Az akcióterv neve. NYDOP turizmusfejlesztés. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Átírás

1 Az akcióterv neve NYDOP turizmusfejlesztés Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám NYDOP_Turi_V_4

2 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása A Nyugat-dunántúli Operatív Program átfogó célja a környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglalkoztatás elősegítése érdekében. Az átfogó célt a turizmusfejlesztés akciótervben a régió az alábbi specifikus célokkal kívánja elérni: 1) A térségi vállalkozói igényekre alapozott tanácsadás, hálózatosodás és gazdasági infrastruktúra fejlesztése 2) Gyógy- és egészségmegőrző szolgáltatásokra, örökséghasznosításra alapozott turizmus tematikus elvű fejlesztése Az átfogó cél biztosítja az Európai Unió Lisszaboni célkitűzéseinek, a Nemzeti Akcióprogram és az Új Magyarország Fejlesztési Terv fő céljainak, a gazdasági növekedésnek és a foglalkoztatás bővítésének regionális és helyi sajátosságokat kihasználó fejlesztéseit. A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program hozzájárul az Európai Unió versenyképességének növeléséhez, kitűzött célok eléréséhez. Ezen túl támogatja a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program fő céljait is. Az akcióterv törekszik a mind szélesebb partnerségre, a környezet- és természetvédelmi szervezetek bevonására, valamint egyes prioritásaiban érvényesítésre kerül a környezeti fenntarthatóság, illetve annak megvalósíthatósága. A környezeti elemek megőrzése, a természeti erőforrások felelős, takarékos felhasználása integráltan megjelenik a támogatható tevékenységek ismertetésénél. A Pannon örökség megújítása specifikus célnál a régió adottságaihoz és a piaci igényekhez jól illeszkedő öko-, és kerékpáros turizmus kiemelése megtörtént. A termálturizmus jelentős vonzerejére és hosszú tartózkodás miatti jellegére vonatkozóan a további idegenforgalmi vonzerők bemutatásra kerülnek, azok egymást kiegészítő hatásai erősödnek. A közszolgáltatásokon belül az oktatás, annak környezeti nevelési céljai, illetve a közszolgálatok energiaigényének csökkentésének célja, illetve az új technikák bemutatásának lehetőségei is megjelennek. Az NYDOP második prioritása a turizmusfejlesztési akcióterv, mely as periódusra négy, az Operatív Program végrehajtását szolgáló konstrukciót foglal magába: 1. Konstrukció: Kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztések a nemzetközi célpontú gyógyfürdők és a kastélyok megújítása érdekében (Kiemelt projekt) A régióban nevesített kiemelt jelentőségű desztinációk együttes kezelése két komponensben, ahol a turizmus önálló egységként jelenik meg a látogatók számára. A) komponens: A Nyugat-dunántúli Régióban a többször módosított 10/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet alapján megjelölt országos kiemelt gyógyfürdők és klimatikus gyógyhelyek közé tartozó (Hévíz, Bük, Zalakaros, Balf) vagy exkluzív műemléki környezetet nyújtó fürdők (Balf), valamint a régió által preferált, nemzetközi szinten is jelentős gyógyfürdő (Sárvár) gyógyászati, wellness szolgáltatásainak a fejlesztése. Támogatható: Kiemelt termál és gyógyfürdőhelyek műemléki jellegű épületeinek állagmegóvása, helyreállítása a fürdői szolgáltatások fejlesztése érdekében. A gyógy- és termálvízre épülő gyógyászati célú szolgáltatásainak és szükséges infrastruktúrájának fejlesztése a gyógyfürdőkben; (pl. épületek, medencék építése, felújítása, átalakítása, bővítése, gyógyvízhez kapcsolódó gyógyászati és wellness szolgáltatások stb.) Termál- és gyógyfürdők energiaellátási rendszerének megújítása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások felhasználásra; (pl. vízforgató berendezések vásárlása, beépítése, kutak fúrása, felújítása, szellőző berendezések felújítása, kiépítése, hulladékhő energetikai utóhasznosítása, stb.) Önállóan nem, csak fürdőfejlesztéssel együtt támogatható: a támogatott turisztikai vonzerők használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, pl. bekötő utak, közterületek, parkok, közbiztonság javításához kapcsolódó beruházások. Az intézmények, létesítmények akadálymentesítése. a termékek, szolgáltatások bemutatását, értékesítését segítő marketing tevékenység (kiadvány) és kapcsolódó informatikai fejlesztések támogatása (honlap, szálláshely foglalását segítő informatikai eszköz, szoftver), valamint a látványosság környékén a turisták tájékozódását elősegítő információs eszközök, táblák elhelyezése. Termál- és gyógyfürdők munkatársainak képzése; az egészségturizmushoz kapcsolódó képzési

3 programok kidolgozása, adaptálása a régióban. B) komponens: három kastély (Eszterházy - Fertőd, Festetics - Keszthely, Batthyány-Strattmann - Körmend) értéknövelő megújítása és elsősorban turisztikai célú hasznosítása a fontos. Támogatható: Kastélyok értéknövelő megújítása és elsősorban turisztikai funkciókkal való bővítése, a kastélyok felújításához kapcsolódó infrastrukturális beruházások (pl. régészeti feltárások, falkutatások, épületek felújítása, külső és belső terek megújítása stb.) látogatóbarát szolgáltatások fejlesztése (vendégfogadó területek kialakítása), turisztikai funkciók (pl. gyűjtemény bemutatására alkalmas többfunkciós terem, kiállítótér, konferencia terem, stb.) kialakítása, kastélyok energiaellátási rendszerének megújítása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások felhasználásra. Önállóan nem, csak kapcsolt fejlesztésként támogatható: a támogatott turisztikai vonzerők használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, pl. bekötő utak, közterületek, parkok, közbiztonság javításához kapcsolódó beruházások; a turisták tájékozódását és a vonzerők látogathatóságát megkönnyítő helyi információs rendszerek (pl. tábla) kialakítása, amelyek magukban foglalják a vonzerők on-line elérhetőségét biztosító, internet alapú alkalmazások és színvonalas digitális és nyomtatott tájékoztató anyagok készítését is, a kulturális örökség digitalizálását, marketing és rendezvényszerzési munkákat; a látogathatóság fejlesztéséhez szükség van az akadálymentesítéshez és speciális bemutatási módszerek biztosításához kapcsolódó fejlesztésekre is kastélyok turisztikai látnivalójával foglalkozó munkatársainak képzése; projekt-előkészítési tevékenység támogatása 2. Konstrukció: A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése A konstrukció négy komponense keretében integrált megközelítésű projektek megvalósításával elérhető válik az adott turisztikai attrakció további elemekkel történő kiegészítése, a térben és időben is összehangolt, a különböző turisztikai célcsoportok számára kialakított tematikus programcsomagok révén. A) komponens: A kiemelt gyógyhelyeken kívüli többi meglévő fürdők fejlesztése, a meglévő piaci réseket kitöltő, egyedi szolgáltatásokat, magasabb színvonalú wellness, illetve gyógyászati szolgáltatásokat biztosító fürdőfejlesztések révén. B) komponens: A régió kiemelt kulturális jelentőségű kastélyain kívül számos történelmi, örökségvédelmi létesítmény található a régióban, melyek kiegészítő, tematikusan kapcsolható fejlesztéseket jelentenek a kulturális turizmus területén. C) komponens: A turisztikai potenciállal rendelkező vidéki térségek és a hátrányos helyzetű térségekben megvalósuló természeti értékeken alapuló fejlesztések támogatása, melyek térségi alapon összehangolt integrált programok részekként kerülnek támogatásra. D) komponens: Az alacsony komfortfokozatú (három csillagos besorolás alatti szállodák, és első osztályú alatti panziók, kempingek, ifjúsági szálláshelyek, turistaházak) kereskedelmi szállásférőhelyek minőségi bővítése, valamint a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásainak bővítése, működésük hatékonyságának javítása elsősorban C komponens során megvalósuló fejlesztések révén indokolt a komponens indítása. 3. Konstrukció: Magas kategóriájú (4*) szálláshelyek minőségi fejlesztése A kereskedelmi szállásférőhelyek minőségi bővítése, valamint a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásainak bővítése, működésük hatékonyságának javítása, külön konstrukcióban a magasabb komfortfokozatú (4*) szálláshelyek számára azokon a turisztikai frekventált településeken, ahol a kereslet ezt igényli, és a fejlesztés nem eredményez túlkínálatot. Támogatható: szállásférőhelyek számának növelése a magasabb (3* és feletti szállodákban és az 1. osztályú panziókban új, magasabb fokozatú szálláshelyek létesítése az arra indokolt esetben (keresletet bizonyítva, illetve amely nem vezet túlkínálathoz), kapcsolódva a régió kiemelt desztinációihoz a szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése a szezonnyújtás, valamint a magasabb komfortfokozat érdekében (pl. energiatakarékos hűtés-fűtésrendszer kialakítása, épület felújítása, korszerűsítése stb.)

4 a szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások bővítése (pl. szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások pl. kerékpárkölcsönzés, szauna, illetve, az üzleti turizmus kiszolgálását célzó fejlesztések, pl. konferencia létesítmények; családbarát szolgáltatások bevezetése stb.) Önmagában nem, csak szálláshely- vagy szolgáltatás-fejlesztéssel együtt támogatható tevékenység: Kapcsolódó tájékoztatási, információs és marketing-tevékenység támogatása (pl. tájékoztató anyagok, brosúrák, honlap, tájékoztató táblák, minősítési és foglalási rendszerek összehangolása stb.) akadálymentesítés 4. Konstrukció: Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése Térségi desztinációs menedzsment (TDM) szervezetet javasolt a turisztikailag frekventált térségekben működtetni: Szigetköz, Sopron és térség, Fertő mente, Pannonhalma és térsége, Kőszeg és térsége, Bük és térsége, Szombathely és térsége, Őrség, Vendvidék, Sárvár és térsége, Mura mente, Hetés, Kerka mente, Hévíz és térsége, Kis-Balaton, Nyugat-Balaton, Rába mente. Továbbá olyan térségekben, ahol a turisztikai kínálat és kereslet összhangjának megteremtése még nem megoldott. Ezáltal a kereslet és kínálat összehangolt fejlesztése megvalósul, melyek koordinációját és a kiemelt desztinációkhoz való kapcsolódást végzik ezen szervezetek, megjelenítésük ezért indokolt. Támogatható: szakmai tanácsadás a TDM-ek megalakításához: pl. működési szabályzatok elkészítése az érdekeltségitagdíjfizetési rendszer kialakítása; a működtetéshez szükséges infrastruktúra, informatikai rendszer bevezetése, fejlesztése; Turisztikai hálózatok, klaszterek alapítása, szervezése; közösségi célú térségi marketing tevékenység támogatása (pl. kiadványok; kiállításokon, vásárokon való megjelenés; PR tevékenység, honlap fejlesztés, közös internetes szolgáltatási, értékesítési felület kialakítása); turisztikai szolgáltatásokkal összefüggő térségi minőségbiztosítási rendszerek kialakítása; a turisztikai célú projektek fejlesztése és a tevékenységek koordinációja, környezeti hatásainak vizsgálata; az UNESCO világörökségi listára felkerült és a várományosi listán szereplő helyszínek védelmét és fenntartható fejlesztését előmozdító, szakmai, tudományos és szervezeti keretek létrehozása és fejlesztése, a világörökségi helyszínek közös kulturális és turisztikai kínálatának összehangolása és fejlesztése; a munkatársak képzése illetve képzési programok szervezése a szervezet által lefedett térség turizmusában érdekelt vállalkozások, egyéb szervezetek munkavállalói részére. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése A régió természeti értékekben gazdag, környezeti állapota az országos átlaghoz viszonyítva, a többi régióban tapasztalható problémákhoz képest jó. A régióban 3 nemzeti park (Fertő-Hanság NP, Őrségi NP, Balatoni NP) és több tájvédelmi körzet ill. természetvédelmi terület található. A NATURA 2000 területek kijelölése megtörtént. A nem védett természeti területei közül kiemelkedő a Rába szabályozatlan szakasza és Zala megye őshonos erdei. Általánosságban jellemzi a régiót, a kivételesen jó földrajzi helyzete (európai közlekedési korridorok, természetes viziutak, 4 országgal határos régió), a természeti, kulturális és épített örökség gazdag kínálata és a kedvező ökoturisztikai adottságok (különösen a termál- és gyógyvizek). Az akcióterv 1. konstrukciójának keretében, két kiemelt projekteket tartalmazó komponens található: Az országos kiemelt gyógyfürdők és klimatikus gyógyhelyek közé tartozó (Hévíz, Bük, Zalakaros, Balf) vagy exkluzív műemléki környezetet nyújtó fürdők (Balf), valamint a régió által preferált, nemzetközi szinten is jelentős gyógyfürdő (Sárvár) gyógyászati, wellness szolgáltatásainak a fejlesztése, illetve három kastély (Eszterházy - Fertőd, Festetics - Keszthely, Batthyány-Strattmann - Körmend) értéknövelő megújítása és elsősorban turisztikai célú hasznosítása. A régió természeti- és gazdasági (mező- és erdőgazdasági) adottságai folytán kitűnően alkalmas a megújuló energiaforrások, de különösképpen a biomassza energetikai hasznosítására. Néhány térségben (Mosoni-sík és Szombathely-Vép térsége) a szélenergia hasznosítására igen kedvezőek a feltételek. További lehetőséget rejt a napenergia és a geotermikus energia hasznosítása. Az alternatív környezeti technikák (pl.: megújuló energiaforrások, természetközeli szennyvíztisztítás, eső- és szürkevíz hasznosítás, ökoépítészet stb.) alkalmazása ismerethiány és megfelelő háttéripar hiánya miatt még rendkívül alacsony szintű. Az energiahatékonyság terén élenjárnak a régióba újonnan települt, modern technikákat alkalmazó ipari vállalatok,

5 viszont a lakossági energiafelhasználás egyelőre rendkívül pazarló, és kevésbé hatékony. A felszín alatti vizek minősége az országos állapothoz képest jelenleg jó. A régió kiemelkedő adottságát jelentik a hévizek, melyeken országos jelentőségű gyógyászati intézmények alapulnak. A térség két természetes tava a Balaton és a Fertő-tó országos jelentőséggel bírnak mind természetvédelmi, mind pedig idegenforgalmi szempontból. A régió, s egyben az ország fő folyama a Duna, legnagyobb folyója a Rába. Felszíni vizeinek többsége kielégítő vízminőségű. Emellett ugyanakkor vannak erősen szennyezett vízfolyások is. Ide tartozik az Ikva, a Hanság főcsatorna, a Gyöngyös-Sorok, a Zala alsó része, Zalaegerszegen a Vizslaréti árok, az Avas árok, Keszthelyen a Büdös árok, a Szentlászló patak és Nagykanizsa alatt a Principális csatorna. A mezőgazdaság adottságai nagy területi differenciát mutatnak, melyekben rejlő előnyöket kihasználva jó esély mutatkozik a multifunkcionális, diverz, a táji adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdálkodás megvalósítására. Míg a Kisalföldi és Sárvári-síkság területén nem vitatható az intenzív szántóföldi növénytermesztés létjogosultsága, addig ettől délre és nyugatra a talajok savas kémhatásúak, a dombvidéki szántók egyúttal erózióveszélynek kitettek, ami miatt különös jelentősége van a természetközeli, extenzív művelési módoknak, illetve a gyepgazdálkodásra alapuló állattenyésztésnek, az erdőtelepítésnek. A földrajzi adottságok és az aprófalvas településszerkezet miatt a kisbirtokok jellemzőek, ami változatos művelési szerkezetet és diverz tájképet biztosít. A régió (főként Zala és Vas megye) erdősültsége és vadállománya kiemelkedő természeti értékén túl komoly gazdasági erőforrást jelent. Az erdőgazdálkodás ma még kevéssé természetkímélő módon, - sok esetben a védett területeken is- nagyrészt tarvágásos módon folyik. A gazdasági fejlődésnek negatív hatásai is voltak, az ipar, a település- és infrastruktúrafejlesztés jelentős természeti területet és termőföldet semmisített meg. A környezetállapotot jelentősen meghatározza még a Nyugat-dunántúli Régió sajátos településszerkezete. Az alapvetően aprófalvas régió egy-egy megyéjében annyi a települések száma, mint az annál közel 5-ször nagyobb lakosság számú alföldi régiókban (ennek elsődleges oka a domborzati viszonyokra, a közlekedési hálózat történelmi és meglévő struktúrájára vezethető vissza), amely adottság figyelembevétele elengedhetetlen a közfunkciók hatékony és megfelelő színvonalú szervezésekor, illetve a régió fejlesztésekor. A régió településhálózatát a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas aránya jellemzi. Nyugat-Dunántúl településhálózatát 626 község és 28 város alkotja. A sűrű településhálózat eredményeként a 100 km 2 -re jutó településszám a régiók közül itt a legmagasabb (5,8). A közutak hosszának aránya a régió területi arányához képest az aprófalvas településszerkezetnek is köszönhetően - magasabb az országos átlagnál, amit jelez az országos átlagot meghaladó útsűrűség. Melynek egyik legfőbb veszélye, hogy a közúti forgalom az egészségi, az idegenforgalmi, az épített- és a természeti környezet állapotának jelentős romlását okozza a közúti tranzitutak térségében. 3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi előirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem előtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelő szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását. Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlődés. A fenntartható fejlődés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlődés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetővé teszi a jövő generációk teljes értékű élethez szükséges lehetőségeit. Az EU ezen fenntartható fejlődési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tűzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlődést a környezet lehető legkisebb terhelésével érje el. A lehető legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levő változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélőbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erőforrásokat körültekintően kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezőkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden fejlesztés során kötelezően figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplő fejlesztésnek maximálisan szem előtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Nyugat-dunántúli OP átfogó célja: Környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglalkoztatás elősegítése érdekében. Az átfogó célt a régió több specifikus céllal kívánja elérni, melyre több prioritást és tevékenységet

6 tűzött ki célul. Ezen prioritások környezettudatos szempontú megvalósításához szem előtt kell tartani az egyes területekre vonatkozó nemzetközi prioritásokat és a hazai törvényi rendelkezéseket. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetően 4 nagy témakörbe csoportosítva -különböző egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elő a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhető technikát (BAT (Best Available Technology)). Minimalizálják, illetve a lehető legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkező hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehető legkörnyezetkímélőbb módon ártalmatlanítsák. Ezen célkitűzéseknek megfelelően a legfontosabb konkrét intézkedéseket a 94/62/EK irányelv (a csomagolási hulladékokról), a 99/31/EK irányelv (a hulladékok biológiailag lebontható tartalmának csökkentéséről), Magyarországon a évi XLII. Törvény (a hulladékgazdálkodásról), és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a hulladékgyűjtési hálózatok és a szelektív gyűjtésről) tartalmazza. Ezen előírások figyelembevételével az akciótervben szereplő fejlesztések során a lehető legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelő tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven gyűjthető legyen, lehetőségek szerint a keletkező szerves hulladékot helyben komposztálják és használják föl. 2. Vizek védelme: A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a 2000/60/EK Vízkeret irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. A magyarországi törvényi szabályozásban ezen elveket az 1995.évi LIII. (a környezet védelmének általános szabályairól), és a LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza. A felsoroltak értelmében az akciótervben szereplő fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkező szennyvíz megfelelő kezeléséről (pl.: szennyvízgyűjtő hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. A fejlesztések során maximálisan figyelembe kell venni a NATURA 2000, a Ramsari- és Aarchusi-egyezményben rögzített természetes víztestek védelméről szóló előírásokat. 3. A természet védelme: A természetes környezet megóvása alapvető feltétele az emberi igényeket kielégítő környezet hosszú távú fenntartásához. E cél érdekében az EU kijelölte azokat a területeket, amelyeket a Berni-, Ramsari-, Bonni-egyezményekben lefektetett céloknak megfelelően védeni kell a káros emberi behatásoktól. Konkrét célokat fogalmaz meg e témában a NATURA 2000 program. Magyarországon a konkrét természetvédelmi célokat az 1996.évi LIII. (a természet védelméről szóló) törvény, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. és a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NAT) tartalmazza. Az akciótervben foglaltak megvalósításakor törekedni kell a természetes környezet megőrzésére, illetve a tevékenységet a lehető legjobban integrálni kell a természetes környezetébe (az ún. Öko-tevénykenységek számát növelni kell). 4. Energiagazdálkodás: Az EU a legradikálisabb előírásokat és elérendő határértékeket ezen a területen írta elő. Egyértelmű cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tűzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Magyarország EUcsatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növeléséről (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotoi-egyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növeléséről is rendelkezik. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe, lehetőség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

7 4. A vizsgált akcióterv fejlesztési által érintett területek élővilágára, klímájára, népességére, talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínűsíthető hatások és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelmagyarázat 1 : L létező, az akciótervben megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható vagy kialakítandó, eddig feltáratlan vagy az akciótervben ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat ++ erős pozitív kapcsolat + pozitív kapcsolat -- erős negatív kapcsolat - negatív kapcsolat A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülő közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitűzések alapján a környezet védelmére irányuló fő céloknak négy átfogó csoportja jeleníthető meg, melyek tételesen a következők: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlődés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erőforrások (víz, föld, levegő) megőrzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínűségének megtartása 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzését, illetve helyreállítását tűzi ki célul 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben oly módon, hogy a növekvő jólét csökkenő környezetterheléssel járjon együtt 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése Az említett szempontok köré szerveződik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényező esetében konkrét célállapotot határoz meg a évre vonatkozóan. A célkitűzések racionalizálása érdekében az NKP II. első két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyező hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelő ökológiai állapotának biztosítása megnevezésű prioritás értelmében az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott.

8 A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése A felszíni vizek minőségének javítása A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme A vizek kártétele elleni védelem Talajvédelem Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme Erdők természetvédelme Érzékeny természeti területek rendszerének kialakítása Földtani értékek megóvása Természeti erőforrások fenntartható használata Kémiai kockázat csökkentése Egészségmegőrzés Az élelmiszerbiztonság növelése A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése Települési környezetminőség javítása 1. Konstrukció: Kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztések a nemzetközi célpontú gyógyfürdők és a kastélyok megújítása érdekében 2. Konstrukció: A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése 3. Konstrukció: Magas kategóriájú (4*) szálláshelyek minőségi fejlesztése 4.Konstrukció: Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése K+ K+ K+ 0 K+ K K K K K K+ K+ L+ 0 L++ L++ K+ K+ K+ 0 K+ L- L- L- 0 L- K+ K+ L+ 0 L++ L++ K K+ K+ 0 0 K+ K+ K+ K+ K+ K++ 0 K+ 0 K+ L+ K K K+ 0 1: A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhető alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsősorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerűen megjelenő kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenők (attól függően, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegű hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükből fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentősebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelően, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak

9 függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható. 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erősítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyező fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának az akciótervben / gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezők azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása. A NYDOP 1. és 2. konstrukciójának céljai a környezeti hatásaikat figyelembe véve azonosnak tekinthetők, így az alábbiakban e két konstrukció együttes kiértékelését mutatjuk be. 1. Konstrukció: Kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztések a nemzetközi célpontú gyógyfürdők és a kastélyok megújítása érdekében; 2. Konstrukció: A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése 1,11,12: Kialakítandó vagy kialakítható a kapcsolat ezen prioritás szempontjából, ugyanis ezek figyelembevételével az akcióterv több komponensébe is beépíthetők olyan elemek, melyek mind e prioritások, mind pedig a fejlesztés szempontjából előnyös eredményekkel szolgálhatnak. A szállodák infrastrukturális fejlesztése, az energiatakarékos hűtés- és fűtésrendszer kialakítása során potenciális célkitűzésként jelenik meg a megújuló energiaforrások (geotermikus energia hőcserélőkkel a fűtés, hűtés egyaránt megoldható; szél), különösképpen a biomassza hasznosítása, ami egyben a fosszilis energiahordozókból származó károsanyag kibocsátást s ezáltal a kémiai kockázatot - is visszafogja. A természeti erőforrások fenntarthatóságának szem előtt tartása végett javasoljuk továbbá a szállodák szobáiban, folyosóin az energiatakarékos izzók használatát. 2,3: Ezen prioritások a régió esetében kiemelt fontosságúak, a terület geotermikus adottságai, valamint a már erre kiépült energetikai beruházások végett. A konstrukció céljai közé tartozik a meglévő szolgáltatások bővítéséhez szükséges termálkút létesítések, termálvízkezelés, ártalmatlanítás és elhelyezés korszerű technológiai feltételeinek kialakítása, amely célok a 2. prioritást kielégítik, de a 3. prioritás esetében kiegészítésre és/vagy pontosításra szorulnak. Fontos ugyanis, hogy a termálvízkezelés technikai feltételei, a felszín alatti vízbázisok mennyiségi védelme érdekében a megfelelő ártalmatlanítási technikák mellett visszasajtoló eljárással kerüljenek kivitelezésre. 4,9,14: A konstukciók szempontjából, a környezeti prioritások közül a mátrix három esetben definiált semlegesnek ítélt relációt. Ezen prioritásoknak az első és a második konstrukció tekintetében nincs számottevő környezeti relevanciájuk, kockázatuk. 5: A talajvédelem szempontjából is releváns és létező a kapcsolat, hiszen ezen turisztikai célú infrastrukturális fejlesztések jelentős talaj- illetve földmunkákkal járnak, így a támogatandó beruházásoknál különös figyelmet kell fordítani a humuszmentés, a deponálás és a talaj rekultiválásának szakszerű elvégzésére. A beruházások távlati céljait figyelembe véve azonban előnyös eredmények várhatók, pl. a talajok víz-, szélerózió által érintett területeinek csökkenése (pl. parkosítások, fásítások, gyepesítések következtében), valamint a turisztikai látogathatóság feltételei végett, amely közvetlen védelmet biztosíthat a beruházási területeket a lehetséges negatív antropogén hatásaival szemben (pl. illegális szemételhelyezés és bányaművelés stb.). 6,7,8,10: A turisztikai célú fejlesztések számolni kell a megnövekvő turistaforgalom környezetre gyakorolt hatásaival is, ami számos tényező tekintetében negatív befolyást eredményez. A beruházási területeken végrehajtott infrastrukturális fejlesztések, a védett területeket (Nemzeti park, Tájvédelmi körzet stb.) közvetlenül és közvetetten károsíthatja pl. a fejlesztések után megnövekedett személygépkocsi forgalom, ami nagyobb zajszennyezéssel, valamint fokozódó lég- és egyéb szennyezőanyag kibocsátással jár, ugyanakkor a szálláshelyekhez kapcsolódó olyan szolgáltatások kialakítása és bővítése, mint például a kerékpárkölcsönzés segítheti a turizmus által telített térségekben a járműforgalom visszaszorulását, és ezáltal a szennyezőanyagok levegőbe jutásának mérséklését. A prioritás céjai érdekében ezért az egyedi jogszabállyal védett természeti területek közelében történő infrastrukturális beruházások esetén, nagyobb védőövezet kialakítása javasolt a védettség fokával arányosan. A környezetet is érintő átalakítások folyamán ügyelni kell a zöldterületek arányának megmaradására, vagy inkább növelésére (akár parkosítással), melyet lehetőleg őshonos, endemikus

10 fajokkal megoldani. 13,15,16: A prioritások az akció céljaival jól korrelálhatók, így létező kapcsolatot mutatnak, hiszen a beruházások több komponense természeti területek turisztikai célú korszerűsítésére vonatkozik, ami közvetlenül előmozdítja a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését, pl. öko-, kerékpár-, termál- és természetközeli turizmus kialakításával elősegítheti az élhető település-elv családbarát szolgáltatásainak fellendülését, és igen kedvező hatással bír az egészségmegőrzés szempontjából is. A turisták étkeztetését biztosítani javasolt, kiegészítő bioélelmiszerek körének bővülése, valamint a turistaforgalom miatt megnövekvő hulladékok szelektív gyűjtésének biztosítása pedig a környezetbarát életvitel elterjedését vonja maga után, így ezek támogatása különösen fontos. 3. Konstrukció: Magas kategóriájú (4*) szálláshelyek minőségi fejlesztése 1,11: A szállásférőhelyek számának bővítése, új szálláshelyek létrehozása során számolni kell a megnövekvő turistaforgalom környezetre gyakorolt hatásaival is, ami számos tényező tekintetében negatív befolyást eredményez. Egyrészt az odaáramló turisták miatt megnövekedő gépjárműforgalom okozhat levegőminőség romlást, ugyanakkor a szálláshelyekhez kapcsolódó olyan szolgáltatások kialakítása és bővítése, mint például a kerékpárkölcsönzés segítheti a turizmus által telített térségekben a járműforgalom visszaszorulását, és ezáltal a szennyezőanyagok levegőbe jutásának mérséklését. A szállodák infrastrukturális fejlesztése, az energiatakarékos hűtés- és fűtésrendszer kialakítása során potenciális célkitűzésként jelenik meg a megújuló energiaforrások (geotermikus energia hőcserélőkkel a fűtés, hűtés egyaránt megoldható; szél), különösképpen a biomassza hasznosítása, ami egyben a fosszilis energiahordozókból származó károsanyag kibocsátást is visszafogja. A természeti erőforrások fenntarthatóságának szem előtt tartása végett javasoljuk továbbá a szállodák szobáiban, folyosóin az energiatakarékos izzók használatának elterjedését. 2,3: A szezonálisan megnövekvő vízigény befolyásolhatja a felszíni, de főként a felszín alatti vízkészletek mennyiségi viszonyait, elvonhatja a készleteket a helyi lakosok és gazdálkodók elől, súlyosbítva ezzel a hiányt, és emelve a közszolgáltatások árát. Új szálláshelyek létesítése és infrastrukturális fejlesztések esetén a víztestek védelme érdekében gondoskodni kell a szennyvíz elvezetéséről, természetbe jutása előtti tisztításáról. 6,8,10: Ezen prioritások céljai között megjelenő természeti és földtani értékek védelme és a szálláshely bővítések okán bekövetkező megnövekedett turistaforgalom bizonyos szempontból egymás ellen hatnak. Ha azonban a fogadó létesítmények bizonyos távolságot megtartva épülnek az adott turisztikai vonzóerőtől, valamint még olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például a kerékpárkölcsönzés, akkor ezzel lecsökken a természetvédelmi területek és egyéb természetközeli helyek minőségi hanyatlásának veszélye. 9: Az érzékeny természeti területek rendszerének kialakítását segítheti, ha a szálláshely komplexumok közvetlen környezetük rendszeres karbantartása közben ügyelnek az invázív, valamint az allergén hatást kiváltó növényfajok megjelenésének és terjedésének megakadályozására. 13: A szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások, mint kerékpártúrák szervezése, családbarát szoláltatások és szaunák létesítése mind az egészség hosszabb távú megőrzését biztosítják. Ebbe az irányba hat a szállodák által a turisták étkeztetését biztosítani javasolt, kiegészítő bioélelmiszerek körének bővülése. 15: A panzióknak és fogadóknak biztosítani kellene a turistaforgalom miatt megnövekvő hulladékok szelektív gyűjtésének lehetőségét, amennyiben ezek kezelése az adott térségben megoldott, valamint a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését szervezett programok, szórólapok által. Az szálláshely- illetve szolgáltatás-fejlesztés esetén javasolt a turisztikai látnivalók mellett a térség természeti értékeit, környezetének fontosságát, valamint környezettudatosságra ösztönző látásmódot megjeleníteni az interneten, illetve egyéb tájékoztatók formájában közzétett reklámanyagokban. 16: A települések környezetminőségének javulása érhető el abban az esetben, ha a szállodák, panziók és apartmanok turizmusból való bevételeiket épületeik felújítására, korszerűsítésére fordítják, beleértve a közvetlen környezetük természetességének megőrzését. 4,5,12,14: A konstrukció támogatható tevékenységei által ezen. környezetvédelmi prioritásokra kifejtett hatások számottevő mértékben nem jelentkeznek.

11 4. Konstrukció: Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése A térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, illetve az ezzel együtt támogatható tevékenységek nagyobbik része nincs közvetlen kapcsolatban az egyes környezetvédelmi prioritásokkal. A turisztikai célú projektek és tevékenységek környezeti hatásainak vizsgálata pontosan az általunk kijelölt környezetvédelmi célkitűzésekre gyakorolt negatív befolyásoló tényezők jelenlétére deríthetnek fényt. A desztináció fejlesztésnek a működtetés során nyújtott kiegészítő szolgáltatásaiban a környezettudatos igényeket ki kell szolgálnia. Az egyre határozottabbá váló idegenforgalmi érdekeltség segít a helyi lakosság, számára valódi értékén kezelni kulturális és természeti örökségüket, emellett az idegenforgalmi bevételekből marad forrás azok megőrzésére is. A működtetéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése során törekedni kell a megújuló energiahordozók adta lehetőségek kiaknázására (energiatakarékos fűtés- és hűtésrendszer) (1, 11), a környezetbarát és újrahasznosítható anyagok alkalmazására (15). Az UNESCO világörökségi listára felkerült helyszínek védelmét előmozdító szakmai és szervezeti keretek létrehozása és fejlesztése a természeti értékek kiemelt fontosságát és megőrzésének tudatosságát segíti elő. 6. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározása a javaslattételek alapján. A környezeti hatások mérésére és nyomon követésére vonatkozó környezeti szempontú indikátorok meghatározásakor igyekeztünk olyan indikátorokat megadni, melyek az akcióterv időszakára vonatkozóan alapállapot és célérték tekintetében a hazai fejlesztés-politikai dokumentumokban számszerűsített értékekkel rendelkeznek. Ezt azért éreztük fontosnak, mivel a mátrix 16 prioritása, bár a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztések tekintetében általános igényként is megfogalmazódik, valójában konkrét környezetvédelmi célokat jelöl, melyekhez jól definiálható értékek rendelhetők. Az indikátorok helyes értelmezéséhez azonban fontos megjegyeznünk, hogy az alább felsoroltak természetesen nem tartalmazzák az összes lehetséges mérőszámot célunk az volt, hogy az adott akcióterv komponensei szerinti bontásban minden környezetvédelmi prioritáshoz rendeljünk legalább egy pontosan definiált indikátort ezek mellett azonban (az adott pályázati kiírás szempontrendszerének függvényében) sok más hasonlóan pontosan megadott, vagy általánosabban definiált indikátor is tartozhat. Az alábbi lista ennek megfelelően túlnyomó részben az alap- és a célállapot adataival meghatározott indikátorokat tartalmaz, melyek keretet adhatnak, mintaként szolgálhatnak további mérőszámok kijelölésére ezek azonban a konkrét pályázati kiírásokhoz fognak kapcsolódni, így akcióterv szintű felsorolásuk nem volt célunk. 1. Konstrukció: Kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztések a nemzetközi célpontú gyógyfürdők és a kastélyok megújítása érdekében; 2. Konstrukció: A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidőszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 3.2 Felszín alatti víznyomásszint csökkenés a sokévi átlagos helyzethez képest Alapállapot: Kisalföld, Szigetköz: 1-2 m; Célállapot: Az ország 90%-án szűnjön meg a víztermelés miatti nyomásszint csökkenés, 10%-án kezdődjön meg a nyomásszint emelkedés 3.3 Az energetikai célú termálvízhasználók közül a visszatáplálással működők aránya Alapállapot: kb. 5%; Célállapot: A jelenlegi használók 10%-ánál, az új energetikai célú használók 100 %-ánál

12 legyen visszatáplálás 5. Talajvédelem 5.1 Talajpusztulással veszélyeztetett terület Alapállapot: vízerózió: 2,3 millió ha, szélerózió: 1,5 millió ha; Célállapot: 10%-os csökkenés 5.2 A környezetvédelmi előírásokat ki nem elégítő, üzemelő hulladéklerakók aránya Alapállapot: 85%; Célállapot: az előírásoknak meg nem felelő lerakók bezárása, felszámolása és utógondozása 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 6.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez Alapállapot: ha (9,2%); Célállapot: ha (11%) 6.2 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 6.3 Rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: 0ha; Célállapot: ha 6.4 A Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegőrzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 0%; Célállapot: 15% 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdők természetvédelme 8.1 A faállománnyal borított és erdő-felújítási kötelezettség alá tartozó terület aránya (erdősültség) Alapállapot: 19,2%; Célállapot: 20% 8.2 Az őshonos fafajokkal borított erdőterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.3 Védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdők arányában) Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 8.4 Fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdő arányában) Alapállapot: 5%; Célállapot: 6,5% 8.5 Erdőrezervátumok területe (összes erdő arányában) Alapállapot: 0,55%; Célállapot: 1% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 12. Kémiai kockázat csökkentése 12.1 Toxikus, bioakkumulálódó és vízszennyező vegyi anyagok és növényvédőszerek felhasználásának csökkentése, kiváltása 12.2 Perzisztens szerves szennyezők (POP) kibocsátásának csökkentése Alapállapot: 100%; Célállapot: a jelenlegi felhasználás 20%-os csökkentése 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 13.2 A jódellátottsággal összefüggő golyvagyakoriság csökkentése Alapállapot: megyénként változó 4-10%; Célállapot: max. 5% 13.3 A Methemoglobinémiás esetek számának csökkentése Alapállapot: 10 eset; Célállapot: ne forduljon elő 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva

13 Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minőség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fő; Célállapot: 45 m 2 /fő a nappali 75 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: fő; Célállapot: ne legyen érintett (0 fő) a 65 db(a) feletti zajterheléssel érintettek száma Alapállapot: 1,7 millió fő; Célállapot: 1,4 millió fő 3. Konstrukció: Magas kategóriájú (4*) szálláshelyek minőségi fejlesztése 1. A légszennyezés és globális légszennyező hatások csökkentése 1.1 A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva alapállapot: 11%; célállapot: 5-8% 1.2 A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva Alapállapot: 40%; Célállapot: 20-25% 1.3 Nettó üvegház gáz potenciál Alapállapot: ,57 kt; Célállapot: 6% csökkenés a közötti bázisidőszak értékéhez képest ( ) 2. A felszíni vizek minőségének javítása 2.1 Felszíni minőségi kategóriák (I-IV) Alapállapot: kissé szennyezett, tűrhető minőség; Célállapot: a vízminőség nem romolhat; a vízminőség javítása ott, ahol ez gazdaságosan megvalósítható 3. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme 3.1 Felszín alatti víznyomásszint csökkenés a sokévi átlagos helyzethez képest Alapállapot: Kisalföld, Szigetköz: 1-2 m, Célállapot: Az ország 90%-án szűnjön meg a víztermelés miatti nyomásszint csökkenés, 10%-án kezdődjön meg a nyomásszint emelkedés 6. Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma és bővítése 6.1 Egyedi jogszabállyal védett természeti terület kiterjedése, aránya az ország teljes területéhez Alapállapot: ha (9,2%); Célállapot: ha (11%) 6.2 Természetvédelmi kezelési tervek által lefedett terület nagysága Alapállapot: ha; Célállapot: ha 6.3 A Natura 2000 területek (Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegőrzési Területek) aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 0%; Célállapot: 15% 7. Egyéb természeti és természetközeli területek és értékek védelme 7.1 Összefüggő természetes/természetközeli élőhely-együttesek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 13,98%; Célállapot: szintentartás 8. Erdők természetvédelme 8.1 Az őshonos fafajokkal borított erdőterületek aránya az ország területéhez viszonyítva Alapállapot: 9,5%; Célállapot: 10,5% 8.2 Védett természeti területeken lévő erdők kiterjedése (összes erdők arányában) Alapállapot: 21%; Célállapot: 25% 10. Földtani értékek megóvása 10.1 A nyilvántartásba vett földtani és felszínalaktani értékek száma Alapállapot: 3600 db barlang; Célállapot: szintentartás 10.2 Veszélyeztetett értékek aránya Alapállapot: 30%; Célállapot: 20% alatt

14 11. Természeti erőforrások fenntartható használata 11.1 A megújuló energiaforrások használatának aránya a teljes energiamérlegen belül Alapállapot: 3,6%; Célállapot: 5% (a kötelezettség 2010-ig 6 %) 13. Egészségmegőrzés 13.1 A szénanáthás és asztmás megbetegedések incidenciájának csökkentése (új betegek évi száma/összes megbetegedett) Alapállapot: 10%; Célállapot: 5% 15. A környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztése 15.1 Szelektív kommunális hulladékgyűjtés aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 3%; Célállapot: 35-40% 15.2 A hulladékhasznosítás aránya az összes begyűjtött hulladék tömegéhez viszonyítva Alapállapot: 30%; Célállapot: 50% 15.3 Kidolgozott környezetbarát termékminősítési feltételek (termékcsoportok) száma Alapállapot: 34 db; Célállapot: 50 db 16. Települési környezet-minőség javítása 16.1 Az egy városi lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága Alapállapot: 38,7 m 2 /fő; Célállapot: 45 m 2 /fő 16.2 az ivóvíz minőségi határértékeinek nem megfelelő vízzel ellátott lakosok aránya Alapállapot: 27,4%; Célállapot: 0% (2009) 16.3 a megfelelő mértékben tisztított települési szennyvíz aránya - érzékeny területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 4,1%-a) Alapállapot: 68%; Célállapot: 100% - normál területen (a csatornázott településeken keletkező összes szennyvíz 95,9%-a) Alapállapot: 46%; Célállapot: 83% (2015) 16.4 a csatornahálózattal nem rendelkező településeken, településrészeken keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése Alapállapot: 12%; Célállapot: 100% (2015) 4. Konstrukció: Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése A IV. konstrukció célkitűzései és azok hatásai csak többszörösen közvetett kapcsolatban állnak a környezet minőségi állapotának változásával, ezért a fentebb szereplő indikátorok nem alkalmasak környezeti hatások mérésére és nyomon követésére. 7. Közérthető összegzés A program szemléletére jellemző a fenntartható fejlődés, mint egyik vezérlő elv érvényesülése. A régió építkezik a belső erőforrásaira, törekszik azok optimális hasznosítására, és a kedvező gazdasági fekvéséből adódó lehetőségei, továbbá a gazdag természeti értékei tartamos hasznosítására. A Nyugat-dunántúli Operatív Program regionális akciótervének 2. prioritása, a turizmusfejlesztés Pannon örökség megújítása központi részében megjelenő négy konstrukció támogatható tevékenységei, illetve ezek környezeti hatásaira tett javaslatok az alább leírtak alapján foglalhatók össze. A fontosabb kiegészítendő területek a környezeti elemek állapota, az energiaellátás, a megújuló energiák felhasználása és a szelektív hulladékgazdálkodás. Egyrészt a szálláshelyek által nyújtott olyan szolgáltatások kialakítása és bővítése, mint például a kerékpárkölcsönzés segítheti a turizmus által telített térségekben a járműforgalom visszaszorulását, és ezáltal a szennyezőanyagok levegőbe jutásának mérséklését. A turisták étkeztetését biztosítani javasolt, kiegészítő bioélelmiszerek körének bővülése, valamint a turistaforgalom miatt megnövekvő hulladékok szelektív gyűjtésének biztosítása pedig a környezetbarát életvitel elterjedését vonja maga után, amelyben meghatározó szerep jut a térségi desztináció menedzsment fejlesztésének és a civil szervezetek bevonásának is. A fenntarthatóság szempontja alapján a gazdaságfejlesztésnek, az ökoinnovatív működési feltételek kialakítása felé kell terelni a régiót, amit a további folyamatokat meghatározó konkrét beavatkozásokkal jelentősen lehet befolyásolni. Fontos, hogy az anyag-, és energiatakarékosságot, és a megújuló energiaforrások hasznosítását igénylő megoldások kerüljenek előnybe, kerüljenek ezen gazdaságfejlesztést ösztönző hatású intézkedések révén erősítésre.

15 Törekedni kell a mind szélesebb partnerségre, különös tekintettel a környezet- és természetvédelmi szervezetek bevonására - mind a fennmaradó társadalmi egyeztetés során, de a megvalósítás során is, lehetőség szerint biztosítva a környezeti kontroll lehetőségét.

16 1. Melléklet: Kapcsolódó jogszabályok Hulladékgazdálkodás: - Európai Parlament és a Tanács többször módosított 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról - A hulladéklerakókról szóló április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelve: a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék biológiai úton lebomló szervesanyag-tartalmát az évi mennyiséghez képest 2013-ra 50%-kal kell csökkenteni. - Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat alapján el kell érni, hogy az ország egészére kiterjedjenek a települési szilárd hulladék kezelőhálózatok. - A 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól - 195/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) korm. rendelet módosításáról évi XLII. Törvény a hulladékgazdálkodásról - 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályainak szabályairól és egyes feltételeiről - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről - 50/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól - 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről - 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről - 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről - Az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól - 264/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről Szennyvízkezelés - 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program - 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről. - Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X. 25.) kormányrendelet foglalja össze (módosítva: 47/2005 (III. 11.) kormányrendelettel) Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása évi LXVII tv. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséről és ennek végrehajtási intézkedései

17 - 1022/2003. (III. 27.) Korm. határozat a Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) - 21/2006.(I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról. Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása - A 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egészséges környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól - 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról - 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minősége védelmének szabályairól - 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről - 21/2001. (II. 114.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról - 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról - 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről - 33/2000. Korm. rendelet a felszín alatti vizek minősségét érintő tevékenységekkel összefüggő feladatokról - 49/2001. Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről - 221/2004. Korm. rendelet tartalmazza a környezeti célkitűzéseket, a vizek jó állapotának elérése, illetve fenntartása érdekében teendő intézkedések egységes kereteit - 220/2004. Korm. rendelet a felszíni vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésére és csökkentésére vonatkozó szabályozás - 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet tartalmazzák a kibocsátásokra vonatkozó határértékeket, illetve a kibocsátás mérésére vonatkozó részletes szabályokat - 31/2004. KvVM rendelet a felszíni vizek állapota jellemzésének, értékelésének előírásait, valamint a terhelések hatásainak nyomon követésére szolgáló, kialakítandó monitoring hálózattal és monitoring programokkal szemben támasztott követelményeket tartalmazza - 219/2004. Korm. rendelet a felszín alatti vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a fenntartható vízhasználatra és a földtani közeg kármentesítésére vonatkozó feladatokat, jogokat és kötelezettségek - 30/2004. KvVM rendelet a felszín alatti víztestek kijelölésére, állapotuk jellemzésére és értékelésére, valamint a kialakítandó monitoring hálózatra és programokra tartalmaz előírásokat évi CXII Balaton törvény

18 - 1075/2003. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV. 19.) Korm. határozat /2004. (XII. 11.) számú Korm. határozat A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem beruházás felülvizsgálatáról és a beruházási program módosításáról /2003. (IV. 24.) Korm. Határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról Környezeti kármentesítés /60/EK számú Víz Keretirányelvvel harmonizáló 219/2004. (VII. 21.) korm. Rendelet értelmében feladat: december 22-ig a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területre eső kármentesítési feladatok elvégzése. A fokozottan érzékeny, az érzékeny és a kevésbé érzékeny területeken található felszín alatti vízbázisok elszennyezési kockázatának csökkentése. Vízbázis-védelem /60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (VKI). - 80/778/EGK ivóvíz irányelv nagyon szigorú határértékeket tartalmaz a mezőgazdasági és ipari tevékenységből származó szennyezőanyagok megengedhető koncentrációja tekintetében - 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése - 92/43/EGK számú, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelve (élőhelyvédelmi irányelv) - 79/409/EGK számú irányelvének (madárvédelmi irányelv) Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: 1. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; 2. Berni Egyezmény; 3. Ramsari Egyezmény 4. Bonni Egyezmény. Hazai előírások: évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.); - Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. - Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) - 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről

19 - 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) - 92/43/EGK (élőhelyvédelmi) irányelv Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; Berni Egyezmény; Bonni Egyezmény; EU Erdészeti Stratégia (Council Resolution on a forestry strategy for the EU 1999/C 56/01); Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciák (MCPFE határozatok); Hazai előírások: évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.) - Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. - Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) - 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről - 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól - 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról - 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése - A Cardiff-i folyamat (1998) célja, hogy a környezet védelme az egyes szektorokba integráltan jelenjen meg. - A Zöld Könyv (2000) az energia biztonságról megállapítja, hogy Európa nagyban függ külföldi energiaforrásoktól, ami egy jelentős gazdasági, társadalmi, ökológiai és fizikai kockázatot hordoz magában. Az Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért c. Zöld Könyv (2006) alapján a Közösség számára kiemelt kérdés az energiaszerkezet diverzifikációja, biztonságos, az alacsony szemtartalmú energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés támogatása - A Fehér Könyv: a jövő energiája megújuló energiaforrások című dokumentumban az ellátás biztonsága növelését, az európai vállalatok versenyképességének elősegítését és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét (különösen tekintettel az energia szektor hozzájárulására a klímaváltozáshoz) tűzte ki célul. - Az irányelv a zöld energia támogatásáról a megújulókkal termelt villamos energia részarányát 2010-re az Európai Unió egészére 22,1%-ban határozta meg. Magyarország ezen belül vállalta, hogy a megújuló energiával termelt villamos energia esetében 3,6%-os részarányt teljesít 2010-ig - Az EU Biomassza Akcióterve a biomassza szerepének megkettőzését tűzi ki célul, a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós stratégia, és a bio-üzemanyagokról szóló irányelv rendelkezik arról, hogy a közlekedési

20 ágazatban a bio-üzemanyagok részarányát közösségi szinten 5,75%-ra kell növelni 2010-ig. Magyarország vállalása a bio-üzemanyagok tekintetében 2010-ig 5,75%. - Az Energiahatékonysági Akcióterv évi 1%-os éves energiafogyasztás csökkenést irányoz elő.