19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges:"

Átírás

1 9.B Alapáramkörök alkalmazásai Oszcillátorok Ismertesse a szinuszos rezgések elıállítására szolgáló módszereket! Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott pozitív visszacsatolást! Ismertesse a berezgés fázis- és amplitúdó-feltételeit! Csoportosítsa felépítés és frekvenciatartomány alapján az oszcillátorokat! Ismertesse egy-egy tipikus kis- és nagyfrekvenciás oszcillátor mőködését! Mutassa be az oszcillátorok gyakorlati alkalmazási lehetıségeit! Hasonlítsa össze elınyei és hátrányai alapján az LC-, az RC- és a kvarcoszcillátorokat! Az oszcillátor Az oszcillátorok olyan elektronikus áramkörök, amelyek egyenáramú tápenergiát felhasználva, vezérlı jel nélkül csillapítatlan periodikus jelek elıállítására alkalmasak. A létrehozott periodikus jel lehet: nem szinuszos, szinuszos idıbeli lefolyású jel. Az oszcillátorok osztályozása A szinuszos jeleket elıállító áramköröket harmonikus, vagy szinuszos oszcillátoroknak nevezzük. A nem szinuszos jeleket elıállító áramköröket szokás relaxációs oszcillátoroknak nevezni. A csillapított rezgés Az oszcillátorok létrehozásánál szükség van egy frekvencia- meghatározó elemre, amely meghatározza a rezgés frekvenciáját. Ha egy feltöltött kondenzátor energiája egy induktív tagon keresztül kisül, akkor csillapított rezgések keletkeznek. Rezonancia frekvencia számítása A csillapított rezgések frekvenciáját a következı jól ismert összefüggés határozza meg: f = 2π L C 0. A csillapítatlan rezgés létrejötte A rezgıkör veszteséges, így energiatartalma csökken. A rezgések fenntartása úgy lehetséges, ha a veszteségeket pótoljuk. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges: negatív ellenállású karakterisztika- szakasszal rendelkezı áramköri elem használata, pozitív visszacsatolással rendelkezı erısítı alkalmazása. A negatív dinamikus ellenállás A negatív dinamikus ellenállás hatása Egyes félvezetı áramköri elemeknél, mint például az alagútdióda vagy az egyátmenető tranzisztor, a negatív ellenállás jelenlétét a karakterisztika mutatja. Alagútdiódás oszcillátor jelleggörbéje Egyátmenető tranzisztoros oszcillátor jelleggörbéje

2 Az egyátmenető tranzisztor jelleggörbéje A negatív ellenállású szakasz felhasználható a rezgıkör veszteségeinek a kiegyenlítésére. A rezgıkör veszteségei kompenzálhatók, ha a vele párhuzamosan vagy sorosan kapcsolunk egy a veszteségi ellenállással megegyezı értékő negatív ellenállást. Az így kiegészített hálózat csillapítatlan rezgéseket képes elıállítani. A párhuzamos rezgıkör elvi felépítése negatív ellenállással A soros rezgıkör elvi felépítése negatív ellenállással A kapcsolási rajz összeállítása és az áramköri elemek szerepe Az egyátmenető tranzisztor esetében a negatív dinamikus ellenállás kis értékő áramváltozás esetén jön létre, amely a jelleggörbébıl is kiolvasható. A keletkezı rezgések amplitudójának a határolása a tranzisztor bemeneti körével sorosan kapcsolt, soros rezgıkörrel valósítható meg. Egyátmenető tranzisztoros oszcillátor Alagútdiódás oszcillátor Alagútdióda alkalmazása Az alagútdióda esetén a negatív dinamikus ellenállást U I kis értékő feszültségváltozás hozza létre. Az alagútdióda csak nagy frekvencián mőködik megfelelıen, ezért a felhasználása a magas frekvenciatartományra esik. A visszacsatolt oszcillátor A visszacsatolt oszcillátor létrehozása Ha egy erısítıt amely egy széles sávban erısít, visszacsatoló négypólussal pozitívan visszacsatolunk, akkor oszcillátort kapunk. A visszacsatolt erısítés A uv Au = β A u A hurokerısítés Ha a hurokerısítés ( ) növekszik., ahol A u az eredeti erısítı erısítése, A uv a visszacsatolt erısítı erısítése. β A u egy értékő, akkor az összefüggés értelmében a visszacsatolt erısítı erısítése végtelenre A visszacsatolt oszcillátor felépítése 2

3 A hurokerısítés értékének következménye Ez azt jelenti, hogy a visszacsatolt erısítı ilyen esetben vezérlı jel nélkül is szolgáltat kimenı jelet, mivel az Auv=. Ekkor a visszacsatolt erısítı begerjed és saját maga hozza létre a kimenı jelet. Ha a hurokerısítés értéke nem megfelelı, akkor az oszcillátor nem képes begerjedni. A fázisfeltétel és az amplitúdó feltétel A gyakorlatban a hurokerısítést nem lehet pontosan beállítani. Az oszcillátor mőködésének két feltétele van: fázisfeltétel, a visszacsatolt jel a bemenıjellel azonos fázisú legyen, vagyis a fáziseltérés 0 0, vagy legyen, amplitúdó feltétel, a hurokerısítés β Au = értékő legyen. A hurokerısítés Megfelelı hurokerısítés és fázisfeltétel esetén, a keletkezı rezgések frekvenciáját egy frekvencia- meghatározó elem határozza meg, amint azt a fenti ábrán is láthatjuk (LC rezgıkör). A frekvencia- meghatározó elem szerint a szinuszos oszcillátorok lehetnek: LC, RC, és kvarc oszcillátorok. LC oszcillátorok Az LC oszcillátorok rezgıköre Ezen oszcillátorok frekvencia- meghatározó eleme egy rezgıkör. A rezgıkör csillapításának kompenzálását egy erısítı biztosítja. Az LC oszcillátorokat fıleg nagyfrekvenciás tartományban alkalmazzák, mivel kisfrekvenciákon a rezgıkör elemei nagy értékőek lennének, ezért veszteségük is megnıne. A nagy jósági tényezıjő rezgıkörök nagyfrekvencián könnyen megvalósíthatóak. Az LC oszcillátorok többféle kapcsolása ismert. A kapcsolások amelyeket ismertetünk, nevük a feltalálójukra utal. Az LC oszcillátorok típusai: hangolt kollektorkörő Meissner-oszcillátor hangolt báziskörő Meissner-oszcillátor kapacitív hárompont-csatolású Collpits-oszcillátor induktív hárompont-csatolású Hartley-oszcillátor A Meissner-oszcillátor A Meissner- oszcillátor jellemzıje, hogy transzformátoros visszacsatolással mőködik, és a frekvencia- meghatározó elem a transzformátor primer tekercsével párhuzamosan kapcsolt kondenzátor által meghatározott rezgıkör. A rezgıkör viselkedése A következı ábra az oszcillátor kapcsolását mutatja, melyben hangolt kollektorkörös emitterkapcsolású erısítıfokozatot alkalmaznak. A kimeneti feszültség a tranzisztor kollektorán lép fel és fázist fordít. A frekvenciája f = 2π L C 0. A hangolt kollektorkörös Meissner oszcillátor 3

4 A kapcsolási rajz elemzése A pozitív visszacsatolás megvalósítására a kimeneti feszültség egy részét az L tekerccsel lecsatoljuk, és az R, C soros tagon keresztül visszavezetjük a tranzisztor bázisára. A kapcsolásban fontos szerepet játszik az L és L tekercsek menetiránya, hiszen a visszacsatolt jel a tekercsek menetirányának megfelelıen azonos vagy ellentétes fázisban kerül vissza a kollektorkörbıl a bázisra. RC oszcillátorok Az RC oszcillátorokat kisfrekvencián (pl. hangfrekvencián) használjuk. A közös emitteres erısítı kimeneti és bemeneti feszültsége közötti os eltérést RC elemekkel állítjuk helyre (pl. fázistolós oszcillátornál). Az RC oszcillátorok egy részének hangolható a frekvenciája. Ilyen a Wien-hidas oszcillátor. Az LC oszcillátorok típusai: fázistolós oszcillátor (nem hangolható), Wien-hidas oszcillátor ( hangolható), Kettıs T-hidas oszcillátor (nem hangolható). Wien-hidas oszcillátor A híd felépítése A Wien-hidas oszcillátor esetében a visszacsatolatlan erısítıt egy Wien-híddal csatoljuk vissza. A Wien-híd A híd egy frekvenciafüggı és egy frekvenciafüggetlen ágból áll. A híd baloldali ága frekvenciafüggı, jobb oldali ága pedig frekvenciafüggetlen elemekbıl épül fel. A Wien-híd frekvenciafüggı ága A Wien-híd frekvenciafüggı ágának erısítés-frekvencia jelleggörbéje A Wien-híd frekvenciafüggı ágának fázismenete A híd frekvenciafüggı ága és a leosztott feszültség megállapítása A frekvenciafüggı ág egy osztó áramkör, amelyre igaz, hogy: ω = 0 R C körfrekvencián, az ág alsó részén az U p fázisban van az U bemenı feszültséggel, minden más frekvencián fázistolás lép fel. A híd feszültség-átvitele: U p lesz. 4

5 Tehát a frekvenciafüggı ág által szolgáltatott bemenı feszültség fázisban van az erısítı kimenı feszültségével, amplitúdója annak /3-a, a β = /3 lesz a pozitív visszacsatolási tényezı értéke. A fázistolás értékének meghatározása A jelátvitel a körfrekvencia függvényében úgy változik, hogy az ω 0 körfrekvencián maximális az átvitel, értéke éppen /3 és ezen a frekvencián a tag fázistolása nulla fok. Természetesen a körfrekvencia az RC elemek nagyságának megválasztásától függ, illetve azok változtathatóvá tételével az ω 0 is változtatható. A hídhoz megfelelı erısítıfokozat megválasztása Az erısítı erısítése, A u = 3 értékő kell hogy legyen, hiszen így lesz a hurokerısítés egy értékő. Az erısítıt általában meghatározott frekvenciatartomány átvitelére tervezik. A visszacsatoló kört választjuk frekvenciafüggıre, amint azt az ábrákon is láthatjuk. Az erısítı kialakítása Mivel a híd nem fordít fázist, ezért (fázisfeltétel) az erısítıt is úgy kell kialakítani, hogy fázistolása nulla legyen. A Wien-híd frekvenciafüggı ága az erısítı nem invertáló bemenetére kapcsolja a visszacsatolt jelet, így a fázisfeltétel teljesül. Az amplitúdó feltételt a frekvenciafüggetlen ág teljesíti, ha pl. R = R 2 = R és C = C 2 = C teljesül, akkor az R3 R4 erısítés: A u = 3 = + R3 =. Az erısítés pontos beállítása miatt szükséges az R 4 potenciométer. A R4 2 frekvencia hangolását az R és R 2 együttfutó potenciométerek teszik lehetıvé. Jó alkatrész méretezéssel a kapcsolás az egész hangfrekvenciás sávban (20 Hz-20 khz-ig) szolgáltat szinuszos jelet a kimeneten. Kvarcoszcillátorok Az oszcillátorok frekvenciastabilitása Az oszcillátorok esetében fontos követelmény a frekvencia vándorlása, eltolódása. A jó minıségő oszcillátoroknál a frekvenciaváltozásnak minimálisnak kell lennie. A frekvenciát az áramköri elemek és a tranzisztor paraméterei határozzák meg, amelyek a hımérséklettıl, a tápfeszültség változásától és a terheléstıl függıen változnak. A jóság szerepe A frekvencia pontosságát a relatív frekvenciastabilitással jellemezzük: S f =, f 0 ahol, a f a frekvenciaváltozás, az f 0 pedig a viszonyítási frekvencia. A tervezés során a legnagyobb gondot a tranzisztor paraméterei okozzák, mert ezek a kritikus jellemzık. Az elsıdleges frekvencia- meghatározó elemek (L és C, R és C) jó minıségőeknek kell lenniük, hiszen az oszcillátorkapcsolásnak a stabilitása nem lehet jobb, mint az áramköri elemek stabilitása. Fontos, hogy a terheletlen rezgıkör jósági tényezıje nagy legyen, mert a külsı elemek így csak jelentéktelen mértékben befolyásolhatják a rezonanciafrekvenciát. A kvarc szerepe Igen jó frekvenciastabilitás érhetı el rezgıkvarc alkalmazásával. 5

6 A kristály az egymással szemben lévı oldalaira kapcsolt váltakozó feszültség hatására bizonyos frekvencián mechanikai rezgést végez. Ezek a rezgések a két oldalon elektromos rezgéseket eredményeznek. A velük elérhetı frekvenciastabilitás:s= 0 0. A hımérsékletfüggés A kvarcok frekvenciája hımérsékletfüggı, ezért hımérséklet befolyásolja a pontosságot. A frekvenciastabilitás a kristály hımérsékletének állandósításával tovább növelhetı. A kristály hımérsékletét termosztát alkalmazásával lehet állandó értéken tartani. A termosztálásnak több lehetséges megoldása is ismert. A soros és a párhuzamos rezonancia frekvencia A viselkedésüknek a következı ábrán látható egyszerősített helyettesítı kapcsolásban az L s,c s és r s áramköri elemeket tartalmazó soros rezgıkör felel meg. A rezgıkvarcnak soros és párhuzamos rezonanciája is van. A kristály áramköri jelölése A kristály helyettesítı képe A Miller-kapcsolású oszcillátor A fegyverzetek közötti kristálykapacitás C p, amely sokkal nagyobb, mint a C s kapacitás, ezért a kristály rezonanciafrekvenciáját az L s és C s értékek határozzák meg. Ha a kristály jellemzıi: C p = 0pF, C s = 0,0pF, L s = 0,H, r s = 0 Ω, akkor a jósági tényezı: L s 4 Q 0 = = 0. rs Cs A nagy jósági tényezı az oka a kvarckristályokkal épített oszcillátorok nagyon nagy frekvenciastabilitásának. A Miller-kapcsolású oszcillátor Az oszcillátorban a pozitív visszacsatolást a FET C -el jelölt, drain-gate parazita kapacitása biztosítja. Az LC rezgıkört a kristály rezonanciafrekvenciája alá hangolják, ahol induktív jelleget mutat. Sokszor alkalmaznak trimmer kondenzátort, amelyet a kvarccal sorosan párhuzamosan kapcsolnak, melynek segítségével az oszcillációs frekvencia pontosan beállítható. A kvarckristályokkal kb. 00 MHz-ig lehet oszcillátorokat kialakítani. A felharmónikus tartalmat kihasználva lehetıség kínálkozik ettıl jóval nagyobb frekvenciájú kvarcstabilizált oszcillátorok készítésére. 6

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia

Részletesebben

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások 3.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások Ismertesse a többfokozatú erısítık csatolási lehetıségeit, a csatolások gyakorlati vonatkozásait és azok alkalmazási korlátait! Rajzolja

Részletesebben

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

1. ábra 1 (C 2 X C 3 ) C 1 ( R 1 + R 2 ) R 3. 2 π R C

1. ábra 1 (C 2 X C 3 ) C 1 ( R 1 + R 2 ) R 3. 2 π R C A kettős T-tagos oszcillátorok amplitúdó- és frekvenciastabilitása hasonlóképpen kiváló, mint a Wien hidas oszcillátoroké. Széleskörű alkalmazásának egyetlen tény szabhat csak határt, miszerint a kettős

Részletesebben

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint) Wien-hidas oszcillátor mérése () A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának

Részletesebben

1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza

1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza Ismeretellenőrző kérdések A mérések megkezdése előtt kérem, gondolja végig a következő kérdéseket, feladatokat! Szükség esetén elevenítse fel ismereteit az ide vonatkozó elméleti tananyag segítségével!

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2006. október 2006. 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

2. és 3. ábra az áthidalt T-tag átviteli- és fáziskarakterisztikája

2. és 3. ábra az áthidalt T-tag átviteli- és fáziskarakterisztikája Habár az áthidalt T-tagos szűrőkapcsolás mely az az oszcillátor szelektív hálózata külsőleg a kettős T-tagos szűrőre hasonlít, a jósága inkább a Wien-osztót juttatja az eszünkbe, azzal az óriási különbséggel,

Részletesebben

Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő.

Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. 3.8. Szinuszos jelek előállítása 3.8.1. Oszcillátorok Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. Az oszcillátor elvi felépítését (tömbvázlatát)

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc

Részletesebben

M ű veleti erő sítő k I.

M ű veleti erő sítő k I. dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata

1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata A függvénygenerátorok nemszinuszos jelekből állítanak elő kváziszinuszos jelet. Nemszinuszos jel lehet pl. a négyszögjel, a háromszögjel és a fűrészjel is. Ilyen típusú jeleket az úgynevezett relaxációs

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

Villamosságtan szigorlati tételek

Villamosságtan szigorlati tételek Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok

Részletesebben

Elektronika I. Gyakorló feladatok

Elektronika I. Gyakorló feladatok Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó

Részletesebben

Az együttfutásról általában, és konkrétan 2.

Az együttfutásról általában, és konkrétan 2. Az együttfutásról általában, és konkrétan 2. Az első részben áttekintettük azt, hogy milyen számítási eljárás szükséges ahhoz, hogy egy szuperheterodin készülék rezgőköreit optimálisan tudjuk megméretezni.

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006

Részletesebben

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos

Részletesebben

20.B 20.B. Annak függvényében, hogy a kimeneti feszültség, vagy a kimeneti áram értékét próbáljuk állandó értéken tartani megkülönböztetünk:

20.B 20.B. Annak függvényében, hogy a kimeneti feszültség, vagy a kimeneti áram értékét próbáljuk állandó értéken tartani megkülönböztetünk: 20.B Alapáramkörök alkalmazásai Stabilizátorok Mutassa be a soros és a párhuzamos stabilizálás elvét! Ismertesse a Zener-diódás elemi stabilizátor kapcsolás felépítését, mőködését, értelmezze jelleggörbéjét

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Elektronika 1. 4. Előadás

Elektronika 1. 4. Előadás Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Audio- és vizuáltechnikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 35 522 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

Az N csatornás kiürítéses MOSFET jelleggörbéi.

Az N csatornás kiürítéses MOSFET jelleggörbéi. SZIGETELT VEZÉRLİELEKTRÓDÁS TÉRVEZÉRLÉSŐ TRANZISZTOR (MOSFET) A MOSFET-nek (Metal Oxide Semiconductor, fém-oxid-félvezetı) két alaptípusa a kiürítéses és a növekményes MOSFET. Mindkét típusból készítenek

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő.

Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. 3.8. Szinuszos jelek előállítása 3.8.1. Oszcillátorok Az oszcillátor olyan áramkör, amely periodikus (az analóg elektronikában általában szinuszos) jelet állít elő. Az oszcillátor elvi elépítését (tömbvázlatát)

Részletesebben

A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség

A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség Fázismoduláció (PM) A fázismoduláció és frekvenciamoduláció közötti különbség A fázismoduláció, akárcsak a frekvenciamoduláció, a szögmoduláció kategóriájába sorolható. Mivel a modulációs index és a fázislöket

Részletesebben

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek

Részletesebben

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás A tranzisztor felfedezése A tranzisztor kifejlesztését a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban végezték el. A laboratóriumban három

Részletesebben

Rugalmas tengelykapcsoló mérése

Rugalmas tengelykapcsoló mérése BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Jármőelemek és Hajtások Tanszék Jármőelemek és Hajtások Tanszék

Részletesebben

6.B 6.B. Zener-diódák

6.B 6.B. Zener-diódák 6.B Félvezetı áramköri elemek Speciális diódák Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a Schottky-, a tős-dióda és a LED felépítését, jellemzıit és gyakorlati alkalmazási lehetıségeit! Rajzolja fel

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 4. Elıadás. Relék. Relés alapkapcsolások

Irányítástechnika 1. 4. Elıadás. Relék. Relés alapkapcsolások Irányítástechnika 1 4. Elıadás Relék. Relés alapkapcsolások Irodalom - Csáki Frigyes, Bars Ruth: Automatika, 1974 - J. Ouwehand, A. Drost: Automatika, 1997 - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 Elektromechanikus

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. Felhasznált eszközök. Mérési feladatok

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. Felhasznált eszközök. Mérési feladatok MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata (5. mérés) A mérés időpontja: 2004. 03. 08 de A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: Belso Zoltan KARL48

Részletesebben

MELLÉKLETEK. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

MELLÉKLETEK. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint /Javasolt pontszámok: 5 pont/kérdés. Elérhető maximális pontszám: 100 pont./ 1. Végezze el az átszámításokat a prefixumok

Részletesebben

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők 7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

Erősítő tanfolyam Keverők és előerősítők

Erősítő tanfolyam Keverők és előerősítők Erősítő tanfolyam Keverők és előerősítők Hol tartunk? Mikrofon Gitár Dob Keverő Végfok Mi az a keverő? Elektronikus eszköz Audio jelek átalakítása, majd keverése Csatornák erősítése (Hangszínszabályozás)

Részletesebben

HÁROMPONT-KAPCSOLÁSÚ OSZCILLÁTOROK

HÁROMPONT-KAPCSOLÁSÚ OSZCILLÁTOROK A hárompont-kapcsolású oszcillátorok nem meglepő módon a frekvencia-meghatározó hálózatukról kapták a nevüket. Az Armstrong- (más néven Meißner-) oszcillátor mellett a két legősibb oszcillátortípus a Edwin

Részletesebben

A Wien-osztó, mint a Wien-hidas oszcillátor szelektív hálózata

A Wien-osztó, mint a Wien-hidas oszcillátor szelektív hálózata A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának köszönhet. A

Részletesebben

A tanulók tudják alkalmazni és értsék az alapvetı elektrotechnikai fogalmakat összefüggéseket egyenáramú körökben Tartalom

A tanulók tudják alkalmazni és értsék az alapvetı elektrotechnikai fogalmakat összefüggéseket egyenáramú körökben Tartalom Szakközépiskola CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a(z) Erısáramú elektrotechnikus/erısáramú elektrotechnikus szakma gyakorlása

Részletesebben

Bipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata

Bipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata Mérési jegyzõkönyv A mérés megnevezése: Mérések Microcap Programmal Mérõcsoport: L4 Mérés helye: 14 Mérés dátuma: 2010.02.17 Mérést végezte: Varsányi Péter A Méréshez felhasznált eszközök és berendezések:

Részletesebben

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK Az Elektronikai alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeinek kidolgozása a műszaki

Részletesebben

1.A tétel. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás

1.A tétel. Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás 1.A tétel Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség fogalmát, jellemzőit! Ismertesse a feszültség, az áram,

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

21.B 21.B. Szinteltoló Erısítı Szinteltoló. A mőveleti erısítı tömbvázlata

21.B 21.B. Szinteltoló Erısítı Szinteltoló. A mőveleti erısítı tömbvázlata 2.B lapáramkörök alkalmazásai Mőeleti erısítık Mutassa a mőeleti erısítık felépítését, jellemzıit és jelképi jelöléseit! smertesse a mőeleti erısítık tömbázlatos felépítését! smertesse a differenciálerısítık,

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító)

Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) 1. A D/A átalakító erısítési hibája és beállása Mérje meg a D/A átalakító erısítési hibáját! A hibát százalékban adja

Részletesebben

Műveleti erősítők alapkapcsolásai A Miller-effektus

Műveleti erősítők alapkapcsolásai A Miller-effektus Műveleti erősítők alapkapcsolásai A Miller-effektus Berta Miklós 1. Elméleti összefoglaló A műveleti erősítő (1. ábra) olyan áramkör, amelynek a kimeneti feszültsége a következőképpen függ a bemenetére

Részletesebben

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai Transzformátorok Magyar találmány: Bláthy Ottó Titusz (1860-1939), Déry Miksa (1854-1938), Zipernovszky Károly (1853-1942), Ganz Villamossági Gyár, 1885. Felépítés, működés Transzformátor: négypólus. Működési

Részletesebben

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány

I. Nyitó lineáris tartomány II. Nyitó exponenciális tartomány III. Záróirányú tartomány IV. Letörési tartomány A DIÓDA. A dióda áramiránytól függı ellenállású alkatrész. Az egykristály félvezetı diódákban a p-n átmenet tulajdonságait használják ki. A p-n átmenet úgy viselkedik, mint egy áramszelep, az áramot az

Részletesebben

1. ábra A PWM-áramkör mérőpanel kapcsolási rajza

1. ábra A PWM-áramkör mérőpanel kapcsolási rajza 1. ábra A PWM-áramkör mérőpanel kapcsolási rajza 2. ábra A PWM-áramkör mérőpanel beültetési rajza SZINUSZOS OSZCILLÁTOROK: SZINTETIZÁLT SZINUSZOS ÁRAMKÖRÖK MÉRÉSI UTASÍTÁS 1/6 Nyomókapcsolók balról jobbra:

Részletesebben

Elektronikai alapgyakorlatok

Elektronikai alapgyakorlatok Elektronikai alapgyakorlatok Mőszerismertetés Bevezetés a szinuszos váltakozó feszültség témakörébe Alkalmazott mőszerek Stabilizált ikertápegység Digitális multiméter Kétsugaras oszcilloszkóp Hanggenerátor

Részletesebben

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c)

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) 1. - Mérőtermi szabályzat, a mérések rendje - Balesetvédelem - Tűzvédelem - A villamos áram élettani hatásai - Áramütés elleni védelem - Szigetelési

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

- 1 - Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés... 2

- 1 - Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés... 2 - 1 - Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. Elméleti rész... 3 2.1. Elektromos jelek erısítésének szerepe a mindennapjainkban... 3 2.2. Hangfrekvenciás erısítık felépítése és mőködése... 4 2.2.1. Passzív

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

A mintavételezéses mérések alapjai

A mintavételezéses mérések alapjai A mintavételezéses mérések alapjai Sok mérési feladat során egy fizikai mennyiség időbeli változását kell meghatároznunk. Ha a folyamat lassan változik, akkor adott időpillanatokban elvégzett méréssel

Részletesebben

Őrtechnológia a gyakorlatban

Őrtechnológia a gyakorlatban Őrtechnológia a gyakorlatban ENERGIAFORRÁSOK II. Akkumulátorok, elemek, peltier elemek Szimler András BME HVT, Őrkutató Csoport, 708.labor Li alapú akkumulátorok Li-ion Mechanikailag erısebb Szivárgásveszély

Részletesebben

1.1. A tengelykapcsolók feladata, csoportosítása és általános méretezési elvük. Merev tengelykapcsolók.

1.1. A tengelykapcsolók feladata, csoportosítása és általános méretezési elvük. Merev tengelykapcsolók. 1.1. A tengelykapcsolók feladata, csoportosítása és általános méretezési elvük. Merev tengelykapcsolók. Tevékenység: Olvassa el a jegyzet 9-17 oldalain található tananyagát! Tanulmányozza át a segédlet

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,

Részletesebben

5.A 5.A. 5.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Nevezetes hálózatok

5.A 5.A. 5.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Nevezetes hálózatok 5. 5. 5. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Nevezetes hálózatok Vezesse le az ellenállások soros párhuzamos és vegyes kapcsolásainál az eredı ellenállás kiszámítására vonatkozó összefüggéseket! Definiálja

Részletesebben

10. Konzultáció: Erősítő fokozatok összekapcsolása, visszacsatolások, műveleti erősítők és műveleti erősítős kapcsolások

10. Konzultáció: Erősítő fokozatok összekapcsolása, visszacsatolások, műveleti erősítők és műveleti erősítős kapcsolások 10. Konzultáció: Erősítő fokozatok összekapcsolása, visszacsatolások, műveleti erősítők és műveleti erősítős kapcsolások "Elektrós"-Zoli 2013. november 3. 1 Tartalomjegyzék 1. Erősítő fokozatok összekapcsolása

Részletesebben

MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE

MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE MISKOLCI EYETEM ILLMOSMÉRNÖKI INTÉZET ELEKTROTECHNIKI- ELEKTRONIKI TNSZÉK DR. KOÁCS ERNŐ MŰELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE FŐISKOLI SZINTŰ, LEELEZŐ TOZTOS ILLMOSMÉRNÖK HLLTÓKNK MÉRÉSI UTSÍTÁS 2003. MŰELETI ERŐSÍTŐS

Részletesebben

feszültség konstans áram konstans

feszültség konstans áram konstans Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrtechnológia laboratórium Szabó József Egyszerű feszültség és áramszabályozó Űrtechnológia a gyakorlatban Budapest, 2014. április 10. Űrtetechnológia a gyakorlatban

Részletesebben

ELŐADÁS AUTOMATIZÁLÁS ÉS IPARI INFORMATIKA SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÁVKÖZLÉS

ELŐADÁS AUTOMATIZÁLÁS ÉS IPARI INFORMATIKA SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÁVKÖZLÉS ANALÓG ELEKTRONIKA ELŐADÁS 2011-2012 tanév, II. félév AUTOMATIZÁLÁS ÉS IPARI INFORMATIKA SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÁVKÖZLÉS ÓRASZÁMOK AUTOMATIZÁLÁS Á ÉS IPARI INFORMATIKA hetente 2 óra előadás, 2 óra labor kéthetente

Részletesebben

Teljesítmény-erősítők. Elektronika 2.

Teljesítmény-erősítők. Elektronika 2. Teljesítmény-erősítők Elektronika 2. Az erősítés elve Erősítés: vezérelt energia-átalakítás Vezérlő teljesítmény: Fogyasztó teljesítmény-igénye: Tápforrásból felvett teljesítmény: Disszipálódott teljesítmény:

Részletesebben

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján?

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján? 2.) Mi a tiltott sáv fogalma? 3.) Hogyan befolyásolja a tiltott sáv szélessége az anyagok

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek emelt szint 3 ÉETTSÉGI VIZSG 0. május 0. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ EMEI EŐOÁSOK MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladatok Maximális

Részletesebben

MUNKAANYAG. Farkas József. Analóg áramkörök kapcsolásai. Kapcsolási rajzok értelmezése, készítése. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Farkas József. Analóg áramkörök kapcsolásai. Kapcsolási rajzok értelmezése, készítése. A követelménymodul megnevezése: Farkas József Analóg áramkörök kapcsolásai. Kapcsolási rajzok értelmezése, készítése A követelménymodul megnevezése: Mérőműszerek használata, mérések végzése A követelménymodul száma: 1396-06 A tartalomelem

Részletesebben

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ. 5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

IpP-CsP2. Baromfi jelölı berendezés általános leírás. Típuskód: IpP-CsP2. Copyright: P. S. S. Plussz Kft, 2009

IpP-CsP2. Baromfi jelölı berendezés általános leírás. Típuskód: IpP-CsP2. Copyright: P. S. S. Plussz Kft, 2009 IpP-CsP2 Baromfi jelölı berendezés általános leírás Típuskód: IpP-CsP2 Tartalomjegyzék 1. Készülék felhasználási területe 2. Mőszaki adatok 3. Mőszaki leírás 3.1 Állvány 3.2 Burkolat 3.3 Pneumatikus elemek

Részletesebben

Elektronikus fekete doboz vizsgálata

Elektronikus fekete doboz vizsgálata Elektronikus fekete doboz vizsgálata 1. Feladatok a) Munkahelyén egy elektronikus fekete dobozt talál, amely egy nem szabványos egyenáramú áramforrást, egy kondenzátort és egy ellenállást tartalmaz. Méréssel

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A szinuszos oszcillátorok főbb jellemzőinek mérése, az oszcillációs feltételek felismerésének

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A szinuszos oszcillátorok főbb jellemzőinek mérése, az oszcillációs feltételek felismerésének MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérések célja: A szinuszos oszcillátorok főbb jellemzőinek mérése, az oszcillációs feltételek felismerésének gyakorlása A mérések tárgya: A mérést végezte: A mérések helye: A mérések

Részletesebben

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok)

30.B 30.B. Szekvenciális hálózatok (aszinkron és szinkron hálózatok) 30.B Digitális alapáramkörök Logikai alapáramkörök Ismertesse a szekvenciális hálózatok jellemzıit! Mutassa be a két- és többszintő logikai hálózatok realizálásának módszerét! Mutassa be a tároló áramkörök

Részletesebben

MÉRŐERŐSÍTŐK EREDŐ FESZÜLTSÉGERŐSÍTÉSE

MÉRŐERŐSÍTŐK EREDŐ FESZÜLTSÉGERŐSÍTÉSE MÉŐEŐSÍTŐK MÉŐEŐSÍTŐK EEDŐ FESZÜLTSÉGEŐSÍTÉSE mérőerősítők nagy bemeneti impedanciájú, szimmetrikus bemenetű, változtatható erősítésű egységek, melyek szimmetrikus, kisértékű (általában egyen-) feszültségek

Részletesebben

54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Elektronikai technikus

54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Elektronikai technikus A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

VESZ 5001. Központi vezérlı és szabályzó 001-036 psz.-ig

VESZ 5001. Központi vezérlı és szabályzó 001-036 psz.-ig 1. A T4 szabályzószekrény (fıáramkör) VESZ 5001 Központi vezérlı és szabályzó 001-036 psz.-ig A mozdony fıáramkörének mőködését a beállított alapjelek és a mért ellenırzıjelek alapján a VESZ 5001 vezérlı-

Részletesebben

Oktatási Hivatal. A 2008/2009. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő fordulójának feladatlapja. FIZIKÁBÓL II.

Oktatási Hivatal. A 2008/2009. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő fordulójának feladatlapja. FIZIKÁBÓL II. Oktatási Hivatal A 8/9. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő fordulójának feladatlapja FIZIKÁBÓL II. kategóriában Feladat a Fizika Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny harmadik fordulójára.

Részletesebben

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1 Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 KONF-5_2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn

Részletesebben