A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

Átírás

1 A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) 1. Egészítse ki az alábbi szöveget a megfelelő szavakkal! A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él. Legfontosabb területe a -nak nevezett régió, amely ma -ban található, s három fő tájegysége Bácska, és Szerémség. A terület amit Szent István idejében még Alvidéknek neveztek-, ma három országban fekszik: a Drávaszög -ban, a följebb már említett területek tehát -ban, míg a Bánság(nem Bánát!)..-ban. Amikor a területet még Alvidéknek nevezték, tehát a században, a lakosság még teljesen magyar volt, hiszen a honfoglalás után a magyar törzsek rövid idő alatt. az itt élő szláv lakosságot, majd később a... századtól idetelepülő besenyőket és kunokat. A szerb lakosság beszivárgása király ( ) uralkodása idején kezdődött, oka a törökök balkáni előrenyomulása volt, akik 1354-ben elfoglalják -t, így egyenes útjuk lesz Európába,majd 1361-ben..-t is, (.-ben épp itt írja alá azt a békét a szultán, amit...magyar király megszegve, Hunyadi felívelő hadiszerencséjében bízva mégis új támadást indít, ami a szerencsétlenül végződő.. csatában a király halálához vezet. A 15. században tehát már.. törökellenes hadjárataihoz kapcsolódik a Délvidék, hiszen mind az ún..., vagy téli hadjárata e területen át vezetett. A török veszélyt természetesen már korábban fölismerték, Nagy Lajos is háborúzott velük. Európából való kiűzésükkel később. király is próbálkozott, de az.-os.-i vereség után fölismeri, hogy szükséges egy déli végvárrendszer kiépítése, valamint a hadsereg megerősítése is, ezért vezeti be az ún. telekkatonaság rendszerét. A király uralkodása vége felé építette ki igazán a végvárrendszert.1426-ban egyezséget kötött. István szerb despotával, aki unokaöccse,..györgy utódlásának biztosítása érdekében lemondott a Duna vonalán fekvő várakról. Így került Lazarevics halálakor magyar kézre..,amit Hunyadi -ban oly dicsőséges módon védett meg(sajnos, a csata után kitörő járványban meghalt). Fia, Mátyás, 1463-ban és 1464-ben a széteső Bosznia területén több fontos várral, például -val 1463-ban, és Szrebernikkel (1464) erősítette meg a végvári rendszer nyugati szakaszát, - elfoglalására pedig 1476-ban került sor. Ez a várrendszer, amely a föntieken túl még tartalmazta pl. nevű várakat, az 1520-as évekig

2 fel tudta tartóztatni az oszmán hódítást: a várrendszert érintő végzetes csapás es elvesztése lett. Délvidék történetében az első igazán nagy etnikai, kulturális és gazdasági változások a mohácsi vész(..) után következtek be. Ekkor a magyar lakosság a török elől mind nagyobb mértékben északra menekült: a hódoltság 150 esztendeje alatt szinte teljesen eltűnt a magyarság erről a tájról. Helyükre a.. vallású szerb, illetve a római katolikus bunyevác és sokác népcsoportok folyamatosan szivárogtak ide a hódoltság korában. Az 1867-es kiegyezésnek köszönhetően a Délvidék újra teljes mértékben Magyarországhoz került. Egy ideig úgy tűnt, néhány évtized alatt a magyarság újra többségbe kerülhet a Kárpát-medencében elsősorban a természetes szaporodás és a nemzetiségek asszimilációja révén, de voltak más módszerek : a magyar állam tudatos magyarosító törekvése a XIX. század végén bontakozott ki Délvidéken is. Ekkor hoztak ide Bukovinából 3520 csángószékelyt, és telepítették le őket a dél-bánáti Székelykevén és Hertelendifalván. Minden tervet felborított azonban az I. világháborús vereség: a vesztes világháború után, a németek és a magyarok nélkül, az november 5-i újvidéki nemzetgyűlésen összegyűlt. kimondták az általuk Vajdaságnak nevezett Bácska, Bánát és Baranya elszakadását Magyarországtól és -hoz való csatlakozását. Az elszakadási folyamat még jó másfél évig tartott, egészen az..-én megkötött békeszerződésig...-ben Délvidék visszakerült az anyaországhoz, és oda tartozott. őszéig.ekkor Délvidék ismét a délszlávoké lett. Az időszak két legjelentősebb eseménye. januárjához és. őszéhez fűződik. Mindkettőt megtorlás jellemzi: előbb a magyar hatóságok 2-3 ezer lakost végeznek ki megtorlásul a mind nagyobb méreteket öltő kommunista partizán akciókért. Erre bosszúból két évvel később a jugoszláv katonai közigazgatás 103 napja alatt legalább , (sokak szerint 40000) magyar vált a megtorlás áldozatává. Erre a magyarellenes bosszúhadjáratra emlékeztet Siflis Zoltán.holtjaink című megrendítő dokumentumfilmje. 2. Az alábbi állításokról a megadott szakirodalmak alapján döntse el, hogy igazak vagy hamisak! (Az igaznak vélt állítások alá írja oda, hogy igaz, a hamisak mellé pedig, hogy hamis.) A, Az I. rigómezei csata következtében Magyarország határos lett Törökországgal. A déli harangszót III.Callixtus pápa a nándorfehérvári győzelem emlékére rendelte el.

3 A hosszú hadjárat célja a török Európából való kiűzése volt, ezért a célért az európai keresztény uralkodók nagy anyagi áldozatot is hoztak. A hosszú hadjárat célja a török főváros, Konstantinápoly elfoglalása volt. A hosszú hadjárat eredményeképpen a balkáni népek törökellenes megmozdulásokba kezdtek. A hosszú hadjáratban a magyar sereg közel 2000 km-t megtesz a túlerőben lévő ellenség területén, és közben egyetlen csatát sem veszít. Hunyadi János 1442-es győzelmeinek az a jelentősége, hogy bebizonyította, a török nem legyőzhetetlen. A várnai csatavesztés elvette a magyarok kedvét a további törökellenes támadásoktól. B, Zay Ferenc: Az Landorfejírvár elvesztésének oka e vót és így esött című forrás alapján. Piri pasa már Nagy Szulejmán apjának is fővezére volt. _ Szabács várát a törökök nem ostromolták meg Nándorfehérvárral együtt, hogy ne forgácsolják szét a török erőket. _ Morgay János kiszökött az ostrom alatt a törökökhöz, azonban árulása nem ért célt, a törökök azonnal kivégezték. _

4 Amikor elfogyott a lőszer, Nándorfehérvár védői kősótömböket dobáltak az ostromló törökökre. _ Oláh Balázs a törökök kezétől akart elesni, s bár a császár menlevelet adott neki elismerve bátorságát, a törökök nem messze Nándorfehérvártól megölték. _ Báthory István nádor Péterváradnál táborozott le hadaival, de Nándorfehérvár eleste után Erdélybe menekült, így a törökök akadálytalanul foszthatták ki a Délvidéket. _ 3. Találja ki, melyik magyar hősre gondoltunk! -Hunyadi János familiárisa, a Vaskapunál páncélt cserél urával, hősi halált hal. -Történelmi emlékezetünk szerint 1456-ban életét áldozta, hogy megmentse Nándorfehérvárt attól, hogy a török kitűzze a zászlaját a várra ban Hunyadi Jánossal védte Nándorfehérvárt, pestisben halt meg. Halála után szentté avatták. 4. Melyik állam milyen uralkodói címeit viselték az alábbi személyek? -Luxemburgi Zsigmond -I.Jagello Ulászló -V.László -Hunyadi Mátyás -Hunyadi János

5 5. Az alábbi szövegrészletek egy-egy a Délvidék történetéhez kapcsolódó várat/várost jellemeznek. Határozza meg, hogy melyek ezek a városok! A, Várának helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (későbbi szerbek) építették, amelyet Károly Róbert hódított meg egy hadjárat során 1334-ben. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszaszerezte. Ezután török segítséggel újra a szerbek kezére került ban Zsigmond király ostromolta, de a szultán serege felmentette ban Mátyás sikertelenül próbálta bevenni ben aztán Kinizsi Pál elfoglalta, de ezután nem sokkal török kézre került ban Nándorfehérvár eleste után a török őrség feladta. Festői romjai ma is láthatóak a város melletti Duna parton. A város neve: B, A város a Vajdaság északi részén fekszik, és írásos dokumentumok először 1391-ben említik. Területe közvetlenül a török idők előtt a Hunyadiak kezén volt. Várát 1470-ben építette Dengelegi Pongrácz erdélyi vajda. A hódító törökök 1542-ben elfoglalták, és majd csak ban szabadul fel. Mária Terézia 1743-ban mezővárosi, majd 1779-ben szabad királyi városi rangra emelte a települést, amelyet ekkortól latinul és németül Maria Theresiapolisnak neveztek. A város a kiegyezés után dinamikusan fejlődött, ekkor nyeri el szecessziós, kifejezetten középeurópai arculatát. A két világháború között Jugoszláviához tartozott, bár a határtól csupán 10 km-re fekszik között ismét Magyarország része ben a visszatérő szerbek mintegy 7000 magyar lakost gyilkolnak le. Jelenleg a szerbiai magyar kisebbség egyik legjelentősebb kulturális és politikai központja. B város neve: C, A Délvidék egyik legrégebbi települése a Tisza mellett. Neve minden bizonnyal a magyar szent melléknévből ered. Első írásos említése 116-ból való től mezőváros, majd tól, II. Ulászló jóvoltából szabad királyi város ban a török ezt a települést is feldúlta, így az majdnem teljesen elnéptelenedett ben végérvényesen felszabadul. Az ebben az évben itt lezajlott világtörténelmi jelentőségű csata fő alakja Savoyai Jenő, akinek a tiszteletére állított Eugén szobor ma is látható a Tisza partján. A XVII. század második felében tűz martalékává vált a város, ám viszonylag gyorsan újjáépült februárjában itt zajlott le a véres gyertyaszentelő, melynek során a feldühödött szerbek magyart mészároltak le különös kegyetlenséggel. A trianoni békediktátummal Jugoszláviához került. Jelenleg Szerbiához tartozik, lakosainak 80 %-a jelenleg is magyar nemzetiségűnek vallja magát. C város neve:

6 D, Már a római korban lakott város, mely 1403-tól 1427-ig Szerbia fővárosa. Az ekkortól a Magyar Királysághoz tartozó város stratégiai szempontból rendkívül fontos várral bírt, amelyet II. Mehmed szultán majd három hétig tartó ostrom után kénytelen volt V. László magyar király kezén hagyni ben a törökök elfoglalják és egészen 1867-ig megszállva tartják. Jelenleg 1,2 millió lakosával Szerbia legnépesebb városa a Száva és a Duna összefolyásánál. D város neve: 6. A török Magyarországról történő kiűzésével kapcsolatos feladatok következnek. A, Nevezze meg azt a személyt, akire vonatkozik az állítás! Bécset 1683-ban ostromló török nagyvezír: Bécs védője ugyanezen ostrom alatt: Az utolsó budai pasa, elesett szeptember 2-án: Lengyel király, a Szent Liga tagja: Pápa, a Szent Liga létrehozója: B, Rendezze számozással időrendi sorrendbe a török kiűzésével kapcsolatos helyszíneket, majd fogalmazza meg, mi történt ott! Nagyharsány: Karlóca: Zenta: Párkány: Buda:

7 mondatban foglalja össze ismereteit Nándorfehérvár ostromáról! Köszönjük a munkát!