Környezetvédelem (KM002_1)

Átírás

1 (KM002_1) 10. Környezetvédelmi szabályozás 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A környezetvédelmi szabályozás indokoltsága, szükségessége környezetünk állapota, változása természeti erőforrások túlhasználata csak a piaci mechanizmusokkal nem lehet a gazdaság és a környezet viszonyait rendezni a külső gazdasági hatások, az externáliák internalizálása szükséges szabályozási eszközök és alkalmazásai: a társadalom hogyan viszonyul a környezethez értékrendszer, életmód, fogyasztási szokás megváltoztatása is kell a szabályozás és technológiai fejlődés mellett! 1

2 Környezetpolitika: a környezetvédelem terén megfogalmazott fő célokat, alapelveket, a megvalósítás feltételrendszerét foglalja össze A szennyezési lánc (Kerekes Szlávik 1999) A környezetpolitikák típusai Reaktív (követő jellegű) környezetpolitika gyógyító, enyhítő környezetpolitika: már bekövetkezett károsodások enyhítése hatásorientált környezetpolitika: immissziós állapoton, a környezetminőségen kíván javítani, a kibocsátások nem csökkenek forrásorientált környezetpolitika: a károsanyag-kibocsátás csökkentése a cél, csővégi eljárások Preventív (megelőző) környezetpolitika környezetei erőforrás használatba, technológiai folyamatokba integrált megelőző jellegű beavatkozások, fenntartható fejlődés biztosítása 2

3 Reaktív környezetvédelem Mit kezdjek a hulladékokkal és emissziókkal? többletköltségekhez vezet A hulladékok és emissziók szűrők és kezelés következtében más formában kerülnek ki. csővégi (End of Pipe) megoldás Utólagos ( tüneti ) kezelés A környezetvédelem csak akkor kerül napirendre, amikor a termék és az eljárás már kifejlesztésre került. A környezeti problémákat műszaki úton oldják meg. A környezetvédelem a felelős szakértők dolga. vásárolt szolgáltatás növeli a vállalati eszköz- és energiafelhasználást növeli a komplexitást és rizikót A környezetvédelem kimerül a törvényi szabályozások teljesítésében. Preventív környezetvédelem Hol és miért keletkezik a hulladék és emisszió? költségcsökkenéshez vezet A hulladékok és emissziók keletkezését a forrásnál kell megakadályozni. A gyártás és anyagfelhasználás kockázatának csökkentése. A környezetvédelem a termék- és gyártásfejlesztés szerves része A környezeti problémákat minden érintett részleg részvételével oldják meg. A környezetvédelem mindenkit érint vállalatra jellemző innováció csökkenti a vállalati eszköz- és energiafelhasználást csökkenti a rizikót és átláthatóbbá teszi a termelést A környezetvédelem egy állandó kihívás (= folyamatos fejlesztés). Környezetpolitikai, környezetszabályozási alapelvek károkozó felelősségének alapelve szennyező fizet elv használó fizet elv gondoskodás alapelve elővigyázatosság elve megelőzés elve hatékonyság alapelve költséghatékonyság, közös felelősség, regionalitás, partneri viszony, szubszidiaritás, társadalmi részvétel, információhoz való hozzáférés 3

4 A környezetvédelmi szabályozás feladata, céljai stratégiai feladat rövid távú gazdasági érdekek környezet hosszú távú fennmaradása célok a természeti javak takarékos felhasználása a környezetszennyezés ökológiailag megengedhető szintre csökkentése, ill. a szennyezés megelőzése a környezetvédelmi feladatok költségeinek optimalizálása a környezeti érdeknek gazdálkodási és fogyasztói belső érdekké való transzformálása A környezetszabályozás beavatkozási pontjai és módjai 4

5 A környezetszabályozási eszközök típusai direkt (közvetlen) szabályozóeszközök közgazdasági vagy piaci eszközök önkéntes eszközök, a meggyőzés eszközei A direkt szabályozás struktúrája hatósági kényszerrel utasít és ellenőriz eszközei: tiltás engedélyeztetési eljárás normák állítása 5

6 A gazdasági, piaci befolyásolás struktúrája Szabályozás lényege: környezethasználók piaci eszközökkel való befolyásolása Közgazdasági eszközök környezetvédelmi díjak/adók: kibocsátási vagy környezetterhelési díjak, termékdíjak, betétdíjak, szolgáltatási, felhasználási díjak piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere: buborékpolitika, emisszió kiegyenlítési rendszer, emissziós bankügyletek, együttes szennyezés kibocsátás, módosult alkalmazások végrehajtási ösztönzők támogatások: juttatások, kedvezményes puha kölcsönök önkéntes megegyezések környezeti felelősségbiztosítás: kötelező, önkéntes 6

7 Hazánkban alkalmazott környezetvédelmi díjak termékdíj egyéb kőolajtermékek, gumiabroncsok, hűtőberendezések (légkondicionálók, hűtő-, fagyasztógépek stb.), hűtőközegek, akkumulátorok, reklámhordozó papírok, elektromos és elektronikai berendezések, csomagolások, kereskedelmi csomagolások (italcsomagolások, műanyag bevásárló-reklám táskák) betétdíj környezetterhelési díj talajterhelési díj, vízterhelési díj igénybevételi járulék pl. vízkészletjárulék Önkéntes eszközök a környezeti tudatosság és felelősség beépítése a döntéshozatali folyamatba a különböző önkéntes környezeti megállapodásokkal, megegyezésekkel kapcsolatban rugalmasság eredményorientáltság az EU környezetszabályozási gyakorlatában felértékelődik a szerepe (ld.: ISO 14001, EMAS) 7

8 Környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) ISO-14000: az ISO által készített környezetvédelmi szabványok összessége hatékonyan működő környezeti menedzsment rendszer alapelemeinek leírása: saját környezetpolitika és célkitűzések kialakítása ezek elérésére szolgáló programok megvalósítása, a környezeti teljesítmény mérése a hibák kijavítása a környezeti teljesítmény növelését szolgáló rendszer figyelemmel kísérése ISO nemzetközi szabvány egy Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) követelményeit írja le (alkalmazható mindenféle típusú és nagyságú szervezetben, alkalmazkodni tud a különböző földrajzi, kulturális és társadalmi feltételekhez) nem tartalmaz abszolút követelményeket kibocsátásokra vagy hasonló környezeti kritériumokra hangsúly az elkötelezettségeken szándék: a KIR bevezetése jobb környezeti teljesítést eredményezzen a KIR-rel a szervezet képessé lesz: környezetpolitika és célok kitűzésére ezek hatékonyságának értékelésére teljesülésük elérésére a teljesülés mások számára való igazolására 8

9 Az EMAS rendelet a (ET) Tanács 1836/93 számú rendelete az iparvállalatok önkéntes részvételéről a Közösség öko irányítási és auditálási rendszerében KIR, de nem szabvány az ipari tevékenységet végző vállalatok önkéntes részvételén alapuló európai uniós rendszer a vállalatok által kiépített és bevezetett környezeti politika, környezetvédelmi programok és menedzsment rendszer objektív és rendszeres audit információ szolgáltatás a közvélemény számára A társadalom részvétele a környezetvédelmi szabályozásban a részvétel szükségessége a részvétel feltételei hozzáférés az információkhoz véleménynyilvánítás jogorvoslat lehetősége a szabályozás legitimitása, belső motiváltság társadalmi értékrend civil társadalom fejlettsége környezeti attitűdök, fogyasztási szokások környezeti nevelés NKP akcióprogram (környezet-tudatosság fejlesztése) 9

10 A környezetvédelmi igazgatás 4 szintje 1. központi igazgatás: kormány, minisztériumok, központi szervek (OKTVF,VKKI, ÁNTSZ, Orsz. Műemlékvéd. Hiv., M. Bány. Hiv., M. Geol. Szolg., Áll. Erd. Szolg. stb.) 2. területi igazgatás: területi bányakapitányságok, M. Geol. Szolg. területi szervei, Áll. Erd. Szolg. területi szervei, NPI, KTVF-ek, KÖVIZIG-ek) 3. megyei igazgatás: Növényegészségügyi és talajvédelmi állomások, ÁNTSZ megyei intézetei, műemlékvédelmi felügyelőségek 4. helyi igazgatás: helyi önkormányzat (polgármester, képviselő testület, jegyző), ÁNTSZ települési intézetei 10

11 A környezetvédelmi és vízügyi miniszter által irányított államigazgatási szervek Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (felügyelőség) (10 db) és kirendeltségük (2 db) Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (igazgatóság) (12 db) Nemzeti park igazgatóságok (NPI) (9 db) Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő központi hivatal önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv székhelye Budapest illetékessége az ország egész területére kiterjed az OKTVF-t főigazgató vezeti 11

12 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (10 db), kirendeltségek (2 db) és székhelyük I.: Észak-dunántúli KTVF: Győr II.: Közép-Duna-völgyi KTVF: Budapest IV.: Közép-dunántúli KTVF: Székesfehérvár V.: Dél-dunántúli KTVF: Pécs Dél-dunántúli KTVF kirendeltsége: Baja (korábban: III.: Alsó-Dunavölgyi KTVF) VI.: Nyugat-dunántúli KTVF: Szombathely VII.: Felső-Tisza-vidéki KTVF: Nyíregyháza VIII.: Észak-magyarországi KTVF: Miskolc IX.: Tiszántúli KTVF: Debrecen X.: Közép-Tisza-vidéki KTVF: Szolnok XI.: Alsó-Tisza-vidéki KTVF: Szeged Alsó-Tisza vidéki KTVF kirendeltsége: Gyula (korábban: XII.: Körös-vidéki KTVF) A római számok a következő térkép számaira utalnak! Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek illetékességi területe 12

13 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv székhelye Budapest a VKKI működése az ország egész területére kiterjed a VKKI-t főigazgató vezeti Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és székhelyeik (12 db) Észak-dunántúli Kövizig, Győr Közép-Duna-völgyi Kövizig, Budapest Alsó-Duna-völgyi Kövizig, Baja Közép-dunántúli Kövizig, Székesfehérvár Dél-dunántúli Kövizig, Pécs Nyugat-dunántúli Kövizig, Szombathely Felső-Tisza-vidéki Kövizig, Nyíregyháza Észak-magyarországi Kövizig, Miskolc Tiszántúli Kövizig, Debrecen Közép-Tisza-vidéki Kövizig, Szolnok Alsó-Tisza-vidéki Kövizig, Szeged Körös-vidéki Kövizig, Gyula minisztérium területi szervek és háttérintézmények 13

14 Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok illetékességi területe Környezetvédelmi hatóságok kijelölése A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben környezetvédelmi hatóságként a) az OKTVF-t (másodfokon), b) a felügyelőséget (első fokon), c) a főpolgármestert, d) a polgármestert, e) a fővárosi főjegyzőt, f) a települési önkormányzat jegyzőjét, g) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [c)-g) a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság] jelöli ki. Környezetvédelmi hatóságként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el. 14

15 Természetvédelmi hatóságok kijelölése A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben természetvédelmi hatóságként a) a minisztert, b) az OKTVF-t (másodfokon), c) a felügyelőséget (első fokon), d) a fővárosi főjegyzőt, e) a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Természetvédelmi hatóságként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el. Vízügyi hatóságok kijelölése A Kormány törvényben meghatározott hatásköreiben vízügyi hatóságként a felügyelőséget jelöli ki. Vízügyi hatóságként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el. 15

16 Igazgatási szervek kijelölése Környezetvédelmi igazgatási szervek: felügyelőség és igazgatóság környezetvédelmi igazgatási szervként a felügyelőség jár el Vízügyi igazgatási szervek: VKKI és igazgatóság vízügyi igazgatási szervként az igazgatóság jár el A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv kijelölése felelős szerv: a Nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatként a Természetvédelmi Őrszolgálatot jelöli ki, amely az NPI szervezetén belül működik 16

17 Szakhatóságok kijelölése Környezetvédelmi szakhatóságok: OKTVF és felügyelőség Természetvédelmi szakhatóságok: miniszter, OKTVF, felügyelőség, fővárosi főjegyző, települési önkormányzat jegyzője Vízügyi szakhatóság: felügyelőség mel kapcsolatos törvények évi XLVIII. törvény a bányászatról évi LV. törvény a termőföldről évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi LIII. törvény a természet védelméről évi LIV. törvény az erdőkről és az erdők védelméről évi XL. törvény a halászatról és a horgászatról évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról XLII. törvény a víziközlekedésről évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 17

18 A környezetvédelmi törvény a környezetvédelem fő elvei: a fenntartható fejlődés, mint a környezetpolitika központi gondolata a káros környezeti hatások megelőzésének elve az elővigyázatosság elve a környezeti szempontok külső és belső integrálásának elve a környezeti szempontok beépítése a gazdaság folyamataiba: a használó fizet és a szennyező fizet elve a környezetpolitika regionalizálásának elve a környezetszennyezés csökkentésének és a környezetminőség javításának módozatai a szennyező forrásoknál történő beavatkozás kártérítés társadalmi részvétel A környezetvédelmi törvény fejezetei I. fejezet: Általános rendelkezések II. fejezet: A környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztető tényezők III. fejezet: A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység IV. fejezet: A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai V. fejezet: A környezet védelmének megalapozása VI. fejezet: A környezetvédelem gazdasági alapjai VII. fejezet: A környezetvédelmi igazgatás VIII. fejezet: Az állampolgárok részvétele a környezetvédelemben IX. fejezet: Felelősség a környezetért X. fejezet: Záró rendelkezések 18