VAGYONI KÁROKRA VONATKOZÓ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI (AVBV GK05)

Átírás

1 VAGYONI KÁROKRA VONATKOZÓ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI (AVBV GK05) I. Biztosítási fedezet (1-4. fejezet) 1. fejezet A kockázatviselés tárgya 1. A biztosító biztosítási fedezetet nyújt a szerződőnek arra az esetre, ha őt vagy az ő megbízásából a nevében eljáró személyt (a továbbiakban biztosított), a biztosítási kötvényben feltüntetésre került szakmai tevékenységük során elkövetett vétség miatt a polgárjog törvényes felelősségre vonatkozó rendelkezéseinek alapján, egy harmadik félnek okozott vagyoni kárért (2. pont) felelősség terheli. 2. Ezen biztosítási szerződés értelmében vagyoni kárnak számítanak azon károk, amelyek sem nem személysérüléses károk (halál, sebesülés vagy egészségkárosodás), sem nem dologi károk (tárgyak megrongálása, elromlása, megsemmisülése vagy eltűnése) illetve azok, amelyek ilyen károkra nem vezethetőek vissza. Jelen szerződés szempontjából tárgynak tekintendő többek között a pénz, a pénzt helyettesítő eszköz (így pl.: bankcsekk, bélyeg és okmánybélyeg, bankkártya, hitelkártya), értékpapírok illetve értéktárgyak. 3. Az egyéb, az ügyintézésnél számba jövő iratokban keletkező károk miatti törvényes felelősségre kiterjed a biztosítás fedezet. 2. fejezet A biztosítás időbeli hatálya 1. A biztosítási fedezet csak arra a vétségre terjed ki, amelyet a biztosítási kötvényben feltüntetésre került kockázatviselési időszak alatt követtek el. 2. Amennyiben a kárt mulasztás okozta, akkor vitás esetben a vétség azon a napon számít elkövetettnek, amikor az elmulasztott tevékenységet legkésőbb el kellett volna végezni a kár bekövetkeztének megakadályozásához. 3. fejezet A biztosítási fedezet összegszerű mértéke (Kártérítési limit) 1. A biztosítási összeg képezi a Biztosító maximális kötelezettségét minden egyes káreseményre vonatkozóan. A biztosítási összeg azonban csak egyszer áll rendelkezésre: a. több, a kárért felelős biztosítottra vonatkozóan; b. egy több vétségből adódó, egységes kárt illetően; c. egy vétség mindennemű következményeit illetően. Itt többszöri, azonos vagy hasonló hibaforrásból származó vétség vagy mulasztás egy egységes vétségnek számít, amennyiben a vonatkozó ügyek jogi vagy gazdasági összefüggésben állnak egymással. AVBV GK05_magyar Érvényes: oldal

2 2. A szerződőnek minden kártérítési teljesítésből és minden költség megfizetéséből a kötvényben feltüntetésre került önrészesedést magának kell állnia. Az önrészesedés összege alatti károk nem képezik a jelen biztosítási fedezet tárgyát. 3. A szerződőnek tilos olyan megállapodást kötnie vagy olyan intézkedések végrehajtását engednie, amelynek célja az, hogy a szerződőnek az önrészt elengedjék, ennek összegét csökkentsék, vagy hogy azt részben vagy teljes egészében visszakapja. Ellenkező esetben a kártérítés összege ezen tétellel csökken. 4. A szerződőnek, biztosítottnak azon tevékenységével kapcsolatos díjazásra vonatkozó igénye, amelyből a kártérítési igényt megalapozó vétség keletkezett (1. fejezet, 1. pont), nem tárgya a biztosítási fedezetnek. 5. A biztosító a szerződő/biztosított óvadék- vagy letétfizetési kötelezettségéből, amennyiben ez egy törvényes végrehajtás elhárítása miatt szükséges, ugyanolyan mértékben részesedik, mint a kártérítésből. 6. a. A biztosítás fedezi az adott körülmények szerint szükséges, egy harmadik fél által feltételezett kártérítési kötelezettség megállapításának és elhárításának bírósági és a peren kívüli költségeit, még akkor is, ha a kártérítési igény nem bizonyul jogilag megalapozottnak. Ha egy szerződő saját magát képviseli vagy egy üzleti partnere illetve munkatársa által képviselteti magát, akkor csak a készpénzes kiadások kerülnek megtérítésre. A biztosítás magába foglalja továbbá a Biztosító által irányított polgári és büntető eljárásokkal kapcsolatos védelem költségeit. A fenti költségek és kamatok a biztosítási összeg részeként kerülnek megtérítésre. b. Amennyiben a Biztosító a káreseményt kártérítési kötelezettség elismerése és kiegyenlítése, vagy egyezség útján szeretné rendezni, amely azonban szerződő ellenállása miatt meghiúsul de a Biztosító a kártérítésből és a költségekből a szerződés szerinti ráeső részt rendelkezésre tartja és erről a szerződőt ajánlott levél útján értesíti, a Biztosítónak nem kell megtéríteni az említett levél kézhezvételét követően a perrel kapcsolatosan keletkező többletráfordításokat, ill. kamatokat és költségeket. 4. fejezet Kizárások I. A biztosítási fedezet nem vonatkozik olyan kártérítési igényekre, 1. melyek külföldi bíróságok által kerülnek érvényesítésre ez egy belföldi végrehajtási engedély esetén is érvényes a külföldön végzett tevékenység során a külföldi jog megsértése vagy figyelmen kívül hagyása miatt. 2. melyek egy szerződés vagy külön-megállapodás alapján a törvényes felelősség kereteit túllépik. 3. melyek a törvénytől, az előírásoktól, az utasításoktól, stb. való tudatos eltérés vagy egyéb tudatos kötelezettségmegszegés miatt okozott károkból adódnak. 4. melyek a következő tevékenységekből adódó károk miatt lépnek fel: költségvetés és kölcsönök túllépése, hitel- és tőkebefektetéseknél keletkezett veszteség, áruk, jogok, dokumentumok és értékpapírok vásárlása és értékesítése, díjazás ellenében vagy díjmentesen folytatott közvetítés, ajánlás, tanácsadás vagy gazdasági ügyletek, különösen pénz- és banki illetve ingatlanügyletek kereskedelmi lebonyolítása. 5. melyek a biztosított olyan tevékenységeiből adódnak, amelyeket egy igazgatóság, intéző- vagy felügyelő testület tagjaként, vezetőként, jogtanácsosként, vagy egyesületek, szövetségek, vállalkozások alkalmazottjaként végzett. AVBV GK05_magyar Érvényes: oldal

3 6. melyek olyan károkból adódnak, amelyek kasszavezetésnél fellépő hiányból, a ki és befizetéseknél fellépő vétségből, a biztosított személyzete vagy más személyek által, akik a biztosított megbízásából dolgoznak, elkövetett hűtlen kezelésből keletkeznek. 7. melyek a következőkből adódó károk miatt lépnek fel: biztosítási szerződések nem megfelelő módon (beleértve a biztosítással fedezet kockázatok nem megfelelő kiválasztását) és nem megfelelő időben történő (beleértve azok meghosszabbítását vagy megújítását) megkötése illetve a biztosítási díjak későn történő befizetése, valamint jelzáloghitelek (beleértve a kamatfizetést) nem szabályszerű kezelése. 8. melyek a szerződő biztosításba be nem vont társtulajdonosának tevékenységéből adódóan merülnek fel. 9. a. melyeket olyan személyek támasztanak, akik a szerződővel/biztosítottal egy háztartásban élnek, illetve a szerződő/biztosított hozzátartozói. Hozzátartozónak számít: a szerződő/biztosított házastársa, azon személyek, akik a szerződővel/biztosítottal egyenes ágon vagy másodfokú oldalágon rokonságban, sógorságban állnak. Azokat az igényeket, melyeket gyámság alatt lévők az ezen minőségükben biztosított törvényes gyámjukkal szemben támasztanak, a kizárások nem érintik. b. melyeket a szerződő társtulajdonosai támasztanak c. melyeket olyan jogi személyek illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyekben szerződő vagy a biztosított, illetve ezen személyek társtulajdonosai és hozzátartozói tulajdonrésszel rendelkeznek. II. A Kizárások (4. fejezet I. pont) minden olyan személyre vonatkoznak, akikre ezen szerződés biztosítási fedezete kiterjed, akkor is, ha egy kártérítési igénynél a kizárás oka csak egy személyt vagy ezen személyek csak egy részét tekintve adott. II. A biztosítási esemény (5. és 6. fejezet) 5. fejezet 1. Biztosítási esemény Ezen szerződés értelmében biztosítási eseménynek számít az a vétség, amelynek következtében a szerződővel/biztosítottal szemben felelősségbiztosítási igényeket támaszthatnak. 2. Kárbejelentés A szerződőnek jelentenie kell a biztosítónak a kár bekövetkeztét, miután arról tudomást szerzett. A biztosítási esemény bejelentése kötelezettségének akkor tesznek eleget, ha a bejelentést attól az időponttól számított 8 napon belül a biztosító részére elküldik, amikor harmadik személy az igényét bíróságon kívül a biztosítottal szemben érvényesítette vagy elindították a büntető eljárást ill. fegyelmi eljárást az igényt indokoló vétség miatt. Amennyiben a harmadik személy az igényét a biztosítottal szemben bírósági úton érvényesíti, a szerződővel szemben büntető vagy ideiglenes intézkedés indul, egy peres fél értesíti, hogy bevonják a perbe, vagy bizonyítási eljárást indítanak ellene, akkor a szerződő köteles a biztosítót erről haladéktalanul értesíteni. Ezenkívül fizetési felszólítás esetén a szerződőnek a törvény által előírt határidőn belül meg kell ragadnia a törvényben előirányzott jogi eszközöket (fellebbezés) és a történtekről értesítenie kell a biztosítót. AVBV GK05_magyar Érvényes: oldal

4 3. A biztosítási esemény (káresemény) további kezelése a. A szerződő köteles a lehetőségeknek megfelelően, a biztosító utasításait figyelembe véve a kár elhárításáról vagy csökkentéséről gondoskodni és mindent megtenni, ami a káreset körülményeinek tisztázását szolgálja, amennyiben semmi méltánytalanságot nem kérnek tőle. A szerződőnek támogatnia kell a biztosítót a kár elhárításában, a kárfelmérésben és kárrendezésben, részletes és a valóságnak megfelelő kárbeszámolót kell készítenie, tájékoztatnia kell minden, a káreseményre vonatkozó körülményről és meg kell küldenie a biztosítónak minden okiratot, amelyeket az a káresemény megítélése szempontjából fontosnak tart. b. Amennyiben a felelősségbiztosítási igényen kapcsolatos perre kerül sor, akkor a szerződőnek át kell engednie a per lefolytatását a biztosítónak, a biztosító által kirendelt vagy megnevezett ügyvédnek meg kell adnia a meghatalmazást és minden olyan információt, amit a biztosító vagy az ügyvéd szükségesnek tart. c. A szerződő nem jogosult arra, hogy a biztosító előzetes engedélye nélkül a felelősség igényt teljes mértékben vagy egy megegyezés részeként részben elismerje vagy teljesítse. Ellenkező esetben a biztosító mentesül a teljesítési kötelezettsége alól. d. Amennyiben a szerződőnek, a megváltozott jogi körülmények miatt lehetősége nyílik, hogy a járadékfizetési kötelezettségének csökkentését vagy eltörlését követelje, akkor ezt a jogát köteles a biztosító részére átadni, aki ezt a jogot a szerződő nevében gyakorolja. Az a c pontok alatti rendelkezések megfelelő módon alkalmazásra kerülnek ebben az esetben is. e. A szerződő felhatalmazza a biztosító arra, hogy a kárigény rendezése vagy elhárítása érdekében nyilatkozatokat tegyen a szerződő nevében, amennyiben a biztosító azt célravezetőnek találja. 4. Kártérítés kifizetése a. A biztosító fizetési kötelezettsége a kárrendezés lezárását követő 30 napon belül következik be. b. Amennyiben a szerződőnek járadékot kell fizetnie, és a járadék tőkeértéke meghaladja a biztosítási összeget, vagy ugyanabból a kárból származó esetleges egyéb teljesítések levonása után a biztosítási összeg megmaradt összegét, akkor a fizetendő járadék csak a biztosítási összeg illetve annak maradék összege és járadék tőkeértékének arányában kerül megtérítésre. c. A biztosító jogosult, hogy a szerződő előzetes értesítése után a kártérítés összegét közvetlenül a károsultnak fizetni. Amennyiben a szerződő a kártérítésre törvény által van kötelezve, a biztosító közvetlenül a károsultnak fizet. d. A biztosító kifizetései után megfizetendő illetékeket és díjakat a szerződőnek kell megtérítenie. 6. fejezet A biztosító mentesülése 1. Amennyiben 5. fejezetben felsorolt, a biztosító felé teljesítendő kötelezettségek nem kerülnek maradéktalanul betartásra, akkor a biztosító mentesül a kártérítés megfizetése alól. 2. Amennyiben a szerződő az biztosítási szerződés szerinti önrészét (3.fejezet, 2.pont) a biztosító beleegyezése nélkül máshol biztosítja, a biztosító mentesül a kártérítés megfizetése alól. AVBV GK05_magyar Érvényes: oldal

5 III. A biztosítási jogviszony (7 11 fejezet) 7. fejezet Más érdekére szóló biztosítás, a biztosítási igény átruházása, visszatérítési igények 1. Amennyiben a felelősségbiztosítás más személyekre terjed ki mint maga a szerződő, akkor a biztosítási szerződésben meghatározásra került, a szerződőt érintő összes megállapodás ezen személyeknél is értelemszerűen alkalmazásra kerül. A biztosítási szerződésben meghatározott jogok gyakorlására kizárólag a szerződő jogosult, a biztosítottak mellett ő marad a kötelességek teljesítéséért felelős. 2. A szerződő saját, illetve szerződő hozzátartozónak a biztosítottal szembeni igényeire a biztosítási fedezet nem terjed ki. 3. A biztosítási igények a biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül nem ruházhatóak át. 4. A szerződő harmadik személlyel szembeni regressz jogai, költségtérítési- illetve a korábban megfizetett összegek visszafizetésére és letétbe helyezett összegek visszakapására vonatkozó igényei a biztosítóra szállnak, a biztosító által teljesített kifizetés mértékéig. A szerződőnek köteles a fenti jogaival illetve lehetőségeivel kapcsolatos valamennyi iratokat a biztosító rendelkezésére bocsátania. Ha a szerződő lemondott az előzőek szerint őt megillető jogról vagy jogokról, akkor a biztosító kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha az ezen jogok által nyújtott lehetőségekhez való ragaszkodás eredménytelen maradt volna. 8. fejezet Biztosítási időszak, a biztosítási díj esedékessége, a biztosítási fedezet kezdete, díjfizetés, a díjelszámolásra vonatkozó szabályok I. 1. A biztosítási időszak időtartama ha a biztosítási szerződés ennél nem rövidebb időre köttetett akkor egy év. 2. Az első vagy egyszeri biztosítási díj a biztosítási szerződés megkötésekor esedékes. A biztosítási fedezet a biztosítási díj megfizetésével kezdődik, ami a díj és az ajánlatban megadott költségek és esetleges közilletékek befizetését jelenti, de a biztosítási fedezet kezdete nem lehet korábbi, mint a kötvényben megadott, a biztosítás kezdetére vonatkozó időpont. Amennyiben az első vagy egyszeri díjat nem kerül időben kiegyenlítésre, akkor a biztosítónak joga van a díjfizetés időpontjáig a szerződéstől visszalépni. Visszalépésnek számít, ha a biztosítási díj az esedékességtől számított 3 hónapon belül nem kerül bírósági úton érvényesítésre. Amennyiben a biztosítási díj a biztosítási esemény bekövetkeztekor még nem került befizetésre, akkor a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól. Ha azonban az első díjat csak a biztosítás kezdeteként meghatározott időpont után kérik be, és akkor azt késedelem nélkül befizetésre kerül, akkor a biztosítási időszak kezdete a megállapodásra került időpont. 3. A folytatólagos díjakat az esetleges közilletékekkel együtt a kötvényben meghatározott időpontokban köteles a szerződő megfizetni. Amennyiben a szerződő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a biztosító felszólítja a szerződőt, egy a szerződő utolsó ismert címére küldött levél formájában, figyelmét felhívva a további késedelem következményeire, hogy fizetési kötelezettségének két héten belül tegyen eleget. Ha a biztosítási esemény ezen határidő lejárta után következik be és a szerződő a biztosítási esemény bekövetkeztekor a díjfizetési kötelezettségének még nem tett eleget, akkor a biztosító mentesül AVBV GK05_magyar Érvényes: oldal

6 a kártérítési kötelezettsége alól. A határidő lejárta után a biztosítónak joga van amennyiben a szerződő a díjfizetéssel még késedelemben van a biztosítási viszonyt a folytatólagos biztosítási díj esedékességének időpontjára, vissza-menőleges hatállyal felmondani. II. 1. Amennyiben a biztosítási díj számszerű adatok alapján kerül meghatározásra, akkor az időszakra vonatkozó biztosítási díj előzetes díjnak tekintendő. 2. Minden egyes biztosítási időszak lejártát követően a szerződőnek a biztosító felszólításának kézhezvételétől számított egy hónapon belül meg kell adnia a tényleges viszonyoknak megfelelő számadatokat és azt kérésre igazolnia is kell. A biztosító köteles, a tényleges adatok kézhezvételétől számított 1 hónapon belül, a díj végleges kiszabásával, az esetlegesen megállapodott vagy tarifának megfelelő minimum díj figyelembevételével, az előző biztosítási időszakra vonatkozó díjelszámolást a szerződő részére elkészíteni. A díjkülönbözet összege az elszámolás után egy hónappal esedékes. 3. Amennyiben a szerződő az előző biztosítási időszakra vonatkozó adatokat nem bocsátja megfelelő időben a biztosító rendelkezésére, vagy nem a valóságnak megfelelő adatokat közöl a biztosítóval, a biztosító mentesül az előző biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó kártérítési kötelezettsége alól. 9. fejezet Szerződés időtartama, felmondás I. A szerződés a kötvényben feltüntetésre került időtartamra köttetik. Amennyiben a biztosítási időszak minimum egy év, akkor a biztosítási jogviszony minden alkalommal egy évre meghosszabbodik, amennyiben a szerződő felek valamelyike a szerződést annak lejárta előtt legalább harminc nappal írásban fel nem mondja. Amennyiben a biztosítási szerződést kevesebb mit egy évre kötötték, a biztosítás a biztosítási időszak végén felmondás nélkül megszűnik. II. A szerződés felmondása egy biztosítási esemény bekövetkezése után 1. akkor mondhat fel a szerződő, ha a Biztosító a megalapozott biztosítási igény elismerését részben vagy teljesen megtagadja illetve késlelteti, ésszerűtlenül halogatja. A felmondás kizárólag az alábbiak szerint lehetséges: biztosítási szolgáltatás (kárfizetés) elutasítását követő harminc napon belül jogi útra terelt ügy esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő harminc napon belül késlekedés, ésszerűtlen halogatás esetén a Biztosító szolgáltatásának (kárfizetés) esedékességét követő harminc napon belül. Ha megalapozott kárigény esetén a Biztosító annak elismerését késlelteti, ésszerűtlen halogatja, és a szerződő a szolgáltatás (kárfizetés) esedékességét követő harminc napon belül nem mondta fel a szerződést, és a Biztosító ezt követően elutasítja a kártérítést, úgy a szerződőnek ezt követően újabb 30 nap áll a rendelkezésére a szerződés felmondásra; A biztosítási eseményt követő felmondás azonban nem vonatkozhat az adott biztosítási időszak végénél későbbi időpontra. 2. a Biztosító akkor mondhatja fel a szerződést, ha a biztosítási igényt elismerte, vagy a szolgáltatást nyújtott, vagy ha a szerződő a megalapozatlan igényt rosszhiszeműen tette meg. AVBV GK05_magyar Érvényes: oldal

7 A felmondásnak az elismerés, a nyújtott szolgáltatás, vagy a megalapozatlan igény elutasítása után legfeljebb 30 nappal, 30 napos felmondási idő betartásával kell megtörténnie. A felmondás a megalapozatlan igény rosszhiszemű megtétele miatt azonnali hatállyal megtörténhet. III. Ha a szerződő külföldre helyezi át székhelyét, akkor a biztosító jogosult arra, hogy harminc napos felmondási határidő betartásával a szerződést felmondja. Amennyiben a biztosító él a felmondási jogával, akkor az eltelt biztosítási időszaknak megfelelő biztosítási díj illeti meg. IV. Amennyiben egy biztosított kockázat teljesen és tartósan megszűnik (pl. érdekmúlás), akkor az erre a kockázatra vonatkozó biztosítás is megszűnik. A biztosítót ebben az esetben a szerződő érdekmúlásának bejelentéséig eltelt biztosítási időszaknak megfelelő biztosítási díj illeti meg A biztosított kockázat megszűnésének számít az is, ha a biztosított tevékenységhez szükséges hatósági engedély megszűnik vagy korlátozásra kerül. V. Az I - IV pont szerinti felmondás esetén a 8. fejezet II. pontjának megfelelő rendelkezései kerülnek alkalmazásra. 10. fejezet Kereseti határidő, bírósági illetékesség 1. Amennyiben a Biztosító a biztosítási fedezetre vonatkozó igényt elutasítja, akkor a vitatott biztosítási igényt 12 hónapon belüli kereset indítással kell érvényesíteni. A határidő azzal a nappal kezdődik, amikor az igényre jogosult értesül, hogy a biztosítási fedezetre vonatkozó igénye mennyiben vitatott. 2. Az ebből a biztosítási viszonyból származó jogi viták esetén a törvényesen illetékes bíróság mellett a szerződő belföldi székhelye szerinti bíróság illetékes. 11. fejezet A szerződő nyilatkozatainak írásbeli formája A szerződőnek valamennyi bejelentését és nyilatkozatát írásban kell megtennie a Biztosító felé. Az Általános Biztosítási Feltételekben vagy a mindenkori külön-megállapodások által nem szabályozott kérdésekben a törvényi előírások érvényesek. AVBV GK05_magyar Érvényes: oldal