A büntetőeljárás története

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A büntetőeljárás története"

Átírás

1 A büntetőeljárás története A jogok védelme és a jogrend fenntartása napjainkban az állam egyik legfontosabb feladata. Egyes jogokat az állam a polgári törvénykezés keretében véd meg, másokat büntetés alkalmazása révén oltalmaz. A büntető igazságszolgáltatás története több évezredre nyúlik vissza, amelynek során ősi szokások, egyházi parancsok és királyi rendeletek hívták létre azokat az intézményeket, amelyek a kívánt célt, a közbékét biztosították, illetve a bűncselekmények felderítésének módját szabályozták. A modern kor és napjaink büntető eljárásjoga csak úgy érthető meg elveiben és jogintézményeiben, ha megismerjük azokat a tényezőket, amelyek az évezredes fejlődést befolyásolták, formálták. 1. Magánbosszú, vérbosszú A súlyosabb jogsértések ellen az emberiség történetének minden szakaszában valamilyen megtorló tevékenység került kifejtésre. A megtorlás eredetileg a bűncselekmények elszenvedőinek vagy hozzátartozóinak azon joga volt, hogy az elkövetőn, illetve annak vérrokonain és közösségének tagjain korlátlan vagy azonos mértékű sérelem (talio) 1 okozásával vegyenek elégtételt. Kezdetben a megtorló aktusoknál nem voltak szabályok, korlátok, az erőviszonyok határozták meg, hogy egyáltalán sikerült-e a sértett fél részéről a megtorlás. Ennek a rendszernek az az alapja, hogy az emberi együttélés kezdetleges szakában a bűncselekményeket magánjellegűnek tekintették, és igazságszolgáltatás vagy törvénykezés helyett a bosszú eszközével torolták meg a sérelmeket. A társadalmi fejlődés ezen szakaszában az ember saját maga reagált minden támadásra, saját maga küzdött meg a sérelmet okozó embertársaival: a jogsérelmet szenvedett megtámadta a sértőt és maga állt bosszút az elszenvedett sérelemért. Ebben a szakaszban a közösség nem védte még meg a tagjait, így azok kénytelenek voltak maguk megtenni azt, hogy az esetleges jövőbeni támadásoknak elejét vegyék. Egyszerre volt tehát megtorló és prevenciós jellegű a magánbosszú. Amennyiben a sértett maga volt a bűncselekmény áldozata, úgy rokonait, legközelebbi hozzátartozóit illette meg a magánbosszú joga. A törzs, a nemzetség, sőt az állam nemcsak hogy eltűrte a bosszúállás gyakorlását, de azt kifejezetten jogként ruházta a sértettre. A 1 Hammurapi törvénykönyve például a következőket rendelte: Ha valaki másnak csontját töri el, annak csontját törjék el.

2 magánharc azonban nem nyers erőszak és puszta hatalom gyakorlás volt, hanem jogszerűen történt: meg kellett hirdetni, továbbá jogszerű eszköze volt a károkozás. A közösségi fejlődés magasabb szintjére lépésével, a nemzetségi és törzsi kötelékek szorosabbá válásával az életközösség tagjai vállalták magukra a jogsértés megtorlását, így lett a magánbosszúból vérbosszú. A nemzetséget ért sérelmet a közösség köteles volt megtorolni. Először ez kényszerűség volt, hiszen a sértett sokszor gyengébb volt, mintsem hogy a sértővel szembeszállhatott volna, később pedig ez vált általánossá. Így lett a bosszú a vérségi kötelék által egybefűzöttek bosszúja, a magánbosszú pedig bizonyos közjelleget öltött fel. A megtorlás mértékét nem a jog és az igazság, hanem a bosszúvágy és a nyers erő határozta meg, a küzdelem végeredménye pedig a vakszerencsétől és az aktuális erőviszonyoktól függtek. Nem egy ízben a sértett és hozzátartozói nemhogy elégtételt nem szereztek, hanem életükkel, vagy személyes szabadságukkal lakoltak meg, amennyiben a sértő vagy annak rokonsága bizonyult erősebbnek. A különböző törzshöz vagy nemzetséghez tartozók esetében azonban a vérbosszú gyakorlása még hosszú ideig fennmaradt. A valódi igazságszolgáltatás első alakja akkor jelentkezett, amikor az ugyanazon törzshöz vagy nemzetséghez tartozók esetén a sértett a törzsfőhöz vagy a nemzetségfőhöz fordult a panaszával, aki az ügyet megvizsgálta és azt elbírálta. A későbbiekben a társadalmi alakulat feje nemcsak maga vállalta a bírói teendők elvégzését, de a szabad polgárok gyűlésére, vagy a tekintélyesebb és tapasztaltabb polgárokból álló tanácsra bízta a panaszok elintézését. A magán- és vérbosszú még az államhatalom kifejlődését és a büntető bíróságok megszervezését követően is évszázadokig megengedett volt, hazánkban egészen a XIV. századig találkozhatunk bizonyos formáival. 2. Megváltási rendszer A korai feudális büntetőjog jelentős fejlődését jelzi, hogy az egyéni és a nemzetségi bosszú egyre inkább háttérbe szorult és helyét átvette a vagyoni elégtételt biztosító megváltási rendszer. A magánbosszú és a vérbosszú intézményének hátrányos következményinek felismerésére tekintettel a sértettnek, illetve hozzátartozóinak nyújtott kártalanítás (compositio) került előtérbe. Ez nem a sérelemért járt, hanem a bosszút váltotta ki. Az államhatalom megszilárdulásával a megtorlás helyét a bírói ítélettel megszerezhető és kikényszeríthető vagyoni elégtétel foglalta el. Kezdetben a megváltási összeg szabad alku tárgyát képezte, és bár szokásos összegek kialakultak, a sértett nem volt ezekkel megelégedni.

3 A jogsértés elkövetője kezdetben önmaga egyezkedett a sértettel vagy hozzátartozóival, hogy megváltsa a bosszúállás jogát vagyoni kárpótlással. A későbbiekben a közhatalom (törzsfők, nemzetségfők, uralkodók, illetőleg a bírók) ösztönzően hat abban közre, hogy a közösséget gyengítő bosszú helyett a megváltási összeggel elégedjen meg a sértett, majd kifejezetten kötelezővé teszik a kártalanítás elfogadását a bosszúállás helyett. Minden állam egyik fő célkitűzésévé vált a sértett rászorítása arra, hogy az egyes dekrétumokban megszabott megváltási összeget elfogadja, ez azonban csak hosszú idő után valósult meg. 2 Külön e célra az államok közegeket szerveztek, megfelelő szabályokat alkottak, a sértőt fizetés esetén védelemben részesítették a sértett támadásával szemben, másrészt a fizetés elmulasztása, vagy a sértő megszökése kiközösítéssel és azzal ját, hogy bárki büntetlenül megölhette. Kezdetben a megváltási összeg kifejezetten a sértettnek, illetve hozzátartozóinak járt, a magánvagyonukat gyarapította. Ebben a korszakban tehát magánjellegű jogintézményről beszélhetünk a kártalanítás kapcsán. Később a büntető hatalom birtokosa (törzsfők, nemzetségfők, uralkodók, illetőleg a bírók) a sértő által fizetett megváltási összegből önmagának is részt követelt, mivel a büntetendő cselekményt egyrészt kezdték a jogrend, a közbéke elleni sérelemnek is tekinteni egyszerű magánjellegű sértés helyett, másrészt a kiegyezés kikényszerítése fejében mintegy ellenszolgáltatásként. Ekként azonban a büntető hatalom mindenkori birtokosa közvetlenül érdekeltté vált a büntetőjogi felelősségre vonások kieszközölésében és a váltságdíj lerovásában, hiszen egy idő után ezek jelentős jövedelmet hajtottak az állam számára. Ez a körülmény készítette elő az addig magánjogias jellegű büntetőjog közjogivá válását. 3. Közjogivá válás Minthogy a büntető hatalom birtokosa érdekeltté vált a büntetőjogi felelősségre vonás kieszközölésében, ezért olyan közegeket állított fel, amelyek akár a sértett kívánalmának hiányában is büntető eljárást indítottak és folytattak le. A büntetőjog közjogivá válása azonban csak lassan, fokozatosan történt meg és nem valamennyi bűncselekmény esetében, hiszen maradtak olyan jellegű jogsértések, amelyek csak a sértett kifejezett kívánatára voltak üldözendők. Megjegyzést érdemel az is, hogy az egyiptomiaknál, vagy a hinduknál már eleve közjogi jelleget öltött a büntetőjog, így itt sem magán-, sem vérbosszúról, sem megváltási 2 Első magyar királyaink sem egységes elvek szerint állapították meg a büntetéseket, azonos cselekményeknél gyakran eltérő büntetésekkel, megváltási összegekkel találkozunk.

4 rendszerről nem beszélhetünk. Ezzel szemben a görögöknél hosszú ideig tartotta magát a magánbosszú és a vérbosszú szokása, később a kiegyezési rendszer. Kezdetben a jogsértéseknek csak egy kis részét tekintették az összesség, az állam vagy a jogrend ellen irányulónak. Igazi büntető igazságszolgáltatásról onnantól kezdve beszélhetünk, hogy a közhatalom a bűncselekmények jelentős részét közérdekből, a sértett akaratától függetlenül büntetéssel torolta meg, más bűncselekményeknél pedig a váltságdíj összegét már nem megegyezés, hanem a felsőbb hatóság határozta meg. A büntetőjog és a büntető eljárásjog fejlődésére is jelentős befolyást gyakorolt annak felismerése, hogy a bűncselekmények megtorlására a jogrend fenntartása érdekében van szükség, ezért a közhatalomnak, később a szervezett büntetőhatóságoknak hivatalból feladata a bűncselekmények üldözése. 4. A modern büntető eljárásjog kialakulása A büntető eljárásjog átalakulását Franciaországban a XVIII. század utolsó évtizedeiben, a kontinens többi államában a XIX. században számos tényező befolyásolta. Az egyéni szabadságjogok és az alkotmányjogi szempontok előtérbe kerültek, a humánus szempontok hangsúlyossá váltak, mely törvénykezési reform az angol eljárási elvek szolgáltak mintául. Egészen eddig az eljárások és a büntetések sokszor egyenlőtlenek és kegyetlenek voltak: halálbüntetés, testcsonkítás vagy az emberi méltóság megalázása. A humanizmus térhódítása és a büntetőjog teljes közjogi jellegének felismerésével a jogtudomány is fellendült. A társadalmi változások, a gazdasági viszonyok, a kriminalitás új alakzatai, a természettudományos kutatási módszerek fejlődés a mai napig jelentős befolyást gyakorolnak a büntető eljárásjog tudományára és gyakorlatára. Irodalomjegyzék: BALOGH Jenő: Magyar bűnvádi eljárási jog, Grill Károly Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedése, Bp., 1901 BOTOS Gábor: A büntetőeljárási jog története, Pázmány Péter Tudományegyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Bp., 2000 CSIZMADIA Andor KOVÁCS Kálmán ASZTALOS László: Magyar állam- és jogtörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998

5 GÖNCZI Katalin- HORVÁTH Pál STIPTA István ZLINSZKY János: Egyetemes jogtörténet I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006 NAGYNÉ SZEGVÁRI Katalin: A magánharc és a békeparancs szerepe a feudális büntetőjogban In: Emlékkönyv Dr. Ruszoly József egyetemi tanár 70. születésnapjára, Szeged, 2010,

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

A HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLATATÁS GONDOLKODÁSMÓDJA

A HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLATATÁS GONDOLKODÁSMÓDJA A HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLATATÁS GONDOLKODÁSMÓDJA PARADIGMAVÁLTÁS ARÁNYOSSÁGELVE A BŰN KÖVETKEZMÉNYE és ÉRINTETTEK KÖRE ÖRDÖGI KÖR és a MEGBOCSÁTÁS FOLYAMATA FELELŐSSÉGVÁLLALÁS és KÖZÖSSÉGI JÓVÁTÉTELI

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

a jog és prvilága között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető

a jog és prvilága között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető Tudathasadás és együttműködés a jog és prvilága között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető L Aquila2009 Szeizmológusokpere 2012 Tévesen megnyugtató közlemény kiadása a legsúlyosabb földrengés

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás A családon belüli, vagy úgynevezett otthoni erőszak (violence in the family,

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

JOGÁSZ SZAK RÉSZIDŐS (LEVELEZŐ) KÉPZÉS 1. ÉVFOLYAM 2013/2014/1. FÉLÉV

JOGÁSZ SZAK RÉSZIDŐS (LEVELEZŐ) KÉPZÉS 1. ÉVFOLYAM 2013/2014/1. FÉLÉV JOGÁSZ SZAK RÉSZIDŐS (LEVELEZŐ) KÉPZÉS 1. ÉVFOLYAM 2013/2014/1. FÉLÉV AJ JOL0101K kötelező nincs kollokvium 8 0 3 0 11:30-18:15 AJ JOL0102K Egyetemes állam- és jogtörténet kötelező nincs kollokvium 16

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak

A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak A 2010. évben a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következő pályázók részesültek elismerésben: Büntetőjogi témakörben,

Részletesebben

A jogász szak mintatanterve Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára 2015-16

A jogász szak mintatanterve Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára 2015-16 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR A jogász szak mintatanterve Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára 2015-16 1. félév tavaszi félévi JOKJ201XX0 A

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Munkacsoportjának tevékenysége kérdések és új irányok

Az Országos Bírósági Hivatal Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Munkacsoportjának tevékenysége kérdések és új irányok Az Országos Bírósági Hivatal Gyermekbarát Igazságszolgáltatás Munkacsoportjának tevékenysége kérdések és új irányok Magyarország Kormánya 2012-ben meghirdette a Gyermekbarát Igazságszolgáltatás évét. Ezzel

Részletesebben

A helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19.

A helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. A helyreáll llító eljárások intézm zményes keretei az Igazságügyi gyi Hivatal tevékenys kenységének nek tükrt krében dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Részletesebben

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról

Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról Jogod van hozzá! Rövid összefoglaló a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális embereket érintő magyar jogszabályokról Szexuális kapcsolat A férfiak közötti szexuális kapcsolatot

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

A program címe. Az állam gazdasági szerepvállalásának EU jogi korlátai és lehetőségei, valamint a versenyjogi. tanulmánykészítés (monográfiák)

A program címe. Az állam gazdasági szerepvállalásának EU jogi korlátai és lehetőségei, valamint a versenyjogi. tanulmánykészítés (monográfiák) Az Igazságügyi Minisztérium a Jogászképzés színvonalának emelését célzó programok keretében a 2016/2017. tanévben a következő oktatói hallgatói közös kutatás és oktatásfejlesztési programok megvalósításához

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A ÉVEKBEN

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A ÉVEKBEN BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A 2004-2008. ÉVEKBEN 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1417-6688 - 3 - I. B E V E Z E T É S A rendőrök

Részletesebben

A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban

A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban Szankció törvényi fogalma Btk. 37. A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány 2 következtetés A törvény

Részletesebben

dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens

dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens Az új magyar Polgári Törvénykönyv: A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás (D&O) átfogó fedezetet nyújt a menedzserek és a vezető állású

Részletesebben

Tartalom. III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna Az áldozatpolitika alapjai... 17

Tartalom. III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna Az áldozatpolitika alapjai... 17 Tartalom III. RÉSZ ÁLDOZATPOLITIKA, ÁLDOZATSEGÍTÉS, SÉRTETTI JOGOK Szerk.: Kiss Anna... 11 Bevezetés...13 7. Az áldozatpolitika alapjai... 17 7.1. Az áldozatpolitika története, elmélete és gyakorlata nemzetközi

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

A hivatal érkeztető bélyegzője: A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A hivatal érkeztető bélyegzője: A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK A hivatal érkeztető bélyegzője: Kérelem nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami

Részletesebben

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami kárenyhítés iránti kérelem előterjesztéséhez

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.

Részletesebben

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK A hivatal érkeztető bélyegzője: Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban. Szerző: Dr. Lajkó Péter

A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban. Szerző: Dr. Lajkó Péter A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban Szerző: Dr. Lajkó Péter Balassagyarmat 2015. november 30. I. Bevezetés, a vagyonelkobzás történeti előzményei a magyar büntetőjogban A középkori

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról

T/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6854. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2008. november 2 2008. évi törvény 1. (1) A Polgári Törvénykönyvről

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Előadó: Dr. Juhász Zoltán r. alezredes Készítette: HBm RFk Elemző-Értékelő Osztály Kereskedelmi televízió hírei a közelmúltból Meghalt a soför, aki nem adott elsőbbséget

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

A büntetõpolitika reformja*

A büntetõpolitika reformja* Kondorosi Ferenc A büntetõpolitika reformja* A büntetõjog az a jogág, ahol a társadalom elvárásai a legközvetlenebbül érezhetõek. Kit ne foglalkoztatna a szervezett bûnözés veszélyei láttán a bûnszervetekkel

Részletesebben

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK A fővárosi és megyei kormányhivatal érkeztető bélyegzője: Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

Börtönök a világban és itthon AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE

Börtönök a világban és itthon AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE Börtönök a világban és itthon AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE» Miért büntetünk? (büntetőfilozófiai megközelítés)» Eltérő korok eltérő büntetések» Nemzetközi kitekintés» Helyünk Európában» Kriminálpedagógiai alapú

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,

Részletesebben

A közvád kialakulásának jogtörténeti áttekintése a ius puniendi állami monopóliummá válása folyamatában

A közvád kialakulásának jogtörténeti áttekintése a ius puniendi állami monopóliummá válása folyamatában Dr. Gergi-Horgos Livia* A közvád kialakulásának jogtörténeti áttekintése a ius puniendi állami monopóliummá válása folyamatában A büntető igazságszolgáltatás előtörténete, a magánvád kialakulása Az állami

Részletesebben

A fogalmazói versenyvizsga szóbeli kérdései. I. Civilisztikai témájú kérdések

A fogalmazói versenyvizsga szóbeli kérdései. I. Civilisztikai témájú kérdések A fogalmazói versenyvizsga szóbeli kérdései Az alábbi lista sorszámozott része a bíróságok által javasolt kérdéseket, a vastag betűvel szedett rész a szóbeli vizsga átfogó témaköreit tartalmazza. A meghallgatás

Részletesebben

T/11105/31. szám. Az Országgyűlé s. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának. ajánlás a. záró vitájához

T/11105/31. szám. Az Országgyűlé s. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának. ajánlás a. záró vitájához ORSZAGGYÜLÉS HIVATA L I', T/11105/31. szám Érkezett : 2013 JuN 0 3. Az Országgyűlé s Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának ajánlás a az egyes büntetőtárgyú törvények módosításáról szóló

Részletesebben

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME

AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2015. szeptember 21. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető

Részletesebben

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2010. április A sértett és elkövető megegyezése büntető ügyekben MEDIÁCIÓ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Részletesebben

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2007. OKTÓBER Tisztelt Polgármester Asszony / Úr! Több hazai szervezet közösen "Partnerség a családon belüli erőszak

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek)

2. A jogcsaládok (1. A romanista (civil law) jogcsalád 2. Az angolszász (common law) jogcsalád 3. Egyéb jogrendszerek) ÖJT KÉRDÉSEK ŐSZI SZEMESZTER 1. A jogtörténet korszakai (1. A korszakbeosztás kérdései általában 2. Az állam és a jog modern fogalmának a történeti régmúltba való visszavetíthetősége 3. Az állam és a jog

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

PPKE JÁK A jogász szak mintatanterve Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára. 1. félév

PPKE JÁK A jogász szak mintatanterve Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára. 1. félév PPKE JÁK A jogász szak mintatanterve Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára Neptun kód tantárgy neve tárgyfelelős 1. félév JOKJ201xx0 A katolikus hit alapjai Dr. Szuromi Szabolcs

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A PÉCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje

A PÉCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje 1 A PÉCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2015. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE vezető és az ügyek kiosztásának a rendje A járásbíróságon az ügyek kiosztását a bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, akadályoztatásuk esetén

Részletesebben

A jelen mintatanterv által nem tartalmazott mintatantervi kérdésekben a megfelelő ötéves jogász szakos mintatanterv rendelkezései irányadók.

A jelen mintatanterv által nem tartalmazott mintatantervi kérdésekben a megfelelő ötéves jogász szakos mintatanterv rendelkezései irányadók. PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Az osztatlan jogász mesterképzési szak (MA) mintatanterve 1 Igazgatásszervező alapszakos oklevéllel rendelkező hallgatók számára 2015-16 tanévben

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód

Részletesebben

Az állam kártalanítási kötelezettségére vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezése és alkalmazása körében felmerült kérdések

Az állam kártalanítási kötelezettségére vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezése és alkalmazása körében felmerült kérdések Az állam kártalanítási kötelezettségére vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezése és alkalmazása körében felmerült kérdések Egyedi ügy kapcsán két, az ítélőtábla eljáró tanácsának tagjai között is

Részletesebben

TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék

TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék A SPORT KÖZJOGA I. Alkotmányjog II. Közigazgatási alapok III. Testnevelés és sportigazgatás IV. A sport-munkajog V. Büntetőjogi kapcsolatok TF Az alkotmány éss

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

Jogforrások: Képviselethez, védelemhez, ingyenes jogsegélyhez való jog

Jogforrások: Képviselethez, védelemhez, ingyenes jogsegélyhez való jog Képviselethez, védelemhez, ingyenes jogsegélyhez való jog Jogforrások: 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A PÉCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje

A PÉCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje 1 A PÉCSI JÁRÁSBÍRÓSÁG 2015. évi ÜGYELOSZTÁSI RENDJE vezető és az ügyek kiosztásának a rendje A járásbíróságon az ügyek kiosztását a bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, akadályoztatásuk esetén

Részletesebben

Egyszeri kreditelismerés és ajánlott haladási terv JOGÁSZ szakon (Debrecen, szept. 5.)

Egyszeri kreditelismerés és ajánlott haladási terv JOGÁSZ szakon (Debrecen, szept. 5.) A Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Igazgatásszervező szakán végzett, a 014-1-ös tanévben a DE ÁJK jogász szakára beiratkozott hallgatók számára A DE ÁJK-n a 10 szemeszteres képzési időben

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos

Részletesebben

I. Az ÁJK-nak a teljes képzési időre vonatkozó óraszáma, és az összes kredit megállapítása. tantárgyak óraszám kredit %

I. Az ÁJK-nak a teljes képzési időre vonatkozó óraszáma, és az összes kredit megállapítása. tantárgyak óraszám kredit % A PTE-ÁJK diplomás levelező munkarendjében oktatott tantárgyak (tanegységek) kreditallokációja a 2005/2006-os tanévben megkezdő (első ízben beiratkozó) hallgatók részére I. Az ÁJK-nak a teljes képzési

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIU M PINTÉR SÁNDOR. CFWiESZ.)r

BELÜGYMINISZTÉRIU M PINTÉR SÁNDOR. CFWiESZ.)r BELÜGYMINISZTÉRIU M DR. PINTÉR SÁNDOR CFWiESZ.)r Országgy űlés Hivatala Irományszám : I{I (.2 I BM/3156-5'J20I7 Érkezett 2017 FEBR 1 6. Kövér László úr részér e az Országgyűlés elnöke Budapest Tisztelt

Részletesebben

2015. évi... törvény

2015. évi... törvény 2015. évi... törvény a b űncselekmények sértettjeinek és a sértettek hozzátartozóinak hathatósabb védelm e érdekében szükséges egyes törvények módosításáró l 1. A büntet őeljárásról szóló 1998. évi XIX.

Részletesebben

A Tanácsadó Testület márciusi állásfoglalása a megtorlás fogalmáról

A Tanácsadó Testület márciusi állásfoglalása a megtorlás fogalmáról A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a megtorlás fogalmáról Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 384/3/2008. (II. 27.)TT. sz. állásfoglalása a megtorlás fogalmáról Az egyenlő bánásmód követelményének

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

EGYSÉGES OSZTATLAN JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

EGYSÉGES OSZTATLAN JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT EGYSÉGES OSZTATLAN JOGÁSZKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT TÁJÉKOZTATÁS AZ ALAPPANELRE VONATKOZÓ TANTERVI KÖVETELMÉNY ALÓLI ÁLTALÁNOS MENTESÍTÉSRŐL A Kari Tanács 12/2010. (III. 30.) KT. sz. határozatával módosította

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. december 31.

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. december 31. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 12. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. december 31. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra

Részletesebben

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. véleménye. az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. véleménye. az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet véleménye az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről. Az alábbi vélemény a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatnak

Részletesebben