6.B 6.B. Zener-diódák

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "6.B 6.B. Zener-diódák"

Átírás

1 6.B Félvezetı áramköri elemek Speciális diódák Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a Schottky-, a tős-dióda és a LED felépítését, jellemzıit és gyakorlati alkalmazási lehetıségeit! Rajzolja fel a speciális diódák karakterisztikáját és jelképi jelöléseit! Elemezze a karakterisztikák jellegzetes szakaszait! Zener-diódák A Zener-diódák azon különleges félvezetı eszközök, amelyek üzemeltetése a letörési tartományon belül sem jár tönkremenetellel. Ezek az eszközök a PN-átmenet azon tulajdonságát használják ki, hogy közelítıleg állandó értékő a záróirányú feszültség a kivezetései közt, ha a letörési tartományban mőködtetjük. Ezek a diódák különlegesen szennyezett szilícium alapú félvezetı eszközök, amelyek kis ohmos veszteséggel és nagyon jó hıelvezetı képességgel rendelkeznek. Nyitóirányú mőködésük megegyezik a normál Si-diódákéval. Záróirányú mőködtetés során a PN-átmenet U ZK feszültség eléréséig (Zener-feszültség) nagy ellenállást, míg ez után kis ellenállást képviselnek. Zener-diódák szennyezettsége A Zener-diódák szennyezettsége sokkal nagyobb mint más félvezetı diódáké, ugyanis így lehet elérni a letörési feszültség értékének csökkentését, valamint a megfelelıen kis értékő differenciális ellenállást. A Zener dióda karakterisztikája Zener-dióda karakterisztikája I. nyitótartomány: a dióda diffúziós feszültsége (U D ), vagy más néven küszöbfeszültsége kb. 0,7 V. A karakterisztika ezen része teljesen általános. II. zárótartomány: mivel a dióda záróirányú ellenállása nagyon nagy értékő MΩ, így a PN-átmeneten csak nagyon kis értékő visszáram folyik. III. könyöktartomány: ebben a tartományban kezdıdnek meg a letörési jelenségek. Egy erısen szennyezett szilíciumdióda letörési feszültsége 6 V-nál kisebb érték. IV. Letörési tartomány: kis feszültségváltozás hatására a diódán nagy áram kezd folyni. Ezek a változások határozzák meg a kis értékő differenciális ellenállását: U Z rz = I Z Ennek az értéke a letörési tartományban Ω. 1

2 Az U ZK jellemzı Zener-feszültségként a gyártók azt a feszültséget adják meg, amely esetén egy meghatározott visszáram I ZK folyik (általában 5 ma). A minimális I Zmin és a maximális I Zmax Zener-áram között elhelyezkedı szakaszt mőködési tartománynak nevezzük. Zener-dióda kapcsolása Zener-dióda jelleggörbéje A Zener-dióda mőködési tulajdonságai Zener-diódák hımérsékletfüggése A Zener-dióda mőködési tulajdonságai meglehetısen hımérsékletfüggık. A dióda karakterisztikája a hımérséklet növekedés hatására balra tolódik el. A vastag vonal 25 C 0 anyaghımérsékletre, míg a szaggatott 125 C 0 hımérsékletre vonatkozik. A jelleggörbe hımérséklettıl való függését az α Z hımérsékleti tényezıvel jellemezhetjük: α Z = 1 U ZK U T ZK ahol U ZK a Zener-feszültség eltolódása és T a záróréteg hımérsékletváltozása 25 C 0 -hoz viszonyítva. A hımérsékleti együttható megadja a Zener-feszültség eltolódásának mértékét C 0 -onként. Zener-diódák legfontosabb adatai: Határértékek: Legnagyobb megengedett üzemi áram: I Zmax Legnagyobb megengedett veszteségi teljesítmény: P tot A záróréteg legnagyobb megengedett hımérséklete:t j Tárolási hımérséklet tartomány: R thu Jellemzık: Differenciális ellenállás: r Z Zener-feszültség: U ZK 2

