MKB INGATLAN ALAPOK ALAPJA MÓDOSÍTOTT KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 MKB INGATLAN ALAPOK ALAPJA elnevezéső nyilvános nyíltvégő értékpapír befektetési alap MÓDOSÍTOTT KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelı: MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt Budapest Váci utca 38. telefon: , ; telefax: Forgalmazó: MKB Bank Zrt Budapest Váci utca 38. telefon: , Letétkezelı: MKB Bank Zrt Budapest Váci utca 38. telefon:

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A BEFEKTETÉSI ALAP ADATAI GARANCIAVÁLLALÁS A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA Alapkezelıi határozat száma, kelte Felügyeleti engedély száma, kelte Felügyeleti nyilvántartásba vétel száma, kelte AZ ALAPKEZELİ BEMUTATÁSA A LETÉTKEZELİ BEMUTATÁSA AZ ALAP BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁJA, BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA Az Alap befektetési stratégiája Az Alap befektetési politikája Az Alap portfoliójának elemei, arányai, befektetési korlátok A BEFEKTETÉSI JEGYEK A befektetési jegy lényeges jellemzıi A befektetési jegyekhez főzıdı jogok Adózás A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSA A befektetési jegyek ára A forgalmazás módja A befektetési jegyek átruházása A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSÁNAK AZ ALAPKEZELİ ÁLTAL TÖRTÉNİ FELFÜGGESZTÉSE A TİKENÖVEKMÉNY ÉS A HOZAM AZ ALAPOT TERHELİ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK Díjak és költségek Az Alap mőködése során felmerülı költségek Megszőnéssel kapcsolatos költségek Díjak, költségek elszámolási szabályai A BEFEKTETİT TERHELİ KÖLTSÉGEK Forgalmazási jutalék eladáskor Forgalmazási jutalék visszaváltáskor A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA Az összesített nettó eszközérték meghatározása Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározása A nettó eszközérték közzétételének gyakorisága, helye A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI ÉS VISSZAVÁSÁRLÁSI ÁRA A BEFEKTETİK RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSA A BEFEKTETÉSI ALAP MEGSZŐNÉSE, ÁTALAKULÁSA ÉS BEOLVADÁSA Az Alap megszőnése Az Alap átalakulása Az Alap beolvadása AZ ALAP PORTFOLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE Lekötött és látra szóló bankbetétek Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok Befektetési jegyek A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK FEDEZETÉRE SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK Likvid hányad Hitel AZ ALAP BEFEKTETÉSI ESZKÖZEINEK KÖLCSÖNZÉSE, TERHELHETİSÉGE Értékpapírok kölcsönzése Az Alap befektetési eszközeinek terhelése

3 20. A SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA FELELİSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

4 1. A BEFEKTETÉSI ALAP ADATAI Az Alap neve: MKB Ingatlan Alapok Alapja elnevezéső nyíltvégő befektetési alap Az Alap típusa, fajtája Az Alap befektetési Alapokba befektetı befektetési alap, nyilvános, nyíltvégő értékpapír befektetési alap. Az Alap futamideje Az Alap nyilvántartásba vételétıl határozatlan idejő. 2. GARANCIAVÁLLALÁS A kibocsátásra kerülı befektetési jegyek lejegyzésére harmadik személy jegyzési garanciát nem vállal. Az Alap teljesítményéért harmadik személy garanciát nem vállal. 3. A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA 3.1 Alapkezelıi határozat száma, kelte 12/2006 számú Igazgatósági határozat, november Felügyeleti engedély száma, kelte E-III/ /2007., január 18. Módosítást engedélyezı PSZÁF határozat száma, kelte: E-III/ /2008., november Felügyeleti nyilvántartásba vétel száma, kelte E-III/ /2007., január AZ ALAPKEZELİ BEMUTATÁSA Az Alapkezelı az Alap törvényes képviselıje. Adatok az Alapkezelırıl Az Alapkezelı MKB Befektetési Alapkezelı Részvénytársaság néven, a Fıvárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál a számon került bejegyzésre. (Kelt: június 30.) Alaptıke: Ft Székhelye: 1056 Budapest Váci utca 38. Félfogadás: kedd ig Postacíme: 1056 Budapest Váci utca 38. Az Alapkezelı szeptember 30-án alakult, határozatlan idıre. Az Alapkezelı a STUDINTERN Kft-bıl jött létre nevének és tevékenységi körének módosítása után szeptember 2-án. Jelenlegi formájában szeptember 30-a óta, mint részvénytársaság mőködik. 4

5 Tevékenységi köre Az Alapkezelı a Felügyelettıl kapott engedéllyel összhangban kizárólag befektetési alapkezeléssel foglalkozik (TEÁOR: Befektetési alapok és hasonlók, ezen belül kizárólag értékpapír, valamint ingatlan befektetési alapok kezelése). Tevékenységét az ÁPTF július 12-én kelt, /1999.számú határozatával, valamint a PSZÁF december 20-án kelt III/ /2002. számú határozatával engedélyezte., Üzleti év Az Alapkezelı üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Az Alapkezelıvel szemben a megelızı három naptári éven belül csıd-, felszámolási eljárást nem rendeltek el. Tulajdonosi struktúrája: Az MKB Bank Zrt. (székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38.) az MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt. 100 %-os tulajdonosa. Az Alapkezelı tagja az MKB Bank Zrt. által irányított vállalatcsoportnak Az Alapkezelı évi mérlegeit, eredmény kimutatásait, a könyvvizsgálati nyilatkozatokat az 1. sz. melléklete tartalmazza. Az Alapkezelı szervezeti felépítése Az Alapkezelı stratégiai irányítását az Igazgatóság, tevékenységének ellenırzését a Felügyelı Bizottság látja el. Az Alapkezelı munkaszervezete a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt áll. A munkaszervezet Front-office és Back-office egységekre tagozódik, a Front-office irányítását a kereskedési igazgató látja el. Az Alapkezelı feladatai - meghatározza az Alap célját, elkészíti az Alap Tájékoztatóját, Kezelési szabályzatát és Rövidített Tájékoztatóját, - megvalósítja az Alap befektetési politikáját, - befekteti az Alap tıkéjét, kezeli az Alap eszközállományát a Kezelési szabályzatban meghatározottak szerint, - meghatározza az alap hozamfizetési politikáját, - megbízást ad értékpapír vételre és eladásra, - szerzıdést köt és biztosítja a folyamatos együttmőködést a Forgalmazóval, a Letétkezelıvel és a Könyvvizsgálóval - köteles minden az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot naponta megküldeni a Letétkezelınek, - elkészíti és közzéteszi az Alap havi portfoliójelentést, az Alap féléves és éves jelentését és az Alappal kapcsolatos összes tájékoztatót - eleget tesz az Alappal kapcsolatos PSZÁF adatszolgáltatási kötelezettségeknek, - ellátja az Alap adminisztrációját, kifizeti az Alappal kapcsolatos díjakat, költségeket - mindenkor a vonatkozó törvényeknek megfelelıen jár el. Az Alapkezelı Igazgatóságának és Felügyelı Bizottságának tagjai A Társaság Igazgatóságának elnöke: Fokas-Rodatos Dimitrios Fokas-Rodatos-Dimitrios az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen matematika és számítógép-programozó szakán 1977-ben végzett, majd 1985-ben a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen matematikai közgazdaságtan szakirányban egyetemi 5

