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon dologi és/vagy tisztán vagyoni károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek az FKBF A rész 2.fejezet 4. pontja (kiterjesztett termékfelelősség) hatálya alá esnek. 16. A biztosítási fedezet nem terjed ki olyan sérelemdíj fizetési kötelezettségekre, melyek valamely személyhez fűződő jog megsértéséből erednek, ide nem értve a személyi sérüléssel és dologi kárral összefüggésben megsértett személyhez fűződő jog miatt sérelemdíj fizetési kötelezettséget. 17. A biztosítási fedezet nem terjed ki ellenségeskedésből, zaklatásból, molesztálásból, egyenlőtlen elbánásból vagy más diszkriminációból eredő kártérítési igényekre. 18. A biztosítás nem terjed ki azokra a kártérítési igényekre illetve megtérítési követelésekre, amelyeket a szerződő alkalmazottainak, tagjainak, megbízottainak stb. üzemi balesete illetve foglalkozási megbetegedés miatt a szerződővel szemben támasztanak, még akkor sem, ha ezekért a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. 19. A jelen fejezet alkalmazásában kár alatt a személyhez fűződő jogok megsértése miatt elszenvedett hátrányt is érteni kell. FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

9 8. Fejezet A szerződőt és biztosítottat terhelő kötelezettségek; a Biztosító meghatalmazása 1. Kötelezettségek Kötelezettségként kerülnek meghatározásra, melynek megsértése a Biztosító kártérítés alóli mentesülését vonja maga után - ellentétes értelmű megállapodás hiányában -, az alábbiak: 1.1 A Biztosító kockázatviselése és a biztosítási díj egyenértékűségének fenntartása céljából a szerződő köteles a 11. fejezet 3.1. pont szerinti adatokat a Biztosító kérésére valóságnak megfelelően közölni. 1.2 A biztosított (szerződő) a szerződéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, melyre a Biztosító kérdést tett fel és melyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosított (szerződő) köteles a közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé tenni. 1.3 Ha a felek megállapodnak, hogy a Biztosított és a szerződő meghatározott lényeges körülmények változását a Biztosítónak írásban bejelenteni köteles, a biztosított (szerződő) a változás bejelentését 8 nap alatt tartozik megtenni. 1.4 A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, vagy bejelentésre köteles lett volna. 1.5 A közlésre, vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 1.6 A szerződő köteles a felismert veszélyhelyzeteket, melyek megszüntetését a Biztosító jogosan követelheti, illetve követeli, megfelelő határidőn belül megszüntetni. Az olyan körülményt, állapotot, ami már károkozást eredményezett, kétség esetén már felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni. 1.7 A szerződőnek minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy a biztosítási esemény okait, eredetét és következményeit tisztázza, és a keletkezett kárt a lehető legkisebb mértéken tartsa. 1.8 A szerződő köteles a Biztosítót haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény tudomására jutásától számított 30 napon belül átfogóan tájékoztatni, mégpedig írásban, és amennyiben szükséges, úgy telefonon, vagy táviratilag is. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a biztosítási esemény (a károkozás körülményeinek) leírását; a károsult személy adatait illetve az általa támasztott kártérítési igényt; a kárüggyel kapcsolatosan a szerződővel vagy biztosítottal szemben bevezetésre kerülő büntető rendelkezésre, valamint a büntető, államigazgatási vagy fegyelmi eljárásra vonatkozó adatokat; a károsult minden intézkedését a kártérítési követelés törvényes érvényesítésével kapcsolatban. 1.9 A szerződő a biztosítási esemény kivizsgálása során, a kár megállapításakor és rendezésekor, vagy elutasításakor köteles a Biztosítót támogatni és a szükséges felvilágosításokat megadni, ellenőrzéseket és vizsgálatokat lehetővé tenni. FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

10 1.9.1 A szerződő köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történő rendezéséhez a Biztosító szakértője részére (jogtanácsos, ügyvéd, igazságügyi szakértő) az ügyek vitelére szóló megfelelő (írásbeli) meghatalmazást adni, részükre a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani és az eljárás levezetését átengedni Ha a szerződő számára a Biztosító utasításainak időben történő beszerzése nem lehetséges, akkor a szerződőnek magának kell az előírt határidőn belül minden szükséges, ésszerű, a perrel kapcsolatos teendőt (a marasztaló rendelkezések elleni fellebbezést is ideértve) elvégeznie A szerződő nem jogosult a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül egy kártérítési igényt egészben vagy részben elismerni kivéve, ha ennek megtagadása nyilvánvaló méltánytalanság lenne -, vagy kiegyenlíteni A szerződő köteles indokolatlan késedelem nélkül, de maximum 5 napon belül értesíteni a Biztosítót, ha olyan körülményről szerez tudomást, amely a jövőben vele szembeni kárigény érvényesítésére adhat alapot A Biztosító károkozóval szembeni megtérítési igényének érvényesítésében a szerződő köteles minden tőle ésszerűen elvárható támogatást megadni a Biztosítónak. A szerződő kártérítési felelősséggel tartozik, ha vétkes kötelezettségszegése folytán meghiúsul a Biztosító megtérítési igényének érvényesítése. 2. A Biztosító képviseleti joga (meghatalmazása) A jelen szerződési feltételekre utalással megkötött biztosítási szerződés megkötésével a szerződő meghatalmazza a Biztosítót azzal, hogy a károsult(ak) kárigényének elhárításával vagy teljesítésével összefüggésben, minden számára, mint egy ésszerűen eljáró Biztosító számára célszerűnek tűnő és a szerződő, valamint a biztosítottak érdekével sem ellentétes nyilatkozatot megtegyen a szerződő, és/vagy a biztosítottak nevében. 9. Fejezet A biztosítási igény átruházása A Biztosítóval szembeni igényét annak végleges megállapítása előtt a Biztosító kifejezett beleegyezése nélkül a Szerződő sem átruházni, sem elzálogosítani nem jogosult. 10. Fejezet Más érdekére szóló biztosítás Amennyiben a biztosítás a szerződő kártérítési kötelezettsége mellett még más személyek kártérítési kötelezettségeire is fedezetet nyújt, akkor minden, a biztosítási szerződésben a szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelemszerűen ezen személyekre is vonatkozik és alkalmazásra kerül; a kötelességek teljesítése tekintetében a szerződő mellett ők is, a szerződővel azonos mértékben felelősek. A biztosítási szerződésben meghatározott jogok gyakorlása azonban kizárólag a szerződőt illeti meg. 11. Fejezet A biztosítási szerződés létrejötte, a biztosítási időszak; a biztosítási díj, a kockázatviselés kezdete; díjelszámolás 1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal lehet kezdeményezni. A felek eltérő megállapodása hiányában az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve. Amennyiben a Biztosító az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételtől számított 15 napon belül írásbeli nyilatkozattal kifejezetten elfogadja, a biztosítási szerződés az elfogadó nyilatkozat hatályosulásának napján jön létre. Nem jön létre a biztosítási szerződés, ha a FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

11 Biztosító az ajánlatot az ajánlati kötöttség ideje alatt visszautasítja, vagy arra az ajánlati kötöttség ideje alatt nem reagál. 2. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton, illetve a szerződésben (fedezetigazoláson) a kockázatviselés kezdeteként meghatározott időpontban veszi kezdetét, de legkorábban az azt követő nap 0 órájakor, amikor a biztosítás első vagy egyszeri díja a Biztosítóhoz beérkezett. 3. A biztosítási időszak A biztosítási időszak egy év, hacsak a biztosítási szerződést nem rövidebb időszakra kötik. 4. A biztosítási díj megfizetése, a díjfizetés elmulasztásának következményei 4.1 A biztosítás első díjrészlete vagy egyszeri díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerződő által előre meghatározott időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. 4.2 Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. 4.3 Díjfizetési késedelem esetén és a 4.2 pont szerinti fizetési felszólítás hiányában, a biztosítási szerződés legkésőbb a díjesedékességet követő biztosítási évforduló időpontjában megszűnik. 4.4 Abban az esetben, ha a szerződés a 4.2 pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik, és kármentességi nyilatkozatot tesznek. 4.5 A biztosítási díjakat, beleértve az egyéb díjakat is, a megállapodás szerinti esedékességi időpontig kell megfizetni. 5. Díjelszámolás 3.1 Amennyiben a díj a szerződés szerint a bérköltség, a forgalom vagy más számszerű gazdálkodási adat alapján kerül kiszámításra, akkor ennek mértékénél a várható viszonyoknak legjobban megfelelő nagyságot kell alapul venni. Az így kiszámított díj előzetes. Az adott biztosítási időszak lejárta után a szerződőnek meg kell adnia az időszakra vonatkozó adatokat, és a Biztosító kérésére azt igazolnia is kell, továbbá közölnie kell, hogy a biztosított kockázatra vonatkozóan történt-e, és ha igen milyen változás, vagy bővülte az üzem vagy tevékenységi kör. Ezeknek a kötelezettségeknek a szerződő a Biztosítótól érkező megérkezésétől számított egy hónapon belül kell eleget tennie. A Biztosítónak a szerződő adatainak kézhezvétele után el kell végeznie a végleges elszámolást; a díjhátralék ill. díjtöbblet összege egy hónappal az elszámolás kézhezvétele után esedékes. 3.2 Ha a biztosítási díj kiszámításához szükséges adatokat a szerződő a Biztosító felhívás ellenére nem adja meg, a Biztosító választhat, hogy perben követeli az adatok pótlólagos benyújtását, vagy késedelmi díjat számol fel. A késedelmi díj összege első évben az éves díj, egy évnél rövidebb tartamra szóló biztosítás esetén az első díj, folytatólagos években az előző évre vonatkozó díj. Ha az adatokat a szerződő a késedelmi díj fizetésére vonatkozó felszólítást követő két hónapon belül utólagosan megadja, a Biztosító az esetleges díjtöbbletet visszatéríti. FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

12 A késedelmi díj biztosítási díjnak tekintendő; ennél fogva erre vonatkozóan a 4. pontban írtak megfelelően alkalmazandók. 3.3 A Biztosító betekintési joga; helytelen adatok közlésének következményei A Biztosító jogosult a szerződő által szolgáltatott adatokat leellenőrizni. A szerződő ezért köteles lehetővé tenni, hogy a Biztosító valamennyi, a Biztosító által fontosnak ítélt adatába, nyilvántartásába, könyveibe, dokumentumaiba stb. betekintést nyerjen. Amennyiben a szerződő felróható okok miatt helytelen adatokat közölt, az a szerződő kötelezettségeinek megszegését jelenti (8. fejezet 1.1. pont). 4. Fogalom meghatározások 4.1 Bérköltség Ide tartozik valamennyi az üzemben foglalkoztatott személy részére (otthoni dolgozóknak stb. is) fizetett minden bér, fizetés, jutalék, munkaszerződésből származó és egyéb díjazás, bármilyen elnevezésük is legyen (pl. veszélyességi pótlék, műszak pótlék, stb.). Ide számolandó még a megbízási szerződés keretében és/vagy tiszteletdíj ellenében a szerződőnek dolgozók, valamint a munkaerő-kölcsönző cégek részére fizetett díjak, térítések. Ezek nem a munkaviszony meglétének függvényei. Nem tartozik ide a munkaadó részéről a társadalombiztosításnak fizetendő járulékok, a folyamatos háztartási, és gyermekpótlékok, házasság, vagy gyerek születésekor, baleset vagy haláleset esetén történő egyszeri kifizetések, valamint üzemi rendezvények, üzemi vagy szolgálati jubileumok fizetendő jutalmak, végkielégítések, továbbá a család és lakástámogatások. 4.2 Forgalom Az éves forgalom alatt értendő minden szállításra és egyéb teljesítésre vonatkozó minden olyan díjazás, amelyet egy gazdálkodó szervezet azokban az országokban teljesít, amelyekre a biztosítási fedezet területi hatálya kiterjed, kivéve a licencekből származó bevételéből, egy üzem vagy üzemrész, valamint egyéb álló és forgóeszközök eladásából származó bevételt, forgalmi adó nélkül. 12. Fejezet A szerződés időtartama, felmondása, a kockázat megszűnése 1. A szerződés időtartama (biztosítási időszak) Amennyiben a biztosítási időszak minimum egy év, akkor a határozatlan időre kötött biztosítási szerződés minden alkalommal egy évre meghosszabbodik, amennyiben a szerződő felek valamelyike a szerződést annak évfordulója előtt legalább 30 nappal írásban fel nem mondja (rendes felmondás). A rendes felmondást tartalmazó írásbeli jognyilatkozatnak a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal meg kell érkeznie a Biztosító címére. Olyan biztosítási szerződések esetében, amikor a szerződéskötés nem a szerződő vállalkozásához tartozó üzemre tartozik (felhasználói szerződések), a Biztosító a felmondási időszak kezdete előtt külön felhívja a szerződő figyelmét a felmondás elmaradása miatti szerződés meghosszabbodás jogkövetkezményeire. Amennyiben a biztosítási szerződést kevesebb mint egy évre kötötték, a biztosítás a biztosítási időszak végén automatikusan megszűnik. 2. Felmondás biztosítási esemény következtében (rendkívüli felmondás) A biztosítási esemény bekövetkezése után FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

13 2.1 a biztosítási szerződést akkor mondhatja fel a szerződő a biztosítási évfordulónál korábbi időpontra, ha a Biztosító a megalapozott biztosítási igény elismerését részben vagy teljesen megtagadja, illetve késlelteti, ésszerűtlenül halogatja. A felmondás kizárólag az alábbiak szerint lehetséges: biztosítási szolgáltatás (kárfizetés) elutasítását követő harminc napon belül jogi útra terelt ügy esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő harminc napon belül késlekedés, ésszerűtlen halogatás esetén a Biztosító szolgáltatásának (kárfizetés) esedékességét követő harminc napon belül. Ha megalapozott kárigény esetén a Biztosító annak elismerését késlelteti, ésszerűtlen halogatja, és a szerződő a szolgáltatás (kárfizetés) esedékességét követő harminc napon belül nem mondta fel a szerződést, és a Biztosító ezt követően elutasítja a kártérítést, úgy a szerződőnek ezt követően újabb 30 nap áll a rendelkezésére a szerződés felmondásra. A biztosítási eseményt követő felmondás azonban nem vonatkozhat az adott biztosítási időszak végénél későbbi időpontra. 2.2 a Biztosító akkor mondhatja fel a szerződést a biztosítási évfordulónál korábbi időpontra, ha a biztosítási igényt elismerte, vagy szolgáltatást nyújtott, vagy ha a szerződő a megalapozatlan igényt rosszhiszeműen tette meg. A Biztosító ilyen esetben legkorábban az elismerés, a nyújtott szolgáltatás, vagy a megalapozatlan igény elutasítása után 30 nappal, 30 napos felmondási idő betartásával jogosult a szerződés felmondására. A megalapozatlan igény rosszhiszemű megtétele miatt a Biztosító jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. 3. Csőd, felszámolási eljárás A Biztosító a szerződő csődje vagy az ellene indított felszámolási eljárás esetén, azok kezdetétől számított 30 napos határidővel felmondhatja a biztosítási szerződést. 4. A kockázatviselés megszűnése Ha egy biztosított kockázat teljesen és tartósan megszűnik (pl. érdekmúlás), akkor az erre a kockázatra vonatkozó biztosítás is megszűnik. A működési engedélyek hatósági korlátozása azonos mértékben korlátozza a biztosítási fedezetet is. 5. A Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnéséig terjedő időszakra esedékes díj illeti meg. 6. Az 1., 2. pontok alapján történő felmondás, vagy a 4. pont szerinti kockázatviselés megszűnése esetén a 11. fejezet 5. pontja továbbra is érvényben marad. 