3 Hımérsékleti tényezı: α Z Hıellenállás: R thu Zener-diódákat az elektronikában leggyakrabban egyenfeszültségek stabilizálására valamint feszültséghatárolásra használják. Kapacitásdiódák (varicap-ok) A zárófeszültséggel széles tartományban vezérelhetı kapacitású diódák. A varicap diódák átmenetének kialakítása olyan, hogy visszáramuk igen kicsi, záróellenállásuk nagy, záróirányú kapacitásuk pedig nagyobb (3-7-szeres arányban változtatható), mint az egyszerő diódáké. A záróréteg kapacitásának az értéke függ az átmenet felületétıl, szélességétıl, és a félvezetı anyag dielektromos tulajdonságaitól. A félvezetı-dióda tértöltési tartománya a diódával párhuzamosan kapcsolt kapacitásként viselkedik. A határréteg két oldalán található különbözı típusú töltéshordozók páronként elemi kondenzátorokat alkotnak. Ezeknek az elemi kondenzátoroknak a párhuzamos kapcsolásából kapjuk a záróréteg kapacitásának értékét. Kapacitásdióda Kapacitásdióda felépítése A diódára kapcsolt záróirányú feszültség növelésével megnı a tértöltési tartomány szélessége, ezzel fordított arányban változik a dióda által képviselt kondenzátor kapacitása. Varicap-diódák A varicap-diódák különleges szilícium-diódák, amelyek igen jellegzetes mőködési karakterisztikával rendelkeznek. A karakterisztikájából megállapítható hogy a zárófeszültség és a záróréteg-kapacitás között az arányosság nem lineáris, hanem a kapacitás a zárófeszültség négyzetének reciprokával egyenlı. A kapacitásdiódák által felölelt kapacitástartomány kb pf. Kapacitásdiódák fontosabb villamos adatai: Záróréteg-kapacitás: C s Záróirányú feszültség: U R (jellemzı érték: V) Záróirányú áram: I R (jellemzı érték: na) Nyitóirányú feszültség: U F (jellemzı érték: 0,8-0,9 V) A kapacitásdiódákat rezgıkörök feszültségvezérelt hangolására és frekvenciamodulációt megvalósító kapcsolásokban alkalmazzák. Varicap-dióda régi és új rajzjele Varikap-dióda karakterisztika 3

4 Alagútdiódák Az alagútdiódák erısen szennyezett, negatív ellenállású, nagyon gyors mőködéső félvezetı eszközök. Alapanyaguk Ge, Si vagy GaAs. Az erıs szennyezés hatására a PN-átmenet környezetében kialakul egy vékony tértöltési zóna, amelyen az elektronok energiaveszteség nélkül haladhatnak át. Az erıs szennyezés következtében, mint az a mőködési karakterisztikából is jól látszik, már kis záróirányú feszültség hatására a félvezetı kis ellenállású állapotba kerül. Nyitóirányú elıfeszítés esetén jól észrevehetı a negatív ellenállású szakasz (PV-szakasz). U p = mV, U v = 0,5 0,9V A jelleggörbének ezen része a kvantummechanikai alagúthatás következménye. Az erısen szennyezett rétegek miatt igen vékony kiürített réteg jön létre, amelyben olyan nagy a térerısség, hogy a letörés záróirányban már 0 V-nál bekövetkezik. A dióda nyitóirányú árama két részbıl tevıdik össze. I[mA] Esaki áram I[mA] I P P Diffúziós áram I V V U[V] U P U V U[V] Az Esaki áram abból a jelenségbıl keletkezik, hogy a töltéshordozók hıenergiájuknál nagyobb fékezı potenciáltéren is átjuthatnak véges valószínőséggel, ha a potenciáltér térbeli kiterjedése kicsi. A töltés tehát a fékezıtér potenciális energiájánál kisebb kinetikus energiával, mintegy alagúton juthat át az átmeneten. Az alagúthatás 0,1-0,2 V-os nyitófeszültség tartományban mőködik, felette az átmenet nyitásából eredı diffúziós áram folyik. A karakterisztika a két áram eredıjébıl jön létre. Az alagútdiódát detektálásra, rezgéskeltésre és erısítésre használják. Schottky-dióda A Schottky-diódák egy fém félvezetı közötti átmenet tulajdonságait használják ki. Az N szennyezettségő félvezetı rétegre vékony aranybevonatot visznek fel a fém vákuumban történı párologtatásával. A fém-félvezetı érintkezési felület körül kialakul egy úgynevezett potenciál gát, amin csak azok a töltéshordozók tudnak áthatolni, amelyek nagyobb energiával rendelkeznek mint a potenciál gát. Nyitóirányban polarizált Schottky-diódák Nyitóirányú polarizálás esetén nı a félvezetıbıl a fémbe áthaladó elektronok száma. Záróirányú elıfeszítés esetén pedig az átmeneten áthaladó áramot a fémbıl a félvezetıbe vándorló elektronok határozzák meg. A záróirányú áram értéke meglehetısen kis értékő. Nyitóirányú feszültségük 0,3-0,4 V. A vékony aranyréteg miatt csak a félvezetırétegben alakul ki kiürített réteg, amelynek áramvezetı tulajdonságai külsı feszültséggel befolyásolhatók. A fém-félvezetı átmenet kapacitása igen kicsi, ezért nagyfrekvencián jól használható. Általában gyors mőködéső digitális integrált áramkörök részegységeként alkalmazzák, mert kicsi a késleltetési ideje. 4

5 Tősdióda A tős diódák N-típusú szilícium vagy germánium egységkristályból készülnek. A félvezetı alapanyagból kis lemezt szeletelnek, amely felületére egy rugós alakra hajlított volfrám vagy ritkán arany tőt helyeznek, és áramimpulzus segítségével összehegesztik a kristállyal. Ez rövid ideig tartó túlterhelést jelent, amely során a tő és az alaplap érintkezési felületénél létrejön a P típusú szennyezés. A tősdiódák maximális terhelhetısége ma. Tősdióda felépítése A tős diódák nagy elınye, hogy az átmenet kis felülete miatt meglehetısen kis rétegkapacitással (0,2-0,5 pf) rendelkezik, ami nagyfrekvenciás jelek vágására alkalmas. Mőködése hasonló a rétegdiódáéhoz, de kis kapacitása mellett kisebb a záróirányú és nagyobb a nyitóirányú ellenállása. A tős diódáknak van egy különleges fajtája: aranytős dióda. Ezek, nyitóirányú ellenállása nagyon kicsi és MHz frekvenciatartományban használható. Elsısorban híradástechnikában, nagyfrekvenciás detektorokban használják. Külön rajzjele nincs, csak a dióda típusjelölése utal arra, hogy tősdiódáról van szó. LED (Light Emitting Diode) Ha a diódán nyitóirányú áram folyik keresztül, akkor a PN-átmeneten az N rétegbıl az elektronok a P rétegbe, a P rétegbıl a lyukak az N rétegbe diffundálnak. A diffúziós kisebbségi és többségi töltéshordozók között rekombinációs folyamatok indulnak meg, amelyek során a felszabaduló energia fotonok formájában kisugárzódik. A sugárzás az 1 µm széles P rétegben keletkezik. A rekombinációk csupán 1 %-a jár fotonok kibocsátással. A sugárzási rekombináció csak úgy jöhet létre, ha az elektronok átkerülnek a nagy energiájú vezetı sávból a kisebb energiájú vegyértéksávba. A félvezetı anyag sávszerkezete határozza meg a kibocsátott fény hullámhosszát, a következı összefüggés szerint: λ = h W, ahol W = h f. Sugárzási rekombináció LED felépítése Ledek alapanyaga A fénykibocsátó diódák alapanyaga rendszerint valamilyen vegyület típusú félvezetı, ugyanis ezekben a sugárzási rekombinációk száma sokkal nagyobb mint a szilícium alapú félvezetık esetében. A táblázatból egyértelmően kiderül, hogy a legnagyobb hatásfokkal az infravörös fénydióda rendelkezik. A többié 0.005% alatt van, ami miatt a dióda fénye erısebb megvilágítás mellett már nem látszik. A hátrányok mellett számos elınyös tulajdonsággal is rendelkeznek: a mőködéshez alacsony áram és feszültségszintet igényelnek nagy a kapcsolási sebességük nagy élettartamúak és kis helyigényőek. 5

6 Felhasználásuk elsısorban jelzı és kijelzı-elemként jöhet számításba mőszerek elılapján hétszegmenses vagy alfanumerikus kijelzıkben. Alapanyag, nyitófeszültség, fényteljesítmény 6

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány A DIÓDA. A dióda áramiránytól függı ellenállású alkatrész. Az egykristály félvezetı diódákban a p-n átmenet tulajdonságait használják ki. A p-n átmenet úgy viselkedik, mint egy áramszelep, az áramot az

Részletesebben

I. Félvezetődiódák. Tantárgy: Villamos mérések 2. Szakközépiskola 12. évfolyam számára. Farkas Viktor

I. Félvezetődiódák. Tantárgy: Villamos mérések 2. Szakközépiskola 12. évfolyam számára. Farkas Viktor I. Félvezetődiódák Tantárgy: Villamos mérések 2. Szakközépiskola 12. évfolyam számára Farkas Viktor Bevezetés Szilícium- és Germánium diódák A fénykibocsátó dióda (LED) Zener dióda Mérési elrendezések

Részletesebben

4.B 4.B. A félvezetı anyagok fizikája (sajátvezetés, szennyezés, áramvezetés félvezetıkben)

4.B 4.B. A félvezetı anyagok fizikája (sajátvezetés, szennyezés, áramvezetés félvezetıkben) 4.B Félvezetı áramköri elemek Félvezetı diódák Ismertesse a félvezetık felépítésének és mőködésének fizikai alapjait, s fejtse ki a mőködés elektronfizikai és elektrokémiai vonatkozásait! Értelmezze a

Részletesebben

F1301 Bevezetés az elektronikába Félvezető diódák

F1301 Bevezetés az elektronikába Félvezető diódák F1301 Bevezetés az elektronikába Félvezető diódák FÉLVEZETŐ DÓDÁK Félvezető P- átmeneti réteg (P- átmenet, kiürített réteg): A félvezető kristály két ellentétesen szennyezett tartományának határán kialakuló

Részletesebben

PN átmenet kivitele. (B, Al, Ga, In) (P, As, Sb) A=anód, K=katód

PN átmenet kivitele. (B, Al, Ga, In) (P, As, Sb) A=anód, K=katód PN átmenet kivitele A pn átmenet: Olyan egykristályos félvezető tartomány, amelyben egymással érintkezik egy p és egy n típusú övezet. Egy pn átmenetből álló eszköz a dióda. (B, Al, Ga, n) (P, As, Sb)

Részletesebben

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján?

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? 2.) Mi a tiltott sáv fogalma? 3.) Hogyan befolyásolja a tiltott sáv szélessége az anyagok

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE

5. Laboratóriumi gyakorlat. A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE 5. Laboratóriumi gyakorlat A p-n ÁTMENET HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE 1. A gyakorlat célja: A p-n átmenet hőmérsékletfüggésének tanulmányozása egy nyitóirányban polarizált dióda esetében. A hőmérsékletváltozási

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Fényemittáló dióda (LED)

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Fényemittáló dióda (LED) Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Fényemittáló dióda (LED) 1 Felhasznált irodalom LED Diszkont: Mindent a LED világáról Dr. Veres György: Röviden és tömören a LED-ekről Szabó Géza: Elektrotechnika-Elektronika

Részletesebben

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK I. Elektrotechnika 4. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK A leggyakrabban használt félvezető anyagok a germánium (Ge), és a szilícium (Si). Félvezető tulajdonsággal rendelkező elemek: szén (C),

Részletesebben

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások 3.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások Ismertesse a többfokozatú erısítık csatolási lehetıségeit, a csatolások gyakorlati vonatkozásait és azok alkalmazási korlátait! Rajzolja

Részletesebben

UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR

UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR UNIPOLÁRIS TRANZISZTOR Az unipoláris tranzisztorok térvezérléső tranzisztorok (Field Effect Transistor). Az ilyen tranzisztorok kimeneti áramának nagyságát a bemeneti feszültséggel létrehozott villamos

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Félvezető diódák, LED-ek

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Félvezető diódák, LED-ek Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Félvezető diódák, LED-ek 1 Felhasznált irodalom Sulinet - Tudásbázis: Félvezető diódak hamwiki: A dióda működése LED Diszkont: Mindent a LED világáról Dr.

Részletesebben

A BIPOLÁRIS TRANZISZTOR.

A BIPOLÁRIS TRANZISZTOR. A BIPOLÁRIS TRANZISZTOR. A bipoláris tranzisztor kialakításához a félvezetı kristályt három rétegben n-p-n vagy p-n-p típusúra adalékolják. Az egyes rétegek elnevezése emitter (E), bázis (B), kollektor

Részletesebben

19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges:

19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges: 9.B Alapáramkörök alkalmazásai Oszcillátorok Ismertesse a szinuszos rezgések elıállítására szolgáló módszereket! Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott pozitív visszacsatolást! Ismertesse a berezgés

Részletesebben

9. Gyakorlat - Optoelektronikai áramköri elemek

9. Gyakorlat - Optoelektronikai áramköri elemek 9. Gyakorlat - Optoelektronikai áramköri elemek (Componente optoelectronice) (Optoelectronic devices) 1. Fénydiódák (LED-ek) Elnevezésük az angol Light Emitting Diode rövidítéséből származik. Áramköri

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

Az N csatornás kiürítéses MOSFET jelleggörbéi.

Az N csatornás kiürítéses MOSFET jelleggörbéi. SZIGETELT VEZÉRLİELEKTRÓDÁS TÉRVEZÉRLÉSŐ TRANZISZTOR (MOSFET) A MOSFET-nek (Metal Oxide Semiconductor, fém-oxid-félvezetı) két alaptípusa a kiürítéses és a növekményes MOSFET. Mindkét típusból készítenek

Részletesebben

Elektronika Előadás. Mikroelektronikai félvezetők fizikai alapjai. PN átmenet, félvezető diódák. Diódatípusok, jellemzők, alkalmazások.

Elektronika Előadás. Mikroelektronikai félvezetők fizikai alapjai. PN átmenet, félvezető diódák. Diódatípusok, jellemzők, alkalmazások. Elektronika 1 3. Előadás Mikroelektronikai félvezetők fizikai alapjai. PN átmenet, félvezető diódák. Diódatípusok, jellemzők, alkalmazások. Irodalom - Simonyi Károly: Elektronfizika, 1981 - Megyeri János:

Részletesebben

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetők félvezetők szigetelő anyagok

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetők félvezetők szigetelő anyagok lektro- és irányítástechnika. jegyzet-vázlat 1. Félvezető anyagok - elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetők félvezetők szigetelő anyagok - vezetők: normál körülmények között

Részletesebben

Elektronika Alapismeretek

Elektronika Alapismeretek Alapfogalmak lektronika Alapismeretek Az elektromos áram a töltéssel rendelkező részecskék rendezett áramlása. Az ika az elektromos áram létrehozásával, átalakításával, befolyásolásával, irányításával

Részletesebben

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás A tranzisztor felfedezése A tranzisztor kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három

Részletesebben

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia

Részletesebben

Elektronika 1. 4. Előadás

Elektronika 1. 4. Előadás Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.

Részletesebben

Elektronika 11. évfolyam

Elektronika 11. évfolyam Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.

Részletesebben

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó

Részletesebben

8. Mérések napelemmel

8. Mérések napelemmel A MÉRÉS CÉLJA: 8. Mérések napelemmel Megismerkedünk a fény-villamos átalakítók típusaival, a napelemekkel kapcsolatos alapfogalmakkal, az alternatív villamos rendszerek tervezési alapelveivel, a napelem

Részletesebben

Diszkrét aktív alkatrészek

Diszkrét aktív alkatrészek Aktív alkatrészek Az aktív alkatrészek képesek kapcsolási és erősítési feladatokat ellátni. A digitális elektronika és a teljesítményelektronika gyors kapcsolókra épül, az analóg technikában elsősorban

Részletesebben

10.B Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás

10.B Tranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás 0.B ranzisztoros alapáramkörök Munkapont-beállítás Definiálja a lineáris és a nemlineáris mőködést, a sztatikus és a dinamikus üzemmódot! Értelmezze a munkapont, a munkaegyenes fogalmát és szerepét! Mutassa

Részletesebben

G04 előadás Napelem technológiák és jellemzőik. Szent István Egyetem Gödöllő

G04 előadás Napelem technológiák és jellemzőik. Szent István Egyetem Gödöllő G04 előadás Napelem technológiák és jellemzőik Kristályos szilícium napelem keresztmetszete negatív elektróda n-típusú szennyezés pozitív elektróda p-n határfelület p-típusú szennyezés Napelem karakterisztika

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

8.B 8.B. 8.B Félvezetı áramköri elemek Unipoláris tranzisztorok

8.B 8.B. 8.B Félvezetı áramköri elemek Unipoláris tranzisztorok 8.B Félvezetı áramköri elemek Unipoláris tranzisztorok Értelmezze az unipoláris tranzisztorok felépítését, mőködését, feszültség- és áramviszonyait, s emelje ki a térvezérlés szerepét! Rajzolja fel a legfontosabb

Részletesebben

3.A 3.A. 3.A Villamos alapfogalmak Ellenállások a gyakorlatban

3.A 3.A. 3.A Villamos alapfogalmak Ellenállások a gyakorlatban 3.A Villamos alapfogalmak Ellenállások a gyakorlatban Ismertesse szerkezeti felépítés alapján az ellenállások fajtáit és jellemzıit! Ismertesse a gyakorlatban használt legfontosabb ellenállás fajták jellemzı

Részletesebben

i1. Az elektronikában alkalmazott mennyiségek SI mértékegységei és prefixei.

i1. Az elektronikában alkalmazott mennyiségek SI mértékegységei és prefixei. i1. Az elektronikában alkalmazott mennyiségek SI mértékegységei és prefixei. M, mega 10 6 k, kilo 10 3 m,milli 10-3 µ, mikro 10-6 n, nano 10-9 p, piko 10-12 f, femto 10-15 Volt, Amper, Ohm, Farad, Henry,

Részletesebben

Integrált áramkörök/2. Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék

Integrált áramkörök/2. Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék Integrált áramkörök/2 Rencz Márta Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák MOS áramkörök alkatrészkészlete Bipoláris áramkörök alkatrészkészlete 11/2/2007 2/27 MOS áramkörök alkatrészkészlete Tranzisztorok

Részletesebben

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.

Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1. Tételek Elektrotechnika és elektronika I tantárgy szóbeli részéhez 1 1. AZ ELEKTROSZTATIKA ALAPJAI 8 1.1 AZ ELEKTROMOS TÖLTÉS FOGALMA 8 1.2 AZ ELEKTROMOS TÉR 9 1.3 COULOMB TÖRVÉNYE 10 1.4 AZ ELEKTROMOS

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: A tranzisztor, mint kapcsoló

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: A tranzisztor, mint kapcsoló Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: A tranzisztor, mint kapcsoló 1 Felhasznált irodalom Tudásbázis: Bipoláris tranzisztorok (Sulinet - szakképzés) Wikipedia: Tranzisztor Szabó Géza: Elektrotechnika-Elektronika

Részletesebben

Őrtechnológia a gyakorlatban

Őrtechnológia a gyakorlatban Őrtechnológia a gyakorlatban ENERGIAFORRÁSOK II. Akkumulátorok, elemek, peltier elemek Szimler András BME HVT, Őrkutató Csoport, 708.labor Li alapú akkumulátorok Li-ion Mechanikailag erısebb Szivárgásveszély

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006

Részletesebben

MUNKAANYAG. Hollenczer Lajos. Teljesítményelektronikai mérések. A követelménymodul megnevezése: Erősáramú mérések végzése

MUNKAANYAG. Hollenczer Lajos. Teljesítményelektronikai mérések. A követelménymodul megnevezése: Erősáramú mérések végzése Hollenczer Lajos Teljesítményelektronikai mérések A követelménymodul megnevezése: Erősáramú mérések végzése A követelménymodul száma: 0929-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-013-50