6 diplomát szerzett.1985-tıl 1989-ig az MTA közgazdasági laboratóriumának, valamint a Mővelıdési Minisztériumhoz tartozó Oktatási Kutató Intézet munkatársa évtıl az MKB Bank Zrt. alkalmazottja. A bankban különbözı területeken, különbözı beosztásokban (osztályvezetı, cash flow alapú projekt- és ingatlanfejlesztés finanszírozásáért felelıs igazgató, a Központi Ügyfelek Igazgatóságának ügyvezetı igazgatója) dolgozott, jelenleg a Vállalati Ügyfélkapcsolatok I. ügyvezetı igazgatója június 10.-tıl az MKB Befektetési Alapkezelı zrt. Igazgatóságának elnöke. Az Igazgatóság tagjai: Dr. Kraudi Adrienne, Dr. Gagyi Pálffy Andrásné, Katona Ildikó dr. Kraudi Adrienne az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerzett doktori címet ben címzetes docensi címet kapott tıl a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. Dr. Kraudi 1988-tól dolgozik a Magyar Külkereskedelmi Banknál ban a Társasági Igazgatás és Humánpolitikai Igazgatóság ügyvezetı igazgatójává nevezték ki június 1.-tıl társasági igazgatási és marketingkommunikációs vezérigazgató-helyettes március 26.-tól tagja a Bank Igazgatóságának. Az MKB Euroleasing Zrt. Felügyelı Bizottságának elnöke, tagja az MKB Befektetési Alapkezelı zrt. Igazgatóságának. Dr. Gagyi Pálffy Andrásné (Dr. Bejó Mária) a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát okleveles közgazdász. Doktori disszertációját 1972-ben védte meg. Különbözı vállalatoknál elemzı közgazdászként, között az Erımő- és Hálózattervezı Vállalat gazdasági igazgatójaként dolgozott években a Magyar Külkereskedelmi Bankban a számviteli és pénzügyi területeken fıosztályvezetı, majd igazgató február 1.-tıl az MKB Befektetési Alapkezelı zrt vezérigazgatója. Katona Ildikó 1996-ban a Külkereskedelmi Fıiskolán Tızsde és Pénzintézetek Szakirányon 1999-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen kapott diplomát ben VAP vizsgát tett, ami Magyarországon megszerezhetı legmagasabb vagyonkezelıi képesítés tól dolgozik az MKB Bank Zrt.-nél különbözı beosztásokban, 2004-tıl az MKB Private Banking terület igazgatója június 10.-tıl az MKB Befektetési Alapkezelı zrt. Igazgatóságának tagja. A Felügyelı Bizottság tagjai Nyemcsok János, igazgató, MKB Bank Zrt Budapest, Váci utca 38. Bereczki Zsuzsanna, ügyvezetı igazgató, MKB Bank Zrt Budapest, Váci utca 38. Bajusz Péter fıosztályvezetı helyettes, MKB Bank Zrt. Budapest, Váci utca 38. Az Alapkezelı által már létrehozott befektetési alapok bemutatását a 2. sz. melléklet tartalmazza. 5. A LETÉTKEZELİ BEMUTATÁSA A Forgalmazói, Letétkezelıi feladatokat az MKB Bank Zrt. látja el. Cégjegyzék száma a Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróságnál: Cg , (Kelt: december 12.) Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. A Bank cégneve augusztus 31.-ig Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. volt. A Letétkezelıvel szemben a megelızı három naptári éven belül csıd- felszámolási eljárást nem rendeltek el. 6

7 A Letétkezelıvel szemben a megelızı három naptári éven belül csıd- felszámolási eljárást nem rendeltek el. A Letétkezelı feladatai - letétkezeli az Alap birtokában lévı összes értékpapírt - kiszámítja és közzéteszi az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét, - nyilvántartja a forgalomban lévı befektetési jegyek számát és végzi a befektetési jegyek keletkeztetését és megsemmisítését a forgalmi jelentések alapján a forgalmazó részére, - elvégzi a hozamfizetéssel kapcsolatos technikai teendıket, - ellátja az adás-vételi megbízások lebonyolításával kapcsolatos banki, technikai teendıket, - biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintı ügyletekbıl, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidın belül az Alaphoz kerüljön, - ellenırzi az Alapkezelı jogszabályok és a Kezelési szabályzatban meghatározott szabályoknak való megfelelést, - tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetık érdekében jár el, elvégez minden a törvény által számára elıírt feladatot. Az MKB Bank Zrt. nyilvános kibocsátó társaság, rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeit a honlapján teljesíti. Tevékenységi köre (TEÁOR) Egyéb monetáris közvetítés, mint fıtevékenység. Engedélyhez kötött tevékenységek A Társaság a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket az Állami Pénz- és Tıkepiaci Felügyelet november 26-án kelt 975/1997/F számú határozata alapján végzi, míg a befektetési szolgáltatási és a kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységeit az Állami Pénz- és Tıkepiaci Felügyelet február 27-én kelt /1998. számú engedélye, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete augusztus 7-én kelt III/ /2001. számú engedélye alapján folytatja. Üzleti év Az MKB Bank Zrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Alkalmazotti létszám Az MKB Bank Zrt január 1.-i aktív állományi létszáma: 2000 fı. Az Bank évi konszolidált mérlegeit, eredmény kimutatásait, a könyvvizsgálati nyilatkozatokat a Tájékoztató 3. sz. melléklete tartalmazza. Tulajdonosi struktúra A Bank alaptıkéje darab, egyenként ezer forint névértékő, azonos jogokat megtestesítı törzsrészvénybıl áll. A május 31-i részvénykönyv állapota alapján a tulajdonosi szerkezetet az alábbi táblázat tartalmazza: 7

8 Részvényesek Részvények száma (db) Külföldi részvényesek Jogi személyek Külföldi összesen Belföldi részvényesek Vállalkozások 150 Magánszemélyek 178 Belföldi összesen 328 Mindösszesen A Bank jegyzett tıkéjének 5 százalékát meghaladó részesedéssel rendelkezı részvényesek köre: Részvényes Részvények száma (db) Tulajdoni hányad (%) Bayerische Landesbank (BayernLB) ,62 P.S.K. Beteiligungsverwaltung GmbH ,38 Fı tulajdonos A BayernLB közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az MKB Bank ZRt.- ben. Az MKB Bank ZRt. Igazgatósága Erdei Tamás az Igazgatóság elnöke, vezérigazgató 1954-ben született Budapesten, magyar állampolgár ban szerzett üzemgazdász diplomát a Pénzügyi és Számviteli Fıiskolán, majd 1983-ban okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett és 1981 között az Országos Takarékpénztárnál dolgozott különbözı ügyviteli munkakörben, majd fiókigazgatónak nevezték ki tıl 1983-ig a Pénzügyminisztériumnál helyezkedett el a bankfelügyeleti területen óta a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. munkatársa, 1985-tıl ügyvezetı igazgató, 1990-tıl vezérigazgató helyettes tıl tagja a bank igazgatóságának, 1994-ben nevezik ki vezérigazgatónak január 1-tıl a Bank elnök-vezérigazgatója tıl ig a Magyar Bankszövetség elnöke volt. A Nemzetközi Gyermekmentı Szolgálat felügyelı bizottságának elnöke tıl az ÁPV Zrt. Igazgatóságának tagja. Dr. Balogh Imre vezérigazgató-helyettes 1959-ben született Budapesten, magyar állampolgár ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakán szerzett közgazdász diplomát, majd 1986-ban doktori címet tıl 1988-ig a Pénzügykutatási Intézetnél (késıbb Pénzügykutató Rt.) helyezkedett el tudományos munkatársként tól dolgozik a Bankban, elıször a közgazdasági osztály vezetıjeként, majd 1990-tıl fıosztályvezetı, vezetı közgazdász tıl MKB igazgatósági tag tıl ügyvezetı igazgató, a Stratégiai és Controlling Igazgatóság vezetıje és 2001 között 8

9 ügyvezetı igazgató és a stratégiai, operációs és pénzügyi szakterületek vezetıje ben az MKB csoport pénzügyi igazgatójává és a stratégiai, számviteli, marketing szakterületek vezetıjévé nevezik ki júliusáig a Stratégiai területet irányította, majd július 1.-tıl az MKB Kockázatkezelési és Stratégiai vezérigazgató-helyettese óta az MKB Euroleasing Zrt. igazgatóságának tagja december 22. és június 30. között a Konzumbank Rt. Igazgatóságának elnöke július 1.-tıl az MKB igazgatóságának tagja. Balogh Imre jelenleg Retail vezérigazgató-helyettes tól az MKB Unionbank Felügyelı Bizottságának elnök-helyettese, 2008-tól elnöke óta az MKB Általános Biztosító Zrt. és az MKB Életbiztosító Zrt. Felügyelı Bizottságának tagja. Bolla Csilla vezérigazgató-helyettes 1966-ban született Budapesten, magyar állampolgár. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági szakán folytatott tanulmányokat, diplomáját 1989-ben szerezte márciusában kezdett dolgozni a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-nél elıadóként, elıször a Bankmőveletek Fıosztályán, majd 1990-tıl a Devizafıosztályon ben a Treasury Igazgatóságon helyezkedett el, és még abban az évben a Likviditási Fıosztály fıosztályvezetıjévé lépett elı tıl a Bankmőveleti Igazgatóság fıosztályvezetıje, 1997-tıl igazgatója, 2000-tıl pedig az említett tisztség mellett a Számítástechnikai és Szervezési Igazgatóság élére is kijelölték tól a Kockázatellenırzési és Operációs vezérigazgató-helyettesi poszt mellett a Globus project vezetıjeként is dolgozott, majd 2004 januárjában az Informatikai Igazgatóság, a Bankmőveleti Igazgatóság, valamint a Bankfejlesztési szakterület irányítására is megbízást kapott július 1-tıl a Bank igazgatóságának tagja. Bolla Csilla jelenleg Operációs vezérigazgató-helyettes. A Giro Zrt. Igazgatóságának elnökhelyettese. Dr. Kraudi Adrienne, magyar állampolgár. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerzett doktori címet ben címzetes docensi címet kapott tıl a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. Dr. Kraudi 1988-tól dolgozik a Magyar Külkereskedelmi Banknál ban a Társasági Igazgatás és Humánpolitikai Igazgatóság ügyvezetı igazgatójává nevezték ki június 1-tıl társasági igazgatási és marketing-kommunikációs vezérigazgató-helyettes március 26-tól tagja a Bank Igazgatóságának. Az MKB Euroleasing Zrt. Felügyelı Bizottságának elnöke, valamint tagja az MKB Befektetési Alapkezelı Zrt. Igazgatóságának, valamint az MKB Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának. Dr. Patyi Sándor vezérigazgató-helyettes 1957-ben született Gyırben, magyar állampolgár ben diplomázott a Budapesti Közgazdasági Egyetem Külkereskedelmi szakán ban egyetemi doktori tudományos fokozatot szerzett. Elsı munkahelye a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat volt, majd 1982-ben helyezkedett el a Magyar Külkereskedelmi Banknál közgazdászként tól a Bank Nemzetközi Osztályának osztályvezetıje, majd 1990-tıl 1996-ig ügyvezetı igazgató az MKB Nemzetközi Bankkapcsolatok Igazgatóságán tól a Vállalati és Pénzintézeti Igazgatóság vezetıje, majd 2001-ben kinevezték az MKB értékesítésért és ügyfélkapcsolatokért felelıs vezérigazgató-helyettesévé tól tagja az Igazgatóságnak. Az MKB-Euroleasing Zrt. igazgatóságának tagja május 1-tıl Wholesale vezérigazgató-helyettes óta az MKB Veszprém KC elnökségének tagja tıl az MKB Romexterra Bank Igazgatóságának tagja, 2008-tól elnöke. Dr. Simák Pál, magyar állampolgár. Felsıfokú tanulmányait a torontói egyetemen végezte. Simák úr 1995-tıl a torontói Royal Bank of Canada munkatársa - három év kitérıvel ig ben csatlakozott a McKinsey & Company budapesti irodájához, melynek partnere év végéig. Itt elsıdlegesen a pénzügyi szolgáltatási ágazatban tevékenykedett és az elmúlt öt évben több MKB Bankkal kapcsolatos projekten dolgozott. Dr. Simák Pál február 1-jével az MKB Bank vezérigazgató helyettese, március 26-tól tagja a Bank Igazgatóságának. 9

10 Neil Anthony Watson vezrigazgató-helyettes 1956-ban született, brit állampolgár. Diplomáját 1979-ben szerezte a Warwick Egyetemen, Angliában. Még ebben az évben a National Westminster Bank Londoni Nemzetközi Banki részlegénél helyezkedett el gyakornokként, ahol feladata a kereskedelmi hitelek és kereskedelemfinanszírozási feladatok megismerése és gyakorlati ismeretek megszerzése volt. A NatWestnél 1992-ig dolgozott, és különbözı vezetıi pozíciókat töltött be, majd a HSBC-nél folytatta pályafutását novemberében helyezkedett el a Bayerische Landesbank londoni fiókjánál, ahol kezdetben a derivatívákkal foglalkozó értékesítési vezetı, 1997 januárjától Kincstári és Tıkepiaci értékesítési vezetı, majd 1997 júliusától a londoni fiók értékesítési vezérigazgató-helyettese volt januárjától a BayernLB Müncheni központjában, a Vállalati Ügyfelek, Energetikai és Környezetvédelmi Divíziójának vezetıjeként dolgozott, majd 2003 januárjától 2004 júniusáig a Vállalati Ügyfelek Risk Office vezetıje április 29-tıl tagja a Bank Igazgatóságának tıl a Globális Vállalati Bankügyek üzletfejlesztési vezetıje május 1-tıl az MKB kockázatkezelési vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki tıl az MKB Romexterra Bank Igazgatóságának tagja januártól tagja az MKB Euroleasing Zrt. Felügyelı Bizottságának. Tagja az MKB Unionbank Felügyelı Bizottságának. Az MKB Bank Zrt. Felügyelı Bizottsága Dr. Michael Kemmer, a Felügyelı Bizottság elnöke német állampolgár. Tanulmányait a müncheni Ludwig Maximilians egyetemen folytatta, ahol közgazdasági tanulmányokból szerzett diplomát, majd doktorátusi fokozatot, valamint okleveles adószakértıi képesítést szerzett. Banki pályafutását a Bayerische Vereinsbanknál kezdte 1988-ban, késıbb a DG Banknál, majd a Hypo Vereinsbanknál folytatta, mely utóbbi igazgatóságának tagja lett. A Bayerische Landesbankhoz évben került pénzügyi vezetıként, és egyúttal megválasztják az Igazgatóság tagjának március 1-jétıl a BLB Igazgatóságának elnöke március 26-tól az MKB Bank Felügyelı Bizottságának tagja, akit a tagok a Bizottság elnökévé választottak. Paul Bodensteiner 1950-ben született Albersriethben, német állampolgár. Diplomáját a Regensburgi Egyetemen szerezte ban helyezkedett el a Bajoroszági Pénzügyminisztériumnál, ahol jelenleg is osztályvezetıként dolgozik. Dr. Ralph Schmidt, 1962-ben született, német állampolgár. Matematikai és fizikai tanulmányokat folytatott. Az elméleti fizika terén PhD címmel rendelkezik és 1997 között a Berliner Bank AG-nál különbözı területeken dolgozott, majd a következı két évben a WestLB Düsseldorf Londoni fiókjánál a kockázatkezelési módszerek terület vezetıje volt tıl 2001-ig a Landesbank Sachsen Girozentrale, Lipcse Kockázatellenırzési divízióját irányította végétıl a Bayerische Landesbank munkatársa, kezdetben a csoportkockázat és pénzügyi ellenırzési divízió, majd a vállalatfejlesztési divízió vezetıje. Ezután kinevezték az Igazgatótanács feladataival megbízott elsı ügyvezetı alelnöknek július 1-tıl a pénzpiaci, áprilisától a kockázati terület vezetıje április 27-tıl június 19-ig tagja volt az MKB Bank Zrt. Igazgatóságának. Andreas Dörhöfer: Andreas Dörhöfer, német állampolgár. Közgazdasági tanulmányait Münchenben, illetve Kölnben folytatta ben a Deutsche Banknál helyezkedett el. Pályafutását a workout terület munkatársaként kezdte Frankfurtban, majd vezetı hitelelemzınek, késıbb igazgatónak nevezték ki ig a bank déli régiója hitelkockázatkezelésével foglalkozó területének vezetıje volt novemberében a Bayerische Landesbankhoz került, és a kockázatkezelési területen dolgozott vezetı beosztásban ügyvezetı alelnökként. Karrierje során feladatai kiegészültek a work-out tevékenységgel, követelésbehajtással, valamint nagyvállatokkal és pénzintézetekkel kapcsolatos kockázatkezelési feladatokkal májusa óta a Hypo-Alpe-Adria-Bank kockázati területének vezetıje, továbbá a bank igazgatóságának tagja. 10

11 Dr. Siegfried Naser 1951-ben született Iphofenben, német állampolgár. Würzburgban és Münchenben végzett jogi tanulmányokat, 1978-ban avatták doktorrá, és második államvizsgát is tett. Számos helyen dolgozott közigazgatási területen jogtanácsosként, majd 1979-ben a Bajorországi Belügyminisztériumnál helyezkedett el, ahol többek között az Európai Uniós jogi kérdésekkel foglalkozott. Egyidejőleg oktatási tevékenységet folytatott és jogi szakfolyóiratokban publikált ig a kitzingeni járási hivatalban osztályvezetıként dolgozott, majd közigazgatási vezetınek választották meg ben és 1996-ban is újraválasztották október 1-je óta a Bajorországi Takarékpénztárak Szövetségének ügyvezetı elnöke április 25. óta a Felügyelı Bizottság tagja szeptember 1-jétıl a Bayerische Landesbank Felügyelı Bizottságának elnöke. Alois Steinbichler, osztrák állampolgár. Ausztriában és az Egyesült Államokban folytatott felsıfokú tanulmányai után a chicagói Continental banknál kezdte pályafutását. A Creditanstalt Bank munkatársa ig, elıször Bécsben vezérigazgató-helyettes, majd Londonban vezérigazgató ig a Bank Austria munkatársa, majd 2001-tıl az UniCredit csoport olasz, majd 2003-tól horvát bankjánál dolgozik júniusától a BAWAG P.S.K. AG munkatársa és Igazgatóságának tagja. Asbóthné Tóth Éva, a munkavállalók által delegált felügyelı bizottsági tag 1953-ben született, magyar állampolgár. A Pénzügyi és Számviteli Fıiskolán 1984-ben üzemgazdász diplomát szerzett ben kezdett dolgozni az MKB Banknál a Belföldi Finanszírozási Fıosztályon fıelıadóként tıl az Üzletfinanszírozási Fıosztályon belül a Belsı hitelek Osztályán folytatta munkáját ben vállalati referensi munkakörbe került a vállatok finanszírozásával foglalkozó területen ben tanácsosi kinevezést kapott a Vállalati Ügyfélkapcsolatok II. szakterületen ben a kockázatkezeléssel foglalkozó szervezeti egységünkben végezte tovább munkáját, 2005-tıl a Mérlegalapú Hitelezési Kockázatok szakterület egyik kulcsmunkakörét betöltı kockázati munkatárs március 26-tól az MKB Bank Felügyelı Bizottságának tagja. Dr. Kotulyák Éva, a munkavállalók által delegált felügyelı bizottsági tag 1954-ben született, magyar állampolgár. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1979-ben és 1982 között a Külkereskedelmi Minisztérium Jogi Fıosztályán dolgozott és 1989 között az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Kft., majd a következı két évben egy mezıgazdasági külkereskedelmi kft. jogtanácsosaként tevékenykedik tıl egyéni ügyvédként gazdasági jogi ügyekkel foglalkozott. Az MKB Banknál jogtanácsosi munkakörben a Nemzetközi és Pénzügyi Jogi Kapcsolatok területén 1997-tıl, a Compliance szakterületen 2001-tıl, majd a Lakossági, Szindikált és Projektfinanszírozási Jogi szakterületen 2003-tól végzi feladatait március 26-tól az MKB Bank Felügyelı Bizottságának tagja. Dudásné Lırincz Ibolya, a munkavállalók által delegált felügyelı bizottsági tag. Egészségügyi tanulmányai után az Országos Bır- Nemikórtani Intézet nél helyezkedik el, kontaktuskutatással foglalkozik. Az MKB Banknál a klíring csoport munkatársaként kezdi pályafutását 1989-ben, majd bankkártya ügyfélszolgálati munkatárs tıl a devizalevelezés csoportvezetıje tıl a Privát Ügyfélszolgálat, majd a call Center, telefonos Ügyfélszolgálat csoportvezetıje tól fıosztályvezetı helyettes tól szakszervezeti bizalmi, 2000-tıl Üzemi Tanácstag, 2003-tól az Üzemi Tanács Segélyezési Bizottság Elnöke. A Felügyelı Bizottság tagjainak üzleti címe: 1056 Budapest, Váci utca

12 6. AZ ALAP BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁJA, BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 6.1. Az Alap befektetési stratégiája Az Alap célja, hogy a konstrukción keresztül a befektetık a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacokon befektetı befektetési alapok teljesítményébıl részesedjenek. A hatékony, biztonságos, valamint eredményes befektetési stratégia elengedhetetlen elıfeltétele a földrajzi diverzifikáció, fıként, ha olyan piacról van szó, mint az ingatlanpiac. Az Alapkezelı a stratégia megvalósítása érdekében a hazai, illetve a nemzetközi ingatlanpiacon befektetı ingatlan befektetési alapok jegyeibe/ kollektív befektetési értékpapírokba fekteti tıkéjének jelentıs részét. A földrajzi diverzifikáció érdekében az Alapkezelı bármely OECD ország ingatlanpiacán befektetı ingatlan vagy ingatlan részvény befektetési alap jegyét megvásárolhatja. Az Alapkezelı a tıle elvárható gondossággal, a törvényi, valamint a kezelési Szabályzatban foglaltak szerint fekteti be az Alap rendelkezésére álló forrásokat. Az Alap befektetési politikája csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével és a közzétételt követı 30 nap elteltével változtatható meg Az Alap befektetési politikája Az Alapkezelı az Alap befektetési politikáját úgy határozta meg, hogy az, az Alap céljainak elérését diverzifikált módon lehetıvé tegye, a hazai és nemzetközi ingatlanpiacon tevékenykedı alapok teljesítményébıl történı részesedést biztosítsa a befektetık számára. Az Alapkezelı törekszik arra, hogy a kockázatok megoszlása megfelelı legyen. A portfolió kialakítása, valamint a befektetési döntések meghozatala során a kockázat/hozam arány elfogadható szinten maradjon, így az Alap a befektetık számára a szükséges befektetési idıhorizonton (amely ingatlanpiac esetében több év) reálhozamot biztosítson. Az Alapkezelı a megfelelı hozamok biztosítása érdekében a külföldi devizában denominált ingatlan befektetési jegyek megvásárlásával keletkezett devizapozíciók árfolyam kockázatának fedezésére határidıs árfolyamügyleteket köthet Az Alap portfoliójának elemei, arányai, befektetési korlátok Az Alap portfoliójának lehetséges elemei Az Alap tıkéjét az Alapkezelı a mindenkor hatályos Tpt. elıírásokat figyelembe véve az alábbi értékpapírokba fektetheti be a Tpt ban meghatározottak szerint.: Likvid eszközök Lekötött és látra szóló bankbetétek Forint látra szóló és lekötött bankbetét. Az Alap nettó eszközértékének minimum 0%-a, maximum 20 %-a Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok A) Magyar állam által kibocsátott értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek) Az Alap nettó eszközértékének maximum 20 %-a B) Magyar gazdálkodó szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok Az Alap nettó eszközértékének maximum 20 %-a C) Egyéb OECD tagállamok kormányai által kibocsátott állampapírok 12

13 Az Alap nettó eszközértékének maximum 20 %-a D) Egyéb OECD tagállamokban székhellyel rendelkezı társaságok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok Az Alap nettó eszközértékének maximum 20 %-a Kollektív befektetési értékpapírok Nyíltvégő belföldi és külföldi ingatlan forgalmazó és ingatlan részvényekbe fektetı befektetési alapok befektetési jegyei (kollektív befektetési értékpapírok) - Magyarországon kibocsátott nyíltvégő ingatlan forgalmazó, ingatlan alapok alapja értékpapír alapok befektetési jegyei Az Alap nettó eszközértékének maximum 80 %-a. - Külföldi ingatlan forgalmazó kollektív befektetési értékpapír Az Alap nettó eszközértékének maximum 80 %-a. - Külföldi ingatlan részvényekbe fektetı befektetési kollektív befektetési értékpapír Az Alap nettó eszközértékének maximum 20 %-a - Magyarországon kibocsátott pénzpiaci és kötvény alapok befektetési jegyei (Elsısorban az MKB Befektetési Alapkezelı zrt. kezelésében lévı ilyen alapok) Egyéb befektetési korlát - Az Alap nem szerezheti meg a bekezdésben meghatározott azonos sorozatba tartozó állampapírok több mint 20 % - át. - Az Alap nem szerezheti meg megfelelıen likvid tızsdei értékpapírok egy kibocsátótól származó több mint 15 % - át. - Az Alap nem szerezheti meg tızsdén nem jegyzett egy kibocsátótól származó értékpapírok több mint 10 % - át. - Az alapkezelı kizárólag az Európa Uniós jog alapján kibocsátott kollektív befektetési értékpapírokba fektethet. - Egyetlen kollektív befektetési értékpapír állománya sem érheti el az Alap nettó eszközértékének 25 % - át Összevont befektetési korlátok Az Alap a nettó eszközértékének min. 80 %-át a pontban felsorolt kollektív befektetési eszközökben tartja, kivétel az Alap indulásától számított fél év Származtatott ügyletek Az Alapkezelı a befektetési alap nevében (Tpt.272 (a), (c), (d)) kizárólag olyan származtatott ügyleteket köthet, amely a.) csökkenti az egyes befektetésekbıl fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), b.) kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy c.) nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi. 13

14 7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK 7.1. A befektetési jegy lényeges jellemzıi Az értékpapír neve: MKB Ingatlan Alapok Alapja befektetési jegy, amely a Tpt. alapján nyilvános forgalomba hozatal útján, határozatlan futamidejő, A sorozatú, visszaváltható, dematerializált értékpapírként kerül Magyarországon kibocsátásra. A kibocsátás pénzneme: a befektetési jegyek forintban kerülnek kibocsátásra. A befektetési jegyek megjelenési formája: az Alap befektetési jegyei Dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A Dematerializált értékpapír, olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét egyértelmő azonosítására szolgáló adatait pedig az Értékpapírszámla tartalmazza. Az eredményes jegyzést követıen az Alap Felügyelet által történı nyilvántartásba vételét követıen a befektetési jegyet az Alapkezelı a KELER Rt.-nél keletkezteti meg. Dematerializált befektetési jegy megszerzésére és átruházására kizárólag Értékpapírszámlán történı terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A dematerializált befektetési jegy tulajdonosnak az ellenkezı bizonyításig azt kell tekinteni, akinek Értékpapírszámláján azt nyilvántartják. A befektetési jegy fizikailag nem kerül kinyomtatásra, éppen ezért fizikai formában nem kérhetı ki. ISIN kód: HU A befektetési jegyek hozama Az Alap hozamot nem fizet, a Befektetık a hozamot a Befektetési jegyek visszaváltásával realizálhatják, a Befektetési jegyek nettó eszközértékében A befektetési jegyekhez főzıdı jogok A befektetési jegyek minden tulajdonosa: - jogosult arra, hogy az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazó közremőködésével visszaváltsa, bármely banki munkanapon megbízást adjon a Forgalmazónak a visszaváltásra, - jogosult arra, hogy az Alap jogutód nélküli megszőnése esetén a meglévı vagyonból részesedjen a tulajdonában lévı befektetési jegyeknek az összes kibocsátott befektetési jegyhez viszonyított arányának megfelelıen, - az Alap megszőnése esetén jogosult a végelszámolási jelentés megtekintésére, - kérheti az Alapkezelıtıl, hogy nevezze meg az Alap nyereségének forrásait osztalék, kamat- és árfolyamnyereség megoszlása szerint, - a befektetési jegynek az adott befektetı számára elsı alkalommal történı értékesítésekor az Alap Kezelési szabályzatát és Rövidített tájékoztatóját a befektetınek térítésmentesen át kell adni. Az Alap tájékoztatóját, legutóbbi éves és féléves jelentését a befektetı kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, - jogosult arra, hogy részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a Rövidített Tájékoztatót, a Tájékoztatót, a féléves, vagy éves jelentést, valamint a legfrissebb portfolió jelentést kérésére térítésmentesen megkapja. 14

15 7.3. Adózás Az alap a hatályos törvényi szabályozás szerint nem fizet társasági nyereségadót. A magánszemélyek személyi jövedelemadójáról szóló hatályos törvény alapján a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy bruttó hozama után az adó mértéke 20 százalék. A külföldi személy adófizetési kötelezettsége a lakóhelye (székhelye) szerinti ország adójogszabályai valamint az illetı ország és Magyarország között estlegesen fennálló kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg. 8. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSA 8.1. A befektetési jegyek ára Az Alapkezelı az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazón keresztül - minden banki munkanapon, a pénztári órák alatt folyamatosan - értékesíti, illetve visszaváltja. A Forgalmazó minden banki munkanapon köteles a Befektetıtıl befektetési jegy vételi, illetve eladási megbízást felvenni. A vételi megbízás teljesítése a megbízás felvételét követı harmadik banki munkanapon történik. Az eladási megbízás teljesítése a megbízás felvételét követı 31. napon történik. A befektetési jegyek vételére és eladására szóló megbízást a Befektetıtıl a Forgalmazó akkor veszi át, ha a teljesítéshez szükséges fedezet a megbízás napján rendelkezésre áll a Forgalmazónál A forgalmazás módja A befektetési jegyek eladása és visszaváltása a Tájékoztató 4. sz. mellékletében felsorolt forgalmazási helyeken történik az ott feltüntetett pénztári órák alatt. A forgalmazás során a Befektetı vételi, illetve eladási megbízást ad a Forgalmazónak a befektetési jegyek megvásárlására, illetve visszaváltására. A vételi megbízás teljesítése a megbízás felvételét követı harmadik banki munkanapon történik. Az eladási megbízás teljesítése a megbízás felvételét követı 31. napon történik. Amennyiben ez a teljesítési határidı nem banki munkanapra esik az eladási megbízás teljesítése a határidıt megelızı utolsó banki napon történik. Vásárlás során a Befektetı a befektetni kívánt forint összeget határozza meg. Ezt az összeget a befektetı a Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján bocsátja rendelkezésre a vásárlás napján. A befektetési jegyek megvásárlására ekként elkülönített összeg a megbízás napját követı harmadik banki munkanapra érvényes nettó eszközérték alapulvételével kerül elszámolásra és átutalásra az Alap számlájára, míg ezzel egyidejőleg a Befektetıt megilletı befektetési jegyek jóváírásra kerülnek a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A vásárlás során a Forgalmazó minden, nála értékpapír nyilvántartására szolgáló számlával nem rendelkezı Befektetınek nyit ilyen számlát. Visszaváltáskor a Befektetı a visszaváltani kívánt befektetési jegyek darabszámát határozza meg. A megbízási szerzıdés teljesítése a 31. napra, ha ez a nap nem banki munkanap az azt megelızı utolsó banki munkanapra érvényes nettó eszközértéken történik. A befektetési jegy a teljesítés napján kerül ki a Befektetı birtokából ezzel egyidejőleg a befektetési jegyek ellenértéke (csökkentve a hozamra vetített 20 %-os adóval) jóváírásra kerül a Befektetı Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján. 15

16 Minden befektetési jegy tulajdonosra egységes szabályként érvényes, hogy a kifizetés helyén és idejében a hozam kifizetése tekintetében adómegállapítási és adólevonási, kötelezettség terhelheti a kifizetıt. A Tájékoztató készítésének idıpontjában hatályos adótörvények ezt a következıképpen szabályozzák. o Belföldi illetıségő magánszemély befektetık esetén a Magyarországon forgalmazott befektetési alapon elért hozamra a Kezelési szabályzat készítésének idıpontjában hatályos évi CXVII. Törvény (Szja.) 65. -a az irányadó, mely szerint a befektetési jegyen elért hozam - hozamfizetés és árfolyamnyereség jellegő jövedelem egyaránt - kamatnak minısül és Magyarországon 20%-kal adóköteles függetlenül attól, hogy az értékesítés tızsdén vagy tızsdén kívül történik. A felmerült adót a kifizetı (a befektetı értékpapírszámláját vezetı befektetési szolgáltató) állapítja meg, vonja le, majd fizeti és vallja be az adóhatóságnak. Ezzel kapcsolatban a befektetınek teendıje nincs. o Külföldi illetıségő magánszemély befektetıkre a fenti szabályok vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a kifizetı a befektetı adóilletıségével kapcsolatban a befektetı által rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján állapítja meg az adó mértékét. o Céges befektetık esetén a hozam bruttó értéke kerül a befektetı számláján jóváírásra 8.3. A befektetési jegyek átruházása A befektetési jegy szabadon átruházható értékpapír, amely a másodlagos értékpapírpiacon szabadon értékesíthetı. Az értékpapír új tulajdonosát megilletik mindazon jogok, amelyeket számára a Tájékoztató, a Kezelési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok biztosítanak. 9. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSÁNAK AZ ALAPKEZELİ ÁLTAL TÖRTÉNİ FELFÜGGESZTÉSE A Befektetési Alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az Alapkezelı a Tpt (1) bek. alapján kizárólag elháríthatatlan külsı ok miatt, a befektetık érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel, ha: az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az Alap saját tıkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak. A forgalmazást a kiváltó ok megszőnésével, vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felhívására haladéktalanul folytatni kell. 10. A TİKENÖVEKMÉNY ÉS A HOZAM Az Alap nyeresége a portfoliójában lévı befektetési jegyek nettó eszközértékének növekedésébıl, az értékpapírok a Kezelési szabályzat 17. pontjában meghatározott értékelésébıl származó árfolyamnyereségbıl, betétként elhelyezett illetve számlán kezelt pénzeszközök kamataiból származik az Alapot terhelı - a Kezelési szabályzat 11. pontjában meghatározott - költségek levonása után. 16

17 Az Alap tıkenövekménye az adott napon számított nettó eszközérték (megállapítása a Kezelési szabályzat 13. pontjában leírtak alapján) és az alapra kibocsátott forgalomban lévı befektetési jegyek össznévértékének pozitív különbözete. Az Alap tıkenövekményébıl az Alapkezelı hozamot nem fizet, hanem a tıkenövekményt újra befektetéssel hasznosítva, megtartja az Alap portfoliójában. Ezért a tıkenövekmény újra befektetése az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket tovább növeli. A Befektetı a befektetési jegy nettó eszközértékének növekedésétıl úgy juthat nyereséghez (hozamhoz), ha befektetési jegyét visszaváltja, illetve a másodlagos forgalomban eladja. 11. AZ ALAPOT TERHELİ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK Díjak és költségek Az Alap mőködése során felmerülı költségek A befektetési jegyek elıállításával kapcsolatos költségek, az Alapkezelınek fizetendı: alapkezelési díj az Alap ügyletei során felmerült értékpapír forgalmazással kapcsolatos díjak és banki költségek (értékpapír forgalmazó díja, banki tranzakciós költségek, KELER Rt. díjak), az Alap könyvvizsgálójának mindenkori éves díja. Tört év esetén az éves díj idıarányosan kerül elszámolásra, a befektetési jegy tulajdonosok információkkal való ellátásával összefüggı költségek, a féléves és éves tájékoztató kinyomtatásával, szétosztásával, közzétételével kapcsolatos költségek, a sajtóban az Alapról megjelenı, az Alapkezelı által közzétett hivatalos közlemények költségei, az Alappal kapcsolatos reklámköltségek, az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak, az Alap megszőnésével, illetve felszámolásával kapcsolatos díjak és költségek, a Letétkezelınek fizetendı éves díj Megszőnéssel kapcsolatos költségek Az Alap megszőnése esetén az eszközök értékesítését végzı befektetési szolgáltató díja Díjak, költségek elszámolási szabályai Az Alapot terhelı minden olyan tervezett költséget, amely nem folyamatosan (naponta) kerül kifizetésre a Letétkezelı az Alap nettó eszközértékének megállapítása során a kifizetés tényétıl függetlenül idıarányosan vesz figyelembe. Az Alapkezelınek fizetendı: alapkezelési díj, az Alap napi nettó eszközértékei számtani átlagának maximálisan 2 %-a évente. Az alapkezelési díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. a Letétkezelınek fizetendı éves díj az Alap napi nettó eszközértékei számtani átlagának 0,1%-a évente. A Letétkezelıi díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. Az Alapkezelı nem terhelhet az Alapra olyan költségeket, amelyeket felróható magatartásával okozott, illetve olyan körülmények esetén, amelyekre nézve a törvény tiltja, hogy a költségeket az Alapkezelı az Alapra terhelje. Ha az Alapkezelı az Alap tıkéjét az általa kezelt alapokba fekteti be, az Alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhetı. (Tpt (2)) Az Alapkezelı az alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tıkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos Saját tıke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes idıszakban felmerülı alapkezelési díj utólag sem terhelhetı az Alapra. 17

18 12. A BEFEKTETİT TERHELİ KÖLTSÉGEK Forgalmazási jutalék eladáskor Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek eladásakor - volumentıl függetlenül- 500 Ft Forgalmazási jutalék visszaváltáskor Visszaváltás esetén a forgalmazási jutalék a következı: a) Amennyiben a visszaváltásra a befektetési jegyek megvásárlását követı 1 éven belül kerül sor, a visszaváltásra kerülı befektetési jegyek nettó eszközértékének max. 2%-a. A visszaváltási díj aktuális mértékét a Forgalmazó MKB Bank Zrt. aktuális kondíciós listája tartalmazza. b) Egy éven túl történı visszaváltás esetén a visszaváltani kívánt befektetési jegyek számától függetlenül 500 Ft. Visszaváltáskor a Forgalmazó a befektetési jegy vételi árfolyamán számított visszaváltási árából a forgalmazási jutalékot levonja és a forgalmazási jutalékkal csökkentett ellenértéket fizeti ki a Befektetınek. A visszaváltási jutalékot a Forgalmazó az Alap HUF számú számláján jóvá írja. 13. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA Az összesített nettó eszközérték meghatározása A Letétkezelı minden banki munkanapon a rendelkezésre álló árfolyamok alkalmazásával meghatározza a következı forgalmazási napra vonatkozó nettó eszközértéket. Amennyiben a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az Alapkezelı a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatja. A Letétkezelı a nettó eszközértéket a megállapítást követı elsı banki munkanapon teszi közzé az Alap hivatalos közleményeinek helyén, illetve a Forgalmazó fiókjaiban. Az Alap összesített nettó eszközértékét a tulajdonában lévı értékpapírok és pénzeszközök a Kezelési szabályzat 17. pontjában leírtak alapján számított értékének összege határozza meg, csökkentve a Letétkezelı által a tárgynapon meghatározott költségek és kötelezettségek értékével. Az összesített nettó eszközérték forintban kerül megállapításra Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározása Az Alapnak egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a Letétkezelı az Alap T-1 napon megállapított összesített nettó eszközértékének és a T-1 napon kibocsátott befektetési jegyek számának hányadosaként határozza meg négy tizedesjegyre kerekítve. Hibás nettó eszközérték elszámolása (Tpt (8), (9)) A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követı legközelebbi nettó eszközérték megállapításakor a hiba bekövetkeztének idıpontjára visszamenıleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyannapra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámításra került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. 18

19 Ha hibás nettó eszközértéken befektetési jegy forgalmazására kerül sor, a hiba és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetıvel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha a hibás nettó eszközérték számítás miatt elıállt, egy befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét A nettó eszközérték közzétételének gyakorisága, helye A Letétkezelı a nettó eszközértéket a megállapítást követı elsı banki munkanapon teszi közzé az Alap hivatalos közleményeinek helyén, illetve a Forgalmazó fiókjaiban. 14. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI ÉS VISSZAVÁSÁRLÁSI ÁRA A tárgynapra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték az eladási illetve vételi ár. 15. A BEFEKTETİK RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSA Az Alapkezelı hirdetményeit a a valamint a honlapokon teszi közzé. Az Alapkezelı az üzleti év elsı felére vonatkozóan nem auditált, az év végét követıen pedig könyvvizsgáló által hitelesített jelentést tesz közzé az Alap mőködésérıl. Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelı minden banki munkanapon közzéteszi. A féléves jelentést minden év június 30-át követı 45 napon belül kell elkészíteni, és nyilvánosságra hozni. Az éves jelentést az Alap minden üzleti évének végét követı 120 napon belül kell elkészíteni, és nyilvánosságra hozni. A jelentésnek a törvény által elıírt tartalommal kell rendelkeznie. Az Alapkezelı - hivatalos közleményeinek helyén - köteles hirdetményt közzétenni arról, hogy a Befektetési jegy tulajdonosok mikor és hogyan juthatnak hozzá a féléves, illetve éves jelentéshez. Az Alapkezelı ezen felül a Befektetési jegyek bármely tulajdonosának kérésére díjmentesen rendelkezésre bocsátja a féléves, illetve éves jelentés egy másolatát. A hónap utolsó Banki napra vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján készítet havi portfoliójelentést az Alapkezelı köteles tájékoztatásul megküldeni a Felügyeletnek és a megállapítást követı tizedik Banki naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetıvé tenni. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség Az Alapkezelı az Alap mőködésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá köteles közzétenni, és a Forgalmazónál hozzáférhetıvé tenni: a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésıbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése elıtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésıbb harminc nappal a hatálybalépés elıtt; c) a határozott futamidı csökkentését, legkésıbb harminc nappal a hatálybalépés elıtt; e) az Alapkezelési szabályzat módosítását legkésıbb a hatálybalépés napján; f) az Alapkezelı engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; 19

20 g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésıbb tizenöt nappal a hatálybalépés elıtt; h) a tıke és a felosztott Hozam (amennyiben a felosztott Hozam kifizetése az Alapkezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésıbb az esedékesség napján; j) az Alapkezelıvel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; k) az Alap megszőnésekor a megszőnési jelentést, annak a Felügyelet részére történı benyújtásával egyidejőleg; l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az elızı nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentıs (húsz százalékot meghaladó) mértékő csökkenésének okát, legkésıbb a felmerülést követı két munkanapon belül; m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül: n) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésıbb a változás napját megelızı munkanapon. 16. A BEFEKTETÉSI ALAP MEGSZŐNÉSE, ÁTALAKULÁSA ÉS BEOLVADÁSA Az Alap megszőnése A Tpt alapján az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szőnik meg. A Felügyelet törli az Alapot a nyilvántartásból a) a pozitív Saját tıkéjő Alap megszüntetésekor a megszőnési jelentés Felügyelethez történı benyújtását követı nappal, b) a negatív Saját tıkéjő Alap megszüntetésekor a vagyon értékesítésébıl származó ellenérték teljes kifizetésekor, c) más Befektetési Alapba történı beolvadás esetén a beolvadás napjával, d.) az Alap összes Befektetési jegyének visszaváltásakor, az utolsó Befektetési jegy visszaváltása napját követı nappal. Az Alapkezelı jogutód nélküli megszőnésekor illetıleg az Alapkezelı tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha az Alapkezelést másik Alapkezelı nem vállalja el - az Alapot meg kell szüntetni. Ha az Alap Saját tıkéje pozitív, az Alapot az Alapkezelı a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. Ha az Alap Saját tıkéje negatív, az Alap megszüntetését a Felügyelet határozatban rendeli el. Az Alapot az Alapkezelı köteles megszüntetni, amennyiben az Alap Saját tıkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Az Alap megszüntetését az Alapkezelı, illetıleg a Letétkezelı a megszüntetésrıl szóló Felügyeleti határozat kézhezvételét, illetıleg ha a megszüntetés oka az, hogy az Alap Saját tıkéje három hónapon keresztül nem éri el a húszmillió forintot, a három hónap elteltét követı kettı munkanapon belül köteles közzétenni. A közzététel napjától a Befektetési jegyek eladását és visszaváltását fel kell függeszteni. A hitelezık a közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztı határidın belül jelenthetik be követeléseiket a Letétkezelınél. Amennyiben a megszüntetési eljárás során az Alap Saját tıkéje a bejelentett hitelezıi követelések figyelembe vételével együtt negatívvá válik, a Letétkezelı köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni. 20