7. Amennyiben a Biztosító a megállapodás szerinti szerződési időtartamra való tekintettel díjengedményt adott, a szerződés határidő előtti felbontása esetén követelheti annak a díjengedménynek az utólagos megfizetését, amennyivel a biztosítási díj magasabb lett volna, ha a szerződést csak arra az időtartamra kötik meg, ameddig az ténylegesen fennállt. Ha a szerződő él a 2. pont szerinti felmondási jogával vagy a biztosítási szerződés a 3. pont szerint kerül felmondásra, a díjengedmény utólagos megfizetése nem követelhető. 13. Fejezet Irányadó jog és bírósági illetékesség 1. Bármely vita eldöntésére, amely a jelen szerződési feltételekre utalással megkötött biztosítási szerződésből vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

14 értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a mindenkor hatályos eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bíróságok járnak el. 2. A jelen szerződési feltételekre utalással megkötött biztosítási szerződésre a FÁBF, FKBF vagy a mindenkori külön megállapodások által nem szabályozott kérdésekben - a magyar jog rendelkezései, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény rendelkezései irányadók, és a biztosítási szerződést ugyanezen jog szabályai szerint kell értelmezni. 14. Fejezet A szerződő nyilatkozatainak írásbeli formája Amennyiben erre vonatkozóan a feltételekben vagy a szerződésben nincsenek külön rendelkezések, akkor a szerződőnek a Biztosító felé valamennyi bejelentését és nyilatkozatát írásban kell megtennie. 15. Fejezet A Biztosító visszakövetelési joga 1. A Biztosító a kifizetett kártérítési összeg illetve sérelemdíj megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított a kárt súlyos gondatlansággal okozta. 2. Jelen feltételek alkalmazásában súlyosan gondatlan károkozásnak minősül különösen, ha a) a kárért felelős személy a kárt ittas állapotban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt okozta és ez a tény a károkozásban közrejátszott; b) a biztosított a kárt okozó tevékenységet a szükséges engedélyek nélkül végezte; c) a biztosított a jogszabályokban vagy más kötelező rendelkezésekben előírt személyi vagy tárgyi feltételek hiányában végezte tevékenységét és ez a kár bekövetkeztében közrejátszott; d) a biztosított valamely hatóság vagy felügyeleti szerv határozatának, utasításának be nem tartásával végezte tevékenységét, és ez a tény a károkozásban közrejátszott; e) a súlyosan gondatlan károkozás tényét a bíróság jogerős határozatban állapította meg. 16. Fejezet A biztosítási szerződésekre irányadó rendelkezésektől eltérő szerződési feltételek A Polgári Törvénykönyv előírásainak megfelelően külön is felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét a jelen biztosítási feltételek azon rendelkezéseire, amelyek a hatályos Polgári Törvénykönyv valamely rendelkezésétől lényegesen eltérnek: 1. A Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás Jelen feltételek 5. fejezetének 1. pontja szerint - eltérően a Ptk. 6:470. (3) bekezdésétől - a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják. 2. A fedezetfeltöltés jogának kizárása Jelen feltételek 5. fejezetének 5. pontja szerint eltérően a Ptk. 6:461. -ától a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére (vissza)emelni. FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

15 3. A biztosítási szerződés rendkívüli felmondásának lehetősége Jelen feltételek 12. fejezetének 2. és 3. pontja szerint eltérően a Ptk. 6:466. (1) bekezdésétől a felek a biztosítási szerződést nem csak annak évfordulójára mondhatják fel, hanem megilleti őket a biztosítási szerződés rendkívüli, a biztosítási évfordulónál korábbi időpontra szóló felmondásának a joga is, amennyiben (i) a Biztosító a megalapozott biztosítási igény elismerését részben vagy teljesen megtagadja, illetve késlelteti, vagy ésszerűtlenül halogatja (szerződői felmondás); (ii) a Biztosító a biztosítási igényt elismerte, vagy szolgáltatást nyújtott, vagy ha a szerződő a megalapozatlan igényt rosszhiszeműen tette meg (biztosítói felmondás); (iii) a szerződő csődje vagy az ellene indított felszámolási eljárás esetén (biztosítói felmondás). FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

16 A Felelősségbiztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételei (FKBF) A rész Az üzemi kockázatokra vonatkozó felelősségbiztosítás általános rendelkezései 1. A biztosítási fedezet kiterjesztése 1. A Biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenységekből eredő kockázatokra vonatkozóan (FÁBF 1. Fejezet) fedezetet nyújt a szerződő azon kártérítési kötelezettségeire, amelyekért mint ezen üzem valamennyi eszközének és berendezésének (épületek, építmények, gépek, berendezések, eszközök, készletek, stb.) tulajdonosa ill. használója a vonatkozó jog szabályai szerint e minőségében kártérítési kötelezettséggel tartozik. Ugyanígy biztosításra kerülnek a munkagépek és berendezések nem iparszerű bérbeadásából vagy kölcsönzéséből eredő kártérítési kötelezettségek. Csak külön megállapodás esetén terjed ki a biztosítási fedezet ezen tevékenységek iparszerű gyakorlására. 2. Biztosítási fedezet a szerződő alábbi kockázataiból eredő kártérítési kötelezettségeire terjed ki: 2.1 a saját termékeinek bemutatója, a termékbemutató szervezője és bemutatóterem használója, ill. a biztosított üzemben szervezett üzemlátogatás, termékbemutató szervezője, vezetője; 2.2 a kiállításokon és vásárokon történő részvétel és az ezekre való felkészülés; 2.3 a telkek, épületek, vagy helyiségek birtoklása, melyet kizárólag a biztosított üzemre vagy tevékenységre és/vagy kizárólag lakás céljára használ a szerződő (FKBF B Fejezet, 4. pontja kerül alkalmazásra); 2.4 a biztosított üzem vezetői és munkavállalói részére fenntartott szolgálati lakások és lakóházak birtoklása, melléképületekkel együtt (FKBF B. Fejezet 4. pontja kerül alkalmazásra); 2.5 reklámberendezések üzembetartója, akkor is, ha ezek az üzem területen kívül találhatóak; 2.6 üzemi tűzoltóság fenntartója (bevetés és gyakorlat, segítség harmadik fél részére, (FKBF B Fejezet, 6. pontja kerül alkalmazásra); 2.7 vívó, szúró, és lőfegyverek birtoklása és a biztosított tevékenységgel összefüggő üzemszerű használata a szerződő, vagy az általa megbízott személyek által, azzal a feltétellel, hogy az erre vonatkozó jogi és hatósági előírások betartásra kerülnek (a vadászati célú fegyverhasználatra a biztosítás nem terjed ki); 2.8 a munkavállalók orvosi ellátása. Biztosítási fedezet kiterjed az orvosok üzemben végzett tevékenységével kapcsolatos törvényes felelősségére, amennyiben erre egy másik biztosítás fedezete nem terjed ki. 2.9 a munkavállalók részére fenntartott szociális létesítmények, pl. üzemi étkezde, fürdő intézmények, üdülők, óvodák, és üzemi sportlétesítmények üzembentartója, akkor is ha ezeket a létesítményeket idegen személyek is használják. (Az FKBF B rész 8. pontja a fürdő létesítményekre, 7. pontja az üdülőkre, 14. pontja az üzemi sportlétesítményekre értelemszerűen alkalmazásra kerül.) 2.10 üzemi rendezvények szervezője, lebonyolítója. Biztosításra kerül a biztosított üzem munkavállalóinak a rendezvénnyel kapcsolatos személyes kártérítési kötelezettsége (3. pont szerint értelemszerűen alkalmazandó); 2.11 állatok üzemi célokra történő tartása. (Az FKBF B rész 12. pontja alkalmazásra kerül.) FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

17 3. Az 1. és 2. pontra vonatkozóan a Biztosítási fedezet kiterjed azon kártérítési kötelezettségekre is, amelyek 3.1 a szerződő törvényes képviselőjével, illetve olyan személyekkel szemben keletkeztek, akiket a biztosított üzem, vagy annak egy részének vezetésére, vagy felügyeletére alkalmaztak; 3.2 a többi munkavállaló szolgálati tevékenységének gyakorlása közben okozott károk miatt keletkeztek, kivéve azonban azokat a munkavállalókat munkabalesetek során ért (illetve munkával kapcsolatos megbetegedések miatti) személysérüléses károkat, amelyekre a társadalombiztosítási törvény vonatkozik. A szerződő üzemében dolgozó családtagok a 3.1. pont vagy 3.2. pont szerint kerülnek biztosításra, munkaszerződés megléte nélkül is. FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal

18 2. Termékfelelősség kockázat A termékfelelősség kockázatra az FÁBF és FKBF, valamint különösen a következőkben felsorolt feltételek alapján terjed ki a biztosítási fedezet. 1. Fogalom meghatározások A termékfelelősség kockázat a törvényes felelősségek összessége azon károkra vonatkozóan, amelyek egy termék szállítás utáni hibái, hiányosságai, vagy az egy elvégzett munka átadás utáni hibái, hiányosságai miatt keletkeztek. A hiba, hiányosság visszavezethető a koncepcióra, tervezésre, gyártásra, feldolgozásra, javításra, raktározásra (tárolásra), szállításra, használati utasításra, reklámra, vagy tanácsadásra. Terméknek minősülnek azok a fizikai dolgok (kész és félkész termékek) vagy azok részei, amelyek a feldolgozói és a fogyasztói kereskedelemben árunak minősülnek, ideértve azok tartozékait és a csomagolást is. A szállítás a termékeknek a szerződő részéről más harmadik személynek történő tényleges átadását jelenti, függetlenül az átadás jogcímére. Ez akkor tekinthető megtörténtnek, ha a szerződő elveszíti a leszállított termék feletti tényleges rendelkezési jogot, azaz a lehetőséget arra vonatkozóan, hogy a termékre vagy annak használatára befolyást gyakorolhatna. Az elvégzett munka átadását annak teljes befejezése és a megbízó, vagy annak meghatalmazottja által történő tényleges átvétele jelenti. 2. Biztosítási fedezet 2.1 A szerződő az ajánlattétel alkalmával köteles teljes körű felvilágosítást és adatokat adni a jelenleg gyártott és forgalmazott termékekről illetve az általa végzett tevékenységről, s a biztosítási időszak alatt tervezett termelésről illetve tevékenységről. A biztosítási fedezet a biztosítási ajánlat fenti adatai szerint áll fenn. 2.2 A termékfelelősségre vonatkozóan az FÁBF 2. Fejezete azzal a megszorítással alkalmazandó, hogy a biztosítási fedezet csak a biztosított kockázat mennyiségi növekedésére vonatkozik (az üzem bővítése esetén). 3. Közvetett úton exportra került termékekre vonatkozó biztosítási fedezet 3.1 A biztosítási fedezet az FÁBF 3. Fejezet 1. pontjától eltérően a Föld bármely országában, az USA, Kanada és Ausztrália kivételével, bekövetkező káreseményekre vonatkozik, amennyiben a szerződőnek, vagy az őt képviselő személynek, nem volt és nem is lehetett tudomása a termékei, illetve munkái szállításának, illetve átadásának időpontjában arról, hogy az általa szállított termék (akár beépített vagy feldolgozott formában) illetve az általa elvégzett munka exportra kerül; az FÁBF 3. cikk 1. pont 2. mondat szerinti korlátozás alkalmazandó. 3.2 A 3.1. pont szerinti biztosítási fedezet nem áll fenn, ha a kár körülményeinek kivizsgálását, a jogalap tisztázását, a kárrendezést, vagy a Biztosító egyéb kötelezettségeinek teljesítését államhatalom, harmadik fél, vagy a szerződő akadályozza. 4. Csak külön megállapodás alapján biztosítható termékfelelősségi kockázatok (kiterjesztett termékfelelősség biztosítás) 4.1 Az FÁBF 1. fejezetétől valamint 7. fejezet. 14. pontjától eltérően a biztosítási fedezet csak külön megállapodás alapján terjed ki azokra a termékfelelősségből eredő törvényes kártérítési kötelezettségekre, amelyek függetlenül attól, hogy ezen biztosítási feltételek értelmében dologi kárról vagy tisztán vagyon kárról van szó, az alábbiak miatt keletkeztek: FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: oldal