A gépjárműbontók aktuális környezetvédelmi problémai

Átírás

1 Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője A gépjárműbontók aktuális környezetvédelmi problémai Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője Szakmai Konferencia a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége rendezésében Budapest, szeptember 27. Hotel Griff Dr. Lukács Pál Ügyvezető igazgató CAR-REC Gépjárműroncs-kezelő Nonprofit Kft. Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője

2 Az 53/2000/EK Direktíva célkitűzéseinek áttekintése A Direktíva főbb célkitűzései: - a roncs járművekre vonatkozó nemzeti intézkedések egységesítése elsősorban környezetvédelmi szempontból - szennyező fizet elv érvényesítése: a roncsautók hasznosítását a gyártó vagy az importőr finanszírozza - utolsó üzembentartó ingyen leadhatja roncsautóját - a járművekben található veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentése (ólom, higany, kadmium, hatvegyértékű króm) - PVC környezeti hatásainak vizsgálata - javaslat

3 Az 53/2000/EK Direktíva célkitűzéseinek áttekintése - a roncs járművek és alkatrészeik szétszedését, újrafelhasználását és újrafeldolgozását be kell építeni az új járművek tervezésébe és gyártásába - ösztönözni kell az újrafeldolgozott anyagok piacának fejlődését - begyűjtő rendszerek kialakítása - ún. bontási igazolás bevezetése - a gazdasági szereplők számára számszerűsített újrafelhasználási, újrafeldolgozási és újrahasznosítási célokat kell meghatározni - a bontás, újrahasznosítás érdekében a járműgyártóknak minden szükséges bontási információt (különösen veszélyes anyagok) a kezelő üzemek részére rendelkezésre kell bocsátaniuk - a jármű- és szerkezeti anyaggyártóknak a jövőben kidolgozandó alkatrész- és anyagkódolási szabványokat kell alkalmazniuk

4 Az 53/2000/EK Direktíva célkitűzéseinek áttekintése - anyag- és alkatrészgyártók korlátozzák a beépített veszélyes hulladék mennyiségét már a tervezési szakasztól kezdve - az új járművek tervezése és gyártása teljes mértékben figyelembe veszi az autóroncsok, alkatrészeik és anyagaik bontását, újrafelhasználását és hasznosítását - ösztönzi a járműgyártókat és rajtuk keresztül azok beszállítóit az újrafeldolgozott anyagok járművekben és egyéb termékekben történő fokozott felhasználására július 1. után piacra kerülő járművek anyagai és alkatrészei nem tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot és hatvegyértékű krómot

5 Az 53/2000/EK Direktíva célkitűzéseinek áttekintése Hasznosítási arányszámok - legkésőbb január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 85%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 80% - legkésőbb január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 95%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 85% - az január 1. előtt gyártott járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 75%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 70% Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság jelentése alapján legkésőbb december 31-ig felülvizsgálja a 2015-ös irányszámokat

6 A vágyálmok után a nagy magyar valóság

7 A vágyálmok után a nagy magyar valóság

8 Logisztikai kérdések a roncsautókkal kapcsolatban Legfontosabb logisztikai kérdések a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatban - Eljutnak-e a roncsok a regisztrált bontó/hulladékkezelőkhöz? - Megvalósul-e Magyarországon a kötelező ingyenes roncsleadás intézménye? - Maradéktalanul elvégzik-e a járművek szárazra fektetését üzemanyagainak eltávolítását? - Megtörténik-e a vonatkozó EU-s Direktíva (és a harmonizáló magyar Kormányrendelet) ajánlása az előbontásra? - Mi történik a továbbalkalmazásra kibontott alkatrészekkel? - Megfelelő-e a bontott alkatrészek mai hazai minősítési rendszere?

9 Logisztikai kérdések a roncsautókkal kapcsolatban Legfontosabb logisztikai kérdések a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatban - Követhető-e a bontott alkatrészek további útja a végfelhasználó/fogyasztó felé? - Érvényesülnek-e a fogyasztóvédelem/közlekedésbiztonság alapelvei a bontott alkatrészek eladása során? - Minden egyes anyagáram esetében a legális gazdasági szereplőkhöz kerülnek azok? - Vannak-e kiskapuk a rendszer működésében? - Megvalósul-e az előírt hasznosítási mérték teljesítése? - Mely anyagáramok esetén nem valósul meg mindez? - A jelenlegi rendszerben megoldható-e a 95%-os teljesítés vagy új elemekre van mindehhez szükség?

10 Mire kellene fókuszálnia az Államnak ebben a helyzetben?

11 Mit tehet/tesz a hulladékkezelő a kihívások teljesítésére? Fejlesztési projektek - Rövidtávú projektek - A shredder nehézfrakció legnagyobb hasznosítási mértékének elérése - A nehézfrakció leválasztási maradékának (az ún. tényleges könnyűfrakció) átmeneti hasznosításának megoldása - Cementművek, erőművek, pirolizátorok - A ciklonpor további hasznosításának megoldása - Revepor leválasztási lehetőségei - Közép- és hosszú projektek - Automatizált shredder-könnyűfrakció szátválasztás - Gépi technológia színesfém-frakcionálás - A ciklonpor osztályozás megoldása

12 A roncsautó-feldolgozás mai magyar gyakorlata

13 A roncsautó-feldolgozás mai magyar gyakorlata

14 A roncsautó-feldolgozás mai magyar gyakorlata

15 Energetikai hasznosítás, lehetséges út a pirolízis

16 Anyagában történő hasznosítás, szelektív előbontás Feladatok az anyagában történő újrahasznosítás érdekében: - Lehetőség szerint homogén anyagfrakciók kinyerése - Előbontási mélység vs. post-shredder technológia - Ki és főként milyen forrásból fizeti a költségeket? - Az anyagában történő újrahasznosítás jogszabályi feltételrendszere minimum ellentmondásos - 95% hasznosítási kötelezettség, ezen belül 85% anyagában - REACH rendelet vs. kereslet az újrahasznosított anyagokra - Az EU új HP14 jogszabály tervezete az összes feldolgozási maradékot a veszélyes hulladékok közé sorolja (80 EUR/t lerakási díj vs. 200 EUR/t veszélyes hulladék-égetői díj ) - A műanyagok vegyes formátumban nehezen újrahasznosíthatók - a változó kiindulási anyagú források (shredder-, WEEE-, kommunális, építési-/bontási, lomtalanítási maradékok) előkezelése nagyon költséges lehet, ki és milyen forrásból fizeti mindezt?

17 Anyagában történő hasznosítás, szelektív előbontás Feladatok az anyagában történő újrahasznosítás előmozdítása érdekében: - A bontók/hulladékkezelők (amennyiben ennek költségeit valamilyen forrásból állják a részükre) elvégzik a Roncsautórendelet által javasolt nagyobb műanyag-, üveg-, gumi-, textil-, alkatrészek elő-/kibontását - A nagytömegű felhasználáshoz piacképes termékre/technológiákra van szükség: - Ígéretes projektek az elmúlt évekből: - EU7 K+F KP. W2Plastics projekt, - Az ALCUFER Kft, Pallasz Athéné Egyetem és konzorciuma K+F Versenyképességi és Kiválósági Együttműködési (GINOP ) közös nyertes pályázata (szolnoki bontó) - A Jager-Holding műanyag újrahasznosítási projektje - The Ocean Cleanup projekt.

18 Anyagában történő hasznosítás, szelektív előbontás Feladatok az anyagában történő újrahasznosítás előmozdítása érdekében: - A nagytömegű felhasználáshoz piacképes termékre/technológiákra van szükség: - Oszlopok kétfázisú fröccsöntésből (külső héj finomabb anyag jobb minőségben, belül ömlesztett tömegáru) - Lépéskönnyítő szőnyegek, gyeprácsok, szigetelő fóliák - Megfelelő minőségű regranulátum/agglomerátum visszaforgatása adott mértékben minőségi termékbe (műszaki termék tokozat, lökhárító, beltéri burkolat ) Megoldandó kérdések: - Költségek szinten tartása, folyamatos minőségbiztosítás REACH, HP14 (???)

19 Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Elérhetőségeink: CAR-REC Kft. Iroda és képviselet: 9023 Győr, Mészáros Lőrinc u. 13. Tel/fax: 96/ Mobil: 30/ Web: