A könyvviteli szolgáltatók továbbképzésének átalakítása

Átírás

1 A könyvviteli szolgáltatók továbbképzésének átalakítása 2003-tól van érvényben a könyvviteli szolgáltatók továbbképzésének jelenlegi rendszere, és azóta halmozódnak az ezzel kapcsolatos tapasztalatok, kritikák: a jelenlegi rendszerben nincs átjárás más továbbképzésekhez, a képzés nem rugalmas, nem tudja kiszolgálni az egyedi igényeket. Emiatt szükségessé vált a könyvviteli szolgáltatók továbbképzésének az átalakítása. A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) kormányrendelet módosításával változik meg. A tervezett változások alapján a szaklapok előfizetői 2 kreditpontot kaphatnak, amennyiben az adott újság szakmai minősítését a termék kiadójának kérelme alapján a szakértőkből álló bíráló bizottság jóváhagyja. Egy előfizetéssel a tervezet szerint 3 könyvviteli szolgáltató is megkaphatja a 2-2 kreditpontot. A módosításról szóló kormányrendeletet a közeljövőben fogadják majd el, és ez részletesen tartalmazza a megváltozott feltételeket. Érdemes időben tájékozódni a tervezett változásokról, ehhez kíván segítséget nyújtani írásunk, amelyben a tervezett kormányrendeletmódosítás legfontosabb kiemelt témái olvashatóak. A könyvviteli szolgáltatókat érintő továbbképzésre vonatkozó szabályok módosításának időzítése A számvitelről szóló évi C. törvény módosította a könyvviteli szolgáltatást végzők szakmai továbbképzésének feltételeit január 1-jétől megváltozik a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők kötelező szakmai továbbképzése. A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelező számukra a szakmai továbbképzés. A könyvviteli szolgáltatást végzők a továbbképzést a miniszter által akkreditált szervezeten keresztül, illetve a miniszter által kreditpont-minősítési eljárásban minősített szakmai továbbképzési program keretében végezhetik el. A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) kormányrendelet tervezett módosításában meghatározott egyéb módon is teljesíthető január 1-jétől. A könyvviteli szolgáltatást végzők a évi továbbképzési kötelezettségüknek a április 1- jén akkreditációval rendelkező szervezeteknél, a április 1-jén hatályos szabályok szerint lebonyolított továbbképzések teljesítésével kötelesek eleget tenni. A tervezet szerint már 2012-ben is elkezdhető lesz a kreditpont gyűjtése, de ezek a pontok csak a évi továbbképzési kötelezettség vonatkozásában lesznek majd figyelembe vehetők. A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésének, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, a továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a kreditpont-minősítési eljárásnak a szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. A továbbképzésen résztvevőkről az akkreditált szervezet nyilvántartást vezet, és az alábbi tarta-lommal megküldi a továbbképzési kötelezettség igazolásához szükséges adatokat a miniszternek: a) az akkreditált szervezet sorszáma, neve, címe; b) a résztvevők adatai: regisztrálási szám, családi és utónév, születési családi és utónév, 1

2 születési hely, idő, anyja születési családi és utóneve, nyilvántartásban szereplő címe (irányítószám, helység, utca, házszám); c) a képzés azonosítója és kreditpont értéke. A könyvviteli szolgáltatók továbbképzésére vonatkozó szabályok módosításának a tartalma A központi továbbképzési tematika megszűnik, a tervezet szerint a továbbképzés teljesítése kreditpontok gyűjtésével történik. Kreditpont-minősítési eljárás kerül bevezetésre, amelynek keretében a továbbképző szervezetek által összeállított továbbképzési programokat minősítik szakmai tartalom, aktualitás, időtartam, tartalom és időkeret összhangja, elméleti és gyakorlati jelleg alapján. Kreditpont-minősítési eljárás keretében kerül sor a szakmai kiadványok értékelésére is, a szakmai tartalom, aktualitás, terjedelem, tartalom és terjedelem összhangja, elméleti és gyakorlati jelleg kritériumainak megfelelően. Kreditpont-minősítési eljárás keretében kerül sor továbbá a szakmai szervezeti tagság elbírálására is. A továbbképzési év egybeesik a naptári évvel. Aki több kreditpontot szerez, a többletkrediteket nem viheti át a következő évre. E-learning típusú képzés is engedélyezhető lesz. A minősített továbbképzési programok és kiadványok adatai a minősítést követően folyamatosan, de legkésőbb havonta, minden hónap 15-éig közzétételre kerülnek az egységes kormányzati portálon. Az új rendszerben eltörlésre kerül a 40 fős létszámkorlát. Kreditpontok gyűjtése a könyvviteli szolgáltatók továbbképzésénél A szakmai továbbképzésre kötelezett könyvviteli szolgáltatást végző személy a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését a kreditpont-minősítési eljárás keretében megállapított kreditpontokkal igazolja. A továbbképzésre kötelezettnek minden egyes továbbképzési évben összesen legalább 16 kreditpontot kell megszereznie. Az adott továbbképzési évben a 16 kreditponton felül megszerzett többletkreditpontok nem vehetők figyelembe a következő évek továbbképzési kötelezettsége teljesítése szempontjából. A 16 kreditpontból legalább 8 kreditpontot számvitel témakörben minősített szakmai továbbképzésen kell teljesíteni. A továbbképzésre kötelezettnek minden szakterületen, amelyen regisztrációval rendelkezik, a szakterületeire minősített speciális továbbképzéseken legalább 4 kreditpontot kell megszereznie. Ez nem számít bele a 8 számviteli témakörű kreditpontba és a szakterületre specializált továbbképzési programokba. Kreditpontok egyéb módon is szerezhetőek. Összesen évente legfeljebb 2 kreditpont szerezhető szakmai kiadványok vásárlásával, továbbá 2 kreditpont szakmai szervezeti tagsággal. A kreditpontok megszerzésének igazolása a könyvviteli szolgáltatók továbbképzésénél Továbbképzésnél a képző intézmény jelenti be a kreditpontokat. A szakmai kiadványoknál a továbbképzésre kötelezett jelenti be a számla másolatával a kreditpontigényét. A számlán a könyvelő adatainak szerepelnie kell, de nem feltétel, hogy vevőként legyen feltüntetve. A módosításról szóló tervezet kiterjeszti a rendelet hatályát: a) a könyvviteli szolgáltatást végzők kreditrendszerű továbbképzéséhez kapcsolódóan szakmai szervezeti minősítési eljárást kezdeményező és szakmai szervezetnek minősített szervezetekre; b) a könyvviteli szolgáltatást végzők kreditrendszerű továbbképzéséhez kapcsolódóan szakmai kiadványaik kreditpont-minősítési eljárását kezdeményező, valamint a minősített kiadványokat kiadó szervezetekre. A szakmai szervezeti tagságot a szakmai szervezet jelenti be. A módosításról szóló tervezet kiterjeszti a szakértőkből álló bizottság feladatait a kreditpontminősítési eljárással. A kreditpont-minősítési eljárás során a bizottság javaslatot tesz a számviteli törvény 152. (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges továbbképzési 2

3 programok és szakmai kiadványok kreditpont-minősítésének szempontrendszerére, illetve a szakmai szervezetek minősítésére. Sajátosság az államháztartási szektorban január 1-jéig Az államháztartás szervezeteinél könyvviteli szolgáltatást végzőknek a 93/2002. (V. 5.) Korm.- rendelet alapján kell teljesíteniük a továbbképzési kötelezettségüket azzal, hogy legalább 12 kreditpontot az államháztartási szakterületre minősített speciális továbbképzéseken kell megszerezniük, függetlenül attól, hogy milyen szakterületen szerepelnek a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában. Számukra központi tematika kerülhet előírásra. Egyéb változások A továbbképző szervezetek ellenőrzésének szigorítására kerül sor. Figyelmeztetést követően elkövetett szabálytalanság esetén 2 hónapra felfüggesztik a szolgáltatási jogosultságot. További ismételt szabálytalanság esetén visszavonásra kerül az akkreditáció. Módosulnak az akkreditációs szabályok is. Továbbképzési kötelezettség alóli mentesítés csak akkor adható, ha a könyvelő minden tőle telhető, elvárható lépést megtett a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében, és ezt dokumentumokkal is alá tudja támasztani január 1-jétől csak az vehető fel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába, aki előzetesen teljesítette a továbbképzési kötelezettségét. A módosítás alapján az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a számviteli törvény szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumok másolatát. A rendelet tervezete kiegészül a kimentési kérelemmel kapcsolatos szabályozással. A számviteli törvény szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség alóli kimentési kérelem akkor fogadható el, ha a kérelmező a) nyilatkozik arról, hogy minden tőle elvárható lépést megtett a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében, és csatolja a kimentési kérelmet megalapozó dokumentumokat; továbbá b) nyilatkozik arról, hogy a kérelmével érintett továbbképzési időszakban, a kimentésre okot adó körülmény felmerülését követően nem nyújtott könyvviteli szolgáltatást. A kimentési kérelmet a kérelemmel érintett továbbképzési évet követő évben március 31-éig lehet előterjeszteni a miniszternél. Egymást követő két továbbképzési évben kimentési kérelem nem fogadható el. Egy kimentési kérelem alapján legfeljebb egy továbbképzési évre lehet felmentést adni. A továbbképzési év a tervezet szerint január 1-jétől december 31-éig tart. A számviteli törvény szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség a könyvviteli szolgáltatás végzésére engedéllyel rendelkező személyt a nyilvántartásba vételét követő továbbképzési évtől kezdődően terheli. A továbbképzési év január 1-jétől december 31-éig tart. A nyilvántartásba vett személyek szakmai továbbképzésének szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek a számviteli törvény szerinti akkreditációs eljárásával, valamint a kreditpontminősítési eljárással kapcsolatos tájékoztatót a miniszter közzéteszi az egységes Kormányzati Portálon. Szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása kreditpontokkal A szakmai továbbképzésre kötelezett könyvviteli szolgáltatást végző személy a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését az e rendelet szerinti kreditpont-minősítési eljárás keretében megállapított kreditpontokkal igazolja. 3

4 Továbbképzési évenként 2 kreditpont teljesítésének minősül, ha a továbbképzésre kötelezett valamely szakmai szervezet tagja. A továbbképzés teljesítése szempontjából egy adott továbbképzési évben csak egy szakmai szervezeti tagság vehető figyelembe. Szakmai szervezetnek tekinthető a honos joga alapján létrejött azon szervezet, amely megfelel az alábbi feltételeknek: a) az adott továbbképzési év kezdetét megelőzően legalább 2 évvel a nyilvántartásba vételre jogosított hatóság vagy bíróság nyilvántartásba vette; b) a könyvviteli szolgáltatási tevékenységet végzők nyilvántartásában szereplő tagjainak száma az adott továbbképzési év utolsó napján legalább 100 fő; c) évente legalább öt szakmai rendezvényt szervez tagjai számára; d) folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít tagjai számára a könyvviteli szolgáltatás gyakorlása során felmerült kérdések megvitatására. A kreditpont elismerésének feltétele, hogy a szervezet kérje a minisztertől szakmai szervezetként történő elismerését (a továbbiakban: szakmai szervezeti minősítési eljárás). Szakmai szervezeti minősítési eljárás iránti kérelmet a rendeletben meghatározott adattartalommal lehet benyújtani a miniszternek. Továbbképzési évenként legfeljebb 2 kreditpont teljesíthető az adott továbbképzési évben valamely kreditpontra minősített kiadványban elhelyezett tanúsítvány alapján. Kreditpont-minősítési eljárás keretében az akkreditált szervezet továbbképzési programját előzetes minősítésre kérelemmel nyújthatja be a miniszternek. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a program szakmai tartalmára, időtartamára, elméleti, illetve gyakorlati jellegére figyelemmel kell a továbbképzési program kreditpont-értékét meghatározni. A miniszter a kérelmek elbírálása során ellenőrzi, hogy a benyújtott dokumentumok megfelelnek-e az e rendeletben és a továbbképzési programokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, és szükség esetén hiánypótlásra hívja fel a szervezetet. A miniszter a minősítést követően a továbbképzési program adatait közzéteszi az egységes Kormányzati Portálon, a program szakterületi besorolásával, témakör szerinti besorolásával, kreditpontértékével, amennyiben a program több témakört lefed, témakörönkénti kreditpontértékével és oktathatósági időszakával együtt. A minősített továbbképzési program minősítése az elszámolhatósági időszak alatt, de legkésőbb visszavonásig hatályos. Kiadvány kreditpont-minősítésére a kreditpont-minősítési eljárás szabályai az irányadóak, azzal, hogy kreditpont-minősítés iránti kérelmet nem csak akkreditált továbbképző szervezet nyújthat be. Tomcsányi Erzsébet 4

5 Mikro-, kis- és középvállalkozások a besorolás szempontjai Az adóhatósági vizsgálatok kiemelt ellenőrzési szempontjai közé tartozik a mikro-, kis- és középvállalkozások által igénybe vett adókedvezmények jogszerűségének a vizsgálata. A mikro-, kis- és középvállalkozások esetében nagy jelentősége van annak, hogy helyes-e a minősítésük a kedvezményezett vállalkozási csoportban. Amennyiben téves a besorolás, abban az esetben jogtalan adókedvezmények igénybevétele esetében adóhiányt, adóbírságot és késedelmi kamatokat állapíthatnak meg az adóhatóság revizorai. A kis- és középvállalkozások nem kötelezettek a transzferár nyilvántartására a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet alapján. Emiatt is fontos figyelemmel lenni a pontos, megbízható besorolásra. A besorolás néhány egyszerűbb esettől eltekintve nem egyszerű feladat. Cikkünkkel a besorolásra vonatkozó szabályok megismerésében kívánunk hathatós segítséget nyújtani. A társasági adóról szóló törvény fogalma szerint mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is. A kis- és középvállalkozások (kkv) meghatározását a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény határozza meg az alábbiak szerint. Létszám (fő) Éves nettó árbevétel (EUR) Mérlegfőösszeg (EUR) Kkv-minősítés < 10 2 EUR 2 EUR Mikrovállalkozás < EUR 10 EUR Kisvállalkozás < EUR 43 EUR Középvállalkozás A társasági adóról szóló törvény fogalma szerint a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám, azzal, hogy a kölcsönvett munkaerő a kölcsönvevőnél figyelembe vehető, amennyiben a kölcsönadó e létszámot a kölcsönadott munkaerő nélkül számítja fel, és erről az adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvevőnek. Kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 eurónak vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 eurónak megfelelő forintösszeg. A kkv-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 eurónak megfelelő forintösszeg. A kkv-kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 eurónak megfelelő forintösszeg. 5

6 Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Ezen korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni a törvény mellékletében meghatározott befektetők részesedése esetében. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a kkv üzleti évének lezárásakor érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén ez az árfolyam a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza-középárfolyam. Ahol jogszabály,,kkv-t'',,,mikro-, kis- és középvállalkozást'', illetve,,kis- és középvállalkozást'' említ, azon ha törvény másként nem rendelkezik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény szerinti kkv-t kell érteni. PÉLDA: Mikro-, kis- és középvállalkozások kategóriájának megállapítása és igénybe vehető kiemelt kedvezményei Feltételek és igénybe vehető kiemelt kedvezmények: Tulajdonosok Létszám (fő) 74%-ban 26%-ban az 75%-ban 25 %-ban az 74% -ban 26%-ban az állam 75%-ban 25%-ban az állam 70%-ban 30%-ban az Éves nettó árbevétel (EUR) Önálló vállalkozások Mérlegfőösszeg (EUR) 9 fő fő fő fő fő fő Milyen nagyságrendű vállalkozásnak minősül Mikrovállalkozás Mikrovállalkozás Mikrovállalkozás Mikrovállalkozás Nem minősül kisvállalkozásnak 45 fő 20 5 Kisvállalkozás 42 fő fő Igénybe vehető Tao 7. (1) zs) pont szerinti adóalapcsökkentés Nem *Önkormányzati tulajdon miatt nem vehető igénybe Nem *Állami tulajdon miatt nem vehető igénybe Tao 22/A szerinti adókedvezmény Nem Nem Kisvállalkozás Nem minősül mikrovállalkozásnak Középvállalkozásnak minősül az *Önkormányzati tulajdon miatt nem vehető

7 %-ban 25%-ban az 245 fő fő jellemző adatai alapján** Középvállalkozás Középvállalkozás igénybe *Önkormányzati tulajdon miatt nem vehető igénybe Nem. Csak az elhatárolt kamat számolható el A táblázatban szereplő vállalkozások önálló vállalkozások, nincsenek kapcsolódó és partnervállalkozásai. A táblázatban az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg euróértékei az MNB december 31-ei 311,13 HUF/EUR árfolyamán kerültek megállapításra. A vállalkozásokra vonatkozó információk között fontos feltétel, hogy a tulajdoni arányok minden esetben megegyezzenek a szavazati arányokkal. *Tao 7. (1) zs) pont szerinti adóalap-csökkentést az adózó abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag volt. **A 9. pontban szereplő vállalkozásnál a tulajdonos lakosainak a száma csak 4000 fő, költségvetése kisebb, mint 10 eurónak megfelelő forintösszeg. Az évi 10 eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi ok esetében nem kell figyelni a befektetési arányt. 7

8 PÉLDA: kis- és középvállalkozások (kkv-k) meghatározása cégcsoportban Egy cégcsoportban egy anyavállalatnak van 2 leányvállalata, amelyeknek 100%-os tulajdonosa. Az anyavállalat tulajdonosa 2 testvér. A cégcsoportnak cégcsoporton kívül nincsen partner- és kapcsolódó vállalkozása. Az anyavállalat nem készített konszolidált beszámolót. Cégcsoportra vonatkozó információk: Létszám (fő) Éves nettó árbevétel Mérlegfőösszeg (EUR) (EUR) Cégcsoport ezer EUR 300 ezer EUR Leányvállalat ezer EUR 1 EUR Leányvállalat EUR 5 EUR Anyavállalat A táblázatban az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg euróértékei az MNB december 31-ei 311,13 HUF/EUR árfolyamán kerültek megállapításra. A cégcsoport tagjai az összesített adatok alapján is kisvállalkozásnak minősülnek. Tomcsányi Erzsébet 8