A BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA

Átírás

1 BAJI NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE DEUTSCHER NATIONALITÄTENKINDERGARTEN UND KINDERKRIPPE WOJ A BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA 1

2 I. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve: Baji Német Nemzetiségi Óvoda és Bölcsőde németül: Deutscher NationalitätenKindergarten und Kinderkrippe Woj Rövid neve: Baji Óvoda és Bölcsőde Az intézmény székhelye: 2836 Baj, Petőfi Sándor utca 52. Fenntartó szerve neve, székhelye: Baj Község Önkormányzat 2836 Baj, Petőfi Sándor u. 50. Az intézmény vezetője: Landbergerné Nagy Zsuzsanna Az intézmény telefon/fax száma: 34/ Az intézmény címe: Alapító Okirat egységes szerkezetben: A képviselő-testület által jóváhagyott 70/2013. (IV. 25.) határozat számmal Közfeladata: óvodai nevelés nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése a többi gyerekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelésű igényű gyermek nevelése Intézmény típusa: óvoda Alaptevékenysége: bölcsődei ellátás Felvehető maximális gyermeklétszám: 14 fő (1 csoport) A költségvetési szerv illetékessége, működési köre: Baj és Tata közigazgatási területe Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványai: Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátásra kijelölt szerv, Baj Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala A bölcsőde működési engedély száma: XII-C-9/742-3/2012 / A dokumentumok módosításának határozat száma: 92/2013. (IX.24.) ÖKT határozat Az intézményre vonatkozó további tevékenységek, alapfeladatok az Alapító okiratban található. 2

3 II. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS - GONDOZÁS JOGI HÁTTERE A bölcsődei nevelés-és gondozás országos alapprogramja (2008) az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata az ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól az évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (VI. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/2000. (VIII. 4.) SZCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 257/2000. ( XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekvédelmi vállalkozói engedélyezésről 328/2011. XII.29. Kormányrendelet A bölcsődei nevelés-gondozás története alatt felhalmozott emberi és szakmai értékek, ezen belül is hangsúlyozottan, A bölcsődei nevelés-gondozás minimum feltételei és a szakmai munka részletes szempontjai c. kiadvány (OCSGYVI,1999. ) valamint a módszertani levelek, útmutatók, ajánlások. A bölcsődei gondozás-nevelés értékkövető és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására irányul, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. A gyermek - mint fejlődő személyiség- a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye, ráutaltsága miatt különleges védelmet igényel. 3

4 III. BÖLCSŐDÉNK TÖRTÉNETE Óvodánkban szeptemberében indítottuk el első bölcsődei csoportunkat, egy óvodai csoportszoba bölcsődei teremmé való átalakítása után. Ezt a lépést az óvodás korú gyermekek számának csökkenése, illetve gyermekük harmadik életévének betöltése előtt munkába visszakényszerülő édesanyák számának növekedése tette szükségessé. Az óvodai csoport bölcsődei csoporttá való alakításával, a három év alatti gyermekek napközbeni ellátásának biztosításával igyekeztünk alkalmazkodni a községünkben felmerülő helyzethez, igényekhez. Főbb törekvésünk, hogy kiaknázzuk a bölcsőde-óvoda együttműködésében rejlő lehetőségeket, és biztosítsuk a folyamatos, egymásra épülő gondozást, nevelést és fejlesztést. A bölcsődelátogatás, a családlátogatás, a szülővel való közös beszoktatás és a napi találkozások során a szülők megismerik a bölcsődei nevelés elveit és gyakorlatát, a kisgyermeknevelők pedig a szülő segítségével megismerik a gyermekek egyéni szokásait. Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítik az együttnevelés megvalósulását. Bölcsődénk az idevonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembevételével végzi tevékenységét. IV. BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS A bölcsőde definíciója A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely a gyermekjóléti alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. A bölcsőde feladata - az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével - a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek szakszerű gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése. A bölcsődei csoport funkciója: alapellátás A dolgozó szülők gyermekeinek gondozása, nevelése, fejlesztése klasszikus bölcsődei keretek között. A csoport napirendje, szervezési kérdései, gondozási és nevelési gyakorlata épít a Bölcsődei nevelés- gondozás országos alapprogram -jára és a bölcsődénk Szakmai programjára. 4

5 A gyermek felvételét - szülői hozzájárulással - kezdeményezhető személyek: gyermekorvos háziorvos, védőnő szociális, illetve családgondozó gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság A bölcsődei gondozás-nevelés megszűnése: Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat bölcsődében. Amennyiben azonban testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-éig tovább nevelhető és gondozható a bölcsődében. /1997. XXXI. tv. 42. (1.1)/ V. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS - GONDOZÁS CÉLJA A gondozó-nevelő munka célja: a gyermekek egészséges testi és lelki szükségleteinek kielégítése gyermekközpontú empatikus légkörben. A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi/etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A bölcsőde kiemelt szolgáltatásai napközbeni kisgyermekellátás gyermekélelmezés, egészségmegőrzés magas színvonalú gondozó-nevelőmunka biztosítása az ellátottak számára kisgyermeknevelők továbbképzése, önképzése szolgáltatások a lakosság felé szakmai és módszertani intézményekkel való kapcsolat kialakítása, konzultáció 5

6 VI. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS - GONDOZÁS ALAPELVEI A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga, kötelessége, a bölcsőde ennek tiszteletben tartásával, erősítésével vesz részt gondozásában, nevelésében, szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - a kisebb körű kompetenciákból fakadó nagyobb segítségigénye /ráutáltsága miatt különleges védelem illeti meg. A bölcsődei nevelés - gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával. A nevelés és gondozás egységének elve A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, amelyben a nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. Az egyéni bánásmód elve A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segítik a gyermek fejlődését. A bölcsődébe járó gyermek fejlődésének ütemét a gondozónő tiszteletben tartja, türelemmel, empátiával támogatja. A kisgyermeknevelő elfogadják és tiszteletben tartják a gyermekek vallási, etnikai hovatartozását. A gyermek fejlődéséhez alapvető a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a gyermek kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítás, érvényesítése az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A biztonság és stabilitás elve A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága ( saját gondozónő rendszer, felmenő rendszer, csoport és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. 6

7 A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő és támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatásukkal, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítségével, az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával segítik a tanulás folyamatát. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékkövetés és értékteremtés egyben. A gyermekekkel foglalkozó felnőttek -a köztük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával -a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztetik, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik. VII. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS GONDOZÁS FELADATAI az egészséges testi fejlődés elősegítése egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása érzelmi fejlődés és szocializáció segítése megismerési folyamatok fejlődésének segítése tevékenységeken keresztül VIII. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI Gondozás A gondozás testi szükségletek kielégítése és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, amelyben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. A gondozás bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és a gyermek között. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és szociális fejlődést. 7

8 A kisgyermeknevelő a játék feltételeinek biztosításával és nevelő magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődéséhez. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. Játékos testmozgás Bölcsődénk biztosítja a gyermek számára a mozgásteret, - szobában, udvaron, - a megfelelő mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják az egyes mozgásformákat, s közben fejlődik a mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik mozgásuk. Mondóka, ének, zene, énekes játékok A bölcsődében sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő kellemes hangja, spontán dúdolása, hangszerek megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok, és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. A bölcsődei zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére. Vers, mese, bábjáték A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének, pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára az alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyekre más helyzetekben nincs lehetősége. Fejlődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. 8

9 A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. Alkotó tevékenység Az öröm forrása maga a tevékenység az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítséggel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásainak elismerésével, megbecsülésével és megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődést. Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése stb). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épülő elemekből álló műveletsorhoz igazodással való próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, a mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát. A fejlődés leggyakoribb jellemzői a bölcsődés kor végére nagyon sok területen önálló a gyermek: egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel már nem csak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget számára környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevékenységekben gazdag szókincse van, elsősorban beszéd útján tart fenn kapcsolatot felnőttel, gyermekkel 9

10 IX. A BÖLCSŐDEI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Kapcsolat a szülőkkel A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A tájékoztatásnak mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű, etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó kell, hogy legyen. A kapcsolattartás formái: személyes beszélgetések, szülői értekezletek, hirdetőtábla, üzenő füzet, nyílt napok, írásos tájékoztató, szervezett közös programok. A bölcsődében az (1997. évi XXXI. tv.) szerint intézményi szinten szülői Érdekképviseleti Fórum működik, melynek tagjai közé tartozik a 2 fő kisgyermeknevelő is. Feladatuk: Figyelemmel kísérik, véleményezhetik a gondozási-nevelési tervet. A család - bölcsőde, óvoda együttműködését szolgáló rendezvényeket közösen szervezhetik. A szülőkkel napi kapcsolatban vannak, kéréseket közvetíthetnek a kisgyermeknevelők és a vezető felé. A szülők képviselője véleményezheti a Házirendet, SZMSZ-t, vezetői pályázatot, Szakmai programot Az intézmény Érdekképviseleti Fóruma munkatervet állíthat össze a tanév elején. Panaszjog gyakorlásának lehetőségei, módja, menete A szülők panasz esetén fordulhatnak a kisgyermeknevelőkhöz, az intézmény vezetőjéhez, az Érdekképviseleti fórum tagjaihoz, a Fenntartó Önkormányzat Jegyzőjéhez, Gyermekjogi képviselőhöz (elérhetősége a faliújságon található) Az intézményvezető, az Érdekképviseleti Fórum vezetője, tagjai, a szülői panaszt közösen kivizsgálhatják. 10

11 A szülő joga, hogy megválassza azt az intézményt, melyre gyermeke gondozását, nevelését bízza megismerhesse a gyermekcsoport életét megismerje a gondozási, nevelési elveket, melyek alapján gyermekét gondozzák, nevelik tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a kisgyermeknevelőktől a bölcsőde működéséről véleményt mondhasson megismerje a gyermek ellátásával kapcsolatos dokumentumokat A szülő kötelessége, hogy az intézményünk házirendjét betartsa a gyermek ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel együttműködjön elfogadja a bölcsődei rendet, szokásokat, ahhoz alkalmazkodjon a fizetendő térítési díjat időben rendezze A gyermek joga, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez sérülés, tartós betegség esetén, a fejlődését és személyisége kibontakoztatását segítő különleges ellátásban részesüljön a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással és elhanyagolással szemben védelembe részesüljön a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásban-nevelésben részesüljön Családlátogatás Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermekeknek és szülőknek otthoni környezetben való megismerése, amelyre általában még a beszoktatás előtt kerül sor. 11

12 Beszoktatás szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatása a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. A gyermek és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést a közösségbe. - beszoktatási terv alapján a kisgyermeknevelők segítik az egész családot, tiszteletben tartják az otthoni szokásokat a szakmai elvek adta kereteken belül. Saját gondozónői rendszer Bölcsődénkben a saját gondozónő - rendszer keretében folyik a nevelő-gondozó tevékenység, amely a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (5-6 gyermek) tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. A gondozás nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A saját gondozónő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermeknevelője. Az ún. ölelkezési időben ami azaz időszak, amikor mindkét kisgyermeknevelő a csoportban van idejét elsősorban a saját gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A saját gondozónő rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait. Gyermekcsoportok szervezés A bölcsődei csoportok létszámát jogszabályok határozzák meg. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, a megengedettnél több gyermek nem csupán ellátási problémát jelent a kisgyermeknevelőnek, hanem nagyobb zaj a csoportban, több konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra. A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei csoportban (speciális, vagy integráltan/ inkluzívan) történő gondozása, nevelése, fejlesztése 2 egészséges gyermek ellátásához szükséges feltételrendszer biztosításával oldható meg, de természetesen a létszámhatárok a sajátos nevelési igény természetétől is jelentős mértékben függnek. Csak a meglévő személyi és tárgyi feltételek esetén oldható csak meg a sajátos nevelési igényű gyermek és korai fejlesztést igénylő gyermek ellátása. 12

13 Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirendünk a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését szolgálja. A nyugodt és folyamatos gondozás megfelelő feltételei biztosítják a gyermek számára a jó közérzetet, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitást és az önállósodás lehetőségét. A kisgyermeknevelő munkarendje a gyermekek napirendjét alapul véve és a szülők igényeinek megfelelően készül el. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel Bölcsődénk - egymás kompetenciahatárainak kölcsönös tiszteletben tartásával - együttműködik mindazokkal az intézményekkel, melyekkel a családok kapcsolatba kerülhetnek (Védőnői Szolgálat, Házi Gyermekorvosi Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Területi Gyermekvédelmi Szolgálat, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Óvoda). A bölcsődére vonatkozó szakmai kapcsolati rendszerbe tartozik még a Kulturális Minisztérium, SZMI, régiós gyámhivatal. X. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS GONDOZÁS TÁRGYI FELTÉTELEI A gyermekek által használt helyiségek: Előtér: A gyermekbejárat előtere, innen nyílik az öltöző 1 db gyermeköltöző: Minden gyermek részére ruha és cipőtárolók, kabáttartók, padok, ülőkék vannak elhelyezve, a gyermekek méretéhez és fejlődéséhez igazodnak. 1 db fürdőszoba: kapcsolódik a játszószobához és az öltözőhöz A gyermekek gondozását és önállósodását segítő berendezési tárgyak és eszközök vannak, (3 db gyermekmosdó, 2 db Wc. 1 db pelenkázó szekrény, zuhanytálca, 1 db állványos kis kád, törölköző és fogmosó pohártartók) a gyermekek méretéhez és fejlődéséhez igazodnak. 1db gyermek játszószoba: Természetes megvilágítás, sötétítésre, árnyékolásra redőnyök. A világítás megfelelő, a szobák falai világosak, a mennyezet fehér, bölcsődei csoportra megfelelő új bútorzat (asztalok, székek, szekrények, ágyak) vannak a csoport szobában. Tartós meleg burkolat (parketta), kisméretű szőnyegek, (mosható, fertőtlenítő felületek). 13

14 Játszókert: Felületi kialakítása füvesített, körbe kerítés különíti el a bölcsődés gyerekeket az óvodai csoportoktól. Homokozó, pihenő pad, kisméretű mászóka-csúszdával, hintaló áll a gyerekek rendelkezésére. Játékkészlet: Egészségügyi szempontból figyelembe vettük: könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen ne legyen balesetveszélyes ne legyen olyan kisméretű, hogy orrba, fülbe, garatba kerülhessen Pedagógiai szempontok: Minden tevékenységformához megtalálhatók a megfelelő játékszerek (manipuláció, konstruálás, utánzó-, szerepjáték, mozgásfejlesztő játék, stb.), figyelembe véve a kivitelezés, az elhelyezés szempontjait. pihenősarok kialakítása az alapjátékok mellett kiemelt fontossággal bír a tipegő csoport eszközeinek biztosítása, az idősebb gyermekek játékaival kiegészítve. /Felszerelési jegyzék a mellékletben található /. XI. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, MINT BÖLCSŐDEI FELADAT Közvetlen prevenció Fontos: vitamin- és ásványi anyag kellő mennyiségű bevitele gyermekfogászati prevenció o o a cukorfogyasztás csökkentése, a rágásra nevelés, édes italok helyett víz adása szájöblítés bevezetése, folytatásként fogkrém nélkül fogmosás és fokozatosan gyermekfogkrémmel végzett fogmosás mindennapi levegőzés /A részletezés a módszertani útmutatóban található./ 14

15 Gyógyszeradás, prevenció Lázas, hurutos, antibiotikummal kezelt, beteg gyermek nem jöhet bölcsődébe. Egyes nem fertőző (allergia, anyagcsere, vese-húgyúti, epilepszia, stb.) betegségben szenvedő gyermeknek amennyiben szükséges, a háziorvosa által előírt gyógyszerét beadhatják a bölcsődében. Sürgős esetben csak láz- és fájdalomcsillapítót kap a gyermek. A szülőknek írásban kell nyilatkozniuk (üzenő füzet) a gyógyszerszedéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben, (milyen gyógyszert kaphat a gyermek, milyen gyógyszerre érzékeny, stb. Ugyancsak jeleznie kell azt, hogy milyen gyógyszert adott este, vagy reggel a gyermeknek. Az elsősegélydoboz felszerelése előírás szerinti: MSZ szabvány szerint - hozzáférhető helyen tárolva. Az intézményi orvos által összeállított gyógyszerkészlet az alábbi készítményeket tartalmazza: - lázcsillapítók (kúp, tabletta, szirup, injekció), - görcsoldók (kúp, tabletta), - allergia elleni szerek (tabletta, szirup, injekció, kenőcs), - életmentő gyógyszerek XII. A BÖLCSŐDÉS GYERMEKEK ÉS DOLGOZÓK EGÉSZSÉGVÉDELEM - BALESET ÉS MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI A bölcsődés gyermekek egészségvédelme: A betegség gyanúját a bölcsődei kisgyermeknevelő jelzi az orvosnak. Ha az orvos nem érhető el, akkor gondoskodik arról, hogy a szülő minél hamarabb elvigye gyermekét. A bölcsődében sürgősségi ellátás történik. A betegség kezelése a család orvosának a feladata. Betegség után a szülő köteles orvosi igazolást hozni a bölcsődébe, melyet a kisgyermeknevelő a bölcsődei gyermek egészségügyi törzslapon dokumentál és a bölcsőde orvosa számára megőriz. A bölcsőde naponta biztosítja: a megfelelő időtartamú szabad levegőn való tartózkodást a megfelelő étrendet, folyadékpótlást, vitaminellátást, a fejlődéshez szükséges anyagok bevitelét kéthetente ágynemű, hetente törölköző váltást, (amit a szülő haza visz kimosni) 15

16 A törölközők elhelyezése úgy történik, hogy azok egymással ne érintkezzenek, ugyanilyen módon helyezzük el a gyermekek fésűit, hajkeféit. A járványügyi előírásokat, az ANTSZ előírásokat, az orvos és a bölcsődei egészségvédelmi szabályokat mind a szülőknek, mind a bölcsődei dolgozóknak be kell tartani. A betegségek megelőzése érdekében a higiénés szabályok betartása kötelező mindenki számára. Takarítás: Naponta történik a szőnyegek porszívózása, portörlés, mosdók, Wc. takarítása. Hetente egyszer, járvány idején, soron kívül kell fertőtlenítést végezni. A fertőtlenített játékokat meleg folyóvízzel többször, alaposan le kell öblíteni. A bölcsőde helyiségeit 2-3 évenként festeni. A szennyes ruha kezelése, mosása: Minden gyermek tisztázása után fertőtleníteni kell a pelenkázót. Az egyszer használatos pelenka zárt fóliazsákban a települési hulladékkal együtt kezelendő. A terítők, ruha szalvéták mosása, a mosókonyhánkban kerül mosásra. A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai: A dolgozó köteles munkába lépés előtt a munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni. A dolgozónak rendelkezni kell érvényes egészségügyi könyvvel. A dolgozó köteles bejelenteni, ha ő vagy a közös háztartásban lévő személynél betegedés gyanúja jelentkezik, pl.(hasmenés). Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok: A balesetvédelemmel, munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos teendőkre a megfelelő jogszabályok mérvadóak. Ezen kívül a kisgyermeknevelők elsősegély nyújtási ismereteit rendszeresen fel kell eleveníteni. Az egészségvédelmi követelmények betartását az intézmény vezetője és orvosa rendszeresen ellenőrzi. 16

17 XIII. KÖTELEZŐEN VEZETETT DOKUMENTÁCIÓK Intézményvezető: Dolgozókról: Egészségügyi Nyilatkozat és vizsgálati adatok(c /a Beutalás munkaköri alkalmassági vizsgálatra (A ) Dolgozói nyilatkozat, hogy nem folyik ellene gyermekbántalmazás miatti eljárás (bek). Dolgozók egészségügyi könyve személyügyi anyagok vezetése munkaköri leírások Ellátottakról Felvételi könyv (SZ.NY r.m.sz.ny.) Szülővel történő megállapodás Szülői nyilatkozatok IX. számú adatlap havi statisztika bölcsődei kimutatás.. évről fertőző betegségekről történő kimutatás költségvetés (gazdasági ügyintézővel) Szakmai program, Házirend, SZMSZ és mellékletei Éves munkaterv, munkatervi beszámoló heti étrend (bölcsődeorvossal, élelmezésvezetővel) Kis és nagy értékű eszközök nyilvántartása (leltár) dolgozók szabadságának nyilvántartása dolgozók jelenléti kimutatása stb. Kisgyermeknevelő: csoportnapló naponta napi jelenléti kimutatás ( C.SZ.NY r.sz.) bölcsődei gyermek - egészségügyi törzslap, fejlődési lappal együtt (C /a.r.sz.ny.r.), üzenő füzet (esetenként) 17

18 Bölcsődeorvos: egészségügyi törzslap (a gyermek 1 éves koráig havonta, később negyedévente vezetve) heti étrend (együttműködés az illetékes szakemberekkel) az élelmezés ellenőrzése mind szakszerűség, mind higiéné szempontjából Óvodatitkár (élelmezéssel kapcsolatos feladatokat is ellát) kis- és nagy értékű eszközök nyilvántartása (leltár) munkavédelmi napló vezetése költségvetés (intézményvezetővel) étkezők nyilvántartása (gyermekek, dolgozók) heti étrendek (bölcsődeorvossal, intézményvezetővel) nyersanyag kiszabat árubeszerzési bizonylatok, számlák adagolási útmutató, ételrecept-gyűjtemény HACCP működtetése XIV. ÉLELMEZÉS A kisgyermektáplálás A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő- és kisgyermek táplálási elveket kell figyelembe venni, úgy hogy a táplálék: mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő a megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen A korszerű táplálkozási elvek és a megfelelő konyhatechnológiai eljárások figyelembevételével az intézményvezető, intézményi orvos, élelmezésvezető közösen állítja össze egy hétre előre az étlapot, a korosztály élelmezési nyersanyag normáinak figyelembe vételével. A bölcsődés korú gyermekeknél nagy figyelmet fordítunk arra, hogy naponta bőséges folyadékot fogyasszanak (100% gyümölcslé, víz). Az étkezés közegészségügyi szabályai A HACCP rendszert működtetjük. A bölcsődei étkezésre a 9/1985.(X. 23.) EüM. - BkM. számú Az étkezéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról szóló együttes rendelet vonatkozik. Főzőkonyhával rendelkezünk, megfelelő raktárakkal, kiszolgáló helyiségekkel. 18