A büntetőeljárás története
|
|
- Egon Illés
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A büntetőeljárás története A jogok védelme és a jogrend fenntartása napjainkban az állam egyik legfontosabb feladata. Egyes jogokat az állam a polgári törvénykezés keretében véd meg, másokat büntetés alkalmazása révén oltalmaz. A büntető igazságszolgáltatás története több évezredre nyúlik vissza, amelynek során ősi szokások, egyházi parancsok és királyi rendeletek hívták létre azokat az intézményeket, amelyek a kívánt célt, a közbékét biztosították, illetve a bűncselekmények felderítésének módját szabályozták. A modern kor és napjaink büntető eljárásjoga csak úgy érthető meg elveiben és jogintézményeiben, ha megismerjük azokat a tényezőket, amelyek az évezredes fejlődést befolyásolták, formálták. 1. Magánbosszú, vérbosszú A súlyosabb jogsértések ellen az emberiség történetének minden szakaszában valamilyen megtorló tevékenység került kifejtésre. A megtorlás eredetileg a bűncselekmények elszenvedőinek vagy hozzátartozóinak azon joga volt, hogy az elkövetőn, illetve annak vérrokonain és közösségének tagjain korlátlan vagy azonos mértékű sérelem (talio) 1 okozásával vegyenek elégtételt. Kezdetben a megtorló aktusoknál nem voltak szabályok, korlátok, az erőviszonyok határozták meg, hogy egyáltalán sikerült-e a sértett fél részéről a megtorlás. Ennek a rendszernek az az alapja, hogy az emberi együttélés kezdetleges szakában a bűncselekményeket magánjellegűnek tekintették, és igazságszolgáltatás vagy törvénykezés helyett a bosszú eszközével torolták meg a sérelmeket. A társadalmi fejlődés ezen szakaszában az ember saját maga reagált minden támadásra, saját maga küzdött meg a sérelmet okozó embertársaival: a jogsérelmet szenvedett megtámadta a sértőt és maga állt bosszút az elszenvedett sérelemért. Ebben a szakaszban a közösség nem védte még meg a tagjait, így azok kénytelenek voltak maguk megtenni azt, hogy az esetleges jövőbeni támadásoknak elejét vegyék. Egyszerre volt tehát megtorló és prevenciós jellegű a magánbosszú. Amennyiben a sértett maga volt a bűncselekmény áldozata, úgy rokonait, legközelebbi hozzátartozóit illette meg a magánbosszú joga. A törzs, a nemzetség, sőt az állam nemcsak hogy eltűrte a bosszúállás gyakorlását, de azt kifejezetten jogként ruházta a sértettre. A 1 Hammurapi törvénykönyve például a következőket rendelte: Ha valaki másnak csontját töri el, annak csontját törjék el.
2 magánharc azonban nem nyers erőszak és puszta hatalom gyakorlás volt, hanem jogszerűen történt: meg kellett hirdetni, továbbá jogszerű eszköze volt a károkozás. A közösségi fejlődés magasabb szintjére lépésével, a nemzetségi és törzsi kötelékek szorosabbá válásával az életközösség tagjai vállalták magukra a jogsértés megtorlását, így lett a magánbosszúból vérbosszú. A nemzetséget ért sérelmet a közösség köteles volt megtorolni. Először ez kényszerűség volt, hiszen a sértett sokszor gyengébb volt, mintsem hogy a sértővel szembeszállhatott volna, később pedig ez vált általánossá. Így lett a bosszú a vérségi kötelék által egybefűzöttek bosszúja, a magánbosszú pedig bizonyos közjelleget öltött fel. A megtorlás mértékét nem a jog és az igazság, hanem a bosszúvágy és a nyers erő határozta meg, a küzdelem végeredménye pedig a vakszerencsétől és az aktuális erőviszonyoktól függtek. Nem egy ízben a sértett és hozzátartozói nemhogy elégtételt nem szereztek, hanem életükkel, vagy személyes szabadságukkal lakoltak meg, amennyiben a sértő vagy annak rokonsága bizonyult erősebbnek. A különböző törzshöz vagy nemzetséghez tartozók esetében azonban a vérbosszú gyakorlása még hosszú ideig fennmaradt. A valódi igazságszolgáltatás első alakja akkor jelentkezett, amikor az ugyanazon törzshöz vagy nemzetséghez tartozók esetén a sértett a törzsfőhöz vagy a nemzetségfőhöz fordult a panaszával, aki az ügyet megvizsgálta és azt elbírálta. A későbbiekben a társadalmi alakulat feje nemcsak maga vállalta a bírói teendők elvégzését, de a szabad polgárok gyűlésére, vagy a tekintélyesebb és tapasztaltabb polgárokból álló tanácsra bízta a panaszok elintézését. A magán- és vérbosszú még az államhatalom kifejlődését és a büntető bíróságok megszervezését követően is évszázadokig megengedett volt, hazánkban egészen a XIV. századig találkozhatunk bizonyos formáival. 2. Megváltási rendszer A korai feudális büntetőjog jelentős fejlődését jelzi, hogy az egyéni és a nemzetségi bosszú egyre inkább háttérbe szorult és helyét átvette a vagyoni elégtételt biztosító megváltási rendszer. A magánbosszú és a vérbosszú intézményének hátrányos következményinek felismerésére tekintettel a sértettnek, illetve hozzátartozóinak nyújtott kártalanítás (compositio) került előtérbe. Ez nem a sérelemért járt, hanem a bosszút váltotta ki. Az államhatalom megszilárdulásával a megtorlás helyét a bírói ítélettel megszerezhető és kikényszeríthető vagyoni elégtétel foglalta el. Kezdetben a megváltási összeg szabad alku tárgyát képezte, és bár szokásos összegek kialakultak, a sértett nem volt ezekkel megelégedni.
3 A jogsértés elkövetője kezdetben önmaga egyezkedett a sértettel vagy hozzátartozóival, hogy megváltsa a bosszúállás jogát vagyoni kárpótlással. A későbbiekben a közhatalom (törzsfők, nemzetségfők, uralkodók, illetőleg a bírók) ösztönzően hat abban közre, hogy a közösséget gyengítő bosszú helyett a megváltási összeggel elégedjen meg a sértett, majd kifejezetten kötelezővé teszik a kártalanítás elfogadását a bosszúállás helyett. Minden állam egyik fő célkitűzésévé vált a sértett rászorítása arra, hogy az egyes dekrétumokban megszabott megváltási összeget elfogadja, ez azonban csak hosszú idő után valósult meg. 2 Külön e célra az államok közegeket szerveztek, megfelelő szabályokat alkottak, a sértőt fizetés esetén védelemben részesítették a sértett támadásával szemben, másrészt a fizetés elmulasztása, vagy a sértő megszökése kiközösítéssel és azzal ját, hogy bárki büntetlenül megölhette. Kezdetben a megváltási összeg kifejezetten a sértettnek, illetve hozzátartozóinak járt, a magánvagyonukat gyarapította. Ebben a korszakban tehát magánjellegű jogintézményről beszélhetünk a kártalanítás kapcsán. Később a büntető hatalom birtokosa (törzsfők, nemzetségfők, uralkodók, illetőleg a bírók) a sértő által fizetett megváltási összegből önmagának is részt követelt, mivel a büntetendő cselekményt egyrészt kezdték a jogrend, a közbéke elleni sérelemnek is tekinteni egyszerű magánjellegű sértés helyett, másrészt a kiegyezés kikényszerítése fejében mintegy ellenszolgáltatásként. Ekként azonban a büntető hatalom mindenkori birtokosa közvetlenül érdekeltté vált a büntetőjogi felelősségre vonások kieszközölésében és a váltságdíj lerovásában, hiszen egy idő után ezek jelentős jövedelmet hajtottak az állam számára. Ez a körülmény készítette elő az addig magánjogias jellegű büntetőjog közjogivá válását. 3. Közjogivá válás Minthogy a büntető hatalom birtokosa érdekeltté vált a büntetőjogi felelősségre vonás kieszközölésében, ezért olyan közegeket állított fel, amelyek akár a sértett kívánalmának hiányában is büntető eljárást indítottak és folytattak le. A büntetőjog közjogivá válása azonban csak lassan, fokozatosan történt meg és nem valamennyi bűncselekmény esetében, hiszen maradtak olyan jellegű jogsértések, amelyek csak a sértett kifejezett kívánatára voltak üldözendők. Megjegyzést érdemel az is, hogy az egyiptomiaknál, vagy a hinduknál már eleve közjogi jelleget öltött a büntetőjog, így itt sem magán-, sem vérbosszúról, sem megváltási 2 Első magyar királyaink sem egységes elvek szerint állapították meg a büntetéseket, azonos cselekményeknél gyakran eltérő büntetésekkel, megváltási összegekkel találkozunk.
4 rendszerről nem beszélhetünk. Ezzel szemben a görögöknél hosszú ideig tartotta magát a magánbosszú és a vérbosszú szokása, később a kiegyezési rendszer. Kezdetben a jogsértéseknek csak egy kis részét tekintették az összesség, az állam vagy a jogrend ellen irányulónak. Igazi büntető igazságszolgáltatásról onnantól kezdve beszélhetünk, hogy a közhatalom a bűncselekmények jelentős részét közérdekből, a sértett akaratától függetlenül büntetéssel torolta meg, más bűncselekményeknél pedig a váltságdíj összegét már nem megegyezés, hanem a felsőbb hatóság határozta meg. A büntetőjog és a büntető eljárásjog fejlődésére is jelentős befolyást gyakorolt annak felismerése, hogy a bűncselekmények megtorlására a jogrend fenntartása érdekében van szükség, ezért a közhatalomnak, később a szervezett büntetőhatóságoknak hivatalból feladata a bűncselekmények üldözése. 4. A modern büntető eljárásjog kialakulása A büntető eljárásjog átalakulását Franciaországban a XVIII. század utolsó évtizedeiben, a kontinens többi államában a XIX. században számos tényező befolyásolta. Az egyéni szabadságjogok és az alkotmányjogi szempontok előtérbe kerültek, a humánus szempontok hangsúlyossá váltak, mely törvénykezési reform az angol eljárási elvek szolgáltak mintául. Egészen eddig az eljárások és a büntetések sokszor egyenlőtlenek és kegyetlenek voltak: halálbüntetés, testcsonkítás vagy az emberi méltóság megalázása. A humanizmus térhódítása és a büntetőjog teljes közjogi jellegének felismerésével a jogtudomány is fellendült. A társadalmi változások, a gazdasági viszonyok, a kriminalitás új alakzatai, a természettudományos kutatási módszerek fejlődés a mai napig jelentős befolyást gyakorolnak a büntető eljárásjog tudományára és gyakorlatára. Irodalomjegyzék: BALOGH Jenő: Magyar bűnvádi eljárási jog, Grill Károly Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedése, Bp., 1901 BOTOS Gábor: A büntetőeljárási jog története, Pázmány Péter Tudományegyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Bp., 2000 CSIZMADIA Andor KOVÁCS Kálmán ASZTALOS László: Magyar állam- és jogtörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
5 GÖNCZI Katalin- HORVÁTH Pál STIPTA István ZLINSZKY János: Egyetemes jogtörténet I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006 NAGYNÉ SZEGVÁRI Katalin: A magánharc és a békeparancs szerepe a feudális büntetőjogban In: Emlékkönyv Dr. Ruszoly József egyetemi tanár 70. születésnapjára, Szeged, 2010,
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenA HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLATATÁS GONDOLKODÁSMÓDJA
A HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLATATÁS GONDOLKODÁSMÓDJA PARADIGMAVÁLTÁS ARÁNYOSSÁGELVE A BŰN KÖVETKEZMÉNYE és ÉRINTETTEK KÖRE ÖRDÖGI KÖR és a MEGBOCSÁTÁS FOLYAMATA FELELŐSSÉGVÁLLALÁS és KÖZÖSSÉGI JÓVÁTÉTELI
RészletesebbenVázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés
RészletesebbenA.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára
A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró, különös tekintettel a magánindítvány hiányára Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Büntethetőségi
Részletesebben2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
RészletesebbenKüzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen
Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,
RészletesebbenBüntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;
RészletesebbenRendhagyó Törvényházi Szeminárium Ismeretterjesztő sorozat a családi kapcsolatokat érintő főbb jogszabályi rendelkezésekről IX.
SZÉKESFEHÉRVÁRI TÖRVÉNYSZÉK SAJTÓOSZTÁLY 8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1. t. 06 22 330-577 f. 06 22 330-577 e. sajto@szekesfehervarit.birosag.hu http://szekesfehervaritorvenyszek.birosag.hu Rendhagyó
RészletesebbenJogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék
Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.
Részletesebbena jog és prvilága között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető
Tudathasadás és együttműködés a jog és prvilága között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető L Aquila2009 Szeizmológusokpere 2012 Tévesen megnyugtató közlemény kiadása a legsúlyosabb földrengés
RészletesebbenDeres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján
Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református
RészletesebbenA jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a
A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.
RészletesebbenA KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE
A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE EIGE 2017. november 1. mutató A (18. életévüket betöltött) férfiak által elkövetett kapcsolati erőszak
RészletesebbenA.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
RészletesebbenAki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna
Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás
RészletesebbenBírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás
Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás A családon belüli, vagy úgynevezett otthoni erőszak (violence in the family,
RészletesebbenSZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
Részletesebben2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
RészletesebbenA.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok
A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenA bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály
A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető
RészletesebbenT/706. számú törvényjavaslat. a magánélet védelméről
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/706. számú törvényjavaslat a magánélet védelméről Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2018. június 2018. évi törvény a magánélet védelméről A magánélet,
Részletesebben3 cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
FORRÁS 16 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948 Egyszerűsítette az Amnesty International 1 cikk Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel
RészletesebbenA.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.
A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:
RészletesebbenJOGÁSZ SZAK RÉSZIDŐS (LEVELEZŐ) KÉPZÉS 1. ÉVFOLYAM 2013/2014/1. FÉLÉV
JOGÁSZ SZAK RÉSZIDŐS (LEVELEZŐ) KÉPZÉS 1. ÉVFOLYAM 2013/2014/1. FÉLÉV AJ JOL0101K kötelező nincs kollokvium 8 0 3 0 11:30-18:15 AJ JOL0102K Egyetemes állam- és jogtörténet kötelező nincs kollokvium 16
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,
RészletesebbenGyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella
RészletesebbenElőszó. 1 Farkas Á.: Áldozatvédelem és büntetőeljárás, Magyar Jog, 1993/12. sz o.
A konfliktusok során elszenvedett sérelem megtorlása kezdetben az egyénre hárult, aki képességei szerint a saját erejére támaszkodva érvényesíthette érdekeit. Ennek legfontosabb módja a magánharc volt;
RészletesebbenSZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig)
Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék telefon: +36 1 411 6500/2735 fax: + 36 1 411-6500/3149 hpeter@ajk.elte.hu SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) A
RészletesebbenA jogász szak mintatanterve Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára 2015-16
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR A jogász szak mintatanterve Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára 2015-16 1. félév tavaszi félévi JOKJ201XX0 A
RészletesebbenA ME AJK Munkaügyi és TB igazgatási (BA) szak Jogi alaptan. Besz. Kr kr. 3. Munkajog 1. 6 kr. Munkajog 2. 6 kr.
Előzetesen Jogi felsőoktatási szakképzésben végzett hallgatók kreditbeszámítása Alapszakokon (. oldaltól) Jogász szakon Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Az Igazságügyi igazgatási (BA) szakra,
RészletesebbenA 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak
A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak A 2010. évben a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következő pályázók részesültek elismerésben: Büntetőjogi témakörben,
RészletesebbenA Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra c. doktori programjának módosított
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
RészletesebbenTamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10592. számú törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013.
RészletesebbenFiatalkorúak
2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A RENDŐRSÉG KAPCSOLATA
AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A RENDŐRSÉG KAPCSOLATA Bántalmazottak egészségügyi ellátása Köbli Mihály r. alezredes osztályvezető Az erőszak fajtái Nők elleni erőszaknak tekinthető minden olyan erőszak, amely a személy
Részletesebben»MINDEN emberi lény szabadon születik és egyenlô méltósága és joga van « SIEGRIST FOGSÁGBAN ÉLÔ GORILLA ÚJSZÜLÖTT KICSINYÉVEL JÁTSZIK
44 SIEGRIST FOGSÁGBAN ÉLÔ GORILLA ÚJSZÜLÖTT KICSINYÉVEL JÁTSZIK ABASELIÁLLATKERTBEN.Svájc, 1961»MINDEN emberi lény szabadon születik és egyenlô méltósága és joga van « AZ EMBERI JOGOK egyetemes nyilatkozata
RészletesebbenKONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez
KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink
RészletesebbenA helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19.
A helyreáll llító eljárások intézm zményes keretei az Igazságügyi gyi Hivatal tevékenys kenységének nek tükrt krében dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
RészletesebbenA KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE
A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE Ha a terheltet olyan cselekmény miatt ítélték el törvénysértően, amelyet háborús, népellenes bűntettnek tekintettek, de amely nem tartozik
RészletesebbenAz Országos Bírósági Hivatal Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Munkacsoportjának tevékenysége kérdések és új irányok
Az Országos Bírósági Hivatal Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Munkacsoportjának tevékenysége kérdések és új irányok Magyarország Kormánya 2012-ben meghirdette a Gyermekbarát Igazságszolgáltatás évét. Ezzel
RészletesebbenÜzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1
Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti
RészletesebbenJogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról
Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról Szexuális kapcsolat A férfiak közötti szexuális kapcsolatot
RészletesebbenJOGRENDSZER, JOGÁGAK
JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége
RészletesebbenBűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy
Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,
RészletesebbenA DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN
A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG
RészletesebbenA közvetítői eljárás
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
Részletesebbenszócikk rovat terjedelem Acta Apostolicae Sedis Egyházjog 0,5 affectio maritalis Egyházjog 0,5 anyakönyvek Egyházjog 1
Egyházjog szócikk rovat terjedelem Acta Apostolicae Sedis Egyházjog 0,5 affectio maritalis Egyházjog 0,5 anyakönyvek Egyházjog 1 Apostoli Konstitúciók Egyházjog 0,5 apostoli levél Egyházjog 0,5 Apostoli
Részletesebben1. A KÉRELMEZŐ SZEMÉLYI ADATAI. Nem magyar állampolgár kérelmező esetén Magyarország területén tartózkodásának jogcíme:
Érkeztető bélyegző: Kérelem-nyomtatvány azonnali pénzügyi segély és/vagy állami kárenyhítés iránt a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerint
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenZáróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)
RészletesebbenKözigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017
Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -
RészletesebbenDeres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján
Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református
RészletesebbenA büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban
A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban Szankció törvényi fogalma Btk. 37. A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány 2 következtetés A törvény
Részletesebben1. tábla: Beosztott bírók által intézett elsőfokú ügyek. 2. tábla: Beosztott bírók által intézett fellebbviteli ügyek
Melléklet: név szerinti ügyelosztási rend 1. tábla: Beosztott bírók által intézett elsőfokú ügyek Tanácsszám Név Arányszám Az eltérő arányszám alkalmazásának oka 2. tábla: Beosztott bírók által intézett
RészletesebbenA) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE VONATKOZÓ ADATOK
Melléklet az 1/2006. (I.6.) IM rendelethez Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
Részletesebbendr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens
dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens Az új magyar Polgári Törvénykönyv: A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás (D&O) átfogó fedezetet nyújt a menedzserek és a vezető állású
RészletesebbenA házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel
CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)
Részletesebben222 kr 74,00 % (a szaknyelvekkel együtt) Kötelezően választható tantárgyak Szakdolgozat Évfolyamdolgozat
A Pécsi Tudományegyetem Állam - és Jogtudományi Kar diplomás levelező munkarendjében oktatott tantárgyak (tanegységek) kreditallokációja a 2005/2006-os tanév előtt megkezdő hallgatók részére I. Az ÁJK-nak
RészletesebbenA nem vagyoni kártérítés és sérelemdíj alkalmazhatóságának ellentmondásai a munkajogban Rácz Orsolya * - Rácz Zoltán **
A nem vagyoni kártérítés és sérelemdíj alkalmazhatóságának ellentmondásai a munkajogban Rácz Orsolya * - Rácz Zoltán ** 1. Bevezetés munkajog hosszú fejlődési folyamata során kialakította a saját felelősségi
RészletesebbenTartalom. III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna Az áldozatpolitika alapjai... 17
Tartalom III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna... 11 Bevezetés...13 7. Az áldozatpolitika alapjai... 17 7.1. Az áldozatpolitika története, elmélete és gyakorlata nemzetközi
RészletesebbenA jogász szak mintatanterve Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára tanévben kezdettek számára
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR A jogász szak mintatanterve Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára 2015-16 tanévben kezdettek számára 1. félév tavaszi
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenA VIKTIMOLÓGIA ISMERETELMÉLETE
DR. TÓTH TIHAMÉR A VIKTIMOLÓGIA ISMERETELMÉLETE A VIKTIMOLÓGIA TÖRTÉNETE ÉS VIZSGÁLÓDÁSÁNAK TÁRGYA I. A SÉRTETT VÉDELME A JOGTÖRTÉNET FOLYAMATÁBAN II. A VIKTIMOLÓGIA BŰNÜGYI ISMERETRENDSZER KIFEJLŐDÉSE
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában
A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,
RészletesebbenA hivatal érkeztető bélyegzője: A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK
A hivatal érkeztető bélyegzője: Kérelem nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami
RészletesebbenA program címe. Az állam gazdasági szerepvállalásának EU jogi korlátai és lehetőségei, valamint a versenyjogi. tanulmánykészítés (monográfiák)
Az Igazságügyi Minisztérium a Jogászképzés színvonalának emelését célzó programok keretében a 2016/2017. tanévben a következő oktatói hallgatói közös kutatás és oktatásfejlesztési programok megvalósításához
RészletesebbenA) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK
Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami kárenyhítés iránti kérelem előterjesztéséhez
RészletesebbenA bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint
VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés
RészletesebbenA JOGOS VÉDELEM ÉS A KÖZPÉNZEK KAPCSOLATA
A JOGOS VÉDELEM ÉS A KÖZPÉNZEK KAPCSOLATA Pándi Gergő 1 A jog a közpénzeket a közéletben betöltött szerepükre, illetve kiemelkedő értékükre tekintettel különböző eszközökkel védelemben részesíti. A közpénzek
RészletesebbenA fogalmazói versenyvizsga szóbeli kérdései. I. Civilisztikai témájú kérdések
A fogalmazói versenyvizsga szóbeli kérdései Az alábbi lista sorszámozott része a bíróságok által javasolt kérdéseket, a vastag betűvel szedett rész a szóbeli vizsga átfogó témaköreit tartalmazza. A meghallgatás
RészletesebbenA PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére I. A képzést megalapozó ismeretkörök óraszámának, és összkredit értékének
Részletesebben1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér
1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november
RészletesebbenJogi alapismeretek nov. 30.
Jogi alapismeretek 2017. nov. 30. I. Jogi felelősség II. A jog interdiszciplináris megközelítése I. Jogi felelősség Polgári jogi felelősség Ptk. 6:1. [A kötelem] (1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás
RészletesebbenA) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK
A hivatal érkeztető bélyegzője: Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami
RészletesebbenMegj.: 2011/12-es tanévtől: a kosaras tárgyak és a szabadon választható tárgyak számonkérése: félévközi jegy.
DE ÁJK JOGÁSZ szak mintatanterve (hálóterve) Régi hálóterv: a 2011/12-es tanévet megelőzően kezdőknek (A 2010/11-es tanévben és az azt megelőzően kezdő hallgatókra vonatkozik.) A mintatanterv egy ajánlás
RészletesebbenElektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április
Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április A sértett és elkövető megegyezése büntető ügyekben MEDIÁCIÓ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
RészletesebbenTF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék
TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék A SPORT KÖZJOGA I. Alkotmányjog II. Közigazgatási alapok III. Testnevelés és sportigazgatás IV. A sport-munkajog V. Büntetőjogi kapcsolatok TF Az alkotmány éss
RészletesebbenA.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,
RészletesebbenA PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő
RészletesebbenA PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak allokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv / képzési idő Kredit Százalék
RészletesebbenTÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya
végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak
RészletesebbenA PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ
JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,
RészletesebbenAlkalmazandó jogszabályok. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (Btk.)
Alkalmazandó jogszabályok A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) A törvény tartalmazza a büntetőjogi felelősségre vonás pozitív és negatív feltételeit, valamennyi büntetendő cselekményt
RészletesebbenPRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések
1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenPÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR. A mintatanterv két blokkot tartalmaz: eltérhet.
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Az osztatlan jogász mesterképzési szak (MA) mintatanterve 1 közigazgatás-szervező (igazgatásszervező) alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók
RészletesebbenA) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK
A fővárosi és megyei kormányhivatal érkeztető bélyegzője: Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély
RészletesebbenA jelen mintatanterv által nem tartalmazott mintatantervi kérdésekben a megfelelő ötéves jogász szakos mintatanterv rendelkezései irányadók.
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Az osztatlan jogász mesterképzési szak (MA) mintatanterve 1 Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára 2014-15-ig kezdettek
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. elutasítom.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenA PÉCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje
1 A PÉCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2015. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE vezető és az ügyek kiosztásának a rendje A járásbíróságon az ügyek kiosztását a bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, akadályoztatásuk esetén
RészletesebbenA) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK
A fővárosi és megyei kormányhivatal érkeztető bélyegzője: Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Előadó: Dr. Juhász Zoltán r. alezredes Készítette: HBm RFk Elemző-Értékelő Osztály Kereskedelmi televízió hírei a közelmúltból Meghalt a soför, aki nem adott elsőbbséget
Részletesebben1. tábla: Beosztott bírók által intézett elsőfokú ügyek. 2. tábla: Beosztott bírók által intézett fellebbviteli ügyek. Bf.I.
Melléklet: név szerinti ügyelosztási rend 1. tábla: Beosztott bírók által intézett elsőfokú ügyek Tanácsszám Név Arányszám Az eltérő arányszám alkalmazásának oka 2. tábla: Beosztott bírók által intézett
RészletesebbenBŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A ÉVEKBEN
BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A 2004-2008. ÉVEKBEN 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1417-6688 - 3 - I. B E V E Z E T É S A rendőrök
Részletesebben