Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Vízgazdasági Csoport
|
|
- Margit Bogdán
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Vízgazdasági Csoport A felszínalatti hévízkészletek jobb hasznosításának szabályozás-oldali akadályai Háttéranyag a REKK Piacmonitoring Klub szakmai beszélgetéséhez Készítette: Ungvári Gábor, Kis András november
2 Tartalom 1 Bevezetés Áttekintés Vízkészlet oldal Hőtermelés Tünetek a visszatérő problémák Visszasajtolás felszíni vizekbe eresztés Meglévő készletek elosztása korlátosság kialakulása esetén Az EU VKI, mint lehetőség és mint lépéskényszer Állapotértékelés - a korlátos készletellátottság első, lokális megjelenései A pénzügyi-, környezeti- és erőforrásköltségek megtérülésének kötelezettsége a VKI szabályozásban Komplex korlátosság - az utánpótlódás mennyisége és a felszín alatti víztestektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigénye a Adattáblák A vízkészlet járulék nyilvántartása szerinti vízhasználatok Az OVGT 2015-ös vízmérleg adatbázisa... 12
3 1 Bevezetés Vízkészlet-gazdálkodásunk állami felügyeletének jelenlegi gyakorlata alapvetően a bőséges készletellátottság időszakát tükrözi. Ez sok szempontból ma is igaz, azonban egyedi eseteket tekintve már jelenleg is, előretekintve pedig az igények és az éghajlat változása miatt kell a korlátos készlethelyzetek kezelésére felkészülnünk. Ha a jelenleg hatályos jogszabályaink maradéktalanul végrehajtásra és kidolgozásra kerülnének 1 a felhasználások vízgazdálkodási egységenként aggregált mennyiségeire vonatkozói korlátok egyértelműen meghatározhatóak lennének. Nem kellene attól tartanunk, hogy felélünk valamit, amihez majd utódainknak is hozzá kellene férnie. A készletgazdálkodásnak azonban ez csak a kiindulópontja. A felhasználható mennyiségek igénylők közötti elosztásának szabályai az a másik kérdéskör, amely megkerülhetetlen eleme a készletgazdálkodásnak. Ez az a terület, ahol ma legnagyobb szükség van a továbblépésre. A közgazdasági szabályozóeszközök alkalmazása ehhez a továbblépéshez kínál megoldást. A Vízgazdálkodási törvény megadja hozzá a felhatalmazást is 2, mindezt összhangban a Víz Keretirányelv követelményeivel. A közgazdasági szabályozóeszközök alkalmazása komoly szemléletváltást igényel. Nincsenek ugyanakkor a polcról levehető kész megoldások. Elvek értelmezésére és a fizikai technológiai adottságokra reflektáló eszközök közös kialakítására van szükség. Mindez elképzelhetetlen az érintett szereplők együttgondolkozása nélkül. Mi ehhez szeretnénk hozzájárulni a közgazdasági szabályozóeszközök és a vízgazdálkodás terültén szerzett tapasztalataink hozzáadásával. A készletgazdálkodás szabályozási szerepének javítása nem valósítható meg anélkül, hogy a készletgazdálkodást végző szervezet és a hasznosítók számára nem nyilvánul meg egyértelműen az elosztási folyamat során a különböző felhasználások hozzáadott-érték termelő képességének különbsége. Az, hogy a többiekéhez képest, melyik hasznosítás mekkora gazdasági értéktöbblet állít elő a készlethasználat segítségével. A korlátosan rendelkezésre álló, közösségi tulajdonú erőforrásokhoz való hozzáférés szabályainak kialakítása egy összetett érdek-ellenétektől sem mentes folyamat. Különösen igaz ez olyan esetekben, amikor egyszerre több szempontból is korlátosan rendelkezésre álló sokféleképp hasznosított erőforrás elosztása a kérdés. A termálkészletek esetében ugyanis ez a helyzet. Az egyik korlátosan megújuló erőforrás a mélységi vizeket melegítő hőáram, a másik a mélységi rendszerben jelenlévő víz mennyisége. A víz, egyrészről a közvetítő közeg funkcióját tölti be (energia kinyerése), másrészről kapcsoltan is hasznosul (fürdők), harmadrészt önmagában, ivóvízként is felhasználjuk. A jelenlegi keretszabályozás ugyanakkor nem tükrözi azt, hogy ennek a sokrétűségnek egy közös erőforráskészlet az alapja. Azt lehet inkább mondani, hogy egymástól lényegében független résszabályozások vannak, így a sokrétű hasznosítási módok szabályozásnak való megfelelési terhei sokszorozódnak, de a sok bába között elveszik a köztulajdon hatékony hasznosításának kérdése. 1 A VKI VGT vízmérleg-tesztjei, a 219/2004-es kormányrendelet (Mi) igénybevételi korlátjainak kidolgozása, valamint a Bányatörvény VHr-je szerinti geotermális védőidom lehatárolás és az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok. 2 Vgtv 14 i) a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi és közgazdasági eszközrendszer kialakításával kell törekedni.
4 Ez az áttekintés nem konkrét megoldási javaslatokat tartalmaz, hanem a jelen keretek és a változtatási kényszerek egyértelmű bemutatására szolgál. Ezt tartjuk az első lépésnek, ahonnan a szakmai párbeszéd elvezethet a készletgazdálkodás szabályozásának közgazdasági szemléletet is magába ötvöző továbbfejlesztéséhez. 2 Áttekintés A Vízkészlet járulékot és a Bányajáradékot a felszín alatti víz és hőtermelés mennyisége után kell fizetni. Ezek kitermelési díjak, információtartalmuk nem tekinthető a hasznosított készlet árának. 2.1 Vízkészlet oldal A vízkészlet-járulékra (VKJ) úgy tekintünk, mint a vízkészlet-szabályozás eszközére, ugyanakkor a járulék értékének felhasználási módok szerint differenciált kiszámításában a nagyvonalú társadalmi preferenciák mellett csupán a különböző vízkészlet-típusok egymáshoz képesti mennyiségének nagyságrendjét tükröző elemek vannak jelen (illusztráció a lábjegyzetben) 3. A készletgazdálkodás keretei: Egy adott felszín alatti víztestből kiemelhető összes víz mennyiségének meghatározására a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírja az igénybevételi határértékek meghatározását. Jelenleg az igénybevételi korlátok meghatározása folyamatos csúszásban van. Továbbá, feltételezve a határértékek meglétét, egy adott víztesten, a kitermelhetőség szempontjából egy csoportba tartozó használatok közötti készlet átruházásra nincs működő mechanizmus. 4 Ha nincs vészhelyzet a már kiosztott lekötési jogosultságok mozdíthatatlanok. A szabályozó hatóság számára ugyan a készlet (külső okok miatti) korlátossá válása jogalapot ad a lekötési jogosultságok felülvizsgálatára, de ezzel a lehetőséggel a szabályozó intézményrendszer nem él. A társadalmi érdek, amit a szabályozó hatóságnak érvényre kellene juttatnia, az lenne, hogy a korlátosan rendelkezésre álló erőforrásokból a legnagyobb értéktöbbletet állítsuk elő. Jelen keretek között ez a cél nem valósul meg. A szempont a Víz Keretirányelvben formálisan is megfogalmazásra került, a lépéskényszer tehát erről az oldalról is adott. Az esetlegesen megjelenő új igények kezelésére sincs mechanizmus. A használókkal való konfliktus helyett a hatóság és az igénylő is a pótlólagosan bevonható készletek megtalálásában érdekelt, a Vgtvben is található egy erre vonatkozó kitétel 5. Mindez szükségtelen nyomást jelent a felszín alatti vízi környezetre és a tudományos megalapozó tevékenységekre. 3 VKJ értékek példának: üzemi fogyasztók termálvíz, gyógyászati cél 14,1 Ft/m3, ivóvíz, fürdő: 42,3 Ft/m3; megújuló energia célú 28,2 Ft/m3 egyéb használat: 108,75 Ft/m3 4 A vízigények kielégítésének sorrendje Vgtv 15 (4) paragrafus csak az extrém, nagyon ritkán előforduló vízhiányos helyzetek kényszer intézkedései szempontjából jelent megoldást (a korlátozás menete g) től a) pont felé haladva): a) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási, b) gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó, c) állatitatási, haltenyésztési, d) természetvédelmi, e) öntözési, f) gazdasági, g) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) 5 14 (2) A vízigények a felhasználható vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmére is tekintettel elsősorban a vízhasználat céljára még le nem kötött vízkészletből elégíthetők ki.
5 Eközben nincs szabályozó oldali ösztönzés arra, hogy a jelenlegi használók takarékoskodjanak, növeljék a felhasználásuk hatékonyságát, további értékteremtő elemeket illesszenek a tevékenységükbe. Nem kell, hogy befolyásolja őket, hogy más felhasználók náluk már lényegesen hatékonyabban hasznosítják ezt a szűkös erőforrást. A gazdasági eredményességük így nagymértékben függ attól, hogy melyik vízkészlet járulék kategóriába sorolódik be a tevékenységük és ebből adódóan mekkora fajlagos VKJ-t kell fizetniük. Miközben ez az érték nem közvetít lényegi információt a készlethasználat lehetőségeiről és korlátairól. Ennek a rendszernek a logikája a készletek túlhasználatához vezet. Ezért elsődlegesen fontos a mennyiségi igénybevételi határértékek (Mi) mielőbbi kidolgozása. 1. táblázat Vízkészletjárulék bevételek 2013-ban, összesen és a hévíz használat esetén Forrás OVGT, Hőtermelés A geotermális energia hasznosítás esetében fizetendő Bányajáradék is díj. A törvény szövege a járadék összegére, mint a kitermelt geotermális energia értékére utal, azonban ebben az esetben sem a hasznosító tevékenység(ek) keresletére reflektáló, hanem egy központilag meghatározott érték a fizetés alapja. A Bányajáradék kivetésének jogi háttere A évi XLVIII. törvény törvényből: Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át. ( ) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés,
6 bányajáradék illeti meg. Bányajáradékot fizet: a geotermikus energiát kitermelő jogalany, az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után 6. A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében a) a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a kitermelt energiahordozó 30 C-ot meghaladó részéből kinyerhető összes energiamennyiségnek (GJ) és az 1. mellékletben meghatározott fajlagos értéknek (forint/gj) ezer forintra kerekített szorzata (ezer forint). b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetében az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. (7) bekezdése szerinti százaléka Víz kitermelése esetén ez a fajlagos érték 2000 Ft/GJ. Hőközvetítő anyag alkalmazása esetén 400 Ft/GJ. A hőkinyerés oldaláról tehát hasonló logika érvényesül, mint a Vízkészlet járulék esetében. A felhasznált geotermikus energia után fizetendő fix járulék sem közvetít információt a hőtermelése felhasználásával előállított értéktöbbletek nagyságról, sem annak kihasználtsági, felhasználás-hatékonysági helyzetéről. Mindkét szempontból kialakulhatnak lokális szűk-keresztmetszetek, amelyek együttes megoldásának nincs kerete. (Jelentheti ez, hogy a nyomás- vagy vízszint-csökkenés miatt kell a hő kitermelését korlátozni, vagy a kitermelt hévíz hőmérséklete csökken kutak egymásrahatása miatt. Vagy a két jelenség akár egyszerre is bekövetkezhet.) 3 Tünetek a visszatérő problémák A termálvíz különböző hasznosítási formái rengeteg hasznosítás-specifikus részrendelkezést tartalmaznak, amelyek jelentős befolyással vannak ezeknek a tevékenységeknek az eredményességére. Ezek, az ágazatba tartozó vállalkozások eredményességét nagymértékben befolyásoló és alapvetően megoldatlan kérdések tükrözik legjobban, hogy a szabályozás szemlélete a felhasználások részleteire és nem a készletgazdálkodásra irányul. 6 Nem kell bányajáradékot fizetni: d) a 30 C -ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után, e) a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után, valamint f) a vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai) célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből származó geotermikus energiának (hőenergiának) az engedélyes saját céljára történő hasznosítása után.
7 A termálkészletek hasznosításával foglalkozó szakemberek, üzleti vállalkozások által a leggyakrabban felsorolt problémák, vitás kérdések az alábbi kérdéseket ölelik fel: A lekötött, de fel nem használt jogosultságokhoz való hozzá nem férés problémája. Visszasajtolás vagy nem visszasajtolás kérdéskörét övező jogi és technológiai bizonytalanság. A készletet elhasználó használatok után a nagy ásványianyag tartalmú víz elhelyezésének bizonytalanságai. Ezek a kérdések rendszerint külön-külön merülnek fel specifikus válaszokkal, mintha az az egyedi hasznosítási mód részkérdése lenne. Ugyanakkor van egy közös kiindulópontjuk: a meglévő szabályok érvényesítése mellett a kérdéskör rendezéséhez szükség van olyan információkra, amelyek csak közgazdasági szabályozóeszközök alkalmazásán keresztül áll a szabályozó-szervezet rendelkezésére. 3.1 Visszasajtolás felszíni vizekbe eresztés A hasznosított termálvíz elhelyezésének kérdésköre folyamatos viták kereszttüzében áll. A visszasajtolás és a felszíni vizekbe eresztés döntésének kérdése a gazdasági tevékenységet folytató számára költség kérdése 7. Ugyanakkor készletszabályozási oldalról a két megoldás nem egyenértékű, de a különbség - a készlet (jövőbeni) többlet hasznosítási lehetőségének értéke - a készletgazdálkodó számára nem ismert. Ebben az esetben is, míg a visszasajtolás technológiai költségei azonnaliak és jól számíthatóak, a felszíni vizekbe történő elhelyezés környezeti költségei esetében ezek a költségek csak hosszabb távon jelentkeznek és kevéssé számszerűsíthetőek. Fennáll a lehetőség, hogy a nem, vagy bizonytalanul rendelkezésre álló információk miatt az optimálisnál kevesebb visszapótlást végzünk és ezzel a felszíni vízi környezetet is feleslegesen terheljük. Az energiahasznosítási célú vízkivételt megvalósító vállalkozások számára a visszasajtoló kapacitások kiépítésének költségén túl jelentős bizonytalanságot jelent, hogy a visszasajtolás technológiai értelemben vett eredményessége előre nem tervezhető. Előfordulhat, hogy a beruházásuk ellenére is megoldatlan maradhat az elhelyezésre vonatkozó problémájuk /2007. (XII. 23.) KvVM rendelet
8 1. ábra Felszín alatti vízkivételek a víztest típusok és használat szerint ( ) Forrás: OVGT ábra / 181. oldal Ugyanakkor, mint azt a fenti 1. ábra is bemutatja a termálkészletek elhasználásában más hasznosítási módok nagyobb súllyal vesznek részt. Az, hogy a visszasajtolásra a jelenlegi technológia szint mellett az energiakinyerés esetében van lehetőség nem kellene, hogy azt jelentse, hogy ez kizárólag ennek a hasznosítási módnak a kötelezettsége. A készlet megőrzés szempontjából a visszasajtolás szükséges mértéke ésszerűen minden használat együttes felelőssége kellene, hogy legyen. Ehhez képest, a visszasajtolás jelenleg egy, a gazdaságos működésre veszélyt jelentő, bizonytalan eredményességű többlet beruházásként jelenik meg. A beruházás haszon oldala akkor lenne számítható, ha az előző fejezetben hiányolt készlet elosztási szabályok alkalmazására alapozva az az információ is kiszámításra kerülne, hogy mekkora értéket jelent valójában a termálvíz hasznosítás megőrzésének, azaz folyamatos tovább-használatának lehetősége. A készlet fenntartás oldaláról a víztisztítási technológiák fejlődése okán feltehető az a kérdés is, hogy nem teremtődtek-e meg a feltételei, hogy a nem ivóvíz céljára használt vizek tisztítás után biztonságosan visszatáplálhatóak legyenek a megcsapolt készletekbe? A visszatáplálás vagy felszíni elhelyezés során elvárható technológiákkal kapcsolatban hosszú ideje tartó ellentétek oka abban is keresendő, hogy a készletek jövőbeni értéktermelő képességéről (megfelelő elosztási szabályok hiányában) nincs információnk. 3.2 Meglévő készletek elosztása korlátosság kialakulása esetén Akár külső környezeti változások okoznak készlet csökkenést, akár a kereslet nő meg a készletek iránt, készletgazdálkodási szempontból szükségessé válhat az összfogyasztás szintjén az alkalmazkodás. A
9 lekötési jogosultságok mennyiségének csökkentése vagy a felhasználók körének változtatása. Egy fűnyíróelv alapján végrehajtott, minden hasznosításra kiterjedő arányos csökkentés méltányos megoldás lehetne, ha a hasznosítható készletek külső ok miatt csökkennek. Bár készletgazdálkodási szempontból a legkevésbé hatékony használatok csökkentése lenne a célszerű. A fűnyíró elv, azonban nem ad pl választ arra a problémára, hogy ha új igény jelentkezne akkor az vajon nagyobb értéket állítana-e elő, mint a már lekötési jogosultsággal rendelkezők? A VKJ és ej? megfizetésének képessége erről önmagában nem ad információt. Természetesen életszerűtlen, hogy egy lekötési jogosultság keretet csak azért csökkenteni lehetne, mert új igény jelentkezik, de a másik oldalról a felelős készletgazdálkodás felé jogos társadalmi elvárás, hogy alacsony értékteremtési képességű tevékenységek ne konzerválódjanak, ne akadályozzák meg a nagyobb értéktöbblet előállításának lehetőségét. (Az értékteremtési képességről szóló információ hiányának jelentős haszonlehetőség költsége van.) Ennek a helyzetnek a rendezésére irányul az EU VKI készletköltségek megtérülésére vonatkozó előírása (principle of resource cost recovery) Az értéktöbblet előállítási képesség nagysága, ami meghatározza, hogy egy gazdálkodó-szervezetnek mennyit lenne érdemes fizetnie a felhasznált erőforrásokért, minden gazdálkodó szervezet legfontosabb stratégiai információja. Közvetlenül nem mérhető, nem lekérdezhető. A vízkészletekkel való gazdálkodásért felelős állami szervezet ezt az információt hagyományos adatgyűjtési eszközökkel nem tudja előállítani. Olyan elosztási szabályokat kell alkalmaznia, amelyekben a folyamat során a felhasználóknak erre a belső információjukra kell alapozniuk a döntéseiket, így indirekt módon a folyamat keretében összevetésre kerül a készlet felhasználásában érdeket szereplők tevékenységének erőforrás-hatékonysága. 4 Az EU VKI, mint lehetőség és mint lépéskényszer Az EU Víz Keretirányelvével kapcsolatban számos kritikát lehet megfogalmazni, ugyanakkor két nagyon fontos, a saját problémáink megoldása szempontjából előremutató lehetőség kapcsolható hozzá. 4.1 Állapotértékelés - a korlátos készletellátottság első, lokális megjelenései A Víz Keretirányelv módszertanában koherens átfogó állapotfeltárást és értékelést ír elő. Ezt az általános helyzetet tükrözik az alábbi térképek ben a Víz Keretirányelv előírásai alapján elkészült Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv első felülvizsgálata. Ez a dokumentum egyértelműen megnevezik azokat a víztesteket, vagy rész-víztesteket, amelyek a keretirányelvben előírt módszertan szerint nincsenek jó állapotban, ezért intézkedés, a használat jelenlegi kereteinek megváltoztatása szükséges. Az alábbi ábrák ezeket a helyszíneket mutatják be a különböző vízkészlet típusok esetében. A mélységi készletek esetében látható, hogy a nagyobb régiót lefedő víztestek egy-egy szűkebb területén jelentkeznek problémák.
10 2. ábra Térképek a felszín alatti víztestek állapotáról (OVGT) Jobbra fent: Porózus és hegyvidéki készletek Balra lent: Hideg- és termálkaszt készletek Jobbra lent: Porózus termál készletek Forrás: OVGT háttéranyag A tapasztalat azonban az, hogy ezeken a túlhasználattal / hiánnyal jellemezhető helyszíneken sem születtek egyenlőre megoldások. A problémák nem újak, nem az előző OVGT óta keletkeztek, csak a Víz Keretirányelv előírásai alapján állnak elő egységes értékelési rendszer szerint az információk, amelyeknek így a közreadhatóságára is lehetőség van. (A kitermelések nagyságáról részletes táblázat az anyag végén található.) A gyenge víztest állapotot mutató helyszínek azt illusztrálják, hogy ha egyenlőre még csak helyi jelenségként is, de foglalkozni kell a készletek korlátosságának kérdésével. 4.2 A pénzügyi-, környezeti- és erőforrásköltségek megtérülésének kötelezettsége a VKI szabályozásban Az Európai Unió Víz Keretirányelvének egy kevéssé kidomborított vetülete, hogy koherens alapokat teremtett egy közgazdasági szemléletű vízkészlet keretszabályozás számára. Magyarországon ez a szempont egyenlőre kevés figyelmet kapott, mert általánosságban vizekkel jól ellátott terület vagyunk, a felmerülő készlethiányok néhány helyen koncentrálódnak, ezért egyedi megoldásokkal kezelendő problémaként jelennek meg. Azonban a keretirányelv gazdasági oldalról előírja a vízhasznosítási infrastruktúrák költségfedező árazását (pénzügyi költségek megtérülése), a vízkészletek minőségét megőrző hasznosítást (környezeti költségek megtérülése) és az készlet költségek megtérülését, ami az eltérő hatékonyságú
11 készlethasznosítások esetén jelentkező haszonlehetőség költség megfizettetését tűzi ki célul 8. Ennek a feltételnek a teljesítéséhez az értékteremtés szempontját biztosító készlet elosztási szabályozás működtetése szükséges. A készletgazdálkodásunk jelenlegi szabályozása, mint egy evolutív folyamat aktuális állomása egyenlőre igazolható volt az EU felé. A VKJ jelenlegi struktúrájában, mint készletgazdálkodási eszköz azonban nem koherens a készletköltség megtérülés elvárásával. Többek között ezért is került úgy bemutatásra az OVGT dokumentumban, mint az állam felügyeleti tevékenységét finanszírozó eszköz, amely így a pénzügyi megtérüléshez járul hozzá. Azonban hosszabb távon tovább kell lépni. A tavaly elkészített OVGT-be a kérdés, mint a következő, hat év múlva esedékes felülvizsgálati ciklusban kezelendő kérdés került be. 4.3 Komplex korlátosság - az utánpótlódás mennyisége és a felszín alatti víztestektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigénye a A Víz Keretirányelvben átfogó szemléletében a vizek (víztestek) állapotának minősítésében megjelenik a felszín alatti vízkészletektől függő ökológiai területek (FAVÖKO) állapotértékelése. Ezek lényegében a pótlódást szolgáló beszivárgást is befolyásoló felszínközeli víztestek vízhasználatának nevesített elemei, amelyek állapotát biztosítani kell (indikátorai a felszínközeli víztest állapotának). Ezeknek a területeknek az ökológiai minősége így jogi értelemben korlátot jelent a felszín alatti víztestek pótlódása szempontjából. Az alábbi ábrán szereplő térképek az OVGT háttéranyagában találhatóak. Leszivárgó és feláramló területek a felszín alatti vízkitermelések megindulása előtti időszakban és a jelenlegi állapot. A két térkép alapján a változás egyértelműen azonosítható. Egy lefelé áramlóra változó trend mindenképpen feszültséget kell, hogy eredményezzen a felszín közeli készletekből fakadó hasznosulások és hasznosítások között. 3. ábra Feláramlási és leáramlási pályák változása Leszivárgó területek, feláramló területek, Leszivárgó területek, feláramló területek, mai termelések előtt, termelésekkel, A térképek színkódja: Rózsaszín - feláramlási területek; világoskék - lefelé áramlási területek Forrás: OVGT Háttéranyag, A sekély porózus, porózus és porózus termál víztestek vízháztartási mérlege, 9., 10. ábrák 8 A hazai joganyagban évi LVII. törvény 15. (7)
12 ivóvíz ipari energetikai bányászati öntözés mezőgazdasági egyéb fürdő, gyógyászat egyéb engedély nélküli összesen A fenti ábrán megfigyelhető változások úgy is értelmezhetőek, hogy a felszín alatti készlethasználat a fel és leáramlási pályák megváltozásával megjelenik a felszínközeli készletek forgalmában, ahol pontosan az ökológiai használat területén okozhat intézkedéseket maga után vonó hiány jelenségeket. A VKI integrált szemlélete is az utánpótlódás korlátosságának értelmezését igényli. 5 Adattáblák A vízkészlet járulék nyilvántartása szerinti vízhasználatok 2. táblázat Vízkészlet használatok a VKJ tevékenység szerinti bontásában Víztest típus parti szűrés (felszíni víz) (-) forrás vízművek hozama (-) karszt termálkarszt sekély hegyvidéki hegyvidéki sekély porózus porózus porózus termál Vízkivétel összesen parti szűrés és források nélkül Vízhasználat mindösszesen Forrás: OVGT táblázat, 180. oldal: Felszín alatti víz közvetlen vízkivételek vízhasználatok szerinti megoszlása ( évi átlag, ezer m3/év) Az OVGT 2015-ös vízmérleg adatbázisa Az OVGT 6_5 melleklet_fav_mennyisegi_allapot.xlsx táblázata tartalmazza a FAV Vízmérleg lapot, amelyről részletesebb leírás található a háttéranyagban. A vízmérleg a felszín alatti készletek utánpótlódási, átadódási valamint természetes és társadalmi hasznosulási folyamatait írja le, külön részletezve a felszín alatti vízkészletektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízfelhasználását. Az adatsorok részletes információi csak víztest csoportokra teljeskörűek, egy csoporton belül az egyes víztestek közötti átadódásokat nem tartalmazzák (pl sekély porózus és porózus víztestek között). Emiatt
13 a vízmérleg alapján az egyedi víztestekről nem lehet számszerűsíthető képet alkotni abból a szempontból, hogy a kitermelések és a pótlódások milyen nagyságrendi viszonyban állnak egymással (ahogy azt a VGT1 adataiból össze lehetett állítani). Ezt most csak a víztest-csoport szintjén lehet meghatározni. Ez azért szerencsétlen helyzet, mivel a felszínhez közeli és a mélyebben lévő víztestek nagyságrendileg eltérő vízforgalommal rendelkeznek. A használatból fakadó problémák jellemzően a kisebb vízforgalmú, korlátosabb megújulási képességgel rendelkező készleteknél jelentkeznek, amelyek részletes információi így nem jelennek meg önállóan. Az átfogó kép kialakítása érdekében ezért a víztest-csoportok szintjén a fő vízkészlet-típusok alapján (porózus, hegyvidéki, karszt) készítettünk összevetést arról, hogy felszín alatti készleteink esetében milyen képet mutatnak a vízforgalom áttekintő számai. Azokat a víztest csoportokat külön összegeztük, amelyekben több fajta vízkészlet típus is egybe volt sorolva (pl a Mecsek, 33ö víztest-csoportkód). Az alábbi táblázat ezeket az elemeket tartalmazza. 3. táblázat Víztest-csoportok szerint összegzett FAV vízmérleg adatok 9 Forrás: VGT2 6_5 melleklet_fav_mennyisegi_allapot.xlsx (részletes adatok táblázata a szöveg végén) A táblázat alsó blokkjában a gyenge vagy jó, de gyenge kockázata minősítésű víztestek aránya látható az adott víztest típus összesen értékéhez viszonyítva. Ez arról ad információt, hogy a használat milyen mértékben koncentrálódik, olyan víztestekre, amelyek most, vagy belátható időn belül, beavatkozást, a jelenlegi gyakorlat meg változtatását igénylik. 9 Az oszlopok tartalma: Pótlódás: Utánpótlódás (I+J oszlop + az átadódások egyenlege (K;L oszlopok különbsége) Természetes megcsapolások: (R; N oszlopok különbsége) Társadalmi használat: M oszlop; Közvetett társadalmi: S oszlop Egyenleg: L-R-M-S
Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.
Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.
RészletesebbenNEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI
NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenGeotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek
Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás
RészletesebbenLiebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota
A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Liebe Pál A termálvíztestek mennyiségi állapota Gondárné Sőregi Katalin
RészletesebbenGEOTERMÁLIS WORKSHOP IZLANDON ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA
GEOTERMÁLIS WORKSHOP IZLANDON ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA Készítette: Dr. Puskásné dr. Szeghy Petra Nóra I. Pályázati keretek Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT Alap) 2009-2014 Megújuló
RészletesebbenNémeth Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium
MBFH/412-1/2012. MBFH/412-2/2012. Kapja: Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium Tisztelt Miniszter Úr/Asszony! A bányászatról
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
RészletesebbenNémeth Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium
MBFH/-1/2013. MBFH/-2/2013. Kapja: Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium Tisztelt Miniszter Asszony/Úr! A bányászatról szóló 1993.
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó
Magyar Bányászati Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék bevallásról, befizetésről 2003. év Budapest, 2004. április A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) a kitermelt ásványi
RészletesebbenHogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát?
ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI KONFERENCIA Egerszalók, 2016. november 24-25. avagy mennyire illik a geotermikus energia a bányatörvénybe? SZITA Gábor elnök Magyar Geotermális Egyesület 1. Hogyan bányásszuk az ásványi
RészletesebbenXIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék
Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az
RészletesebbenA TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz
A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz Szőcs Teodóra Nádor A., Tóth Gy., Rotárné Szalkai Á., Kerékgyártó T., Gál N. (MFGI), J. Prestor,
RészletesebbenDr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL
Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.). 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a Bt. végrehajtásáról. 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék önbevallásról, befizetésről 2014. év Budapest, 2015. május 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Bányajáradék fizetési kötelezettség
RészletesebbenA TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai
A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék bevallásról, befizetésről 2007. év Budapest, 2008. április A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) a
Részletesebben219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. egy hidrogeológus. szemével
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv egy hidrogeológus szemével Mennyit termelhetünk, ha azt akarjuk, hogy a felszín alatti víztestek jó mennyiségi állapota megmaradjon? A VGT érvénybe lépése után az igénybevételi
Részletesebbenbányajáradék bevallásról, befizetésről
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék bevallásról, befizetésről 2013. év Budapest, 2014. április 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Bányajáradék fizetési kötelezettség
RészletesebbenA geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban
A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok
RészletesebbenIvóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál
Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001
Iromány száma: T/18816. Benyújtás dátuma: 2017-12-08 14:02 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenA kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései
A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: 18Q17QZ90004
Iromány száma: T/15373. Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:47 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 18Q17QZ90004 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenA TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
RészletesebbenPÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1994. (VI. 1.) rendelete a közműves vízellátásról és a közműves csatornázásról*
PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1994. (VI. 1.) rendelete a közműves vízellátásról és a közműves csatornázásról* Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal T Á J É K O Z T A T Ó bányajáradék önbevallásról, befizetésről 2015. év Budapest, 2016. április Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Bányajáradék fizetési kötelezettség
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
RészletesebbenDr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Ungvári Gábor REKK
Fenntartható vízhasználatok szabályoz lyozó eszközei, zei, ütemezés Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Ungvári Gábor REKK VKI és s a mezőgazdas gazdasági gi vízgazdálkodás VKI a kereteit, feltételrendszerét határozza
RészletesebbenIV. Katonai Hatósági Konferencia
Dr. Kovács Gábor - Dr. Káldi Zoltán Veszprém megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály IV. Katonai Hatósági Konferencia Balatonakarattya, 2017. május 3. I. Problémafelvetés megváltozott
RészletesebbenA TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE
A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS
RészletesebbenA víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenTahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér
RészletesebbenVízminőségvédelem km18
Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenA területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag. Ungvári Gábor
A területhasználat ésszerűsítését segítő szabályozási eszköz VKI 8.3 Háttéranyag Ungvári Gábor 2 Háttéranyag az országos VGT 8. fejezetéhez 8-3. háttéranyag. Javaslat a gazdaságszabályozási eszközök VKI
RészletesebbenA projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban
A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Előzmények Kútfúrások számának alakulása 100 90 80
RészletesebbenZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.
ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenGreen Dawn Kft. Bemutatkozunk
Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat
RészletesebbenA geotermális energia energetikai célú hasznosítása
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,
RészletesebbenHlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület
A vízvisszasajtolás és a mély víztárolók energetikai hasznosításának jogszabályi környezete a kkv-k szemszögéből Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Hlatki Miklós GW
RészletesebbenVÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS
VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya
RészletesebbenTERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN
KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenA költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai. Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár
A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár Tévhit, hogy a költségvetés mindenható, vele minden problémát meg lehet oldani. A környezetvédelemhez kapcsolódó elvonási
RészletesebbenHŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!
HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenBÁNYÁSZATI-FÖLDTANI SZAKKÉRDÉSEK A VÍZÜGYI IGAZGATÁSBAN
BÁNYÁSZATI-FÖLDTANI SZAKKÉRDÉSEK A VÍZÜGYI IGAZGATÁSBAN Dr. Kovács Gábor Dr. Káldi Zoltán VEMKH Bányászati Osztály XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2016. április 6. Szkeleton I. Hatósági
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenBelügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
Kiegészítés az adategyeztetésre vonatkozó tájékoztatóhoz a vízhasználói adategyeztető űrlap online kitöltésének részletes bemutatása, valamint a kapcsolódó kitöltési útmutató Belügyminisztérium Országos
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
RészletesebbenGeotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései
Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Nádor Annamária, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet
RészletesebbenHozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz
Hozzászólás: A vízháztartás táji jellemzői és kapcsolata a tájstratégia-alkotáshoz Ungvári Gábor Táji örökségünk megőrzéséért 2015.12.02 A hozzászólásom főbb üzenetei 1. A vízháztartási jellemzők alkalmas
RészletesebbenA bányatörvény változásairól, annak geotermiára való hatásairól
A bányatörvény változásairól, annak geotermiára való hatásairól S Z A B A D O S G Á B O R M A G Y A R B Á N Y Á S Z A T I É S F Ö L D T A N I H I V A T A L Előzmények - törvényjavaslat az országgyűlés
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
RészletesebbenA Nemzeti Víztudományi Kutatási Program
A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program Engloner Attila igazgató Duna-kutató Intézet MTA Ökológiai Kutatóközpont 2018 HATÁRTALAN TUDOMÁNY engloner.attila@okologia.mta.hu Előterjesztés az MTA Nemzeti Víztudományi
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenA BÁNYÁSZATI ÉS VÍZÜGYI SZAKIGAZGATÁS ÉRINTKEZÉSI PONTJAI: VÁLTOZÓ ELVÁRÁSOK
A BÁNYÁSZATI ÉS VÍZÜGYI SZAKIGAZGATÁS ÉRINTKEZÉSI PONTJAI: VÁLTOZÓ ELVÁRÁSOK Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,
RészletesebbenGeotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon
Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenTermálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban
NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenT-JAM Thermal Joint Aquifer Management
T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet
RészletesebbenVízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén
Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK
RészletesebbenA helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem (a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
RészletesebbenFelszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban
Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési
Részletesebben8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U TELEFON,FAX: 87/ , ,
1 Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatal 8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U. 123. TELEFON,FAX: 87/435-055, 535-005, E-mail: mapatik@hu.inter.net Tájékoztatás az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről
RészletesebbenTájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről
TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018.
Részletesebben1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete
1 A Kormány /2016. (.) Korm. rendelete a hatékony víz-ár politika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott
RészletesebbenA projekt részletes bemutatása
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
Részletesebben8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete
8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÖNTÖZÉSI ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKBEN CIVAQUA PROGRAM 41.lecke ASZÁLY
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenÉves jelentés. Fővárosi Vízművek Zrt. energiagazdálkodása a évben
A jelentés célja Éves jelentés Fővárosi Vízművek Zrt. gazdálkodása a 2017. évben Jelen dokumentum célja, hogy az hatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvénynek és az annak végrehajtásáról szóló 122/2015.
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenA környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 18/2007. (V. 10.) KvVM r e n d e l e t e a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról A környezet
RészletesebbenA geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenTájékoztató. a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási jegyzői engedélyezési eljárásáról
Tájékoztató a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási jegyzői engedélyezési eljárásáról A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján a települési önkormányzat
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenGyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában
Gyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában 1. Milyen kút engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörbe? Az adott kútból az éves vízkivétel nem haladhatja meg az 500 m
RészletesebbenMagyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 2. oldal 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodás
Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 1. oldal 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról A Kormány a vízgazdálkodásról
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
Részletesebben3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.1 A vállalkozás eszközei és szerepük a gazdálkodásban A vállalkozás tevékenysége ellátásához felhasznált eszközeit a számviteli törvény a következő csoportokba rendezi:
Részletesebben