Részletesebben

Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök

Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök Lineáris és kapcsoló üzemű feszültség növelő és csökkentő áramkörök Buck, boost konverter Készítette: Támcsu Péter, 2016.10.09, Debrecen Felhasznált dokumentum : Losonczi Lajos - Analog Áramkörök 7 Feszültség

Részletesebben

Betekintés a napelemek világába

Betekintés a napelemek világába Betekintés a napelemek világába (mőködés, fajták, alkalmazások) Nemcsics Ákos Óbudai Egyetem Tartalom Bevezetés energetikai problémák napenergia hasznosítás módjai Napelemrıl nem középiskolás fokon napelem

Részletesebben

RÖVIDEN ÉS TÖMÖREN A LED-EKRİL BRIEFLY ABOUT LEDS. LED (Light Emitting Diode), fénykibocsátó dióda DR. VERES GYÖRGY. Bevezetı

RÖVIDEN ÉS TÖMÖREN A LED-EKRİL BRIEFLY ABOUT LEDS. LED (Light Emitting Diode), fénykibocsátó dióda DR. VERES GYÖRGY. Bevezetı VÉDELMI ELEKTRONIKA DR. VERES GYÖRGY RÖVIDEN ÉS TÖMÖREN A LED-EKRİL BRIEFLY ABOUT LEDS Az elmúlt évek során több alkalommal végrehajtott tantervi korrekciók következtében egyre kevesebb óra jutott az analóg

Részletesebben

9.B 9.B. A négyrétegő diódák felépítése, mőködése

9.B 9.B. A négyrétegő diódák felépítése, mőködése 9.B Félvezetı áramköri elemek Egyéb félvezetık Ismertesse a négyrétegő dióda, a tirisztor, a diac és a triac felépítését, mőködését és karakterisztikáját! Mutassa be ezen egyéb félvezetık gyakorlati alkalmazásait,

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Térvezérlésű tranzisztorok (FET)

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Térvezérlésű tranzisztorok (FET) Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Térvezérlésű tranzisztorok (FET) 1 Felhasznált irodalom Sulinet Tudásbázis: Unipoláris tranzisztorok Electronics Tutorials: The MOSFET CONRAD Elektronik: Elektronikai

Részletesebben

Mag- és neutronfizika 5. elıadás

Mag- és neutronfizika 5. elıadás Mag- és neutronfizika 5. elıadás 5. elıadás Szcintillációs detektorok (emlékeztetı) Egyes anyagokban fényfelvillanás (szcintilláció) jön létre, ha energiát kapnak becsapódó részecskéktıl. Anyagát tekintve

Részletesebben

20.B 20.B. Annak függvényében, hogy a kimeneti feszültség, vagy a kimeneti áram értékét próbáljuk állandó értéken tartani megkülönböztetünk:

20.B 20.B. Annak függvényében, hogy a kimeneti feszültség, vagy a kimeneti áram értékét próbáljuk állandó értéken tartani megkülönböztetünk: 20.B Alapáramkörök alkalmazásai Stabilizátorok Mutassa be a soros és a párhuzamos stabilizálás elvét! Ismertesse a Zener-diódás elemi stabilizátor kapcsolás felépítését, mőködését, értelmezze jelleggörbéjét

Részletesebben

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS KÉPZÉS F É L V E Z E T Ő K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR

ELEKTRONIKAI TECHNIKUS KÉPZÉS F É L V E Z E T Ő K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR ELEKTRONIKAI TECHNIKUS KÉPZÉS 2 0 1 3 F É L V E Z E T Ő K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Félvezetők alapjai...3 Tiszta félvezetők...3 Töltéshordozók mozgása a félvezetőben...4

Részletesebben

TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA

TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA TELJESÍTMÉNYELEKTRONIKA AC Egyenirányító DC Váltakozó áramú szaggató Frekvenciaváltó Egyenáramú szaggató AC Váltóirányító (Inverter) DC Félvezetők kristályszerkezete A kristályrácsban minen Si atomot négy

Részletesebben

Feszültségszintek. a) Ha egy esemény bekövetkezik akkor az értéke 1 b) Ha nem következik be akkor az értéke 0

Feszültségszintek. a) Ha egy esemény bekövetkezik akkor az értéke 1 b) Ha nem következik be akkor az értéke 0 Logikai áramkörök Feszültségszintek A logikai rendszerekben az állapotokat 0 ill. 1 vagy H ill. L jelzéssel jelöljük, amelyek konkrét feszültségszinteket jelentenek. A logikai algebrában a változókat nagy

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

4.A 4.A. 4.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Ohm és Kirchhoff törvények

4.A 4.A. 4.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Ohm és Kirchhoff törvények 4.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Ohm és Kirchhoff törvények Mutassa be az egyszerő áramkör felépítését és jellemzıit! Értelmezze a t, mint töltésszétválasztót és a fogyasztót, mint töltés kiegyenlítıt!

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. (DISZKRÉT FÉLVEZETŐK, ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET

DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. (DISZKRÉT FÉLVEZETŐK, ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET MISKOLCI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI INTÉZET ELEKTROTECHNIKAI- ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. (DISZKRÉT FÉLVEZETŐK, ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET 2003. 2.0. Diszkrét félvezetők és alkalmazásaik

Részletesebben

MIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek

MIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek MIB02 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek ELLENÁLLÁSOK -állandóértékű ellenállások - változtatható ellenállások - speciális ellenállások (PTK, NTK, VDR) Állandó értékű ellenállás Felépítés: szigetelő

Részletesebben

Anyagtudomány (Vázlat)

Anyagtudomány (Vázlat) Anyagtudomány (Vázlat) 1. Mivel foglalkozik az anyagtudomány? Bevezető 2. A kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések Másodrendű kémiai kötések 3. A szilárd anyagok szerkezete 4. Energiasávok 5. Szigetelők

Részletesebben

Speciális passzív eszközök

Speciális passzív eszközök Varisztorok Voltage Dependent Resistor VDR Variable resistor - varistor Speciális passzív eszközök Feszültségfüggő ellenállás, az áram erősen függ a feszültségtől: I=CU α ahol C konstans, α értéke 3 és

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS

Részletesebben

ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)

ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) Félévi követelmények és beadandó feladatok ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) tárgyból a Villamosmérnöki szak levelező tagozat hallgatói számára Óbuda Budapest, 2005/2006. Az ELEKTRONIKA I. tárgy témaköre: Az

Részletesebben

1. ábra a) Szilíciumkristály b) Szilíciumkristály kétdimenziós vázlata

1. ábra a) Szilíciumkristály b) Szilíciumkristály kétdimenziós vázlata 3.6. Félvezetők 3.6.1. Az félvezetők kristályszerkezete Az elektronikában használt félvezető eszközök működésének magyarázatához (ugyanúgy, mint a 3.1.1. pontban) a Bohr-féle atommodellt használjuk. Röviden

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

MODULÁRAMKÖRÖK ÉS KÉSZÜLÉKEK

MODULÁRAMKÖRÖK ÉS KÉSZÜLÉKEK MODULÁRAMKÖRÖK ÉS KÉSZÜLÉKEK Moduláramkörök alapvető építőelemei Gross Péter Hardware fejlesztő, ARH Informatikai Zrt. E-mail: peter.gross@arh.hu Utoljára módosítva: 2016. 10. 09. BUDAPEST UNIVERSITY OF

Részletesebben

A tanulók tudják alkalmazni és értsék az alapvetı elektrotechnikai fogalmakat összefüggéseket egyenáramú körökben Tartalom

A tanulók tudják alkalmazni és értsék az alapvetı elektrotechnikai fogalmakat összefüggéseket egyenáramú körökben Tartalom Szakközépiskola CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a(z) Erısáramú elektrotechnikus/erısáramú elektrotechnikus szakma gyakorlása

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola "Az új szakképzés bevezetése a Keményben" TÁMOP-2.2.5.

Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Az új szakképzés bevezetése a Keményben TÁMOP-2.2.5. Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 12.a Évfolyam: 12. 32 hét, heti 2 óra, évi 64 óra Ok Dátum: 2013.09.21

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

SZIGETELŐK, FÉLVEZETŐK, VEZETŐK

SZIGETELŐK, FÉLVEZETŐK, VEZETŐK SZIGETELŐK, FÉLVEZETŐK, VEZETŐK ITRISIC (TISZTA) FÉLVEZETŐK E EXTRÉM AGY TISZTASÁG (kb: 10 10 Si, v. Ge, 1 szennyező atom) HIBÁTLA KRISTÁLYSZERKEZET abszolút nulla hőmérsékleten T = 0K = elektron kevés

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata A mérés helye: Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium

Részletesebben

Vákuumtechnika segédlet 2009 internetrıl ollózva

Vákuumtechnika segédlet 2009 internetrıl ollózva 1.: Termikus volframkatód Egy vékony, V-alakú volframhuzalt felhevítünk (általában ellenállásfőtéssel). A hı hatására a huzal felszínérıl elektronok lépnek ki. 2.: Lantán-hexaborid (LaB 6 ) katód Tő alakú

Részletesebben

4. Fényelektromos jelenség

4. Fényelektromos jelenség 4. Fényelektromos jelenség Kovács György 2013. április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Fotocella 3 3. Gyakorló kérdések 5 4. Mérési feladatok 5 1 1. Bevezetés Fémeket fénnyel megvilágítva, bizonyos körülmények

Részletesebben

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA 11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA Ma a feszültséglogika számít az uralkodó megoldásnak. Itt a logikai változó két lehetséges állapotát két feszültségérték képviseli. Elvileg a két érték minél távolabb kell, hogy

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

Analóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások

Analóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások nalóg áramkörök Műveleti erősítővel épített alapkapcsolások Informatika/Elektronika előadás encz Márta/ess Sándor Elektronikus Eszközök Tanszék 07-nov.-22 Témák Műveleti erősítőkkel kapcsolatos alapfogalmak

Részletesebben

25.B 25.B. 25.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása

25.B 25.B. 25.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása 5.B Impulzustechnikai alapáramkörök Impulzusok elıállítása Értelmezze a félvezetı elemek és a mőveleti erısítı kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a kvázistabil állapotot! Magyarázza el a tranzisztoros vagy

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Erősáramú elektrotechnikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 522 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

Diódák kapcsolójellemzőinek mérése

Diódák kapcsolójellemzőinek mérése Diódák kapcsolójellemzőinek mérése 2016.04.16. Összeállította: Dr. Kovács Balázs, Mészáros András Dr. Szentiday Klára jegyzete alapján Műszerek és kellékek: Mérődoboz, Hameg HM8012 digitális multiméter,

Részletesebben

1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! pozitív visszacsatolás

1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! pozitív visszacsatolás 1.zh Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát! gerjedés Bode hurokerősítés nem-invertáló db pozitív visszacsatolás követő egységnyi Kösse össze a két oszlop egy-egy összetartozó fogalmát!

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú 1. laboratóriumi gyakorlat Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú kismintán 1 Elvi alapok Távvezetékek villamos számításához, üzemi viszonyainak vizsgálatához a következő

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

4. FÉLVEZETŐK. 1. ábra. Fémek (a,b), szigetelők (c), és félvezetők (d) vegyérték- és vezetési sávjai

4. FÉLVEZETŐK. 1. ábra. Fémek (a,b), szigetelők (c), és félvezetők (d) vegyérték- és vezetési sávjai 4. FÉLVEZETŐK Félvezetők alatt olyan kristályos szilárd anyagokat értünk, amelyeknek fajlagos elektromos vezetése közönséges hőmérsékleten l0-9 - l0 3 Ω -1 cm -1, azaz kevesebb, mint a fémeké és több,

Részletesebben

Elektronika Oszcillátorok

Elektronika Oszcillátorok 8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja

Részletesebben

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27 Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007 március 27 Ellenállások R = U I Fajlagos ellenállás alapján hosszú vezeték Nagy az induktivitása Bifiláris Trükkös tekercselés Nagy mechanikai

Részletesebben

A gyakorlat célja: Ismerkedés az áram- és feszültségmérő műszerekkel; feszültségosztó működése.

A gyakorlat célja: Ismerkedés az áram- és feszültségmérő műszerekkel; feszültségosztó működése. 4. EGYENÁRAM, FÉLVEZETŐ 4.A EGYENÁRAMÚ MÉRÉSEK Előismeret: Elektromos áram, potenciál, feszültség, ellenállás. Az Ohm-törvény. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos áram teljesítménye.

Részletesebben

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek

Részletesebben

Laptop: a fekete doboz

Laptop: a fekete doboz Laptop: a fekete doboz Dankházi Zoltán ELTE Anyagfizikai Tanszék Lássuk a fekete doboz -t NÉZZÜK MEG! És hány GB-os??? SZEDJÜK SZÉT!!!.2.2. AtomCsill 2 ... hát akkor... SZEDJÜK SZÉT!!!.2.2. AtomCsill 3

Részletesebben

Elektromos alapjelenségek

Elektromos alapjelenségek Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor

Részletesebben

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetık félvezetık szigetelı anyagok

- elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetık félvezetık szigetelı anyagok lektro- és irányítástechnika. jegyzet-vázlat 1. Félvezetı anyagok - elektromos szempontból az anyagokat három csoportra oszthatjuk: vezetık félvezetık szigetelı anyagok - vezetık: normál körülmények között

Részletesebben

Termisztor és termoelem jelleggörbéjének felvétele

Termisztor és termoelem jelleggörbéjének felvétele ermisztor és termoelem jelleggörbéjének felvétele Hımérıként használható bármely fizikai jelenség, pl. kereszteffektus (ismert pontosságú) Gázhımérı: térfogati hıtágulási együttható Folyadékhımérı: vonalmenti

Részletesebben

- 1 - Tubics József K. P. K. P.

- 1 - Tubics József K. P. K. P. - - Tubics József.A. CSOPORTOSÍTSA A KÉTPÓLUSOKAT ÉS ÉRTELMEZZE AZ EGYES CSOPORTOK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAIT! MAGYARÁZZA EL A NORTON ÉS A THEVENIN TÉTELT, MUTASSON PÉLDÁT ALKALMAZÁSUKRA! ISMERTESSE A GYAKORIBB

Részletesebben

A napelemek fizikai alapjai

A napelemek fizikai alapjai A napelemek fizikai alapjai Dr. Rácz Ervin Ph.D. egyetemi docens intézetigazgató-helyettes kari oktatási igazgató Óbudai Egyetem, Villamosenergetikai Intézet Budapest 1034, Bécsi u. 94. racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben