Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) A környezetpolitika fogalma. 2. Környezetpolitika. A környpol. kialakulásának feltétele.

Átírás

1 A környezetpolitika fogalma Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 2. Környezetpolitika 2018/2019-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék ~: A környezet megóvása érdekében kialakított stratégia és eszközrendszer összessége ~: A döntéshozók által alkalmazott stratégia és eszközrendszer a környezetvédelmet érintő kérdésekben ~: A környezetvédelem terén megfogalmazott fő célokat, alapelveket foglalja össze a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében ~: a környezetvédelem terén megfogalmazott fő célokat, alapelveket, a megvalósítás feltételrendszerét foglalja össze politika szó jelentése: a közélet vagy a közösség ügyeivel való foglalkozás ~: a közösség ügyeivel való foglalkozás a környezet szempontjából 1 2 Stratégia A környpol. kialakulásának feltétele ~: a cselekvések hosszú távú terve bizonyos célok elérése érdekében A környezetpolitika valamilyen módon ki akarja jelölni a fő irányokat, amelyek mellé eszközöket rendel A fő irányok kitűzése, és ennek mentén a gazdaság, a társadalom befolyásolása Pl.: klímaváltozás: környezetpolitikai kérdés Környezetpolitikai cél: csökkenteni kell a CO 2 kibocsátást Környezetpolitikai cél: a következő évben X%-kal csökkenjen a lerakóba kerülő hulladékok aránya 1. megfelelő jogrendszer, szabályozó rendszer megléte 2. intézményrendszer (~ hatóság) kialakítása és megléte 3 4 Környpol és környvéd A környezetpolitika szintjei A környezetvédelem előbb jött létre kv: Szervezett, intézményesített : a definíció értelmében csak az 1960-as évek óta beszélünk környvéd-ről, előtte az intézményesített környvéd előtti időszak volt Népességrobbanás Ipari civilizáció kiterjedése Tömegjólét, fogyasztói társadalom, jóléti társadalom kialakulása Környpol: 1970-es években alakult ki a világ fejlett részein: jogrendszer intézményrendszer 5 Globális Az ENSZ fogja össze, az egész Földre kiterjedő problémákkal foglalkozik, pl. klímavédelem Regionális Az EU környezetpolitikája Országos Mo: Nemzeti Kv-i Program az alapdokumentuma Az országok megfogalmazzák azokat az alapvetéseket, amelyek mentén a környpol. halad Helyi Önkormányzati környezetpolitikák Vállalati szintű környezetpolitika 6 1

2 A környezetpolitika időtávjai A környezetpolitika alapelvei (egyben a kv. alapelvei is!) Rövidtávú: 2-3 év Pl. kormányok környpol.-i intézkedései Középtávú: 6-10 év Pl. Nemzeti Kv-i Program EU Környezeti Akcióprogramjai Hosszútávú: évre is Pl. nemzeti stratégiák, jövőképek (Minél hosszabb távra szól, annál merészebb lehet a jóslat.) 7 A káros környezeti hatások megelőzésének elve Az elővigyázatosság elve A lehetséges jövőbeli károk, problémák előzetes számításba vétele A jogi felelősség elve Sokáig ez az elv nem működött, kevés büntetőjogi ítélet született a kv. területén A szennyező fizet elve A használó fizet elve A környpol integrálásának elve (pl. a gazdaságba, a termelésbe integráljuk a kv-et 8 A szubszidiaritás elve A környezetpolitika alapelvei (egyben a kv. alapepvei is!), folyt. A környezetpolitika céljai ~: iránymutatóként szolgálja a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megvalósítását, csökkentse a környezeti kockázati elemeket, valamint segítse a gazdasági, piaci lehetőségeket. döntési, beleszólási lehetőség az érintetteknél, a döntések a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg A nyilvánosság elve Környezeti ügyek, környezeti adatok nyilvánosak A fenntartható fejlődés elve 9 A környezetminőség megőrzése, megtartása, javítása A természeti környezet megóvása, a biodiverzitás megőrzése A természeti erőforrások fenntartható használata A gazdasági fejlődés és a kv. összehangolása A társadalmi tudatosság és részvétel erősítése Mi kell a tudatossághoz? Adatok ismerete Belső érték, erkölcsi cél legyen a kv! Beleszólási lehetőség Jogorvoslati lehetőség 10 A környezetpolitika típusai Helyreállító környezetpolitika Követő vagy reaktív típusok: helyreállító hatásorientált forrásorientált Extenzív környpol Megelőző vagy preventív típus (szerkezetváltó) Intenzív környpol A már bekövetkezett károkat igyekszik enyhíteni Drága és kevésbé hatékony megoldás Az 1970-es években volt jellemző Pl. egy tó rehabilitációja, talajok kárelhárítása, termvéd-i területek rendbetétele Egy kipusztult fajt már nem lehet helyreállítani!

3 Hatásorientált környezetpolitika Forrásorientált környezetpolitika A környezetminőségen, az immissziós állapoton kíván javítani, úgy, hogy közben a kibocsátások (emissziók) nem csökkennek Pl: zajvédő falak az utak mentén hulladéklerakók biztonságossá tétele (szigetelés) Szmogriadó terv rendszere a hozzá kapcsolódó intézkedési csomaggal 13 A legelterjedtebb típus, a környezetmérnöki szakmát a leginkább ez határozza meg Cél: a károsanyag kibocsátás (emisszió) csökkentése Csővégi (end of pipe) megoldások pl. katalizátorok az autókban, szennyvíztisztító telepek, levegőszűrők, víztisztítók Drágítja a termelést Kínai csoda: as években nem alkalmaztak ilyen technológiákat + olcsó munkaerő A tisztítás során keletkező anyagokkal valamit kezdeni kell A szennyezés egy másik formába (és/vagy másik környezeti elembe) kerül Hozzájárulhat hasznos anyagok visszanyeréséhez és termelésbe visszaforgatásához gazdasági előnnyel is járhat Látványos eredményeket ér el E köré épültek ki a különféle környezetszabályozások: tiltás, határérték, norma, engedély ld. később 14 Megelőző/preventív/szerkezetváltó környezetpolitika A környezeti károk, kibocsátások megelőzése Cél: a fenntartható fejlődés hosszú távú biztosítása Az egész társadalmat a környezetbarát irányba tereli A gazdaság és társadalom szerkezetének hosszú távú, a természettel harmóniában lévő átalakításának segítése Környezetei erőforrás használatba, technológiai folyamatokba integrált megelőző jellegű beavatkozások Helyreállító 15 A szennyezési lánc) A környpol egy másik csoportosítása Reaktív környezetvédelem Mit kezdjek a hulladékokkal és emissziókkal? többletköltségekhez vezet A hulladékok és emissziók szűrők és kezelés következtében más formában kerülnek ki. csővégi (End of Pipe) megoldás Utólagos ( tüneti ) kezelés A környezetvédelem csak akkor kerül napirendre, amikor a termék és az eljárás már kifejlesztésre került. A környezeti problémákat műszaki úton oldják meg. A környezetvédelem a felelős szakértők dolga. Preventív környezetvédelem Hol és miért keletkezik a hulladék és emisszió? költségcsökkenéshez vezet A hulladékok és emissziók keletkezését a forrásnál kell megakadályozni. A gyártás és anyagfelhasználás kockázatának csökkentése. A környezetvédelem a termék- és gyártásfejlesztés szerves része A környezeti problémákat minden érintett részleg részvételével oldják meg. A környezetvédelem mindenkit érint És még egy csoportosítás: Extenzív környezetpolitika (követő jellegű): A szennyező technológia káros hatásainak megszüntetésére, mérséklésére jön létre a szennyező folyamatokhoz közvetlenül vagy áttételesen kapcsolódó környvéd-i technológiai rendszer Azzal számol, hogy eleve van környezeti kár, és ezt kiegészítő technológiákkal próbálja mérsékelni Az ipari logika szerint működik: bányászat gyártás- hulladék elhárító mechanizmusok vásárolt szolgáltatás növeli a vállalati eszköz- és energiafelhasználást növeli a komplexitást és rizikót A környezetvédelem kimerül a törvényi szabályozások teljesítésében. vállalatra jellemző innováció csökkenti a vállalati eszköz- és energiafelhasználást csökkenti a rizikót és átláthatóbbá teszi a termelést A környezetvédelem egy állandó kihívás (= folyamatos fejlesztés). Intenzív környezetpolitika (megelőző jellegű): A környvéd a technológia szerves része (nem pedig arra utólag ráépített) A környvéd problémák megelőzése a természet logikája szerint működő rendszereket segítő megoldásokat támogatja, pl. nem termel hulladékot 18 3

4 A környezetvédelmi szabályozás feladata A környezetpolitika alapproblémája a profitorientált gazdaság és az egyensúlyra törekvő természet között feszül! stratégiai feladat rövid távú gazdasági érdekek környezet hosszú távú fennmaradása ezeket összhangba kel hozni célok a természeti erőforrások fenntartható, takarékos felhasználása a környezetszennyezés ökológiailag megengedhető szintre csökkentése, ill. a szennyezés megelőzése a környezetvédelmi feladatok költségeinek optimalizálása a környezeti érdeknek gazdálkodási és fogyasztói belső érdekké való transzformálása 19 Profitábilis legyen a gazdaság, és a környezet is hosszú távon fennmaradjon Környezetvédelem A környezetszabályozással szemben támasztott követelmények Meg kell határozni a megengedhető terhelés, szennyezés mértékét A jelenlegi tudásunk, kapacitásunk nem teszi lehetővé, hogy a kibocsátás zéró legyen Feltételezzük, hogy a megengedhető kibocsátás mellett nem megy tönkre a környezet Ellenőrizni és mérni kell a környezetszennyező tevékenységeket A környezetszabályozás beavatkozási pontjai és módjai Szankcionálni kell az előírásokat nem teljesítőket A szankciókat úgy kell meghatározni, hogy azok ösztönözzék a gazdálkodókat a fejlesztésekre, korszerűsítésekre (túl kicsi büntetést inkább kifizeti, túl nagy büntetésnél inkább bezár) Az adott/elvárt környezetminőséget a lehető legkisebb ráfordítással lehessen elérni Ha nagyon drága a környvéd technológia becsukják a gyárakat az emberek elfordulnak a környvéd-től 22 A környezetszabályozással szemben támasztott követelmények, folyt. A környezetszabályozási eszközök kiválasztásának szempontjai, kritériumai A szabályozás politikailag, társadalmilag elfogadható legyen Pl. a az autók műszaki vizsgájának környezeti részt elfogadták az emberek Az üzemanyag, mobiltelefon stb. árában lévő termékdíjat elfogadták az emberek A szabályozás rugalmas legyen, igazodjon a változó társadalmi körülményekhez Ha rugalmatlan, ha szigorú, akkor mindig újra kell írni A szabályozás áttekinthető, egyértelmű legyen A szabályozás forrásképző szerepet töltsön be a környvéd feladatok finanszírozásában Amiből nagyon kevés folyik be (pl. bírságokból hazánkban), azzal nem sok értelme van foglalkozni. Adóztató megoldásokban kell inkább gondolkodni Termékdíjak: milliárd Ft/év 23 A környezetpolitika típusa, jellege Az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, információigénye Ha sok adatra van szükségünk egy környszab. eszköz alkalmazásához, akkor az megnehezíti a szabályozást Melyikhez kell több adat: a bírság kiszabásához vagy az adóztatáshoz? Büntetéshez: megmérni a tevékenység kibocsátásait, jegyzőkönyvbe venni az adatokat, bírságotkivetni Termékdíj: megvesszük a terméket, befolyik a pénz Bizonyos tevékenységeket viszont nem tudunk megadóztatni, pl. vörösiszap katasztrófáért felelős vállalat A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás Pl. a termékdíj az árral együtt mozog Társadalmi, politikai szempontok, megfontolások: A társadalom fogadja el a kiválasztott környszab eszközöket 24 4

5 A környezetszabályozási eszközök típusai A közvetlen szabályozás struktúrája Közvetlen (direkt) szabályozási eszközök közgazdasági vagy piaci szabályozási eszközök hatósági kényszerrel utasít és ellenőriz önkéntes eszközök, a meggyőzés eszközei eszközei: tiltás engedélyeztetési eljárás normák, határértékek állítása A közvetlen szabályozás eszközei: 1. tiltás A közvetlen szabályozás eszközei: 2. engedélyeztetési eljárás Hatósági szabályozó eszköz Alkalmazásának célja a durva környezetszennyező tevékenységek, termékek megszüntetése, betiltása Pl. DDT betiltása Mo-on 1968-ban Egyes rovarirtó szerek, csávázó szerek betiltása Freon betiltása A környpol, ha lehet, nem akar a tiltás eszközéhez nyúlni 27 Hatósági szabályozó eszköz Általában új vállalatok létesítésekor kell alkalmazni ill működő vállalatok környvéd-i felülvizsgálatakor A hatóság arról dönt, hogy a leendő vállalat megfelel-e a könyvéd-i előírásoknak Preventív intézkedés Pl. benzinkút, szélerőmű park, vállalatok nagy része stb. 314/2005 kormányrendelet a környezeti hatástanulmányokról Az eljárás menete, benyújtandó dokumentumok, benyújtásra kötelezett tevékenységek köre 28 A közvetlen szabályozás eszközei: 3. határértékek, normák A közvetlen szabályozás eszközei: 3. határértékek normák, folyt. A legszélesebb körben ez terjedt el Cél: károsanyag kibocsátás csökkentése (extenzív környpol. megoldás) Értékét meg kell állapítani, és biztosítani kell azt a szervezetet, amelyik betartatja Környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe (aki a környezetet terheli, az nem sért szabályokat) Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése (jogi kategória, ez alapján lehet eljárni) Kibocsátási határérték vagy emissziós határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, melynek meghaladása a mindenkori tudományos ismeretek alapján környezetkárosodást idézhet elő Szennyezettségi határérték vagy immissziós határérték: a környezet valamely elemének olyan jogszabályban meghatározott mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása a mindenkori tudományos ismeretek alapján környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő Aki betartja a határértéket, az nem szennyezi a környezetet, hanem terheli, aki nem tartja be, az szennyezi. Utóbbi büntethető Miért nem lehet drasztikusan szigorítani a határértékeket? Mert tönkretenné a gazdaságot az érintettek nem fogadnák el a környezetvédelmet

6 A közvetlen szabályozás előnyei A közvetlen szabályozás hátrányai A szabályozás egyértelmű, jogszabályban leírt, világos Könnyen ellenőrizhető Az ellenőrzésnek kidolgozott menete van Mérőműszerek, szakemberek, szankcionálási eljárások Bevezetésükkel gyors eredményt lehet elérni Ez meggyőzi az embereket arról, hogy érdemes a környezetvédelemmel foglalkozni A normák/határértékek megállapításával kapcsolatos problémák Szigorú vagy megengedő, gazdasági megfontolások, az élővilág, mint igazodási pont Viszonylag költséges eljárás Magas adminisztratív költségek: mérés, műszer, szakember, jegyzőkönyv stb. A szabályozás elfogadásával kapcsolatos társadalmi, politikai problémák Hazánkban elutasítás nincs, elfogadják az emberek A jólét bizonyos fokát elért társadalmakban már az emberek követelik, hogy legyen szigorúbb szabályozás Etikai problémák Jogunk van-e élőlények élőhelyeinek elpusztítására, jogunk van-e arra, hogy kukoricából, búzából üzemanyagot készítsünk, miközben mások éheznek, van-e joguk az élőlényeknek a saját értéküknél fogva (nem csak azért, mert nekünk valamiért némelyik fontos) A közvetlen szabályozás hátrányai Közgazdasági/piaci szabályozás A környezetvédelmi tevékenységek fejlesztésének és az arra való ösztönzésnek a hiányai Inkább kifizeti a bírságot, mint védené a környezetet Vagy tönkremegy Ne legyen célszerű elkerülni a büntetéseket 2004-ben 4 erőművet bezártak Mo-on, mert a szabályoknak való megfeleléshez szükséges korszerűsítés többe került volna, mint amennyi hasznot termel az erőmű A környezet használata ingyenes azoknak, akik határérték alatt bocsátanak ki De ők is terhelik a környezetet! A határértékek nem minden esetben vannak nemzetközileg összehangolva Alapvetően a gazdasági érdekeltség révén igyekszik a gazdaság szereplőit (vállalati és fogyasztási szféra is) a kívánt vagy elvárt környezeti magatartásra rávenni Kis emissziók, kis erőforrás felhasználás legyen De ha ezt nem tudja megoldani, akkor a szereplő fizesse meg ennek árát A környezethasználók piaci eszközökkel való befolyásolása A közgazdasági/piaci szabályozás struktúrája Közgazdasági/piaci eszközök környezetvédelmi díjak/adók: kibocsátási vagy környezetterhelési díjak, termékdíjak, betétdíjak, igénybevételi díjak, szolgáltatási, felhasználási díjak piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere: pl. együttes szennyezés kibocsátás, emisszió-kereskedelem, buborékpolitika (USA-ban elterjedt, hazánkban nem) támogatások, szubvenciók rendszere: juttatások, kedvezményes kölcsönök (pl. házak szigetelése, napelemek telepítése: kedvezményes hitel) önkéntes megegyezések környezeti felelősségbiztosítás: kötelező, önkéntes 6

7 A hazánkban alkalmazott környezetvédelmi díjak A gazdasági/piaci szabályozás előnyei Környezetterhelési díj: környezethasználat során a levegőbe, vízbe, földbe juttatott egyes anyagokkal vagy energia-kibocsátásokkal okozott terhelés után fizetendő: talajterhelési díj, levegőterhelési díj, vízterhelési díj Igénybevételi járulék: a környezet egyes elemeinek igénybevételi módjai után fizetendő hulladéklerakási járulék, vízkészletjárulék Betétdíj: ösztönzi a termék újrahasználatát egyes üvegek (boros, sörös stb.), mint csomagoló eszközök visszaszorulóban, helyét a termékdíj veszi át (csomagolóanyag kategóriában) Termékdíj: a környezetet vagy annak valamely elemét terhelő, veszélyeztető termék akkumulátor; csomagolószer; kőolajtermékek (üzemanyagok, olajok); elektromos, elektronikai berendezés; gumiabroncs; reklámhordozó papír; egyéb műanyag termék; egyéb vegyipari termék; irodai papír a többihez képest a költségvetés számára a legtöbb bevételt biztosítja, 60 Mrd Ft felett ma már évente a termék árában van benne 37 Gyors a behajtása, pénzügyileg gyorsan eredményt hoz Piacbarát (piackonform) megoldás Nem kell hozzá külön intézményrendszer, mérőrendszer stb. (behajtjuk, mint az adót) Komoly bevételeket hoz a költségvetés számára A bevétel remélhetőleg a környezetvédelemre fordítódik (ma már nincs Környezetvédelmi Alap, mint régen) 38 A gazdasági/piaci szabályozás hátrányai Önkéntes szabályozási eszközök Kézzelfogható környezeti eredményei, előnyei csak hosszabb távon jelennek meg Pl. a költségvetésbe gyorsan befolyó termékdíj hova kerül, milyen környvédelmi beruházás lesz belőle, az mikorra hoz eredményt Nem alkalmazható nagyon széles körben Több ezer termékre nem vethetnek ki termékdíjat, mert ez egyszerűen kifejezve adóemelés lenne, amit a politika nem vállal fel 39 A többi szabályozó eszközzel együtt alkalmazzák a környezeti tudatosság és felelősség beépítése a döntéshozatali folyamatba a különböző önkéntes környezeti megállapodásokkal, megegyezésekkel kapcsolatban Az önkéntesség a bevezetésükre vonatkozik Alkalmazásukkor már kötelező eljárásrendek vannak eredményorientáltság az EU környezetszabályozási gyakorlatában felértékelődik a szerepe (pl.: ISO 14001, EMAS) Az önkéntes szabályozás előnyei Az önkéntes szabályozás hátrányai Rugalmas szabályozó eszköz Eldönthetjük, hogy alkalmazzuk vagy nem Konfliktuskerülő, konfliktusmegelőző szabályozás Azért vezetjük be, mert ezáltal bizonyos környezetvédelmi problémákat meg szeretnénk előzni Viszonylag gyors eredményt hoz Ha már egyszer önként bevezettük, akkor legyen valami haszna gyorsan Viszonylag drága megoldás A vállalat életét megterheli, plusz intézkedések, esetleg plusz berendezések kellenek Miért alkalmazza mégis? Növeli a vállalat imidzsét jobb kép alakul ki róla népszerűbb lesz a termék többet vesznek belőle anyagi haszon ( több termék, nagyobb szennyezés!) Javítja a piacra belépés esélyét EMAS tanúsítványú cég csak olyan cégtől rendel, akinek szintén van EMAS tanúsítványa A környezetvédelmi szempontok elvi alapon is fontosak lehetnek a vállalat vezetésnek, de ez sokszor alapvetően a remélt nagyobb profit miatt van

8 A társadalom részvétele a környpol-i, kv-i szabályozásban Környezetvédelmi törvény 97. paragrafus Belső értékké válás szükségessége Oktatás, szemléletformálás Jogszabályi háttér évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (VIII. Fejezet: a nyilvánosság részvétele a környezetvédelemben, 97. ) LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről Kt.97. (1) A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek a (3) bekezdésben, illetve a más jogszabályban meghatározott módon jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos nem hatósági eljárásban. (2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni. (3) A részvétel joga gyakorolható: a) személyesen vagy képviselő útján, b) egyesületek révén (pl. Győr: Reflex környvédő egyesület), c) települési önkormányzatok útján Aarhusi Egyezmény Aarhusi Egyezmény: hozzáférés a környezeti információkhoz Az egész EU-ra vonatkozik a jogszabályi kihirdetése (Mo: LXXXI. Törvény) Aarhusban (Dánia), június 25-én fogadták el Az alábbi területeket szabályozza: A környezeti információhoz való hozzájutás A döntéshozatalban való részvétel Az igazságszolgáltatáshoz való jog (bíróság vagy bármely független testület előtt felülvizsgálatot lehet kérni) 45 A környezeti információk nyilvánosak Bármely írott, látható, hallható, elektronikus vagy egyéb formában megjelenő információ, melynek tárgya: 1. a környezeti elemek állapota 2. a környezetet érő hatások, tényezők, intézkedések, jogszabályok, amelyek a környezet állapotát meghatározzák, befolyásolják Az információt hivatalosan a hatóság bocsátja rendelkezésre (más is, ha van neki, de nem hivatalosan) Az információ megtagadása csak törvény szerint lehetséges a hatóság nem rendelkezik vele a kérés nem egyértelmű, túl általános, vagy ésszerűtlen a kérés valamely előkészítés alatt álló dologra vonatkozik nemzetközi kapcsolatot, honvédelmet, közbiztonságot érint kereskedelmi vagy ipari információ bizalmas jellegét érinti szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat érint A környezet azon részét érinti a kérdés, amelyek ritka fajok élőhelyei (nem adják ki, hogy hol található meg!) Az információ szolgáltatásáért díj szabható ki 46 Aarhusi Egyezmény: a döntéshozatalban való részvétel Az EU környezetpolitikája A LXXXI. törvény tételesen felsorolja (1. melléklet), hogy mely tevékenységek esetén van részvételi engedély (általában engedélyeztetési eljárások), például: hőerőművek és egyéb 50 MW hőteljesítményt meghaladó égetőberendezések atomerőművek kommunális hulladék égetése, 3t/h kapacitás felett papír- és kartonpapír-gyártás, 20t/nap kapacitás felett baromfitenyésztés 40 ezer férőhely felett a 800 mm átmérőt és a 40 km hosszúságot meghaladó gáz, olaj és vegyi anyagok szállítására használt csővezetékrendszer stb. Rögzíti a részvétel módját és formáját Meghallgatásokra előre be kell jelentkezni A környezetvédelem az ún. közös vagy közösségi politikák közé tartozik 1972 óta van közös környezetpolitika A környvéd közösségi irányítás alatt van kötelező a tagországok számára a joganyag átvétele Halasztási mechanizmus: időt ad a jogszabályok átvételre A környvéd támogatási rendszere: Strukturális Alapok: a fejletlen régió fejlődésének és alkalmazkodásának előmozdítása Kohéziós Alapok: a tagállamok közötti közlekedés (kohézió) elősegítése közlekedési, szállítási infrastruktúra fejlesztése Az EU meghatározó környezetstratégiai dokumentuma a Környezetvédelmi Akcióprogram (2020- ig a 7. Kv-i A.P. hatályos)

9 Az EU 7. Környezetvédelmi Akcióprogramja IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) időtávra Jólét bolygónk felélése nélkül címmel 9 kiemelt célkitűzés: az uniós természeti értékek védelme, megőrzése és fejlesztése az erőforrás hatékony, zöld és versenyképes uniós gazdaság kialakítása az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól a környezeti uniós szabályozás előnyeinek legteljesebb kihasználása a végrehajtás javításával; az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának bővítése a környezet- és éghajlat politikával összefüggő beruházások feltételeinek biztosítása és a környezeti szélsőségek kezelése a környezetvédelem integrálása a szakpolitikákba az uniós városok fenntarthatóságának javítása a nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása Levegőminőség javítása A zajterhelés csökkentése Ivóvízminőség és egészség Szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvíziszap kezelés, hasznosítás Környezet és egészség Zöldfelületek védelme Kémiai biztonság Nukleáris biztonság, sugáregészségügy IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Talajok védelme és fenntartható használata Vizeink védelme és fenntartható használata Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás Környezeti kármentesítés 51 Erőforrás-takarékosság és hatékonyság javítása A fogyasztás környezeti hatásainak csökkentése Energiatakarékosság és -hatékonyság javítása Hulladékgazdálkodás Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira Az agrárgazdaság környezeti aspektusai Az erdőgazdálkodás környezeti aspektusai Az ásványkincsekkel való gazdálkodás környezeti szempontjai Közlekedés és környezet Turizmus - ökoturizmus 52 9