Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése"

Átírás

1 Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése Államháztartási szakterület Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. Budapest

2 Tartalomjegyzék I. Aktuális számviteli kérdések... 3 A számviteli jogszabályok változásai... 3 A számvitelről szóló évi C. törvény módosításai... 3 Az államháztartás szervezetei által az Szt évi változásaiból nem alkalmazott előírások... 3 Az államháztartás szervezetei által az Szt évi változásaiból alkalmazott előírások... 5 A módosítások hatályba lépése... 7 A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása... 7 A módosítás tartalma... 8 A kreditpontok gyűjtése A kreditpontok megszerzésének igazolása Sajátosság az államháztartási szektorban december 31-ig Egyéb változások Az államháztartási számviteli kormányrendelet módosítás A módosítás célja, indoka Az Áhsz. előírásainak hatályba lépése Beszámolási kötelezettség változása Az éves költségvetési beszámoló részeinek pontosítása, kiegészítése Számvitel politikához kapcsolódó változások Mérlegtételek változása Az átszervezés számviteli teendői A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetésének elvi szabályai A költségvetési szerv átalakításával, megszüntetésével kapcsolatos számviteli feladatok Tartalékok elszámolása A tartalékok általános jellemzői A tartalékok csoportosítása, jellemzői Tartalékok az éves költségvetési beszámolóban Tartalékok a számviteli politikában II. Számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása Az államháztartással kapcsolatos változások Alapvetések A költségvetés kiadásai és bevételi előirányzatok, finanszírozási kiadások és bevételek Költségvetési szervek jogállásával kapcsolatos változások [új Áht. II. fejezet, Ávr. II. fejezet] Központi alrendszert érintő változások Az önkormányzati alrendszerre vonatkozó új szabályozás sajátosságai Kincstári finanszírozás változása Évközi adatszolgáltatások, bejelentések Szakfeladatrendszerrel kapcsolatos változások A nemzeti vagyonhoz kapcsolódó jogi szabályozás Alapvetések A nemzeti vagyon fogalma, tartalma A nemzeti vagyon megőrzése és védelme [Nvt. 6. (1) (6) bek.] A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás A nemzeti vagyon kezelése, hasznosítása [Vt- 11. (1) (13), (16) bek.] Az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása [Vt. 13. (1) bek.] Külön törvényben szabályozott vagyoni elemek [Vt. 16. (1) (3) bek.] Az állami vagyontörvény változása Az önkormányzati rendszert érintő változások Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések A helyi önkormányzás általános szabályai A helyi önkormányzatok feladatai, hatáskörök A helyi önkormányzatok, szerveik működéséről A helyi önkormányzati képviselő és a képviselő-testület A helyi önkormányzat tisztségviselői (új Ötv ) Az önkormányzati hivatalok A helyi önkormányzatok társulásai (új Ötv ) A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai (új Ötv ) A helyi önkormányzatok és a központi államszervek kapcsolata (új Ötv ) A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének változása (új Ötv ) Az államháztartás adósságával kapcsolatos jogi szabályozás Alapvetések Az adósságcsökkentés feladatai Kiemelt adó- és járulékszabály változások Személyi jövedelemadó változása Az általános forgalmi adó változása Új és változó fogalmak Fizetendő adóval kapcsolatos módosítások Levonási jogot érintő módosítások Számlázással kapcsolatos módosítások Egyéb módosítások Hivatkozás az európai unió kötelező jogi aktusára Helyi adók változása A telekadóval összefüggő változások Az építményadó mentességek körének változása Az idegenforgalmi adóbeszedő A magánszemély kommunális adóját érintő módosítások A helyi iparűzési adóban bekövetkezett változások A járulékok változása Társadalombiztostási járulék helyett szociális hozzájárulási adó Egyéni járulékok változásai Egészségügyi hozzájárulás változása Egészségügyi hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás

3 I. Aktuális számviteli kérdések A számviteli jogszabályok változásai A számvitelről szóló évi C. törvény módosításai A módosításokat a évi XCVI. törvény, a évi CXXV. törvény és a évi CLVI. törvény tartalmazza. Az államháztartás szervezetei által az Szt évi változásaiból nem alkalmazott előírások A számviteli törvény változásainak többsége az eredményszemléletű beszámoláshoz és könyvvezetéshez kapcsolódott, melyeket a módosított teljesítésszemléletű könyvvezetést vezető államháztartási szervezetek nem tudnak alkalmazni. Értelmező rendelkezések Üzleti vagy cégérték fogalma, a mérlegsorok pontosítása A cégvásárláskor kimutatott goodwill értéke negatív saját tőke esetén a vételár (a fizetett ellenérték) lesz, elkerülve a vételárnál nagyobb összegű cégérték kimutatását. A negatív cégértéket az alapul szolgáló részesedés kivezetésekor meg kell szüntetni, átalakuláskor pedig vizsgálni kell a cégértékre ható tényezők változását (és a kivezetés arányát annak megfelelően meghatározni). Házipénztári szabályok pontosítása a készpénzállomány korlátozásának lazítása A számviteli törvény 2009-től bevezetett, a készpénzállomány nagyságát az összes bevétel nagyságához rögzítő szabálya január 1-jétől megváltozik. A változás értelmében a vállalkozásnak a naptári nap végén rögzített napi záró készpénzállományai havi átlagának a megelőző (lezárt) üzleti évi beszámolóban kimutatott éves összes bevétel 10 százalékát nem szabad meghaladnia. (Ez a korlát a korábbiakban 2 százalék volt.) Az alacsony összbevételű, valamint az induló vállalkozásokra megállapított 500 ezer forintos minimum-készpénzállomány értéke nem változik, azaz 500 ezer forint minden esetben lehet a napi záró-készpénzállomány havi átlagos értéke. (2011-re nem alkalmazható.) Eredmény kimutatás pontosításai Értékesítés nettó árbevétele Az árbevétel elszámolásának bizonylatai között nevesítésre került a nyugta, illetve (ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett) az egyéb számviteli bizonylat. Osztalék előleg fizetés szabályai egyszerűsödnek Az osztalékelőleg fizetésénél lehetővé válik a kifizetés 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg alapján is, szemben a hatályos szabályokkal, amelyek minden kifizetéshez külön közbenső mérleget követelnek meg (2011-re nem alkalmazható). Egyes számviteli és adózási szabályok összhangjának megteremtése A külföldön, illetve belföldön megfizetett társasági adó típusú adók egységes számviteli kezelése A külföldön megfizetett adót egyéb ráfordítás helyett eredményt terhelő adóként (az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség sorában) kell kimutatni (2011-re nem alkalmazható). A visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek saját tőkével (és nem az adózás előtti eredménnyel) szembeni elszámolása A visszavásárolt részesedés bevonásának elszámolása a rendkívüli eredmény helyett közvetlenül a saját tőkében (a névérték a jegyzett tőkével, a különbözet az eredménytartalékkal szemben) könyvelendő (2011-re nem alkalmazható), Beszámolóval kapcsolatos módosítások Naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazása A számviteli törvény hatályos szabályai eddig szűk körben engedélyezték az üzleti év fordulónapjának megválasztásakor a naptári évtől való eltérést. Az üzleti élet egyes szektoraiban a vállalkozások természetes igénye, hogy a beszámoló időszaka az üzleti ciklusukat kövesse. Ennek érdekében a számviteli törvény elsőként a 2012-ben induló üzleti évre vonatkozóan a vállalkozók számára biztosítja, hogy saját döntéssel ha azt az üzletmenetük ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont 3

4 vállalkozásnál az anyavállalat információs igénye indokolja az üzleti évük fordulónapját a naptári évtől eltéríthessék. A hitelintézet, a biztosítóintézet, a pénzügyi vállalkozás, a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény, a sajátos egyszerűsített éves beszámolót választó vállalkozó, valamint az egyszerűsített vállalkozói adót választó és számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozás üzleti éve a naptári évtől nem térhet el. Ha valamely vállalkozás a megváltozott szabály adta lehetőséggel élve módosítja üzleti évének fordulónapját, akkor a változtatás időpontjára módosítania kell számviteli politikáját, beszámolót kell készítenie, illetve a cégadatokban is keresztül kell a változást vezettetnie. (2011-re nem alkalmazható.) Egyszerűsített éves beszámoló körének bővítése A módosítás kiteljesíti az egy évvel ezelőtt megkezdett folyamatot, amely az anyavállalatnak nem minősülő, konszolidációba bevont vállalkozásoknak biztosít egyszerűbb beszámolási lehetőséget. A 2012-től hatályos módosítás szerint azoknak az anyavállalatnak nem minősülő, konszolidációba bevont vállalkozásoknak (leányvállalatoknak, közös vezetésű vállalkozásoknak, társult vállalkozásoknak) is lehetőségük lesz egyszerűsített éves beszámolót készíteni, amelyek a számviteli törvény konszolidációs szabályai szerint elkészített konszolidált éves beszámolóba bevonásra kerülnek. Ezzel a lehetőséggel a konszolidációba bevont vállalkozások csak akkor élhetnek, ha a vállalkozás nyilvántartásai biztosítják az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz az anyavállalatnak szükséges információkat. Érdemes összefoglalni, hogy a könnyítő szabályok bevezetésével mely vállalkozóknak kell továbbra is éves beszámolót készíteniük. Ezek a következők: azon vállalkozók, amelyek az egyszerűsített éves beszámolóra [a számviteli törvény 9. -a (2) bekezdésében] meghatározott, három mutatószámból álló kritériumrendszer szerint az értékhatárt meghaladják, a számviteli törvény szerint anyavállalatnak minősülő vállalkozó, a nyilvánosan működő részvénytársaság, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló alkalmazásának egyszerűsítése Módosul a sajátos egyszerűsített éves beszámoló. Az egyszerűsített éves beszámoló sajátos formájára vonatkozó alkalmazási értékhatár az Európai Unió döntéshozatali eljárásában folyamatban lévő, mikro vállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítés, valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó értékhatár módosítása miatt megváltozik. Az eddigi, könyvvizsgálathoz kötött alkalmazási feltétel kibővül egy hármas mutatószámrendszerrel a következők szerint. Határértékekhez kötött alkalmazása 2012-től az a könyvvizsgálatra nem kötelezett, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég alkalmazhatja a sajátos egyszerűsített éves beszámolót, amelynél a két megelőző üzleti évben külön-külön a következő három mutatószám közül bármelyik kettő nem haladja meg az itt megadott határértéket: mérlegfőösszeg: 65 millió forint, éves nettó árbevétel: 130 millió forint, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 10 fő. Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a társaságiadó-törvény leírási kulcsai szerinti mértékben Az alkalmazási lehetőség kiterjesztése mellett a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során két könnyítő szabály is bevezetésre kerül. Egyrészt ezen beszámoló készítése esetén a számviteli politika egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámoló készítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is elkészíthető (külön szabályzatok elkészítésére nincs szükség), másrészt a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a társaságiadó-törvény leírási kulcsai szerinti mértékben is történhet, a számviteli törvény általános szabályai figyelembevétele helyett. (2011-re nem alkalmazhatók az új értékhatárok.) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei megszűnési szabályainak rögzítése A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek alapítására, működésére és megszűnésére a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni (2011-re nem alkalmazható). Beszámoló közzététele A beszámoló nyilvánosságra hozatali határidejének módosítása. A számviteli beszámoló közzétételi, letétbe helyezési határideje az eddigi, a beszámoló mérleg fordulónapjától számított 150 napról a mérleg fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjára változik. A módosítással a beszámoló nyilvánosságra hozatali határideje a társasági adó bevallási határidejével (naptári évvel egyező üzleti éveseknél a május 31-ével) meg fog egyezni. 4

5 A számviteli beszámoló nyilvánosságra hozatali határidejének módosítása a kapcsolódó adóbevallási határidőkben is módosítást jelent, így a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó, az ágazati különadó és részben az egyszerűsített vállalkozói adó bevallási határideje is a fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjára változik. A változás a naptári évtől eltérő üzleti évet választók nyilvánosságra hozatali határidejét is módosítja, határidőként minden esetben a beszámoló mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napját meghatározva. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás mérlegének fordulónapja március 15-e, akkor a vállalkozás beszámolójának közzétételi, letétbe helyezési határideje augusztus 31-e lesz. Ezt a határidőt követik az előzőekben említetteknek megfelelően a kapcsolódó adóbevallási határidők is. Szintén a beszámoló közzétételi határidejét érintő változás, hogy a devizanemek közötti áttérés miatt készítendő beszámoló közzétételi határideje az eddigi 90 napról, az áttérést követő ötödik hónap utolsó napjára módosul, azaz követi az általános szabályt. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló közzétételi határideje a hatályos 180 napról a beszámoló mérleg fordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjára változik. A szabályváltozás az egyedi beszámolókhoz hasonlóan vonatkozik mind a naptári évvel egyező, mind az attól eltérő üzleti évet választó vállalkozókra is. Az elő társasági időszakról készítendő beszámoló, közzétételi határideje az eddigi 90 napról a beszámoló mérleg fordulónapját követő harmadik hónap utolsó napjára változik. Hasonlóan, a cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó ismételt közzétételi határideje az eddigi három hónapról az ellenőrzés befejezését követő harmadik hónap utolsó napjára módosul. Változás a beszámoló nyilvánosságra hozatala elmulasztásának jogkövetkezményeiben Érdemes felhívni a figyelmet a beszámoló közzétételi határidejének elmulasztásából eredő jogkövetkezményekben beállt változásra is. Az adózás rendjéről szóló törvény január 1-jétől hatályos módosítása szerint az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő kitűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Egyúttal a 172. (1) bekezdés e) pontja szerint (200 ezertől 500 ezer forintig terjedő) mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőn belül a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon, 60 napos határidő kitűzésével a 172. (7a) bekezdése szerinti (1 millió forintig terjedő) mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli, erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. Előbbi jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás vagy végelszámolás alatt állt. Az IFRS minősítés megkövetelése Ha a konszolidált beszámoló a nemzetközi standardok szerint készül 2014-től IFRS szerinti konszolidált éves beszámolónál IFRS-minősítésű könyvvizsgáló, könyvviteli szolgáltatást nyújtó szükséges. Könyvvizsgálati értékhatár növelése 2012-től 100 M Ft-ról 200 M Ft-ra 2014-től 200 M Ft-ról 300 M Ft-ra. Az államháztartás szervezetei által az Szt évi változásaiból alkalmazott előírások Államháztartási körben a módosításokból teljes körűen alkalmazandó az értelmező fogalmak pontosításánál az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, illetve a könyvvizsgálói záradékokkal kapcsolatos fogalmi változások, a bekerülési érték tartalmát érintő pontosítások a közüzemi számlák elszámolása, a devizás értékelés során, a mérlegképes könyvvelőkkel, a bizonylatokkal kapcsolatos változások, illetve eltéréssel alkalmazandók az alapítás-átszervezés aktivált értéke fogalmának, valamint az eszközök leltározásával kapcsolatos kiegészítések. Értelmező rendelkezések Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés A K+F-fogalmak (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) az innovációs törvénybe kerültek. 5

6 Hitelesítő, korlátozott, elutasító záradék, záradék megadásának elutasítása A könyvvizsgálói záradék szövege kikerült a számviteli törvényből, helyette a nemzeti könyvvizsgálati standardok szerinti könyvvizsgálói véleményt kell alkalmazni. Alapítás átszervezés aktivált értéke Az ásvány kincskutatás egyes (eszközérték részét nem képező, a kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben megtérülő) költségei alapítás-átszervezés aktivált értékeként mutathatók ki. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke indokolt esetben terven felüli értékcsökkenés formájában leírható. Az államháztartás szervezetei által az Szt évi változásaiból eltéréssel alkalmazott előírások Eszközök leltározása A számviteli beszámoló mérlegének alapját képező leltár összeállításához a vállalkozásokat eszközeik és kötelezettségeik tekintetében leltározási kötelezettség terheli. A számviteli törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a leltározásnak két lehetséges módja a mennyiségi felvétel azon eszközök tekintetében, amelyeknél a mennyiségi felvétel értelmezhető, illetve az egyeztetés a többi eszköz, kötelezettség tekintetében. A leltár-összeállítási kötelezettség teljesítése érdekében a törvénymódosítás további pontosításként rögzíti, hogy a vállalkozónak még a leltározás megkezdése előtt el kell végeznie a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti egyezőség vizsgálatát (egyeztetését). A számviteli törvény régóta hatályos szabályként rögzítette, hogy az a vállalkozás, amely fizikailag felvehető, megszámlálható eszközeiről év közben nem vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást, a leltárba bekerülő ezen eszközeinek a valóságban meglévő állományáról tételes mennyiségi leltárfelvétellel köteles meggyőződni. Ebből következően annál a vállalkozónál, amelynél ezen eszközökről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezettek, ott elegendő volt a nyilvántartás adatait felvenni a leltárba. A törvénymódosítás előírja, hogy a nyilvántartások vezetésétől függetlenül tételes mennyiségi felvételt kell legalább háromévente végezni a fizikailag felvehető eszközök tekintetében. Az árukészletek leltárfelvételénél a számviteli törvény továbbra is biztosítja a vállalkozók számára azt a lehetőséget, hogy ezen készleteket ne a mérleg fordulónapján, hanem az azt megelőző vagy azt követő negyedévben vegye fel tételes mennyiségi leltárfelvétellel a nyilvántartásaiba (és aztán azzal a mérlegforduló-napi készletértéket korrigálja). Ezekre az árukészletekre is vonatkozik mennyiségi nyilvántartás mellett is a háromévente kötelező mennyiségi leltárfelvétel. Bekerülési érték tartalmának pontosítása A beruházás bekerülési értékét az üzleti év végén, a piaci érték változása miatti értékelés során is lehet terven felüli értékcsökkenés elszámolásával csökkenteni. Közüzemi számlák egyszerűbb könyvelése A villamos energia, a földgáz, az ivóvíz beszerzéséhez sok esetben kapcsolódnak a számlán feltüntetésre kerülnek különböző díjak, tételek. Ezen díjakat a számvitelben fő szabály szerint egyedileg kell minősíteni és elszámolni, míg a vásárolt energiahordozót annak felhasználásakor anyagköltségként kell könyvelni. A számlán szereplő tételek megosztása, külön könyvelése adminisztrációs többletfeladatokat adott a vállalkozások számára. Épp ezért a számviteli törvény módosítása rögzíti, hogy a szóban forgó energiahordozók beszerzése esetén a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, az ivóvíz- szolgáltató által a villamos energia, a földgáz, az ivóvíz végfelhasználónak, fogyasztónak történő értékesítéséről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított tételek az energiahordozó bekerülési értékének részét képezik, így azokat az energiahordozó felhasználásakor anyagköltségként kell elszámolni. Ezzel a kapcsolódó könyvviteli munka, valamint a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása is egyszerűsödik. Devizás értékelés A valutáért történt beszerzés bekerülési forintértéke a valuta teljesítéskor érvényes választott árfolyamán, vagy a vállalkozó döntése alapján a valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható. Devizás követelés, kötelezettség forintosításakor alkalmazható az áfatv. szerinti árfolyam Szt. 60. (5a) A devizában lévő követelések, kötelezettségek forintosításának hatályos szabályát egészíti ki az az előírás, amely szerint a vállalkozó dönthet úgy, hogy a külföldi pénzértékre vonatkozó követelés vagy kötelezettség forintértékére az áfatörvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó szabályait alkalmazza, így az alapkövetelés (-kötelezettség) és a kapcsolódó általános 6

7 forgalmi adó azonos árfolyamon kerül be a könyvviteli nyilvántartásba. Fontos hangsúlyozni, hogy a követelés, illetve a kötelezettség bekerülési (teljesítési) napja az áfatörvény szerinti árfolyam alkalmazása mellett sem változik meg a számvitelben. Bizonylatokkal kapcsolatos változások A beszámoló megőrzési határidejének módosítása: a számviteli beszámolót, valamint az ahhoz kapcsolódó más dokumentumokat (üzleti jelentést, könyvvizsgálói jelentést, leltárt, főkönyvi kivonatot, értékeléseket stb.) a hatályos 10 év helyett 2012-től 8 évig kell megőrizni. A csökkentett megőrzési időt már a évi beszámolóra, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumokra is lehet alkalmazni. A számviteli bizonylatok kontírozásának dokumentálásánál a bizonylat és a könyvviteli nyilvántartás közötti (elektronikus nyilvántartással is teljesíthető) logikai hozzárendelés is elegendő (2011- re nem alkalmazható). Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály rendelkezései szerint készített másolattal a számviteli törvény szerinti megőrzési kötelezettség teljesíthető (2011-re nem alkalmazható). Mérlegképes könyvvelőkkel kapcsolatos módosítások A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásába történő felvételéhez (újrafelvételéhez) a továbbképzési kötelezettség előzetes teljesítését igazolni kell (2014. január 1-jétől hatályos). A módosítások hatályba lépése 2011-ben már alkalmazható új előírások, január 1-jétől, de a évi beszámolónál alkalmazható, január 1-jétől alkalmazandó előírások. A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása Az oktatási tematikának ebben a fejezetében foglaltak a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tervezete alapján készültek, amely a fejezet írásakor még egyeztetés alatt állt. Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet módosítását a Kormány még nem fogadta el, annak tartalma nem tekinthető véglegesnek, így a ténylegesen hatályba lépő változások a leírtaktól eltérhetnek. Szeretnénk felhívni a továbbképzésben résztvevők figyelmét arra, hogy a kormányrendelet változásait annak kihirdetését követően kísérjék figyelemmel. A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) október 1-jére vonatkozóan tartalmazza azt az előírást, amely alapján lehetővé válik a könyvviteli szolgáltatást végzők szakmai továbbképzési rendszerének megújítása, kreditpontos rendszerben történő megvalósítása. A számviteli törvény felhatalmazása alapján a továbbképzéssel kapcsolatos részletszabályokat a kormányrendelet tartalmazza majd. A kormányrendelet szakmai egyeztetés alapján készült tervezete megtalálható az egységes kormányzati honlapon: (Dokumentumok/Jogszabálytervezetek/2011) A módosítás indokai A számviteli törvény értelmében a könyvviteli szolgáltatást végzők minden évben kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, annak érdekében, hogy a már megszerzett ismereteiket naprakészen tudják tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. A mérlegképes könyvelők számviteli törvény szerinti szakmai továbbképzésének jelenlegi rendszere 2003 óta működik, és a tapasztalatok szerint ebben a formájában már nem felel meg a mai kor követelményeinek. Az érintettektől érkező visszajelzések alapján indokolttá vált a mérlegképes továbbképzés rendszerének továbbfejlesztése, átalakítása. Az nem vitatható, hogy a továbbképzésre szükség van, a könyvelők sokrétű munkája nem nélkülözheti a naprakész ismereteket, a jogszabályi változások követését. Egységes tematika: A jelenlegi továbbképzési rendszer legfőbb sajátossága a kötelezően alkalmazandó központi tematika, amely egységessé, de szükségképpen rugalmatlanná teszi a képzést. Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium által (központilag) meghatározott tematika alapján szervezhetők a képzések. Az egységes tematika értelemszerűen nem alkalmas arra, hogy a továbbképzésben résztvevők eltérő, egyedi sajátos igényeit kiszolgálja. Mivel a mérlegképes könyvelők különböző területeken, eltérő nagyságú és tevékenységű vállalkozásoknál, szervezeteknél végzik munkájukat, így egyes esetekben számukra kevéssé releváns, nem a saját szakterületükhöz kapcsolódó, nem a munkakörük ellátásához szükséges ismeretekhez jutnak a továbbképzéseken. 7

8 Aktualitás: A központi tematika nem képes követni az évközi jogszabályi változásokat, így a továbbképzési év végén szervezett oktatásokon már részben aktualitásukat veszthetik az egyes év elején meghatározott témák, illetve nem esik szó az évközi módosításokról. Egyéb szakmai továbbképzések teljesítése: További sajátosság, hogy a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé az egyéb továbbképzések teljesítésének figyelembevételét. Az egyéb (például adószakértői, adótanácsadói, okleveles adószakértői, belső ellenőri) regisztrációval is rendelkező könyvelők valamennyi engedélyhez kötött tevékenységük tekintetében továbbképzésre kötelezettek. Az ezeken a továbbképzéseken meghallgatott előadások témái, témakörei között gyakran vannak átfedések, így a könyvelők egy adott továbbképzési évben adott esetben többször is részt vehetnek ugyanannak a témakörnek az oktatásán, mert a máshol már teljesített képzések jelenleg nem számíthatók be a könyvviteli szolgáltatók számára előírt továbbképzés teljesítésébe. Regisztrált szakterületekhez kapcsolódó továbbképzések: A jelenlegi továbbképzési rendszerben négyféle szakterületen lehetséges a regisztráció: vállalkozási, pénzügyi, egyéb szervezeti, valamint államháztartási területen. A több szakterületen szakképesítéssel rendelkező könyvelők kérhetik valamennyi szakterületük nyilvántartásba vételét, ugyanakkor csak az egyik szakterület továbbképzésén kötelesek részt venni, így esetükben a többi regisztrált szakterület sajátos számviteli és egyéb szakmai ismeretei kötelező jelleggel nem kerülnek frissítésre, bővítésre, miközben ezeken a szakterületeken is nyújthatnak könyvviteli szolgáltatási tevékenységet. Távoktatás: A jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé a távoktatást. Az e-learning, vagy internetes oktatás amellett, hogy igazodik a jelen kor követelményeihez megoldást jelenthet azoknak a könyvelőknek is, akik valamilyen okból nem tudnak, vagy nem képesek a továbbképzések előadásain személyesen megjelenni (pl. GYES, külföldi tartózkodás, tartós betegség vagy mozgásban korlátozottság miatt). Valamennyi könyvviteli szolgáltatást végző számára elengedhetetlen, hogy a mindennapi munkája ellátásához szükséges naprakész, friss információkkal rendelkezzen, a szakmai ismereteit bővíthesse és megismerhesse az azokhoz kapcsolódó jogszabályi változásokat. Az e-learning oktatás kiválthatja a hagyományos személyes részvételt és a konzultációt, így valamennyi érintett számára elérhetővé teszi a továbbképzést. Létszámkorlát: A jelenleg érvényben lévő 40 fős létszámkorlát akadályát képezi annak, hogy a mérlegképes könyvelők szakmai konferencia vagy távoktatás (e-learning) formájában szervezett képzések közül választhassák ki a számukra leginkább megfelelő képzési formát, és ily módon szerezzék meg a munkájukhoz és a hagyományos könyvelési feladataikon túlmenően sokrétű feladataik ellátásához szükséges ismereteket. Mindezekre tekintettel a számviteli törvény és a kormányrendelet könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének fejlesztésére vonatkozó módosításának elsődleges célja, hogy a regisztrált mérlegképes könyvelők a jövőben egy rugalmasabb, az egyedi szakmai igényeikhez jobban igazodó továbbképzési rendszerben teljesíthessék továbbképzési kötelezettségüket. A továbbképzési rendszer átalakításának a legfőbb eleme, hogy a kötelező központi tematikán alapuló továbbképzést kreditpontos rendszer váltja fel, azaz a továbbképzés (egyetlen) oktatási tematikája a jövőben nem kötött, központilag meghatározott lesz, hanem a továbbképzést folytató szervezetek kreditpont-minősítési eljárás keretében kérhetik a képzéseik minősítését, a képzések kreditpont értékének megállapítását az oktatni tervezett tematika benyújtásával. A könyvviteli szolgáltatást végzők minősített oktatási programok közül kiválaszthatják azokat, amelyek a szakmai igényeiknek, érdeklődési körüknek leginkább megfelelő. A módosítás időzítése A számviteli törvény október 1-jétől hatályos módosítása értelmében a könyvviteli szolgáltatást végzők a már megszerzett ismereteik naprakészen tartása, fejlesztése érdekében szakmai továbbképzésre kötelezettek, amelyet a miniszter által akkreditált továbbképző szervezet kreditpont-minősítési eljárásban minősített szakmai továbbképzési programja alapján, valamint a kormányrendeletben meghatározott egyéb módon teljesíthetnek. A szakmai továbbképzés új rendszere a 2013-as továbbképzési évtől indul. Ennek megfelelően a évi továbbképzési kötelezettséget még a április 1-jén hatályos szabályok szerint kell teljesítenie a mérlegképes könyvelőknek. Átmeneti időszakot biztosít a tervezet arra vonatkozóan, hogy október 1-jétől a továbbképzésre akkreditált szervezetek már szervezhetnek kreditpontos képzéseket a könyvviteli szolgáltatást végzők számára. Az ilyen módon, a évi október 1-jét követő kreditrendszerű továbbképzéseken megszerzett kreditpontok csak a évi továbbképzési kötelezettség teljesítésébe számíthatók be. A módosítás tartalma Központi tematika megszüntetése: A számviteli törvény megszünteti a továbbképzések központi tematikáját, és egyidejűleg bevezeti a kreditpont-minősítési eljárást, amelynek részletszabályait a kormányrendelet fogja tartalmazni. 8

9 Kreditpont-minősítési eljárás: A továbbképzésre akkreditált szervezetek, akár hagyományos, akár elektronikus formában szervezett képzéseikre, továbbképzési programjaikra a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén minősítést kaphatnak a kreditpont-minősítési eljárás során. A miniszter az egyes továbbképzési programokhoz a szakmai szempontokra figyelemmel kreditpont-értéket állapít meg. Ehhez hasonlóan kreditpontra minősíthetők szakmai kiadványok, valamint szakmai szervezetek is. A kreditrendszerű továbbképzés keretében a könyvelő elsősorban a számára szakmailag releváns képzések látogatásával, illetve kisebb arányban szakmai kiadványok általi ismeretszerzéssel, szakmai szervezeti tagsággal (szakmai konzultációkon való részvétellel) teljesítheti az éves továbbképzési kötelezettségét. Továbbképzési programok minősítése: A minősítés iránti kérelmet csak a könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésére akkreditált szervezet nyújthat be a miniszternek. A továbbképzésre benyújtott továbbképzési programok minősítésének szabályait minősítési szempontrendszer határozza meg, amelyet a miniszter közzétesz. A miniszter a kreditpont-minősítési eljárás során a programok szakmai tartalma, aktualitása, időtartama, elméleti és gyakorlati jellege, valamint a tartalom és az időkeret összhangja alapján határozza meg azok kreditpont értékét. A minősítést követően az egységes Kormányzati Portálon folyamatosan frissítésre kerülnek a továbbképzési programok adatai, feltüntetve azok szakterületi és témakör szerinti besorolását, kreditpont értékét és oktathatósági (elszámolhatósági) időszakát. Szakmai kiadványok minősítése: A szakmai kiadványok kreditpont-értékének megállapítását a kiadók kérelmezhetik szintén a kreditpont-minősítési eljárás keretében, ahol a kiadványok szakmai tartalma, aktualitása, terjedelme, a tartalom és terjedelem összhangja, valamint a tartalom elméleti és gyakorlati jellege figyelembevételével kerülnek meghatározásra a kreditpontok. Szakmai szervezetek minősítése: A kormányrendelet tervezetében foglalt feltételek teljesülése esetén szakmai szervezetek is kérhetik minősítésüket a minisztertől. A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése szempontjából szakmai szervezetnek tekinthető az a szervezet, amely az adott továbbképzési év kezdetét megelőzően legalább 2 évvel nyilvántartásba vételre került, regisztrációval rendelkező tagjainak száma legalább 100 fő, akik számára évente legalább 5 szakmai rendezvényt szervez és folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít a szakmai feladataik ellátásakor felmerült kérdések megvitatására. Kreditpontok összegyűjtése: A tervezet szerint a továbbképzési kötelezettség teljesítése kreditpontok összegyűjtésével történik. A továbbképzésre akkreditált szervezetek minősített oktatási programjai alapján szervezett képzéseken való részvétel mellett lehetővé válik egyes szakmai kiadványok általi ismeretszerzés (szakmai kiadványok megvásárlása), valamint a miniszter által minősített szakmai szervezetben való tagság (szakmai konzultációkon, képzéseken, rendezvényeken való részvétel) elismerése, beszámítása is meghatározott kreditpontokkal a továbbképzés teljesítésébe. Továbbképzési kötelezettség nyilvántartásba vételt megelőző teljesítése: A jelenlegi rendszerben a számviteli törvény szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség a regisztrált mérlegképes könyvelőket a nyilvántartásba vételüket követő továbbképzési évtől kezdődően terheli. A kormányrendelet tervezete a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző továbbképzési kötelezettséget írja elő, ugyanis jogosan várható el egy könyvviteli szolgáltatást végzőtől, hogy szakmai tevékenységét megfelelő szakmai tudás birtokában, naprakész ismeretekkel, a hatályos jogszabályoknak megfelelően kezdje meg. Ennek megfelelően a nyilvántartásba vétel feltétele lesz a jövőben a továbbképzésen való részvétel, amelyet nyilvántartásba való felvételi kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kell teljesíteni. Továbbképzési év kiterjesztése: A jelenlegi rendszerben a továbbképzési év április 1-jétől december 31-éig tart. Lényeges eleme a továbbképzési rendszer megújításának, hogy a 2013-as továbbképzési évtől kezdődően a továbbképzési év megegyezik a naptári évvel, azaz az adott évi továbbképzés január 1-jétől december 31-éig teljesíthető, amely időszak alatt szükséges az előírt kreditpontokat megszerezni. Egy adott továbbképzési időszak alatt megszerzett többletkreditpontok nem vihetők át a következő továbbképzési évre, azok csak az adott év továbbképzési kötelezettségének teljesítése szempontjából vehetők figyelembe. (Ettől kivételesen eltér a október 1-jétől szervezett kreditpontos továbbképzéseken való részvétel, amikor a évben megszerzett kreditpontok a évi továbbképzési kötelezettség teljesítésébe beszámíthatók.) Csoportlétszámra vonatkozó korlátozás eltörlése: A továbbképzésre akkreditált szervezetek a jövőben már nem kötelesek a képzéseket maximum 40 fős csoportlétszámban szervezni a kormányrendelet tervezete szerint. Így lehetővé válik a szakmai konferenciákon való részvétel, vagy az elektronikus formában szervezett képzés (pl. e-learning) beszámítása is a továbbképzés teljesítésébe. Valamennyi regisztrált szakterületen teljesítendő a továbbképzés: A továbbképzés új rendszerében a több szakterületen is regisztrációval rendelkező mérlegképes könyvelő valamennyi regisztrációs szakterületén köteles részt venni továbbképzésen, annak érdekében, hogy azokon a szakterületeken, ahol a regisztrációja birtokában munkát végez, rendelkezzen a szakterülethez kapcsolódó speciális ismeretekkel. 9

10 Továbbképzés alóli felmentés: A kormányrendelet tervezete pontosítja a továbbképzés alóli felmentési kérelmekre vonatkozó szabályokat, a kérelmek egyértelmű elbírálása érdekében. A kimentést kérőnek a jövőben igazolnia kell majd, hogy megkísérelte teljesíteni a továbbképzést. Továbbképzések lebonyolításának ellenőrzése: A továbbképzések megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében a kormányrendelet tervezete részletes szabályokat tartalmaz a továbbképzések ellenőrzésére vonatkozóan. A kreditpontok gyűjtése A továbbképzés teljesítése a kreditpont-minősítési eljárás keretében megállapított kreditpontok összegyűjtésével történik. Minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 16 kreditpontot kell megszereznie a továbbképzésre kötelezettnek, amelyen belül legalább 8 kreditpontot számviteli témakörben minősített továbbképzéssel kell teljesíteni. A kormányrendelet tervezete szerint a továbbképzési kötelezettség teljesítése valamennyi olyan szakterületen (vállalkozási, pénzügyi, egyéb szervezeti, államháztartási) kötelező, amelyeken a könyvelők regisztrációval rendelkeznek, hiszen a regisztrált szakterületen végzett munkájukhoz nélkülözhetetlen az adott szakterülethez kapcsolódó jogszabályi változások figyelemmel kísérése, naprakész specifikus ismeretek megszerzése, frissítése. A szakosodás erősítése érdekében szükséges, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők lehetőleg azokon a szakterületeken rendelkezzenek regisztrációval, amelyeken valóban munkát végeznek, és ott teljesítsék továbbképzési kötelezettségüket is. Azoknak a könyvelőknek, akik több szakterületen is kérték nyilvántartásba vételüket, minden egyes regisztrált szakterületük vonatkozásában teljesíteniük kell a továbbképzést, így az összesen teljesítendő 16 kreditpontból legalább 4 4 kreditpontot a regisztrált szakterületekre minősített speciális továbbképzéseken de nem feltétlenül számviteli témakörben kell megszerezniük. Ez a megoldás nem jelent többlet-képzési kötelezettséget a több szakterületen regisztráltak számára, mert az ily módon is teljesíthető az előírt 16 kreditponton belül. A minősített szakmai kiadványok megvásárlásával évente maximum 2 kreditpont számítható be az összes 16 kreditpontból a továbbképzés teljesítésébe. A minősített szakmai szervezeti tagságért az összes 16 kreditpontból évente maximum 2 kreditpont számítható be a továbbképzés teljesítése szempontjából. Egy adott továbbképzési évben csak egy szakmai szervezeti tagság vehető figyelembe. A minősített szakmai kiadványokért és a minősített szervezeti tagságért megszerezhető 2 2 kreditpont nem számít bele a számviteli témakörben teljesítendő 8, valamint a regisztrált szakterületekre specializált továbbképzési programokon megszerzendő 4 4 kreditpont(ok)ba. A továbbképzési évben teljesítendő kreditpontokat az alábbi ábra szemlélteti: A kreditpontok megszerzésének igazolása A továbbképző szervezet köteles igazolást kiadni a továbbképzésen résztvevők részére az elszámolhatóság időszakában lebonyolított továbbképzéseken való részvételről, feltüntetve a továbbképzés időpontját, időtartamát és a megszerzett kreditpontokat. 10

11 A továbbképző szervezet kötelezettsége, hogy a továbbképzésekről olyan nyilvántartást vezessen, amelyből egyértelműen nyomon követhető, hogy a továbbképzésen résztvevők mely továbbképzéseken, mennyi kreditpontról kaptak igazolást. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása céljából a továbbképző szervezet a résztvevők adatairól összesített jegyzéket készít, amelyet a továbbképzés lebonyolítását követően megküld a miniszter részére. A szakmai kiadványért járó kreditpont(ok) megszerzését a továbbképzésre kötelezettnek kell bejelentenie, és a szakmai kiadvány megvásárlásának igazolásával kérheti annak beszámítását továbbképzési kötelezettségének teljesítésébe. A minősített szakmai szervezeti tagságot amennyiben a továbbképzésre kötelezett könyvelő ilyennel rendelkezik a szakmai szervezet jelenti be a miniszternek abban az esetben, ha a könyvelő ezt kéri a szervezeti tagságért járó kreditpontok beszámítása céljából. Sajátosság az államháztartási szektorban december 31-ig Az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzési kötelezettsége az államháztartási terület speciális jellegére tekintettel átmeneti jelleggel, december 31-ig eltér a többi regisztrált szakterület továbbképzésétől. A kormányrendelet tervezete az államháztartási szakterületen a kreditpontos rendszerre történő átállásra átmenetként év végéig megfelelő felkészülési időt biztosít. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet tervezett módosítása értelmében, akik államháztartási szervezetnél végeznek könyvviteli szolgáltatási tevékenységet, azoknak függetlenül attól, hogy milyen szakterületen szerepelnek a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában a továbbképzési kötelezettségüket úgy kell teljesíteniük, hogy legalább 12 kreditpontot államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszerezniük. E szakterületre a miniszter egységes központi tematika alkalmazását is előírhatja. Egyéb változások Nyilvántartásba vételt megelőzően teljesítendő továbbképzési kötelezettség: Annak biztosítása érdekében, hogy a piacra újonnan vagy újra belépő könyvviteli szolgáltatást végzők tevékenységüket naprakész ismeretekkel kezdhessék meg, a számviteli törvény január 1-jétől előírja, hogy a nyilvántartásba való felvételhez és újrafelvételhez a mérlegképes könyvelőknek igazolniuk kell, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban szakmai ismereteinek felfrissítése érdekében továbbképzésen vettek részt, amelynek során az előírt 16 kreditpontot megszerezték. A felvételi kérelemhez csatolni kell a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéséről szóló igazolást is. A számviteli törvény azoknak, akik korábban a könyvviteli szolgáltatás végzésére engedéllyel nem rendelkeztek, átmeneti időszakot biztosít. Ennek megfelelően a piacra újonnan belépők a továbbképzési kötelezettség előzetes teljesítése alól átmeneti jelleggel mentesülnek, annak érdekében, hogy a képesítés megszerzése utáni, a nyilvántartásba vételi feltételként előírt gyakorlatukat már megkezdett személyek nyilvántartásba vétele a gyakorlati idejük kezdetén hatályos szabályok szerint történhessen meg. A továbbképzési kötelezettség előzetes teljesítése csak a december 31-ét követően benyújtott kérelmekre fog vonatkozni a tervezet szerint. Továbbképzés alóli felmentés: A továbbképzés alóli felmentési kérelemre vonatkozó szabályokat pontosítja a kormányrendelet tervezete. A továbbképzési kötelezettség teljesítése alóli felmentési kérelem a jövőben csak akkor fogadható el, ha a könyvelő nyilatkozik arról, hogy minden tőle elvárható lépést megtett annak érdekében, hogy a szakmai továbbképzési kötelezettségét teljesíthesse, és ezt dokumentumokkal is alá tudja támasztani. A kimentés elfogadásának feltétele továbbá, hogy a kérelmező nyilatkozzon arról, hogy abban a továbbképzési évben, amelyre a kimentési kérelme vonatkozik, nem végzett könyvviteli szolgáltatási tevékenységet. A kimentési kérelmet a kérelemmel érintett továbbképzési évet követő év március 31-éig kell benyújtani miniszternek. A kimentési kérelem legfeljebb egy továbbképzési évre vonatkozhat, és egymást követő két továbbképzési évben kimentési kérelem nem fogadható el. A számviteli törvény értelmében, aki a szakmai továbbképzési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, és ezen mulasztását nem tudja kimenteni, azt a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásából törölni kell. A jelenlegi szabályozás értelmében a továbbképzés elmulasztása miatt törlésre került könyvelő csak a törlést követő 2 év után kérheti újra felvételét a nyilvántartásba január 1-jétől azonban, amennyiben a kérelmező igazolja, hogy az újrafelvételi kérelem beadását megelőző 12 hónapban teljesítette a továbbképzési kötelezettségét, az új engedély kiadását bármikor kérelmezheti. Továbbképzések ellenőrzésének szigorítása: A kormányrendelet tervezete szerint a továbbképzések ellenőrzése a jövőben nagyobb hangsúlyt kap. A miniszter a továbbképzések szervezésének és lebonyolításának szabályszerűségét, a továbbképző intézmények tevékenységét folyamatosan ellenőrzi, a továbbképzés számviteli törvényben megfogalmazott céljának elérése és a továbbképzés megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében. 11

12 A kormányrendelet módosítása fokozatosságra épülő szankciórendszert határoz meg: első alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a miniszter a továbbképző szervezetet figyelmezteti a szabálytalanság megszüntetésére, ugyanazon továbbképzési évben második alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a miniszter 2 hónapra felfüggeszti a szervezet továbbképzési jogosultságát, ugyanazon továbbképzési évben harmadik alkalommal a szervezet könyvviteli szolgáltatók továbbképzésére vonatkozó akkreditációját visszavonja. Továbbképző szervezetek akkreditációs eljárására vonatkozó szabályok módosítása Az akkreditációs eljárás továbbra is a szakmai továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezet kérelmére indul, és annak megállapítására irányul, hogy a szervezet megfelel-e a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek. A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából olyan továbbképző szervezet által folytatott, kreditpont-minősítési eljárás során minősített képzésen való részvétel fogadható el, amely szervezet a miniszter által akkreditált felnőttképzési intézmény. Az akkreditációval rendelkező szervezetek nyilvános adatait a miniszter az egységes Kormányzati Portálon közleményben, az akkreditációs eljárás befejezését követő hónap végéig közzéteszi. Az akkreditációval rendelkező szervezetek kötelezettségei a központi tematika megszüntetése és a kreditpont-minősítési eljárás bevezetését követően változnak, a továbbképzési programokat a jövőben az akkreditált szervezetek nyújtják be minősítésre a miniszternek. Az akkreditált szervezetek által benyújtott kérelem alapján kerül meghatározásra a továbbképzési program kreditpont-értéke. A miniszter a kérelmek elbírálása során ellenőrzi, hogy a benyújtott dokumentumok megfelelnek-e a meghatározott követelményeknek. A minősített programokat a miniszter a szakterületi besorolás, a témakör szerinti besorolás, a kreditpont-érték (több témakör lefedése esetén témakörönkénti kreditpont-érték), valamint a program oktathatósági időszakának megjelölésével teszi közzé az egységes Kormányzati Portálon. A programok minősítése csak az elszámolhatósági időszak alatt, de legkésőbb a visszavonásig hatályos. A továbbképző szervezetek a továbbképzéseket a kérelmében foglaltak (az ott meghatározott tematika és időtartam) szerint kötelesek szervezni és lebonyolítani. Amennyiben a továbbképző a kérelmében vállalta, köteles a továbbképzés megkezdésekor valamennyi résztvevő számára térítésmentesen biztosítani írásos tananyagot. A továbbképző szervezet köteles a továbbképzések ellenőrzése céljából a továbbképzés megkezdését megelőző legalább 10 nappal bejelenteni a tervezett továbbképzések helyét, időpontját, valamint a továbbképzéseken a részvétel igazolására jelenléti ívet vezetni. Köteles továbbá az elszámolhatóság időszakában lebonyolított továbbképzéseken való részvételről, a továbbképzés időpontjáról, időtartamáról és a megszerzett kreditpontokról igazolást kiadni a továbbképzésen résztvevők részére, valamint összesített jegyzéket készíteni a továbbképzésen résztvevők adatairól a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából a miniszter részére. Az akkreditáció visszavonásig hatályos. Az akkreditáció visszavonására azokban az esetekben kerül sor az ellenőrzés kapcsán alkalmazott szankciókon kívül ha a továbbképző szervezet két egymást követő továbbképzési évben nem nyújt be a továbbképzési program minősítésére vonatkozó kérelmet, ha a kérelmében megtévesztő vagy valótlan adatokat közöl, ha azt maga kérelmezi, illetve ha jogutód nélkül megszűnik. A nyilvántartásba vett személyek szakmai továbbképzésének szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásával és a kreditpont-minősítési eljárással kapcsolatos tájékoztatót a miniszter az egységes Kormányzati Portálon közzéteszi. Az államháztartási számviteli kormányrendelet módosítás év végén a 369/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet módosította az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendeletet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Kormányrendeletet. A módosítás célja, indoka Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet módosítását (a továbbiakban: Áhsz.) elsősorban az államháztartás szervezeteire vonatkozó jogszabályi környezetben bekövetkezett átfogó változások indokolták áprilisában az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvényt, mely 2012-től lépett hatályba, majd ezt követően elkezdődött az Alaptörvényben rögzített sarkalatos törvények megalkotása és elfogadása. E sarkalatos törvények többsége befolyásolja az államháztartás szervezeteinek jogállását, illetve gazdálkodási kereteit, pl. a nemzeti vagyontörvény, az önkormányzati törvény, a nemzetiségi tör- 12

13 vény, a stabilitási törvény stb. A sarkalatos törvényeken túl az Országgyűlés által elfogadott több feles törvény is alapvetően érinti a közszolgáltatások egy-egy részterületét, pl. a köznevelési törvény, a felsőoktatási törvény, a területfejlesztési törvény, az adótörvények stb. Emiatt is szükségessé vált az államháztartási gazdálkodási jogszabályok megújítása, vagyis új, keretjellegű államháztartási törvény és új, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet [368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.)] került kialakításra és lépett hatályba. Természetesen az államháztartási számviteli kormányrendelet módosításába beépült a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosításainak, illetve új előírásainak államháztartás szervezeteit érintő hatása is től minden önkormányzati jogi személy elkülönített elemi költségvetés készítésére kötelezett. Az Áhsz. módosítását különösen fontossá teszi a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényből következő könyvvezetési és beszámolási feladatokhoz kapcsolódó hatások kezelése. Könyvvezetési és beszámolási szempontból meg kellett teremteni az államháztartási alrendszerek váltásához kapcsolódó egyértelmű előírásokat, hiszen 2012-ben, illetve 2013-ban további önkormányzati intézmények kerülhetnek át a központi alrendszerbe. Az Áhsz. előírásainak hatályba lépése A 369/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet előírásainak döntő többségét az államháztartás szervezetei január 1-jétől kötelesek alkalmazni, míg néhány rendelkezést, illetve a beszámoló egyes részeinek tagolásával kapcsolatos pontosítást (vis maior támogatás elszámolása, egyszerűsített pénzforgalmi jelentés) már a évi elemi költségvetési beszámoló elkészítése során is figyelembe kellett venniük. Az Áhsz. hatálya alá tartozó szervezettípusok tagolása átalakult, ennek oka, hogy 2012-től megváltozott az elkülönített elemi költségvetés készítésére kötelezettek köre. Az önkormányzati alrendszerben a helyi önkormányzatok gazdasági folyamataitól teljes körűen el kell különíteni a polgármesteri hivatalok, az önállóan működő önkormányzati költségvetési szervek, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, a jogi személyiségű társulások tevékenységét. A költségvetési rend szerinti gazdálkodó köztestületek között megjelent a Magyar Művészeti Akadémia is. Beszámolási kötelezettség változása Az önkormányzati alrendszer tervezési, illetve beszámolási kötelezettsége átalakult, 2012-től minden önkormányzati jogi személy elkülönített elemi költségvetés készítésére kötelezett. Emiatt annak az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek, melyhez gazdasági szervezettel nem rendelkező, önállóan működő önkormányzati költségvetési szerveket kapcsoltak, közfeladatához megállapított elemi költségvetése végrehajtásakor a keletkező gazdasági eseménye vagyoni és pénzügyi hatását elkülönített könyvekben kell rögzítenie. Az összevont könyvvezetés lehetősége megszűnt, amikor egy könyvelési rendszer keretében a hozzákapcsolt jogi személyekre vonatkozó szervezeti kódrendszer segítségével meg lehetett valósítani az elkülönített könyvvezetési feladatokat. Ennek oka, hogy az államháztartási gazdálkodási szabályozás megszűntette az összevont elemi költségvetés-készítési kötelezettséget. Ezáltal megszűnt a gazdasági szervezettel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervre vonatkozó összevont beszámolási kötelezettség, vagyis 2012-től az államháztartási információs rendszerben a főhangsúly az elkülönített, átlátható elemi költségvetés és arról készített beszámolás felé tolódik el. Az új Áht., illetve az új nemzetiségi törvény a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak a helyi önkormányzatokétól elkülönített elemi költségvetés-készítési kötelezettséget ír elő, miközben a gazdasági feladataikat továbbra is kötelesek ellátni. A jogi személyiségű társulások és irányításuk alá tartozó intézmények könyvvezetése és beszámolási kötelezettsége szintén leválik a székhely szerinti helyi önkormányzattól. A legnagyobb változást azonban az okozza, hogy azok az önkormányzatok, amelyek polgármesteri hivatallal rendelkeznek, mind a tervezés, mind a beszámolás során kötelesek elkülöníteni a polgármesteri hivatal, mint önkormányzati költségvetési szerv tevékenységéhez szükséges vagyont és előirányzatokat, az önkormányzatok közvetlen, intézményeihez nem rendelt feladataihoz tarozó vagyontól, előirányzatoktól, illetve azok teljesüléseitől. Év elején az új rendszerű tervezésnek megfelelő beszámolás megvalósításához többféle adminisztratív feladat (pénzforgalmi számlák, adószám, törzskönyvi bejelentés módosítása), illetve sajátos rendező könyvvezetési teendő végrehajtása kapcsolódik. A 2011-es beszámoláshoz kapcsolódóan az Áhsz ának (6) bekezdése többletbeszámolási kötelezettséget írt elő az önállóan működő önkormányzati költségvetési szervek felé. A évi átszervezések előkészítése érdekében így az önkormányzati alrendszerbe tartozó elemi költségvetés készítésére nem kötelezett önállóan működő költségvetési szervek évi tevékenységükről és vagyoni helyzetükről a visszamenőleges jogi szabályozás következtében elkülönített beszámolásra kötelesek. A évi zárszámadáshoz az önkormányzati alrendszer összesített adatai még a gazdasági feladataikat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv összevont beszámolója alapján készülnek el és kerülnek összesítésre. 13

14 Ezt követően az elkészített összesített beszámolót a gazdasági feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek szét kell bontania és tájékoztatási célból külön-külön is el kell készítenie a saját és a hozzákapcsolt jogi személyek tevékenységéről. Amennyiben polgármesteri hivatal által elkészített beszámolót kell szétbontani sajátra és a hozzákapcsolt önállóan működő költségvetési szervekre, helyi kisebbségi önkormányzatokra, jogi személyiségű társulásokra, akkor a saját tevékenységről szóló költségvetési beszámoló tartalmazza a hivatal és az önkormányzat közvetlen, más intézményhez nem rendelt vagyoni és pénzügyi adatait. A polgármesteri hivatalok esetében a hozzákapcsolt szervezetek szerinti részbeszámolók pénzforgalmi jelentése adatainak összege nem feltétlenül egyezik meg az összesített beszámoló megfelelő adatával pl. az intézményfinanszírozás elszámolásának sajátosságai miatt. Az Áhsz. az átszervezéshez kapcsolódó beszámolási feladatokat a megyei önkormányzatok intézményátadása során felmerült, eddig nem szabályozott beszámolási előírások miatt kiegészítette. Az önkormányzati alrendszerből a központi alrendszerbe kerülő költségvetési szerv átszervezése esetében, amennyiben az a tevékenységét tovább folytatja, többféle beszámolási kötelezettség keletkezik. Hogy hányféle, azt alapvetően az befolyásolja, hogy az átszervezés napjaként évközi vagy év végi időpont kerül-e kijelölésre. Az átszervezéshez kapcsolódó beszámolási feladatok kiegészítése az Áhsz.-ben Az Áhsz. 7. -ának (12) bekezdése eddig is előírta az átszervezés napjával az éves elemi költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolási kötelezettséget, hogy az átadó és az átvevő irányító szerv el tudjon számolni egymással. Azonban eddig ilyen jellegű irányító szervi változásra jellemzően alrendszeren belül került sor. Az önkormányzati feladatrendszer 2012-től kezdődő átstrukturálódásának hatására több, eddig önkormányzati költségvetési szervtípus kerül át központi körbe. Első lépésként a megyei önkormányzatok feladatainak átalakítása miatt a megyei önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek kerültek átsorolásra a központi alrendszerbe. Év végi, irányító szervek közötti mozgás során mely alrendszerváltással is jár keletkezik a legkevesebb többletkönyvvezetési és beszámolási teher, ekkor az év végi elemi költségvetési beszámoló egyben az átszervezéshez szükséges elszámoltató beszámoló is egyben, ehhez csak a vagyonátadási jelentést (az ún. 0 beszámolót) kell elkészíteni. Természetesen, ekkor az év végi beszámolót megalapozó leltározási feladatok végzése során nem alkalmazható az Áhsz ának (7) bekezdése. Évközi alrendszerváltás esetében már négyféle beszámolót kell elkészítenie az átszervezés alá került költségvetési szervnek. Ha önkormányzati irányítás alá tartozó költségvetési szervről van szó, év elejétől az átszervezés napjáig lezajlott pénzügyi folyamatokat az önkormányzati zárszámadásba kell beilleszteni éves tartalmú elemi költségvetési beszámoló adatainak segítségével (melyhez 0 -ás beszámolókészítési kötelezettség is tartozik). Míg az átszervezés napjától év végéig bekövetkező gazdasági események pénzügyi és vagyoni hatását már a központi alrendszer információs rendszere fogja tartalmazni. Az átszervezés napja és az év vége közötti tört időszakra az Áhsz. eddig nem írt elő elkülönített beszámolási kötelezettséget. Továbbá év végén, mivel az irányító szervet váltó költségvetési szerv nem szűnt meg, az egész éves tevékenységéről is el kell számolnia a december 31-ei fordulónapra szóló beszámolóban. Részletesebben valamennyi, az államháztartási alrendszer átalakításához kapcsolódó könyvvezetési és beszámolási sajátos teendőt, rendezési feladatot a beszámolóhoz interneten közzétett Módszertani Útmutató tartalmaz. Az éves költségvetési beszámoló részeinek pontosítása, kiegészítése Módosult a könyvviteli mérleg tagolása. A könyvviteli mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoport hosszú lejáratú betétek mérlegsora, a forgóeszközök mérlegfőcsoport pénzeszközök mérlegcsoport költségvetési pénzforgalmi számlák, illetve az idegen pénzeszközök mérlegsorainak tagolása megváltozott. Az adott mérlegsorok összegéből részletező sorokon szétbontásra kerül, hogy abban mekkora nagyságot képvisel a pénzeszközök könyv szerinti értéke és mekkora az elszámolt értékvesztés összege. Az elkülönített bemutatás oka, hogy a pénzeszközök könyv szerinti értékének összege az államháztartás szervezete tartalékainak nagyságát, míg a pénzeszközök után elszámolt értékvesztés összege a saját tőke nagyságát befolyásolja. A könyvviteli mérleg eszköz és forrás oldalán további változásokat okozott a stabilitási törvény. A hosszú lejáratú követelések, illetve kötelezettségek következő évi törlesztő részlete már nem az egyéb rövid lejáratú követelésekben, illetve kötelezettségekben kerül kimutatásra, hanem az ugyanolyan típusú rövid lejáratú mérlegsorokban, pl. a hosszú lejáratú hitelek következő évi törlesztő részlete a rövid lejáratú hitelek mérlegsorban. A hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegfőcsoporton belül új mérlegsor is megjelent a stabilitási törvény miatt, hosszú lejáratú szállítói tartozások elnevezéssel. Az előirányzatmaradvány-kimutatás, a pénzmaradvány-kimutatás, illetve vállalkozási maradvány kimutatás tagolása nem változott. A pénzforgalmi jelentés jogi szabályozása, tartalma és tájékoztató adatainak köre is átalakult. Az államháztartási információs rendszer 2013-tól az államháztartási szervezetek által előállított tervezési adatokból már csak egy szűkebb adattartalmat fog központilag gyűjteni. Emiatt kikerült az Áhsz. előírásai közül, hogy az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés (illetve a pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítésének, tagolásának kötelezően azonos adattartalmúnak kell lennie. 14

15 2013-tól a beszámolás során a szűkebb adattartalommal készített költségvetéshez képest a beszámoló pénzforgalmi jelentése az előirányzatok felhasználásáról várhatóan részletesebb adatokat fog kérni az államháztartási információs rendszer számára re az egyszerűsített pénzforgalmi jelentés tartalma visszamenőleges hatállyal módosult a könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok felé. A pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatainak köre bővült (pl. az elengedett követelés leírt összegével, a tartozásátvállalás tárgyévi összegével, a váltótartozás összegében szereplő többletkötelezettség összegével), ezeket az adatokat az államháztartás szervezeteinek először a évi elemi költségvetési beszámolóban kell szerepeltetniük. A kiegészítő melléklet számszaki részénél az önkormányzati kör speciális gazdálkodásával kapcsolatos táblázatokban megjelenik a kapcsolódó jogszabályok év során bekövetkezett változásainak hatása, emiatt szükségessé vált, hogy az önkormányzati alrendszer a változásokat már a évi költségvetési beszámoló megfelelő űrlapjainak kitöltése során alkalmazza [Áhsz. 8. számú mellékletének F) pontja a helyi önkormányzatok vis maior támogatásának elszámolása tábla]. Az ÖNHIKI rendszere 2011-re átalakult, emiatt az éves elemi költségvetési beszámolóból törlésre került az erre vonatkozó tábla [Áhsz. 8. számú mellékletének H) pontja]. Pontosításra került az eszközök értékvesztésének alakulása, a követelések állományának alakulása, illetve a kötelezettségek állományának alakulása tábla is. Számvitel politikához kapcsolódó változások Az értékelési szabályzatban módosítani szükséges a pénzeszközök, a követelések (bírságkövetelések, a gépjárműadó miatti követelések, illetve az elengedett és behajthatatlan követelések miatt), továbbá a devizás tételek értékelésével kapcsolatos rendelkezéseket. A legtöbb változás az önköltség számítási szabályzatot érintette, így ezt kell leginkább átdolgozniuk az államháztartás szervezeteinek. Az Áhsz. önköltség számítási szabályzatra vonatkozó előírásaiból kikerült, hogy csak akkor kell ilyen szabályzatot készítenie az államháztartás szervezetének, ha e tevékenységeit rendszeresen végzi től az eseti termékértékesítés, illetve ellenérték fejében végzett szolgáltatás nyújtás elkezdése előtt rendelkezni kell az erre vonatkozó önköltség számítási megalapozással. A nemzeti felsőoktatási törvény miatt a felsőoktatási intézmények önköltség számítási feladatai bővültek, hogy egyértelműen meghatározásra kerülhessen az egy hallgatóra jutó önköltség összege, amely a költségtérítéses képzések kiindulópontja. Eddig önköltség szabályozási feladatait a számviteli jogszabályok előírásainak keretei között minden felsőoktatási intézmény saját hatáskörben végezhette el. Azonban az összehasonlítható adatok szerepe felértékelődik az önköltséges képzés esetében mind a hallgatók felé, mind a központi kormányzat felé, emiatt az új szabályozás szerint 2012-től az állami felsőoktatási intézmény az egy hallgatóra jutó önköltség meghatározása során a szakágazat által kialakított módszertani útmutatóban foglaltakat is köteles figyelembe venni. A pénzkezelési szabályzaton végig kell vezetni az államháztartási gazdálkodási előírások változásának hatását. [Pl. az önkormányzati alrendszerben, hogy valamennyi jogi személynek önálló pénzforgalmi (fizetési) számlája lett; illetve központi alrendszerben a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. PM rendelet hatályon kívül helyezéséből eredő pontosításokat márciusában a Magyar Államkincstár honlapján utolérhetők a kincstári pénzforgalmi számlákhoz kapcsolódó legfontosabb kincstári szabályzatok.] A pénzkezelési szabályzatban a házipénztári rész szabályozásának átalakítása során azoknak a gazdasági feladatokat ellátó költségvetési szerveknek, amelyekhez önállóan működő költségvetési szerveket kapcsoltak figyelniük kell arra, hogy az önálló könyvvezetési kötelezettség miatt minden költségvetési szervéhez kapcsolódóan gondoskodniuk kell az elkülönített készpénzgazdálkodásról, ideértve a technikai feltételek (pl. mindenkire önálló pénzkazetta kialakítása) és a bizonylati rend átalakítását is. Hiszen egyik hozzákapcsolt önállóan működő költségvetési szerv pénzforgalmi számlájáról felvett készpénzből nem rendezhető egy másik önállóan működő költségvetési szervnél keletkezett pénztári kifizetés. A kavarodások elkerülése érdekében javasolt átalakítani a pénztári nyilvántartások rendjét, hogy bizonyos időtartamokban mely önállóan működő költségvetési szervhez kapcsolódó pénztárforgalom bonyolítható. Külön-külön kell intézményenként meghatározni a készpénzállomány maximális nagyságát, valamint a havi átlagos napi készpénzzárókészlet nagyságát is. Érdemes végiggondolni, hogy kell-e minden önállóan működő költségvetési szervnél házipénztárt működtetni, intézményi kincstári/bankkártyával nem váltható-e ki a készpénzforgalom többsége. Mérlegtételek változása Az immateriális javak, tárgyi eszközök mérlegcsoporton belüli változás, hogy a nemzeti vagyontörvényben előírt tagolás alapján a helyi önkormányzatoknak, a nemzetiségi önkormányzatoknak, a társulásoknak, illetve az irányításuk alá tartozó költségvetési szerveknek a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük a főkönyvi számlák további bontásával vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével, hogy abból kitűnjön a törzsvagyonuk, illetve az üzleti (korábbi definíciója szerint forgalomképes) vagyonuk nagysága. A törzsvagyont a korábbi követelmények szerint továbbra is szét kell választani forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyonrészre, ezen belül új 15

16 előírás, hogy a forgalomképtelen önkormányzati vagyont tovább kell bontani kizárólagos, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonrészre. A nemzeti vagyontörvény a központi költségvetési szervek vagyonára tartalmilag ugyanezt a tagolási rendszert vezeti be, eltérés, hogy a törzsvagyon kifejezés helyett ebben az alrendszerben kincstári vagyon kategória került bevezetésre. A követelések mérlegcsoportot érintette a legtöbb módosítás és változás. A stabilitási törvényben meghatározott adósságelemekhez kapcsolódóan általános előírássá vált, hogy az egyes követeléstípusok esetében el kell különíteni az államháztartáson belüli, illetve kívüli tartozásokat. Az államháztartási gazdálkodási előírások változása miatt ezentúl a bírságbevételeket (ideértve a hozzákapcsolódó késedelmi kamatát, pótlékát is) a központi költségvetés közvetlen bevételeként kell elszámolni. Ennek következtében a központi költségvetési szervek a kivetett, kiszabott bírság miatti tartozásokat csak akkor mutathatják ki, ha azokat az általános előírásoktól eltérően elszámolhatják saját költségvetési bevételként (PSZÁF, médiahatóság). Amennyiben az Áht a alapján a beszedett bírságbevételt kötelesek nemzetgazdasági számlára utalni, akkor a kincstári számviteli kormányrendelet 8. melléklete szerint analitikus nyilvántartó helynek minősülnek, melyek csak adatszolgáltatásra jogosultak és egyben kötelezettek. Emiatt azok a központi költségvetési szervek, amelyek eddig a bírságbevételeket költségvetésükben megjeleníthették, de 2012-re analitikus nyilvántartó hellyé váltak, a nyitó rendező tételek elszámolása során a 28. számlacsoportban kimutatott bírságköveteléseket és a hozzájuk kapcsolódóan végéig elszámolt értékvesztések összegét főkönyvi nyilvántartásukból kötelesek kivezetni. Az Áhsz. 9. számú mellékletében az előfinanszírozás miatti követelésekhez kapcsolódó előírások kiegészültek az ellenőrző szervek javaslatára a könyvekből történő kivezetésük pontosabb meghatározásával. A költségvetési szerv az előfinanszírozás miatti követelését csak annak visszafizetését vagy a támogatott feladat teljesítéséről szóló szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadását és a kedvezményezett részére megküldött írásbeli észrevételt követően vezetheti ki. Fontos változás, hogy a régi Áht a nem került átemelésre az új Áht.-ba, emiatt a követelés elengedéseket, illetve a tartozásátvállalásokat már nem kell költségvetési kiadásként elszámolni. Ennek hatására a követelés elengedéseket, illetve a tartozásátvállalásokat a saját tőkével szemben kell megjeleníteni (közbeiktatva az 59. számlacsoportban egy pénzforgalom nélküli kiadás számlát). Azonban a régi Áht ának (2) bekezdésében található előírás átvételre került az új Áht ába, vagyis államháztartás szervezete a követeléséről szabályosan csak törvény vagy önkormányzati rendelet alapján mondhat le. A pénzeszközök mérlegcsoport a számlapénz követelések mérleg fordulónapi értékelésével egészült ki. A könyvviteli mérlegben a számlapénz követelések értékeként a költségvetési év mérlegforduló napján a Kincstárnál forintban elhelyezett előirányzat-felhasználási keret számlakivonattal egyező értékét; illetve a hitelintézetnél elhelyezett forintbetét a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékét; továbbá a devizaszámlán lévő deviza számlakivonattal egyező értékének a számviteli törvény 60. (4) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértékét kell kimutatni. FIGYELEM! A Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlák után azonban értékvesztést nem szabad kimutatni. Amennyiben a hitelintézeti számlák után a mérlegforduló napi értékelés során értékvesztés kimutatása indokolt, azt a saját tőkével szemben kell elszámolni, vagyis az így kimutatott értékvesztés összege az államháztartás szervezete tartalékainak nagyságát nem befolyásolja. A forrás oldalon a saját tőke, a tartalékok és a kötelezettségek mérlegfőcsoport szabályozása is változott kisebb-nagyobb mértékben. A saját tőke fogalma a nemzeti vagyon törvény következtében került pontosításra. A tartalékok mérlegfőcsoportban a költségvetési tartalékok mérlegcsoportban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a következő évben az előző év(ek) költségvetési tartalék elszámolási számlára (4214. számlára) kötelesek átvezetni az előző évi zárszámadás pénzforgalmi rendezése kapcsán az ellátási szektor hiányának pénzforgalmilag nem rendezett összegét, mely csak a működési költségvetés előző évi maradvány felhasználásával, illetve a konszolidált maradvány meg nem térített összegével kapcsolatban keletkezhet. A kötelezettségek mérlegfőcsoporton belül alapvetően a stabilitási törvény előírásai következtében vannak új előírások. Nemcsak a követeléseket, de a kötelezettségek esetében is elkülönítetten kell kimutatni az államháztartáson belülről vagy kívülről származó tartozásállományt. A hosszú lejáratú kötelezettségek között az államháztartás szervezeteinek elkülönítve kell kimutatniuk az éven túli részletfizetésű, halasztott fizetésű áruszállításból, illetve szolgáltatás nyújtásából származó általános forgalmi adót is tartalmazó kötelezettségeket (éven túli szállítói tartozásokat). A rövid lejáratú kötelezettségek mérlegcsoportokban a legfontosabb változás a likvid hitelek mérlegben való szerepeltethetőségét érintette, melyet már a évi elemi költségvetési beszámoló 16

17 elkészítése során is alkalmazni kellett december 22-én módosult a régi helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 88. (3) bekezdésének d) pontja, mely azt rögzítette, hogy likvid hitel: az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett hitel. A régi Ötv.-ben e rendelkezés december 31-ig volt hatályban, és tartalmilag 2012-től áthelyezésre került a stabilitási törvény 10. -ának (3) bekezdésébe, mely már az önkormányzatok számára azt rögzítette, hogy működési célra csak likvid hitelt vehetnek fel, és ez csak naptári éven belüli lehet [stabilitási törvény 1. c) pontja]. Emiatt 2011-es rendező tételként a likvid hitelként kimutatott állományt át kellett vezetni a rövid lejáratú működési célú hitel állományába, e rendezés során közgazdaságilag hitelfelvételt, illetve funkcionális osztályozás szerint a finanszírozási szakfeladaton is el kell számolni, az ehhez kapcsolódó önkormányzati előirányzat-módosítással egyidejűleg ben az így kimutatott, kvázi rövid lejáratú működési célú hitel rendezéséhez az önkormányzati költségvetési rendeletben meg kellett tervezni ennek visszafizetését, melynek szabályos elszámolását követően meg tud jelenni a folyószámla negatív egyenlege. Amennyiben a költségvetési elszámolási számla egyenlege 2012-ben év közben a negyedév végén negatív egyenleget mutat, az szabályosan elszámolható likvid hitelként. Felhasznált irodalom: Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat 2012/3 4. szám Az átszervezés számviteli teendői A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetésének elvi szabályai A költségvetési szerv átalakításának, megszüntetésének jogi szabályozása Az Államháztartási törvény rendelkezései a költségvetési szerv átalakítására, megszüntetésére vonatkozóan (Áht. 11. ) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetni. A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Az átalakítás lehet egyesítés vagy különválás. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv. Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. A költségvetési szerv általános jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit ideértve a vagyonkezelői jogot is az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti. A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért az előző bekezdés szerinti szerv felel. A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére az Áht. 8. (5) (7) bekezdését kell alkalmazni. Törzskönyvi nyilvántartáshoz kapcsolódó feladatok Az átszervezés napja A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal törli a törzskönyvi nyilvántartásból. A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg. A kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból. 17

18 Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv vagy szervek bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód vagy jogutódok feltüntetésével kell törölni a törzskönyvi nyilvántartásból. A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. A költségvetési szerv megszűntetésének végrehajtási szabályai az Ávr.-ben foglaltak szerint A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, b) az eszközök és a források leltározásáért, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról, c) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek, d) ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, és e) a költségvetési szervnél foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről. A megszüntető okirat minimális tartalma A megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis. A megszüntető okirat a előző bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját. Ha közfeladat ellátásának kötelezettsége a költségvetési szerv megszüntetése nélkül kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, az előző bekezdésekben foglaltakat a módosító okiratra nézve is alkalmazni kell. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az Áht. 8. (3) bekezdése szerinti kiválás vagy a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban jelölik ki az új irányító szervet. Ilyen esetben a megszüntető okiratot kiválás esetén az alapító okirat módosítását a korábbi alapító szerv, a létrejövő új költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv megszüntetése esetén a költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál. Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni. Sajátos szabályok az önkormányzati alrendszerrel kapcsolatban Az államháztartás önkormányzati alrendszerében azonban az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (Ámr.) 51. -a alapján az önállóan működő önkormányzati költségvetési szerv a gazdasági feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv összevont adatszolgáltatásán kívül elkülönített elemi költségvetés készítésére nem volt kötelezett, emiatt elkülönített elemi költségvetési beszámoló készítési kötelezettséget sem keletkezett. A 369/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a évi költségvetési beszámolási feladatok terén az Áhsz. új 54. (6) bekezdésében többlet beszámolási kötelezettséget írt elő az önállóan működő önkormányzati költségvetési szervek felé. A megyei önkormányzatok átszervezése során kiderült, hogy a központi kormányzat leginkább az előző évi elemi költségvetési beszámoló, illetve a tárgy- 18

19 évi elemi költségvetés adattartalmából tudja előkészíteni az alrendszer váltást. A évi átszervezések előkészítése érdekében emiatt az önkormányzati alrendszerbe tartozó elemi költségvetés készítésére nem kötelezett önállóan működő költségvetési szervek évi tevékenységükről és vagyoni helyzetükről a visszamenőleges jogi szabályozás következtében kötelesek elkülönített beszámolásra, annak ellenére, hogy év elején elkülönített elemi költségvetést nem kellett készíteniük. A többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény szerint A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a vagyonát eltérő megállapodás hiányában a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módját a társulási megállapodás rögzíti. A többcélú kistérségi társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélú kistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg. A költségvetési szerv átalakításával, megszüntetésével kapcsolatos számviteli feladatok Az Szt.-ben és az Áhsz.-ban foglaltak alapján Ha az államháztartás szervezete ideértve az államháztartás szervezete irányítását ellátó szervet (fejezetet) is átszervezés (ideértve az összevonást, beolvasztást, egyesülést, különválást is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén (ide nem értve a kormányváltással összefüggő változásokat) az átszervezés napjával az éves elemi költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni. (1. beszámoló), amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. Az átszervezéssel kapcsolatos részletes szabályokat az Áhsz. 13/A. -a tartalmazza. A leltározás során nem alkalmazható az Áhsz ának (7) bekezdése. Az éves tartalmú elemi költségvetési beszámoló (1. beszámoló), illetve a vagyonátadás-átvételről készített jegyzőkönyv ( 0. jelentés, 2. beszámoló) egy-egy aláírt példányát az átszervezést elrendelő irányító szerv egyetértő záradékával ellátva a jogutód államháztartási szervezetnek és az irányító szervnek kell megőriznie. Az irányító szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön a Kincstárban. (Amennyiben az átszervezés fordulónapja december 31., illetve január 1., akkor az előző évről készített költségvetési beszámoló az egyben tekinthető a megszűntetés fordulónapjára készített beszámolónak is és csak a 0. beszámolót kell hozzá kiegészítésként elkészíteni. Az Áhsz. 13/A. -ának (7) és (7a) bekezdése rögzíti a beszámolási kötelezettség sajátosságait ha az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év közben az irányító szerve megváltozik: 1. Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év végén irányító szerve megváltozik Az államháztartás szervezetének az átadó irányító szerv által meghatározott fordulónappal (az átszervezés napjával) éves tartalmú elemi költségvetési beszámolót (2. beszámoló) el kell készítenie, melyhez vagyonátadás-átvételről készített jegyzőkönyvet ( 0. jelentés, 3. beszámoló) is köteles összeállítani. Amennyiben az átadó és átvevő irányító szerv az államháztartás központi alrendszerébe tartozik, akkor az államháztartás szervezete előirányzat-felhasználási keretszámlái nem szűnnek meg. Amennyiben az átadó és átvevő irányító szerv az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik, akkor az államháztartás szervezete pénzforgalmi számláját meg kell szüntetni. Ennek oka, hogy az államháztartási gazdálkodási jogszabályok szerint az önkormányzati költségvetési szervnek irányító szervének hitelintézeténél kell pénzforgalmi számlával rendelkeznie. (Az előirányzat-felhasználási keretszámla, a pénzforgalmi számla fordulónapi egyenlegéhez kapcsolódó esetleges rendezésről az átadó, illetve átvevő irányító szervek egymás közti elszámolást követően az átadó, illetve átvevő irányító szervnek kell megállapodnia.) Ezenkívül év végén az államháztartás szervezetének az adott teljes évi tevékenységéről éves elemi költségvetési beszámolót (1. beszámoló) kell készítenie 2. Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év közben más államháztartási alrendszerbe kerül átsorolásra irányító szerv váltásával A törtidőszakokra január 1-je és az átszervezés fordulónapja (2. beszámoló + 0. jelentés 3. beszámoló) az átadó alrendszer szerinti beszámolási kötelezettsége van, illetve az átszervezés fordulónapja és december 31-e közötti időtartamra az átvevő alrendszer szerinti beszámolási kötelezettség (4. beszámoló) terheli. Ebben az esetben az átszervezés fordulónapjával az átadó irányító szerv gazdálkodási szabályai szerinti pénzforgalmi számlát meg kell szüntetni és egyenlegét az átadó, illetve átvevő irányító szervek egymás között elszámolást követően át kell vezetni az átvevő irányító szerv gazdálkodási szabályai szerint megnyitott pénzforgalmi számlára. Ezen kívül a teljes évi tevékenységéről éves elemi költségvetési beszámoló készítési kötelezettsége (1. beszámoló) is van, amelyet az átvevő alrendszer szerint kell elkészíteni. Ha az államháztartás szervezetének az Áhsz. 13/A. -ának (7) bekezdése szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatosan, külön jogszabály alapján kerül sor, az Áhsz. 7. (12) bekezdésben előírt feladatokat az átszervezéshez kiadott külön Módszertani Útmutatójában foglaltak szerint kell végrehajtani. 19

20 Részletes előírások Az átszervezés fordulónapjára készített beszámoló összeállítását a következőképpen kell elvégezni: 1. Eljárás megszűnő államháztartási szervezeteknél 1/a. Az átszervezéssel [jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti összevonás, beolvasztás, egyesülés, különválás], illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet ideértve a központi költségvetési szerv irányító szervét (igazgatási címét, fejezeti kezelésű előirányzatát) is, a megszüntető szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával), az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal, leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót (1. beszámoló), valamint vagyonátadási jelentést (2. beszámoló) köteles készíteni 60 napon belül. A leltár elkészítése során nem alkalmazható az Áhsz. 37. (7) bekezdése, vagyis hogy az egyes mérlegsorokat csak az analitikus nyilvántartások adatai alapján kerülnek összeállításra. Amennyiben az átszervezés idején a NGM honlapján még nem állnak rendelkezésre az adott évi elemi költségvetési beszámoló garnitúrához tartozó űrlapok, és amennyiben az űrlapban nem volt változás, akkor azt az előző évi költségvetési elemi beszámoló megfelelő űrlapjának letöltését követően kell a kitöltést végrehajtani, amennyiben az űrlapot az Áhsz., vagy a PM rendelet. az előző év végén módosította, akkor a két jogszabály megfelelő melléklete alapján kell előállítani és kitölteni. Év végén a K11. programba történő betöltésről ilyenkor az elkészített, aláírt és jóváhagyott beszámoló alapján az irányító szerv köteles gondoskodni. FIGYELEM! A megszűnő államháztartási szervezet a beszámoló készítési kötelezettség alól nem mentesül, ha a megszüntetésre kormányváltás miatt kerül sor! A beszámoló tartalmazza a könyvviteli mérleget (a továbbiakban: mérleg), a pénzforgalmi jelentést (pénzforgalmi kimutatást), a pénzmaradvány-kimutatást, az előirányzat-maradvány alakulása és a vállalkozási maradvány-kimutatás űrlapokat, a kiegészítő mellékletet. A beszámolót évközi megszűnés esetében is az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni, a benne lévő tételeket az év végére vonatkozó előírások szerint kell értékelni. A beszámoló részét képező könyvviteli mérlegben az eszközök és a források értékét az Áhsz. szerinti éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegére vonatkozó előírások alapján kell meghatározni. Az átszervezés (megszűnés) fordulónapjára vonatkozó éves elemi költségvetési beszámoló elkészítésére a megszűnő költségvetési szerv átszervezéséről, megszűntetéséről rendelkező jogszabályban (határozatban) megjelölt jogutódja kötelezett. A beszámoló egy-egy példányát (az átszervezést elrendelő irányító szerv egyetértő záradékával ellátva) a jogutód államháztartási szervnek és az illetékes irányító szervnek (illetve jogutód nélküli megszűnés esetén az alapító szervnek) kell megőriznie. Az irányító szervnek gondoskodnia kell arról, hogy az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül megszűnő államháztartási szervezetnek az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolója a megszűnés napját követő 120 napon belül a Kincstár illetékes főosztályához, illetve a Kincstár területi szerveihez leadásra kerüljön. A Kincstárhoz történő leadással tesz eleget a megszűnő államháztartás szervezete a letétbe helyezési kötelezettségének. A megszűnés fordulónapjára készített éves tartalmú költségvetési beszámoló az alapja a megszűntetett államháztartási szervezet vagyonával történő elszámoltatásnak (a vagyonátadásoknak), ennek alapján kell elkészíteni a vagyonátadási jelentést ( 0. jelentés ), melynek adatai alapján kerül a megszüntetett államháztartási szervezet teljes vagyona kivezetésre az államháztartási információs rendszerből és ezzel egyidejűleg átvezetésre a jogutód szervezet vagyona közé. Az irányító szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a vagyonátadási jelentés feldolgozásra kerüljön a Kincstár illetékes főosztályán. A költségvetési szerv megszűnése időpontjáig kell az irányító szervnek intézkednie a költségvetési pénzforgalmi számla, előirányzat-felhasználási keretszámla megszüntetése iránt. [A megszüntetéskor kijelölésre kerül az a költségvetési pénzforgalmi számla (előirányzat-felhasználási keretszámla), amelyre a számla egyenlege átutalásra kerül, mint a jogutód számlára!] A megszűnés napján, utolsó gazdasági eseményként a költségvetési pénzforgalmi számla (előirányzatfelhasználási keretszámla) megszűnés napján lévő egyenlegének átvezetését támogatásértékű kiadásként kell elszámolni, illetve ha a költségvetési pénzforgalmi számla egyenlege korábban megképzett és fel nem használt költségvetési tartalékot is tartalmaz, akkor annak összege pénzmaradvány, vállalkozási maradvány illetve előirányzat-maradvány átadás jogcímén kerül átvezetésre. A pénzmaradvány, vállalkozási maradvány illetve előirányzat-maradvány átadást pénzforgalom nélküli bevételként is el kell számolni. 20

1. Mettől-meddig tart a továbbképzési év?

1. Mettől-meddig tart a továbbképzési év? TÁJÉKOZTATÓ A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK TOVÁBBKÉPZÉSÉVEL * KAPCSOLATBAN GYAKRAN FELMERÜLŐ KÉRDÉSEKRŐL 1. Mettől-meddig tart a továbbképzési év? 2013-tól a továbbképzési év megegyezik a naptári évvel,

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

A számviteli törvényben:

A számviteli törvényben: MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt

Részletesebben

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Államháztartási szakterület Nem költségvetési szervnél foglalkoztatott mérlegképes könyvelők számára 2013. 1 A

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2011 / 6 2011 DECEMBER

KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2011 / 6 2011 DECEMBER KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2011 / 6 2011 DECEMBER SZÁMVITELI VÁLTOZÁSOK 2012 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (megjelent a Magyar Közlöny

Részletesebben

Számviteli törvény 2008. évi módosítása

Számviteli törvény 2008. évi módosítása Számviteli törvény 2008. évi módosítása Szt. módosítás helye Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi tv. A 2009. évi költségvetést megalapozó egyes tvek módosításáról szóló 2008. évi

Részletesebben

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÁLLAMHÁZTARTÁSI VONATKOZÁSAI. Kézdi Árpád

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÁLLAMHÁZTARTÁSI VONATKOZÁSAI. Kézdi Árpád A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÁLLAMHÁZTARTÁSI VONATKOZÁSAI Kézdi Árpád Államháztartási Szabályozási Főosztály Államháztartási Számviteli Osztály Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli törvény 5. Az államháztartás

Részletesebben

A számviteli törvény 2012. évi módosításáról

A számviteli törvény 2012. évi módosításáról 1 A számviteli törvény 2012. évi módosításáról A számviteli törvényt az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosította. Az új szabályokat

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Kreditpontos szakmai rendezvények, illetve e-learning képzések 2015. II. félév SZÁMVITELI TÉMÁK ADÓZÁSI TÉMÁK JOGI

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Számviteli változások 2014. Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló

Számviteli változások 2014. Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló Számviteli változások 2014 Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló Releváns jogszabályok egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013.

Részletesebben

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Államháztartási szakterület 2015. A tematika összeállítói Hajdics Antónia Amália (1. Fejezet) Dr. Vedres Attila

Részletesebben

Számvitel 2013. 2013. január 31. Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló

Számvitel 2013. 2013. január 31. Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló Számvitel 2013 2013. január 31. Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló Számviteli változások 2013-tól Többes munkáltatói foglalkoztatás Munkahelyvédelmi akcióterv KATA, KIVA számvitele Őszi adócsomag Számviteli

Részletesebben

Számviteli törvény módosítása

Számviteli törvény módosítása Dr. Gróf Gabriella Évközi módosítás: 2012. évi CXLVI. törvény 2012. évi CLXXVIII. törvény Szabályok hatályba lépése 2013. 01, 01., de a rendelkezések jelentős része 2012-re is alkalmazható Mikrogazdálkodói

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ. SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI)

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ. SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI) KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI) 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz szakirányú középfokú végzettség

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Számviteli aktualitások 2015. Vállalkozási szakterület

Számviteli aktualitások 2015. Vállalkozási szakterület (számviteli témakör) Forrás Akadémia GriffSoft Informatikai Zrt. 1041 Budapest, Görgey Artúr utca 69-71. Telefon: +36-1/450-2200, +36-62/549-100 Fax: +36-1/239-0056, +36-62/401-417 Web: www.griffsoft.hu

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 1022 Budapest, Ribáry u. 10. Adószáma: 18273689-1-41 Statisztikai számjel: 18273689-9499-569-01 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2012. évi egyszerűsített beszámolóhoz A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011

REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011 REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011 Budapest, 2011 Szerzõ: Dr. Nagy Gábor Lektorok: Pölöskei Pálné Botka Erika ISBN 978 963 638 394 7 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

Ágasegyháza Község Polgármesteri Hivatala

Ágasegyháza Község Polgármesteri Hivatala Ágasegyháza Község Polgármesteri Hivatala 6076 Ágasegyháza, Szent István tér 1. Fax: 76/388-387 Web:http://agasegyhaza.hu Telefon: 76/388-211 76/388-387 76/571-060 E-mail: pmstrh@t-online.hu HELYI IPARŰZÉSI

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Az adóhatóság tölti ki! Iktatószám::30- /2012. Benyújtás, postára adás napja:.év hó.. nap Adózó adó-nyilvántartási száma:.. A bevallás benyújtási határideje: 2012. május 31. Átvevő aláírása BEVALLÁS a

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE SZÁMVITELI POLITIKA Érvényes: 2011. január 02. Aktualizálva: 2012. január 02. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök A számviteli politika

Részletesebben

Beszámoló, beszámolás

Beszámoló, beszámolás Beszámoló, beszámolás Cél: piaci szereplők tájékoztatása a gazdálkodásról, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről Eszköz: adatok, információk rendszeres nyilvánosságra hozatala Forma: beszámoló Beszámoló

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóévben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 BEVALLÁS

Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 BEVALLÁS Szigetvár Város Önkormányzata 1/9 Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 Szigetvári Polgármesteri Hivatal Iktató Költségvetési és Adóosztály

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

Ágasegyháza Község Polgármesteri Hivatala

Ágasegyháza Község Polgármesteri Hivatala Ágasegyháza Község Polgármesteri Hivatala 6076 Ágasegyháza, Szent István tér 1. Fax: 76/388-387 Web:http://agasegyhaza.hu Telefon: 76/388-211 76/388-387 76/571-060 E-mail: pmstrh@t-online.hu HELYI IPARŰZÉSI

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Számvitel szabályozása

Számvitel szabályozása Számvitel szabályozása 1. A számvitel szabályozása Magyarországon (Törvények és Kormány rendeletek) előzmények és a jelen a szabályozás váltás (a számviteli tv.) indoka, céljai, jelentősége a tv. hatálya

Részletesebben

BEVALLÁS A helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS A helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS A helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóévben Zsombó önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9199- -01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2012. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2013. február 2 EGYESÜLETI

Részletesebben

Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására

Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet Az érintett belső szervezeti egység vezetőjének

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben SZENTMÁRTONKÁTA önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

BEVALLÁS a 2011. évi helyi iparűzési adóról

BEVALLÁS a 2011. évi helyi iparűzési adóról Kópháza Község Önkormányzatának Adóhatósága 9495 Kópháza, Fő u. 15. Tel./fax: 99/531-038 E-mail: adougy.kophaza@mailmax.hu Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás(postára adás) időpontja: 201 év.hó..nap... aláírás

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2009. adóévről Paks Város Önkormányzatának illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

A közzétett adatok könyvvizsgálóval nincsenek alátámasztva JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY

A közzétett adatok könyvvizsgálóval nincsenek alátámasztva JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY A közzétett adatok könyvvizsgálóval nincsenek alátámasztva JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY 2011.évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1.Általános rész: Az alapítványt 1991.évben

Részletesebben

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

BEVALLÁS FŐLAP. 7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

BEVALLÁS FŐLAP. 7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása 1 BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén FŐLAP 20... évben kezdődő adóévben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről

Részletesebben

Tiszasziget Polgármesteri Hivatal BEVALLÁS

Tiszasziget Polgármesteri Hivatal BEVALLÁS Tiszasziget Polgármesteri Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 Átvétel: Tiszasziget Polgármesteri Hivatal Adóiroda Érkezett: Előadó: Tiszasziget Polgármesteri

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

1. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

1. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 168. szám 27931 19. Az Európai Unió jogának való megfelelés 39. E rendelet az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekû

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: 200... hó... nap Az adóhatóság megnevezése: Etyek Község Önkormányzat Adóirodája ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: 200... hó... nap Az adóhatóság megnevezése: Etyek Község Önkormányzat Adóirodája ... Név:.. Adóazonosító:... BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandójellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2009. adóévben Etyek önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

Gecse Község Önkormányzata 8543 Gecse, Kossuth u. 39. Tel: 89/356-925, 30/730-0856 gecsepmh@globonet.hu www.gecse.hu

Gecse Község Önkormányzata 8543 Gecse, Kossuth u. 39. Tel: 89/356-925, 30/730-0856 gecsepmh@globonet.hu www.gecse.hu Gecse Község Önkormányzata 8543 Gecse, Kossuth u. 39. Tel: 89/356-925, 30/730-0856 gecsepmh@globonet.hu www.gecse.hu Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére SZÁMVITEL ADÓ JOG Budapest, 2015. január SZÁMVITEL TÉMAKÖRÖK 1. Előadók: A számviteli törvény 2015. évi változásai

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén I. Bevallás jellege 1. Éves bevallás 2. Záró bevallás BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2012. évben kezdődő adóévben a/az önkormányzat illetékességi területén

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

A PTT tagozat 2010. december 9-i rendezvényén elhangzott előadás. Számviteli szabályok változása 2010.

A PTT tagozat 2010. december 9-i rendezvényén elhangzott előadás. Számviteli szabályok változása 2010. Számviteli szabályok változása 2010. Számviteli törvény módosítása Szt. módosítás Jogszabályhelye: 2010. évi CXXIII. Tv. Hatálybalépése: 2011. jan. 1-től De! már a 2010. évi beszámolónál alkalmazható.

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Gazdasági Igazgatóság Adó, Költségvetési és Pénzügyi Osztály 2401 Dunaújváros, Városháza tér 1. Önkormányzati szám: Iktatószám: Érkezés időpontja:...

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 7633 Pécs, Kőrösi Csoma Sándor utca 7/A. Adószám: 18503962-1-02 Cégjegyzékszám: Pk-.6-0.026/2013 KSH: 18503962-9499-569-02 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Pécs, 2014.03.18.

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Magyar Diabetes Társaság 2013. évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Magyar Diabetes Társaság 2013. évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Magyar Diabetes Társaság 2013. évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1.Általános rész: A Társaságot 1970.évben hoztuk létre. A Társaság képviselője 2013.évben: Prof. Dr.

Részletesebben

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Mecsekerdő Zrt 0 2 1 0 0 6 0 0 9 3. ország. 24 hsz. em. ajtó 5. Adóazonosító jele: Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 14EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet Kizárólag elektronikus úton nyújtható be. ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló

Részletesebben

Helyi iparűzési adóbevallás

Helyi iparűzési adóbevallás Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat 4263 Nyírmártonfalva, Kossuth u. 38. ( 52/207-021, 6 52/207-013 Helyi iparűzési adóbevallás... adóévről Nyírmártonfalva önkormányzatának illetékességi területén folytatott

Részletesebben

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01

La Leche Liga Magyarország EGYESÜLETI JELENTÉS. 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01 1022 Budapest, Hermann Ottó u. 18. Adószáma: 18048092-1-41 Statisztikai számjel: 18048092-9499-529-01 EGYESÜLETI JELENTÉS a 2008. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2009.március 2 EGYESÜLETI

Részletesebben

Képviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről.

Képviselő-testület a 118/2010.(V.21.) KT sz. határozatában döntött a Szentes-Liget KFT jogutód nélküli, végelszámolással történő megszűnéséről. Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. Tárgy: Szentes-Liget KFT végelszámolási záró mérlegének beterjesztése jóváhagyásra Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szentes

Részletesebben

A közzétett adatok könyvvizsgálóval nincsenek alátámasztva JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY

A közzétett adatok könyvvizsgálóval nincsenek alátámasztva JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY A közzétett adatok könyvvizsgálóval nincsenek alátámasztva JUVENILIS-DIAB-HELP ALAPÍTVÁNY 2014.évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1.Általános rész: Az alapítványt 1991.évben

Részletesebben

Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése

Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése Alkalmazott jogszabályok A számvitelről szóló 2000. évi C törvény (Sztv) 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

Részletesebben

Adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: év hó nap. átvevő aláírása I. AZONOSÍTÓ ADATOK

Adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja: év hó nap. átvevő aláírása I. AZONOSÍTÓ ADATOK BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2013 adóévben az Hőgyész Nagyközség Önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben